GYOMROST KAPOTT, DE NAGYJÁBÓL TALPRA ÁLLT ÖSSZESZERELŐÜZEM-ORSZÁG

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2020.12.31.

A magyar kormány gazdaságpolitikájának régen hangoztatott kulcseleme az ország újraiparosítása, amely legmarkánsabban a külföldi ipari vállalatok feldolgozóüzemeinek alacsony társasági adóval, további adókedvezményekkel, közvetlen munkahelyteremtési támogatással, gyenge forinttal és olcsó munkaerővel való Magyarországra csábításában testesül meg.

Ennek folyományaként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy tavalyi jelentése szerint Magyarország rendkívül mélyen integrálódott a globális értékláncokba: exportjának nagyjából 55 százaléka, importjának mintegy 60 százaléka nemzetközi termelési láncokon keresztül folyik. Ez világszinten kiugró érték, ezt megközelítő mértékben csak két másik ország, Csehország és Szlovákia kereskedelme kapcsolódik a határokon átívelő termelési és értékesítési hálózatokhoz. (A linkelt tanulmányból mindazonáltal az is kiderül, hogy ez nem az utóbbi évtized kormányzásának hatása: a magyar exportintegráció már 2001-ben is hasonlóan magas volt, azóta csak az importkitettség nőtt jó tíz százalékponttal, amely nem jó irány.)

Az erős kereskedelmi integráció egyben azt is jelenti, hogy a hazai ipari termelés külső “sebezhetősége” nő: külső válságok, tartós logisztikai fennakadások, a külső piacokat és alkatrész-beszállítókat érintő bármilyen probléma lecsapódik a hazai iparon, legyen szó természeti katasztrófáról, vagy akár egy globális járványról. (A további, mélyebb sebezhetőségekről ez a cikk ad eligazítást.)...

ITT OLVASHATÓ