Szerző: ÉS
2021.01.22.
Fischer Iván 70
Tudom azt is, mekkora igazságtalanság, ha Fischer Iván főművének a Fesztiválzenekart mondom, ahhoz túl sok esti élmény van mindannyiunk háta mögött. Mahler, hogy a legkézenfekvőbbet mondjam, de a zeneszerzői maratonok, próbatermi koncertek, operaelőadások, amelyekben a zenekar kórusként is funkcionált. Énekelt ráadások, vagy most, legutóbb a Himnusz olyanokkal, akikkel nem szoktunk Himnuszt hallgatni, nem halljuk egyébként sem a hangjukat, de most igen. Értsük már végre meg: nem csak győztesekből áll az ország és a társadalom. És ha megértjük, akkor paradox módon mégis győztesekből áll az ország és a társadalom...
Váncsa István: Jövőre ugyanitt
„Leoltjuk hamarosan az egészségügyi dolgozókat, aztán végzünk a szociális otthonokban lakókkal, a harmadik kategória a hatvan év feletti, krónikus betegségben szenvedő honfitársainknak a csoportja. Ennyi kínai vakcinánk tulajdonképpen lenne is.” Az idézet szó szerinti, bár kissé tömörített, forrását megjelölnünk pedig nyilván fölösleges. Aki nem jön rá magától, az meg se érdemli azt a temérdek aggodalmat, gondoskodást, törődést, amit a legfőbb személy tanúsít iránta, sőt a kínai vakcinát se érdemli meg, ám evvel együtt megkaphatja. Kormányzatunknak nagy szíve van. A bökdösés, ha minden igaz, a szavazóhelyiségekben lesz abszolválva, nyilván nem véletlenül. Jövőre veled ugyanitt, ezt kell memorizálnia az élemedett korú honpolgárnak, ide kell egy év múlva eljönnie, erre a helyre, ahol a nyomorúságos életét megmentették, és azért kell visszalátogatnia, hogy arra a személyre szavazzon, akinek az oltóanyagot köszönheti. Nota bene kormányzó urunkra, aki elindult Marco Polo nyomában, áthatolt a Pamír fennsíkjain és a Takla-Makán sivatagon, szembeszállt ezer veszéllyel, de elhozta nekünk a Mennyei Birodalom csodaszerét, melynek birtokában esélyünk leend az ugyanonnan származó kórságot leküzdeni. Vagy ha mégse, a szociális otthonok lakóival és a hatvan fölöttiekkel akkor is rövid úton végezni tudunk...
Vásárhelyi Mária: Halálos játszma
Mellár Tamás: Repülőrajt, de honnan és hová?
Kovács Zoltán: Biztos ölben
Hanák András: Demokrácia Amerikában 2.0
Odze György: Volt egyszer egy Bem rakpart
Bárány Tibor: Önmaga megbízottja
Bereményi Géza 75 éves
Falus András: „A vakcinákrul”
A közösségi immunitás ethosza és a közjó
Ara-Kovács Attila: Megrengető december
Egy izgalmas, a rendszert megingató decemberen vagyunk túl, és az utórezgések is nagyon tanulságosak. Az egész hónapot Orbánnak az európai stabilitás elleni támadásai dominálták. Európa-szerte immáron a kormányok is érzékelték, hogy Orbán közvetlenül sérti saját érdekeiket. Radikális szemléletváltásról van szó: amikor 2019 májusának végén megérkeztem Brüsszelbe, mindenki mellékes figurának tekintette Orbánt, ha egyáltalán tudott a létezéséről. Az általa képviselt veszélyeket magyar belügynek tekintették, ha egyáltalán tudomást szereztek ezekről. 2020 őszén – e téren szeptember-október volt a forduló – viszont már mindenki tudott Orbán viselt dolgairól, s az általa képviselt veszélyt egész Európára nézve tartották roppant kockázatnak...
Losoncz Miklós: Brexit: megállapodás az utolsó pillanatban
A korábban megszabott határidő előtti utolsó pillanatban kölcsönös kompromisszumok árán megszületett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési szerződés. A megállapodás megszüntette a Brexit végső formája körüli bizonytalanságot. Többé-kevésbé megfelel a brexitpártiak elvárásainak, de sok kérdést nyitva hagyott. A Brexit még jó ideig velünk marad...
Molnár Erzsébet: Egy kapa főd
„Leoltjuk hamarosan az egészségügyi dolgozókat, aztán végzünk a szociális otthonokban lakókkal, a harmadik kategória a hatvan év feletti, krónikus betegségben szenvedő honfitársainknak a csoportja. Ennyi kínai vakcinánk tulajdonképpen lenne is.” Az idézet szó szerinti, bár kissé tömörített, forrását megjelölnünk pedig nyilván fölösleges. Aki nem jön rá magától, az meg se érdemli azt a temérdek aggodalmat, gondoskodást, törődést, amit a legfőbb személy tanúsít iránta, sőt a kínai vakcinát se érdemli meg, ám evvel együtt megkaphatja. Kormányzatunknak nagy szíve van. A bökdösés, ha minden igaz, a szavazóhelyiségekben lesz abszolválva, nyilván nem véletlenül. Jövőre veled ugyanitt, ezt kell memorizálnia az élemedett korú honpolgárnak, ide kell egy év múlva eljönnie, erre a helyre, ahol a nyomorúságos életét megmentették, és azért kell visszalátogatnia, hogy arra a személyre szavazzon, akinek az oltóanyagot köszönheti. Nota bene kormányzó urunkra, aki elindult Marco Polo nyomában, áthatolt a Pamír fennsíkjain és a Takla-Makán sivatagon, szembeszállt ezer veszéllyel, de elhozta nekünk a Mennyei Birodalom csodaszerét, melynek birtokában esélyünk leend az ugyanonnan származó kórságot leküzdeni. Vagy ha mégse, a szociális otthonok lakóival és a hatvan fölöttiekkel akkor is rövid úton végezni tudunk...
Vásárhelyi Mária: Halálos játszma
Mellár Tamás: Repülőrajt, de honnan és hová?
Kovács Zoltán: Biztos ölben
Hanák András: Demokrácia Amerikában 2.0
Odze György: Volt egyszer egy Bem rakpart
Bárány Tibor: Önmaga megbízottja
Bereményi Géza 75 éves
Falus András: „A vakcinákrul”
A közösségi immunitás ethosza és a közjó
Ara-Kovács Attila: Megrengető december
Egy izgalmas, a rendszert megingató decemberen vagyunk túl, és az utórezgések is nagyon tanulságosak. Az egész hónapot Orbánnak az európai stabilitás elleni támadásai dominálták. Európa-szerte immáron a kormányok is érzékelték, hogy Orbán közvetlenül sérti saját érdekeiket. Radikális szemléletváltásról van szó: amikor 2019 májusának végén megérkeztem Brüsszelbe, mindenki mellékes figurának tekintette Orbánt, ha egyáltalán tudott a létezéséről. Az általa képviselt veszélyeket magyar belügynek tekintették, ha egyáltalán tudomást szereztek ezekről. 2020 őszén – e téren szeptember-október volt a forduló – viszont már mindenki tudott Orbán viselt dolgairól, s az általa képviselt veszélyt egész Európára nézve tartották roppant kockázatnak...
Losoncz Miklós: Brexit: megállapodás az utolsó pillanatban
A korábban megszabott határidő előtti utolsó pillanatban kölcsönös kompromisszumok árán megszületett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési szerződés. A megállapodás megszüntette a Brexit végső formája körüli bizonytalanságot. Többé-kevésbé megfelel a brexitpártiak elvárásainak, de sok kérdést nyitva hagyott. A Brexit még jó ideig velünk marad...
Molnár Erzsébet: Egy kapa főd
F E U I L L E T O N
Mészöly Miklós és a megíratlan ló-regény
I N T E R J Ú
Beszélgetés Gács Annával
V I S S Z H A N G
Enyedi Nagy Mihály: Előválasztást!
Odze György: Szóval kiléptek
Szilasi György: Örökös sakk
Tódor János: Szále Laci, köszönjük!
P Á R A T L A N
Huszár Ágnes: VISSZA A KIE-NEK?
ICs: A TUDOMÁNY ALKONYA?
Bakos András: NE NYELESS!
jos: LAPÍTVÁNY
msz: A JÖVŐ?
Lantai András: VAKCINAJAJ
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.