A védettség reménye – Indul az oltás Európában
Lapzártánkkor december 21-re volt várható, hogy az unió gyógyszerfelügyeleti hatósága kiállítja az amerikai Pfizer és a német BioNTech koronavírus ellen közösen kifejlesztett vakcinájának megfelelőségi tanúsítványát, két nappal később pedig az Európai Bizottság engedélyezi a használatát az EU egész területén. Ha minden jól megy, karácsony után, 27-én elvben kezdődhet az unióban a lakosság oltása.
Az értékrendünket is felforgatta a koronavírus
Idén a környezetvédelem, a generációs feszültségek és más járványok is háttérbe szorultak a minden figyelmünket beszippantó koronavírus-járvány miatt. Ebben az évben például már kevésbé zavart minket az, hogy lassan belefulladunk a műanyag hulladékba.
Miért a zsidók? – Köves Slomó rabbi beszélgetése Dennis Pragerrel
Dennis Prager amerikai vallásos konzervatív aktivista és médiaszemélyiség a nemrégiben magyarul is megjelent Miért a zsidók? című könyvéről, az antiszemitizmus okairól, a kereszténység és zsidóság viszonyáról, az amerikai elnökválasztásról és a zsidók küldetéséről.
Ez a kis nép a villámhárító szerepét játssza – Ungváry Rudolf: A monoteizmusban összpontosulni tudott egy párbeszéd a személy és az Isten között
Nemrég jelent meg magyarul Dennis Prager és Joseph Telushkin: Miért a zsidók? című kötetének harmadik, javított kiadása. A könyv az antiszemitizmus történeti, vallási, szociológiai és politikai okait veszi számba.
A tabuval nem akartak szembenézni – Nyáry Krisztián: Az antiszemitáknak sincs olyan szerencséjük, hogy újat kitaláljanak
A képzelt zsidót könnyen lehetett bármivel azonosítani. Akár a baloldali anarchista-kommunisztikus mozgalommal, vagy épp ellenkezőleg, a nagytőkés pénzemberek figurájával. Voltak az antiszemitizmusnak régies formái, az úri antiszemita hagyomány, amely vallási, kulturális, etnikai türelmetlenségből fakadt. A magyar nemes nem utálta jobban a zsidókat, mint a románokat vagy a szerbeket.
Sajnálatos események – Spiró György: Amíg ’56 be volt tiltva, a lelkekben eleven maradt
A kortárs magyarok közül sokan emlékezhetnek arra, miként érintették őket a kor (az ötvenes évek) félelmetes történetei. A Mindszenty- vagy a Rajk-per, Nagy Imre kivégzése, a kezdődő Kádár-kor megrázó élményei. Lehet-e dokumentumokból, vizsgálati és periratokból, levelekből, jegyzőkönyvekből a pártelit nyelvén átszűrt királydrámát írni? Az író szerint igen. A forrásokat rendszerbe illesztve, a színpad logikája szerint megszerkesztve, előttünk áll a kép a véres belvilágról, amelybe nem volt módunk belelátni. Hősei főtitkárok, különböző rendű és rangú káderek, ávósok, cselszövők és fogdmegek. Egyszerre ragadozók és áldozatok. A központi alak Kádár János, a párt áldozata, Rajk és Nagy Imre gyilkosa. A két darab (Főtitkárok, Sajnálatos események) mesteri tömörítvény. Ma már távol vagyunk a kortól, elég távol ahhoz, hogy a történetet horrornak, kriminek, abszurdnak lássuk. Életre kelthetők-e az egykori pártelit szellemalakjai? Spiró György új könyvéről (Sajnálatos események, Scolar, 2020) a szerzővel beszélgettünk.
Vágvölgyi B. András: Évtizedzáró
Próbáljunk meg így az évtized végén – nem, még nincs húszas évek, az majd csak januártól, tízes számrendszer van, most fejezzük be épp a tízes éveket – számot vetni azzal, mi is történt velünk ebben a dekádban személyesen és közösségileg. Ha szerencsétlenségünkre magyarnak születtünk, akkor ezt az évtizedünket – még nagyobb szerencsétlenségünkre – a Fidesz és egyszemélyi vezére dominálta, és egy nagyon szűk fideszfeudális oligarcharéteget leszámítva mindenki igen nyomorultul megszívta, közmunkástól konzervatív egyetemi tanárig.
A gazdaság fekete éve
2020 januárjában az euró árfolyama nem érte el a 330 forintot sem, s bár még pár nap hátravan az évből, szinte bizonyos, hogy idén 30 forinttal, vagyis 8 százalék körüli mértékben gyengült. Nehéz évet hagyunk magunk mögött, de a forint árfolyamának ilyen mértékű vesszőfutása még így is túlzottnak mondható.
Veszélyes irányok
A néhány hetes izgalomkeltést követően elmaradt a magyar–lengyel uniós vétó, és a külső szemlélődő jogosan gondolhatta, hogy a kedélyek végre megnyugszanak, legalábbis átmenetileg. Lengyelországban azonban rendkívül ideges hangulat jellemzi mind a parlamenti politikát, mind a hétköznapokat.
Osztozni nehéz
Fellélegzés csaknem két héttel a romániai választások után: annak a pártnak, amelyik megnyerte a választásokat, nincs elég partnere a parlamentben, hogy túlnőjön az ötven százalékon, az a pártcsoport pedig, amelyiknek megvan a sovány többsége, alig tudott megegyezni a kormányzás érdekében.
Repedezik a hatalom bástyája
Kétségbeesetten kapaszkodik a hatalomba Aljakszandr Lukasenka, aki pár hete egy új alkotmány ígéretével próbálta csillapítani a feszültséget Belaruszban. Ha ez érvénybe lépne, ő feladná a hatalmat – de hihet-e neki az ellenzék?
Magyar nők, amerikai álmok
Egy Facebookon megjelent videóban beszélt a nők szerepéről Novák Katalin. A családokért felelős tárca nélküli miniszter állításait többen bírálták, mondván, hogy azok szexista narratívákat erősítenek. Pető Andrea, a társadalmi nemek kutatója, a CEU oktatója úgy véli, Novák egy letűnt Amerika álmát akarja ráerőltetni a magyar nőkre.
Thuróczy Szabolcs: „Egy óriási kampányt kéne rendezni, hogy a mozi él és élni fog”
Szereti a nyitott, kíváncsi rendezőket, a kísérletezést, humorral oldja a feszültséget, és képes felfrissülést hozni a színészetében még úgy is, hogy egymás után forognak a filmek a főszereplésével – közben kitart a színháza mellett, sorozatokat szinkronizál, verseket streamel, mindezt egy világjárvány közepén, amely őt sem kímélte. Thuróczy Szabolcs a legszerethetőbb színészek közé tartozik, sikeres, mégis szerény, és erős szakmai alázat jellemzi. A vírus miatt parkolópályán lévő filmes karaktereiről kérdeztük.
Az évad, amikor a Diótörő vesztésre áll
Hogyan vészeli át az Operaház balett- társulata a járványt, az elmaradt előadásokat? Mit tehet a táncos színpad és közönség nélkül?
ITT OLVASHATÓ
