PORTRÉ SCHMIDT MÁRIÁRÓL, AZ ORSZÁG EGYETLEN NŐI OLIGARCHÁJÁRÓL | PARTIZÁNINFO

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.12.11.

Schmidt Mária a Fidesz egyik fő ideológusa, a NER elsőszámú történésze, és nem mellesleg az ország egyetlen női oligarchája. Ráadásul hiába van számos ellensége a Fideszen belül, politikai befolyása és hatalma évek óta töretlen, sőt, egyre csak erősödik. 

De honnan van az a bizonyos első millió, hogyan gyarapodik kastélyokkal a birodalma és hogyan lavírozgat sikert sikerre halmozva a mai napig is a magyar politika mocsarában? A PartizánINFO mai adásában Schmidt Mária életútját mutatjuk be.

ITT OLVASHATÓ

ÁRNYÉKBOKSZ, AVAGY HOGYAN BUKTA EL ORBÁN A JOGÁLLAMISÁGI KÜZDELMET

MAGYAR HANG
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2020.12.11.

A jogállamisági vitának már számos értelmezése született, próbálkozzunk meg még eggyel. Az uniós vezetők közül tulajdonképpen mindenki azt mondta, hogy elégedett az elfogadott jogszabállyal, de azért ennek két olvasata van. A magyar-lengyel pároson kívül a többiek azért voltak boldogok, mert elhárult a költségvetési vétófenyegetés, Budapest és Varsó már nem blokkolja az egymilliárd eurós hétéves költségvetést és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapot.

A lengyel miniszterelnök is elégedettnek tűnt, de ez semmi ahhoz képest, ahogy Orbán Viktor és a kormány tagjai, az őket feltétel nélkül támogató megmondóemberek és a különböző sajtótermékek méltatták a kompromisszumot. Vegyük azonban végig az elmúlt fél év fejleményeinek tükrében, hogy mit sikerült elérnie a két kormánynak.

Amikor a júliusi állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt világossá vált, hogy a tagállamok többsége és az uniós intézmények szerint is az volna jó, ha a közösségi pénzt és a jogállami keretek betartását összekötnék, akkor a magyar miniszterelnök hallani sem akart róla. Kijelentette, hogy ebbe nem fog belemenni és hasonló állásponton voltak a lengyelek is...

ITT OLVASHATÓ

„Orbán diktátor, Gyurcsány egy okos senki” – Magyar Hang-ajánló

A BLÖFF EHHEZ KÉPEST EGY ÁRTATLAN KIS MESE

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAUGGY BLOG
Szerző: Vogronics András
2020.12.11.

Tiki-taki taktikát árulok most el (kösz, Belga). Benéztük mi ezt a nagypályás szemfényvesztőt, barátaim, méghozzá nagyon. Túlságosan is alábecsültük a jog mágusát, a törvények David Copperfieldjét. Mesterien csinálta, meg kell hagyni, megint hülyének tudott nézni egy egész kontinenst. Mi itt, akik csak kapkodjuk a fejünket, meg a sajtó értesüléseiből próbáljuk összerakni, vajon mi lesz a következő lépése, azt hisszük, hogy na majd most. Hát nem.

Nem vagyok jogász, de azt hiszem, nagyon nincs mi közül választani. Áldás vagy szomorúság? Még nem tudom, melyik. Sőt, ebben az esetben valószínűleg egyik sem, és kellene hozzá némi elmélyültebb nemzetközi jogi tudás, hogy a dolgokat pontosan értelmezni tudjam. A jog van annyira bonyolult, mint amennyire sokszor egyszerűnek látszik. Sokszor egyértelmű eseteket lehet olyan szinten túljogászkodni, hogy ember legyen a talpán, aki megérti. És mindez fordítva is igaz. A bonyolult dolgokat le lehet hozni az egyszeregy szintjére.

Namost itt nemhogy nem értünk sok mindent, de még az is közrejátszik, hogy kurva sok a szereplője az ügynek, ráadásul baromira bürokratikus a rendszer. Egy ismerősöm, aki az Európai Unió intézményrendszerében dolgozik, egyszer elmesélte, hogy egy szimpla gémkapocs beszerzése milyen körülményes az iroda számára. Miközben az ember azt gondolná, hogy leszalad a sarki papírboltba és vesz egy doboz kapcsot, itt egy valag nyomtatványt ki kell tölteni, jóvá kell hagyatni, le kell kérni rá a pénzt, satöbbi, satöbbi. Gondoljunk bele, hogy ez csak egy irodai kellék. Mi lehet egy ország pénzügyi mechanizmusa esetében? Pontosan. Mit vett észre a mi Palpatine-unk? A rést. A birodalom pajzsán éktelenkedik egy rés. Mi történik, ha egy kis vírus bekerül egy nagyvállalat belső informatikai rendszerébe? Így van: leáll az egész. Amíg a szakemberek ki nem javítják, addig leáll egy vállalat működése. Ha ezt az elvet követjük, Orbán bizony rájött az Unió gyenge pontjára...

ITT OLVASHATÓ

JÖNNEK A VAKCINÁK, DE HOSSZÚ ÉS RÖGÖS ÚT ÁLL MÉG ELŐTTÜK

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2020.12.11.

A tavasz óta megfeszített tempóban folyó tudományos munka eredményeként megvannak az oltóanyagok, de még nem lesz egy csapásra vége a járványnak. A vakcinák engedélyezésével egyre közeledik az idő, amikor az emberek tényleg elkezdik megkapni az oltásokat, de ezeket valahogyan tárolni is kell, majd eljuttatni az oltópontokra, ahol valakinek valamivel be is kell adnia. Először bemutatjuk a járvány végét ígérő oltási program logisztikai buktatóit, majd összeszedjük, mit lehet eddig tudni a magyarországi oltási stratégiáról. Egyelőre nem sokat.

A vakcinák elosztása óriási logisztikai kihívást jelent. Az ezzel kapcsolatos aggályok már csak azért sem alaptalanok, mert már a tavaszi járványhullám idején is akadozott az ellátólánc, például a maszkok, védőruhák, fertőtlenítőszerek, sőt a lélegeztetőgépek vagy a PCR-tesztekhez szükséges reagensek terén is. Azóta persze volt idő felkészülni, és a világ cégei, kormányai gőzerővel készültek is. A különféle vakcinák eltérő tulajdonságai, hűtési, tárolási, szállítási és alkalmazási szükségletei azonban még így is okozhatnak majd fejtörést.

A hűtőtől a tűig mindenből fel kell készülni

A sors különös fintora, hogy épp az elsőként engedélyezett vakcina – azaz az első, amely kellően biztonságosnak és hatásosnak bizonyult – az, amelyiknek a legmacerásabb a tárolása és a szállítása. Ez a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztése, amelynek -70 Celsius-fokra van szüksége, hogy használható maradjon.

A vakcinát úgy kell eljuttatni a világ minden pontjára, hogy ajtótól ajtóig, azaz a gyártósortól a beoltott emberig extrém alacsony hőmérsékleten legyen tartva. Ez az úgynevezett hideg ellátási lánc, amely azonban nagyon érzékeny, és még ha minden feltétel adott is, elég egyetlen hiba, hogy tönkremenjen a szállítmány, ami különösen nagy kockázat a melegebb éghajlatú és a szegényebb országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése [pdf] szerint a vakcinák – nem a koronavírus elleniek, hanem az összes – több mint 50 százaléka vész kárba hűtési, szállítási vagy más logisztikai problémák miatt, ami általában is pazarlás, de a mostani helyzetben különösen fájdalmas veszteség lenne...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MÉG JOBBAN SZERETNÉ MAGÁRA HÚZNI A SZÉLSŐJOBB AZ ORBÁN-KORMÁNYT

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.12.11.

A kormány előszeretettel merészkedik arra a térfélre, ahol korábban csak a szélsőjobboldal szereplői játszottak. Csak két példa 2020 politikai évkönyvéből: a sérülékeny csoportok – mint például az idősek és a betegek mellett az LMBTQ-emberek – tiszteletét és elfogadását hirdető mesekönyv betiltása az óvodákban, vagy a szegregált oktatásban részesülő romáknak járó kártérítés kikezdése. Meddig mosódhat még a határ a szélsőséges és a mainstream jobboldal között, és hogyan hat ez a közelgő választásra? A többi között ezt is boncolgatja a Political Capital friss kutatása.

"Ami most szélsőségesnek számít, tíz éven belül a kormányzati narratíva része lesz"

– fogalmazott egyik interjúalanyunk abban a friss kutatásban, amelyet a fősodron kívüli magyar radikális és szélsőjobboldali szervezetek vezetőivel készítettünk. Az volt a célunk, hogy megértsük, hol tart most a szcéna, de teljesebb képet kívántunk kapni a szélsőjobboldali szervezetek vízióiról, értékeiről és ideológiáiról is. Arra is kerestük a választ, hogyan látják saját politikai szerepüket, hogyan élik meg a kormány jobbratolódását a 2020-ra némileg légüres térbe került radikális erők...

ITT OLVASHATÓ

BARTUS LÁSZLÓ: AZ EURÓPAI UNIÓ ELVESZTETTE JOGÁLLAMI JELLEGÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2020.12.11.

Az Európai Unió elveszítette jogállami jellegét. Azzal is, ahogy meghozta a döntéseket a két fasiszta latorállam ügyében, s azzal is, amit döntött. Merkel eljárása ellentétes az EU alapszerződésével és jogállami követelményeivel. Mind formájában, mind tartalmában. Az pedig, hogy az EU egyenjogú tagja lehet két fasiszta diktatúra, amely nemcsak nem tartja be, hanem egyenesen tagadja a jogállamiságot, és legitim alternatívát képviselhet a jogállamisággal szemben. megszüntette az Európai Unió jogállami jellegét. Az Európai Unió mostantól kezdve nem jogállami szerveződés. Akinek fontos a jogállamiság, azonnal ki kellene lépnie ebből a szerveződésből.

Egy olyan szervezet, amely saját alaptörvényeit sem tartja be, nem tekinthető jogállaminak. Az is botrány, hogy két bűnöző országgal úgy tárgyalnak, mintha a zsarolásaik és a jogállamival ellentétes állammodelljük legitim alternatíva lenne, és a követeleseikből bármit is figyelembe kellene venni. De az, hogy bűnözők zsarolásának engednek, és feladják a jogállamiság követelményét, tartalmában is és időben is engedményeket tesznek, az végképp megkérdőjelezi ennek a szerveződésnek a jogállami jellegét...

ITT OLVASHATÓ

AMÍG A KORMÁNY BÁNTALMAZÓ LOGIKÁT KÖVET, ADDIG AZ ERŐSZAK A TÁRSADALOMBAN IS NORMALIZÁLT MARAD

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2020.12.11.

Mit tehetnek a politikai döntéshozók a nők elleni erőszak felszámolása érdekében? Hogyan zárta a kormány az áldozatsegítés évét? A Mérce a 16 akciónap keretében szervezett szerdai kerekasztal-beszélgetésén Ámon Kata, Dés Fanni és Tonté Barbara meghívott előadók adtak lehetséges válaszokat a témában. A műsorban szó volt többek között a problémát övező politikai klímáról, a prevenció kérdéséről és a hátrányos helyzetű nőket sújtó diszkriminációról. Az eseményt Pósfai Orsolya kollégánk moderálta.

A koronavírus-járvány által uralt médiában sokan talán el is felejtették, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter januárban Facebook videóban hirdetett zéró toleranciát az erőszak ellen, 2020-at pedig az Áldozatsegítés évének nevezte. Bár Varga akkori és a kormány azóta a témában tett bejelentései erre nem fektettek hangsúlyt, de kikerülhetetlen tény, hogy a családon belüli és párkapcsolati erőszak során az áldozatok legtöbbször nők, az erőszaktevők pedig férfiak. Meghívott szakértőink szerint a kormány erről szándékosan nem vesz tudomást, ezzel viszont jelentősen ront az áldozatok sorsán...

ITT OLVASHATÓ

VAKCINAKÁOSZ: CSŐDÖT MONDOTT A KORMÁNY JÁRVÁNYKOMMUNIKÁCIÓJA

HÍKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.12.11.

Teljesen új szakmai kommunikáció szükséges az egészségügyben, nemzeti konzultációt pedig már régen az oltással kapcsolatos tudnivalókról kellett volna indítani és nem mondvacsinált alibitémákról tízmilliárdokért – reagált Szijjártó mai szavaira az MSZP egészségügyi szakpolitikusa.

Leghamarabb a Pfizer vakcinája kaphatja meg a magyar hatóságok engedélyét, közölte Szijjártó Péter csütörtökön a külügyi bizottságban tartott éves meghallgatásán, hozzátéve: a német-amerikai vakcina engedélyezése már az év végén megtörténhet. Megtudhattuk továbbá, hogy „nyugaton jelenleg öt vakcinafejlesztési projekt fut, hazánk pedig 17,5 millió darabot kötött le”, de ezzel párhuzamosan „magyar kormány három kínai gyártóval áll kapcsolatban, a szükséges dokumentáció innen is néhány napon belül megérkezik. Magyar szakemberek eközben Oroszországban jártak, ahol megnézték, hogy áll az ottani vakcinafejlesztés.” Szerinte december végére már rendelkezésre is állnak az oltóanyagok, mindenesetre ő lekötött 17,5 millió adagot.

Alig 48 órával ezelőtt Müller Cecília tiszti főorvos még azt közölte, hogy csak engedéllyel rendelkező vakcinával lehet elkezdeni a koronavírus elleni védekezést, ettől viszont még messze járunk. Kásler Miklós egészségügyért is felelős miniszter egy nappal korábban még merészebbet húzott: közölte, hogy mi, magyarok is beszállhatunk az orosz Szputnyik vakcina klinikai vizsgálatába, aminek a próbaoltását Putyinék már e héten megkezdik 2 millió alanyon...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG MARADÁSA AZ EU-BAN ROSSZABB EURÓPÁNAK, MINT A BREXIT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.12.11.

„Mi rosszabb Európának: Nagy-Britannia távozása, vagy Magyarország maradása?” – ezzel a címmel közölte a Der Tagesspiegel Timothy Garton Ash még az Európai Tanács ülése előtt írt cikkét, amelyben a neves brit történész arra jut, hogy az utóbbi jelenti a nagyobb veszélyt. A pénzt elveszik, de arra akarják költeni, amire akarják, ami „Magyarországon azt jelenti, hogy az uniós pénzeket Orbán egyre kevésbé demokratikus rezsimjének fenntartására fordítják, nem is szólva családjáról és barátairól” – mutatott rá.

Az Oxfordi Egyetem Európai Tanulmányok professzora a Brexitről megállapítja, hogy a kilépés tényleges hatása és jelentősége majd öt-tíz év múlva lesz világos, amikor már talán az EU is egészen másként fest, és még az sem lehetetlen, hogy addigra az Egyesült Királyság már nem is létezik majd, hiszen a skótok majd még csak később döntik el népszavazáson, hogy milyen utat választanak – olvasható a Der Tagesspiegelben. A szerző részletekbe menően elemezte, hogyan jutott el Nagy-Britannia a Brexithez, mi a helyzet ma, és mi szolgálná valóban London érdekeit az adott helyzetben.

Csalóka remény, hogy az EU Brexit utáni jövője nem a briteken múlik, hanem Európa csatornán túli részén. A tagállamokban már nem is igen beszélnek a Brexitről, egyrészt mert mindenki torkig van vele, másrészt mert az EU újra két hatalmas válság előtt áll, és puszta illúzió, hogy a brexit nyomán a többi tagállam újabb lépéseket tehet az integráció felé – írta a történész. Szerinte a csúcs – és a költségvetési csomag elfogadása – előtt feltétlenül le kell győzni a lengyel és magyar vétó-fenyegetést...

ITT OLVASHATÓ

SOROS: ORBÁN ARRA KÉSZÜLT, KILÉP AZ EU-BÓL

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA / MTI
2020.12.11.

Merkel és Orbán megállapodásának legnagyobb kárvallottja a magyar nép lesz, állítja Soros György. Teljesen máshogy látja a helyzetet, mint a sorosistának mondott pártok.

Bár a kormány és sajtója szerint Soros György gondolatait szajkózza az ellenzék, most mégis porszem került a gépezetbe, ugyanis Soros György máshogy látja az EU-csúcson történteket, mint az ellenzéki pártok. Míg az utóbbiak szerint ORbán vereséget szenvedett, mert úgy fogadták el a jogállamisági mechanizmust, ahogy volt korábban is, Soros szerint Merkel a legrosszabb kompromisszumot hozta tető alá.

A Project Syndicate portálon csütörtökön megjelent cikkében, Soros kifejti: a kancellár hatalmas nyomás alatt igyekezett elkerülni a Európai Unió következő hétéves költségvetését és a koronavírus-járvány miatti helyreállítási alapot fenyegető vétót, írja az MTI.

Magának az EU-nak a léte van veszélyben, mégis annak vezetése erre olyan kompromisszummal reagál, amely mintha arról árulkodna, hogy hite szerint a veszély elmúlik, ha nem vesz róla tudomást. Soros György szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök "kleptokratikus" kormánya és kevésbé bár, de a Jog és Igazságosság párt vezette illiberális lengyel kormány is "szemtelenül rombolja azokat az értékeket, amelyekre az EU épül"...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A BRITEKET ELENGEDNI, A MAGYAROKAT MEGTARTANI VOLT HIBA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.11.

A világsajtó kicsit sem örül Orbánék zsarolás útján kicsikart sikerének.

AP

Egy névtelenséget kérő francia illetékes úgy nyilatkozott, hogy az új szabályozás értelmében megtorolhatják a jogállami elvek megsértését minden olyan esetben, amely most január 1. után történik, függetlenül attól, hogy az új rendszer csak később lesz hatályos. Macron ugyanakkor azt közölte, hogy az EU igen erős megállapodást fogadott el és a közösség most megy tovább, egységesen, bizonyítja értékeit. Mások ugyanakkor arra figyelmeztetnek: van abban kockázat, hogy késik az akció Magyarország és Lengyelország ellen, amelyet azzal vádolnak, hogy aláássák a bírói függetlenséget, valamint a média szabadságát.

Eve Geddie, az Amnesti International európai igazgatója kijelentette, hogy a késedelem jóvátehetetlen károkat okoz az emberi jogok területén a magyaroknál és a lengyeleknél, sőt az egész európai jogállamiságnak.

Reuters

Jourová szerint nem kell attól tartani, hogy az Európai Bíróság évekig ül majd a jogállamiság ügyén, a bizottsági alelnök úgy gondolja, hogy legfeljebb pár hónapról lehet szó, nem évekről. Ugyanakkor Orbán Viktor azt jelezte, hogy még a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk a költségvetést, illetve a gazdaságélénkítő programot, azaz hogy itt megint csak ő diktál. Viszont az is kiderült, hogy ha meglesz a bírósági ítélet, az EU csak utána fogalmazza meg az alkalmazáshoz szükséges irányelveket, ami megint csak többhónapos késedelmet okoz. 

Le Monde

Egy francia illetékes nagyon valószínűnek tartja, hogy Magyarország vagy Lengyelország az Európai Bírósághoz fordul a jogállami feltételek miatt, ám mindent el kell követni, hogy a mechanizmus már a magyar választások előtt működjön. Az értelmező nyilatkozat pedig arra szolgál, hogy Orbán és Morawiecki otthon fel tudjon mutatni valamit, mármint hogy igenis eredményes volt a küzdelem. A két ország azonban igen sokat veszthetett volna, és a partnerek erre kíméletlenül is emlékeztették őket. Mindenekelőtt politikai érvekkel.

Ám ha azok kitartottak volna a fenyegetés mellett, akkor kérdések sora vetődött volna fel tagságuk kapcsán. A szakítás főleg Varsó számára lett volna kockázatos, hiszen neki védelemre van szüksége az orosz befolyással szemben. De Budapest és Varsó érzékenyen reagált a pénzügyi indoklásra is. Egy bennfentes szerint mindennek azután meglett az eredménye, mert felülvizsgálták álláspontjukat. 

FT

A jogállam hívei azt mondogatják, hogy az EU nem kapitulált a magyar és a lengyel követelések előtt, mert a mechanizmus megfelel az eredeti tervnek. A Bizottság elnöke ezt alapvetőnek nevezte. Weber, a Néppárt strasbourgi frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy a megállapodáshoz csatolt értelmező nyilatkozat tartalmazza azokat a vörös vonalakat, amelyeket az EP és a Tanács múlt hónapban elfogadott megállapodásában fektettek le. Márpedig – tette hozzá – utóbbi jogilag kötelező, ezért a mostani kompromisszum nagy siker.

Ezzel szemben Verhofstadt volt belga miniszterelnök úgy véli, hogy az egyezség sérti az uniós alapszerződést, mert szűkíti a Bizottság önállóságát. Úgy pedig nem lehet megmenteni a jogállamot, hogy megszegik a törvényt.

Washington Post

Luxemburgi miniszterelnök abban nem talál semmi kivetnivalót, ha a magyar és a lengyel kormány megkeresi az Európai Bíróságot az új megállapodás törvényességét illetően. Ám Bettel hozzátette, hogy a kialkudott szövegen nem szabad változtatni. Egyetlen betűt sem. Mert ha elkezdik felvizezni, akkor ezzel az erővel azt is lehetne mondani, hogy az EU-t nem érdeklik az értékek. Ezért ha a közösség jogállamot akar, akkor kell hozzá egy működőképes mechanizmus.

Ugyanakkor Daniel Freund, aki a zöldek képviseletében végigcsinálta az egész egyeztetést, felhívja a figyelmet, hogy a tervezett rendszer most 1-2 évre befagy, miközben a jogállam válságban van. És a tagoknak nem kellene afelé szorítani a Bizottságot, hogy e idő alatt ne alkalmazza a meglévő eszközöket, miközben a lengyeleknél sérül az igazságszolgáltatás önállósága, a magyaroknál pedig brüsszeli milliárdok kötnek ki Orbán családjának és barátainak zsebében.

New York Times

A jogállami vita tovább mélyítette a tagállamok közti törésvonalat és arra kényszerítette az európai vezetőket, hogy szembenézzenek az egész szervezet kilátásaival. Mindenesetre a kompromisszum továbbra is a jogállami normák betartásától teszi függővé a támogatások kifizetését, ami jó a nagy többség számára. Ugyanakkor korlátozzák a mechanizmus alkalmazásának körét, és az érintett kormányok az Európai Bíróságtól kérhetnek jogorvoslatot a szankciók ellen.

Azaz tipikus köztes megoldás született, amivel a magyar és lengyel politika mentheti arcát, sőt úgy állíthatja be, hogy ő győzött. Viszont véget vet a holtpontnak a pénzügyi csomag ügyében.

Daniel R. Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora úgy látja, hogy amit tető alá hoztak, az példátlan. Egyben jogilag gyanús, hogy Magyarország és Lengyelország elodázhatja a dolgot, ha lebegteti, hogy kikéri-e a jogállami feltételekről az Európai Bíróság véleményét.

Laurent Pech, aki európai jogot oktat a Middlesex-i Egyetemen, azt hangsúlyozza, hogy a két ország ugyanazt a módszert alkalmazza a fékek és ellensúlyok kiiktatására: először is ráteszi a kezét az Alkotmánybíróságra, majd átveszi a közmédia ellenőrzését, aztán jön az ügyészség és a rendőrség. A sort a választási törvény módosítása zárja. Az eredmény az, hogy Magyarország mostanra választási autokrácia és Lengyelország sem sokkal marad le mögötte.

Guardian

Timothy Garton Ash szerint az unió számára rossz, hogy elveszti Nagy-Britanniát, de még rosszabb lehet, hogy bent tartja a magyarokat és a lengyeleket. Merthogy a két kormány zsarolja az EU-t, ám nem szabad megengedni, hogy ők kerekedjenek felül. Az oxfordi egyetemi tanár, az európai ügyek szakértője rámutat, hogy a vétófenyegetéssel Budapest és Varsó még tovább akarta gyengíteni a jogállami kikötéséket, ezért foglyul ejtette az egész szervezetet. Orbánhoz és Morawieckihez képest annak idején Thatcher gyengéd lelkű EU-hívő tűnt, amikor azt ordította, hogy vissza akarja kapni a pénzét Brüsszeltől. De hát Nagy-Britannia nettó befizető volt, és amikor a Vaslady megkapta, amit akart, akkor tette, amit tenni kellett az integráció érdekében.

Ezzel szemben Magyarország és Lengyelország hatalmas támogatást kap, a magyaroknál ez a GDP több mint 4 %-át teszi ki. Mégis visszautasították még a minimális jogállami garanciákat is, amelyek nélkül az unió szép lassan megszűnik a demokráciák és a jogrend közösségeként. Orbán és Kaczynski azt üzeni a német és holland adófizetőknek, hogy a segítség csak akkor juthat el a járvány által keményen sújtott déli országoknak, ha cserében mi továbbra is minden különösebb felügyelet nélkül használhatjuk a pénzeteket. Ez azt jelenti, hogy az alapok a magyaroknál a mind inkább demokrácia-ellenes rezsimet támasztják meg, arról nem is beszélve, hogy egy részük a miniszterelnök családjánál és barátainál köt ki.

Ha bejön ez a szégyentelen zsarolás, akkor a populista, idegengyűlölő és nacionalista kormánypártok nagyjából azt tehetik a két országban, amit csak akarnak, és még jól meg is fizetik őket érte, miközben beleharapnak az őket etető németek és hollandok kezébe. Ezek után minek lépnének ki? Az EU számára most az a nagy veszély, hogy továbbra is teljes jogú tagok maradnak, és egyúttal változatlanul megszegik a legfőbb szabályokat. Szóval nehéz eldönteni, hogy mi a nagyobb kockázat: hogy kiválik a demokratikus Nagy-Britannia, vagy az, hogy bent marad az antidemokratikus Magyarország.

NZZ

Bejött a blöff Orbán és Morawiecki részéről: itt nem az értékekről, hanem a pénzről alkudoztak. És a két ország gyorsan ejtette a vétót, amikor a többiek nem voltak hajlandóak engedni. Ám a vita feltárta, hogy mostani formájában immár határokba ütközik az unió. A két kormányfő persze adta a felháborodottat, hogy itt liberális összeesküvés zajlik a nemzeti szuverenitás meggyengítésére. De aztán jobbnak látták, ha beállnak a sorba, mert a másik oldal érzékelte, hogy cinkelt kártyákkal játszanak. Hiszen a jogállami mechanizmus a kereteket kívánja létrehozni, nem érinti a politika tartalmi elemeit. De azt igen, hogy tisztességesen használják fel az EU-alapokat.

Viszont komolyan megrendült a bíróságok önállósága mindkét országban, így nagyon is rövid időn belül jöhet a pénzek megvonása. Most azonban különösen Orbánnak kell időt nyernie, nehogy a szankciók már a választások előtt jöjjenek. De hogy ezt sikerült elérnie, az nem jó, noha Brüsszelnek belátható időn belül megfelelő eszköz lesz a kezében a szubvenciók elsinkófálásának megakadályozására. Ám arra nem alkalmas, hogy segítse a demokráciát.

Mert az tény, hogy vannak olyan tagok, amelyek a demokratikus hiányosságok miatt jelenleg nem kerülhetnének be a szervezetbe. Ilyen Magyarország, Lengyelország, de Bulgária és Románia is. És nem lehet őket visszatéríteni az erény útjára, hiába fenyeget az EU a pénzcsap elzárásával. Mindent egybevéve az érintett országok lakosságán múlik, hogy kiharcolják a jogállamot.

Azonban az látszik, hogy a szervezet túlságosan is sokféle, és csak szavakban értékközösség. Úgy hogy joggal vetődik fel ismét a többsebességes Európa gondolata. Akkor nem lenne ily mértékben kényszerítő erő a konszenzus. Viszont erősebb lenne az összetartás, még akkor is, ha kevesebb milliárd érkezne Brüsszelből.

FAZ

A konzervatív lap szerint Magyarország nem érti Európát és nem is jóindulatú, amikor magát nyilvánítja győztesnek a koronaalapról folyó vitában. A brüsszeli döntés hosszútávra meghatározza a dolgokat, de az egység és összefogás alapvető. Ebből azonban nem következik, hogy ne lennének érdekütközések, lásd a magyar-lengyel blokádot. Ilyen kérdésekben nehéz, de nem lehetetlen kompromisszumot találni. Ám mindenképpen kell hozzá a partnerek jó szándéka.

A megállapodás után a magyar külügyminiszter, aki arról nevezetes, hogy meggondolatlanul fecseg, kijelentette, hogy országa diadalmaskodott. Ez tűnhet romantikusnak, de aki az unióban győztest emleget, ami egyben azt jelenti, hogy kell lennie vesztesnek is, nos, az vagy nem érti, miről van szó, vagy csupán a saját előnyök érdeklik. A többieket pedig ostobának tartja. Ám azok polgárai ezek után megkérdezhetik, hogy minek etessenek olyan országokat, amelyek kormányai nagy bajnak tartják az EU-t és fura ellenségképeket gyártanak.

Süddeutsche Zeitung

Hogy a magyar és a lengyel vezetés magát nyilvánítja nyertesnek, az a politikai játszma része. A vétóval nem csupán a földrész gazdasági megújulását veszélyeztették, hanem megkérdőjelezték az európai szolidaritást. De itt azért ajánlatos tekintetbe venni, amit a litván elnök mondott, aki Merkelhez hasonlóan szélesebb keretekben gondolkodik: ezúttal nem úgy volt, hogy mindenki csak nyerhetett. Mert ha nem jön létre a kompromisszum, akkor mind a 27-en vesztenek.

Die Welt

A konzervatív lap jónak tartja az EU és a magyar-lengyel vezetés egyezségét, mert Brüsszel megmutatta, hogy képes alkalmazni a korszerű pedagógia eszközeit, márpedig a szervezet hosszú távon csak így tud fennmaradni. Az elemzés szerint igazából aligha elégedett bármelyik fél is a kompromisszummal, de ez csak pozitív. Orbán és Kaczynski mondhatja ugyan odahaza, hogy továbbra is érkeznek a milliárdok, éspedig minden ellenőrzés nélkül, de arra már nem hivatkozhatnak, hogy a Bizottság belement pl. a menekültek befogadásának elutasításába. A Bizottság és a Tanács ugyanis már rég lemondott a kvótákról.

A többiek ugyanakkor azzal mehetnek haza, hogy igenis összekapcsolják a jogállami normákat, illetve a szubvenciókat, csak egyelőre nem alkalmazzák az elvet. Ám Európa ezzel együtt bizonyította, hogy működőképes, amihez persze mindig kompromisszum szükséges. De pont ezt mutat a jövőbe, mert az EU-nak nemigen van eszköze, hogy kikényszerítse az értékek tiszteletben tartását.

Merkel arra alapozta stratégiáját, hogy a pénzbüntetés helyett olyan mechanizmus jöjjön létre, amelynek keretében a támogatást csak szigorú feltételek teljesítése esetén lehet megkapni. Azaz ha eleget tesznek az emberi jogok követelményének. Ez kevesebb korbácsot és több mézesmadzagot jelent. Más megfogalmazásban: kevesebb büntetést, több ösztönzőt. Ez már a modern pedagógia világa, de nagyon jól van így.

Süddeutsche Zeitung

A piacvezető liberális újság úgy értékeli, hogy mostanság összekapta magát az EU, már nem riad vissza a viszályoktól, pedig válságos időket élünk, ugyanakkor a szervezet nagyon jól teljesít a vitákban. Bebizonyosodott, hogy a költségvetési gépezet jelenti a leghatékonyabb politikai fegyvert. A magyar-lengyel blokádot a mézesmadzag-korbács-módszerrel törték meg. Merthogy a két kormány csak lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott volna, ha tovább makacskodik, így a kérdés tétje a végén a túlélés volt számukra. A PiS, illetve az orbáni kegyencrendszer, különösen vidéken, csakis az unió anyagi közreműködésével tartható fenn.

Ha leállnak az átutalások, amihez politikai megbélyegzés, valamint torz jogállam társul, elriasztotta volna a befektetőket és gazdasági összeomláshoz vezetett volna. A büdzsé felhasználásával már mások is próbáltak zsarolni, akkor engedményekkel és külön forrásokkal hidalták át a kérdést. Ám most új szintre emelkedett a probléma, mert a nagy többség kész volt példát statuálni. A németek által bedobott kompromisszum nem változtat azon, hogy fontos egyezség született a jogállamról. Megoldották a gondot.

Orbán ily módon időt nyert a választásokig, de csökkentek volna az esélyei, ha lemond az uniós alapokról. A Bizottság és a német elnökség viszont újfajta határozottságot mutatott. Az EU érzi, hogy ellenfelei lassan már a létét fenyegetik. Mert minden bizonytalanná válik, ha a közösség megengedi a jogrendszer olyan szintű manipulációját, aminek Magyarországon és Lengyelországban vagyunk a tanúi.

Die Presse

A lap azt tanácsolja az uniónak, hogy bízza piacra, amikor felmerül az illiberális demokrácia kísértése, és legyen türelmes, a módszer meghozza az eredményt. A szervezet engedményeket adott a magyar és lengyel kormánynak, amely orosz és lengyel mintára illiberális rendszeren dolgozik és ehhez brüsszeli pénzeket kíván igénybe venni. Az EU a jelek szerint belement abba, hogy az esetleges jogállami eljárások tovább tartsanak, ugyanakkor csak szűkebb körre vonatkozzanak, mint ahogy azt a demokrácia védelmezői szerették volna.

De a nagy magyar és lengyel éljenzés arra utal, hogy a két irányított demokrácia vezetése valami kellemetlenről iparkodik elterelni a figyelmet: arról ti., hogy fülüket-farkukat behúzták. Kell nekik a támogatás és a kölcsön, ezért elfogadják a jogállami mechanizmus bevezetését. Vagyis az unió közvetlen eszközhöz jut, hogy érvényesíteni tudja az elveket.

A keményvonalas lengyel Ziobro rájött, mekkora a veszély. Hiszen ha lejár az átmeneti időszak, akkor bármilyen kétes intézkedés vagy tranzakció gyanúja merül fel a piacon, azonnal megvizsgálhatják, mennyire érintettek abban európai források. Márpedig itt szinte mindennek utána lehet menni. Úgy hogy be vannak programozva a viszályok az EU-val, de sok esély a másik oldalon nincs, miközben a nemzeti populisták minden állami, illetve állam közeli szerkezetet maguk alá igyekeznek gyűrni. Ezért Brüsszelnek csak várakoznia kell, és közben gondoljon arra, amit Obi-Van Kenobi mondott: Az erő legyen veletek!

Die Presse

Van némi mellékíze a brüsszeli megállapodásnak, mert az állam- és kormányfők meghajoltak a magyar-lengyel vétófenyegetés előtt, és késleltetik a jogállam védelmére szolgáló rendszer életbe léptét. Ugyanakkor a blokád veszélyét a szokásos módon hárították el: jogilag nem kötelező, politikailag azonban nagyon is hatékony kompromisszummal. Magyarország és Lengyelország pedig belement, mert úgysem tudta volna megakadályozni.

Orbán és a lengyel vezetés ugyan rövidtávon nyert, mert az Európai Bíróság elé vihetik a szabályozást, hogy az mondja ki a törvényszegést. Ám a Bizottság, a Tanács és az EP jogi szolgálata egytől-egyik átengedte a szöveget. Inkább az a magyar cél, hogy a mechanizmus ne induljon be a választás előtt. Ily módon Orbán környékén, a családot is beleértve, folytatódhatna a visszaélések az uniós pénzekkel.

Középtávon viszont Brüsszelnek hatékony eszköze lett, hogy kellőképpen „honorálja” a politika jogsértéseit. A német zöld Daniel Freund mondta ki, hogy a Bizottság visszamenőleg górcső alá vehet minden ügyet, ami 2021. január 1. után merül fel. Nem világos, hogy Orbán tudja-e ezt? De lépni kellett, mert az ellenőrizetlen hatalom eltorzul. Friss példa rá, hogy a miniszterelnök Mészáros Lőrinc leendő szuperbankjának az ellenőrzését kivette a versenyhatóság kezéből. Persze a Versenyhivatalt is a kormányfő egyik bizalmasa vezeti, tehát aligha valószínű, hogy sokat keménykedett volna. Egyébiránt az ügyet nem jelentették az EU-nak.

Der Standard

A kelet-európai populistáknak elegük van abból, hogy a liberális nyugat-európai elit gyámkodjon fölöttük. Orbán és Kaczynski az egész költségvetést meg akarta torpedózni, hogy ily módon egzisztenciális válságba döntse az uniót. Nem akarják elfogadni az emberi jogi normákat. A magyarázatot a bolgár politológus, Iván Krasztev abban találta meg, hogy itt a becsületről van szó. A keleti demagógok szemében Brüsszel a liberális demokráciával, benne az emberi jogokkal, a szólásszabadsággal, a független igazságszolgáltatással és szabad sajtóval egyenlő. Ezek az értékek egykor nagyon is kívánatosak voltak az új tagok lakossága számára, ám az emberek kiábrándultak belőlük, mert hiába várták, hogy egy csapásra megjavul az életszínvonaluk. Amikor meg Merkel felnyitotta a határokat a menekültek előtt, az Orbán és a többiek számára az európai identitás kiárusításával volt egyenértékű.

Egyébiránt a nyitott határokat nagyon sok kelet-európai is kihasználta, és elment nyugatra, noha ezek az országok már így is demográfiai apállyal küszködnek. Orbán rémálma, hogy kihal a magyar nemzet.

Az EU nem adhatja fel a demokratikus játékszabályokat. De azért nem árt, ha megpróbálja megérteni azokat, akik azokkal nem értenek egyet. És akár lehetséges a kompromisszum, akár nem, ez lesz az egyik legnagyobb kihívás, amivel a szövetség szembesül.

Independent

Hajdú Gergő, az aHang kampányszervezet igazgatója arra figyelmeztet, hogy mostantól kezdve bárki megzsarolhatja az EU-t, újra meg újra, pont azzal a módszerrel, amit Orbán is bevetett. Mint mondta, a kormányfő folyton arra hivatkozik, hogy a magyar nép érdekeit képviselői, ám számára valójában csak saját maga és a körülötte lévő szűk oligarcha kör a fontos, no meg a család, mert mindegyik vastagon profitál az uniós támogatásokból.

Magyaroszágon nincs egészséges verseny, innováció, korszerű oktatás. Orbánt csak az általa uralt kicsinyke csoport tartja hatalmon. Miatta hasznosulnak ennyire gyatrán a közösségi pénzek. Most pedig a kompromisszum jóvoltából próbálja újraválasztatni magát. Szó sincs az ország szuverenitásáról, a harc nem az ideológiai szabadságért, hanem a pénzért folyik, hogy legyen miből finanszírozni a kampányt.

FAZ

A hivatalos Budapest hurrázik a jogállami kompromisszum láttán, azt mondja, a kormány azért nyert, mert harcolt a nemzeti érdekekért. Az ellenzék ezzel szemben azt kérdezi, mit nyert meg Orbán? A vezető német lap szerint ugyanakkor a hatalommal szembenálló sajtóban túlsúlyban van a vélemény, miszerint a miniszterelnök elérte, amit akart. Hiszen szabad kezet kap a választásokig – írta az MSZP-hez közelálló Népszava. Ehhez képest Dobrev Klára arról beszélt, hogy a kormányfő biztosítékokat akart a jogállami mechanizmus ellen, de nem kapott semmiféle jogi garanciákat.

ITT OLVASHATÓ

MÁTÉ GÁBOR: „ÁTVERTÉK A SZAKMÁT”

168 ÓRA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.12.11.

Máté Gábor Kossuth-díjas színész, rendező, a Katona József Színház igazgatója reméli, hogy a fiatalok elsöprik azt a hallatlan ostobaságot, ahová sikerült belavírozni a magyar színházi szakmát. Nem érzi meghátrálásnak, hogy felmondott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Amikor felhívtalak, hogy gratuláljak az igazgatói mandátumod meghosszabbításához, és megbeszéljem veled ezt az interjút, nem éreztem nagy boldogságot, hogy újabb öt évig direktor lehetsz.

Sose könnyű színházigazgatónak lenni, de ez most nem olyan időszak, amikor valaki azt gondolhatja, hogy komoly gondok nélkül, és csak a színházzal lehet foglalkozni. Inkább a járványügyi felelős munkakörét érzem most magaménak, és nem tudom, hogy meddig.

Nyilván a politikai környezet is nehezíti a helyzetet.

A járványüggyel karöltve nehezíti. A politikai helyzet is rettenetes. Én erről eddig úgy gondolkodtam, hogy például a Nemzeti Színházat vezetni politikai kérdés. Az soha nem lehet független a politikától. Most minden színházpályázat politikai üggyé silányult. Nézetem szerint kizárólag kulturális ügyként kellene kezelni a színházvezetést.

Most, hogy a Katona József Színház fővárosi fenntartású lett, ahol ellenzéki többségű önkormányzat van, különösebben nem kellett izgulnod, hogy igazgató maradhatsz-e?

Egyedül én pályáztam, ezért olyan fajta izgatottság, mint amilyen akár esélyesként is elfoghat egy világbajnok futót, nem volt bennem...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN-MAGYAR ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR BRÜSSZELBŐL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.12.11.

Orbán Viktor brüsszeli vitézkedését sokféleképpen értelmezik Magyarországon – a megítélés elsősorban pártállástól függ. Így aztán, vannak olyanok, akik szerint Orbán totális vereséget szenvedett, mert az unió mindent keresztülvitt, amit akart, mások Angela Merkelt kárhoztatják, amiért meghajolt Orbán akarata előtt, és a német autógyárak érdekeit előbbre valónak tartotta, mint a magyar emberek vágyait. Mi most és itt nem mennénk bele ebbe a vitába, meg sem próbálunk igazságot tenni. Viszont összegyűjtöttünk néhányat a magyar miniszterelnök Brüsszelben elmondott ijesztő mondatai közül. Abból az alapvetésből indultunk ki, hogy a miniszterelnök tudja, mit beszél, tudatában van szavai értelmének.

Orbán (nem sokkal a döntést megelőző tanácskozás előtt): „Összes barátunkat összegyűjtöttük, ellenfeleinket semlegesítettük.”

Jelentése: Orbán – tőle nem szokatlan módon – katonai kifejezéseket használ. Ő nem tárgyalni szokott Brüsszelben, mert eszébe sem jut együttműködni. Mindenkiben ellenséget lát, akiket le kell győzni, csatában kell eltiporni. Orbán a tökéletlen katona, aki háborúban még valamennyire megfelel, ám békében teljes mértékben alkalmatlan. Békeidőben esetlenül mozog minden terepen, olyan, mint a partra vetett tengerész, imbolyog és szédeleg, neki a harc az igazi terepe, számára még az sem nagy ár, ha tudja, hogy vesztes csatába vezényli hadait...

ITT OLVASHATÓ

TITKOSÍTOTTÁK A KÓRHÁZI HALÁLOZÁSI ADATOKAT – MUTATJUK, MI VAN A BRUTÁLIS SZÁMOK HÁTTERÉBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.12.11.

Magyarországon azért is olyan magasak a halálozási adatok, mert nagyon kevés a nővér, ami – különösen az intenzív terápiás osztályokon – akár háromszorosára is növelheti a veszteséget. A múlt héten egymás után dőlt meg a koronavírussal kapcsolatos napi halálozási rekord, az egészségügyi kormányzat pedig megtiltotta egy orvosi webes szeminárium résztvevői számára, hogy a kórházak intenzív osztályainak halálozási mutatóiról és a nővérek számáról egymást képzési céllal tájékoztassák. Miért titkolóznak? Lehet valóságalapja egy orvosi blognak név nélkül interjút adó professzor ijesztő számainak? A briteknél a második hullámban lakosságarányosan miért kevesebb a haláleset, mint nálunk? Mivel magyarországi orvosok névvel, arccal nem nyilatkozhatnak, Leiner Tamás főorvossal (North West Anglia NHS Foundation Trust) és Szakmány Tamás professzorral (Cardiff University), a webinárium előadóival beszélgettünk életmentő adatokról, az orvosoknál is fontosabb nővérekről és arról, mit tanulhatunk a brit egészségügy talpra állásából, miután az első hullám eleje úgy söpört végig rajta, mint egy cunami...

ITT OLVASHATÓ

„KARÁCSONY ELŐTT EGY ILYEN KIESÉS NAGYON FÁJDALMAS TUD LENNI” – ELÉRHETETLEN ÍGÉRET MARADT A 100 SZÁZALÉKOS TÁPPÉNZ

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.12.11.

Kásler Miklós szeptemberben megígérte, hogy minden, iskolában megfertőződött pedagógus 100 százalékos táppénzt kap. Azóta eltelt három hónap, de üres ígéret maradt a miniszter bejelentése: a tanárok sokszor megalázó összegű fizetéssel várják az ünnepeket.

Minden tanár teljes összegű táppénzben részesül, aki az iskolában fertőződött meg koronavírussal, vagy intézménybeli történés miatt kényszerül karanténba – mondta Kásler Miklós még szeptember 16-án, a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén. Az emberi erőforrások miniszterének bejelentése óta immár csaknem három hónap telt el, azonban a tapasztalatok azt mutatják: a táppénz kifizetése közel sem az ígéretnek megfelelően zajlik.

A pedagógusok országos szűrése alatt a szakmai szervezetek azt jelezték, sokan inkább megtagadták a mintavételt, mert félnek, hogy ha a pozitív eredmény miatt táppénzre kerülnek, csak a fizetésük 60 százalékát kapják meg...

ITT OLVASHATÓ

A FOGYATÉKOS NŐK LÁTHATATLANOK A MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSBAN

MÉRCE
Szerző: FÖLDESI ERZSÉBET
2020.12.10.

Sajnálatos módon a fogyatékos nők a hazai jogi szabályozásban láthatatlanok. Mind az Alaptörvény, mind az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvényünk a diszkriminációs okok közé illesztette a nemet és a fogyatékosságot, és megkövetelik a férfiak és nők egyenlőségét. Azonban a többszörös hátrányos megkülönböztetés, amely a fogyatékos nőket éri, nincs definiálva egyetlen jogszabályban sem.

Ez azt jelenti, hogy ha a fogyatékos nőt mind fogyatékossága, mind pedig neme alapján hátrányos megkülönböztetés éri, akkor választania kell, hogy mely alapon nyújtja be a panaszát.

A 2015-2025-ös időszakot magában foglaló Országos Fogyatékosságügyi Program (OFP) külön beavatkozási területként szól a fogyatékos nőkről a többszörösen veszélyeztetett csoportok között, mely szerint „Programokat szükséges indítani a fogyatékos nők jelenlegi társadalmi helyzetének feltérképezése, a lehetséges kirekesztődés okainak feltárása érdekében, melyek alapján hátránykezelő stratégia és komplex szolgáltatások kidolgozására kerülhet sor”.

A Program nem rögzíti ugyanakkor, hogy a fogyatékos emberek életkörülményeinek javítását célzó, jövőbeni intézkedéseket kötelező gender szemlélettel kialakítani. Mivel a gender szempontja nem jelenik meg kötelező horizontális elemként, ez csak ad hoc módon jelentkezik a Program végrehajtására tett intézkedések kialakításánál, ha egyáltalán. A Program félidejéhez érkezett, a fogyatékos nők helyzetének teljeskörű felmérésére azonban még nem került sor. Bízom benne, hogy a Program második felébe nemcsak a felmérés fér majd bele, hanem valódi intézkedések megtétele is.

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács feladatai közé tartozik az OFP végrehajtásának nyomon követése is. A fogyatékos nők képviseletében senki nem vesz részt a Tanács munkájában abból a célból, hogy a Tanács munkáját és intézkedéseit gender szempontok alapján figyelje.

A fogyatékos emberek országos szervezeteinél sem minden esetben valósul meg az, hogy fogyatékos nők részt vesznek a szervezet elnökségében, akár szavazati joggal rendelkező elnökségi tagkén vagy annak elnökeként.

Úgy vélem, a fogyatékos nőket, saját élettapasztalatukat, senki nem tudja helyettesíteni. A döntéshozó testületekben való részvételük nélkül félő, hogy a fogyatékos személyek számára javasolt intézkedések gender szempontjai nem lettek és nem lesznek megfelelően figyelembe véve.

Fontos tehát, hogy amíg a fogyatékos nők mind a fogyatékos emberek szervezeteinél, mind pedig az országos és helyi szakpolitikában nem jutnak meghatározó szerephez a döntéshozatalnál, annak befolyásolásánál, addig nem kerülhetnek megfogalmazásra gender szempontú fogyatékosságügyi intézkedések. Enélkül pedig nem lehetséges a fogyatékos nők jogainak biztosítása.

A másik oldalról, ugyanilyen fontos, hogy a nők szervezeteivel szorosan együttműködjenek a fogyatékos emberek szervezetei. A nők elleni erőszak, az élethez való jog és hasonló kérdések terén együtt dolgozva sokkal többet érhetünk el...

ITT OLVASHATÓ

AZ UNIÓ TOVÁBB ZABÁLTATJA A RENDSZERT, HOGY NE KELLJEN VESZŐDNIÜK VELE

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.12.11.

...Igen sok tippem volt, hogy mi minden fontos a miniszterek elnökének. A józan ész egészen biztosan nem volt az első kétszáz gondolat között, melyek megfordultak a fejemben. Ebből is világosan látszik, hogy mennyire ostoba vagyok. Legalább annyira, mint Timothy Garton Ash, aki szerint minden magyar élősködő, korrupt gazember. Mást elég nehéz kihámozni a brit történész cikkéből. Nem azt vitatom, hogy a magyar kormány ne lenne veszélyes az Európai Unióra. Bizony hogy az, ezt már mi is évek óta mondogatjuk. De azért azt állítani, hogy egyrészt ott a szegény, védtelen, kiszolgáltatott Európai Unió a maga 25 (plusz Magyarország és Lengyelország) országával, szemben velük a nagy és erős Magyarország, ami úgy zsarolja és rabolja ki a közösséget, hogy azok védekezni sem tudnak, finoman fogalmazva is barokkos túlzás. Az Unió nem védtelen, hanem béna és gyáva. Ha nem az, akkor elvtelen.

A magyar kormány nem csak az Európai Unióra nézve veszélyes, hanem Magyarországra nézve is. Orbán a maga 1-1,5 millió hívével nem csak az Uniót rabolja ki, hanem Magyarországot is. Persze lehet várni a csodát, de azért állatira nem korrekt az sem, amit az Unió tesz. Befekszenek Orbánnak, pénzelik a vállalkozását, a magyar ellenzéknek ezzel is meg kell küzdenie, nem csak a NER-rendszerével. Irtózatosan nehéz körülmények között. Úgyhogy én azt gondolom, nem kellene összemosni a dolgokat. Orbán és rendszere nem azonos Magyarországgal. Sőt, azt is mondom, Magyarország nem profitál az uniós tagságból. Kizárólag a NER pofitál belőle. Az Unió pedig ezt nem egyszerűen csak engedi, hanem még tapsol is hozzá. Azt is gondlom, a magyaroknak és a lengyeleknek is joguk lenne az Unió védelmére, hiszen polgárai a közösségnek. Most még legalábbis.

Ehhez képest tegnap este megállapodtak. Ha jól értem a sajtóhíreket – nagyjából mind másról szól egy kicsit -, marad a jogállamisági kritérium, csak éppen annak a bevezetése elcsúszik annyival, hogy Orbán még a választásig úgy folytathassa a hatalomtechnikai üzelmeit, ahogy eddig. Már csak az EP-nek kell rábólintania, és az Unió veregetheti a saját és Merkel vállát. Mert milyen ügyesek és okosak voltak, hiszen sikerült ezt a nagyon komoly válságot tárgyalásokkal megoldani. Azt már nem teszik hozzá – pedig nem lenne baj szembenézni ezzel is -, hogy be sem következett volna ez a helyzet, ha az Unió nem huny szemet folyamatosan, tíz éve Orbán diktátorrá züllése felett. Lehet, hogy az Unió most ünnepel és elégetettek magukkal, hiszen két év már semmi, azt ők kihúzzák fél lábon is, akkor pedig élesíteni lehet a jogállamisági kitételeket. Arra nem nagyon gondolnak – ha igen, pont nem érdekli őket -, nagyon valószínű, hogy Magyarországon el fog szabadulni az őrület. A tét Orbán számára óriási, meg kell nyernie a 2022-es választást, az életéért, a szabadságáért fut a NER. Nincs olyan, amit meg ne tenne a célja érdekében. Ezzel szemben az ellenzéknek sincsen választása. Le kell váltani a rezsimet. Bármi áron. Az uniós pénzekkel kitömött, érinthetetlen, zabolázhatatlan, jogra és törvényekre fittyet hányó vagy éppen átíró, gátlástalan, maffiaszerűen kiterjedt, összehasonlíthatatlanul nagyobb anyagi eszközökkel és médiaháttérrel, korlátlan lehetőségekkel rendelkező Orbán-rezsimet kell legyűrnie a társadalom többségének. Ez most nehezebb lesz, hiszen az Unió tovább zabáltatja a rendszert, hogy ne kelljen vesződniük vele. Ezt csak azért mondom, mert innentől kezdve a miértnemváltjákleamagyarokorbánt kezdetű szemforgató alakoskodás az Unió részéről nem több, mint ócska képmutatás...

ITT OLVASHATÓ

MÁR A MAGYAR VÁLASZTÁSOK ELŐTT ÉLESEDHET A JOGÁLLAMISÁGI MEGÁLLAPODÁS – VÉLI AZ EB ALELNÖKE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.12.11.

Évek helyett inkább hónapok múlva élesedhet a jogállami mechanizmusról kötött uniós megállapodás – véli Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. Ha pedig egy tagállam szankciókkal néz szembe, akkor azok megindításához nem szükséges az Európai Tanács egyhangú állásfoglalása. Közben a magyar kormányzat a jogállamisági mechanizmusról folytatott viták győztesének hirdeti magát, ami nem tanúskodik sem jószándékról, sem arról, hogy értené Európát. Most nem az jelenti a veszélyt az EU számára, hogy Magyarország kilép, hanem az, hogy benn marad az unióban. Külföldi lapszemle.

Az Európai Bizottság cseh alelnöke, Vera Jourová arra számít, hogy gyorsan megszületik az Európai Bíróság állásfoglalása, és életbe lehet léptetni azt a megállapodást, amely jogállamisági feltételektől teszi függővé az uniós támogatások kifizetését a tagállamok számára. „Inkább hónapokról, nem évekről van szó” – idézi a Reuters Vera Jourovát, az EU központi végrehajtó testületének az európai értékek tiszteletben tartásáért felelős alelnökét. Vagyis többektől eltérően, Jourová úgy látja, valószínű, nem kell 2022-ig vagy még tovább várni a jogállamisági mechanizmus élesedésére, ami pedig azt jelenti, az már jóval a következő magyar országgyűlési választás előtt megtörténhet.

Mint az a hírekből már ismert, csütörtök este az uniós csúcstalálkozón megállapodás született az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált helyreállítási alapról, miután Varsó és Budapest elállt a jogállamisági mechanizmussal szembeni vétófenyegetéstől. Orbán Viktor – Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján – kitért arra is, hogy az alkut el kell még fogadniuk a nemzeti parlamenteknek. Tudósításában ezzel kapcsolatban a Reuters azt a kijelentést idézi a magyar miniszterelnöktől, hogy ez a ratifikáció még nehezen leküzdhető akadályt képez – one more difficult obstacle –, míg az MTI úgy fogalmaz, hogy most a nemzeti parlamentek feladata az elfogadás.

Nem kell egyhangú állásfoglalás

A Politico amerikai hírportál kiadása európai kiadásának a megfogalmazása szerint „legalább hónapokat, talán hosszabb időt” jelent majd az, hogy a jogállamisági mechanizmust nem fogják alkalmazni az Európai Bíróság állásfoglalásáig.

Az is belekerült a most elfogadott szövegbe, hogy ha egy tagállam szankciókkal néz szembe a jogállamisági mechanizmus alapján, akkor a tagállami vezetők testülete – az Európai Tanács – közös álláspont kialakítására fog törekedni, azt a magyar és lengyel óhajt azonban elutasították, hogy minden szankció csak az Európai Tanács egyhangú állásfoglalása alapján legyen elrendelhető – írja a Politico, uniós tisztségviselők tájékoztatása alapján.

Hülyének tekinti a többieket, nem érti Európát

Végül is akkor ki győzött? – teszi fel a témában most leggyakrabban elhangzó kérdést Klaus-Dieter Frankenberger, a Frankfurter Allgemeine Zeitung külpolitikai felelős szerkesztője. A kommentár szerint Magyarország győztesnek hirdeti magát, de ez nem tanúskodik sem jószándékról, sem arról, hogy értené Európát.

A tekintélyes, konzervatív német lap úgy látja: a szövetségi kormány kompromisszumra törekedett, amit nem volt könnyű elérni, ám nem is bizonyult lehetetlennek, de ami mindenképpen azon a feltételezésen alapul, hogy az érintettek jószándékkal állnak az unióhoz és a partnerekhez.

A kiegészítő nyilatkozat ügyében született megállapodás nyomán a magyar külügyminiszter győztesnek nyilvánította országát, mint amely harcolt, ahogyan a lengyelek is. Ez talán romantikusan hangzik, de ha valaki győztesekről beszél az EU-n belül – ami azt feltételezi, hogy vesztesek is vannak –, ez azt jelzi, hogy az illető nem értette meg az uniót, csak a saját javát nézi, illetve hülyének tekinti a többieket. Ezeknek a többieknek a polgárai azonban feltehetik a kérdést, miért is kellene táplálniuk az olyan országokat, amelyeknek a kormányai gonoszként festik le az uniót, és groteszk ellenségképeket alkotnak – figyelmeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az a veszélyes, ha benn maradnak

Még a megállapodás megszületése előtt jelent meg a Guardian című brit lap internetes oldalán Timothy Garton Ashnek, Kelet-Közép-Európa kiváló ismerőjének az írása, amelyben a szerző úgy foglal állást: nem szabad engedni, hogy a budapesti és varsói populisták eredményesen zsarolhassák az EU-t.

Amit Orbán és Morawiecki most művel az uniós partnerekkel, ahhoz képest Margaret Thatcher gyöngéd eurofilnek tűnik – fogalmaz a neves történész. Felidézi, hogy Thatcher azt kiabálta, „vissza akarom kapni a pénzemet”, de Nagy-Britannia legalább az európai büdzsé nettó befizetője volt. És amikor Thatcher megkapta a visszatérítést, attól fogva az európai integráció előmozdítója volt.

Magyarország és Lengyelország ezzel szemben hatalmas kedvezményezettje a költségvetésnek, mégsem akarja elfogadni a jogállami minimálkövetelményeket, és lényegében azt mondja a német és holland adófizetőknek: nem engedjük meg, hogy átutaljátok a COVID által különösen sújtott Olaszországnak és Spanyolországnak az égetően szükséges támogatást, hacsak nem költhetjük el egy csomó pénzeteket minden jelentősebb korlátozás nélkül. Timothy Garton Ash meglehetősen sarkos következtetést von le a magyar és a lengyel kormányzat magatartásából: szerinte most nem az jelenti a veszélyt az EU számára, hogy ez a két ország követheti Nagy-Britanniát, és kilép az ajtón, hanem az, hogy benn marad, teljes jogú klubtagként, és közben továbbra is megsértheti annak legfontosabb szabályait.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SZAROS CSIZMA AZ ASZTALON

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.11.

Már a belépő is olyan volt, ahogyan partra szállott a manneken pis tócsájában, ellenfeleit semlegesítve mind, és valamennyi összes egy barátját maga köré gyűjtve, kezében hatlapos ultival, hogy a kanok is értsék, indulva alámerülni a farkasverembe, mint valami ótvar mese, amit egy félrészeg falusi párttitkár ad elő az italboltban, amelyhez biciklik vannak támasztva. Ez a partra szállás, hatlapos ulti meg a farkasverem ez Orbán dumája volt a tegnap történt gyalázatok előtt, amiből is kitetszik, hogy ez egy tajparaszt, hímsoviniszta, hóttbunkó organizmus, aki ilyen körülmények között megint győzött.

Hiába harsogja a honi ellenzék, hogy veszített. Levegőt, és ami lényegesebb, szabad kezet kapott 2022-ig, a választásokig, és ennyi neki bőven elég. Mert távlatos víziói soha nem is voltak, csak taktikák a hatalom megkaparintására és megtartására, ezekkel táncikált ide-oda, és a maga szemszögéből, ami tegnap történt, az a totális győzelem. Szüret, lehet lopni zavartalanul, lehet leépíteni a jogállamot tovább, egyáltalán, ezután is azt csinál, amit csak akar. Hogy aztán egyszer esetleg számon kérhető lesz, elszámoltatható, ki nem szarja le, a lényeg mindig az itt és most.

Aztán majd megint kitalál valamit, amibe így szép lassan beledöglünk. Most újólag, mint eddig mindig is, kiderült egyébként, hogy nincs európai vízió, nincs közös eszme és nincsenek közös értékek, hanem csak egyéni érdekek vannak. Minden egyes ország minden egyes vezetőjének a saját kis pecsenyéje a holland fickótól Merkel mamáig bezárólag, akik elnézik, hogy Orbán kicsapta a szaros csizmát az asztalra, sőt, vállalták azt is, hogy még kitartóan szagolgatják. Viszont tényleg nem tudják, mit cselekedtek, mert emiatt nem egyéb vár a magyar szabadságszerető emberekre, mint maga a pokol...

ITT OLVASHATÓ