Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.12.30.
Kéri László azt mondta: válságos év van mögöttünk, ilyen súlyos helyzet évtizedek óta nem fordult elő. Nincs is igazán modell rá, mert nem hagyományosan politikai, gazdasági vagy szociális válság, hanem mind a három részben megtalálható benne.
Az ellenzék gyengítése
A magyar belpolitikára rátérve közölte: úgy tűnt, hogy ez lesz az ellenzék éve, de ennek már az elején betett a járvány, aztán a kormány a különböző kicsikart rendkívüli döntéseit – pénzosztás, rendkívüli jogalkotás – arra használta fel, hogy megállás nélkül gyengítse az ellenzéki önkormányzatokat. A nagy garral beharangozott gazdaságvédelmi csomagból nem lett gazdaságvédelem, csak önkormányzat-sanyargatás, majd a karácsony esti, 860 milliárdos pénzosztás ennek a szemérmetlen kompenzációja volt a kormánypárti városok felé.
Úgy fogalmazott: a kormányzat és személy szerint Orbán Viktor a 2022-es választások esélyeit tartja szem előtt, és minden egyéb – egészségvédelmi, gazdaságvédelmi, társadalmi – szempontot figyelmen kívül hagyva dönt, azért, hogy ne erősödhessen meg az ellenzék. A választási törvény szabályainak módosítása pedig valószínűleg arra szolgált, hogy egységesen felcímkézzék az ellenéket, és könnyebben tudják támadni. Kövér László házelnök már arról beszélt Bayer Zsolt fideszes publicistánál, hogy itt nem választás, hanem háború lesz, Amerikából és Brüsszelből segítik az ellenfeleiket. Kéri László hangsúlyozta: már Orbán Viktor szeptemberi nagy esszéjéből is az derült ki, hogy semmi más nem számít, csak a 2022-es győzelem. Járvány ide, emberek oda, önkormányzatiság amoda, az a lényeg, hogy az ellenfeleiket még a választás előtt megfosszák minden cselekvési lehetőségtől.
A magyar belpolitikára rátérve közölte: úgy tűnt, hogy ez lesz az ellenzék éve, de ennek már az elején betett a járvány, aztán a kormány a különböző kicsikart rendkívüli döntéseit – pénzosztás, rendkívüli jogalkotás – arra használta fel, hogy megállás nélkül gyengítse az ellenzéki önkormányzatokat. A nagy garral beharangozott gazdaságvédelmi csomagból nem lett gazdaságvédelem, csak önkormányzat-sanyargatás, majd a karácsony esti, 860 milliárdos pénzosztás ennek a szemérmetlen kompenzációja volt a kormánypárti városok felé.
Úgy fogalmazott: a kormányzat és személy szerint Orbán Viktor a 2022-es választások esélyeit tartja szem előtt, és minden egyéb – egészségvédelmi, gazdaságvédelmi, társadalmi – szempontot figyelmen kívül hagyva dönt, azért, hogy ne erősödhessen meg az ellenzék. A választási törvény szabályainak módosítása pedig valószínűleg arra szolgált, hogy egységesen felcímkézzék az ellenéket, és könnyebben tudják támadni. Kövér László házelnök már arról beszélt Bayer Zsolt fideszes publicistánál, hogy itt nem választás, hanem háború lesz, Amerikából és Brüsszelből segítik az ellenfeleiket. Kéri László hangsúlyozta: már Orbán Viktor szeptemberi nagy esszéjéből is az derült ki, hogy semmi más nem számít, csak a 2022-es győzelem. Járvány ide, emberek oda, önkormányzatiság amoda, az a lényeg, hogy az ellenfeleiket még a választás előtt megfosszák minden cselekvési lehetőségtől.
Hatalmas pénzosztás
Felvetette: talán nem bíznak annyira ebben a győzelemben, mert közben csak ebben az évben több mint 1100 milliárd forinttal stafírozták ki azokat a Fidesz-közeli alapítványokat, amelyeknek a közpénz-felhasználását immár az alkotmány módosítása miatt nem lehet követni. Például karácsony este kapott 100 milliárd forintot a Mathias Corvinus Collegium (amelyet Habony-közeliként tartanak nyilván – a szerk.). Ezeket a pénzeket tehát kivonták a költségvetés hatálya alól, így megteremtik annak lehetőségét, hogy a 2022-es választás után is elképesztően erős hálózata legyen a Fidesznek, és ebbe egy esetleg új kormány se nyúlhasson bele.
Kéri szerint a kormány egyre kevésbé ügyel a látszatra, a gazdaságvédelmi programokban eleinte ment a „rizsa meg a hülyítés”, de ez fokozatosan eltűnt, a végére már csak az maradt, hogy „így döntöttünk, és kész”. A sportberuházások is többet kapnak, mint a kórházak hiánypótlása. Az említett 860 milliárdnak csupán 5 százaléka megy egészségügyre, annak is a túlnyomó többsége a kórházak adóságára.
Felvetette: talán nem bíznak annyira ebben a győzelemben, mert közben csak ebben az évben több mint 1100 milliárd forinttal stafírozták ki azokat a Fidesz-közeli alapítványokat, amelyeknek a közpénz-felhasználását immár az alkotmány módosítása miatt nem lehet követni. Például karácsony este kapott 100 milliárd forintot a Mathias Corvinus Collegium (amelyet Habony-közeliként tartanak nyilván – a szerk.). Ezeket a pénzeket tehát kivonták a költségvetés hatálya alól, így megteremtik annak lehetőségét, hogy a 2022-es választás után is elképesztően erős hálózata legyen a Fidesznek, és ebbe egy esetleg új kormány se nyúlhasson bele.
Kéri szerint a kormány egyre kevésbé ügyel a látszatra, a gazdaságvédelmi programokban eleinte ment a „rizsa meg a hülyítés”, de ez fokozatosan eltűnt, a végére már csak az maradt, hogy „így döntöttünk, és kész”. A sportberuházások is többet kapnak, mint a kórházak hiánypótlása. Az említett 860 milliárdnak csupán 5 százaléka megy egészségügyre, annak is a túlnyomó többsége a kórházak adóságára.
Kultúrharc, merénylet
Botrány, hogy ebben a válságos évben is folytatta a kormány a kultúrharcot, ezt az otromba térfoglalást a szellemi szférával szemben – mondta. Ennek eleme szerinte az is, amikor Demeter Szilárd PIM-főigazgató gázkamrákat emlegetett Soros Györggyel kapcsolatban. Az ilyen megszólalások a politológus szerint csak a Fidesszel szemben állóknak jelentenek csak botrányt, a Fideszen belül „csapaterősítő tréning”. Szerinte Demeter Szilárd szégyenteljes kirohanása akár meg is erősíthetett néhány Fidesz-hívőt, aki úgy gondol erre, hogy „picit ő is náci otthon”, de nem gondolta, hogy eddig el lehet menni. Kéri László szerint a kultúrharc célja nem más, mint a budapesti és nagyvárosi értelmiség megtörésének kísérlete.
Azt is botrányosnak nevezte, hogy egy miniszterelnök a helyén maradhat úgy, hogy egy adott nap reggelén még magából kikelve szidja az iskolák bezárásának ötletét, aztán este, a rendkívüli adásidőben úgy jelenti be a visszakozást, mint aki mindig is ezt akarta, és elnevezi digitális oktatásra átállásnak. Péntek este bejelenti, aztán majd az egymillió gyerek és az oktatásügyben dolgozó 200 ezer ember megoldja szombat-vasárnap az átállást. „Ilyen merényletet a saját népe ellen egy politikus meg mer tenni, és nem kér elnézést” – fogalmazott. Mondania kellett volna valamit arra, miért hárítja át a felelőtlenségének terheit több millió emberre.
Botrány, hogy ebben a válságos évben is folytatta a kormány a kultúrharcot, ezt az otromba térfoglalást a szellemi szférával szemben – mondta. Ennek eleme szerinte az is, amikor Demeter Szilárd PIM-főigazgató gázkamrákat emlegetett Soros Györggyel kapcsolatban. Az ilyen megszólalások a politológus szerint csak a Fidesszel szemben állóknak jelentenek csak botrányt, a Fideszen belül „csapaterősítő tréning”. Szerinte Demeter Szilárd szégyenteljes kirohanása akár meg is erősíthetett néhány Fidesz-hívőt, aki úgy gondol erre, hogy „picit ő is náci otthon”, de nem gondolta, hogy eddig el lehet menni. Kéri László szerint a kultúrharc célja nem más, mint a budapesti és nagyvárosi értelmiség megtörésének kísérlete.
Azt is botrányosnak nevezte, hogy egy miniszterelnök a helyén maradhat úgy, hogy egy adott nap reggelén még magából kikelve szidja az iskolák bezárásának ötletét, aztán este, a rendkívüli adásidőben úgy jelenti be a visszakozást, mint aki mindig is ezt akarta, és elnevezi digitális oktatásra átállásnak. Péntek este bejelenti, aztán majd az egymillió gyerek és az oktatásügyben dolgozó 200 ezer ember megoldja szombat-vasárnap az átállást. „Ilyen merényletet a saját népe ellen egy politikus meg mer tenni, és nem kér elnézést” – fogalmazott. Mondania kellett volna valamit arra, miért hárítja át a felelőtlenségének terheit több millió emberre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.