Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2021.01.19.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után nem sokkal, nagy dérrel-dúrral kezdett hozzá az új alkotmány előkészítéséhez. 2010 júniusában az Országgyűlés kétharmados többséggel eltüntette az új alkotmány előkészítését megindító parlamenti határozathoz előírt 4/5-ös többségi követelményt, és ezzel megnyílt az út az alkotmányos rendszer átalakításához.
Az új alkotmányos fundamentum már nevében is cezúrát akart jelezni, alkotmány helyett alaptörvény lett a hivatalos titulus. Az elnevezés változásának persze semmiféle tartalmi oka nem volt, csupán azt kívánta jelezni, hogy gyökeresen új rend alakul Magyarországon (a Fidesz mindig is hajlamos volt a szimbólumok alkalmazására). Ami az alaptörvény tartalmi elemeit illeti, azokról már elég sok szó esett mind szakmai fórumokon, mind az írott sajtóban, és a népszerű internetes közösségi portálokon. Független alkotmányjogászok szinte egyöntetű véleménye szerint a NER tákolmánya kirekesztő, nem is próbál egyfajta nemzeti egységet megjeleníteni, az elfogadását nem előzte meg széleskörű egyeztetés, és ráadásul a szövegezése is elképesztően alacsony színvonalú, alkotmányhoz méltatlan. Az alkotmányjogi szörnyszülött minőségét jelezte már az is, hogy államelnöki minőségében az a Schmitt Pál írta alá, aki a „törvénykezés motorja” kívánt lenni, és aki korábban nem csak plagizálásával, hanem helyesírási gyakorlatával is kitüntette magát.
A 2011 tavaszán elfogadott, majd 2012 januárjában hatályba lépett új alaptörvény még korlátaival együtt is többé-kevésbé normálisan működhetne, akár ideológiájukban gyökeresen különböző kabinetek alatt, meghatározva a kormányzás át nem léphető, alkotmányjogi korlátait. Ehhez azonban az kellene, hogy ne változtassák éjjel-nappal, a kormány pillanatnyi érdekeihez igazodva. Az eredetileg gránitszilárdságúnak tervezett és hirdetett jogi silányság azonban egyike lett a leggyakrabban változó magyar törvényeknek, hiszen a NER kormánya 2012 óta, tehát 9 év alatt, kilencszer módosította saját alkotmányát. A módosítások (a legtöbbször kiegészítések) ismétlődően azt szolgálták, hogy az aktuálpolitikai igényeknek megfelelő jogszabályi előírások alkotmányi szintre emelve változtathatatlanok legyenek, továbbá (2013-tól) az Alkotmánybíróság se köthessen beléjük. A következőkben a kilenc módosítás lényegét idézem fel, a változások mellett néhol jelezve a mögöttes szándékokat is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.