Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.01.14.
„Azért értünk el ennyi mindent, mert mi vagyunk a legértelmesebb teremtmények, akik valaha is éltek ezen a bolygón. Most már bölcsnek is kell lennünk” – írja a világhírű brit természettudós magyarul nemrég megjelent könyvében. Az Egy élet a bolygónkon arra a kérdére is választ ad, hogy mit kell tennünk az életben maradásért.
David Attenborough a környezetvédelem legismertebb arca, az ember, aki mindenkinek a nappalijában megfordult már a tévében, aki megteremtette a természetfilm műfaját, és akire még mindig nagyon odafigyelnek, ha csinál valamit. Egy élet a bolygónkon című filmjét milliók nézték meg a Netflixen, ami még semmi ahhoz képest, hogy mit ért el a dokumentumfilmtörténet szempontjából is mérföldkőnek számító első sorozatával, amelynek részeit nagyjából egymilliárdan nézték a tévében, amikor bemutatták. Ilyet még nem láttak, mert ilyet még nem is csinált senki.
Régebben mindenki örült Attenborough megjelenésének: lám, megint lehet tanulni valami érdekeset. Sir David és a stáb a világon először mutatta be, mit csinálnak a kékbálnák, hogyan viselkednek a gorillák a vadonban, és még mennyi érdekességre bukkan az ember a Földön, hi kinyitja a szemét. A több földrészen, hihetetlen erőfeszítések árán leforgatott filmek már a kezdetektől fogva arra próbáltak rávilágítani, hogy minden mindennel összefügg, és ez nem csak valamilyen ezoterikus szólam: ha csökken a biodiverzitás, azt nemcsak az eltűnő fajok fogják megérezni, hanem az egész bolygó is, leginkább pedig maga az ember. Az az ember, aki megteremtette saját világát, de hatalmában áll az is, hogy felszámolja ezt a világot – a Föld pedig, ahogy már olyan sokszor, csak magához tér majd, de soha nem lesz olyan, mint azelőtt, és könnyen lehet, hogy az embernek már nem jut hely rajta. Ha Attenborough mostanában megszólal, már senki sem örül annyira, mert általában rossz híreket hoz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.