2020. december 19., szombat

UNGVÁRY RUDOLF: A SZŐNYEG ALÁ SÖPRÉS KORA

NÉPSZAVA
Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2020.12.19.


Egy sokkal hatalmasabb ellenféllel áll szemben az EU, amely nem kívül található, hanem az egész euroatlanti kultúrán, így az EU-n is belül van jelen. Az ostobák kezdték el újra az osztályharcukat az okosak elle
n.

Ha a magyarok többsége se gondolja, hogy a rendszerük fasisztoid, és fasiszta klónok a kormányzat és holdudvarának tagjai, akkor bizonnyal így is van. Máskülönben már rég elkezdték volna a nyílt ellenállást, mert az orbáni rendszert választások útján már nem lehet, vagy legfeljebb átmenetileg lehet megdönteni. Ezen nem változtat, hogy talán a magyarok azért nem mennek az utcára, mert télen hideg van, nyáron meg túl meleg. Nincs tehát erkölcsi alap a felháborodásra, amiért Merkel & Co a magyar nép és az ellenzék helyett nem dönti meg az orbáni rendszert. Ennek jelenlegi állapotát jellemzi, hogy például Gyurcsány és köre – a választókat becsapva – az orbáni győzelmet elnevezte vereségnek. Szép, archaikus önámítás, mint amikor a rossz hír hírnökének leütik a fejét. 

Azzal, hogy az Unió – egyelőre – engedett, azt üzente, hogy legitimnek tart politikai gazemberek által fenntartott rendszereket, és méltánylandót talál a zsarolásban. Volt már ilyen.

„Jóbarátaim, történelmünk során másodszor tért vissza Németországból egy brit miniszterelnök, aki becsülettel békét hozott. Úgy gondolom, hogy ez a mi korunk békéje (...) Menjenek haza és aludjanak jól!” – mondotta volt 1938-ban hírhedté vált nyilatkozatában Neville Chamberlain a müncheni konferenciáról hazatérve. Az „első” visszatérés, amelyre célzott, Benjamin Disraeli miniszterelnöké volt az 1878-as berlini konferenciáról, melyen a Balkán-kérdést rendezték. Ő is analógiákban beszélt...

HOGY ÉP ÉSSZEL ÁTVÉSZELJÜK A JÁRVÁNYT, FEL KELL ISMERNÜNK, HOGY TEHETETLENNEK ÉREZZÜK MAGUNKAT

444.HU
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2020.12.19.


Hatodik, idei utolsó adásával jelentkezik a Pozitív, a 444.hu podcast sorozata, amelyben arra keressük a választ, hogyan alakulhat át a világ a koronavírus-járvány után. A mai adásban azzal foglalkozunk, hogy mi befolyásolja, hogyan érezzük magunkat és hogyan viselkedünk a járvány alatt, és hogyan lehetnénk egyénileg és társadalmi szinten könnyebben túl ezen a krízisállapoton.

A podcast első felében Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológussal arról beszélgetünk, hogy miért és hogyan okoz sokakban szorongást, félelmet, stresszt, adott esetben poszttraumás tüneteket a járványhelyzet és a bezártság. Arról is szó lesz, hogy mit tehetünk, hogyan próbálhatunk változtatni a napi rutinunkon, a gondolkodásunkon, vagy csak azon, hogy hogy tartjuk a kapcsolatot a szeretteinkkel, hogy könnyebben viseljük a járvány lelki megpróbáltatásait...

EZ NEM SEGÍTSÉG, HANEM BOSSZÚ, ÉS ORBÁN FELELŐS A KÖVETKEZMÉNYEIÉRT

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.12.19.


Normálisan működő demokráciákban lehet azt mondani, hogy nem a kormány a felelős valamiért. Van olyan, hogy a kormány jó döntést hoz, amit rosszul hajtanak végre, vagy hogy a kormány jót akar, de más érdekcsoportok szembemennek vele. Normálisan működő demokráciákban mondhatjuk, hogy a kormány megpróbálta, de nem sikerült.

Magyarország azonban nem normálisan működő demokrácia. Azt, hogy ma nálunk mindenről, ami fontos, Orbán Viktor dönt, nem nagyon kell magyarázni. Nincs már Simicska Lajos, nincs árnyékkormány, nincsenek más erőcsoportok a Fideszben, csak Orbán van. Minden politikai hatalom tőle ered, ezért minden döntést ő hozhat meg. És ha minden döntést ő hozhat meg, akkor minden felelősség nála van, bármennyire próbál is kibújni alóla.

Az MSZP-s Gurmai Zita nemrég arra volt kíváncsi a parlamentben, hogy milyen járványügyi döntések várhatók, hiszen ezekért a kormányfő a felelős.

"Nem azért betegszenek meg az emberek, és nem azért fordul válságosra az állapotuk, mert az orvosok vagy az ápolónők ne végeznék el a munkájukat. Önök folyamatosan azt a benyomást keltik, hogy a magyar egészségügyi dolgozók tehetnének arról, hogy betegek vannak, és nem tudnak mindenkit meggyógyítani. Ez tiszteletlenség azoknak a munkájával szemben, akik egész nap mást sem tesznek, mint megpróbálják megmenteni ezeknek a megbetegedett embereknek az életét. Hiába próbálja támadni a kormányt, ebben az ügyben semmilyen felelősség nem terheli"

reagált erre Orbán, egyenlőségjelet téve az egészségügyi dolgozók és a saját teljesítménye közé. De azt is mondta, hogy a járványügyi védekezéssel kapcsolatos döntéseket az operatív törzs hozza, azt pedig a szakmai testületekkel konzultálva, orvosok véleménye alapján döntik el, hogy kiket tesztelnek, ez nem a kormány felelőssége.

Persze pontosan lehet tudni, hogy a döntéseket nem az operatív törzs hozza, hanem Orbán Viktor. Onnan is lehet tudni, hogy minden döntést az irodájában ülve, ingujjban, személyesen mond bele a kamerába. Ezekért ő a felelős...

A KORRUPCIÓ A DRÁGA, NEM AZ ÖNKORMÁNYZATOK FELADATELLÁTÁSA

FACEBOOK
Szerző: PIKÓ ANDRÁS
2020.12.19.


A kormány megszünteti a magyar önkormányzatiságot, visszahozza a tanácsrendszert. Stílusos karácsonyi ajándék a járvány sújtotta magyar embereknek, hogy egy mai kormányhatározat megtiltja az önkormányzatok számára a veszélyhelyzet alatt a különböző szolgáltatási díjak emelését és elvonja az iparűzési adó egy részét, azt a hamis látszatot keltve, mintha ezek jelentenének súlyos terheket az emberek életére nézve.

Amikor a kormány megakadályozza, hogy önkormányzatok bevételekre tegyenek szert, akkor lakosaik számára pótolhatatlan feladataik ellátásában akadályozza a helyhatóságokat. Nem az embereket védi, épp ellenkezőleg: saját állampolgáraira támad rá. Nem az önkormányzatok, hanem Orbán Viktor korrupt rendszere a súlyos teher az országon: a kormányfő apjának bányájából kitermelt túlárazott kő, Tiborcz István kastélyprogramja, vagy Mészáros Lőrinc járvány idején elnyert állami közbeszerzései. A kormány célja, hogy ne lehessen helyben igazságos lakáspolitikát megvalósítani, az elesetteken segíteni, közalkalmazottakat munkájuk mértékének megfelelően elismerni, közszolgáltatásokat fenntartani. A kormány, ahogyan az elmúlt években rárontott a sajtóra, a civilekre, az igazságszolgáltatásra, a felsőoktatásra, úgy jelölte ki fő ellenségévé idén az önkormányzatokat. Csakhogy az önkormányzat nem a polgármestert jelenti, nem is a megválasztott képviselőtestületet, hanem mindazokat a kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek ellátásával legalább helyi szinten működik az ország. A kormány ezekkel a lépéseivel megszünteti a 30 éves magyar önkormányzatiságot és visszahozza Magyarországra a tanácsrendszert. A saját népe ellen fordul pont akkor, amikor a járvány sújtotta ország lakói naponta megtapasztalják, valódi segítséget a bajban csak helyben kaphatnak .

Hadd világítsam meg egy példával, hogyan csökkentett díjat (nem emelt, csökkentett!) a józsefvárosi önkormányzat, és spórolt százmilliókat a kerületiek számára egy olyan évben, amikor lehetetlen gazdasági körülmények között léteztünk. A recept végtelenül egyszerű: megváltunk attól az előző fideszes vezetés által kiválasztott és helyzetbe hozott közétkeztetési cégtől, amelynek túlárazott, ezer sebből vérző szerződésének megtartása valóban az emberek - családok, gyerekek, idősek - érdekei ellen volt. Százmilliókat spóroltunk a józsefvárosiaknak, ebből jutott új takarítógépre és más hasznos dolgokra, és csökkentettük a közétkeztetési díját - kaptunk is érte a Fidesztől rendesen. Megszüntettük azokat a Fidesz-közeli szerződéseket, amik semmilyen más célt nem szolgáltak a kerületben, mint a párt embereinek eltartását. A választók többsége ebben minket támogat, és ez elviselhetetlen a kormánypárt számára. Ezért kell utólag a választói akaratot felülírva olyan helyzetet létrehozniuk, amelyben nem tudjuk elvégezni a munkánkat. Ebbe bele fognak bukni.

Mert ami igaz helyben, az igaz országosan is: lehet igazságos a közteherviselés, jó minőségű szolgáltatásokkal, de annak első és legfontosabb feltétele, hogy a Fidesz korrupt rendszerétől megszabadítsuk Magyarországot.

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.12.17.


P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Jóhírterjesztés

Hajnali órán a lakásából vitték el a rendőrök a legismertebb magyar vírustagadót, de nem azért, mert bömböltette a tévét, vagy ölte a családját, vagy pláne, mert csalt, lopott, sikkasztott volna, hanem mert vírust tagadott, vagyis a nagyérdemű publikumot különféle zagyvaságokkal traktálta. Magyarországon eszerint hülyeségeket beszélni hatóságilag tilos, ergo azok a honfitársaink, akik a nagy nyilvánosság előtt rezsimkompatibilis módon szoktak megnyilatkozni, számíthatnak rá, hogy a zsandár egyszer őket is elviszi. A Btk. ide vágó paragrafusát nem találjuk, annyi azonban nyilvánvaló, hogy amennyiben a magyar törvények szerint esztelenül szólni bűncselekmény, akkor a nemzetünk legjobbjaira kiszabható büntetési tételeket csakis évszázadokban, évezredekben, sőt eonokban lehetne mérni, ha egyáltalán lehetne, és ha rájuk is ugyanazok a törvények vonatkoznának, mint mindenki másra. Elkeseredésre azonban semmi ok, először is nem ugyanazok vonatkoznak, másodszor pedig tudományos felismerésekre támaszkodva joggal remélhetjük, hogy illiberális államunkra mind szebb jövő köszönt...

Nyerges András: Színrebontás
Csattan-e a válasz?

Fleck Zoltán: A jogállam hétköznapi esztétikája

Sz. Bíró Zoltán: A szélmalomharc vége?

Moszkva új FÁK-politikája

Várhegyi Éva: Kis magyar válságkezelés

Az idei év sok szempontból drámai volt, és ez alól a magyar gazdaság sem kivétel. Bár annak hanyatlása, az életszínvonal romlása és a társadalom további polarizálódása a járványból fakadó világjelenség, mértékük a válságkezelés módjától is függ. Az Orbán-kormány mulasztásai részben az ideológiájából, részben a hatalmi és a személyes üzleti érdekeit előtérbe helyező politikájából származnak. A parciális érdekek vezérelte, a leginkább rászorulókat cserben hagyó magyar válságkezelés túl azon, hogy tovább élezi a szociális feszültségeket, a gazdaság egésze szempontjából sem hatékony...

Mártonffy Marcell: Szegények várakozása
Megjegyzések Lukács karácsonyi történetéhez

Vásárhelyi Mária: A gyűlölet megeszi a lelkeket

Gadó Gábor: A kormány szeret

Petschnig Mária Zita: A gazdaság szekere a holtak csontjain át


Széky János: Lake Marie
Műelemzés

Molnár Erzsébet: Déryné

Lipovecz Iván: Vaku

Kovács Zoltán: Kik ezek a férfiak?

Az év közéleti fotója

Bokros Lajos: A gyertyafény utolsó fellobbanása
Kronstadt, 1921

Jövő év február utolsó napján lesz pontosan századik évfordulója annak, hogy a kronstadti erőd mellett jégbe fagyva horgonyzó Petropavlovszk hadihajó fedélzetén összegyűlt tengerészkatonák 14 pontban megfogalmazták követeléseiket a bolsevik egyeduralom ellen. Ebben a politikai dokumentumban kiemelt helyen szerepelt a szólás- és sajtószabadság helyreállítása, gyülekezési jog a szakszervezetekben és a paraszti egyesületekben, szabad választások a szovjetekben, az akkor még neves népképviseleti tanácsokban. A parasztkatonák végtelen jóhiszeműségükben akkor még hitték, hogy békés nyomásgyakorlással a forradalom visszatérhet eredeti szeplőtelen ideáljaihoz. Nem így történt. Lenin kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, mert nem kívánt lemondani kizárólagos uralmáról. A bolsevik diktatúra kizárólag az erőszak nyelvén beszélt és értett. A kronstadti felkelést nagy vérontás árán fegyveres erővel két hét múlva leverték...

Majtényi László: Száz év roncsderbi – száz év szabadság
Szerény kényurak és nagyravágyó demokraták

Halmai Gábor: Trump és Orbán
– avagy kit hibáztassunk autokratánk sikeréért

Hegyi Iván: Örökzöld ászok

Losoncz Miklós: Kétesélyes végjáték: kemény vagy még keményebb Brexit


Az EU-ból való brit kilépésig hátralévő idő rövidsége ellenére jelentős a távolság a két fél vitatott kérdésekkel kapcsolatos álláspontja között. Az uniós intézmények elvi alapokon nyugvó tárgyalási stratégiája egyértelmű, a brit kormányé továbbra is homályos és kiszámíthatatlan. Várhatóan folytatódik az év végéig a nyomásgyakorlással kombinált kölcsönös fárasztás. A kimenetel egyaránt lehet szerződéssel történő és rendezetlen kiválás. A szerződéses Brexit politikai döntés és elhatározás kérdése, elsősorban brit részről...

Kőszeg Ferenc: Feljegyzések – járvány idején

Hanák András: Tünedező idők nyomában

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek


Sándor Iván: Az Ördög-háromszög fölött
A várható ismeretlen: 2021

Balla Eszter: Városkép COVID idején

Cseresnyési László: Japán karácsony

P Á R A T L A N

Nógi: MIRŐL ÁLMODIK?

pá- ti-: TUTI TIPP

-átkai: (J)AJÁNDÉK!

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

jos: TALLEYRAND

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.12.17.


F E U I L L E T O N

Keresztes Balázs: Négy Fal Között
– de miért pont Shakespeare-rel? –

I N T E R J Ú

Károlyi Csaba: „Elérkezett az ideje, hogy mindent pontosan megírjak”
Beszélgetés Bereményi Gézával

K R I T I K A

Fehér Dávid: Hontalan festészet

(Philip Guston Now, elhalasztva 2022-re.)

Mélyi József: Eltűnő szobrok

György Péter: Múzeumokról


(Köszönettel Friedrich Juditnak)

Báron György: Mank

(Mank. Amerikai film. Rendező: David Fincher. A Netflix bemutatója.)

Nem tudni, Fincher miért vélte jó ötletnek a lejárt lemezt újra feltenni. Önmagában nem elvetendő gondolat filmet készíteni a háttérbe szorult Mankról, akinek a neve, miután kikövetelte, Wellesé mellett ragyog az Aranypolgár főcímén, s az Oscar-díjon is osztoztak. Salieri-sztori ez, a nagyság mellett árnyékba került tehetséges emberről, az örök másodikról, aki meghasonlik, s az önpusztításba menekül. Peter Shaffer hasonlóból fabrikált ügyes sikerdarabot. Remek film készülhetett volna Mank sorsából is...

Végső Zoltán: Kibontakozóban

A Swans ördögi, kikészítő varázslata jutott eszembe a két óránál is hosszabb anyagról, ami lemezről meghallgatva is átgyalogol az elménken, élőben azonban a kőkemény baritonszaxofon riffek, a sűrű ritmusok és a beszippantó megszólalás még mételyezőbb lehet. Tényleg csak azok hallgassák meg, akik valamiféle kapitális őrületnek látják azt, ahol ma a világ tart; bizonyára vannak mostanság jó néhányan. A zenei merítés sem kisebb, mint maga a témaválasztás, az „eon”, ami a wikipédia szerint a „legnagyobb időegység a földtörténeti időskálán”, és ha jól értem, ezeket az időszakokat gyömöszölték ebbe a hatalmas formába...

Herczog Noémi: Sz­aba­dság­gyakorlat

(A szerző az egyetem óraadó tanára volt)

Amikor a hallgatók megalapították a Titkos Egyetemet – a Tanköztársaságot –, akkor ez a fórum, a fikció lett a valóság. Mert amit még mindig kerget a kormány által kirendelt állami egyetemfoglalók hada, az már nem igazi egyetem: csak az avatatlan szem számára tűnhet annak. Igaziak a falai, nincs azonban benne élet. Az autonómiával együtt odaveszett az identitása. Az igazi egyetem most a Tanköztársaság: fizikai és időbeli határok nélküli, imaginárius iskola. Az évek óta folytatott törekvés pedig, hogy megvalósuljon az együttműködés az egyetem különböző szakjai között, végre sosem volt intenzitással állt össze ebben az elképzelt, összművészeti térben...

Fáy Miklós: Alain Lombard, a kármester

(Mozart: Die Zauberflöte – Decca, 2020)

Hogyan lehet ilyen szereposztással ennyire rossz lemezt készíteni? A stílus szanaszét van, Gruberova fenomenális, mintha azt kérdezné éneklés közben: ennyi az egész? Nem lehetne még egy-két hanggal magasabban is megpróbálni? Kiri áriázik, szépen, de kissé beleszorulva az operaéneklés keretei közé. Ehhez jön Peter Hofmann, aki egészen ijesztően nyers és primitív, a hangi kifejezése az semleges és a brutális között váltakozik, a hangszín maga fémes és erőszakos, torokból szól az ének, mintha Tamino a tüdejét köpné ki, csak hogy csatlakozhasson a kiválasztottakhoz. Szép tőle az igyekezet, de a kiválasztottakhoz csak kiválasztottak csatlakozhatnak, köszönjük az érdeklődést, de ez a lemez arról szól, hogy hercegem, ez sajnos nem jött össze...

Fuchs Lívia: Édes és keserű

Kétségtelen, hogy az átdolgozások zöme kritikátlanul örökíti tovább azt az etnocentrista nézőpontot, amelyet a balett a XIX. századtól örökölt: a feketére mázolt, óriási szájú és szögletes-tág mozgású négert, az erotikus hastáncot járó, kéjtárgyra emlékeztető arab táncosnőt, az ujjait égnek fordító, pipiskedve ugráló és egyre csak hajlongó kínait. Ezekben a zárt számokban a blackface és yellowface gyakorlatának reflektálatlan továbbélése azért is hagy keserű szájízt, mert egyébként a balett szinte minden elemét és pillanatát átformálták már. A koreográfusok zöme azonban ma sem talál semmi kivetnivalót ebben az idejétmúlt sztereotipizálásban, s nyilván a nézők sem, különben nem kapkodnák el évről évre a jegyeket...

Siba Antal: Romlunk

(Orbán Viktor uniós bejegyzései, videói saját Facebook-oldalán)

A videón a kormányfő beszél, alighanem már Brüsszelből üzen. A Facebook-oldalára feltöltött kockákon az uniós csúcs fejleményeit taglalja, most épp azt, hogy ugyan nehéz a helyzetet pontosan fölmérni, de a magyar pozíciók erősek. Erre egy kártyás hasonlatot is említett: „hatlapos ulti van a kezemben, negyvennel és két ásszal”. Azt nem teszi hozzá, hogy még inkább a vétólehetőség, amit valamikor a tagországok nemzeti érdekvédelmének végső intézményeként fogalmaztak bele az alapokmányba, nem pedig a belpolitikai túlhatalom, valamint korrupciós ügyletek fedezésére...

Csehy Zoltán: Lagúnákban a kultúrmassza

Bánki Éva: Telihold Velencében. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 218 oldal, 3499 Ft

Itáliában élni sokak számára azt jelenti: múzeumban (vagy kincstárban) élni. Még a kórház is az, még a mosogató is archaikus márvány, a város Bánki olvasatában történelmi értelemben a „mindent túlszabályozó öreg férfiak” kitárt törvénykönyve, s nem egyszer enged bepillantást a közgazdasági, közigazgatási, politikai világ szabályrendszerébe, vág csapást e létezés paragrafuserdejében. A múzeumban minden a régiség jogán szerez érvényt magának, nem csoda, hogy a futurizmus egyik ellenségét épp ebben a városban találta meg. A futurista hagyományellenesség kiáltványában két központi kategória szerepel: az édes és a sza…ros. Velence természetesen a sza…ros kategóriába tartozik, Giullaume Apollinaire nyilván boldogan írja alá a „tanúsítványt”. Bánki Éva Velence-könyvében Velence sokszor túlcukrozott meseország, Eszter (sokszor ironikusnak ható) terminusával élve „pazarissimo”, de ez az édes nem a futuristák édese, sokkal jobban inklinál a másik minősítés felé, de azt még a legszélsőségesebb esetekben sem érdemli ki...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni.

A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Lapis József: Ex libris

Klaus Hagerup: A kislány, aki meg akarta menteni a könyveket
Afonso Cruz: Időtlen napló
Valentina Giannella: Greta vagyok
Amikor a kukák világgá mentek

Deczki Sarolta: A világ a feje tetején

Ménes Attila: Műanyag szalonna. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 230 oldal, 2699 Ft

A cím jól jelzi, nagyjából mire számíthat az olvasó: kelet-európai groteszkre. A szalonna ugyanis vagy disznóból van, vagy nem szalonna. Ha mégis műanyagból van, akkor biztos, hogy a lengyel piacon árulják, a fej nélküli androgün próbababa és a távolkeleti, rigópatából őrölt potencianövelő szer között. A piacoknak ez a festőisége, abszurd kavalkádja kedves terepe a szerzőnek, az előző könyve, a Folyosó a Holdra egyik fontos jelenete is ott játszódik. S afféle kelet-európai piacot idéz a jelen kötet is, hiszen van ebben is minden, mint a búcsúban...

Weiss János: Az abszurditás dicsérete?

Almási Miklós: Az abszurd Shakespeare. Rendhagyó olvasópróbák. Park Könyvkiadó, Budapest 2020, 282 oldal, 2990 Ft

Az elemzések kiindulópontja szerint a Shakespeare-darabokat egy bizonyos kétértelműség jellemzi: „A szerző mesterien bontja ki az előtér cselekményét, élvezheted, nevetsz vagy sírhatsz rajta.” (276.) Ez az a sík, amelyet Walter Benjamin kifejezésével a „kommentár” föltárhat. De e mögött van egy másik sík is, amelyen képtelen fordulatok, nehezen értelmezhető, rejtvényszerű jelenségek és események játszódnak le. Benjamin azt mondaná, hogy ennek feltárása a „kritika” feladata. Almási elemzéseinek alapvető tétele, hogy ezt a síkot (Shakespeare esetében) döntően az „abszurd” vagy az „abszurditás” fogalmával ragadhatjuk meg. Ezeket a megragadási kísérleteket nevezi Almási a könyv alcímében „olvasópróbáknak”.

Király Júlia: Egyedül nem megy

Csillag István: Egy miniszter inas­évei. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 191 oldal, 3500 Ft

Saját bevallása szerint Csillag sosem készült erre a pályára, csak botcsinálta miniszter lett belőle (a könyv szerint az SZDSZ-ben egyszerűen senki sem vállalta rajta kívül), és nem is volt sokáig az. Nagyon rokonszenves az első fejezet, amelyben kendőzetlen őszinteséggel leírja: „Három fontos célt tűztem magam elé, és egyiket sem tudtam elérni”. Azért viszont, amit elért, igencsak rokonszenves módon köszönetet mond kollégáinak, államtitkárainak. Nem mindig világos, hogy mihez is járult hozzá ez a csapat, hiszen például A korszakváltás programja, az adórendszer átalakítása Csillag István személyes szellemi terméke, ő küzdött értük, s ő is bukott el...

Ruff Borbála: Irodalom pop stílusban


Szederkényi Olga: Irodalmi pop­iko­nok. Helikon Kiadó, Budapest, 2020, 348 oldal, 4999 Ft

Mert mi érdekli Szederkényit, illetve mit gondol, mire „vevő” az olvasó? Elsősorban különleges magánéleti epizódokra, furcsa személyiségvonásokra, vagy egyes esetben úgy érzi – ilyen Robert Wilson rendező és a Švejkről készült interjú –, maga a válaszoló tarthat rendkívüli érdeklődésre számot. A beszélgetésekben Szederkényi leginkább arról kérdez, miért nem volt Hemingway píszí, hogy Agatha Christie miképp alkotott (mosogatás közben találta ki témáit), hogy miért Szabó Magda Sophie Marceau egyik kedvenc írója, vagy hogy miért volt Gárdonyi Juhász Gyula szerint a magyar irodalom legkevésbé erotikus szerzője. Nem kérdéses, van, akit könnyű ezzel megfogni, de az is bizonyos, hogy másokat – köztük engem – ennek a fajta hírértéknek a túlsúlya biztosan nem hoz lázba...

Gábor György: Az ész trónra ültetése

Gyenge Zoltán: Idegen és Más. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2020, 133 oldal, 1990 Ft

Gyenge Zoltán könyve a gondolkodás képességétől menekülő-retiráló korunkban elegáns elkötelezettséggel ülteti vissza a neki kijáró trónra a jelenünkben detronizált filozófiát, miközben könyvének vezérmotívuma a világot nem egyszínűnek, de még csak nem is pusztán feketének és fehérnek érzékelni és láttatni kívánó ember gondolkodói és lelkiismereti szabadsága...

Visy Beatrix: Lehetne bárhogy

Lehetnék bárki. Kortárs és kortalan versek. Válogatta és szerkesztette Péczely Dóra, Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2020, 290 oldal, 3490 Ft

A Lehetnék bárki válogatásában sokkal fontosabbnak tűnik, hogy a pályájuk elején járó maiak (és kortalanok) életre-létre vonatkozó kérdései, életérzése és a kortárs líra új kifejezésmódjai megmutatkozhassanak, akár gyengeségeikkel együtt is, olyan témákban, amelyekhez a mai kamaszok is tudnak kapcsolódni, mint „kikalapálni” a harminc év alattiak Parnasszusának antológiáját. Kérdés – azon túl, hogy ez a törekvés elfogadható –, mennyire lesz füle, érzékenysége az olvasóknak erre az esendőségre, tekintettel a versválogatás másik nem titkolt küldetésére: lelkes versolvasóvá tenni a mai kamaszokat. És igazán nagy élményeket mégiscsak a jó versek adhatnak. Nem mintha a kötetben ne lennének remek darabok. Nagyon is vannak, ám olyanok is, amelyek zseniális indításokat, kiváló sorokat, szakaszokat tartalmaznak, a nagy tehetség ígéretét, ám a vers egészének színvonala ingadozó.

I R O D A L O M

Beck Zoltán:nagyszoba

Tárcatár 2020 – a búcsú
TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

1992-ben, 28 éve indult az Élet és Irodalom Tárcatára. Széky János vezette akkor a prózarovatot, utána tizenöt évig Dérczy Péter. A hagyomány szerint minden évben három új szerzőt kérünk fel, hogy – Szív Ernő mellett – egy éven át, havi rendszerességgel írjon a „vonal alá”. 2020-ban Beck Zoltán, Grecsó Krisztián és Kiss Tibor Noé írásait olvashatták. Szívből köszönjük, hogy velünk voltak!

Jövőre három új szerzővel folytatja a Tárcatár négyesfogata. Hogy kik ők, maradjon a januári számok meglepetése.

Grecsó Krisztián: Bárcsak ne

Tárcatár 2020 – a búcsú
TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

1992-ben, 28 éve indult az Élet és Irodalom Tárcatára. Széky János vezette akkor a prózarovatot, utána tizenöt évig Dérczy Péter. A hagyomány szerint minden évben három új szerzőt kérünk fel, hogy – Szív Ernő mellett – egy éven át, havi rendszerességgel írjon a „vonal alá”. 2020-ban Beck Zoltán, Grecsó Krisztián és Kiss Tibor Noé írásait olvashatták. Szívből köszönjük, hogy velünk voltak!

Jövőre három új szerzővel folytatja a Tárcatár négyesfogata. Hogy kik ők, maradjon a januári számok meglepetése...

Kiss Tibor Noé: Har­minc­hat­nyolc, anyu

Tárcatár 2020 – a búcsú
TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

1992-ben, 28 éve indult az Élet és Irodalom Tárcatára. Széky János vezette akkor a prózarovatot, utána tizenöt évig Dérczy Péter. A hagyomány szerint minden évben három új szerzőt kérünk fel, hogy – Szív Ernő mellett – egy éven át, havi rendszerességgel írjon a „vonal alá”. 2020-ban Beck Zoltán, Grecsó Krisztián és Kiss Tibor Noé írásait olvashatták. Szívből köszönjük, hogy velünk voltak!

Jövőre három új szerzővel folytatja a Tárcatár négyesfogata. Hogy kik ők, maradjon a januári számok meglepetése...

Keresztury Tibor: Hűlt helyem

Ekkor hányhatott a bárszék alá, mit csinálsz, ordított Pistára, aki egy felmosófával a lábánál matatott, az nem por, az az édesanyám, te barom! A pultos megértően bólintott a taccs felmosása közben, aha, mondta, ezt nem tudtam, ne haragudj. Ennyi együttérzéstől a hősöm teljesen elérzékenyült. Ne sértsél meg, drága ember, igyál velem egy ampulla Stroh rumot. Neked se hiányzik már. Ne bántsál meg, boríts nekem akkor egy utolsót, tudod, meghalt az édesanyám. Knock out. Filmszakadás. A harmadik menetben kiütéssel nyert a Stroh rum. Lefordult a bárszékről, de szerencsére talpra érkezett. Félig futva átgázolt az önmagában gyönyörködő, meg nem értett bluesénekesen, és a küszöbben megbotolva lendületből kizuhant a Rózsaszín Párduc nyitott ajtaján...

Kollár-Klemencz László: Örökké ismétlődő napok

Két slukk, megáll, kifújja a második végét is, nem, még egy pici, csak éppen beleszív még egyet, de a füstjét nem tüdőzi le, bemegy vele a tévéhez. Bekapcsolja, nyomkodja, néhány másodpercre elidőz egy-egy képkockán, ami lehetne jó is, ha belemenne a történetbe, de a figyelme most inkább a színészek apró mozdulataira koncentrálódik, meg a képek beállítására, a fényekre, a látvány hangulata nagyon fontos neki ma este, és akkor elég hamar ráakad egy filmre, ahol a férfi éppen felkel az ágyból, jó színész, szép ágy, amerikai, jó a beállítás, természetes az egész lendület, ahogy a szereplő odacsap a rádióra, ami épp öt óra ötvenkilenc percről hat órára vált, és beindul az ébresztő zene, majd időjárás-jelentés szólal meg: „Ma hóvihar várható!” – figyelmeztetnek a rádióban, a férfi nyújtózkodik, elhúzza a függönyt, és kinéz a befagyott ablaküvegen, de sehol sincs még hó...

Mán-Várhegyi Réka: Várjuk a téli napfordulót

Ebben a szobában tíz évvel ezelőtt még az apám élt, a cserépkályha melletti fotelben ült, onnan nézte a tévét, amit a halála után a tévéasztalkával együtt betoltunk a sarokba. Addig a hátsó szobákban laktunk, majd, miután szegény apámat elvitte a mentő, kirajzottunk a nagyszobába. Fel sem merült, hogy bármit kidobjunk a tárgyai közül, különben a gyerekek még kicsik voltak, nem akartunk azzal foglalkozni, hogy felújítsuk a lakást, ne adj’ isten átalakítsuk az igényeinknek megfelelően. Engem a lakberendezés egyébként sem érdekelt soha, rendesen takarítani sem tudok, sokáig észre sem veszem, ha rendetlenség vagy kosz van. Gondolom, ennek is az az oka, hogy anya nélkül nőttem fel...

Cserna-Szabó András: Végül

Aztán elindultunk a temetkezési vállalkozóhoz. mit tész türvéntelen Ő azt mondta, ha két urnát veszek, akkor nagy kedvezményt ad. mért hol bíüntelen És hát bocsánat, de azért már az édesapja se fiatal, jobb erre is gondolni, mondta. fugvá, husztuzvá Apám kiment az autóba cigizni. üklelvé, këtvé Kifizettünk mindent, aztán hazafelé indultunk ebédelni. ülüd A kocsiban jutott eszembe, elfelejtettem, mit mondott anyám végül. kegyüggyetük Pedig reggel még az eszemben volt. ne légy kegyülm mogomnok Még gondoltam is rá, hogy leírom valami cetlire. ovogy ha˙lál kináa˙l De aztán úgy voltam vele, hogy nem írom le, mert ezt nem lehet elfelejteni. a˙nyát ézës fiáa˙l Az ember nem felejti el az anyja utolsó szavait. ëgyembelű üllyétük Aztán persze elfelejtettem. volék sirolm-tudotlon Három éve töröm a fejem, vajon mit mondott anyám végül. sirolmol sepedëk Például este az ágyban elalvás előtt...

Balázs Attila: A holdbéli bádogos

Akkor már nyolcadik napja játszottam fogadásból Beethoven Holdfény szonátáját csak annyi megállással, amennyit a test funkciói mindenkoron elengedhetetlenül szükségessé tesznek. Mivel úgy gondoltam, összekötöm a kellemest a hasznossal, felhívtam a Rekordok Könyvét, hogy amennyiben érdemesnek tartják, írják bele ezt is bővítés előtt álló kiadványukba. Némi csodálkozásomra belementek azzal a kikötéssel, hogy egy ellenőrnek szüntelenül jelen kell lennie. És így is lett. A kontrollszemélyzet valamelyik tagja – bánatomra mind búskomor férfi – ott ült egy támlátlan széken a falnál. Szemem sarkából láttam, hogy kinek előbb, kinek utóbb, de menthetetlenül oldalt billen a feje, majd hosszú küzdelem után bedobja a törülközőt...

Szilasi László: A Koppantyú lovagjai

A mérnök Szentesen született, egy elmagyarosodott-elnémetesedett török családban, ezért volt a neve Martin Uzemer. Vasmagyar lett belőle, a harcok idején Uzémer Márton néven utász századosként szolgálta Görgey tábornokot. Hatalmas termetű, tagbaszakadt ember volt, tenyere akár a sütőlapát, széles arca fejszével lett kifaragva, valamikor az ősi, skandináv időkben. Bajuszt és szakállat nem viselt, haja szőke volt, és hosszú, többnyire butának tartották, és ha végképp nem volt mit csinálnia, dobótőreit hajigálta a sátorkunyhóhoz közel álló gesztenyefába. Az volt a terve, hogy kidönti. Zavarba ejtően vékony volt a hangja, a kezével is erősen mutogatott, amikor kiosztotta kemény utasításait...

Kiss Ottó: Csendesen telik

Az elnök három hete kérte fel, hogy foglalja össze pályafutása fontosabb állomásait a kezdetektől a válogatott meccseken át a búcsúmérkőzésig. Kapott hozzá régi fotókat is, amelyeken a helyi csapattal látható még ifista korában. A klubelnök kis könyvet ígért a szövegből a képanyaggal együtt, nem öncélúan persze, hanem hogy azzal is motiválják majd a gyerekeket. Lássák, ha keményen dolgoznak, innen, a kisvárosi csapatból is el lehet jutni bármeddig...

Dragomán György: Cipősdoboz

Jaceknek egyszerre Graz jutott eszébe, az óratorony, az a tél, még a polgárháború előtt, amikor neki kellett elkísérni oda a nagymamáját népi szőtteseket árulni, évek óta nem jutott eszébe, nem akart menni, de nagymamája ragaszkodott hozzá, azt mondta, nem a semmiért fizette neki a német magánórákat, most legalább gyakorolja a nyelvet, a régiségkereskedés jutott eszébe, ott a templom mellett, ahova először bementek, és ahol ő egyáltalán nem tudott megszólalni, de úgy, mintha kuka lett volna, csak állt és hallgatott, a csend egyre mélyebb és súlyosabb lett – az orgona közben már régen elhallgatott, már rég számolnia kellett volna magában, kurac, szakadt ki belőle a szó, aj kurac, rászorított a csúszófékre, hogy elengedjék a sodronyt szépen a fékpofák...

Bán Zsófia: Merülőforraló
(Bolgár útikalauz)

Volt még benne fürdőruha, bikini, bikini, bikini, törölköző, és amikor ő törölköz, a szőke karpihéin megcsillan a nap, ő szőke ő, én meg barna ő. Aztán volt még benne bolgár bédekker, egy bolgár bédekker magyarul. Svájcibicska apától, mindig legyen nálad svájcibicska, kés, villa, olló, dugóhúzó, reszelőcske, gombocska, minden, ami neszeszer egy ilyen vidám kempingútra, gumipapucs, flipflop, flipflop, klaffog a kereke, napolaj, ragtapasz, mondd utánam, rak tapasz, ha csurog a vér, rak, ha nyílik a seb, rak, ha hullanak a könnyek, ha fáj, rak, rak, rak, legyen rá tapasz, de ha nincs – legyen! –, de ha nem ragad, ha homok kerül alá, ha homok kerül a gépezetbe, hát akkor meg kell napolajozni, csillagom...

Garaczi László: Weszteg
(avagy hogy kezeljük helyén a világvégét)

Világjárványok hároméves ritmusban. Egyszerre fagyasztják le a hardvert és a tüdőt. Lokális, nemzetállami megoldások. Piszmogás, totojázás, pitiánerség, taplóság, néphülyítés, parasztvakítás. Szakértői véleményekre alapozott közös hiedelemrendszer. Megfigyelő és rendelkező állam. Erős adatkinyerési és ellenőrző potenciál. Szabad normakövetés. Arany kényszerzubbony. Etnicista alapú, trendi szociálkibernetika. Pólusképző alternatív hatalmi modellek...

Márton László: Csombordi őrködik

Alvinczi viszont abba a nem túl nagy titokba avatott be, hogy Pincur egyáltalán nem hasonlít Koncz Zsuzsához. Pincur egy magas termetű lány, ezért is becézik tréfásan Pincurnak. Csombordinál másfél fejjel magasabb, és benne volt a Dr. Petru Groza Elméleti Líceum kosárlabdás lánycsapatában. Továbbá szőke, göndör haja van, ami Koncz Zsuzsára nem kimondottan jellemző.

Ezt a fenn nem álló hasonlóságot az ő földije és kenyeres pajtása azért találta ki, mert valójában nem is Pincurba, hanem Koncz Zsuzsába szerelmes, de nem meri bevallani. Arról, ugyebár, mégsem ábrándozhat, hogy Koncz Zsuzsát magával viszi Japánba szőlőt művelni...

Darvasi László: Halhatatlanok

Majd vesz csokoládét, magyarázott Hanna néni, így, kisfiam, nem lehet hazajönni, micsoda lelketlenség. Mondhatna faragatlanságot is!

Ajándék nélkül, hogy gondolod berúgni az ajtót?!

Egyszer az Emil ajándék nélkül jött meg a bécsi rokonlátogatásról, egy szarházi kis hajcsat se volt nála, hát mit tettem, azt tettem, hogy nem szóltam hozzá, csitt. A nevét is elfelejtettem, hogy Emil. Semmi közeledés, semmi viszonyulás. Meddig csináltam, fiam? Addig, míg ki nem utazott újra, a Kärtner Strassén vett egy helyes kis sálat meg néhány tábla csokoládét, és már fordult is vissza. Tudod, milyen kicsi ember...

Háy János: A néni háza

Neki olyan ház nem kellene, amiben felnőtt Abádszalókon, minek a föld, mindent megvesz olcsón az Aldiban vagy Lidliben, másnak meg kell, pestieknek. Nem tud mindenki a Balaton mellett venni házat, a befektetők felnyomták az árakat. Mindenki tudja, hogy a horvát tengerpart olcsóbb, mint a magyar tenger partján hozzájutni akár csak egy kis kalyibához. Kiszorultak a vásárlók, s hát persze megtalálták a Tisza-tavat, mert a Balaton után az a legnagyobb vízfelület. Az ember csak ránéz a Magyarország-térképre, és ott a tó. Ráadásul ez még olyan, hogy lehet rajta motorcsónakkal is menni, meg jetskivel, de mindezek ellenére egy ökológiai paradicsom. Itt a környezetszennyezés és a környezetvédelem még kéz a kézben jár...

Nádasdy Ádám: Boldog új évet!

Schein Gábor: Nem adtam nekik

Gerevich András: Lélegzetről lélegzetre

Markó Béla: Allegória

Gergely Ágnes: Levélváltás
Két régi vers

Simon Bettina: George Clooney vagy anya

Hevesi Judit: Terapeuta

Zalán Tibor: Utak

Vörös István: A nem lecserélhető dolgokról

Turi Tímea: Budapest, 2020. ősz

Nagy Márta Júlia: Üdülőtelep

Villányi László: Villamos

Szolcsányi Ákos: Szülötti beszéd

Visky András: Három szerelem MM-nek

Marno János: Gyermekdaldarabolás

Kántor Péter: Négykézláb őszintébben


Tóth Krisztina: Vatera

Bertók László: Mintha vele ülnél

(Firkák a szalmaszálra)

Falcsik Mari: O tannenbaum

Szabó T. Anna: Pedig a gyertyák

Deres Kornélia: Inváziós sapka

Szijj Ferenc: A körhinta

Takács Zsuzsa: A gépies fiúk

Krusovszky Dénes: Előszó


Simon Márton: Vasárnap reggelre tízfokos lehűlés

Babiczky Tibor: A kalapács beszél

EZ EGY NAGYON ZUHANÓS ÉV VOLT – SOÓS NÓRA A FESTŐMŰVÉSZ TÁRSADALMI FELELŐSSÉGÉRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: SÁNDOR ZSUZSA
2020.12.19.


A pandémia miatt a Műcsarnokot is be kellett zárni, de azt ígérik, amint kinyithatnak, meghosszabbítják az Egy időben című kortárs tárlatukat, amelyben kilenc mai magyar képzőművész állította ki a műveit, mindenki külön teremben. Egyikük Soós Nóra, aki az Absturz/Zuhanás című kiállításán a közéleti mélyrepüléseinket is megfestette.


Úgy tudom, ez az első önálló kiállítása a Műcsarnokban. Fontos állomás a pályáján?

– Igen, a Műcsarnok Magyarország egyik legszebb kiállítóhelye, és annak idején fiatal festőként én is sokszor elképzeltem, hogyan mutatnának ezeken a falakon a képeim. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a mai magyar kulturális életben minden átpolitizálódott, a képzőművész kollegáim közül többen negligálják ezt a helyet, nem lennének hajlandók itt kiállítani.

A kultúrharc 2013-ban épp a Műcsarnok elfoglalásával kezdődött. A Fidesz-kormány egy egyesületből akadémiai rangra emelte Magyar Művészeti Akadémiát, amely szinte korlátlan mennyiségű közpénzt és hatalmat kapott a kultúrában, plusz grátiszként megkapta a Műcsarnokot is. Sokan demonstráltak ez ellen hosszú időn át, de hiába.

– Ez így van, épp ezért, amikor a Műcsarnok egyik kurátora felhívott, hogy vegyek részt az Egy időben kortárs tárlatukon, egy nap gondolkodási időt kértem. Végül igent mondtam.

Mi mindent kellett átgondolnia pro és kontra?

– Elmúltam negyven éves és először adódik lehetőségem itt önálló kiállításra. Egy fiatal gondolkodhat úgy, hogy van ideje várni, én már kevésbé. Ráadásul az Egy időben kiállítássorozatot régóta követem és nagyon szeretem, mert egyfajta keresztmetszetét adja a kortárs képzőművészeteknek. Előzőleg én már egy másik galériától meghívást kaptam önálló kiállításra, több képem el is készült, de a járvány miatt az egészből nem lett semmi. A képek meg ott álltak. A Műcsarnokban bemutathattam ezeket a munkáimat újakkal kiegészítve. Teljesen szabad kezet adtak, semmiben nem korlátoztak, pedig ezek a festményeim közéleti témákra is reflektálnak. A nyitottságukat korábban is megtapasztaltam, mikor idén meghívtak a Nemzeti Szalon Szabadjáték című csoportos tárlatra. Nem szeretem a Nemzeti Szalon elnevezést, de tény, hogy ott is különböző világnézetű művészek állíthattak ki. Az én képem, a Hopleness story a menekültekkel szembeni előítéletekre reflektált...

KARÁCSONY: ORBÁN AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG KIVÉGZÉSÉT JELENTETTE BE

TELEX
Szerző: JANECSKÓ KATA
2020.12.19.


„Hát akkor ez kész, ennyi volt. Orbán Viktor ma bejelentette a magyar önkormányzatiság kivégzését”


– reagált Karácsony Gergely főpolgármester szombaton a Facebook-oldalán arra, amit Orbán Viktor a gazdaságvédelmi akcióterv kiegészítéseként bejelentett szombaton. Az intézkedéscsomag egyik eleme, hogy a kis-és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját (amelyről itt írtunk részletesen) január elsejétől a felére csökkentik.

Karácsony szerint „az iparűzési adó harminc évig volt az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások legfontosabb alapja”, és „a megfelezése nem kezeli, hanem mélyíti a válságot”. A főpolgármester szerint ez a lépés másfelől a vállalkozásoknak sem jelent érdemi segítséget, mert az adó mértéke alacsony, és egyébként is bevétel alapján kell fizetni, ami azt jelenti, hogy aki bajban van, kevesebbet fizet.

„Ennek a miniszterelnöki bejelentésnek semmi köze a gazdasági válság kezeléséhez, ennek a cinikus hatalmi politizáláshoz van köze csak” – írta Karácsony, aki szerint

a Fővárosi Önkormányzat számára például az iparűzési adó megfelezése nagyjából egy Lánchíd árának elvételét jelenti, akkora kiesést, amennyiből a közvilágítást, a köztisztaságot és a zöldfelületek fenntartását fizetik...


ITT VANNAK ORBÁN BEJELENTÉSEI: FELÉRE CSÖKKENTIK AZ IPARŰZÉSI ADÓT A KKV-KNAK ÉS AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNAK

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.12.19.


Összesen négy lépést jelentett be, nem mind újdonság.


Járvány idején az emberi életek mellett a családokat és a vállalkozásokat is védeni kell – közölte a miniszterelnök szombati Facebook-videójában.

Elhangzott, hogy kiegészítik a gazdaságvédelmi akciótervet, négy döntést jelentett be:

- a hitelvisszafizetési moratóriumot július elsejéig meghosszabbítják. A hosszabítás automatikus, csak annak kell felkeresnie a bankját, aki fizetni akarja a részleteket.

- a járványügyi intézkedések miatt ideiglenes bezárásra kényszerült vállalkozásokat decemberben és januárban a bérköltségek kétharmadának átvállalásával és a járulékfizetés elengedésével támogatja a kormány. A vendéglátóhelyek, szállodák mellett ezt a támogatási formát kiterjesztik a szünetelni kényszerülő magántulajdonban lévő "buszos vállalkozásokra" is.

- a kkv-k és az egyéni vállalkozások iparűzési adóját január elsejétől a felére csökkentik. A 25 ezer fő alatti települések a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb városok helyzetét egyenként tekintik át.

- a gyereket nevelő és a váró családokat 6 millió forintig kedvezményes, maximum 3 százalékos kamatozású lakásfelújítási hitellel segítik, amiből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás, ami a felújítás végével vehető igénybe és automatikusan csökkenti a hitel összegét...

KENTAURBESZÉD – MAGYARORSZÁG: A SZERB JOBBOLDAL KÖVETENDŐ PÉLDAKÉPE

NÉPSZAVA
Szerző: VÉGEL LÁSZLÓ
2020.12.19.


A kisebbségi vezetők gyakran „megfeledkeznek” a tényről, hogy a határon túliakról való gondoskodás kezdeményezője még Antall József kormánya volt, őt követte a Horn-, az Orbán- és a Gyurcsány-, majd újra az Orbán-kormány, tehát létezik egy folyamatosság.


Az utóbbi időben számos kormánykritikus médiában szóba került a határon túli magyarok támogatása. Megnyugodva tapasztaltam, hogy például a betelefonálós műsorokban a túl sok lélegeztető gépet vásárolt kormányt hevesen bíráló polgárok annak hallatára, hogy a gépek egy részét a határon kívüliek számára biztosítják, azt válaszolták, hogy ez rendben van, de – kérdezték – mi történik a többivel. Hasonló hangnemben nyilatkoznak az ellenzéki pártok, amiből kiderül, hogy a kisebbségi kérdésben létezik egyféle közmegegyezés, a kisebb-nagyobb különbség csak a módszerben mutatkozik meg. Ennek örülni kellene, hiszen aki nem a viszályokban és a konfrontációkban gondolkodik az örömmel veszi, hogy a magyar társadalom nagy többsége igenis helyesli és jóváhagyja a határon túlik támogatását. A Fidesz-KDNP, a DK, a Momentum, az MSZP és a Jobbik képviselői az Európa Parlamentben egyaránt támogatták az őshonos kisebbségek jogainak európai védelmét. Végre, a széthúzásban van némi előremutató összetartás. A kisebbségi vezetők ugyanakkor gyakran „megfeledkeznek” a tényről, hogy a határon túliakról való gondoskodás kezdeményezője még Antall József kormánya volt, őt követte a Horn-, az Orbán- és a Gyurcsány-, majd újra az Orbán-kormány, tehát létezik egy folyamatosság...

SOK HÁLA SEMMIÉRT? A MAGYARORSZÁGI SZÜLÉSZETI ELLÁTÁS HELYZETE

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2020.12.18.



Mire számíthat egy várandós nő a magyarországi egészségügyi rendszerben? Miért kivételeznének a szülészet-nőgyógyászat területével a jogalkotók az egészségügyi törvény módosítási folyamatában? Január elsejétől ugyan tilos lesz hálapénzt fizetni és megszüntetik a betegek “átjárását” a magán- és közellátás között, azonban a várandósgondozás és szülészet területén ez nem feltétlenül oldja meg a problémákat. A nőknek sem feltétlenül hoz pozitív változást, ha az új rendeleteket nem kísérik komoly szakmai protokollok és ellátórendszerbeli reformok, társadalmi párbeszéd és a szülés körüli tévhitek eloszlatása, illetve a nők komolyan vétele, testi autonómiájuk védelme, és biztonságuk priorizálása. Szülésélmény-térkép 11 ezer nő beszámolójával:
https://igyszultem.hu A K-Monitor által készített tanulmány a szülészeti ellátásról: https://k.blog.hu Várandóssággal, szülészettel foglalkozó segítő és érdekérvényesítő szervezetek: https://emmaegyesulet.hu https://masallapotot.hu “Hoztam E Világra” Youtube csatorna nők saját szülés-történeteivel: https://www.youtube.com/HOZTAMEVILAGRA

„EZ ORBÁN STRATÉGIAI HIBÁJA VOLT” – INTERJÚ JÁVOR BENEDEKKEL

NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2020.12.19.


A magyar miniszterelnök azt hitte, hogy az egész jogállamisági mechanizmust ki tudja iktatni, de elszámította magát: végül azt érte el a vétóval, amit a leginkább el akart kerülni – mondta Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője.


Két éve az EP zöld frakciójának árnyék-jelentéstevőjeként (a képviselőcsoport részéről az adott ügy felelőseként – a szerk.) vett részt a jogállamisági mechanizmus előkészítésében, aztán egy ponton önként visszaadta a megbízást. Miért?


Az előzmények messzebbre, még a 2013-ban elfogadott Tavares-jelentés idejére nyúlnak vissza. A jelentés az ismert Fidesz-narratívával ellentétben nem Magyarország ekézéséről szólt, hanem annak felismeréséről, hogy az EU-nak szüksége van olyan mechanizmusokra, amelyekkel a csatlakozást követően is képes a tagállamokban nyomon követni az alapvető demokratikus normák és az európai alapértékek érvényesülését. Az eredeti elképzelés valóban egy komplex jogállami csomag volt. A jogállam fokozatos leépítése néhány országban, például Magyarországon és Lengyelországban 2018-ra az egész Európai Uniót depresszióssá tette: egyszerre vált széles körben nyilvánvalóvá, hogy büntetlenül lehet fosztogatni a közös kasszát, és hogy a rendszerszerű alapjogsértések sincs következménye. A téma a költségvetési ellenőrző bizottsághoz került, amelynek az egyik legaktívabb tagja voltam. Én magam is ambicionáltam a megbízást, mert Magyarországról érkezett politikusként közvetlen tapasztalatom volt róla, hogyan próbálja a kormány kijátszani az uniós szabályokat, és melyek azok a megoldások, amelyek működésképtelenek ezekkel a kormányzati praktikákkal szemben. Racionálisabb elképzelés lett volna egy hatékony antikorrupciós eszközt a Bizottság kezébe adni, de a saját frakciómban is sokan gondolták, hogy meg kell próbálni a mechanizmus hatókörét kibővíteni, és az összes európai érték köré védőfalat húzni. Mivel ezt nem láttam az alapszerződés módosítása nélkül kivitelezhetőnek, néhány hónap után lemondtam a posztról, és a saját korrekciós javaslataimat egyéni módosítóként terjesztettem be...

MIKÖZBEN A TANÁROK AZ ÉLETÜKET KOCKÁZTATJÁK, KÁSLER A KRISZTUSI TANÍTÁS FONTOSSÁGÁRA FIGYELMEZTETI ŐKET

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2020.12.19.


Kásler Miklós tanároknak címzett idei karácsonyi köszöntőlevele pénteken járta be a magyar sajtót. A levél nem csak abból a szempontból volt kifogásolható, hogy az emberi erőforrás miniszter tavalyi karácsonyi üdvözlőlevelével és a minden év júniusának első vasárnapján esedékes pedagógusnapra küldött 2020-as levelével is elég sok a tartalmi átfedés, hanem az is, hogy – ahogy azt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megfogalmazta –

„azt feltételezi levelének minden címzettjéről, aki az állami intézményekben dolgozik, hogy azok is hasonlóan kötődnek a karácsonyi ünnepkörhöz, ahogy annak idején a kis Miklós azt megtapasztalta.”

A miniszter levele ugyanis a krisztusi tanításról, a „keresztény hit és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránknak a szellemében” létrejött oktatásról és iskolarendszerről, tanári hivatásról ír. Kásler a levél záró soraiban megköszöni, hogy a pedagógusok „az év minden napján a krisztusi parancsoktól vezérelve, kitartóan, alázattal, legjobb tudásuk szerint teljesítik küldetésüket a magyar oktatásért, a magyar ifjúságért.”

A PDSZ szerint az emberminiszter „láthatóan nem érti, mi a különbség egy magán- és egy hivatalos levél között”, sőt, a szakszervezet egyenesen azt állítja ezzel kapcsolatos közleményében, hogy a levél törvényellenes. Ezt a köznevelési törvényre alapozva mondja, ugyanis az előírja, hogy „az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.”

Márpedig ezt a PDSZ szerint Kásler miniszter levele nem tartja tiszteletben. A „krisztusi parancsoktól vezérelt” oktatásért adott köszönettel a miniszter „mindenkit arcon köp, aki a törvényt betartva kívánja nevelni, oktatni az ifjúságot. Akik szerint fontos a törvény betűje. És ezek között – közöttünk – rengeteg keresztény, vallásos ember is van” – írja a PDSZ.

A szakszervezet közleménye kiemeli, hogy mivel Kásler nem egy egyházi iskolaközpont vezetője, és a hatályos törvények értelmében a közoktatás intézményeinek világnézetileg semleges módon kell működniük, a levél „nem aránytévesztés, nem tévedés – hanem törvénysértés.”

Még az alaptörvény is rendelkezik arról, hogy az „állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.”...

HARCBAN A VÍRUSSAL ÉS A JOGÁLLAMISÁGGAL – A GKI 2020. DECEMBERI ELŐREJELZÉSE

GKI
Szerző: GKI
2020.12.


Miközben a KSH adatai szerint a gazdasági folyamatok 2020 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest a vártnál is kedvezőbbé váltak, már tudjuk, hogy a negyedik negyedév minden bizonnyal lényegesen rosszabb lesz. Ennek oka a járvány második hulláma, a mozgáskorlátozó intézkedések keresletet és kínálatot visszafogó hatása, mindennek a gazdasági várakozások romlásában való megjelenése...

FELCSUTI PÉTER: ROSSZ CÉLOKRA MENT EL A PÉNZ

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.12.19.


„A közgazdaságtan sokat foglalkozik a bizalom és a kiszámíthatóság szerepével a jó gazdasági döntésekben. Ez a mozzanat az Orbán-féle társadalom- és gazdaságfelfogásból tökéletesen hiányzik. Saját definíciója szerint politikai kormányzást folytat, ami magyarul azt jelenti, hogy a hatalmat minden körülmények között meg kell tartani. Ezért aztán zsigeri reflexe bármilyen problémára a sikerpropaganda és ami ennek része, az adatok és információk szelektív, gyakran félrevezető bemutatása, kezelése” – fogalmazott Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség volt elnöke a Hírklikknek adott interjújában. Azt is elmondta, hogy most elhárult az akadály: továbbra is jöhet az EU-s pénz az Orbán-kormányhoz, de mint eddig, nagy az esély arra, hogy a jövőben is rossz célokra költi majd el.


2020 – érthetően – a pandémia miatt megrázta a világgazdaságot. A magyar kormány azonban, közgazdászok általános véleménye szerint kommunikációs trükkökkel igyekezett rózsaszínűbbé festeni a helyzetet. Az őszinte szó hiánya mennyiben növeli, növelte a bajt?

– Közhely, hogy általában az emberek közötti sikeres együttműködés alapfeltétele a bizalom. Ez természetesen a gazdaságban sincs másképp; a közgazdaságtan sokat foglalkozik a bizalom és a kiszámíthatóság szerepével a jó gazdasági döntésekben. Ez a mozzanat az Orbán-féle társadalom- és gazdaságfelfogásból tökéletesen hiányzik. Saját definíciója szerint politikai kormányzást folytat, ami magyarul azt jelenti, hogy a hatalmat minden körülmények között meg kell tartani. Ezért aztán zsigeri reflexe bármilyen problémára a sikerpropaganda és ami ennek része, az adatok és információk szelektív, gyakran félrevezető bemutatása, kezelése. Ez viszont könnyen elbizonytalanítja, bizalmatlanná teszi a gazdaság szereplőit, különösen akkor, ha a mindennapos tapasztalataik és a kormányzati propaganda között nem találnak kapcsolatot. Így nehezen tudnak jó döntéseket hozni, vagy ami még rosszabb, passzívak maradnak. Ez rossz nekik és rossz a gazdaság egésze számára is, amelyik így még azt sem hozza ki egy nehéz helyzetből, amit egyébként ki lehetne...

NÉMETH SÁNDOR FIÁNAK RÁDIÓJA KAPHATJA MEG A KLUBRÁDIÓ FREKVENCIÁJÁT

AMERIKAI NÉPSZVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.12.11.


A Hit Gyülekezetéhez és az ATV-hez közelálló Spirit FM megpályázza a Klubrádiótól elvett frekvenciát, s jó eséllyel meg is kaphatja azt. A Media1 beszámolója szerint eredetileg Németh S. Szilárd, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének, Németh Sándornak a fia, az ATV vezérigazgatója vásárolta meg tavaly a budapesti 87,6 MHz-en elérhető Broadway Rádiót, és ezt keresztelték át Spirit FM-re. A “Spirit” az Új Spirit Kft. nevéből jöhet, amelynek ügyvezetője Németh Sándor lánya, Németh (Kauzál) Alexandra. Az Új Spirit Kft. a Hit Gyülekezete vagyonkezelő cége, amely képviseli a Hit Gyülekezete érdekeit Németh Sándor egyházának médiavállalkozásaiban.

Az Új Spirit Kft. ügyvezetőjeként Németh Sándor lánya tette lehetővé, hogy az ATV 60 százalékos tulajdona egy offshore cég közbeiktatásával az apja tulajdonába kerüljön. Így a gyülekezet vagyona Németh Sándor magánvagyona lett. A Spirit FM elődjét a Közösségi Rádiózásért Egyesület működtette, így a tulajdonosváltást formálisan az egyesületben hajtották végre. Miután a Médiatanács nyilvánvalóan politikai okokból megvonta a Klubrádiótól a frekvenciát, amellyel a korábbiakhoz képest szinte észrevétlenül fejezi be a Klubrádió kivégzésének folyamatát, pályázatot írt ki a 92,9-es frekvenciára. A Klubrádió már csak 2021. február 14-ig sugározhat a frekvencián, utána a Népszabadság sorsára jut.

A pályázaton formálisan a Klubrádió is elindulhat, de abban mindenki biztos lehet, hogy a pályázatot nem nyerheti meg, hiszen a frekvencia megvonása azt jelenti, hogy politikai döntés született a Klubrádió kivégzéséről. A legnagyobb esélyes a frekvencia elnyerésére Németh Sándor fiának rádiója, a Spirit FM, amely a Klubrádió helyett az Orbán-rendszerhez lojális, de nem a fideszes média lakájai, hanem a látszólag azon kívül álló, de azzal csak formálisan szemben álló korrupt újságírók által. Az is mindent elmond az “ATV-csoportról” (ez valójában egy családi maffia), hogy magukat ellenzékinek láttatva, nem szolidárisak a Klubrádióval, hanem hajlandóak beállni a helyére...

KARSAI LÁSZLÓ: A MAGYAR HOLOKAUSZT ELSŐ SZÁMÚ FELELŐSEI

MÉRCE
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2020.12.19.


1945. december 17-től 1946. január 7-ig a Zeneakadémia még fűtetlen nagytermében zajlott annak a három embernek a népbírósági tárgyalása, akik nagy mértékben tehetők felelőssé azért, hogy 1944 tavaszán-nyarán 437.000 magyar zsidót vagy zsidónak minősített magyar állampolgárt Auschwitzba és más német táborokba deportáltak.

Egy-egy tárgyalási nap átlagosan reggel 9-től délután 2-3 óráig tartott, egy-két rövid szünettel. A perben dr. Jankó Péter tanácsvezető bíró, dr. Matiszfalvy István népügyész, dr. Újhelyi Szilárd politikai ügyész, valamint a népbírák elsősorban azt próbálták meg tisztázni, hogy az Adolf Eichmann és viszonylag kis létszámú Sonderkommandója szakértői tanácsait is követő vádlottak hogyan voltak képesek megszervezni és lebonyolítani a magyar vidéki zsidóság megbélyegzését, kirablását, gettókba, majd gyűjtőtáborokba terelését, végül deportálását. Ilyen rövid idő alatt ilyen sok zsidót Eichmannak addig még Európa egyetlen más országából sem „sikerült” elhurcoltatnia. Ennek az „Európa-rekordnak” — melyre Eichmann élete végéig büszke volt — a krónikája a népbírósági tárgyalásukról megjelent, immár a neten is szabadon elérhető 650 oldalas forráskiadványunk...

SZILÁGYI ÁKOS: SAJÁT SIVATAG

HVG360
Szerző: SZILÁGYI ÁKOS
2020.12.19.


2010-ben szabadságom, 2020-ban biztonságom maradékát veszítettem el. Nem egyedül – egy egész országgal együtt. A veszteség traumatizál és gyászmunkát von maga után: fel kell dolgozni. Aki nem képes leválasztani életét az elszenvedett veszteségről, megreked a gyászállapot sivatagában – kezdi a lapunk felkérésére készült, halvány reményt felcsillantó esszéjét a költő, esztéta.


Jelenleg, ha jól számolom, három sivatagban is élek. Egyik sivatag a másikban. Kínai ládikák sorakoznak így, egyik a másikban. Az első az öregkor sivataga, az elpergett idő – les temps perdues – homokjával és az emlékezés kavargó homokviharaival. Ezt követi a szabadságnélküliség demokráciájának magyar pusztasága, a száz év alatt elporladt politikai közösség sívó homokjával.

Végül itt van most már a legnagyobb közös sivatag: a globális járvány karanténsivataga, amely az elvesztett biztonság – szociális biztonság, életbiztonság, klímabiztonság, jövőbiztonság – helyén keletkezett, és egyre terjeszkedik.

Mindhárom sivatag: rossz sivatag. Mert van jó is. A jó sivatag abban különbözik a rossztól, hogy nem a számkivetés, az izoláció, hanem a kivonulás és az átkelés helye. A rossz sivatag élettelen, ember nélküli, idegen és ellenséges hely. Sivár és terméketlen. Hannah Arendt szerint a világ ellentéte: a nem-világ. Elpusztít mindent, ami eleven, felszámolja az emberek között megképződött élő világot...


TÖMEGES OLTÁS: TÖBB KÉRDÉS, MINT VÁLASZ – A BIZALMAT NEM NÖVELI A KORMÁNY KOMMUNIKÁCIÓJA

168 ÓRA
Szerző: FEKETE NORBERT
2020.12.19.


Jelen állás szerint a tömeges oltás jövő év elején kezdődhet Magyarországon, ingyenes lesz, de nem kötelező. A tömeges immunitás eléréséhez a lakosság legalább 60-70 százalékának beoltása szükséges, ám ezt nem lesz egyszerű elérni.


Miközben a magyar kormány is megváltásként tekint a koronavírus elleni vakcinára, nagyon úgy fest, az emberek többsége ódzkodik attól, hogy beoltassa magát, legalábbis egyelőre. A Publicus Intézet felmérése szerint a magyarok kétharmada utasítja el az orosz és kínai vakcinákat, több mint felük pedig a nyugati oltóanyaggal szemben is bizalmatlan.

Lehet, nem lehet, mégis lehet, hogy lehet


A bizalmat pedig egyáltalán nem növeli a kormány kommunikációja, amely több kérdést hagy nyitva, mint amennyit megválaszol. Az elmúlt hetekben az egyik legnagyobb bizonytalanságot kiváltó kérdés az volt, választható lesz-e, hogy ki milyen vakcinához juthat hozzá...

SZAVAZZON MEG KARÁCSONYI OLVASNIVALÓKAT MÁSOKNAK

JELEN
Szerző: Jelen
2020.12.19.


Kedves hetilapolvasók, a szokásos játékra hívjuk azokat, akik nyomtatva már kézbe vették, átlapozták, esetleg végig is olvasták a Jelen 30. számát. Kérjük, szavazzák meg, melyik cikket osszuk meg ingyen azokkal az érdeklődőkkel, akik még nem Jelen-olvasók. Szerda délig várjuk a szavazatokat. Ezúttal – mivel a karácsonyi dupla számról van szó – két cikket is megosztunk, így nem csak a legtöbb, hanem a második legtöbb szavazatot kapott cikket is közzétesszük szabadon hozzáférhetően:...