Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.26.
Gyakorlatilag az összes jelentős amerikai médiaintézmény beszámol arról, Joe Biden elnök újra életbe léptette a járvány miatt az Egyesült Államokba történő beutazási korlátozást Brazíliával, Írországgal, az Egyesült Királysággal, továbbá a schengeni övezet 26 tagjával, köztük Magyarországgal szemben. Emellett az újonnan észlelt vírusváltozat miatt felvették a tilalmi listára Dél-Afrikát is. A korlátozás csaknem minden nem-amerikai állampolgár beutazását megtiltja ezekből az országokból.
Engedélyhez kötnék a vakcinaexportot
Ami a koronavírus elleni oltóanyagok ügyét, az Európa-szerte tapasztalt vakcinahiányt illeti, ezzel kapcsolatban a Frankfurter Rundschau azt írja, hogy Jens Spahn német egészségügyi miniszter exporttilalom elrendelését javasolja fontolóra venni európai uniós szinten – illetve egészen pontosan azt, hogy az EU kiviteli engedélye legyen szükséges a vakcinaexporthoz.
A lap arról is beszámol, hogy a Merck gyógyszerkonszern és a francia Pasteur-intézet felhagyott a közös kutatási projekttel, mert a kanyaró elleni oltóanyagra alapozott koronavírus-vakcinafejlesztési próbálkozásuk nem járt sikerrel, az előállított szer túl alacsony hatékonyságúnak bizonyult.
Mindeközben még nem látszik a megoldása annak a vitának, amely az Astra-Zeneca által pénteken bejelentett szállítási csúszás miatt robbant ki. A frankfurti lap idézi Sztella Kirikiádész egészségügyi EU-biztost, aki szerint az Európai Bizottság képviselőivel lefolytatott ülésen a gyógyszergyár által adott tájékoztatás nem volt kielégítő.
Alig hat az idősek esetében az AstraZeneca
A Bild című bulvárlap és a Handelsblatt című német üzleti lap ráadásul úgy értesült: az európai gyógyszerhatóság szerint csak azzal a korlátozással lehet majd kiadni a forgalmazási engedélyt az AstraZeneca brit-svéd fejlesztésű oltóanyagára, hogy azt a 65 éven felülieknél nem lehet használni, mert hatásfoka az idősek körében drámaian alacsony, mindössze nyolc százalékos. A Handelsblatt szerint ez fiaskóval fenyegeti a német oltási programot. A gyógyszercég közleménye szerint viszont a rossz hatékonyságról szóló információk teljesen tévesek és alaptalanok. A Handelsblatt ugyanakkor a berlini szövetségi kormány köreiből származó információkra hivatkozva írt erről, és olyasmit a német üzleti körök lapja nem szokott megengedni magának, hogy ekkora horderejű állítást az ujjából szopjon. Az AstraZeneca vakcinájának tehát valószínűsíthető az ilyen jellegű hiányossága, és az sem kizárt, hogy a bejelentett szállítási csúszás valamiképpen összefüggésben állhat ennek a problémának a tudatosulásával.
Vétó helyett hozzájárulással operálnak
És most más téma. Nyilván emlékeznek arra, mennyi vita övezte decemberben az EU úgynevezett helyreállítási alapjának, vagyis a világjárvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást ösztönző, 750 milliárd euróról szóló pénzügyi csomagnak az ügyét, amit a magyarok és a lengyelek majdnem megvétóztak az esedékes hétéves uniós költségvetéssel együtt, mert ellenezték a jogállamisági feltételrendszer bevezetését.
Nos, ezúttal a három balti állam sodorta veszélybe az intézkedéscsomag érdemi megvalósítását. Mint a Politico című amerikai portál európai kiadása írja, Észtország, Lettország és Litvánia azt követeli, hogy külön nevesítsék azt az 1,4 milliárd eurót, amibe kerülne a Rail Baltica elnevezésű projekt. Annak keretében nagy sebességű vasúti kapcsolatot építenének ki a balti térség és az EU többi része között. A pénznek a Connecting Europe – vagyis Európai Összeköttetés – elnevezésű, 28,4 milliárdról szóló költségvetési fejezethez kellene kerülnie, de az Európai Parlament ellenzi, hogy a fejezeten belül konkrét projektet megnevezzenek – az ugyanis eddig úgymond nem volt szokásban. A baltiak azonban ehhez ragaszkodni akarnak, és finoman jelezték Brüsszelnek – no nem szó szerint azt, hogy ennek hiányában megakasztják az uniós helyreállítási alap mobilizálását, hanem csak azt, hogy amennyiben hajlandóak megnevezni, írásba adni, hogy a Rail Baltica megkapja az igényelt 1,4 milliárdot, akkor az – idézem – „megkönnyítené” a három szóban forgó ország parlamentje számára a jóváhagyást ahhoz a lépéshez, ami ennek a bizonyos 750 milliárdos alapnak mondhatni a lelke: nevezetesen ahhoz, hogy az EU-tagállamok közösen vegyenek fel hitelt a nemzetközi pénzpiacon. Ehhez a hitelfelvételi aktushoz ugyanis a nemzeti parlamentek kifejezett hozzájárulására van szükség. Tehát a baltiak nem azt mondják, hogy nincs hozzájárulás, ha nincs pénz, hanem azt, hogy ha van pénz, akkor könnyebb megadni a hozzájárulást. A végeredmény ugyan nem hajszálpontosan, de majdnem ugyanaz, csak a hangnem egészen más, mint a vétófenyegetés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.