Szerző: Bödőcs Tibor
2016.09.30.
Részlet Bödőcs Tibor Bödőcs Londonban című önálló estjéből, amely 2016. szeptember 30-án volt látható a Comedy Central műsorán.
2020. december 26., szombat
RÁADÁS: VILLÁMINTERJÚ ORBÁN VIKTORRAL
YOUTUBE
Szerző: Bödőcs Tibor
2016.09.30.
Részlet Bödőcs Tibor Bödőcs Londonban című önálló estjéből, amely 2016. szeptember 30-án volt látható a Comedy Central műsorán.
Szerző: Bödőcs Tibor
2016.09.30.
Részlet Bödőcs Tibor Bödőcs Londonban című önálló estjéből, amely 2016. szeptember 30-án volt látható a Comedy Central műsorán.
BOCSÁNAT
NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2020.12.26.
...Lehetetlennek tűnik, de azért van minden évben karácsony, hogy újra és újra emlékeztessen rá: semmi sem lehetetlen. Nagyon is lehetséges, hogy felhívd az apádat, és azt mondd neki: bocsáss meg; akkor is – akkor a leginkább –, ha nem neki volt igaza. Mint ahogyan az is, hogy elmenj a gyerekkori barátodhoz, akivel az utóbbi években már csak vitatkoztatok, és bocsánatot kérj tőle – sokkal könnyebb lesz, mint gondolnád, mert ő is ugyanazt a megkönnyebbülést (és közben ugyanazt a szégyent) fogja érezni, amit te. És neked is meg kell bocsátanod. A túloldali törzskommentelőnek, aki mindig odakommentelt a posztjaid alá egy másik igazságot. A bemondónak, aki akkor is hazudott, amikor kérdezett. A tulajdonosnak, aki elárult és eladott. A kollégának, aki jelentett rólad (igen; el sem tudod képzelni, hogy mennyi megbocsátanivaló lesz: ócska, régi dolgok, amiket egyszer már megbocsátottál és elfelejtettél, és újabbak, olyanok is, amik csak tegnap történtek, vagy még ezután fognak majd megtörténni, de ugyanolyan hitványak, mint a régiek). Az embernek, aki a helyeden ült, és aki miatt nem futottad be azt a pályát, amit egyébként befuthattál volna, meg magadnak, amiért elfoglaltad a helyet mások elől. A kicsiknek, akiknek csak a tétlenséget vetheted a szemükre, vagy még azt sem, mert az ellenállással sem jutottak volna többre, mint a beletörődéssel. A sokaknak, akik felemelhették volna a szavukat, de kényelemből, gyávaságból vagy megszokásból inkább a rosszat akaró többség mellé álltak. És a hatalmasoknak, akik megkapták a kegyelem ajándékát – a keresztény hit szerint: a meg nem érdemelt jóindulatot az Istentől –, ami minden ezer esztendőben legfeljebb egyszer adatik meg, hogy szakadatlanul, semmilyen más hatalomtól nem háborgatva tehették volna a jót, de helyette egyik égbekiáltó bűnt a másik után követték el, az özvegyek és az árvák sanyargatásától a munkások megszolgált bérének visszatartásáig. Nekik is meg kell bocsátanod, sőt, nekik csak igazán (mert ők vétették a legnagyobbat ellened), és nagylelkűen, előre a győzőknek is, arra az esetre, ha nem lennének jobbak a legyőzötteknél.
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2020.12.26.
És ha tényleg, szívből megbocsátottál, akkor egy pillanatra átélheted, amit az első karácsonykor az Isten érezhetett: az elengedés teremtő energiáját; azt, hogy a bocsánat, amit adsz és kérsz, egy új világot teremt – kipróbálhatod; kolléga lehetsz, társ az alkotásban...
„MOSTANÁBAN TÖBBSZÖR SÍRVA MEGYEK HAZA”
NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.12.26.
Fültisztító pálcikán viszik be a „szent kenetet” a covidos osztályokon lévő betegeknek. A pandémia a lelki gondozást végző lelkipásztorokat is próbatétel elé állítja.
„Teljes egészében helytelen azt állítani, hogy a világjárvány Isten büntetése. Isten senkit nem akar bábként, madzagon rángatni. Az ember szabad akarata a mai napig jelen van a világban, mindenkinek a saját felelőssége, hogy mit cselekszik” – tisztázta azonnal Kampfmüller Sándor katolikus lelkipásztor, mit gondol azokról (az egyébként a legtöbb kataklizma esetén megjelenő) felvetésekről, miszerint a pandémia egyfajta isteni szankció.
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.12.26.
„Teljes egészében helytelen azt állítani, hogy a világjárvány Isten büntetése. Isten senkit nem akar bábként, madzagon rángatni. Az ember szabad akarata a mai napig jelen van a világban, mindenkinek a saját felelőssége, hogy mit cselekszik” – tisztázta azonnal Kampfmüller Sándor katolikus lelkipásztor, mit gondol azokról (az egyébként a legtöbb kataklizma esetén megjelenő) felvetésekről, miszerint a pandémia egyfajta isteni szankció.
„Nézzük meg, hogy az ember mit tett a teremtett világgal. Elég csak a környezet károsítására, a globalizációra gondolni. „Isten nem szól bele olyan szinten az életünkbe, hogy korlátozzon bennünket. Sajnos a rossz is meg van engedve a világban. Mindemellett nagyon sokszor megtapasztaltam Isten kegyelmét és segítségét: pont a betegek felé vagy a betegek által” – mondta a Budapesti Katolikus Kórházlelkészség vezetője.
A szervezetet 2004-ben alapította Erdő Péter bíboros azzal a céllal, hogy összehangolja a fővárosi plébániák kórházi lelkipásztori szolgálatait – áll a Magyar Kurír ismertetőjében. Hasonló szervezetek alakultak más katolikus egyházmegyékben is...
ÍGY BUKTA EL VÉGLEG AZ ORBÁN-KORMÁNY AZ ÁLLAMADÓSSÁG ELLENI SZABADSÁGHARCOT
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.12.25.
Amikor 10 éve a hivatalba lépő Orbán-kormány harcot hirdetett az államadósság ellen, nem gondoltuk volna, hogy hosszú ideig ez lesz az egyetlen valós ellensége a kormánypártnak. Az idén azonban feltűnt egy olyan ellenség, amelyet nem magának teremtett a Fidesz, így a koronavírus elleni harc rávilágított az Orbán-kabinet gyengeségeire. Nem mellesleg visszajutottunk oda, ahonnan 10 éve elindult minden: a magas államadóssághoz.
„Hosszú idő után 2020-ban ismét emelkedik Magyarország GDP-arányos államadóssága, sőt, a tíz éve kezdődött harc szinte teljes eredményét elviszi a koronavírus-járvány” - kezdi legfrissebb elemzését a portfolio.hu. A gazdasági elemző portál azonban hozzáteszi, hogy a költségvetés kifejezetten tartalékolt ebben az évben, ezért a 2021-es kilátások sokkal jobbak, mint az ideiek. Ha igaz ez az utóbbi megállapítás, akkor fel kell tennünk egy fontos kérdést: Ha volt a költségvetésben tartalék, miért kellett hitelfelvétellel rontani az ország hosszú távú kilátásait?
Nos, a válasz az Orbán-kabinet gazdasághoz való sajátos viszonyában keresendő. Ennek lényege, hogy prioritást élvez az a cél, hogy legyen mindig bőven elkölthető pénz az állam számára, így egyrészt elegendő forrást tud biztosítani a saját maga által preferált területeknek, másrészt ki tudja elégíteni a hozzá erősen kötődő gazdasági körök (lásd: oligarchák) igényeit. Emellett azonban nem szabad túlságosan erős függésbe kerülni a hitelezőktől, vagyis az egyik oldalon fel lehet kölcsönt venni, a másik oldalon azonban tartalékolni kell az állami büdzsében olyan kiadásokra, melyekre a válságos időkben mindenképpen áldozni akar a kormányzat...
Szerző: SZEKA
2020.12.25.
„Hosszú idő után 2020-ban ismét emelkedik Magyarország GDP-arányos államadóssága, sőt, a tíz éve kezdődött harc szinte teljes eredményét elviszi a koronavírus-járvány” - kezdi legfrissebb elemzését a portfolio.hu. A gazdasági elemző portál azonban hozzáteszi, hogy a költségvetés kifejezetten tartalékolt ebben az évben, ezért a 2021-es kilátások sokkal jobbak, mint az ideiek. Ha igaz ez az utóbbi megállapítás, akkor fel kell tennünk egy fontos kérdést: Ha volt a költségvetésben tartalék, miért kellett hitelfelvétellel rontani az ország hosszú távú kilátásait?
Nos, a válasz az Orbán-kabinet gazdasághoz való sajátos viszonyában keresendő. Ennek lényege, hogy prioritást élvez az a cél, hogy legyen mindig bőven elkölthető pénz az állam számára, így egyrészt elegendő forrást tud biztosítani a saját maga által preferált területeknek, másrészt ki tudja elégíteni a hozzá erősen kötődő gazdasági körök (lásd: oligarchák) igényeit. Emellett azonban nem szabad túlságosan erős függésbe kerülni a hitelezőktől, vagyis az egyik oldalon fel lehet kölcsönt venni, a másik oldalon azonban tartalékolni kell az állami büdzsében olyan kiadásokra, melyekre a válságos időkben mindenképpen áldozni akar a kormányzat...
AZ ORBÁNI VÁLASZTÁSI CSALÁSSOROZATRÓL
HÍRKLIKK
Szerző: GUSZTOS ISTVÁN
2020.12.26.
Orbán „újítása" a folyamatos, szüntelen választási kampány, hecckampányokra építve. Ennek keretében büntet és jutalmaz, mint legutóbb az önkormányzatok esetében.
Minden kormány állandóan kampányol is, de a két választás közötti viszonylag hosszú békeidőben demokratikus kormányok azért inkább kormányozni szoktak. Az Orbán-kabinetek viszonylagos újdonsága, hogy szinte minden intézkedésük, döntésük, „törvényük" gyűlölködésre uszító hecckampányaik, választási céljaik rendszerébe illeszkednek.
A „választási lázat", a fenyegetettség állandó érzetét keltő hecckampányokat a hatalom közpénzből fedezi, ami önmagában fölveti a folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett súlyos bűncselekményeknek legalábbis alapos gyanúját. Itt elegendőnek tűnik a nyilas bűzű Soros-plakátokra utalni: egyértelmű, hogy a maffia magánérdekű céljait szolgáló, közpénzből finanszírozott, antiszemita célzatú uszításról volt szó. S az uszítás – persze, „tájékoztatásnak" hazudva – azóta is folytatódik...
Szerző: GUSZTOS ISTVÁN
2020.12.26.
Minden kormány állandóan kampányol is, de a két választás közötti viszonylag hosszú békeidőben demokratikus kormányok azért inkább kormányozni szoktak. Az Orbán-kabinetek viszonylagos újdonsága, hogy szinte minden intézkedésük, döntésük, „törvényük" gyűlölködésre uszító hecckampányaik, választási céljaik rendszerébe illeszkednek.
A „választási lázat", a fenyegetettség állandó érzetét keltő hecckampányokat a hatalom közpénzből fedezi, ami önmagában fölveti a folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett súlyos bűncselekményeknek legalábbis alapos gyanúját. Itt elegendőnek tűnik a nyilas bűzű Soros-plakátokra utalni: egyértelmű, hogy a maffia magánérdekű céljait szolgáló, közpénzből finanszírozott, antiszemita célzatú uszításról volt szó. S az uszítás – persze, „tájékoztatásnak" hazudva – azóta is folytatódik...
IVÁNYI GÁBOR AZT MONDANÁ ORBÁN VIKTORNAK, HOGY OLVASSA EL A BIBLIÁT
KLUBRÁDIÓ
Szerzők: FALUSI MARIANN, LANG GYÖRGYI
2020.12.25.
Elkapta a koronavírust, de szerencsére csak enyhe tünetei voltak Iványi Gábor lelkésznek, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjének. Vidám Karácsony című műsorunkban beszélt a családról, arról, hogy érintette intézményeiket és lakóikat a járvány, hogy milyen az adományozási kedv, és arról is: mit mondana Orbán Viktornak, ha a miniszterelnök egy elképzelt esetben leülne vele beszélni. Először is azt javasolná: mielőtt azzal henceg, hogy ő a kereszténység utolsó bástyája, olvassa el a Bibliát.
A koronavírusról
Először arról kérdeztük Iványi Gábort, hogy nemrég ő is elkapta a koronavírust: azt mondta, az neki sose tetszett, hogy kimaradjon valamiből, ami nem jó, amikor embereket aggodalom tölt el. Nem szerette megúszni, amikor másokat elgázol a dolog, de ez nem azt jelenti, hogy örül neki, vagy szívesen van az ember ilyen betegséggel. Viszont a tünetek elkerülték, csak kis hőemelkedése volt. Más családtagjai kórházba kerültek, az összes tünet jelentkezett náluk. Azt tapasztalják, hogy ilyenkor a rossz is kicsit közelebb hozza az embereket.
Tavasszal senki nem volt fertőzött az Oltalom Karitatív Egyesület intézményeiben, most igen, és a munkatársaik között is. Ugyanakkor a hajléktalanokat, akik nagyon életszaggatta emberek, „bátor, szabadtéri legények”, inkább elkerülte. Megható, amilyen sok felajánlást kaptak, nem csökkent a felajánlási kedv, nyár végén főleg nyári ruhákat kaptak, azokat „házi vaterát létrehozva” osztják szét az intézmények között.
Iványi Gábor beszélt arról is: annyiban hálás annak, aki világgá kürtölte, hogy feleségével elkapták a betegséget, mert így, akit vigasztalt, azzal úgy beszélhetett, hogy az illető tudta, ő is ismeri ezt a szörnyű helyzetet. Amikor tehette, találkozott a munkatársaival, elment idősotthonokba, oda is, ahol a legtöbb lakót veszítették el – noha tavasszal senkit sem érintett a dolog –, de sajnos a 90 év fölöttiek közül többen meghaltak. Említett egy 99 éves bácsit, aki az adventi időszakban még együtt táncolt a nővérekkel.
Mire lenne a legnagyobb szükség?
Hangsúlyozta: a legnagyobb szükség arra lenne, hogy megváltozzon a politikai helyzet; távozzanak azok, akik akadályozzák a helyettük elvégzett munkát. "Ettől mindig egy kicsit megáll az eszem, hogy az ember átvállalt feladatot végez, és nem tőlük kaptuk ezt" – fogalmazott. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek 1979 óta, amikor bejelentett formában dolgoznak, és kicsit ebből nőtt ki az Oltalom az 1988-ban. Ezt a tapasztalatot a normális kormányok értékelték, mert azt tanítják a Wesley János főiskolán, hogy nincs feladandó ügy, csak legfeljebb módszert kell váltani. Ezért a náluk végzettek szépen, csendben, szakértelemmel teszik a dolgukat.
Iványi Gábor szerint ha kibírták az elmúlt tíz évet és lábon maradtak úgy, hogy amit lehetett, elvettek tőlük, nem adtak oda, ellenük kampányoltak, elvették vagy csorbították a jogaikat, akkor ebből is tanulniuk kellene és azt mondani, hogy nem szórakozunk velük, mert ilyen körülmények között is ugyanazt a munkát végzik. Nekünk nem célunk, hogy bárkinek bármi rosszat vagy kárt tegyünk, „őket is fogjuk a börtönben látogatni”, viszünk pokrócot is – mondta.
Arról is kérdeztük, hogy mi történne, ha odamenne hozzá Orbán Viktor 2022-ben egy esetleges választási vereség után. Azt mondaná neki, sajnálja, hogy most akar leülni vele beszélni, amikor már nincs igazán tétje, mert ez így nem bátor és nem férfias dolog. De azért elmondaná, hogy ha legközelebb hasonló helyzet adódik, mi az, amit nem szabad megtenni. Nem szabad mások jogait elvenni, visszamenőlegesen törvénykezni. Nem szabad olyan gazemberségeket beleírni az ország legfontosabb törvényébe, hogy a rendőr háromszori felszólítására takarodnia kell egy hajléktalannak a turisták számára fenntartott belvárosból, és ha ez nem történik meg, akkor börtönbe is mehet. Vagy nem szabad büntetőtábor-szerű körülmények között tartani gyerekeket és a szüleiket, csak azért, mert elmenekültek a szülőföldjükről, ahol bombázták a házukat. Ezek pogányságok, és nem azért nem szabad ilyeneket tenni, mert a fejlett nyugaton már nem járja, ugyanis ott se veszik igazán komolyan az alapelveiket. Szerinte paródia vagy komédia volt, amit a Fidesz-kormánnyal csináltak, csak hogy legyen uniós költségvetés.
Ilyen dolgokat lelkiismereti okoknál fogva nem teszünk meg, és közben nem játsszuk el, hogy mi vagyunk a keresztények – fogalmazott Iványi Gábor. A kereszténység nem a nyugati világban, politikai megfontolásból létrejött érvrendszer, amellyel ütünk ellenfeleinken, hanem egy zsidó történet, egy olyan nép hagyományába épülve, amelyik azért rítt ki a környezetéből, mert a többi között azt hirdette, hogy nem bánhatunk akárhogy a menekültekkel, vagy azokkal, akik büntetőeljárás alatt vannak, vagy akár az állatokkal se. A Biblia nem szabályok gyűjteménye, hanem az élet használati utasítása. Azt mondaná Orbán Viktornak: „ahelyett, hogy hencegsz azzal, hogy te vagy a kereszténység utolsó bástyája, olvasd el a Bibliát, mert nem olvastad, különben nem tettél volna olyan dolgokat, amelyek szöges ellentétben vannak vele”. De még csak el se kellett volna olvasnia, elég lett volna, ha józan és tisztességes emberekkel beszélget.
A karácsonyról
Arra a kérdésre, hogy karácsonyoztak, elmondta: azért összejöttek, noha a felmérések szerint a családi összejöveteleken és az istentiszteleteken is nagyon tud terjedni ez a gonosz vírus, muszáj volt kicsit együtt lenni. A gyerekek feldúlták a nagyszülők (ezek ők) lakását, de ennek örültek, aztán feldíszítették a karácsonyfát. Sok emberrel beszélt telefonon, legutóbb például Moldova György íróval és húgával. Muszáj volt néhány igehirdetést (például az éjféli misét) előre felvenni konzervanyagként, előre, mert sokszor lehetetlen személyesen.
Szerzők: FALUSI MARIANN, LANG GYÖRGYI
2020.12.25.
A koronavírusról
Először arról kérdeztük Iványi Gábort, hogy nemrég ő is elkapta a koronavírust: azt mondta, az neki sose tetszett, hogy kimaradjon valamiből, ami nem jó, amikor embereket aggodalom tölt el. Nem szerette megúszni, amikor másokat elgázol a dolog, de ez nem azt jelenti, hogy örül neki, vagy szívesen van az ember ilyen betegséggel. Viszont a tünetek elkerülték, csak kis hőemelkedése volt. Más családtagjai kórházba kerültek, az összes tünet jelentkezett náluk. Azt tapasztalják, hogy ilyenkor a rossz is kicsit közelebb hozza az embereket.
Tavasszal senki nem volt fertőzött az Oltalom Karitatív Egyesület intézményeiben, most igen, és a munkatársaik között is. Ugyanakkor a hajléktalanokat, akik nagyon életszaggatta emberek, „bátor, szabadtéri legények”, inkább elkerülte. Megható, amilyen sok felajánlást kaptak, nem csökkent a felajánlási kedv, nyár végén főleg nyári ruhákat kaptak, azokat „házi vaterát létrehozva” osztják szét az intézmények között.
Iványi Gábor beszélt arról is: annyiban hálás annak, aki világgá kürtölte, hogy feleségével elkapták a betegséget, mert így, akit vigasztalt, azzal úgy beszélhetett, hogy az illető tudta, ő is ismeri ezt a szörnyű helyzetet. Amikor tehette, találkozott a munkatársaival, elment idősotthonokba, oda is, ahol a legtöbb lakót veszítették el – noha tavasszal senkit sem érintett a dolog –, de sajnos a 90 év fölöttiek közül többen meghaltak. Említett egy 99 éves bácsit, aki az adventi időszakban még együtt táncolt a nővérekkel.
Mire lenne a legnagyobb szükség?
Hangsúlyozta: a legnagyobb szükség arra lenne, hogy megváltozzon a politikai helyzet; távozzanak azok, akik akadályozzák a helyettük elvégzett munkát. "Ettől mindig egy kicsit megáll az eszem, hogy az ember átvállalt feladatot végez, és nem tőlük kaptuk ezt" – fogalmazott. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek 1979 óta, amikor bejelentett formában dolgoznak, és kicsit ebből nőtt ki az Oltalom az 1988-ban. Ezt a tapasztalatot a normális kormányok értékelték, mert azt tanítják a Wesley János főiskolán, hogy nincs feladandó ügy, csak legfeljebb módszert kell váltani. Ezért a náluk végzettek szépen, csendben, szakértelemmel teszik a dolgukat.
Iványi Gábor szerint ha kibírták az elmúlt tíz évet és lábon maradtak úgy, hogy amit lehetett, elvettek tőlük, nem adtak oda, ellenük kampányoltak, elvették vagy csorbították a jogaikat, akkor ebből is tanulniuk kellene és azt mondani, hogy nem szórakozunk velük, mert ilyen körülmények között is ugyanazt a munkát végzik. Nekünk nem célunk, hogy bárkinek bármi rosszat vagy kárt tegyünk, „őket is fogjuk a börtönben látogatni”, viszünk pokrócot is – mondta.
Arról is kérdeztük, hogy mi történne, ha odamenne hozzá Orbán Viktor 2022-ben egy esetleges választási vereség után. Azt mondaná neki, sajnálja, hogy most akar leülni vele beszélni, amikor már nincs igazán tétje, mert ez így nem bátor és nem férfias dolog. De azért elmondaná, hogy ha legközelebb hasonló helyzet adódik, mi az, amit nem szabad megtenni. Nem szabad mások jogait elvenni, visszamenőlegesen törvénykezni. Nem szabad olyan gazemberségeket beleírni az ország legfontosabb törvényébe, hogy a rendőr háromszori felszólítására takarodnia kell egy hajléktalannak a turisták számára fenntartott belvárosból, és ha ez nem történik meg, akkor börtönbe is mehet. Vagy nem szabad büntetőtábor-szerű körülmények között tartani gyerekeket és a szüleiket, csak azért, mert elmenekültek a szülőföldjükről, ahol bombázták a házukat. Ezek pogányságok, és nem azért nem szabad ilyeneket tenni, mert a fejlett nyugaton már nem járja, ugyanis ott se veszik igazán komolyan az alapelveiket. Szerinte paródia vagy komédia volt, amit a Fidesz-kormánnyal csináltak, csak hogy legyen uniós költségvetés.
Ilyen dolgokat lelkiismereti okoknál fogva nem teszünk meg, és közben nem játsszuk el, hogy mi vagyunk a keresztények – fogalmazott Iványi Gábor. A kereszténység nem a nyugati világban, politikai megfontolásból létrejött érvrendszer, amellyel ütünk ellenfeleinken, hanem egy zsidó történet, egy olyan nép hagyományába épülve, amelyik azért rítt ki a környezetéből, mert a többi között azt hirdette, hogy nem bánhatunk akárhogy a menekültekkel, vagy azokkal, akik büntetőeljárás alatt vannak, vagy akár az állatokkal se. A Biblia nem szabályok gyűjteménye, hanem az élet használati utasítása. Azt mondaná Orbán Viktornak: „ahelyett, hogy hencegsz azzal, hogy te vagy a kereszténység utolsó bástyája, olvasd el a Bibliát, mert nem olvastad, különben nem tettél volna olyan dolgokat, amelyek szöges ellentétben vannak vele”. De még csak el se kellett volna olvasnia, elég lett volna, ha józan és tisztességes emberekkel beszélget.
A karácsonyról
Arra a kérdésre, hogy karácsonyoztak, elmondta: azért összejöttek, noha a felmérések szerint a családi összejöveteleken és az istentiszteleteken is nagyon tud terjedni ez a gonosz vírus, muszáj volt kicsit együtt lenni. A gyerekek feldúlták a nagyszülők (ezek ők) lakását, de ennek örültek, aztán feldíszítették a karácsonyfát. Sok emberrel beszélt telefonon, legutóbb például Moldova György íróval és húgával. Muszáj volt néhány igehirdetést (például az éjféli misét) előre felvenni konzervanyagként, előre, mert sokszor lehetetlen személyesen.
A GAZDASÁG SZEKERE A HOLTAK CSONTJAIN ÁT
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.12.17.
Ritka rossz éve lesz a magyar gazdaságnak a most elköszönő. Ugyan még csak első háromnegyed évének adatai ismertek, de sajnos nincs semmi okunk feltételezni, hogy az utolsó három hónapban javulás állna be. Sőt, az előrejelzők többsége – beleértve a pénzügyminisztert is – további romlást valószínűsít.
A gazdaság teljesítménye (GDP) nagyjából olyan mértékben zuhan (6-7 százalékkal), mint 2009-ben, a globális válság mélypontján. A tavalyihoz képest hatalmas negatív fordulatot mutat valamennyi termelési ágazat, kiváltképp a vendéglátás és az építőipar. A belső keresleten belül a beruházások hanyatlása a meghatározó, de a fogyasztás is erősen zsugorodik. A GDP esésének több mint fele a külpiacok összeomlásából adódott, az export zuhanása megegyezett a 2009-ben mérttel.
A termelési és keresleti oldal visszaesése kevéssé tükröződik a kimutatott munkaerőpiaci adatokban, megítélésem szerint számbavételi okok miatt. A foglalkoztatottak száma az első háromnegyed évben csak 57 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké – ugyanezen felmérés szerint – mindössze 37 ezerrel nőtt. Igaz, a hivatalokban magukat munkanélküliként regisztráltatók száma ennek a duplája volt, de ismeretes, hogy az álláskeresőknek csak egy része jelentkezik – több okból – a foglalkoztatási szolgálatoknál. Becslésem szerint alsó értéken kb. háromszázezren lehettek a munkájukat részben vagy teljesen elvesztők; a kormány ígéretével szemben a közmunkások száma is csökkent.
Az infláció viszont szépen tartotta magát, 3,5 százalék körüli nagysága dobogós helyen volt az unióban, miközben az eurozónában – amiként az recesszióban szokott volt – stagnált az árszint, de hát mi ebben is ragaszkodunk unortodox pozíciónkhoz.
A külső egyensúly tűrhetően alakult (igaz, a gaz unió pénzei is segítettek), ellentétben a belső egyensúlyt jelző államháztartással, amelynek hiánya a pénzügyminiszter becslése szerint el fogja érni a GDP 9 százalékát. Ez erősen közelíti a Gyurcsány-kormány rossz gazdaságpolitikájával 2006-ban előállítottat. Az államadósság is megszaladt, rátája várhatóan nagyobb lesz, mint a globális válság mélypontján, 2009-ben mért 78,2 százalék a GDP arányában. Ez az arány egy év alatt nagyobbat ugrott, mint a korábbi világválság két évében (2008–2009) összesen, és visszanő arra a szintre, ahonnan az adósságcsökkentést az Orbán-kormány elindította.
Összességében úgy néz ki, hogy mind a növekedési, mind az államadóssági mutatók tekintetében 2020‑ban Magyarország tíz évet zuhan vissza. Kérdés: vajon ezt csak a COVID okozza? Ha ugyanis erre igennel tudunk válaszolni, akkor a járvány múltával van remény a gyors helyreállásra. Sajnos azonban nem egészen ez a helyzet...
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.12.17.
A gazdaság teljesítménye (GDP) nagyjából olyan mértékben zuhan (6-7 százalékkal), mint 2009-ben, a globális válság mélypontján. A tavalyihoz képest hatalmas negatív fordulatot mutat valamennyi termelési ágazat, kiváltképp a vendéglátás és az építőipar. A belső keresleten belül a beruházások hanyatlása a meghatározó, de a fogyasztás is erősen zsugorodik. A GDP esésének több mint fele a külpiacok összeomlásából adódott, az export zuhanása megegyezett a 2009-ben mérttel.
A termelési és keresleti oldal visszaesése kevéssé tükröződik a kimutatott munkaerőpiaci adatokban, megítélésem szerint számbavételi okok miatt. A foglalkoztatottak száma az első háromnegyed évben csak 57 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké – ugyanezen felmérés szerint – mindössze 37 ezerrel nőtt. Igaz, a hivatalokban magukat munkanélküliként regisztráltatók száma ennek a duplája volt, de ismeretes, hogy az álláskeresőknek csak egy része jelentkezik – több okból – a foglalkoztatási szolgálatoknál. Becslésem szerint alsó értéken kb. háromszázezren lehettek a munkájukat részben vagy teljesen elvesztők; a kormány ígéretével szemben a közmunkások száma is csökkent.
Az infláció viszont szépen tartotta magát, 3,5 százalék körüli nagysága dobogós helyen volt az unióban, miközben az eurozónában – amiként az recesszióban szokott volt – stagnált az árszint, de hát mi ebben is ragaszkodunk unortodox pozíciónkhoz.
A külső egyensúly tűrhetően alakult (igaz, a gaz unió pénzei is segítettek), ellentétben a belső egyensúlyt jelző államháztartással, amelynek hiánya a pénzügyminiszter becslése szerint el fogja érni a GDP 9 százalékát. Ez erősen közelíti a Gyurcsány-kormány rossz gazdaságpolitikájával 2006-ban előállítottat. Az államadósság is megszaladt, rátája várhatóan nagyobb lesz, mint a globális válság mélypontján, 2009-ben mért 78,2 százalék a GDP arányában. Ez az arány egy év alatt nagyobbat ugrott, mint a korábbi világválság két évében (2008–2009) összesen, és visszanő arra a szintre, ahonnan az adósságcsökkentést az Orbán-kormány elindította.
Összességében úgy néz ki, hogy mind a növekedési, mind az államadóssági mutatók tekintetében 2020‑ban Magyarország tíz évet zuhan vissza. Kérdés: vajon ezt csak a COVID okozza? Ha ugyanis erre igennel tudunk válaszolni, akkor a járvány múltával van remény a gyors helyreállásra. Sajnos azonban nem egészen ez a helyzet...
SPIRÓ GYÖRGY: AMÍG ’56 BE VOLT TILTVA, A LELKEKBEN ELEVEN MARADT
168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.12.25.
A kortárs magyarok közül sokan emlékezhetnek arra, miként érintették őket a kor (az ötvenes évek) félelmetes történetei. A Mindszenty- vagy a Rajk-per, Nagy Imre kivégzése, a kezdődő Kádár-kor megrázó élményei. Lehet-e dokumentumokból, vizsgálati és periratokból, levelekből, jegyzőkönyvekből a pártelit nyelvén átszűrt királydrámát írni? Az író szerint igen. A forrásokat rendszerbe illesztve, a színpad logikája szerint megszerkesztve, előttünk áll a kép a véres belvilágról, amelybe nem volt "Spiró György: Sajnálatos események"módunk belelátni. Hősei főtitkárok, különböző rendű és rangú káderek, ávósok, cselszövők és fogdmegek. Egyszerre ragadozók és áldozatok. A központi alak Kádár János, a párt áldozata, Rajk és Nagy Imre gyilkosa. A két darab (Főtitkárok, Sajnálatos események) mesteri tömörítvény. Ma már távol vagyunk a kortól, elég távol ahhoz, hogy a történetet horrornak, kriminek, abszurdnak lássuk. Életre kelthetők-e az egykori pártelit szellemalakjai? Spiró György új könyvéről (Sajnálatos események, Scolar, 2020) a szerzővel beszélgettünk.
Jorge Luis Borges meséli: emlékszik a napra, a helyre, a percre, amikor Kennedy meggyilkolásának híre elérte. Pontosan tudja, hol volt, mit csinált, mire gondolt. A kortárs magyarok közül sokan ugyanígy élték meg Nagy Imre kivégzését. Ön, mint írja, egy Dohány utcai lakás nappalijában délelőtt tízkor hallotta a rádióban a hírt. Maradt még a történetben feltárandó titok?
Esetleg néhány apró részlet. Mára már szinte mindent felkutattak, dokumentáltak, kitárgyaltak. Megvan a legtöbb peranyag, ezekből dolgoztam.
Csak a lelkeket béklyózzák titkok. Ma is makacsul tartják magukat a népi őslegendák.
A legendák tartósak, akár van bennük igazság, akár nincs. Nem szívesen beszélnek a forradalmakról, mert az emlékek mindig kínosak. Ha győznek, a születő új hatalom villámgyorsan korrumpálódik, ha leverik, következik a rémes megtorlás, amit aztán a túlélés érdekében jobb nem emlegetni. Ötvenhatot évtizedekig letagadták, így lett „októberi sajnálatos események”, és amíg be volt tiltva, a lelkekben eleven maradt. Azzal, hogy hivatalossá tették, kiüresítették. A francia forradalomról nagyon sokáig nem írtak szépirodalmi művet, a francia írók Stendhal és Flaubert nemzedékéig hallgattak. Negyvenöt évvel a forradalom után Georg Büchner írta róla az első remek drámát (Danton halála). A jelentős történelmi munkák ellenére 1848–49 sincs még teljes mélységében ábrázolva a magyar szépirodalomban, pedig megérné...
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.12.25.
Jorge Luis Borges meséli: emlékszik a napra, a helyre, a percre, amikor Kennedy meggyilkolásának híre elérte. Pontosan tudja, hol volt, mit csinált, mire gondolt. A kortárs magyarok közül sokan ugyanígy élték meg Nagy Imre kivégzését. Ön, mint írja, egy Dohány utcai lakás nappalijában délelőtt tízkor hallotta a rádióban a hírt. Maradt még a történetben feltárandó titok?
Esetleg néhány apró részlet. Mára már szinte mindent felkutattak, dokumentáltak, kitárgyaltak. Megvan a legtöbb peranyag, ezekből dolgoztam.
Csak a lelkeket béklyózzák titkok. Ma is makacsul tartják magukat a népi őslegendák.
A legendák tartósak, akár van bennük igazság, akár nincs. Nem szívesen beszélnek a forradalmakról, mert az emlékek mindig kínosak. Ha győznek, a születő új hatalom villámgyorsan korrumpálódik, ha leverik, következik a rémes megtorlás, amit aztán a túlélés érdekében jobb nem emlegetni. Ötvenhatot évtizedekig letagadták, így lett „októberi sajnálatos események”, és amíg be volt tiltva, a lelkekben eleven maradt. Azzal, hogy hivatalossá tették, kiüresítették. A francia forradalomról nagyon sokáig nem írtak szépirodalmi művet, a francia írók Stendhal és Flaubert nemzedékéig hallgattak. Negyvenöt évvel a forradalom után Georg Büchner írta róla az első remek drámát (Danton halála). A jelentős történelmi munkák ellenére 1848–49 sincs még teljes mélységében ábrázolva a magyar szépirodalomban, pedig megérné...
„LOVAGKORINAK ÁLCÁZOTT KÉMÉNY”: SZEMÉRMETLEN PAZARLÁS ÉS TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS INDUL A BUDAVÁRI DISNEYLANDBEN
MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2020.12.26.
Minek ide tervpályázat, ha már több mint száz éve készült egy?
Talán karácsonyi ajándéknak szánták azt a bejelentést, amelyet a budai Várnegyed felújítását koordináló Nemzeti Hauszmann Program tett közzé Facebook-oldalán. E szerint tehát „a kormány döntése alapján a Várkapitányság építi vissza a Magyar Nemzeti Levéltár Nándor utcai épületének második világháborúban megsérült tornyát, amelyet a helyreállítása helyett 1945-ben felrobbantottak”.
A beruházás előkészítésére 3 milliárd 723 millió forint fordítható a jövő évi költségvetésből, ami nem valami tapintatos gesztus a mostani katasztrofális gazdasági helyzetben, ráadásul ez még csak az előkészítés,
hogy összesen mennyibe fog fájni, arról fogalmunk sincs,
de már most van egy olyan sejtésünk, hogy a Vár Disneylanddé változtatásának ezen újabb lépése sokkal többet fog kóstálni annál, mint amit majd először közölnek.
A mocskos anyagiakon túl érdemes azt is megjegyeznünk, hogy a szövegből némi kommunistázás is kihallik, mivel azt sugallja – nem törődve az ostrom okozta katasztrofális következményekkel és gazdasági helyzettel – hogy a háború után valamiféle hanyagság, mulasztás, netán szándékos rombolás történt, mintha tényleg csak egyszerű tatarozásról lett volna szó, amit „valakik” nem végeztek el.
Azt persze nem kötik az orrunkra, hogy ez a bizonyos torony – amely eredetileg
a fűtési rendszer kéménye, illetve a tűzoltáshoz szükséges víztartályt magába foglaló építészeti műtárgy
volt, már megépítése előtt is komoly viták tárgyát képezte. 1912-ben az illetékes bizottság tagjai fele-fele arányban voltak megépítése mellett és ellen, de 1945-ben is csak alapos vita után döntöttek arról, hogy nem építik újjá; életveszélyes „művészeti és műszaki problémaként” tekintettek rá, és szakemberek többsége nem javasolta felújítását. De talán az sem véletlen, hogy az elmúlt 75 évben senki nem emelt szót az egyes kritikusok szerint „lovagkorinak álcázott kémény” újbóli felhúzása érdekében...
Szerző: narancs.hu
2020.12.26.
Talán karácsonyi ajándéknak szánták azt a bejelentést, amelyet a budai Várnegyed felújítását koordináló Nemzeti Hauszmann Program tett közzé Facebook-oldalán. E szerint tehát „a kormány döntése alapján a Várkapitányság építi vissza a Magyar Nemzeti Levéltár Nándor utcai épületének második világháborúban megsérült tornyát, amelyet a helyreállítása helyett 1945-ben felrobbantottak”.
A beruházás előkészítésére 3 milliárd 723 millió forint fordítható a jövő évi költségvetésből, ami nem valami tapintatos gesztus a mostani katasztrofális gazdasági helyzetben, ráadásul ez még csak az előkészítés,
hogy összesen mennyibe fog fájni, arról fogalmunk sincs,
de már most van egy olyan sejtésünk, hogy a Vár Disneylanddé változtatásának ezen újabb lépése sokkal többet fog kóstálni annál, mint amit majd először közölnek.
A mocskos anyagiakon túl érdemes azt is megjegyeznünk, hogy a szövegből némi kommunistázás is kihallik, mivel azt sugallja – nem törődve az ostrom okozta katasztrofális következményekkel és gazdasági helyzettel – hogy a háború után valamiféle hanyagság, mulasztás, netán szándékos rombolás történt, mintha tényleg csak egyszerű tatarozásról lett volna szó, amit „valakik” nem végeztek el.
Azt persze nem kötik az orrunkra, hogy ez a bizonyos torony – amely eredetileg
a fűtési rendszer kéménye, illetve a tűzoltáshoz szükséges víztartályt magába foglaló építészeti műtárgy
volt, már megépítése előtt is komoly viták tárgyát képezte. 1912-ben az illetékes bizottság tagjai fele-fele arányban voltak megépítése mellett és ellen, de 1945-ben is csak alapos vita után döntöttek arról, hogy nem építik újjá; életveszélyes „művészeti és műszaki problémaként” tekintettek rá, és szakemberek többsége nem javasolta felújítását. De talán az sem véletlen, hogy az elmúlt 75 évben senki nem emelt szót az egyes kritikusok szerint „lovagkorinak álcázott kémény” újbóli felhúzása érdekében...
A HAGYOMÁNYOS LITURGIA A NEONÁCIT IS EMBERIBBÉ TESZI – FÖLDVÁRY MIKLÓS ISTVÁN EGYHÁZZENÉRŐL ÉS TRADICIONALIZMUSRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2020.12.26.
Az egészséges lelki alkat és az építeni képes kultúra úgy tekint a környezetére, hogy amit ő csinál, az a világ legtermészetesebb dolga, nem állandóan mások ellen küzd. Ebben segíthet a liturgia – mondja a Válasz Online-nak Földváry Miklós István. A hagyományos egyházzene egyik legavatottabb hazai kutatója és művelője ő: az ELTE Vallástudományi Tanszék és az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője, a Szent Mihály Szkóla alapítója és szervezője. Interjúnkban nemcsak a szerkesztésében frissen megjelent esztergomi graduáléról kérdeztük, hanem a tradicionalista katolikusok környékén feltűnő politikai szélsőségekről és a gitáros templomi zenéről is...
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2020.12.26.
B🎄SZÓDJ MEG, KARÁCSONY!
YOUTUBE
Szerző: EDINA POTTYONDY
2020.12.14.
Ezzel a videóval felkészültem a karácsonyra. Ha nem élném túl, bejglivel a számban, szaloncukorral a testem körül temessenek el. Köszönöm!
Szerző: EDINA POTTYONDY
2020.12.14.
Ezzel a videóval felkészültem a karácsonyra. Ha nem élném túl, bejglivel a számban, szaloncukorral a testem körül temessenek el. Köszönöm!
MAJKA: AZ ÉV MEGKORONÁZÁSA VOLT, HOGY ELKAPTAM EZT A FOST
TELEX / VIDEÓ
Szerzők: LENGYEL-SZABÓ PÉTER, SZILLI TAMÁS
2020.12.25.
2020 egy különleges – sokak szerint egyszerűen csak különlegesen rossz – év volt. Hét híres nő és férfi, köztük műsorvezető, színész, zenész, egyetemi professzor mondja el, hogyan élte meg a koronavírust, a munkája elvesztését, vagy épp a bezártságot. És mi az, ami eközben erőt adott nekik, és amin szerintük érdemes változtatnunk a jövőnkben?
Az évet lezáró videósorozatunk egyik szereplője Majka, azaz Majoros Péter műsorvezető, zenész:...
Szerzők: LENGYEL-SZABÓ PÉTER, SZILLI TAMÁS
2020.12.25.
2020 egy különleges – sokak szerint egyszerűen csak különlegesen rossz – év volt. Hét híres nő és férfi, köztük műsorvezető, színész, zenész, egyetemi professzor mondja el, hogyan élte meg a koronavírust, a munkája elvesztését, vagy épp a bezártságot. És mi az, ami eközben erőt adott nekik, és amin szerintük érdemes változtatnunk a jövőnkben?
Az évet lezáró videósorozatunk egyik szereplője Majka, azaz Majoros Péter műsorvezető, zenész:...
MÁSODIK GENERÁCIÓS FIDESZESEK GYÁRTJÁK A FIATALOKAT CÉLZÓ KORMÁNYPROPAGANDÁT
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2020.12.24.
A miniszterelnöki megbízottként dolgozó Giró-Szász Áron az alapítója az Axióma nevet viselő cégnek és alapítványnak úgyszintén. Nem tudni, az egyaránt mínuszos szervezetek közül melyik és milyen forrásból készítette a Novák Katalin családügyi minisztert szerepeltető, emancipációellenes videót. Az Axióma fellépése a fideszes politikai kommunikáció új időszakát jelzi.
A keresztényügyi miniszterelnöki biztos szervezetének videójában a családügyi miniszter osztja az észt arról, hogy hol a nők helye a világban — így lehetne összefoglalni a pontos státuszát annak a decemberi videónak, ami az emancipációellenes beállítottsága miatt vetett hullámokat...
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2020.12.24.
A keresztényügyi miniszterelnöki biztos szervezetének videójában a családügyi miniszter osztja az észt arról, hogy hol a nők helye a világban — így lehetne összefoglalni a pontos státuszát annak a decemberi videónak, ami az emancipációellenes beállítottsága miatt vetett hullámokat...
„NEM AKARTAM MEGVÁRNI, HOGY FOLYJON A VÉR, ÍGY EGY SZATYOR RUHÁVAL ELJÖTTÜNK OTTHONRÓL”
24.HU
Szerzők: OROSZ R. ZOLTÁN, FARKAS NORBERT
2020.12.26.
Adományosztáson jártunk az Utcáról Lakásba! Egyesülettel, azzal a civil szervezettel, melynek egyik projektjét dezinformációval és a rászorulók démonizálásával tette tönkre a Fidesz támogatását élvező soroksári polgármester. Démonokkal nem találkoztunk, csak emberekkel, akiket mintha démonok üldöznének.
Az új Gólya vendégtere úgy néz ki, mint egy vegyesbolt raktára. Liszt, cukor, olaj, konzerv, száraztészta, mosószer, öblítő áll hűvös halmokban. Meg ötkilós zsákokban krumpli, aminél különb talán még a külügyminisztériumban sincsen. Fiatal nők szortírozzák az árut, egyet-egyet pakolnak mindenből nagy kék, bútoráruházas táskákba. Fűtés nincs, miért is lenne, másfél hónapja senki sem tehette be a lábát a vendéglátóhelyre, mégis mindenki egy szál pulóverben pakol...
Szerzők: OROSZ R. ZOLTÁN, FARKAS NORBERT
2020.12.26.
Az új Gólya vendégtere úgy néz ki, mint egy vegyesbolt raktára. Liszt, cukor, olaj, konzerv, száraztészta, mosószer, öblítő áll hűvös halmokban. Meg ötkilós zsákokban krumpli, aminél különb talán még a külügyminisztériumban sincsen. Fiatal nők szortírozzák az árut, egyet-egyet pakolnak mindenből nagy kék, bútoráruházas táskákba. Fűtés nincs, miért is lenne, másfél hónapja senki sem tehette be a lábát a vendéglátóhelyre, mégis mindenki egy szál pulóverben pakol...
LENGYEL LÁSZLÓ: A JÁRVÁNY HALÁLOS ÁLDOZATAI MIATT EGYSZER ORBÁN VIKTORT IS FELELŐSSÉGRE VONJÁK MAJD!
HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.12.26.
Az ország többsége csak a járvány ideje alatt szembesült az egészségügy tragikus állapotával – nyilatkozta portálunknak Lengyel László. Az elemző szerint a lélegeztetőgépre kötött beteg perspektívájából gyorsan kiderült, hogy itt nagy a baj. Bár mindez már jó ideje tudható, de a hírek terjedését a kormány sikeresen akadályozza. Lengyel azt gyanítja, hogy bizonyos országrészekben talán még arról sem értesültek az emberek, hogy Orbán haverja, Donald Trump megbukott. A jövő évről Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója nyilatkozott a Hírklikknek.
– Megvette már a jövő évi naptárat, amibe esetleg már programok is bekerültek?
– Két hónapja van naptáram, előre bejegyzett programokkal. Ugyanis én nagy rendszerességgel élem az életem. Fontos év jön...
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.12.26.
– Megvette már a jövő évi naptárat, amibe esetleg már programok is bekerültek?
– Két hónapja van naptáram, előre bejegyzett programokkal. Ugyanis én nagy rendszerességgel élem az életem. Fontos év jön...
AZ OTTHONI MUNKAVÉGZÉS HASZNOT HAJT A CÉGEKNEK – A DOLGOZÓKAT MIKOR KOMPENZÁLJUK?
MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2020.12.26.
Az Európai Unió adatai szerint a koronavírus-járvány első hulláma idején az uniós munkavállalóknak nagyjából harmada dolgozott otthonról. Hazánkban ez az arány 34.7 százalék volt, de Belgiumban például a 65 százalékot is meghaladta a home office-ból dolgozók aránya.
Bár ez a munkaforma a járvány előtt is létezett, a COVID-19 villámgyorsan megnövelte annak elterjedését, miközben a dolgozókat védő jogszabályi környezet a legtöbb helyen nem érte utol ezt a gyors változást.
A távmunka lehetősége járványvédelmi szempontból kétségtelenül kiváltságnak tűnhet, hiszen a lehetőséget teremt a távolságtartásra, ellentétben a fizikai jelenlétet követelő munkakörökkel, legyen szó bolti eladókról, gyári munkásokról vagy egészségügyi dolgozókról.
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2020.12.26.
Bár ez a munkaforma a járvány előtt is létezett, a COVID-19 villámgyorsan megnövelte annak elterjedését, miközben a dolgozókat védő jogszabályi környezet a legtöbb helyen nem érte utol ezt a gyors változást.
A távmunka lehetősége járványvédelmi szempontból kétségtelenül kiváltságnak tűnhet, hiszen a lehetőséget teremt a távolságtartásra, ellentétben a fizikai jelenlétet követelő munkakörökkel, legyen szó bolti eladókról, gyári munkásokról vagy egészségügyi dolgozókról.
Ám ha valaki már beszélgetett otthonról oktató pedagógussal, vagy a főnöke által munkaidőn kívül hívogatott irodai dolgozóval, akkor azért az otthoni munkavégzés megítélése is árnyaltabbá válik.
A tavaszi hullám idején, amikor először merült fel egyes ágazatok tömeges távmunkára állásának lehetősége, sok munkáltató ódzkodott ettől a megoldástól, attól tartva, hogy elveszítik ellenőrzésüket az alkalmazottak fölött, akiknek emiatt csökken a termelékenységük. A kérdést érintő tudományos kutatások azonban csak részben támasztják alá a főnök félelmeit: egy 2014-es kutatás például a call centeres dolgozók esetében megállapította, az otthoni munkavégzők termelékenysége nemhogy csökkent, egyenesen növekedett az irodából dolgozó kollégáikhoz képest, más kutatások azonban a cégek közötti termelékenységi szakadék szélesedését figyelték meg. Más szóval a munkaerő menedzsmentjének módszereitől függően egyes cégeknél tovább nőtt, másoknál pedig tovább csökkent a termelékenység.
Bár az utóbbi időben készült közvélemény-kutatások szerint a dolgozók többsége szeretné, ha a szélesebb távmunka-lehetőségek a járvány után is kitartanának, ez a munkaforma elsődlegesen mégiscsak a munkáltatóknak kifizetődőbb, két szempontból is...
A tavaszi hullám idején, amikor először merült fel egyes ágazatok tömeges távmunkára állásának lehetősége, sok munkáltató ódzkodott ettől a megoldástól, attól tartva, hogy elveszítik ellenőrzésüket az alkalmazottak fölött, akiknek emiatt csökken a termelékenységük. A kérdést érintő tudományos kutatások azonban csak részben támasztják alá a főnök félelmeit: egy 2014-es kutatás például a call centeres dolgozók esetében megállapította, az otthoni munkavégzők termelékenysége nemhogy csökkent, egyenesen növekedett az irodából dolgozó kollégáikhoz képest, más kutatások azonban a cégek közötti termelékenységi szakadék szélesedését figyelték meg. Más szóval a munkaerő menedzsmentjének módszereitől függően egyes cégeknél tovább nőtt, másoknál pedig tovább csökkent a termelékenység.
Bár az utóbbi időben készült közvélemény-kutatások szerint a dolgozók többsége szeretné, ha a szélesebb távmunka-lehetőségek a járvány után is kitartanának, ez a munkaforma elsődlegesen mégiscsak a munkáltatóknak kifizetődőbb, két szempontból is...
SZABAD SZEMMEL: MERKEL UTÁN MÁS LESZ AZ EU - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.26.
Die Welt
Merkel után más lesz az EU, de ezzel együtt vegyes a német elnökség mérlege, noha a kancellár tekintélyének köszönhetően fontos egyezmények születtek, pl. Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállami vitában. De az azért már most látszik, hogy ősszel hatalmas űr marad utána, így a közösség számára nehezebb lesz majd konszenzusra jutni, sőt lehet, hogy az eddiginél korlátozottabb lesz a cselekvőképessége is.
A vákuum, amit csak tetéz a Brexit, alighanem odavezet, hogy Macron az olaszokkal és a spanyolokkal együtt fokozni igyekszik a közösségi kiadásokat, az unió kezességvállalása mellett. Azaz a német adófizetők számára máris hiányozni fog a kormányfő.
Viszont ő sem tudta minden célját elérni az eltelt hat hónapban:
1. Elmarad a migrációs politika reformja, Brüsszel nem készült fel egy új menekültválságra. Németország ugyanakkor továbbra is vonzza az illegális bevándorlókat
2. A koronacsomag sikere érdekében Berlin feladta ellenállását, így most már lehetséges a közösségi hitelfelvétel. Ez azonban további eladósodásra ösztönzi az olaszokat és a többieket.
3. Az EU nem hallotta meg a fehérorosz ellenzék segélykiáltásait, pedig nem szabadna magára hagynia ezeket az erőket a diktátor Lukasenkóval szemben.
Ellentmondásos azonban az egész unió helyzete is, pedig a kezdeti káosz után a járvány rávilágított, hogy mi mindent lehet összefogással elérni – a kisállami gondolkodásmóddal szemben. Az ugyanakkor aggasztó, hogy továbbra is regresszív az agrárpolitika, miközben kutatásra-fejlesztésre és a külső határok védelmére sokkal kevesebb jut. Ezért előbb-utóbb megérkezik a számla. Egyidejűleg egyre nő az adóssághegy: az euró ingatag alapokra épül.
Ugyanakkor igen fontos, hogy az utolsó 9 hónapban Merkel letegye az új transz-atlanti kötelék alapkövét. Európa jövője Amerikától függ, ezért megfelelő ajánlatokkal kellene jelentkeznie Washingtonnál. De a földrésznek sokkal határozottabban részt kellene vállalnia a világpolitikában is, így elsősorban a Közel-Keleten. Ehhez azonban végre meg kellene változnia.
Project Syndicate
Nem volt könnyű a búcsúzó, sok halott, kétségbeesés és bizonytalanság övezte, mégis vannak reménysugarak – írja az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet elnöke. A brit Mark Leonard nem csupán azt sorolja ide, hogy hamarosan felelős vezetés kerül az USA élére, hanem, hogy új lendület tapasztalható a legsúlyosabb bajok orvoslására.
1. Trump veresége, mert nagy könnyebbség úgy felébredni reggelente, hogy az embernek nem görcsöl a gyomra amiatt, előző éjjel mit üzent Twitteren a világ legbefolyásosabb embere. Az Egyesült Államok rövidesen ismét megbízható kezekben lesz. De hogy Biden kiszámíthatóbb és felelősebb, mint elődje, az kihatással lesz a demokráciára az egész világon. Orbán és Kaczynski, a két európai Trump, már most elárvult.
A populista pártok sokkal kevésbé hirdethetik majd, hogy ők képviselik a történelem hullámát. Boris Johnson már rá is állt az új széljárásra, azonnal elbocsátotta populista guruját, Cummings-t.
2. Már úton vannak a járvány elleni vakcinák, így fokozatosan vissza lehet térni a normális állapotokhoz. Ráadásul ahogyan kifejlesztették ezeket az ellenszereket, az általában is megerősíti a nemzetközi együttműködés szükségességét. Nagyon jó, hogy az emberek látták: ez a globális válságok kezelésének igazi útja, nem a nemzeti különállás.
3. Bátorító hírek érkeznek a klímaváltozás elleni küzdelem frontjáról, ami azért jó, mert az éghajlat felmelegedése még súlyosabb következményekkel járhat, mint a Covid-19. És most, hogy már a kormányok megmutatták: szükség esetén hatalmas összegeket képesek áldozni a gondok elhárítására, fokozódik a rájuk nehezedő nyomás, hogy ne sajnálják a pénzt a tiszta energia előállításához szükséges technológiák kifejlesztésére sem.
4. A tömegek ismét bíznak a kormányokban. Kiderült, milyen nagy szükség van az újraelosztásra, egyben pedig a hatalom gazdái jobban odafigyelnek a közjóra.
5. A járvány elvezetett az egész globális rendszer felülvizsgálatához. Több vezető hatalom is keresi annak a módját, hogy összehangolja az olcsó áruk, fejlett technológiák és más kereskedelmi előnyök iránti igényt a hazai ügyek fokozottabb ellenőrzésével, azaz meg akarja fékezni a hiperglobalizációt.
Európán belül különösen szívet melengető, hogy a nagyobb ellenőrzés iránti törekvésekben nem hagynak helyet a nacionalizmusnak. A korona segélyprogram azt bizonyítja, hogy a szolidaritás érdekében még Németország is hajlandó feladni saját vörös vonalait. Természetesen még korai győzelmet hirdetni a jelenlegi csatákban. Bidennek nehéz dolga lesz a megosztott Amerikában. A vakcina szétosztása óriási logisztikai feladatot jelent az egész világon. A nagyhatalmak még kisiklathatják a klímaterveket. A visszaesés és az új adósságválság veszélye súlyosbíthatja az egyenlőtlenséget és beharangozhatja a visszatérést a mérgezőbb politikához.
Deutsche Welle
A német külügyminiszter azt mondta, hogy Európa igen veszélyes vizekre evezett volna januártól, ha a két héttel ezelőtti csúcson ragaszkodik a jogállamiság ügyében elfoglalt álláspontjához, mert ez esetben a magyar-lengyel vétó miatt nem jött volna létre a megállapodás a koronaalapról, miközben gyorsan segíteni kell a járvány által súlyosan érintett embereknek és cégeknek. Úgy hogy keményen meg kellett küzdeni az egyezségért, de azért sikerült a demokratikus normák betartásához kötni az EU-támogatásokat. Maas szerint hiába ágált Budapest és Varsó, a szabályozás nem puhult fel. Ezek után egyedül az a kérdés, miként ítéli meg a feltételrendszert az Európai Bíróság, már ha valamelyik fél kikéri a véleményét.
Attól ugyanakkor nem fél a miniszter, hogy más országok is követik a brit példát, sőt úgy véli, hogy a Brexit hatására szinte mindenütt nőtt a tagság támogatottsága. Viszont le kell vonni a tanulságokat. Arra már most is van mód, hogy a megerősített együttműködés keretében közös szabályozást vezessen be az országok egy csoportja, anélkül, hogy a többiek csatlakoznának hozzájuk. De még ennél is fontosabb, hogy nemzeti politika nem állíthatja folyamatosan pellengérre Brüsszelt, amikor valami félresikeredik. Azon kívül érthetőbben el kell magyarázni, hogy milyen döntések születnek az EU-ban, hiszen azokba nagyon is beleszólnak a tagállamok.
Tagesspiegel
A koronajárvány hatására az idén egyharmadával visszaesett Európában a menedékkérők száma. Az Eurostat adatai szerint a múlt hónap végéig 370 745-en jelentkeztek a tagállamok hatóságainál, míg egy évvel ezelőtt az az adat még 675 535 volt. A fő célpont továbbra is Németország, oda a kérelmezők 24 %-a szeretne eljutni, míg a spanyolokhoz 23 %, a franciákhoz pedig 19 %. Magyarországon ugyanakkor mindössze 70-en próbálkoztak.
A számok az év elején még emelkedtek, de azután drasztikusan csökkentek, ahogy beütött a Covid-19. Németországban a beadványok elbírálásának időtartama a tavalyi 6,1 hónapról 8,3 hónapra nőtt, amit a belügyi tárca a ragállyal indokol.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.26.
Die Welt
Merkel után más lesz az EU, de ezzel együtt vegyes a német elnökség mérlege, noha a kancellár tekintélyének köszönhetően fontos egyezmények születtek, pl. Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállami vitában. De az azért már most látszik, hogy ősszel hatalmas űr marad utána, így a közösség számára nehezebb lesz majd konszenzusra jutni, sőt lehet, hogy az eddiginél korlátozottabb lesz a cselekvőképessége is.
A vákuum, amit csak tetéz a Brexit, alighanem odavezet, hogy Macron az olaszokkal és a spanyolokkal együtt fokozni igyekszik a közösségi kiadásokat, az unió kezességvállalása mellett. Azaz a német adófizetők számára máris hiányozni fog a kormányfő.
Viszont ő sem tudta minden célját elérni az eltelt hat hónapban:
1. Elmarad a migrációs politika reformja, Brüsszel nem készült fel egy új menekültválságra. Németország ugyanakkor továbbra is vonzza az illegális bevándorlókat
2. A koronacsomag sikere érdekében Berlin feladta ellenállását, így most már lehetséges a közösségi hitelfelvétel. Ez azonban további eladósodásra ösztönzi az olaszokat és a többieket.
3. Az EU nem hallotta meg a fehérorosz ellenzék segélykiáltásait, pedig nem szabadna magára hagynia ezeket az erőket a diktátor Lukasenkóval szemben.
Ellentmondásos azonban az egész unió helyzete is, pedig a kezdeti káosz után a járvány rávilágított, hogy mi mindent lehet összefogással elérni – a kisállami gondolkodásmóddal szemben. Az ugyanakkor aggasztó, hogy továbbra is regresszív az agrárpolitika, miközben kutatásra-fejlesztésre és a külső határok védelmére sokkal kevesebb jut. Ezért előbb-utóbb megérkezik a számla. Egyidejűleg egyre nő az adóssághegy: az euró ingatag alapokra épül.
Ugyanakkor igen fontos, hogy az utolsó 9 hónapban Merkel letegye az új transz-atlanti kötelék alapkövét. Európa jövője Amerikától függ, ezért megfelelő ajánlatokkal kellene jelentkeznie Washingtonnál. De a földrésznek sokkal határozottabban részt kellene vállalnia a világpolitikában is, így elsősorban a Közel-Keleten. Ehhez azonban végre meg kellene változnia.
Project Syndicate
Nem volt könnyű a búcsúzó, sok halott, kétségbeesés és bizonytalanság övezte, mégis vannak reménysugarak – írja az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet elnöke. A brit Mark Leonard nem csupán azt sorolja ide, hogy hamarosan felelős vezetés kerül az USA élére, hanem, hogy új lendület tapasztalható a legsúlyosabb bajok orvoslására.
1. Trump veresége, mert nagy könnyebbség úgy felébredni reggelente, hogy az embernek nem görcsöl a gyomra amiatt, előző éjjel mit üzent Twitteren a világ legbefolyásosabb embere. Az Egyesült Államok rövidesen ismét megbízható kezekben lesz. De hogy Biden kiszámíthatóbb és felelősebb, mint elődje, az kihatással lesz a demokráciára az egész világon. Orbán és Kaczynski, a két európai Trump, már most elárvult.
A populista pártok sokkal kevésbé hirdethetik majd, hogy ők képviselik a történelem hullámát. Boris Johnson már rá is állt az új széljárásra, azonnal elbocsátotta populista guruját, Cummings-t.
2. Már úton vannak a járvány elleni vakcinák, így fokozatosan vissza lehet térni a normális állapotokhoz. Ráadásul ahogyan kifejlesztették ezeket az ellenszereket, az általában is megerősíti a nemzetközi együttműködés szükségességét. Nagyon jó, hogy az emberek látták: ez a globális válságok kezelésének igazi útja, nem a nemzeti különállás.
3. Bátorító hírek érkeznek a klímaváltozás elleni küzdelem frontjáról, ami azért jó, mert az éghajlat felmelegedése még súlyosabb következményekkel járhat, mint a Covid-19. És most, hogy már a kormányok megmutatták: szükség esetén hatalmas összegeket képesek áldozni a gondok elhárítására, fokozódik a rájuk nehezedő nyomás, hogy ne sajnálják a pénzt a tiszta energia előállításához szükséges technológiák kifejlesztésére sem.
4. A tömegek ismét bíznak a kormányokban. Kiderült, milyen nagy szükség van az újraelosztásra, egyben pedig a hatalom gazdái jobban odafigyelnek a közjóra.
5. A járvány elvezetett az egész globális rendszer felülvizsgálatához. Több vezető hatalom is keresi annak a módját, hogy összehangolja az olcsó áruk, fejlett technológiák és más kereskedelmi előnyök iránti igényt a hazai ügyek fokozottabb ellenőrzésével, azaz meg akarja fékezni a hiperglobalizációt.
Európán belül különösen szívet melengető, hogy a nagyobb ellenőrzés iránti törekvésekben nem hagynak helyet a nacionalizmusnak. A korona segélyprogram azt bizonyítja, hogy a szolidaritás érdekében még Németország is hajlandó feladni saját vörös vonalait. Természetesen még korai győzelmet hirdetni a jelenlegi csatákban. Bidennek nehéz dolga lesz a megosztott Amerikában. A vakcina szétosztása óriási logisztikai feladatot jelent az egész világon. A nagyhatalmak még kisiklathatják a klímaterveket. A visszaesés és az új adósságválság veszélye súlyosbíthatja az egyenlőtlenséget és beharangozhatja a visszatérést a mérgezőbb politikához.
Deutsche Welle
A német külügyminiszter azt mondta, hogy Európa igen veszélyes vizekre evezett volna januártól, ha a két héttel ezelőtti csúcson ragaszkodik a jogállamiság ügyében elfoglalt álláspontjához, mert ez esetben a magyar-lengyel vétó miatt nem jött volna létre a megállapodás a koronaalapról, miközben gyorsan segíteni kell a járvány által súlyosan érintett embereknek és cégeknek. Úgy hogy keményen meg kellett küzdeni az egyezségért, de azért sikerült a demokratikus normák betartásához kötni az EU-támogatásokat. Maas szerint hiába ágált Budapest és Varsó, a szabályozás nem puhult fel. Ezek után egyedül az a kérdés, miként ítéli meg a feltételrendszert az Európai Bíróság, már ha valamelyik fél kikéri a véleményét.
Attól ugyanakkor nem fél a miniszter, hogy más országok is követik a brit példát, sőt úgy véli, hogy a Brexit hatására szinte mindenütt nőtt a tagság támogatottsága. Viszont le kell vonni a tanulságokat. Arra már most is van mód, hogy a megerősített együttműködés keretében közös szabályozást vezessen be az országok egy csoportja, anélkül, hogy a többiek csatlakoznának hozzájuk. De még ennél is fontosabb, hogy nemzeti politika nem állíthatja folyamatosan pellengérre Brüsszelt, amikor valami félresikeredik. Azon kívül érthetőbben el kell magyarázni, hogy milyen döntések születnek az EU-ban, hiszen azokba nagyon is beleszólnak a tagállamok.
Tagesspiegel
A koronajárvány hatására az idén egyharmadával visszaesett Európában a menedékkérők száma. Az Eurostat adatai szerint a múlt hónap végéig 370 745-en jelentkeztek a tagállamok hatóságainál, míg egy évvel ezelőtt az az adat még 675 535 volt. A fő célpont továbbra is Németország, oda a kérelmezők 24 %-a szeretne eljutni, míg a spanyolokhoz 23 %, a franciákhoz pedig 19 %. Magyarországon ugyanakkor mindössze 70-en próbálkoztak.
A számok az év elején még emelkedtek, de azután drasztikusan csökkentek, ahogy beütött a Covid-19. Németországban a beadványok elbírálásának időtartama a tavalyi 6,1 hónapról 8,3 hónapra nőtt, amit a belügyi tárca a ragállyal indokol.
A HORROR ÉVE
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2020.12.25.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy 2020 a horror és a terror éveként (fideszes olvasóinknak: esztendőjeként) vonul be a magyar történelembe.
A kétarcú január hónapot még csak-csak megúsztuk a 10 éve honos, sokak által megkedvelt egymással szembeni gyűlölettel, kíméletlenséggel és kegyetlenséggel, melyet a felcsúti nemzetvezető és bűntársai gerjesztenek. Rendben is volt mindez, hömpölygött az élet a maga megszokott medrében Pannoniában, a lakosság vígan nyögött az állami terror alatt. Ám még a jövőbe látó bölcs sem tudta, hogy február végén, március elején lecsap a világra a koronavírus.
A pandémia alól még a Fejér megyei falucskából a budai Várba felkapaszkodott vezér sem tudta megkímélni az országot. Igaz, el kell ismernünk, mindent elkövetett az alattvalói megnyugtatására; „mindenkit meggyógyítunk, aki beteg lesz” – hangzott a kinyilatkoztatása. S mint tudjuk, ez így is történt, leszámítva azt a közel 9000 embert, akiket nem sikerült meggyógyítani és akik távoztak e földi létből. Vigaszt csupán az jelenthet, hogy beigazolódik a Fidesz szlogenje: Magyarország jobban teljesít – a lakosság arányát figyelembe véve a Covid-19 itt szedi a legtöbb halálos áldozatát.
De szerencsére nemcsak járvány van az életben, hanem kultúra és művészet is. A 2020-as horror és terror évében a felcsúti nemzetvezető elérkezettnek látta az időt a világnak és egyben Magyarországnak számos díjat szerző, nemzetközi elismerést kivívó filmművészt, színészt és más alkotókat adó 150 éves, patinás Színház- és Filmművészeti Egyetem felszámolására. Régóta szúrhatta a szemét az SZFE, hiszen az ott zajló munka, szerteágazó képzés eszközeként viszonylag ritkán használnak hálós kaput, labdát és a büfében sem árulnak tonnaszámra szotyolát. Mint kiderült, a színészképzés nem volt kellően keresztény, érthető, ha ezen változtatni akart. A Magyar Tudományos Akadémia ledózerolásában és a CEU (Közép-Európai Egyetem) az országból történő kiseprűzésében nagy rutint szerző nemzetvezető úgy gondolhatta, az itt dolgozó oktatói gárdát és a diákokat is könnyedén elintézi, ahogy az említett intézményeket, ám ezúttal nem várt ellenállásba ütközött. De végül az egyetemi hallgatók és néhány tízezres támogatóik több hónapos küzdelme mégsem járt sikerrel.
2020-ban a horror és a terror évének vége felé az Európai Unió megtapasztalhatta, hogy Magyarország nem holmi kis jelentéktelen országocska a maga kb. 9,5 millió lakosával, nemzetének vezetője nem az az erőtlen, gyenge személy, akivel csak úgy packázni lehet! Közel 450 millió embert zsarolt meg, mivel az unió botor módon ellenőrizni szerette volna a tagállamokban a jogállamiságot. A magyar kormányfő az EU következő hétéves költségvetését vétóval fenyegette kebelbarátjával, a lengyel miniszterelnökkel együtt. „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki” (Lengyel, magyar két jó barát… stb., stb., stb.) – ismerjük. Ezt a maszlagot az EU soros elnöke, Németország és annak kancellárja szépen lenyelte, majd pragmatikus döntésével, a Magyarországon működő német autógyárak, bankok és egyéb vállalatok érdekeinek szem előtt tartásával, meghajolt a két blöffölő előtt, és elállt a jogállamiság ellenőrzésétől...
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2020.12.25.
A kétarcú január hónapot még csak-csak megúsztuk a 10 éve honos, sokak által megkedvelt egymással szembeni gyűlölettel, kíméletlenséggel és kegyetlenséggel, melyet a felcsúti nemzetvezető és bűntársai gerjesztenek. Rendben is volt mindez, hömpölygött az élet a maga megszokott medrében Pannoniában, a lakosság vígan nyögött az állami terror alatt. Ám még a jövőbe látó bölcs sem tudta, hogy február végén, március elején lecsap a világra a koronavírus.
A pandémia alól még a Fejér megyei falucskából a budai Várba felkapaszkodott vezér sem tudta megkímélni az országot. Igaz, el kell ismernünk, mindent elkövetett az alattvalói megnyugtatására; „mindenkit meggyógyítunk, aki beteg lesz” – hangzott a kinyilatkoztatása. S mint tudjuk, ez így is történt, leszámítva azt a közel 9000 embert, akiket nem sikerült meggyógyítani és akik távoztak e földi létből. Vigaszt csupán az jelenthet, hogy beigazolódik a Fidesz szlogenje: Magyarország jobban teljesít – a lakosság arányát figyelembe véve a Covid-19 itt szedi a legtöbb halálos áldozatát.
De szerencsére nemcsak járvány van az életben, hanem kultúra és művészet is. A 2020-as horror és terror évében a felcsúti nemzetvezető elérkezettnek látta az időt a világnak és egyben Magyarországnak számos díjat szerző, nemzetközi elismerést kivívó filmművészt, színészt és más alkotókat adó 150 éves, patinás Színház- és Filmművészeti Egyetem felszámolására. Régóta szúrhatta a szemét az SZFE, hiszen az ott zajló munka, szerteágazó képzés eszközeként viszonylag ritkán használnak hálós kaput, labdát és a büfében sem árulnak tonnaszámra szotyolát. Mint kiderült, a színészképzés nem volt kellően keresztény, érthető, ha ezen változtatni akart. A Magyar Tudományos Akadémia ledózerolásában és a CEU (Közép-Európai Egyetem) az országból történő kiseprűzésében nagy rutint szerző nemzetvezető úgy gondolhatta, az itt dolgozó oktatói gárdát és a diákokat is könnyedén elintézi, ahogy az említett intézményeket, ám ezúttal nem várt ellenállásba ütközött. De végül az egyetemi hallgatók és néhány tízezres támogatóik több hónapos küzdelme mégsem járt sikerrel.
2020-ban a horror és a terror évének vége felé az Európai Unió megtapasztalhatta, hogy Magyarország nem holmi kis jelentéktelen országocska a maga kb. 9,5 millió lakosával, nemzetének vezetője nem az az erőtlen, gyenge személy, akivel csak úgy packázni lehet! Közel 450 millió embert zsarolt meg, mivel az unió botor módon ellenőrizni szerette volna a tagállamokban a jogállamiságot. A magyar kormányfő az EU következő hétéves költségvetését vétóval fenyegette kebelbarátjával, a lengyel miniszterelnökkel együtt. „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki” (Lengyel, magyar két jó barát… stb., stb., stb.) – ismerjük. Ezt a maszlagot az EU soros elnöke, Németország és annak kancellárja szépen lenyelte, majd pragmatikus döntésével, a Magyarországon működő német autógyárak, bankok és egyéb vállalatok érdekeinek szem előtt tartásával, meghajolt a két blöffölő előtt, és elállt a jogállamiság ellenőrzésétől...
RÁADÁS - KARÁCSONYI AJÁNDÉK: RÉSZLETEK A FESZ LESZ CÍMŰ KÖNYVBÖL - (III. - IV. - V. RÉSZ)
AMERIAI NÉPSZAVA OPINION
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2020.12.26.
KARÁCSONYI AJÁNDÉK
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2020.12.26.
– RÉSZLETEK A FESZ LESZ CÍMŰ KÖNYVBŐL:
KARÁCSONYI AJÁNDÉK
KARÁCSONYI AJÁNDÉK
– RÉSZLETEK A FESZ LESZ CÍMŰ KÖNYVBŐL:
KARÁCSONYI AJÁNDÉK
– RÉSZLETEK A FESZ LESZ CÍMŰ KÖNYVBŐL:
KARÁCSONYI AJÁNDÉK
– RÉSZLETEK A FESZ LESZ CÍMŰ KÖNYVBŐL:
IV. MIVEL FÉLEMLÍTIK MEG AZ EMBEREKET?
IV. MIVEL FÉLEMLÍTIK MEG AZ EMBEREKET?
KARÁCSONYI AJÁNDÉK
– RÉSZLETEK A FESZ LESZ CÍMŰ KÖNYVBŐL:
V. JÓZSI A MENNYBŐL NÉZ
V. JÓZSI A MENNYBŐL NÉZ
MAGYARORSZÁG: TÍZ ELLOPOTT ÉV
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.12.26.
...A 2010-ben hivatalba lépő második Orbán kormány a 2008-as gazdasági világválságot követő megszorító hazai gazdaságpolitikának köszönhetően került kétharmaddal hatalomra, ezért az egymillió munkahely mellett, a másik vonzó hívószó az volt, hogy nem lesznek megszorítások. Merthogy a Fidesz – szemben a szocialista kormányokkal – nem vesz el az emberektől. És közvetlen, szabad szemmel is látható megszorítások tényleg nem voltak, mert a Fidesz látványosan ügyelt arra, hogy az emberek zsebében kotorászó kezek közvetlenül még véletlenül se a Fideszben végződjenek. Helyette harcot hirdettek a bankok ellen, amelyek aztán a kieső jövedelmüket az emberektől szerezték vissza. Nem sokkal ezután a multik is az „embereken” hajtották be, amit a kormány adó formájában elvett tőlük.
Volt még egy fontos és vonzó ígéret: az államadósság csökkentése. Kezdetben jöttek is az eredmények, – kipateroltuk az IMF-et, bár gyakorlatilag azóta sem derült ki, hogy milyen áron – a számok, ha nem is nagyon látványosan, de kétségtelenül javultak. Számokról beszélünk és nem a valódi adósságról. Merthogy Orbán Viktor és kormánya azt elfelejtette a magyar emberek orrára kötni, hogy az ellenzék által sokat bírált letelepedési kötvények valójában hitelfelvételt jelentenek, Paks II orosz hitelből épül, nem beszélve a Budapest-Belgrád vasútvonalról, amely mögött viszont kínai bankok – nem ajándékba, hanem kamatos kölcsönbe adott – pénze van. Nem kevés: mintegy 700 milliárd forint.
Orbánnak azt a 2010-ben tett ígéretét, miszerint két hét alatt felszámolják a bűnözést, épeszű ember már akkor sem vette komolyan. De volt egy ennél életszerűbb ígérete a 2010-ben hatalomra került és azóta regnáló kormánynak, miszerint elűzik az oligarchákat. Néhány oligarchát valóban kiszorítottak a húsos fazék mellől – elsősorban azokat, akik nem Orbán és a Fidesz tenyeréből ettek. Hívtak helyettük viszont másokat falatozni, Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, Garancsi Istvánt, néhai Andy Vajnát.
Idővel aztán kiderült, hogy a Fidesznek fogalma sincs, hogyan kellene az országot kormányozni. Pedig, a sokszor felemlegetett „elmúlt nyolc év” alatt lett volna lehetőségük, hogy kitalálják, mihez kezdjenek az egészségüggyel, az oktatással, a tudománnyal, kultúrával, vagy éppen a szegénységgel. Egyszóval: Magyarországgal. De Orbán és a Fidesz az ellenzékben töltött időt nem ezzel töltötték, hanem végig azon agyaltak, hogyan tudják a hatalmat megszerezni, majd megőrizni az idők végzetéig. Ezért kellett elfoglalni a hatalmi ágakat, beszántani a kormánytól független sajtót, megszállni az ügyészséget, megkörnyékezni a bíróságokat, bábbá tenni az alkotmánybíróságot.
Mint cikkünk elején említettük, tíz évvel ezelőtt Orbán és a Fidesz más országot ígért a magyaroknak. Talán ez volt egyetlen ígéretük, amelyet maradéktalanul megtartottak.
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.12.26.
Volt még egy fontos és vonzó ígéret: az államadósság csökkentése. Kezdetben jöttek is az eredmények, – kipateroltuk az IMF-et, bár gyakorlatilag azóta sem derült ki, hogy milyen áron – a számok, ha nem is nagyon látványosan, de kétségtelenül javultak. Számokról beszélünk és nem a valódi adósságról. Merthogy Orbán Viktor és kormánya azt elfelejtette a magyar emberek orrára kötni, hogy az ellenzék által sokat bírált letelepedési kötvények valójában hitelfelvételt jelentenek, Paks II orosz hitelből épül, nem beszélve a Budapest-Belgrád vasútvonalról, amely mögött viszont kínai bankok – nem ajándékba, hanem kamatos kölcsönbe adott – pénze van. Nem kevés: mintegy 700 milliárd forint.
Orbánnak azt a 2010-ben tett ígéretét, miszerint két hét alatt felszámolják a bűnözést, épeszű ember már akkor sem vette komolyan. De volt egy ennél életszerűbb ígérete a 2010-ben hatalomra került és azóta regnáló kormánynak, miszerint elűzik az oligarchákat. Néhány oligarchát valóban kiszorítottak a húsos fazék mellől – elsősorban azokat, akik nem Orbán és a Fidesz tenyeréből ettek. Hívtak helyettük viszont másokat falatozni, Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, Garancsi Istvánt, néhai Andy Vajnát.
Idővel aztán kiderült, hogy a Fidesznek fogalma sincs, hogyan kellene az országot kormányozni. Pedig, a sokszor felemlegetett „elmúlt nyolc év” alatt lett volna lehetőségük, hogy kitalálják, mihez kezdjenek az egészségüggyel, az oktatással, a tudománnyal, kultúrával, vagy éppen a szegénységgel. Egyszóval: Magyarországgal. De Orbán és a Fidesz az ellenzékben töltött időt nem ezzel töltötték, hanem végig azon agyaltak, hogyan tudják a hatalmat megszerezni, majd megőrizni az idők végzetéig. Ezért kellett elfoglalni a hatalmi ágakat, beszántani a kormánytól független sajtót, megszállni az ügyészséget, megkörnyékezni a bíróságokat, bábbá tenni az alkotmánybíróságot.
Mint cikkünk elején említettük, tíz évvel ezelőtt Orbán és a Fidesz más országot ígért a magyaroknak. Talán ez volt egyetlen ígéretük, amelyet maradéktalanul megtartottak.
NEHEZEBB A GYÓGYULÁS A KORONAVÍRUSBÓL, HA DÖNTENI KELL, VACSORÁT ESZÜNK VAGY VITAMINOKAT
444.HU
Szerzők: HALÁSZ JÚLIA, NEUBERGER ESZTER
2020.12.26.
A koronavírus-járvány az őszi második hullámban már elérte a kisvárosi-falusi szegregátumokban élőket is. A rosszabb egészségi állapotban lévő, szegényebb lakosság körében is egyre több a fertőzött, és náluk gyakran jelentkeznek az igazán súlyos tünetek.
Sokszor a gyógyszerek, vitaminok megvásárlása is gondot jelent. Van, aki akkor sem fordul orvoshoz, amikor már maga is biztos a betegségben a tünetek alapján, de tudja, hába írnának föl neki bármilyen gyógyszert, úgysem tudná kiváltani.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállón jártunk, ahol legalább némi civil segítséget kapnak a helyiek a járványidőszak átvészeléséhez...
Szerzők: HALÁSZ JÚLIA, NEUBERGER ESZTER
2020.12.26.
A koronavírus-járvány az őszi második hullámban már elérte a kisvárosi-falusi szegregátumokban élőket is. A rosszabb egészségi állapotban lévő, szegényebb lakosság körében is egyre több a fertőzött, és náluk gyakran jelentkeznek az igazán súlyos tünetek.
Sokszor a gyógyszerek, vitaminok megvásárlása is gondot jelent. Van, aki akkor sem fordul orvoshoz, amikor már maga is biztos a betegségben a tünetek alapján, de tudja, hába írnának föl neki bármilyen gyógyszert, úgysem tudná kiváltani.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállón jártunk, ahol legalább némi civil segítséget kapnak a helyiek a járványidőszak átvészeléséhez...
EZ LESZ AZ UTOLSÓ KARÁCSONYOM? SZERINTEM IGEN
24.HU
Szerző: BALVÁNY GYÖRGY
2020.12.26.
A daganatos gyerekek száma emelkedik, s bár a gyógyulási esélyek jók, mintegy húsz százalékukat elveszítjük. Benyó Gábor gyermekonkológusnak olyan helyzetek töltik ki a mindennapjait, amikről többségünk tudni sem szeretne. Interjú.
Szerző: BALVÁNY GYÖRGY
2020.12.26.
Mikor megérkeztünk, kiszaladt egy pólóban, és megkért, hogy várjunk. Azzal indokolta, hogy most ment el egy házaspár, akinek tegnap halt meg itt a gyereke.
Nehéz beszélgetés volt. Szükségem volt legalább negyedórára, hogy átálljak.
Sok ilyen van?
Mivel ez egy hospice-ház, gyakran előfordul, működésünk óta több mint 100 gyermek hunyt el a kísérésünk mellett. Volt már olyan is, hogy pár hónap alatt halt meg itt négy gyerek. Az az időszak megviselt mindannyiunkat, pedig az életvégi ellátás a munkánk része.
Évtizedekig dolgozott a Bókay Gyermekklinikán, majd a László kórházban onkológusként, hematológusként. Hetedik éve a Tábitha Ház orvos-igazgatója. Olyan történetek töltik ki a mindennapjait, amikről az átlagember tudni sem szeretne. Miért döntött úgy, hogy gyermekonkológus lesz?
Már medikusként tudtam, hogy gyerekgyógyászattal akarok foglalkozni. Arra is rájöttem, hogy van affinitásom a krónikus betegek iránt, ezért vese- és dialízisosztályon, aztán diabéteszesekkel és asztmásokkal dolgoztam, s közben megszerettem, hogy kapcsolatba kerülök a családokkal. A diploma megszerzése után egyből a klinikára kerültem, az ott töltött közel húsz év pedig nagyon jó iskola volt, ott tanultam meg az univerzális szemléletet, amit ma palliatív orvosként hasznosítani tudok. Tulassay Tivadar professzor és Bókay János, a klinika névadójának leszármazottja – ők voltak a mestereim...
Nehéz beszélgetés volt. Szükségem volt legalább negyedórára, hogy átálljak.
Sok ilyen van?
Mivel ez egy hospice-ház, gyakran előfordul, működésünk óta több mint 100 gyermek hunyt el a kísérésünk mellett. Volt már olyan is, hogy pár hónap alatt halt meg itt négy gyerek. Az az időszak megviselt mindannyiunkat, pedig az életvégi ellátás a munkánk része.
Évtizedekig dolgozott a Bókay Gyermekklinikán, majd a László kórházban onkológusként, hematológusként. Hetedik éve a Tábitha Ház orvos-igazgatója. Olyan történetek töltik ki a mindennapjait, amikről az átlagember tudni sem szeretne. Miért döntött úgy, hogy gyermekonkológus lesz?
Már medikusként tudtam, hogy gyerekgyógyászattal akarok foglalkozni. Arra is rájöttem, hogy van affinitásom a krónikus betegek iránt, ezért vese- és dialízisosztályon, aztán diabéteszesekkel és asztmásokkal dolgoztam, s közben megszerettem, hogy kapcsolatba kerülök a családokkal. A diploma megszerzése után egyből a klinikára kerültem, az ott töltött közel húsz év pedig nagyon jó iskola volt, ott tanultam meg az univerzális szemléletet, amit ma palliatív orvosként hasznosítani tudok. Tulassay Tivadar professzor és Bókay János, a klinika névadójának leszármazottja – ők voltak a mestereim...
INDULHATNAK AZ OLTÁSOK MAGYARORSZÁGRA IS, DE HOGYAN FOGNAK ELJUTNI A JELENTKEZŐKHÖZ?
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.12.24.
Hétfőn az Európai Gyógyszerügynökség forgalmazásra ajánlotta a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű koronavírus-oltását, majd az Európai Bizottság még aznap meg is adta a készítménynek az uniós forgalmazási engedélyt. Ezzel megindulhat a vakcinák szállítása az uniós országokba, így Magyarországra is. A tervek szerint vasárnap, azaz december 27-én kezdik el beadni az első oltásokat a Dél-Pesti Centrumkórházban a leginkább veszélyeztetett egészségügyi dolgozóknak.
Az első körben beérkező vakcina mennyiségéről egymásnak ellentmondó információkat osztott meg a kormányzat. Gulyás Gergely miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedden egyaránt 5500 darabról beszélt, míg Müller Cecília országos tiszti főorvos tegnap 10 ezret mondott.*
A magyar kormány oltási stratégiájának részleteiről még ennyit sem tudni. Orbán Viktor tegnap erről annyit mondott, hogy az operatív törzs tanácskozásán még egyszer áttekintették és jóváhagyták az oltási tervet. Elméletileg tehát létezik ez a stratégia, de egyelőre nem nyilvános, és a közvéleménnyel jobbára eddig csak azt osztotta meg a kormány, hogy kijelölt 25 kórházat, ahol az első beoltások elkezdődnek majd.
Mivel jó ideje lehet számítani arra, hogy az uniós forgalmazási engedélyt épp az a vakcina fogja elsőként megkapni, amely a leginkább hűtött szállítási és tárolási környezetet igényli, azt is feltételezhetjük, hogy ez a 25 kórház fel van már készítve a -70 fokon érkező vakcina tárolására.
Az Európai Unióban a tagországok a központi megállapodások alapján vásárolhatnak az engedélyezett oltások készleteiből (illetve vásárolhatnának elvileg külön is, de ez nem életszerű, hiszen akkor többet kellene fizetniük, és még az sem valószínű, hogy ilyen gyorsan oltáshoz jutnának). A Pfizer/BioNTech vakcinából az unió 200 millió adagot kötött le, ám nemrég élt egy olyan opcióval, amelyet a hírek szerint nyáron még nem látott szükségesnek: további 100 millió adagra szerződött le...
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.12.24.
Az első körben beérkező vakcina mennyiségéről egymásnak ellentmondó információkat osztott meg a kormányzat. Gulyás Gergely miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedden egyaránt 5500 darabról beszélt, míg Müller Cecília országos tiszti főorvos tegnap 10 ezret mondott.*
A magyar kormány oltási stratégiájának részleteiről még ennyit sem tudni. Orbán Viktor tegnap erről annyit mondott, hogy az operatív törzs tanácskozásán még egyszer áttekintették és jóváhagyták az oltási tervet. Elméletileg tehát létezik ez a stratégia, de egyelőre nem nyilvános, és a közvéleménnyel jobbára eddig csak azt osztotta meg a kormány, hogy kijelölt 25 kórházat, ahol az első beoltások elkezdődnek majd.
Mivel jó ideje lehet számítani arra, hogy az uniós forgalmazási engedélyt épp az a vakcina fogja elsőként megkapni, amely a leginkább hűtött szállítási és tárolási környezetet igényli, azt is feltételezhetjük, hogy ez a 25 kórház fel van már készítve a -70 fokon érkező vakcina tárolására.
Az Európai Unióban a tagországok a központi megállapodások alapján vásárolhatnak az engedélyezett oltások készleteiből (illetve vásárolhatnának elvileg külön is, de ez nem életszerű, hiszen akkor többet kellene fizetniük, és még az sem valószínű, hogy ilyen gyorsan oltáshoz jutnának). A Pfizer/BioNTech vakcinából az unió 200 millió adagot kötött le, ám nemrég élt egy olyan opcióval, amelyet a hírek szerint nyáron még nem látott szükségesnek: további 100 millió adagra szerződött le...
ILYET MÉG SOHA SEM CSINÁLT AZ ORBÁN-KORMÁNY, RENDKÍVÜLI KÖLTEKEZÉS MÉG AZ UTOLSÓ PILLANATBAN IS
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.12.25.
Rendkívüli, de meglepőnek nem mondható időpontban, december 24-én jelent meg egy olyan határozat, amivel a kormány több száz milliárd forintot mozgat meg - még az utolsó pillanatban is - a 2020-as költségvetésben. Ennek túlnyomó részét a kormány a - forrásaiból már 5 hónappal ezelőtt teljesen kimerült - Gazdaságvédelmi Alap terhére valósította meg, így az alap kiadásai számításaink szerint megközelítik a 4000 milliárd forintot. Ez azt is jelenti, hogy a kabinet becsléseink szerint az idén várható GDP közel 9%-át újraosztotta az alapon keresztül.
Példátlan időpontban
Nem szokatlan, hogy az év utolsó napjaiban, főleg az ünnepek környékén felpörög a kormányzati döntéshozatal és ennek nyomát minden évben felfedezhetjük a december végi Magyar Közlönyökben. Gyűjtésünk szerint azonban arra még soha sem volt példa 2010 óta (vagyis az Orbán-kormányok működése óta), hogy december 24-én jelent volna meg hivatalos közlöny (eddig jellemzően a december 23-i közlöny volt a karácsonyi ünnepek előtti utolsó közlöny). Ezért mondhatjuk, hogy a kormány legutóbbi döntései példátlan időpontban jelentek meg, a járvány sújtotta rendkívüli 2020-as évben azonban ez egyáltalán nem váratlan.
Mindez azt jelenti, hogy a karácsonyi ünnepek előtti utolsó pillanatokat is igyekezett kihasználni a kormány, december 24-én reggel ugyanis 137 oldalas Magyar Közlöny jelent meg, benne több lényeges kormánydöntéssel. Ebből az is kiderült, hogy a kormány egy határozatával összesen 860 milliárd forintot költ el a költségvetésből. Arról részletesen írtunk, hogy a legújabb költekezésnek kik a legnagyobb nyertesei:..
Szerző: Portfolio
2020.12.25.
Példátlan időpontban
Nem szokatlan, hogy az év utolsó napjaiban, főleg az ünnepek környékén felpörög a kormányzati döntéshozatal és ennek nyomát minden évben felfedezhetjük a december végi Magyar Közlönyökben. Gyűjtésünk szerint azonban arra még soha sem volt példa 2010 óta (vagyis az Orbán-kormányok működése óta), hogy december 24-én jelent volna meg hivatalos közlöny (eddig jellemzően a december 23-i közlöny volt a karácsonyi ünnepek előtti utolsó közlöny). Ezért mondhatjuk, hogy a kormány legutóbbi döntései példátlan időpontban jelentek meg, a járvány sújtotta rendkívüli 2020-as évben azonban ez egyáltalán nem váratlan.
Mindez azt jelenti, hogy a karácsonyi ünnepek előtti utolsó pillanatokat is igyekezett kihasználni a kormány, december 24-én reggel ugyanis 137 oldalas Magyar Közlöny jelent meg, benne több lényeges kormánydöntéssel. Ebből az is kiderült, hogy a kormány egy határozatával összesen 860 milliárd forintot költ el a költségvetésből. Arról részletesen írtunk, hogy a legújabb költekezésnek kik a legnagyobb nyertesei:..
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)