Szerző: RÓNA DÁNIEL
2021.01.29.
Ez persze senkit sem lep meg, aki csak egy kicsit is figyelte a magyar közéletet. Pedig az e-mail egy nagyon is átfogó és releváns jelenség megnyilvánulása volt. A hírlevélre feliratkozók oltásra jelentkeztek, nem kommunikációs kampányra: az államhoz fordultak segítségért, de egyelőre csak a Fideszt, azaz egy pártot kaptak helyette.
Természetesen ez nem az első alkalom, még a Covid kapcsán sem. Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ, leánykori nevén OEP) 2020. november 8-án „óriási tévedés és szakmailag teljesen megalapozatlan” értékeléssel reagált a főpolgármester kezdeményezésére, miszerint antigén-tesztekkel kívánja szűrni a fővárosi pedagógusokat. Pár nappal később, amikor a miniszterelnök szóról-szóra ugyanezt az intézkedést jelentette be, az NNK semmilyen módon nem nyilvánult meg, nem hangoztatta az antigén-tesztekkel szembeni – pár napja még nagyon is létező – aggályait. Az NNK pont ugyanúgy járt el, mint a kormánypárti sajtó. Amikor a Pesti úti idősek otthonában terjedt el a koronavírus, Müller Cecília minden létező eszközt bevetett, hogy felhívja rá a figyelmet, amikor viszont a második hullámban számos vidéki idősotthonban történtek hasonlóan tragikus esetek, a tisztifőorvos mélyen hallgatott, úgy kellett belőle utólag kihúzni a fontos statisztikákat. Ebben a kérdésben pont úgy nyilvánult meg, mint a kormánypárti sajtó.
A vírus előtt is számos állami intézmény kommunikált pártlogika szerint.
Amikor a Magyar Postát az ellenzéki pártok a túlóratörvényről kérdezték, válasz helyett sorosozást kaptak. Nem a Fidelitastól, hanem a postától. Egy olyan intézménytől, aminek csak a levelek szállításával kapcsolatban kellene, hogy mondanivalója legyen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.