LANTOS GABRIELLA: AZ OLTÁSI KEDV ATTÓL FÜGG, A MAGYAROK MENNYIRE BÍZNAK MEG A KORMÁNYBAN

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2021.01.09.

Újévi adat, hogy minden ezredik magyar életét vesztette COVID-fertőzésben. Az óév utolsó hetében a hazainál rosszabb halálozási arányt az EU országai közül csak Horvátországban és Bulgáriában regisztráltak. A lista első két helyén az elmúlt hetekben váltották egymást az országok, ám Magyarország tartotta harmadik helyét a szomorú listán, amely az elhunytak lakosságarányos számát mutatja az Európai Unió tagországaiban. December 20. fekete világrekordot hozott: százezer ember közül nálunk haltak meg legtöbben. Lantos Gabriella egészségügyi szakértőt a járványkezelés helyzetén kívül arról is megkérdeztük: miért nem jelentkeznek többen oltásra, és milyen következménye lehet annak, hogy az év végén ismét korlátozták a kórházigazgatók hatáskörét.

Miért követel nálunk a COVID ilyen sok emberéletet?

Azért, mert nálunk a járványkezelés a második hullámban teljesen sikertelennek bizonyult. Ennek számos oka van. Az első és legfontosabb, hogy a hazai államigazgatás az egészségügyben nem képes szofisztikált működésre. Vagy elfojtja a járványt, mint tette az első hullám idején, vagy nagyjából szabadon engedi. Tavasszal a hatások olyan enyhék voltak, hogy sem a lakosság, sem a politikusok nem hitték el, hogy a tömeges COVID-fertőzés tényleg komoly veszély. Így aztán a nyári időszakban elmaradt a felkészülés a következő hullámra. Őszre azonban a vírust a nyaralók visszahurcolták azokból az országokból, ahol még terjedt a járvány. A második hullám valójában teljesen felkészületlenül érte az országot. A lakosságot és a politikusokat, közöttük Orbán Viktort is. Azt viszont a politikai elit már tavasszal megtanulta, hogy a gazdaság nagyot zuhan, ha komolyan veszik a védekezést. Úgy döntöttek, hogy nem lesznek nagy lezárások, hiszen az első hullám idején nem történt komolyabb baj. Akkor azonban, amikor nem fojtják el a járványt, az megmutatja magát igazi valójában. Ez pedig nemzeti tragédia méretét öltötte, főleg mert tesztelő, kontaktkutató kapacitások nélkül mentünk neki a második hullámnak, amelyet szabadon engedtek, hogy megmentsék gazdaságot. A korlátozásokat persze a végén mégis be kellett vezetni, de erre csak hat héttel később került sor, mint a környező országokban, és mint amikor igazából szükség lett volna rájuk. Jellemző, hogy Szlovákiában október elején hozták meg a szükséges döntéseket, amikor 450 fertőzött volt, Magyarországon viszont november 15-én, amikor már több mint ötezer COVID-beteg volt az országban...

ITT OLVASHATÓ

LAPAJÁNLÓ