Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.19.
Miként válaszolhat a Nyugat Navalnij letartóztatására? – ezt mérlegeli egyik írásában a Reuters hírügynökség, és kiemeli, hogy néhány európai ország nem csupán bírálta az orosz ellenzéki vezető elleni hatósági lépést, hanem uniós szankciók meghozatalát is fölvetette Moszkvával szemben.
Az egyik lehetőség célzott intézkedések meghozatala olyan személyek ellen, akiknek hatósági szerepük volt Navalnij bebörtönzésében. Hasonló esetekben rendszerint kétféle ilyen intézkedés szokott felmerülni, a beutazási tilalom elrendelése, illetve az érintett személyek elérhető javainak – esetleges ingatlanainak, bankszámlájának – a zárolása. Ilyen intézkedést már hozott az EU és az Egyesült Államok olyan oroszokkal szemben, akiket emberi jogokat sértő cselekményekért, egyebek közt például Navalnij megmérgezéséért, illetve Szergej Magnyitszkij haláláért tartanak felelősnek. Az említett orosz jogász 2009-ben halt meg orosz börtönben, miután adócsalási vádakat fogalmazott meg orosz tisztségviselőkkel szemben.
Fölmerülhet az a lehetőség is – folytatja a Reuters – hogy további gazdasági szankciókkal sújtják Oroszországot. A Krím orosz bekebelezése miatt már most is érvényben vannak korlátozások az orosz energia-, pénzügyi, illetve hadiipari szektorral szemben, valamint tilalom alá esik a szóban forgó félszigeten található cégekkel való üzletelés. A szankciók megszigorítása egyöntetű állásfoglalást igényelne az EU mind a 27 tagállamától. Miközben néhány uniós ország – mint például Lengyelország – Moszkva nyílt bírálójának számít, mások, így például a magyarok elképzelhetőleg kevéssé lennének hajlandóak támogatni az Oroszország elleni keményebb gazdasági szankciókat.
Külön büntető intézkedéseket hozhatna Németország az Északi Áramlat 2 elnevezésű gázvezetékkel kapcsolatban, amely már csaknem teljesen elkészült, és a tenger alatti csövön Oroszországból közvetlenül Németországba juttathat majd földgázt. A projekt bírálói szerint a vezeték, amely megkerüli a hagyományos szárazföldi tranzitországot, Ukrajnát, csak növeli az EU függőségét az orosz energiától. Az Egyesült Államok, amely növelni szeretné Európába irányuló cseppfolyósított földgázszállításait, ellenzi az Északi Áramlat 2-t, és az európai vállalatok értésére adta, hogy a vezeték megépítésében való részvétel amerikai szankciókat vonhat maga után. Németország azonban mindeddig támogatta a vállalkozást, és annak kereskedelmi jellegét hangsúlyozta.
Egy másik gázvezetékprojekt a TurkStream, amely Törökországon át juttat majd orosz földgázt Dél-Európába. Az oroszok már megkezdték a Törökországba irányuló gázexportot, és ez év elején megindult a gázszállítás Bulgárián át Szerbiába is.
A Reuters szerint a Nyugat részéről válaszként felmerülhet még, hogy korlátozzák orosz államkötvények vásárlását, ami pedig fontos bevételi forrás Moszkva számára. Végezetül elképzelhetőnek nevezi a hírügynökség azt is, hogy lekapcsolják az orosz pénzügyi rendszert a SWIFT globális bankközi fizetési hálózatról, ami gyakorlatilag ellehetetlenítené az Oroszország és a külvilág közötti pénzügyi tranzakciókat. Andrej Kosztyin, a második legnagyobb orosz bank, a VTB vezérigazgatója egy ilyen esetleges lépés megtételét hadüzenethez hasonlatosnak minősítette – írja a Reuters.
Magyarország az Európai Bíróságon akar némi időt nyerni
A Magyarországgal, illetve Lengyelországgal szembeni, jogállamisággal kapcsolatos európai uniós fellépés kilátásairól is szólt Vera Jourová, az Európai Bizottság cseh liberális alelnöke, a bécsi Der Standard munkatársával folytatott beszélgetése során. Ami az EU-alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárások rövid időn belül történő lezárását illeti, ezzel kapcsolatban kevéssé volt derűlátó – írja az osztrák lap. Jourová utalt arra, hogy az ilyen eljárásban az érintett ország szavazati jogát csak az összes tagállam csúcsvezetőjének az egyetértésével lehet felfüggeszteni, márpedig Varsó és Budapest kölcsönösen megvétózná a másik elmarasztalását. Ráadásul az eljárásnak nincs időkorlátja. A két ország ugyanakkor – folytatta Jourová – nem azonos eset. Orbán Viktor szerinte kis lépésekben, szalámitaktikát alkalmazva sértette meg a jogállamiságot, és az igazságszolgáltatással, a médiával, a kisebbségi jogokkal kapcsolatos gondok összeadódása vezetett a hetedik cikk szerinti eljáráshoz. Lengyelországban ezzel szemben a kormány egyszeri intézkedéssel esett neki az igazságszolgáltatási rendszernek. Ebből következően Magyarország esetében a brüsszeli Bizottságnak módja van egyes konkrét kötelezettségszegési eljárásokat indítani, és azzal adott esetben az Európai Bírósághoz fordulni. Jourová ezt az eljárásmódot tartja hatékonyabbnak, ezt részesíti előnyben. Megjegyezte ugyanakkor: reményeket fűz másfajta megoldáshoz is, nevezetesen ahhoz, hogy „maguk az országban élő polgárok választáson hozzák meg a döntést.”
A bizottsági alelnök kitért a tavaly decemberben elfogadott új mechanizmusra is, amelynek alapján az EU-támogatásokkal kapcsolatos jogállamisági hiányosságok ellen lehet fellépni. Hangsúlyozta, hogy ez január elsejével életbe lépett, és világos jogi felhatalmazást tartalmaz, akkor is, ha Magyarország az Európai Bíróságon akar némi időt nyerni. „Nagyon sok pénzt tudunk blokkolni, erős eszköz van a kezünkben” – figyelmeztetett Vera Jourová.
A Magyarországgal, illetve Lengyelországgal szembeni, jogállamisággal kapcsolatos európai uniós fellépés kilátásairól is szólt Vera Jourová, az Európai Bizottság cseh liberális alelnöke, a bécsi Der Standard munkatársával folytatott beszélgetése során. Ami az EU-alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárások rövid időn belül történő lezárását illeti, ezzel kapcsolatban kevéssé volt derűlátó – írja az osztrák lap. Jourová utalt arra, hogy az ilyen eljárásban az érintett ország szavazati jogát csak az összes tagállam csúcsvezetőjének az egyetértésével lehet felfüggeszteni, márpedig Varsó és Budapest kölcsönösen megvétózná a másik elmarasztalását. Ráadásul az eljárásnak nincs időkorlátja. A két ország ugyanakkor – folytatta Jourová – nem azonos eset. Orbán Viktor szerinte kis lépésekben, szalámitaktikát alkalmazva sértette meg a jogállamiságot, és az igazságszolgáltatással, a médiával, a kisebbségi jogokkal kapcsolatos gondok összeadódása vezetett a hetedik cikk szerinti eljáráshoz. Lengyelországban ezzel szemben a kormány egyszeri intézkedéssel esett neki az igazságszolgáltatási rendszernek. Ebből következően Magyarország esetében a brüsszeli Bizottságnak módja van egyes konkrét kötelezettségszegési eljárásokat indítani, és azzal adott esetben az Európai Bírósághoz fordulni. Jourová ezt az eljárásmódot tartja hatékonyabbnak, ezt részesíti előnyben. Megjegyezte ugyanakkor: reményeket fűz másfajta megoldáshoz is, nevezetesen ahhoz, hogy „maguk az országban élő polgárok választáson hozzák meg a döntést.”
A bizottsági alelnök kitért a tavaly decemberben elfogadott új mechanizmusra is, amelynek alapján az EU-támogatásokkal kapcsolatos jogállamisági hiányosságok ellen lehet fellépni. Hangsúlyozta, hogy ez január elsejével életbe lépett, és világos jogi felhatalmazást tartalmaz, akkor is, ha Magyarország az Európai Bíróságon akar némi időt nyerni. „Nagyon sok pénzt tudunk blokkolni, erős eszköz van a kezünkben” – figyelmeztetett Vera Jourová.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.