Szerző: BSZE
2020.12.08.
Vendégünkkel, Inotai Andrással, a közgazdaságtudományok doktorával, a Világgazdasági Kutatóintézet volt igazgatójával, a Bertelsmann Stiftung Akadémiai Tanácsának tagjával e kérdésekről beszélgetett Kardos Péter közgazdász.
2020. december 9., szerda
RÁADÁS: A BELVÁROSI SZABADEGYETEM DECEMBERI ELŐADÁSA - ELŐADÓ: INOTAI ANDRÁS
BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Szerző: BSZE
2020.12.08.
A Belvárosi Szabadegyetem decemberi előadásának témája az volt, hogy a koronavírus rövid- és hosszú távon milyen hatással van a világ és Európa gazdaságára. Beszéltünk többek között arról, hogy van-e különbség az első és a második hullám hatásai között, melyek a gazdaság leginkább érintett területei, a válság az Unión belül az egyéni vagy a közös megoldások erősödését hozza-e, és szó volt a különböző típusú reagálások fő jellemzőiről, a hosszú távú hatásokról.
Vendégünkkel, Inotai Andrással, a közgazdaságtudományok doktorával, a Világgazdasági Kutatóintézet volt igazgatójával, a Bertelsmann Stiftung Akadémiai Tanácsának tagjával e kérdésekről beszélgetett Kardos Péter közgazdász.
Szerző: BSZE
2020.12.08.
Vendégünkkel, Inotai Andrással, a közgazdaságtudományok doktorával, a Világgazdasági Kutatóintézet volt igazgatójával, a Bertelsmann Stiftung Akadémiai Tanácsának tagjával e kérdésekről beszélgetett Kardos Péter közgazdász.
VÖRÖS IMRE: AZ ALAPTÖRVÉNY NEM PLAYBOY MAGAZIN, HOGY KÖRBELENGJE A SZEXUALITÁS!
HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.12.09.
Szájer József brüsszeli szexorgiája ugyan némileg átalakította a magyar törvényhozás programját, de ma már biztosnak látszik, hogy a jövő héten elfogadják az Alaptörvény 9. módosítását. Persze milliók röhögnek azon – köztük politikusok is –, hogy a kormány alkotmányban rögzítené, hogy „az anya nő, az apa férfi”, de az ország arcára fagyhat a mosoly, ugyanis a beterjesztett módosítás azt is tartalmazza, hogy a katonaság bármikor bevethető a civil lakosság ellen – nyilatkozza a Hírklikknek Vörös Imre volt alkotmánybíró. A honvédség bevetéséről korábban már a honvédelmi törvény is döntött, mintha a kormány utcai zavargások leverésére készülne.
– Professzor úr, mit szól ahhoz, hogy a héten újra módosítják az alkotmányt, amely már tartalmazza, hogy az anya nő, az apa férfi?
– Ez az alaptörvény a világon az első, amely fontosnak tartja tisztázni. Legalábbis nem ismerek olyan alkotmányt, amely erre időt pazarol. Egyébként én már a negyedik módosítása óta nem is veszem komolyan a gránitszilárdságú alaptörvény módosításait. Nem is szabad, hisz hatályba lépése óta eltelt nyolc év alatt kilencszer módosították. Az alkotmány nem arra való, hogy napi politikai érdekeket szolgáljon...
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.12.09.
– Professzor úr, mit szól ahhoz, hogy a héten újra módosítják az alkotmányt, amely már tartalmazza, hogy az anya nő, az apa férfi?
– Ez az alaptörvény a világon az első, amely fontosnak tartja tisztázni. Legalábbis nem ismerek olyan alkotmányt, amely erre időt pazarol. Egyébként én már a negyedik módosítása óta nem is veszem komolyan a gránitszilárdságú alaptörvény módosításait. Nem is szabad, hisz hatályba lépése óta eltelt nyolc év alatt kilencszer módosították. Az alkotmány nem arra való, hogy napi politikai érdekeket szolgáljon...
ORBÁN IDŐT NYERHET, DE AZ IRÁNY MARAD, AZ ENGEDMÉNYEK AZONBAN AGGÁLYOSAK - KÉT ÉVVEL ELTOLÓDHAT A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYÉNEK ALKALMAZÁSA, ÉS HA A JOGÁLLAMISÁGOT LESZŰKÍTIK A V2 IGÉNYE SZERINT, EURÓPA MEGHASONLIK MAGÁVAL
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.12.09.
Nem ismertek még teljes egészében a német uniós elnökség kompromisszumos javaslatai, amelyeket hajlandónak látszik elfogadni Orbán és a lengyelek is, hogy visszavonják a költségvetés és a járványügyi mentőcsomat vétóját. Ami eddig kiderült, az sem teljesen világos, és még sokat változhat a brüsszeli csúcson. Ami a legidegesítőbb lehet a magyaroknak, hogy Orbán nem nyer ugyan semmit, csak időt, mégis győzelemként adhatja el a vétót és annak feladását. Mivel a jogállamiság és a költségvetés összekapcsolása megmarad, valójában az irány nem változik, ebből a szempontból Orbán nem ér el semmit. Kivéve, ha a jogállamiságot csak a pénzfelhasználásra szűkítik.
Orbán azzal nyer időt, hogy bár a jogállamisághoz kötött költségvetés mechanizmusa marad és azt megszavazzák, Orbán és a lengyelek megtámadhatják a törvényt az EU bíróságán, s a kompromisszum egyik része az, hogy addig a végrehajtást befagyaztják. Teljesen nyilvánvaló, hogy az EU bírósága elutasítja majd a magyar-lengyel keresetet, mert a jogállamiság követelménye az alapszerződésből fakad, és akár a tagságot is köthetnék annak betartásához, nemhogy az anyagi támogatást. De ítélet legalább két évig nem várható, és addig nem tudják Orbánt és lengyel fasisztáit szankcionálni a jogállamiság felszámolása miatt, ezért 2022-ig akadálytalanul megkapják az uniós pénzeket.
Ezért e tekintetben annyi történik, hogy a mentőcsomag és az uniós költségvetés érdekében a németek megint egérutat adnak Orbánnak, hogy a következő magyarországi választásig ne derüljön ki, hogy korrupcióra épülő kleptokráciája pillanatok alatt omlana össze a liberális demokratikus EU pénze nélkül, és hogy Magyarország egy olyan bolt kirakata, amiben nincs áru. Egy gazdasági, politikai és erkölcsi csődtömeg, amelyben az emberi jogokat lábbal tapossák és a jogállamiságot szisztematikusan felszámolták. A haladék tehát arra vonatkozik, hogy Orbán fasiszta diktatúrája az EU támogatásával működhet a következő két évben, és a hazugság rendszere nem omlik látványosan össze, mert az EU pénzét megkapja. A gazdasági csőd már így is látszik, mert hatalmas hitelfelvételekre kényszerült a “szabadságharcos”, amivel belépett egy lefele vezető spirálba.
Ez önmagában is felháborító, de nyilván erre utalt Merkel, hogy mindenkinek engedni kell egy kicsit, mert ezeknek a fasisztáknak a vétója súlyos gazdasági károkat okozna az EU tagállamainak. Orbán most levegőhöz jut, egérutat nyer, és a szokásos módon abban sumákolhat, hogy majd két év múlva is lesz valami. Miközben mindezt a magyarok feje fölött intézi, mintha mindez kizárólag az ő magánügye lenne. Ő dönt egy uniós költségvetés vétójáról, visszavonásáról, az EU már ebből is láthatná, hogy Magyarország nemhogy a szuverenitását védi, hanem Magyarországnak semmiféle szuverenitása nincs. Itt egyetlen ember van a tolvaj családjával és a maffiájával, és Magyarország nevében intézi a saját aljas és piszkos ügyeit, hogy korlátlan hatalma lehessen, mindenki szabadságát korlátozhassa, az embereket félrevezethesse és kifoszthassa. Orbán olyan, mintha egy megszálló hatalom foglalta volna el Magyarországot.
A két éves haladéknál is aggályosabbak azonban azok az engedmények, amelyekről a sajtóban lehet olvasni, mint a vétó visszavonásának esetleges feltételeiről. Az állítólagos egyezség szerint ugyanis külön kézikönyv határozná meg azt, hogy milyen jogállami követelményeknek kell megfelelni, mintha ezek nem lennének egyértelműek a különböző nemzetközi egyezmények és rendeletek alapján. Az előzetes információk alapján azonban ezek tekintetében is tennének az Orbánnak és a lengyeleknek fontos engedményeket, és ez az, ami aggályos. Mert ha kiherélik a jogállamiságot, és az EU kézikönyvébe belefér egy olyan mocskos diktatúra, mint Orbán Viktor fasiszta rendszere, akkor az új jogállamisági mechanizmus nem korlátozást, hanem felhatalmazást jelent a jogállam felszámolására, s akár igazolást is jelenthet, hogy Orbán fasiszta rendszere és a lengyel okádék keresztényfasiszta rendszer jogállam...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Amerikai Népszava
2020.12.09.
Orbán azzal nyer időt, hogy bár a jogállamisághoz kötött költségvetés mechanizmusa marad és azt megszavazzák, Orbán és a lengyelek megtámadhatják a törvényt az EU bíróságán, s a kompromisszum egyik része az, hogy addig a végrehajtást befagyaztják. Teljesen nyilvánvaló, hogy az EU bírósága elutasítja majd a magyar-lengyel keresetet, mert a jogállamiság követelménye az alapszerződésből fakad, és akár a tagságot is köthetnék annak betartásához, nemhogy az anyagi támogatást. De ítélet legalább két évig nem várható, és addig nem tudják Orbánt és lengyel fasisztáit szankcionálni a jogállamiság felszámolása miatt, ezért 2022-ig akadálytalanul megkapják az uniós pénzeket.
Ezért e tekintetben annyi történik, hogy a mentőcsomag és az uniós költségvetés érdekében a németek megint egérutat adnak Orbánnak, hogy a következő magyarországi választásig ne derüljön ki, hogy korrupcióra épülő kleptokráciája pillanatok alatt omlana össze a liberális demokratikus EU pénze nélkül, és hogy Magyarország egy olyan bolt kirakata, amiben nincs áru. Egy gazdasági, politikai és erkölcsi csődtömeg, amelyben az emberi jogokat lábbal tapossák és a jogállamiságot szisztematikusan felszámolták. A haladék tehát arra vonatkozik, hogy Orbán fasiszta diktatúrája az EU támogatásával működhet a következő két évben, és a hazugság rendszere nem omlik látványosan össze, mert az EU pénzét megkapja. A gazdasági csőd már így is látszik, mert hatalmas hitelfelvételekre kényszerült a “szabadságharcos”, amivel belépett egy lefele vezető spirálba.
Ez önmagában is felháborító, de nyilván erre utalt Merkel, hogy mindenkinek engedni kell egy kicsit, mert ezeknek a fasisztáknak a vétója súlyos gazdasági károkat okozna az EU tagállamainak. Orbán most levegőhöz jut, egérutat nyer, és a szokásos módon abban sumákolhat, hogy majd két év múlva is lesz valami. Miközben mindezt a magyarok feje fölött intézi, mintha mindez kizárólag az ő magánügye lenne. Ő dönt egy uniós költségvetés vétójáról, visszavonásáról, az EU már ebből is láthatná, hogy Magyarország nemhogy a szuverenitását védi, hanem Magyarországnak semmiféle szuverenitása nincs. Itt egyetlen ember van a tolvaj családjával és a maffiájával, és Magyarország nevében intézi a saját aljas és piszkos ügyeit, hogy korlátlan hatalma lehessen, mindenki szabadságát korlátozhassa, az embereket félrevezethesse és kifoszthassa. Orbán olyan, mintha egy megszálló hatalom foglalta volna el Magyarországot.
A két éves haladéknál is aggályosabbak azonban azok az engedmények, amelyekről a sajtóban lehet olvasni, mint a vétó visszavonásának esetleges feltételeiről. Az állítólagos egyezség szerint ugyanis külön kézikönyv határozná meg azt, hogy milyen jogállami követelményeknek kell megfelelni, mintha ezek nem lennének egyértelműek a különböző nemzetközi egyezmények és rendeletek alapján. Az előzetes információk alapján azonban ezek tekintetében is tennének az Orbánnak és a lengyeleknek fontos engedményeket, és ez az, ami aggályos. Mert ha kiherélik a jogállamiságot, és az EU kézikönyvébe belefér egy olyan mocskos diktatúra, mint Orbán Viktor fasiszta rendszere, akkor az új jogállamisági mechanizmus nem korlátozást, hanem felhatalmazást jelent a jogállam felszámolására, s akár igazolást is jelenthet, hogy Orbán fasiszta rendszere és a lengyel okádék keresztényfasiszta rendszer jogállam...
ITT OLVASHATÓ
NEM PUSKÁS ÖCSI, HANEM ORBÁN VIKTOR A LEGISMERTEBB MAGYAR, DE EZT CSAKIS AZ EURÓPAI UNIÓNAK KÖSZÖNHETI
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.12.09.
Herman János négy évtizedet dolgozott a külpolitikában, utoljára Norvégiában, majd Grúziában volt az EU nagykövete, most hazatért, az Explico Zrt. főtanácsadója lett. Szerinte leginkább a minőség és a józanság hiányzik a magyar EU-politikából. A költségvetési vétó például hosszabb távon biztosan káros számunkra, ugyanakkor felgyorsíthatja az unió reformját. Herman Jánossal beszélgettünk.
Az elmúlt években magyarként képviselte az Európai Uniót különböző állomáshelyeken. Nem zavarta a munkáját a magyar politikai vezetés különutassága, állandó „brüsszelezése”, ami most a belengetett költségvetési vétóban csúcsosodott ki?
Nem annyira a politika iránya zavart, sokkal inkább a minőség, illetve a józanság, a mértéktartás fájó hiánya. Brüsszel az új Moszkva – hallom, de vajon Kádár elvtárs kiugrott Moszkvába és megvétózta a szovjet vezetés határozatait? Egy ifjú politikus a Hősök terén követelte egykoron a szovjet csapatok kivonását, vannak itt brüsszeli csapatok? Azt is halljuk, hogy a brüsszeli bürokratákat senki nem választotta meg. A döntéseket az Európai Bizottságban a tagállamok politikusai hozzák, köztük egy magyar is. Közvetlenül a magyar külügy- vagy igazságügyminisztert sem választják. Abszurd az a mondat is, hogy az uniós támogatás nekünk jár. Akkor miért jövünk haza hétévente diadalittasan, hogy milyen jól tárgyaltunk? Hallom, hogy a nyugat-európai vállalatok több pénzt visznek ki, mint amennyit az unió támogatásként ideutal. Az egyik költségvetési támogatás, a másik az általunk hőn óhajtott befektetések profitja, mégpedig az itteni adók befizetése után. A kínai, a koreai vagy éppen az amerikai kormány miért nem fizet nekünk, pedig az ő cégeik is visznek el innen profitot? Esetleg a magyar vállalatok hazai profitját teljes mértékben itthon költik el? Nem pont külföldi luxuscikkekre, nyaralásokra, yachtokra, drága autókra és órákra megy el a magyar vállalkozói profit jelentős része? Nem folytatom a sort, csak visszatérek ahhoz, amit a minőségről és a józanságról mondtam...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.12.09.
Az elmúlt években magyarként képviselte az Európai Uniót különböző állomáshelyeken. Nem zavarta a munkáját a magyar politikai vezetés különutassága, állandó „brüsszelezése”, ami most a belengetett költségvetési vétóban csúcsosodott ki?
Nem annyira a politika iránya zavart, sokkal inkább a minőség, illetve a józanság, a mértéktartás fájó hiánya. Brüsszel az új Moszkva – hallom, de vajon Kádár elvtárs kiugrott Moszkvába és megvétózta a szovjet vezetés határozatait? Egy ifjú politikus a Hősök terén követelte egykoron a szovjet csapatok kivonását, vannak itt brüsszeli csapatok? Azt is halljuk, hogy a brüsszeli bürokratákat senki nem választotta meg. A döntéseket az Európai Bizottságban a tagállamok politikusai hozzák, köztük egy magyar is. Közvetlenül a magyar külügy- vagy igazságügyminisztert sem választják. Abszurd az a mondat is, hogy az uniós támogatás nekünk jár. Akkor miért jövünk haza hétévente diadalittasan, hogy milyen jól tárgyaltunk? Hallom, hogy a nyugat-európai vállalatok több pénzt visznek ki, mint amennyit az unió támogatásként ideutal. Az egyik költségvetési támogatás, a másik az általunk hőn óhajtott befektetések profitja, mégpedig az itteni adók befizetése után. A kínai, a koreai vagy éppen az amerikai kormány miért nem fizet nekünk, pedig az ő cégeik is visznek el innen profitot? Esetleg a magyar vállalatok hazai profitját teljes mértékben itthon költik el? Nem pont külföldi luxuscikkekre, nyaralásokra, yachtokra, drága autókra és órákra megy el a magyar vállalkozói profit jelentős része? Nem folytatom a sort, csak visszatérek ahhoz, amit a minőségről és a józanságról mondtam...
MEGSZÜLETHETETT A KOMPROMISSZUM A LENGYEL-MAGYAR VÉTÓ VISSZAVONÁSÁRÓL
MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2020.12.09.
Lengyelország és Magyarország kompromisszumot kötött Németországgal a vétójuk visszavonásáról a Bloomberg szerint – vette észre az Euronews. Bár az alku részletei hivatalosan egyelőre nem ismertek, a Deutsche Welle szerint az alábbiakról van szó, amit a Hvg.hu vett észre:
Szerző: Magyar Hang
2020.12.09.
- egy záradékban kikötik, hogy a jogállamiság sérelme csak az unió pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósulhat meg, tehát nem használható politikai célokra (például családjogi vagy migrációs viták kezelésére)
- megerősítik az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni
- a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal, ám ez elhúzódhat, és kétéves bírósági eljárást is magával vonhat
A Bloomberg szerint egyébként Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes arról beszélt, egyelőre a magyarok, lengyelek és németek között van meg az alku, ezt még a többi tagállamnak is véglegesíteni kell, de szerinte ez meg fog történni. A megegyezést péntekre véglegesíthetik...
- megerősítik az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni
- a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal, ám ez elhúzódhat, és kétéves bírósági eljárást is magával vonhat
A Bloomberg szerint egyébként Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes arról beszélt, egyelőre a magyarok, lengyelek és németek között van meg az alku, ezt még a többi tagállamnak is véglegesíteni kell, de szerinte ez meg fog történni. A megegyezést péntekre véglegesíthetik...
A SZÜLÉSZETI ERŐSZAK A NŐK ELLENI ERŐSZAK UTOLSÓ KULTURÁLISAN ELFOGADOTT FORMÁJA
MÉRCE
Szerző: MÁSÁLLAPOTOT A SZÜLÉSZETBEN
2020.12.09.
„Jön az orvosom. Megvizsgál. Nagyon fáj. Ordítani tudnék…Jön az ügyeletvezető. ..Megvizsgál. Fura, de ez nem fáj annyira. Itt az orvosom, akkor már gyorsan ő is megvizsgál. Nagyon fáj. Kell egy kis idő, mire rájövök, hogy mit csinál, hogy kézzel tágítja a méhszájamat. De már nincs erőm ellenkezni.”
Az idézet a Másállapotot a szülészetben! mozgalom Facebook oldalára küldött egyik szüléstörténetből származik. Egy olyan történetből, amely a szülészeti erőszak miatt alakult traumatikusan, és ezzel az anya nincs egyedül. Bár a szülészeti erőszak kifejezés sokaknak túl erős, és még mindig nem értik, hogy kerül az erőszak a szülőszobára, muszáj elismernünk a létezését, hogy közösen gondolkodhassunk arról, hogyan tudnánk tenni ellene...
Szerző: MÁSÁLLAPOTOT A SZÜLÉSZETBEN
2020.12.09.
Az idézet a Másállapotot a szülészetben! mozgalom Facebook oldalára küldött egyik szüléstörténetből származik. Egy olyan történetből, amely a szülészeti erőszak miatt alakult traumatikusan, és ezzel az anya nincs egyedül. Bár a szülészeti erőszak kifejezés sokaknak túl erős, és még mindig nem értik, hogy kerül az erőszak a szülőszobára, muszáj elismernünk a létezését, hogy közösen gondolkodhassunk arról, hogyan tudnánk tenni ellene...
A MAGYAR ÉS A LENGYEL KORMÁNY HAJLANDÓ ELÁLLNI A VÉTÓTÓL
HVG
Szerző: EUrológus
2020.12.09.
Egymástól független sajtóértesülések szerint a magyar és a lengyel kormány elfogadta a német kormány ajánlatát és hajlandóak az uniós pénzek blokkolásától elállni.
A Bloomberg varsói és budapesti kormányzati körökre hivatkozik, a megállapodásról azonban részleteket nem árultak el. Azokat ugyanis még csak három kormány hagyta jóvá, a többi 24-nek is bele kell egyeznie. A Deutsche Welle azonban már több információt közölt az alkuról. Forrásaik szerint három összetevője van a megegyezésnek:
Szerző: EUrológus
2020.12.09.
A Bloomberg varsói és budapesti kormányzati körökre hivatkozik, a megállapodásról azonban részleteket nem árultak el. Azokat ugyanis még csak három kormány hagyta jóvá, a többi 24-nek is bele kell egyeznie. A Deutsche Welle azonban már több információt közölt az alkuról. Forrásaik szerint három összetevője van a megegyezésnek:
- A jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt ellátják egy záradékkal, amelyben hangsúlyozzák, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg, és nem használják önkényesen, politikai célokra (például családjogi vagy migrációs viták kezelésére).
- Megerősítik az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni. Ez jelenleg is szerepel a javaslatban, de ennek megerősítését kéri Varsó és Budapest.
- Megerősítik az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni. Ez jelenleg is szerepel a javaslatban, de ennek megerősítését kéri Varsó és Budapest.
- A jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal. Ez akár kétéves bírósági eljárást is jelenthet.
Ez utóbbi kitételt nem hivatalosan úgy magyarázták egy lengyel tudósítónak az EU székhelyén, hogy Orbán Viktornak a 2022-es magyar választások előtt ne kelljen tartania a vitatott rendelet érvényesítésétől.
Egyelőre kérdéses, hogy valamennyi tagállam egyetért-e ezzel, illetve az Európai Parlament is hajlandó-e jóváhagyni.
Megkérdeztük a kormányt, hogy megerősítik-e a megállapodás tényét, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket...
Ez utóbbi kitételt nem hivatalosan úgy magyarázták egy lengyel tudósítónak az EU székhelyén, hogy Orbán Viktornak a 2022-es magyar választások előtt ne kelljen tartania a vitatott rendelet érvényesítésétől.
Egyelőre kérdéses, hogy valamennyi tagállam egyetért-e ezzel, illetve az Európai Parlament is hajlandó-e jóváhagyni.
Megkérdeztük a kormányt, hogy megerősítik-e a megállapodás tényét, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket...
A COVID-VAKCINA TÖRTÉNETE MEGMUTATJA, HOL RONTJA EL MAGYARORSZÁG A DOLGAIT
G7.HU
Szerzők: TORONTÁLI ZOLTÁN, KASNYIK MÁRTON
2020.12.09.
Kedd reggel egy 90 éves angol nő Coventryben megkapta a koronavírus elleni oltást. Az Egyesült Királyságban elkezdték tömegesen beoltani az időseket és az egészségügyi dolgozókat a német BioNTech és az amerikai Pfizer közös fejlesztésű vakcinájával, és hamarosan jöhet a többi oltóanyag is.
Ezzel a nyugati világban elkezdődött a járvány elleni küzdelem új szakasza. A vakcinából, amely egy teljesen új molekuláris biológiai eljáráson alapul, a tervek szerint 2021-ben 1,3 milliárd ampullával fognak gyártani, és mivel az ára várhatóan 20 dollár körül lesz, ez potenciálisan 26 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon 7700 milliárd forint) bevételt hozhat.
Mit tudna, vagy tudott volna ehhez hozzátenni Magyarország?
Olyan vállalatunk, mint a Pfizer, egy darabig biztosan nem lesz. A kék pirulákról ismert vállalatóriás a globális gyógyszerpiac egyik legnagyobb cége, és szakmai, illetve logisztikai gyakorlata, az amerikai és angol piacokra való évtizedes beágyazottsága sokat segített az elsőség megszerzésében. A tudományos munka érdemi előkészítő részét azonban ezúttal a sokkal kisebb, mainzi székhelyű BioNTech-nél végezték el.
Nehéz lenne elképzelni, hogy egy magyar cég olyan üzleti sikert érjen el, mint most a BioNTech, tehát hogy van egy olyan magas technológiát felvonultató megoldása, amelyre lecsap a Pfizer és világsikerre viszi. Pedig ez valójában egyáltalán nem lenne lehetetlen.
Ehelyett azonban a magyar gazdaságpolitika egy olyan dologra büszke, ami nem biztos, hogy indokolná ezt...
Szerzők: TORONTÁLI ZOLTÁN, KASNYIK MÁRTON
2020.12.09.
Ezzel a nyugati világban elkezdődött a járvány elleni küzdelem új szakasza. A vakcinából, amely egy teljesen új molekuláris biológiai eljáráson alapul, a tervek szerint 2021-ben 1,3 milliárd ampullával fognak gyártani, és mivel az ára várhatóan 20 dollár körül lesz, ez potenciálisan 26 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon 7700 milliárd forint) bevételt hozhat.
Mit tudna, vagy tudott volna ehhez hozzátenni Magyarország?
Olyan vállalatunk, mint a Pfizer, egy darabig biztosan nem lesz. A kék pirulákról ismert vállalatóriás a globális gyógyszerpiac egyik legnagyobb cége, és szakmai, illetve logisztikai gyakorlata, az amerikai és angol piacokra való évtizedes beágyazottsága sokat segített az elsőség megszerzésében. A tudományos munka érdemi előkészítő részét azonban ezúttal a sokkal kisebb, mainzi székhelyű BioNTech-nél végezték el.
Nehéz lenne elképzelni, hogy egy magyar cég olyan üzleti sikert érjen el, mint most a BioNTech, tehát hogy van egy olyan magas technológiát felvonultató megoldása, amelyre lecsap a Pfizer és világsikerre viszi. Pedig ez valójában egyáltalán nem lenne lehetetlen.
Ehelyett azonban a magyar gazdaságpolitika egy olyan dologra büszke, ami nem biztos, hogy indokolná ezt...
AZ ORBÁN-FÉLE SZÜKSÉGÁLLAPOT
NÉPSZAVA
Szerző: NAGY ATTILA TIBOR
2020.12.09.
Meghökkentően kevés szó esett eddig az Alaptörvény kilencedik módosításának azon részéről, amely a különleges jogrendet – a veszélyhelyzetet, szükségállapotot és a hadiállapotot – szabályozta újra. Miközben a módosítás parlamenti vitájában ki-ki politikai meggyőződése, vérmérséklete szerint méltatta vagy gúnyolta az Alaptörvénybe került azon mondatot, miszerint „Az anya nő, az apa férfi”, addig nagyon kevés szót vesztegettek az országgyűlési képviselők a különleges jogrendet érintő módosításokra. Pedig lett volna miért.
Szerző: NAGY ATTILA TIBOR
2020.12.09.
A „különleges jogrend” attól különleges, hogy eltér a normál jogalkotástól és jogalkalmazástól a körülmények rendkívüli jellege miatt. Ilyenkor korlátozzák a szabadságjogokat – pl. a mozgásszabadságot, a sajtó- és szólásszabadságot, a levéltitokhoz való jogot –, vagy éppen rendkívüli hadi- vagy munkakötelezettséget rendelnek el. Más szóval az állam keményen beleszól az állampolgárai életébe azért, hogy pl. háború vagy fegyveres felkelés idején gyorsabban tudja az ország erőforrásait igénybe venni és hatékonyan tudjon reagálni. A demokratikus országok ismerik a rendkívüli jogrendet, pl. a német alkotmányos szabályozás is megállapít ilyen esetekben az állampolgári jogokat szűkítő és a fegyveres erőknek nagyobb felhatalmazást biztosító rendelkezéseket.
Nem volt más a helyzet Magyarországon sem az 1989/90-es rendszerváltozás után az alkotmányos szabályozásban, amely megengedte a rendkívüli jogrendnek a törvényhozás általi bevezetését. Az alapvető jogok jelentős részét lehetett ilyenkor korlátozni, a szokásosnál jóval nagyobb hatalmat kapott a végrehajtó hatalom, igaz, a kontroll jelentős maradt – egészen mostanáig. Háború esetén pl. a Honvédelmi Tanácsnak adta az Alkotmány, később az Alaptörvény is az Országgyűlés és a kormányra ruházott hatáskört, amelynek az országgyűlési frakcióvezetők is tagjai voltak. Mindezzel azt biztosította a szabályozás, hogy legyen politikai ellenőrzés a kormány tettei fölött még háború esetén is, és ennek a politikai ellenőrzésnek a jogát így az ellenzéknek is megadta az Alaptörvény...
Nem volt más a helyzet Magyarországon sem az 1989/90-es rendszerváltozás után az alkotmányos szabályozásban, amely megengedte a rendkívüli jogrendnek a törvényhozás általi bevezetését. Az alapvető jogok jelentős részét lehetett ilyenkor korlátozni, a szokásosnál jóval nagyobb hatalmat kapott a végrehajtó hatalom, igaz, a kontroll jelentős maradt – egészen mostanáig. Háború esetén pl. a Honvédelmi Tanácsnak adta az Alkotmány, később az Alaptörvény is az Országgyűlés és a kormányra ruházott hatáskört, amelynek az országgyűlési frakcióvezetők is tagjai voltak. Mindezzel azt biztosította a szabályozás, hogy legyen politikai ellenőrzés a kormány tettei fölött még háború esetén is, és ennek a politikai ellenőrzésnek a jogát így az ellenzéknek is megadta az Alaptörvény...
KERESZTAPA MAGYARORSZÁGON: DON VÉTÓ CARMELITO
HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.12.09.
Akik látták Francis Ford Coppola döbbenetes trilógiáját, azok talán később megértik, hogy miért jutott eszembe ez a kiváló alkotás. A családtagok és az őket körülvevő emberek a történet első szakaszában az alapító atyát, Don Vito Corleone-t szolgálják feltétel nélkül, majd az idő elteltével Michael, a legkisebb fiú veszi át a stafétabotot. Miközben összetartó olasz családként élnek – sok gyermek, közös ebédek, nagy ünnepségek –, a férfiak kegyetlen szabályok szerint és a legdurvább eszközökkel számolnak le alvilági üzleti riválisaikkal. Ennek persze a Corleone családban is van áldozata (a legidősebb fiú, Santino), de az eszközök ezután sem finomodnak. Az ereje teljében lévő Don Vito Corleone tekintélye megkérdőjelezhetetlen, parancsát csak végrehajtani lehet, bírálni nem. Minden megbízás, poszt, állás és üzleti lépés esetében az ő szava a végső, a döntő. Don Vito Corleone akkurátusan intézi az ügyeket, a család szolgálatában álló emberek pedig mindig elvégzik a piszkos munkát. Folyik a vér és gazdagodik a család...
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.12.09.
KIDERÜLT: KÉNYTELEN FELADNI A VÉTÓT A LENGYEL KORMÁNY, EZÉRT LÓDULT MEG A FORINT
PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.12.09.
Elutasítom az uniós költségvetési viták kapcsán „vétó, vagy halál” hozzáállást, mert a vétó csak "a legvégső megoldás" és ha vétózna a lengyel kormány, akkor annak előrehozott választás lenne a következménye, ami rossz lenne a koalíciónak, akár „hosszú évekre” is kiszorulhatna a hatalomból – jelentette ki egy szerda délelőtti sajtótájékoztatón Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes. Ez gyakorlatilag arra utal, hogy belpolitikai kényszerek (is) szorítják arra a lengyel kormányt, hogy egyezzen bele a német elnökség által szorgalmazott kemény jogállamisági mechanizmus új nyilatkozattal tisztázott verziójába és mivel kiesik a lengyel vétó, így a magyar kormány is kénytelen támogatni ezt az utat. Gowin azon jelzésére, hogy a vétónak az előrehozott választások az alternatívája, meglódult a forint, hiszen ezen háttér ismeretében tényleg egyre biztosabb a költségvetési alku, annak inkább már csak az időzítése a kérdéses...
Szerző: PORTFOLIO
2020.12.09.
LOVAS ANDRÁS: NEM MINDIG A TUBUSON KERESZTÜLI GÉPI LÉLEGEZTETÉS A CÉL
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2020.12.09.
Tavaszhoz képest sok minden változott, ma már az a meghatározó nemzetközi szemlélet, hogy a középsúlyos és súlyos COVID-19 tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél lehetőség szerint elkerüljük az intubációt, azaz hogy egy tubust vezessünk a légcsőbe, amin keresztül megkezdhető a gépi lélegeztetés. A nemzetközi adatokat figyelembe véve, sok esetben érdemes előtérbe helyezni az úgynevezett nem-invazív lélegeztetési technikákat, mellyel az intenzív osztályos kimenetel is javítható. Az adatokból jól kiolvasható, hogy minél kevesebb beteget intubáltak, annál kevesebb páciens halt meg. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos cikke...
Szerző: Átlátszó
2020.12.09.
VÉTKESEK VÉTÓJA – ORBÁN JOGGAL TART A JOGÁLLAMISÁGI FELTÉTELEKTŐL, AZ EP-NEK FOGYTÁN A TÜRELME
JELEN
Szerző: FÓTI TAMÁS
2020.12.09.
EGYELŐRE MÉG TELJES A BIZONYTALANSÁG, SIKERREL JÁR-E ANGELA MERKEL NÉMET KANCELLÁR, AZ EURÓPAI UNIÓ SOROS ELNÖKE, HOGY A KÉTNAPOS CSÚCSTALÁLKOZÓN KOMPROMISSZUMRA JUSSANAK AZ EU MŰKÖDÉSÉT AKADÁLYOZÓ MAGYAR ÉS LENGYEL VÉTÓRÓL. AZ EU HÉT ESZTENDŐRE SZÓLÓ, 1100 MILLIÁRD EURÓS KERETKÖLTSÉGVETÉSÉT ÉS AZ ÚJ NEMZEDÉK NEVŰ, A KORONAVÍRUS OKOZTA VÁLSÁG HELYREÁLLÍTÁSÁRA KIDOLGOZOTT 750 MILLIÁRDOS CSOMAGOT TESZIK KOCKÁRA, AMELYEKHEZ, ELŐSZÖR AZ UNIÓ TÖRTÉNETÉBEN, JOGÁLLAMI FELTÉTELEKET RENDELNEK.
Az Európai Parlament kezdi türelmét veszíteni. Manfred Weber, a legnagyobb pártszövetség, az Európai Néppárt frakcióelnöke korábban még bízott egyfajta kompromisszumban, utóbb már azt nyilatkozta, hogy az EP nem enged zsarolásnak, ragaszkodik az eddigi megállapodáshoz. „Nem kapitulálunk vétó miatt. Világosan megmondtuk nekik, nélkülük is meg tudjuk csinálni” – emelte a tétet Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság (EB) gazdaságpolitikáért felelős tagja is. Brüsszel nyilvánvalóan végzi a dolgát, egyrészt életképes alternatívát készít elő arra az esetre, ha a Tanácsban a lengyel és a magyar vétó lenne az utolsó szó. Másrészt az ilyen lehetőség belengetése alkalmas nyomásgyakorlásra is, lám, megkerülhetők a kerékkötők...
Szerző: FÓTI TAMÁS
2020.12.09.
Az Európai Parlament kezdi türelmét veszíteni. Manfred Weber, a legnagyobb pártszövetség, az Európai Néppárt frakcióelnöke korábban még bízott egyfajta kompromisszumban, utóbb már azt nyilatkozta, hogy az EP nem enged zsarolásnak, ragaszkodik az eddigi megállapodáshoz. „Nem kapitulálunk vétó miatt. Világosan megmondtuk nekik, nélkülük is meg tudjuk csinálni” – emelte a tétet Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság (EB) gazdaságpolitikáért felelős tagja is. Brüsszel nyilvánvalóan végzi a dolgát, egyrészt életképes alternatívát készít elő arra az esetre, ha a Tanácsban a lengyel és a magyar vétó lenne az utolsó szó. Másrészt az ilyen lehetőség belengetése alkalmas nyomásgyakorlásra is, lám, megkerülhetők a kerékkötők...
A CINKOSSÁG KEDÉLYES FESZÜLTSÉGÉRŐL – ÉS ARRÓL, AMI AZ ÁLDOZATISÁGON TÚLMUTAT
MÉRCE
Szerző: PULAY GERGŐ
2020.12.09.
Több mint egy évtized telt el azóta, hogy a 2013-ban elhunyt romániai roma aktivista-szociológus, Nicolae Gheorghe a cigányellenesség és a romákkal szembeni erőszak európai léptékű felerősödésére reagálva egy új, kritikai nyelvezet keresését javasolta. Úgy tartotta, ez az új nyelv a korábbi emberi jogi megközelítések őszinte és kritikus átgondolása révén hozzájárulna a válsághelyzetből való kilábaláshoz. Így fogalmazott:
A közelmúlt politikai fejleményei – különösen a nacionalizmus és populizmus megerősödése az EU-csatlakozás után – azt mutatják, hogy a roma integráció liberális, emberi jogi megközelítése nem érte el a tőle remélt eredmények nagy részét.
A fokozódó cigányellenesség és a romák elleni erőszakos támadások a válság egyértelmű jelei. Csak úgy akadályozhatjuk meg, hogy a szélsőjobboldal és a populista vezetők szavazatszerzésre használják a „cigánykérdést”, ha megvizsgáljuk és megértjük a feszültségek eredetét. A további ellenségeskedés szítása helyett alternatív kereteket kell felmutatni.[1]
Habár Nicolae Gheorghe a roma integrációhoz fűzött várakozásokról és ezek kudarcairól beszélt, javaslatai tágabb érvényűek. Mai szemmel azt mondhatjuk, hogy a 2000-es évek végén a posztszocialista társadalmi integráció kudarcairól szóló viták, vagy a nyugatra irányuló kelet-európai migráció körül kialakult államközi konfliktusok egyfajta főpróbáját jelentették annak, amit a 2010-es évek közepétől globális migrációs válságnak nevezünk.
Azóta is a válságok sora és a vészhelyzetek nyelve határozza meg életünket. Jelenünk sajátos időtapasztalata, hogy egyszerre élünk a „felgyorsult változások” korában, miközben ennek ellenkezője is igaz, amit az egy helyben toporgás, körben forgás időtapasztalatával jellemezhetünk.
A mindannyiunk által megélt válságokra, az előttünk álló vagy kívánatosnak tartott társadalmi változásokra vonatkozó nyelv keresése folyik tovább már több mint egy évtizede...
Szerző: PULAY GERGŐ
2020.12.09.
A közelmúlt politikai fejleményei – különösen a nacionalizmus és populizmus megerősödése az EU-csatlakozás után – azt mutatják, hogy a roma integráció liberális, emberi jogi megközelítése nem érte el a tőle remélt eredmények nagy részét.
A fokozódó cigányellenesség és a romák elleni erőszakos támadások a válság egyértelmű jelei. Csak úgy akadályozhatjuk meg, hogy a szélsőjobboldal és a populista vezetők szavazatszerzésre használják a „cigánykérdést”, ha megvizsgáljuk és megértjük a feszültségek eredetét. A további ellenségeskedés szítása helyett alternatív kereteket kell felmutatni.[1]
Habár Nicolae Gheorghe a roma integrációhoz fűzött várakozásokról és ezek kudarcairól beszélt, javaslatai tágabb érvényűek. Mai szemmel azt mondhatjuk, hogy a 2000-es évek végén a posztszocialista társadalmi integráció kudarcairól szóló viták, vagy a nyugatra irányuló kelet-európai migráció körül kialakult államközi konfliktusok egyfajta főpróbáját jelentették annak, amit a 2010-es évek közepétől globális migrációs válságnak nevezünk.
Azóta is a válságok sora és a vészhelyzetek nyelve határozza meg életünket. Jelenünk sajátos időtapasztalata, hogy egyszerre élünk a „felgyorsult változások” korában, miközben ennek ellenkezője is igaz, amit az egy helyben toporgás, körben forgás időtapasztalatával jellemezhetünk.
A mindannyiunk által megélt válságokra, az előttünk álló vagy kívánatosnak tartott társadalmi változásokra vonatkozó nyelv keresése folyik tovább már több mint egy évtizede...
A LENGYELEK KÉTHARMADA, A MAGYAROK 72 SZÁZALÉKA TÁMOGATJA AZ EU JOGÁLLAMISÁGI FELTÉTELÉT
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.12.09.
A lengyeleknek több mint a fele szeretné, ha az Európai Bizottság szerepe erősödne és Lengyelország szorosabbra fűzné a kapcsolatait az Európai Unióval. Ez élesen szembenáll a hivatalos Varsó politikai irányával: a kormány – Orbánnal közösen – vétót lebegtet az EU következő hétéves költségvetésére és újjáépítési programjára, éppenséggel amiatt, mert a jogállamisági kritérium beiktatásával Brüsszel befolyása erősödne. A lengyel kormány sokkal nagyobb bajban van, mint a magyar: idehaza ugyanis nincs számottevő befolyás a tevékenységére, miközben Lengyelországban a koalíción belül is van, aki ellenzi a vétót. Ahogy nyilvánosan szembeszállt azzal Lech Wałęsa is. A lengyelek kétharmada szerint, igenis csak azok a tagállamok kapjanak forrásokat, amelyek elfogadják a demokrácia és a jogállamiság játékszabályait. A magyarok 72 százaléka is támogatja a jogállamisági kritériumokat.
Az Ipsos által november végén készített közvélemény-kutatás során a válaszadók 54 százaléka határozottan amellett foglalt állást, hogy Lengyelország fűzze szorosabbra az együttműködését az Európai Unióval, illetve, hogy erősödjön az Európai Bizottság szerepe. Csupán hét százalék biztosította a támogatásáról a Polexitet (aza Lengyelország kiválást az EU-ból), illetve 34 százalék vélekedett úgy, hogy nagyobb függetlenséget kellene biztosítani a tagállamoknak, s korlátozni kellene a gazdasági együttműködést – olvasható a Gazeta Wyborcza angol kiadásában. A lap érdekesnek tartja, hogy a kormányzópárt szavazóinak durván a harmada is a szorosabb együttműködés híve.
A kutatást megrendelő OKO.press korábban már készíttetett egy közvélemény-kutatást, amelyben arra kereste a választ, hogy miként viszonyulnak a jogállamisági kritériumhoz a lengyelek. Nos, a vétóra készülő kormány nagy pofont kapott: a megkérdezettek pontosan kétharmada szerint csak azoknak a tagállamoknak kellene forrásokat kapniuk az Európai Uniótól, amelyek betartják a demokrácia és jogállamiság feltételeit. Valamivel kisebb arányban (62 százalék) ítélték meg úgy, hogy a magyar és a lengyel kormány politikája gyengíti országaik pozícióját az EU-ban...
Szerző: NVZS
2020.12.09.
Az Ipsos által november végén készített közvélemény-kutatás során a válaszadók 54 százaléka határozottan amellett foglalt állást, hogy Lengyelország fűzze szorosabbra az együttműködését az Európai Unióval, illetve, hogy erősödjön az Európai Bizottság szerepe. Csupán hét százalék biztosította a támogatásáról a Polexitet (aza Lengyelország kiválást az EU-ból), illetve 34 százalék vélekedett úgy, hogy nagyobb függetlenséget kellene biztosítani a tagállamoknak, s korlátozni kellene a gazdasági együttműködést – olvasható a Gazeta Wyborcza angol kiadásában. A lap érdekesnek tartja, hogy a kormányzópárt szavazóinak durván a harmada is a szorosabb együttműködés híve.
A kutatást megrendelő OKO.press korábban már készíttetett egy közvélemény-kutatást, amelyben arra kereste a választ, hogy miként viszonyulnak a jogállamisági kritériumhoz a lengyelek. Nos, a vétóra készülő kormány nagy pofont kapott: a megkérdezettek pontosan kétharmada szerint csak azoknak a tagállamoknak kellene forrásokat kapniuk az Európai Uniótól, amelyek betartják a demokrácia és jogállamiság feltételeit. Valamivel kisebb arányban (62 százalék) ítélték meg úgy, hogy a magyar és a lengyel kormány politikája gyengíti országaik pozícióját az EU-ban...
VARSÓ ÉS BUDAPEST ÉLVEZI AZ ERŐ ILLÚZIÓJÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.12.09.
Lengyel sajtóértesülések szerint a magyar és lengyel kormányok függeléket csatolnának a jogállamisági mechanizmushoz, melynek célja többek közt biztosítani, hogy a jogállamisági követelményeket nem veszik majd elő olyan kérdésekben, amelyeknek semmi közük az uniós pénzek szabályszerű felhasználásához. Az Európai Bizottság úgy számol, hogy valamikor jövőre a két ország úgyis feladja ellenkezését – állítja a Süddeutsche Zeitung.
A lengyel kormányközeli, konzervatív Rzeczpospolita napilap nem hivatalosnak mondott értesülése szerint vétóügyben olyan kompromisszum körvonalazódik a német EU-elnökséggel folytatott bizalmas, igen szűkkörű egyeztetéseken, miszerint érvényben marad az uniós támogatások kifizetésének feltételeként a jogállamiság érvényesülését előíró, már kidolgozott uniós szabályozás, de ahhoz függelékként csatolnának egy kötelező jogi érvénnyel bíró dokumentumot, amely részletezné a szabályozás végrehajtásának a módját.
Ez a lengyel sajtóiformáció lehet a válasz arra, mire utalhatott Orbán Viktor, amikor tegnap esti varsói tárgyalásai után arról beszélt, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében. Orbán a jelek szerint ezzel a kijelentésével már elkezdte győzelemként eladni azt a megoldási formulát, amelyet még korántsem öntöttek végleges formába, de az már látszik belőle, hogy amellett, hogy nem enged a 25 tagállam által támogatott jogállamisági feltételrendszerből, viszonylag csekély arcvesztéssel lehetőséget adhat Varsónak és Budapestnek a visszavonulásra eddigi, kategorikusan elzárkózó álláspontjából.
A szabályozáshoz csatolandó függelék pontos és végleges megfogalmazása persze billentheti a mérleget ide vagy oda. Voltaképpen valami ilyesmiről beszélt a minap Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes is, aki szerint Varsónak elfogadható lenne, ha nyilatkozatban kapnának garanciát arra, hogy a jogállamisági követelményeket nem veszik majd elő olyan kérdésekben, amelyeknek semmi közük az uniós pénzek szabályszerű felhasználásához.
Gowin felvetését Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő először durván lenyomta, miután világossá vált, hogy Orbán nem elégszik meg holmi tacepaónak a jogszabályhoz biggyesztésével. Most már jogilag kötelező dokumentumról beszélnek lengyel részről, és ezt aligha utasítja el élből a magyar miniszterelnök, aki tegnap úgy nyilatkozott a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak, hogy azokat a jogállamisági kérdéseket, amelyeknek nincsen semmi közük a pénzügyekhez, külön kell választani. „Nem lenne ugyanis kívánatos olyan helyzet, amelyben pénzügyi szankciókat lehetne kiszabni például azért, mert valamelyik tagállam nem követi az európai irányvonalat gender- vagy migrációs ügyekben” – mondta Orbán, miközben egyébként gender-, illetve migrációs ügyekről szó sincs a tanácsi elnökség és az Európai Parlament által közösen kidolgozott jogállamisági kritériumrendszerben, vagyis Orbán Viktor ezen követelése már teljesült is, csak ezt még nem árulja el, hanem a győzelem kihirdetésére tartogatja.
Amit egyelőre nem tudunk, valójában az, hogy a tervezett függelék mennyiben szűkíti majd le az unió által e machanizmus keretében érvényesíteni kívánt jogállami elvárások körét. Csak hogy egy példát hozzak, mennyire fontos az uniós eredetű közpénzek szabályszerű felhasználásának ellenőrzéséhez a szabad, független oknyomozó média megléte?
Merkel nem engedhet az unió értékeiből
Tegnap reggel idéztem a Financial Times szemleíróját, Gideon Rachmant, aki arról írt, hogy a megállapodás hiányánál is rosszabb lenne, ha az EU olyan alkut kötne Varsóval és Budapesttel, amely hosszú távon aláássa a hitelességét. Nos, a londoni és európai pénzügyi körök bibliája ma már szerkesztőségi kommentárban szólítja fel Angela Merkel német kancellárt, hogy maradjon szilárd, ne engedjen az unió értékeiből. Az esetleges költségvetési vétónak Lengyelország és Magyarország lenne a vesztese – hangsúlyozza a Financial Times, és úgy fogalmaz: Varsó és Budapest élvezi az erő illúzióját, pozíciójuk azonban valójában gyenge, és saját magukra mérnek vele vereséget. Az EU-ból való távozás eshetőségének a megpendítése a lap szerint alighanem Merkelnek szól, aki annyira fontosnak tartja az unió egységét, hogy szemet huny a varsói és budapesti visszaélések fölött.
A jogállamisági mechanizmus szent és sérthetetlen
A máskor mindig jól értesült Frankfurter Allgemeine Zeitung a jelek szerint semmi kézzelfoghatót nem tud arról, mi lehet a német kompromisszumos javaslat tartalma, csupán annyit kockáztat meg, hogy a jogállamisági mechanizmust nem hajlandóak megkérdőjelezni.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.12.09.
A lengyel kormányközeli, konzervatív Rzeczpospolita napilap nem hivatalosnak mondott értesülése szerint vétóügyben olyan kompromisszum körvonalazódik a német EU-elnökséggel folytatott bizalmas, igen szűkkörű egyeztetéseken, miszerint érvényben marad az uniós támogatások kifizetésének feltételeként a jogállamiság érvényesülését előíró, már kidolgozott uniós szabályozás, de ahhoz függelékként csatolnának egy kötelező jogi érvénnyel bíró dokumentumot, amely részletezné a szabályozás végrehajtásának a módját.
Ez a lengyel sajtóiformáció lehet a válasz arra, mire utalhatott Orbán Viktor, amikor tegnap esti varsói tárgyalásai után arról beszélt, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében. Orbán a jelek szerint ezzel a kijelentésével már elkezdte győzelemként eladni azt a megoldási formulát, amelyet még korántsem öntöttek végleges formába, de az már látszik belőle, hogy amellett, hogy nem enged a 25 tagállam által támogatott jogállamisági feltételrendszerből, viszonylag csekély arcvesztéssel lehetőséget adhat Varsónak és Budapestnek a visszavonulásra eddigi, kategorikusan elzárkózó álláspontjából.
A szabályozáshoz csatolandó függelék pontos és végleges megfogalmazása persze billentheti a mérleget ide vagy oda. Voltaképpen valami ilyesmiről beszélt a minap Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes is, aki szerint Varsónak elfogadható lenne, ha nyilatkozatban kapnának garanciát arra, hogy a jogállamisági követelményeket nem veszik majd elő olyan kérdésekben, amelyeknek semmi közük az uniós pénzek szabályszerű felhasználásához.
Gowin felvetését Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő először durván lenyomta, miután világossá vált, hogy Orbán nem elégszik meg holmi tacepaónak a jogszabályhoz biggyesztésével. Most már jogilag kötelező dokumentumról beszélnek lengyel részről, és ezt aligha utasítja el élből a magyar miniszterelnök, aki tegnap úgy nyilatkozott a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak, hogy azokat a jogállamisági kérdéseket, amelyeknek nincsen semmi közük a pénzügyekhez, külön kell választani. „Nem lenne ugyanis kívánatos olyan helyzet, amelyben pénzügyi szankciókat lehetne kiszabni például azért, mert valamelyik tagállam nem követi az európai irányvonalat gender- vagy migrációs ügyekben” – mondta Orbán, miközben egyébként gender-, illetve migrációs ügyekről szó sincs a tanácsi elnökség és az Európai Parlament által közösen kidolgozott jogállamisági kritériumrendszerben, vagyis Orbán Viktor ezen követelése már teljesült is, csak ezt még nem árulja el, hanem a győzelem kihirdetésére tartogatja.
Amit egyelőre nem tudunk, valójában az, hogy a tervezett függelék mennyiben szűkíti majd le az unió által e machanizmus keretében érvényesíteni kívánt jogállami elvárások körét. Csak hogy egy példát hozzak, mennyire fontos az uniós eredetű közpénzek szabályszerű felhasználásának ellenőrzéséhez a szabad, független oknyomozó média megléte?
Bizonytalan remények
A nemzetközi média egyelőre – mármint ma, szerda hajnalban – a sötétben tapogatózik. A Reuters szerint a magyar miniszterelnök úgy beszél a megállapodás lehetőségéről, hogy nem utal arra, mire alapozza ezt a reményét. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Morawiecki azt is mondta, talán még egy uniós csúcstalálkozóra is szükség lesz a holnap-holnaputánra tervezett értekezlet után, de még az idén. Idézi a Reuters Michael Roth, EU-ügyekben illetékes német államminisztert is, aki leszögezte: nem fognak változtatni a jogállamisági mechanizmuson.
A nemzetközi média egyelőre – mármint ma, szerda hajnalban – a sötétben tapogatózik. A Reuters szerint a magyar miniszterelnök úgy beszél a megállapodás lehetőségéről, hogy nem utal arra, mire alapozza ezt a reményét. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Morawiecki azt is mondta, talán még egy uniós csúcstalálkozóra is szükség lesz a holnap-holnaputánra tervezett értekezlet után, de még az idén. Idézi a Reuters Michael Roth, EU-ügyekben illetékes német államminisztert is, aki leszögezte: nem fognak változtatni a jogállamisági mechanizmuson.
Merkel nem engedhet az unió értékeiből
Tegnap reggel idéztem a Financial Times szemleíróját, Gideon Rachmant, aki arról írt, hogy a megállapodás hiányánál is rosszabb lenne, ha az EU olyan alkut kötne Varsóval és Budapesttel, amely hosszú távon aláássa a hitelességét. Nos, a londoni és európai pénzügyi körök bibliája ma már szerkesztőségi kommentárban szólítja fel Angela Merkel német kancellárt, hogy maradjon szilárd, ne engedjen az unió értékeiből. Az esetleges költségvetési vétónak Lengyelország és Magyarország lenne a vesztese – hangsúlyozza a Financial Times, és úgy fogalmaz: Varsó és Budapest élvezi az erő illúzióját, pozíciójuk azonban valójában gyenge, és saját magukra mérnek vele vereséget. Az EU-ból való távozás eshetőségének a megpendítése a lap szerint alighanem Merkelnek szól, aki annyira fontosnak tartja az unió egységét, hogy szemet huny a varsói és budapesti visszaélések fölött.
A jogállamisági mechanizmus szent és sérthetetlen
A máskor mindig jól értesült Frankfurter Allgemeine Zeitung a jelek szerint semmi kézzelfoghatót nem tud arról, mi lehet a német kompromisszumos javaslat tartalma, csupán annyit kockáztat meg, hogy a jogállamisági mechanizmust nem hajlandóak megkérdőjelezni.
Úgyis feladják
A müncheni Süddeutsche Zeitung azon spekulál, hogy ha most nem sikerül elhárítani a vétófenyegetést, akkor a 25-ök számára alternatív finanszírozási modellt kell ugyan kidolgozni, de alighanem csak a 2021-es évre, mert az Európai Bizottság úgy számol, hogy valamikor jövőre a két ország úgyis feladja ellenkezését.
A müncheni Süddeutsche Zeitung azon spekulál, hogy ha most nem sikerül elhárítani a vétófenyegetést, akkor a 25-ök számára alternatív finanszírozási modellt kell ugyan kidolgozni, de alighanem csak a 2021-es évre, mert az Európai Bizottság úgy számol, hogy valamikor jövőre a két ország úgyis feladja ellenkezését.
TÉNYLEG ALIG EMELKEDTEK AZ ÁRAK? - TALÁN SOHASEM ÁLLT ENNYIRE TÁVOL A VALÓSÁGTÓL AZ INFLÁCIÓS MUTATÓ
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.12.09.
A KSH legfrissebb adatai szerint nagyot fékezett a drágulás. Valójában azonban mintha senki sem tudná, igazán mekkora lehet az áremelkedés. A fogyasztói szokások járvány miatti módosulását ugyanis nem tükrözi a kosár, az inflációt ráadásul a valóságtól mesterségesen is eltérítették.
Az idén novemberben – tette közzé a KSH – a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult. Az alacsonyabb árdinamikában a statisztikusok szerint a szolgáltatások októberinél kisebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet. Az árak egyébként az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal estek.
Az idén az első 11 hónap alatt fogyasztói árak 3,4, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,9 százalékkal emelkedtek a KSH adatai szerint.
Szerző: Azénpénzem
2020.12.09.
Az idén novemberben – tette közzé a KSH – a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult. Az alacsonyabb árdinamikában a statisztikusok szerint a szolgáltatások októberinél kisebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet. Az árak egyébként az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal estek.
Az idén az első 11 hónap alatt fogyasztói árak 3,4, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,9 százalékkal emelkedtek a KSH adatai szerint.
Az adatokat részletesebben áttekintve jól látszik, hogy az élelmiszerek töretlenül drágulnak. Áruk az egy évvel korábbit 6,2 százalékkal haladta meg (havi szinten sincs áresés). Az idényáras élelmiszer (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 14,4, a párizsi és a kolbász 12,6, az étolaj 11,5, a liszt és a cukor 10,4-10,5 százalékkal került többe. A munkahelyi étkezés is majdnem 10 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest.
Ahogy azt már nem egyszer megállapítottuk: az alacsonyabb jövedelmű háztartások így egészen biztosan erőteljesebbnek érzik az inflációt. Az ő kosarukba ugyanis nagyobb arányban kerülnek élelmiszerek. Az idén egyébként a járvány miatt változó fogyasztói szokások az egész inflációs számítást tehetik bizonytalanná. A Kopint-Tárki a nyáron úgy becsülte, hogy ezért a tényleges infláció a hivatalosan közzétettet 0,8-1,2 százalékponttal haladhatja meg...
Ahogy azt már nem egyszer megállapítottuk: az alacsonyabb jövedelmű háztartások így egészen biztosan erőteljesebbnek érzik az inflációt. Az ő kosarukba ugyanis nagyobb arányban kerülnek élelmiszerek. Az idén egyébként a járvány miatt változó fogyasztói szokások az egész inflációs számítást tehetik bizonytalanná. A Kopint-Tárki a nyáron úgy becsülte, hogy ezért a tényleges infláció a hivatalosan közzétettet 0,8-1,2 százalékponttal haladhatja meg...
AZ ORBÁN-BÁNYÁKBÓL SZÁLLÍTOTTÁK VOLNA A KÖVET A MAGYAR KÖZÚTNAK, DE MÁS NYERTE A TENDERT
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.12.09.
Két cég indult a Magyar Közút Zrt. útépítésekhez szükséges kőanyagok beszerzésére kiírt tenderén, és bár ezek közül az egyik az Orbán-bányákból szállított volna, nem ők nyerték a közbeszerzést. A vesztes vállalat kapcsolata a miniszterelnök családjának cégeivel azonban így is érdekes. Néhány évvel ezelőtt az Orbán-család vállalatai ugyanis még nagyon ügyeltek arra, hogy ne szállítsanak közvetlenül állami megrendelésekre, mostanra azonban ebből a törekvésből kevés maradt...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.12.09.
A 168 ÓRA DECEMBER 9-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA
168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.12.08.
Máté Gábor Kossuth-díjas színész, rendező, a Katona József Színház igazgatója reméli, hogy a fiatalok elsöprik azt a hallatlan ostobaságot, ahová sikerült belavírozni a magyar színházi szakmát. Nem érzi meghátrálásnak, hogy felmondott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Mi történhetett a háttérben?
Az európai parlamenti mandátumáról és a Fidesz-tagságáról is lemondott Szájer József esete számos olyan kérdést is felvet, amelyre egyelőre nincsenek hivatalos válaszok. A megszólaló szakértők többsége is csak találgat, ki-ki a maga módján igyekszik magyarázatot adni az első három napon történtekre, az elhangzott bejelentések hátterére.
Magánbűnök és közerkölcsök – a Szájer-ügy
Délután egykor csapott át a hír az aluszékony netcsatornákon. Előbb az újonnan alakult vezérportál dobta fel, öt perc múlva a vetélytársak is szállították a friss információt: a két nappal korábban lemondott Szájer József uniós képviselő ellen a belga ügyészség eljárást indított drog tilalmazott birtoklása, az éjszakai kijárási korlátozás kötelmeinek megszegése miatt. Szájert a rendőrség tartóztatta fel, vállán a gyanút keltő hátizsákkal. A buli jellegéről, orgiasztikus hangulatáról a belgiumi sajtó leplezetlen nyíltsággal tudósított, majd felkapták az ügyet a világlapok New Yorktól Varsóig. Hogy a szenzáció (és a melegség) miért most lett botránykő COVID és a költségvetési vétó idején, azért fura, mert a képviselő, Fidesz-alapító, nyolc évig frakcióvezető, alkotmányozó, néppárti EP-képviselőcsoporti alelnök szexuális beállítottsága harminc éve ismert. Aki akarta, kimulatta magát, ezt szolgálták az online teret elborító mémek. A mentegető apológiák („az vesse az első követ”) összeesküvés-elméletei nevetségbe fúltak. Szájer olyan sorsszerű, vegytiszta egyértelműséggel bukott meg, ahogy politikus elbukhat. Mindez a történet felszíne. Szájer, a konzervatív kereszténydemokrata, a purista erkölcsvédő már akkor bukott ember volt, mielőtt az ablakon kimászott.
Arcvesztés és balítélet
Elképzelhető, hogy még az EU-csúcs tervezett pénteki zárónapján sem fogjuk tudni, ki rántotta félre a kormányt, elfogadták-e a következő hét évre szóló uniós költségvetést és a járvány miatti gazdasági visszaesést orvosolni hivatott helyreállítási intézkedéscsomagot, illetve mindezekhez kapcsolódik-e jogállamisági követelményrendszer. António Costa, az EU soros elnökségi teendőit január elsejétől ellátó Portugália miniszterelnöke a minap megjegyezte: szükség esetén ezúttal néhány nappal tovább is ott tud maradni Brüsszelben – vagyis inkább hosszabbítsák meg a csúcstalálkozót, csak ne megállapodás nélkül álljanak fel, mert akkor Lisszabonra marad az, amit Berlin sem tudott tető alá hozni.
A Puli a Holdra készül
Pacher Tiborral, a Puli Space alapítójával beszélgettünk hidrogénvadászatról, űrversenyről, holdbéli vadnyugatról és arról, mi keresni valója van Magyarországnak a fejünk fölött.
Lassú kezdet, gyors vég
Óriási volt az igény arra, hogy megkezdjék a pedagógusok és az iskolai dolgozók koronavírus-tesztelését. Ezt végül a főváros után kezdte meg a kormány, majd gyorsan be is fejezte. Az intézkedés megnyugvás helyett azonban további feszültséget generált a szférában a bizonytalanságot sugalló központi kommunikáció és a napi szintű ötletkormányzás miatt. Sokan kimaradtak a szűrésből, a fertőzötteket továbbra sem sikerül elkülöníteni az iskolákban, de legalább beígérték a teljes táppénzt.
Egy helyettes államtitkár bukásának krónikája
Rövid időn belül megszabadult Orbán Viktor az Agrárminisztérium helyettes államtitkárától, Nagy Jánostól, miután napvilágra került, hogy vissza nem térítendő támogatás elnyerésében segített egy mezőgazdasági vállalkozónak, cserébe pedig tulajdonrészt kapott a vállalkozásban. Nagy egyik cége Belváros-Lipótváros fideszes vezetésű önkormányzatával is szerződésben áll, a fiatal cég közel 150 milliós adózott eredményt könyvelhetett el az alapítása utáni második évben.
Megzsarolt önkormányzatok
Tavaly ősszel robbant ki a botrány amiatt, hogy Boldog István fideszes országgyűlési képviselő és munkatársa befolyásolhatták a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es választókerület településeit a pályázatokon elnyert munkálatok kivitelezésére felkért vállalkozások kiválasztásában. A nyomozás jelenleg is zajlik.
Béremelés és túlélés
Nagy viták várhatók a szociális partnerek között a napokban újabb fordulójához érkező tárgyalásokon, ahol a 2021. évi bérminimumot kellene megállapítani. A kormány és a munkaadók egyáltalán nem emelnének, a munkavállalók 10 százalékos növelést kérnek, de feltehetően már az infláció feletti mértékkel is kiegyeznének.
Beszürkülnek a polcok?
Az újrahasznosított műanyagok megreformálhatják a kozmetikai termékek megjelenését.
Egy kicsit a fodrászok is megmenthetik a világot
A tavaszi lezáráskor megtanultuk, hogy a karanténfrizura senkinek sem áll jól. Azt viszont talán még kevesen tudják, hogy a fenntartható technológiákkal a fodrászatok és a vendégek is jól járnak.
Szabadidős tevékenységeket szervez a szélsőjobb
Aktivizálódik a német szélsőjobb a járvány miatt elrendelt korlátozások ellen szerveződő tüntetéseken, a mérsékeltebbnek tűnő mozgalmak pedig erősítik a szélsőségesebb csoportokat. Idén már a negyedik szélsőjobboldali szervezetet tiltották be a hatóságok.
Jövőre érheti el a járvány a magyar könyvkiadást
Nem kizárt, hogy az elmúlt harminc év legsúlyosabb válságával néz szembe a magyarországi könyvágazat. A koronavírus-járvány okozta recesszió, amely a könyvkiadók többségénél árbevétel-kiesést okoz, csak a jéghegy csúcsa.
Írónak lenni állandó szorongás
Szaniszló Judit író a Beenged című könyve után családtörténetet írt: a Leli élete az élet elmesélhetetlenségén túl arról is szól, hogy a mi unokáink, dédunokáink ugyanolyan szent borzalommal fognak a jelenünkre tekinteni, mint ahogyan mi szemléljük a nagyszüleink fiatalságát.
Szerző: 168 Óra
2020.12.08.
Mi történhetett a háttérben?
Az európai parlamenti mandátumáról és a Fidesz-tagságáról is lemondott Szájer József esete számos olyan kérdést is felvet, amelyre egyelőre nincsenek hivatalos válaszok. A megszólaló szakértők többsége is csak találgat, ki-ki a maga módján igyekszik magyarázatot adni az első három napon történtekre, az elhangzott bejelentések hátterére.
Magánbűnök és közerkölcsök – a Szájer-ügy
Délután egykor csapott át a hír az aluszékony netcsatornákon. Előbb az újonnan alakult vezérportál dobta fel, öt perc múlva a vetélytársak is szállították a friss információt: a két nappal korábban lemondott Szájer József uniós képviselő ellen a belga ügyészség eljárást indított drog tilalmazott birtoklása, az éjszakai kijárási korlátozás kötelmeinek megszegése miatt. Szájert a rendőrség tartóztatta fel, vállán a gyanút keltő hátizsákkal. A buli jellegéről, orgiasztikus hangulatáról a belgiumi sajtó leplezetlen nyíltsággal tudósított, majd felkapták az ügyet a világlapok New Yorktól Varsóig. Hogy a szenzáció (és a melegség) miért most lett botránykő COVID és a költségvetési vétó idején, azért fura, mert a képviselő, Fidesz-alapító, nyolc évig frakcióvezető, alkotmányozó, néppárti EP-képviselőcsoporti alelnök szexuális beállítottsága harminc éve ismert. Aki akarta, kimulatta magát, ezt szolgálták az online teret elborító mémek. A mentegető apológiák („az vesse az első követ”) összeesküvés-elméletei nevetségbe fúltak. Szájer olyan sorsszerű, vegytiszta egyértelműséggel bukott meg, ahogy politikus elbukhat. Mindez a történet felszíne. Szájer, a konzervatív kereszténydemokrata, a purista erkölcsvédő már akkor bukott ember volt, mielőtt az ablakon kimászott.
Arcvesztés és balítélet
Elképzelhető, hogy még az EU-csúcs tervezett pénteki zárónapján sem fogjuk tudni, ki rántotta félre a kormányt, elfogadták-e a következő hét évre szóló uniós költségvetést és a járvány miatti gazdasági visszaesést orvosolni hivatott helyreállítási intézkedéscsomagot, illetve mindezekhez kapcsolódik-e jogállamisági követelményrendszer. António Costa, az EU soros elnökségi teendőit január elsejétől ellátó Portugália miniszterelnöke a minap megjegyezte: szükség esetén ezúttal néhány nappal tovább is ott tud maradni Brüsszelben – vagyis inkább hosszabbítsák meg a csúcstalálkozót, csak ne megállapodás nélkül álljanak fel, mert akkor Lisszabonra marad az, amit Berlin sem tudott tető alá hozni.
A Puli a Holdra készül
Pacher Tiborral, a Puli Space alapítójával beszélgettünk hidrogénvadászatról, űrversenyről, holdbéli vadnyugatról és arról, mi keresni valója van Magyarországnak a fejünk fölött.
Lassú kezdet, gyors vég
Óriási volt az igény arra, hogy megkezdjék a pedagógusok és az iskolai dolgozók koronavírus-tesztelését. Ezt végül a főváros után kezdte meg a kormány, majd gyorsan be is fejezte. Az intézkedés megnyugvás helyett azonban további feszültséget generált a szférában a bizonytalanságot sugalló központi kommunikáció és a napi szintű ötletkormányzás miatt. Sokan kimaradtak a szűrésből, a fertőzötteket továbbra sem sikerül elkülöníteni az iskolákban, de legalább beígérték a teljes táppénzt.
Egy helyettes államtitkár bukásának krónikája
Rövid időn belül megszabadult Orbán Viktor az Agrárminisztérium helyettes államtitkárától, Nagy Jánostól, miután napvilágra került, hogy vissza nem térítendő támogatás elnyerésében segített egy mezőgazdasági vállalkozónak, cserébe pedig tulajdonrészt kapott a vállalkozásban. Nagy egyik cége Belváros-Lipótváros fideszes vezetésű önkormányzatával is szerződésben áll, a fiatal cég közel 150 milliós adózott eredményt könyvelhetett el az alapítása utáni második évben.
Megzsarolt önkormányzatok
Tavaly ősszel robbant ki a botrány amiatt, hogy Boldog István fideszes országgyűlési képviselő és munkatársa befolyásolhatták a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es választókerület településeit a pályázatokon elnyert munkálatok kivitelezésére felkért vállalkozások kiválasztásában. A nyomozás jelenleg is zajlik.
Béremelés és túlélés
Nagy viták várhatók a szociális partnerek között a napokban újabb fordulójához érkező tárgyalásokon, ahol a 2021. évi bérminimumot kellene megállapítani. A kormány és a munkaadók egyáltalán nem emelnének, a munkavállalók 10 százalékos növelést kérnek, de feltehetően már az infláció feletti mértékkel is kiegyeznének.
Beszürkülnek a polcok?
Az újrahasznosított műanyagok megreformálhatják a kozmetikai termékek megjelenését.
Egy kicsit a fodrászok is megmenthetik a világot
A tavaszi lezáráskor megtanultuk, hogy a karanténfrizura senkinek sem áll jól. Azt viszont talán még kevesen tudják, hogy a fenntartható technológiákkal a fodrászatok és a vendégek is jól járnak.
Szabadidős tevékenységeket szervez a szélsőjobb
Aktivizálódik a német szélsőjobb a járvány miatt elrendelt korlátozások ellen szerveződő tüntetéseken, a mérsékeltebbnek tűnő mozgalmak pedig erősítik a szélsőségesebb csoportokat. Idén már a negyedik szélsőjobboldali szervezetet tiltották be a hatóságok.
Jövőre érheti el a járvány a magyar könyvkiadást
Nem kizárt, hogy az elmúlt harminc év legsúlyosabb válságával néz szembe a magyarországi könyvágazat. A koronavírus-járvány okozta recesszió, amely a könyvkiadók többségénél árbevétel-kiesést okoz, csak a jéghegy csúcsa.
Írónak lenni állandó szorongás
Szaniszló Judit író a Beenged című könyve után családtörténetet írt: a Leli élete az élet elmesélhetetlenségén túl arról is szól, hogy a mi unokáink, dédunokáink ugyanolyan szent borzalommal fognak a jelenünkre tekinteni, mint ahogyan mi szemléljük a nagyszüleink fiatalságát.
Filmfüggő iparágak szenvednek a vírustól
A lezárások és az elhalasztott premierek világszerte betettek a filmiparnak. A visszaesés nemcsak a mozikat érintheti, hanem a filmekhez kapcsolódó promóciókat is. Utánajártunk, mennyire súlyos a helyzet Magyarországon.
A lezárások és az elhalasztott premierek világszerte betettek a filmiparnak. A visszaesés nemcsak a mozikat érintheti, hanem a filmekhez kapcsolódó promóciókat is. Utánajártunk, mennyire súlyos a helyzet Magyarországon.
FASISZTA HAZUGSÁGOK: MIÉRT HISZIK EL VÉGÜL AZT IS, AMIRŐL TUDJÁK, HOGY CSAK ŐK TALÁLTÁK KI?
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2020.12.09.
Az elmúlt évtizedben egyre több nyugati országban merült fel a kérdés, hogy egyes, kormányra kerülő pártok még demokratáknak nevezhetők, vagy már fasiszták-e. Ennek megválaszolására ugyan kitalálták a „hibrid rezsim” kifejezést, ami szerint a kettő ötvözetéről van szó, de az pont a kérdés lényegét kerüli meg.
- Magyarországon 2010 óta egyre több jele mutatkozik annak, hogy a fennálló rendszer nem a demokrácia híve:
Szerző: HERCZEG MÁRK
2020.12.09.
- Magyarországon 2010 óta egyre több jele mutatkozik annak, hogy a fennálló rendszer nem a demokrácia híve:
- A kormány teljesen a saját érdekei mentén alakította át az államberendezkedést, fontos intézményeket leépítve.
- Lement egy Umberto Eco definíciója szerint fasiszta menekültellenes kampány.
- A választás nem fair.
- A hatalom emberei a média egyre nagyobb szeletét zabálják fel és törik meg, a közmédia teljesen központi vezérlésű.
- Egyre szélsőjobboldalibb a kultúrpolitika.
- Újabban már azt is sértésnek veszik, ha valaki elindul ellenük a választáson.
Timothy Snyder történész levezette, hogy a mai orosz politika – amire egyre jobban hasonlít a magyar is – fasiszta elveket követ.
- Vezető kormánytagok és kormánypárti képviselők egészen bizarr személyi kultuszt építenek az egyre nagyobb hatalmú kormányfőnek.
Timothy Snyder történész levezette, hogy a mai orosz politika – amire egyre jobban hasonlít a magyar is – fasiszta elveket követ.
- Vezető kormánytagok és kormánypárti képviselők egészen bizarr személyi kultuszt építenek az egyre nagyobb hatalmú kormányfőnek.
- Hogy a szó szerint zsigeri félelmekre ható, manipulált, hazug, rasszista, agymosó videók tömeges terjesztését már ne is említsük...
SZOLIDARITÁSI JÁRVÁNYADÓT FIZETTETNE A MILLIÁRDOSOKKAL A PÁRBESZÉD
MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.12.09.
A Párbeszéd szerint itt az ideje, hogy a szupergazdagok kivegyék a részüket a járvány hatásainak enyhítéséből, ezért szolidaritási járványadó bevezetéséről tett javaslatot. Ez beleilleszkedik abba a társadalmi igazságosságról szóló elképzelésbe, mely szerint akinek sok van, az nagyobb arányban is kell, hogy kivegye a részét a közteherviselésből – közölte Erőss Gábor, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere Tordai Bence frakcióvezető-helyettesével tartott közös sajtótájékoztatóján ma délelőtt.
Erőss szerint a járványkezelő adó bevezetése azért szükséges, hogy „ha már a kormány nem akar – mert a luxusjachtokról nem látszik az emberek nyomora -, akkor legalább az önkormányzatok segíthessenek”. A szolidaritási járványadó az óriásvagyonokra kivetett egyszeri közteher lenne, ami alapot képez arra, hogy a munkájukat vesztett embereket, a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő családokat, vállalkozásokat, önkormányzatokat és az egészségügyet megsegítsék.
Tordai Bence a javaslat részleteit ismertetve elmondta: a sávos, progresszív adó három, hét és tíz százalékos kulcsokkal terhelné az óriásvagyonokat, amelyek összesen több mint tízezer milliárd forintot tesznek ki. A sávhatárok félmilliárd, tízmilliárd és húszmilliárd forint (tehát akinek pl. húszmilliárd forint fölötti vagyona van, a húszmilliárd forint fölötti rész tizedét be kellene szolgáltatnia).
„Ha megnézzük az 50 leggazdagabb magyar listáját, egyre több ismerős név van rajta, egyre több olyan ember, aki az Orbán-rendszer közbeszerzéseiből vagy vissza nem térítendő támogatásaiból halmozta fel a milliárdjait. Amikor küzdünk a társadalmi igazságtalanság és a korrupció ellen, akkor ezt a kettőt egyszerre tudjuk megtenni egy ilyen szolidaritási adó bevezetésével”
– mondta Tordai...
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.12.09.
Erőss szerint a járványkezelő adó bevezetése azért szükséges, hogy „ha már a kormány nem akar – mert a luxusjachtokról nem látszik az emberek nyomora -, akkor legalább az önkormányzatok segíthessenek”. A szolidaritási járványadó az óriásvagyonokra kivetett egyszeri közteher lenne, ami alapot képez arra, hogy a munkájukat vesztett embereket, a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő családokat, vállalkozásokat, önkormányzatokat és az egészségügyet megsegítsék.
Tordai Bence a javaslat részleteit ismertetve elmondta: a sávos, progresszív adó három, hét és tíz százalékos kulcsokkal terhelné az óriásvagyonokat, amelyek összesen több mint tízezer milliárd forintot tesznek ki. A sávhatárok félmilliárd, tízmilliárd és húszmilliárd forint (tehát akinek pl. húszmilliárd forint fölötti vagyona van, a húszmilliárd forint fölötti rész tizedét be kellene szolgáltatnia).
„Ha megnézzük az 50 leggazdagabb magyar listáját, egyre több ismerős név van rajta, egyre több olyan ember, aki az Orbán-rendszer közbeszerzéseiből vagy vissza nem térítendő támogatásaiból halmozta fel a milliárdjait. Amikor küzdünk a társadalmi igazságtalanság és a korrupció ellen, akkor ezt a kettőt egyszerre tudjuk megtenni egy ilyen szolidaritási adó bevezetésével”
– mondta Tordai...
SOKKOLÓ ADATOK: SOKKAL ROSSZABB A LÉLEGEZTETETT COVID-OS BETEGEK TÚLÉLÉSE, MINT AMI A MÉDIÁBAN MEGJELENT
DR. NOVÁK HUNOR HONLAPJA
Szerző: Dr. NOVÁK HUNOR
2020.12.09.
Egyes nagy centrumokból érkeztek olyan hírek is, hogy a lélegeztetettek 80-100%-a meghalt. Egy intenzív terápiában dolgozó professzorral beszéltem a nehezen értelmezhető statisztikákról és arról, hogy paradigmaváltásra van szükség: vissza kell szorítani a lélegeztetőgép használatát. Exkluzív információk.
Korábban az ATV Egyenes beszéd c. műsorában már megemlítettem, hogy korábban a médiában megjelent 40-50%-nál sokkal rosszabb a lélegeztetett COVID-os betegek halálozása hazánkban, és hamarosan erről konkrétan beszélni is fogok. Most megteszem.
"Két nagy (nem budapesti) intenzív osztályról kaptam megbízható, nem publikált adatokat: mindkét helyen a koronavírus miatt intubált, gépi (invazív) lélegeztetésre szoruló páciensek 92-95%-a meghalt."
Ami érdekes: a “hivatalos” halálozási arány ezen az intenzíven csak kb. 50% volt a COVID-os lélegeztetett betegek tekintetében. Akkor derült ki, hogy az 50% inkább 95%, amikor hosszas munkával, egyenként megnézték a kezelt betegek adatait, kezelésük kimenetelét. Információim szerint nem arról van szó, hogy szándékosan kozmetikázták, meghamisították az adatokat, hanem a számítógépből ez az 50%-os túlélési statisztika volt nyerhető, volt gyorsan és egyszerűen lekérdezhető. A jelenlegi informatikai rendszer ugyanis alkalmatlan a pontos halálozási statisztika mutatására (több tényező zavarja: például beleszámolja az álpozitív, kezdetben COVID-gyanúsként felvett betegeket; a kórházi finanszírozás miatt sokszor valótlan/félrevezető kódolások történnek, lélegeztetettnek kódolva (nyilvánítva) azt is, aki nem volt intubálva és úgy géppel lélegeztetve; zavaró tényező a más kórházba, más osztályra történő áthelyezés is). Míg a kormány arra feküdt rá, hogy vegyünk minél több lélegeztetőgépet és azzal megoldjunk a helyzetet, mindenkit meggyógyítunk, a lélegeztetettek valós túlélési aránya sokkoló...
Szerző: Dr. NOVÁK HUNOR
2020.12.09.
Korábban az ATV Egyenes beszéd c. műsorában már megemlítettem, hogy korábban a médiában megjelent 40-50%-nál sokkal rosszabb a lélegeztetett COVID-os betegek halálozása hazánkban, és hamarosan erről konkrétan beszélni is fogok. Most megteszem.
"Két nagy (nem budapesti) intenzív osztályról kaptam megbízható, nem publikált adatokat: mindkét helyen a koronavírus miatt intubált, gépi (invazív) lélegeztetésre szoruló páciensek 92-95%-a meghalt."
Ami érdekes: a “hivatalos” halálozási arány ezen az intenzíven csak kb. 50% volt a COVID-os lélegeztetett betegek tekintetében. Akkor derült ki, hogy az 50% inkább 95%, amikor hosszas munkával, egyenként megnézték a kezelt betegek adatait, kezelésük kimenetelét. Információim szerint nem arról van szó, hogy szándékosan kozmetikázták, meghamisították az adatokat, hanem a számítógépből ez az 50%-os túlélési statisztika volt nyerhető, volt gyorsan és egyszerűen lekérdezhető. A jelenlegi informatikai rendszer ugyanis alkalmatlan a pontos halálozási statisztika mutatására (több tényező zavarja: például beleszámolja az álpozitív, kezdetben COVID-gyanúsként felvett betegeket; a kórházi finanszírozás miatt sokszor valótlan/félrevezető kódolások történnek, lélegeztetettnek kódolva (nyilvánítva) azt is, aki nem volt intubálva és úgy géppel lélegeztetve; zavaró tényező a más kórházba, más osztályra történő áthelyezés is). Míg a kormány arra feküdt rá, hogy vegyünk minél több lélegeztetőgépet és azzal megoldjunk a helyzetet, mindenkit meggyógyítunk, a lélegeztetettek valós túlélési aránya sokkoló...
LENGYELORSZÁGGAL EGYÜTT ELÉG ERŐSEK VAGYUNK AHHOZ, HOGY MEGVÉDJÜK AZ ÉRDEKEINKET. MÁRMINT ORBÁN VIKTOR ÉRDEKEIT
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Borzasztó jó reggelt kívánok mindenkinek! Najó, de miért a lengyel sajtóból kellett első körben megtudniuk mimagyaroknak, hogy tegnap hirtelenváratlanul Varsóba repült minden idők legszuverénebb magyar miniszterelnöke? A nem fideszes sajtó már rég megírta, hogy a felcsúti vétóblöffölő kedden saját kérésére (mármint a találkozót ő kérte) ismét Varsóban tárgyal Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, valamint a lengyel kormánypárt elnökével és minden lengyel nyomorúságok kútfejével, Jaroslaw Kaczynskivel, amikor Havasi Bertalan, miniszterelnöki mindenes késve megerősítette az állami álhírügynökségnek, hogy a hír igaz.
Ne akadjunk fenn apróságokon: ahhoz képest, hogy mi mindent nem tartott szükségesnek az elmúlt tíz évben a nyilvánosság orrára kötni, mi mindent titkolt és sunnyogott el, ez igazán bagatell. Utólag most is eldicsekedett a látogatásával, szóval ne kössek bele a brüsszeli ereszcsatornákról lelógó erkölcsiségbe. Hogy csak egy viszonylag friss példát említsek sunnyogás témakörben: amikor úgy döntött, hogy izmozásból, bezzeg és csakazértis eladósítja az országot a kínai vagy az orosz bolhapiacon, előtte bejelentette? Nem. Az is tény, hogy amennyiben kizárólag a Boldog Istvánokról, mindenféle táskás emberekről, gondosan lezsírozott közpénzüzletekről ismert maffiája jövője múlna ezen a dacos-hisztérikus mutatványon, és nem egy egész ország sora, akkor röhöghetnénk is, mert egyrészt vicces ahogy vergődik, mint malac a jégen, másrészt ahogy tíz éve lenni szokott, a végén majd úgyis belemegy valamibe, amire rá tudja fogni, hogy győzött.
Amúgy szó szerint ez van: már megint jó esélyei vannak, és közel áll a győzelemhez. Propagandavideó is készült róla, ő mondta a szájával. Hogy Lengyelországgal együtt elég erősek vagyunk Orbán Mimagyarok Viktor, hogy megvédjük az érdekeinket, azaz Orbán Viktor érdekeit. Hát hiszen az a pénz nem ajándék, JÁR NEKÜNK, és nem kapcsolható össze más szempontokkal. Mármint olyan szempontokkal, amelyek esetleg megakadályozzák, hogy el lehessen lopni ezeket a pénzeket. Mert ha mégis, akkor majd veszünk fel hitelt a piacról, mert annyira jó állapotban van a gazdaság, hogy ez nekünk nem okoz problémát.
Nagyon unom, de miután mindenféle félkegyelmű mindenféle kanálison hetek óta hangosan beszéli a hülyeséget (tegnap este a Migráns1-en éppen elcsíptem egy ilyen hazug magyarázkodást), még egyszer tisztázzuk: az uniós hitelt nem kötelező felvenni. Ugyanakkor bár az újjáépítési csomag – amelyből Magyarország részesedése közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás + 10 milliárd euró kedvezményes hitel lenne – valóban nincs ingyen, de amennyiben a kormány felvenné, ez a hitel nagyságrendekkel olcsóbb, mintha az orbánista állam önállóan venné fel a pénzpiacon azért, hogy senki ne kérhesse számon az elköltését. Vagyis a holdudvar hamis, kappanhangon előadott óbégatásával szemben az Európai Unió az orbánista Magyarországnál jóval kedvezőbb feltételekkel kap hitelt, és az alacsony, most éppen negatív hitelkamatokból Magyarország is részesedhet. Ehhez képest Orbánék több milliárd eurót vettek fel a piacról évi 0,5 illetve 1,5 százalékos kamattal, miközben a gaz EU – amely nem ért meg minket, Mimagyarok Orbán Viktort – jobb adós lévén, a hitelhez nulla százalék vagy az alatti kamatozással is hozzá tud jutni. Ráadásul ez a hitel nem dobja meg az államadósságot sem. Ennek alapján pedig egyértelműen kijelenthető, hogy Orbán Viktor és Magyarország érdekei egyáltalán nem esnek egybe...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.12.09.
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.12.09.
Ne akadjunk fenn apróságokon: ahhoz képest, hogy mi mindent nem tartott szükségesnek az elmúlt tíz évben a nyilvánosság orrára kötni, mi mindent titkolt és sunnyogott el, ez igazán bagatell. Utólag most is eldicsekedett a látogatásával, szóval ne kössek bele a brüsszeli ereszcsatornákról lelógó erkölcsiségbe. Hogy csak egy viszonylag friss példát említsek sunnyogás témakörben: amikor úgy döntött, hogy izmozásból, bezzeg és csakazértis eladósítja az országot a kínai vagy az orosz bolhapiacon, előtte bejelentette? Nem. Az is tény, hogy amennyiben kizárólag a Boldog Istvánokról, mindenféle táskás emberekről, gondosan lezsírozott közpénzüzletekről ismert maffiája jövője múlna ezen a dacos-hisztérikus mutatványon, és nem egy egész ország sora, akkor röhöghetnénk is, mert egyrészt vicces ahogy vergődik, mint malac a jégen, másrészt ahogy tíz éve lenni szokott, a végén majd úgyis belemegy valamibe, amire rá tudja fogni, hogy győzött.
Amúgy szó szerint ez van: már megint jó esélyei vannak, és közel áll a győzelemhez. Propagandavideó is készült róla, ő mondta a szájával. Hogy Lengyelországgal együtt elég erősek vagyunk Orbán Mimagyarok Viktor, hogy megvédjük az érdekeinket, azaz Orbán Viktor érdekeit. Hát hiszen az a pénz nem ajándék, JÁR NEKÜNK, és nem kapcsolható össze más szempontokkal. Mármint olyan szempontokkal, amelyek esetleg megakadályozzák, hogy el lehessen lopni ezeket a pénzeket. Mert ha mégis, akkor majd veszünk fel hitelt a piacról, mert annyira jó állapotban van a gazdaság, hogy ez nekünk nem okoz problémát.
Nagyon unom, de miután mindenféle félkegyelmű mindenféle kanálison hetek óta hangosan beszéli a hülyeséget (tegnap este a Migráns1-en éppen elcsíptem egy ilyen hazug magyarázkodást), még egyszer tisztázzuk: az uniós hitelt nem kötelező felvenni. Ugyanakkor bár az újjáépítési csomag – amelyből Magyarország részesedése közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás + 10 milliárd euró kedvezményes hitel lenne – valóban nincs ingyen, de amennyiben a kormány felvenné, ez a hitel nagyságrendekkel olcsóbb, mintha az orbánista állam önállóan venné fel a pénzpiacon azért, hogy senki ne kérhesse számon az elköltését. Vagyis a holdudvar hamis, kappanhangon előadott óbégatásával szemben az Európai Unió az orbánista Magyarországnál jóval kedvezőbb feltételekkel kap hitelt, és az alacsony, most éppen negatív hitelkamatokból Magyarország is részesedhet. Ehhez képest Orbánék több milliárd eurót vettek fel a piacról évi 0,5 illetve 1,5 százalékos kamattal, miközben a gaz EU – amely nem ért meg minket, Mimagyarok Orbán Viktort – jobb adós lévén, a hitelhez nulla százalék vagy az alatti kamatozással is hozzá tud jutni. Ráadásul ez a hitel nem dobja meg az államadósságot sem. Ennek alapján pedig egyértelműen kijelenthető, hogy Orbán Viktor és Magyarország érdekei egyáltalán nem esnek egybe...
ÖMLÖTTEK A MILLIÁRDOK A SPORTCSARNOKOKRA, MOST MEG NEM LEHET MIT KEZDENI VELÜK
HVG360
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.12.09.
Odavágott a járvány a sportlétesítményeknek, amelyek most akkor is takarékoskodásra kényszerülnek, ha ezzel valójában pazarolnak. Az állam segíthet, persze további közpénzek kiszórásával.
Terjedelmes lista jelent meg a napokban a Magyar Közlönyben arról, hogy a kormány hol és mely sportlétesítmények megépítésére ad forrást. Az állam már eddig is számolatlanul adta a pénzt a stadionokra, melyeket baráti cégek építhettek fel, jellemzően jelentékeny túlárazással. Ezúttal is több milliárd forintot szórnak ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kellős közepén, amiből jut a Balmazújvárosi FC utánpótláscsapatainak, a baktalórántházai sportkomplexumnak és számos egyéb csarnoknak. Gödöllőn jégcsarnok épülhet 600 milliós állami támogatással, míg Pécsen új, 8 ezer ember befogadására alkalmas stadion készülhet a nemzetközi mérkőzések rendezésére.
Miközben ezekre a beruházásokra a járvány és a válság ellenére is jut pénz, az elmúlt években sok tízmilliárd forintból felhúzott sportlétesítmények fenntartói arra kényszerülnek, hogy szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. A koronavírus-járvány megfékezésére hozott egyik kormányrendelet szerint ugyanis az edző- és tornatermeket, az uszodákat, a jég- és kézilabdacsarnokokat, valamint a focistadionokat mind be kellett zárni. Csak az mehet be edzeni, akinek érvényes versenyengedélye van, azaz versenyszerűen sportol. Hiába szajkózták építésükkor, hogy a létesítmények önfenntartók lesznek, és gond nélkül kitermelik a működési költségeiket, mára kiderült, hogy ez távolról sincs így. A budapesti Groupama Arénát és az új debreceni Nagyerdei Stadiont leszámítva ma Magyarországon nincs olyan sportlétesítmény, amelynek működése rentábilis lenne. A fenntartóknak, jellemzően állami vagy önkormányzati cégeknek, már eddig is rendre a zsebükbe kellett nyúlniuk. Most pedig, a szigorítás után, két lehetőségük maradt:...
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.12.09.
Terjedelmes lista jelent meg a napokban a Magyar Közlönyben arról, hogy a kormány hol és mely sportlétesítmények megépítésére ad forrást. Az állam már eddig is számolatlanul adta a pénzt a stadionokra, melyeket baráti cégek építhettek fel, jellemzően jelentékeny túlárazással. Ezúttal is több milliárd forintot szórnak ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kellős közepén, amiből jut a Balmazújvárosi FC utánpótláscsapatainak, a baktalórántházai sportkomplexumnak és számos egyéb csarnoknak. Gödöllőn jégcsarnok épülhet 600 milliós állami támogatással, míg Pécsen új, 8 ezer ember befogadására alkalmas stadion készülhet a nemzetközi mérkőzések rendezésére.
Miközben ezekre a beruházásokra a járvány és a válság ellenére is jut pénz, az elmúlt években sok tízmilliárd forintból felhúzott sportlétesítmények fenntartói arra kényszerülnek, hogy szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. A koronavírus-járvány megfékezésére hozott egyik kormányrendelet szerint ugyanis az edző- és tornatermeket, az uszodákat, a jég- és kézilabdacsarnokokat, valamint a focistadionokat mind be kellett zárni. Csak az mehet be edzeni, akinek érvényes versenyengedélye van, azaz versenyszerűen sportol. Hiába szajkózták építésükkor, hogy a létesítmények önfenntartók lesznek, és gond nélkül kitermelik a működési költségeiket, mára kiderült, hogy ez távolról sincs így. A budapesti Groupama Arénát és az új debreceni Nagyerdei Stadiont leszámítva ma Magyarországon nincs olyan sportlétesítmény, amelynek működése rentábilis lenne. A fenntartóknak, jellemzően állami vagy önkormányzati cégeknek, már eddig is rendre a zsebükbe kellett nyúlniuk. Most pedig, a szigorítás után, két lehetőségük maradt:...
SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG RÁFARAG, HA MEGTORPEDÓZZA AZ UNIÓ KÉT NAGY PÉNZÜGYI TERVÉT
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.09.
Bloomberg
Varsói tárgyalásai után mind Orbán Viktor, mind lengyel kollégája azt hangoztatta, hogy várhatóan szabaddá válik az út a hétéves költségvetés, illetve a gazdasági ösztönző program előtt, ők azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy egyiket sem szabad összekapcsolni a jogállami normák teljesítésével. Mindazonáltal a magyar politikus szerint a holnap kezdődő EU-csúcskonferencia előtt csupán egy centire vannak a megállapodástól. Részleteket azonban nem árult el. Annyit mondott: jók az esélyek, hogy holnap vagy holnapután Brüsszelben pontot tegyenek az ügy végére. Az pedig nagy siker volna, tette hozzá.
A hírügynökség úgy tudja, hogy a színfalak mögött megy az egyeztetés, mert próbálnak olyan megoldást találni, ami lehetővé teszi az arcmentést a két kormány számára. Ám egyrészt félő, hogy Brüsszel alábecsüli a két ország elszántságát, másrészt viszont Budapest és Varsó túlértékelheti a saját helyzetét. A lengyel szóvivő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy aligha lesz egyezség, ha az EU nem lép vissza a jogállami feltételektől.
Reuters
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki ugyan nem enged a jogállami vitában, a magyar vezető mégis úgy látja, hogy győzelemre áll. A miniszterelnök Varsóban nyilatkozott, miután az EU ultimátumáról egyeztetett a lengyel vezetéssel. Szerinte a héten meglehet az áttörés, bár azért nem garantálná. Úgy fogalmazott, hogy más országok már letették a garast és most itt az idő egyezségre jutni Magyarországgal, illetve Lengyelországgal.
Ugyanakkor nem látszik, hogy a 25-ök változtatnának álláspontjukon. A német Európa-ügyi miniszter közölte, hogy próbálnak megállapodásra jutni, de a jogállami mechanizmushoz nem lehet hozzányúlni. Egy uniós diplomata szerint ha Budapest, valamint Varsó ragaszkodik a vétóhoz, akkor a közösség nélkülük hozza tető alá a mentőcsomagot.
Viszont ha nem lesz új költségvetés, az keményen érinti a magyar és a lengyel kormányt, hiszen mindkettő a támogatások fő kedvezményezettjének számít. Ám Orbán és Kaczynski odahaza úgy állítja be, hogy a nemzeti szuverenitást kell megvédeniük. A Fidesz azt sulykolja, hogy az egész vita mögött a bevándorlás húzódik meg, mármint hogy az EU migránsokat akar rákényszeríteni az országra.
Süddeutsche Zeitung
A német Európa-ügyi miniszter keményen bírálta Magyarországot és Lengyelországot, mondván, hogy az EU nem pénzkiadó automata, nem elsősorban egységes piac, hanem mindenek előtt érték- és jogközösség. A német kormány soros elnökként igyekszik elsimítani a vitát, ezért hírek szerint intenzív párbeszédet folytat Budapesttel, illetve Varsóval. Az egyik lehetséges megoldás, hogy az unió nyilatkozatban teszi egyértelművé: a két országnak nem kell semmiféle hátsó szándéktól tartania a jogállami mechanizmus kapcsán.
Orbán és Morawiecki azonban idáig nem hajlik a kompromisszumra. A magyar miniszterelnök kijelentette Varsóban, hogy ők állnak az egyik oldalon, a német elnökség pedig a másikon. Hogy mennyire számít a pénz, arról azt mondta, hogy az mindig lényeges. De van fontosabb, és nem lehet mindent az anyagiaknak alárendelni. Hiszen a nemzeti szuverenitásért harcolnak. A magyar gazdaság pedig elég erős, hogy egymaga is megküzdjön a Covid-19-cel. Nem kell függni az EU támogatásától. De azért jó volna megállapodásra jutni.
Hogy miben állna az egyezség, az nem világos. A jogállami klauzulát csak nagyon nehezen lehetne módosítani. Egyes tagok, például a hollandok elutasítanák a szabályozás felvizezését, de az EP is ugyanígy áll hozzá a kérdéshez. Weber a néppárti frakció nevében kifejtette, hogy a Parlament nem hajlandó hozzányúlni a jóváhagyott kompromisszumhoz. Azon kívül egyetértett azzal, hogy ha nincs más választás, akkor a magyarok és lengyelek nélkül is össze kell hozni a koronaalapot.
Uniós diplomaták azt közölték, hogy nekilátnak a munkának, ha nem hoz eredményt az uniós csúcs. A Bizottság úgy számol, hogy a két ország valamikor jövőre úgyis visszavonja a vétóját, és akkor mehet eredeti formájában a csomag. Azaz csak egy évre kell áthidaló megoldást találni. Addig úgyis csak igen keveset fizetnének ki még az eredeti tervek szerint is.
A pénzügyi vita elvileg nem szerepel a kétnapos brüsszeli tanácskozás napirendjén, de Orbán és Morawiecki alighanem szembesül egy-két keresetlen szóval a többiek részéről, már ha nem tér előbb jobb belátásra.
Washington Post
A német Európa-ügyi miniszter felelőtlenségnek minősítette, ha tovább késne a 2027-ig érvényes költségvetés, illetve a gazdasági újjáépítési terv elfogadása. Roth, aki videóbeszélgetést folytatott európai kollégáival, alapvetőnek nevezte a 750 milliárd eurós alapot, mivel egy sor ország gazdaságát teljesen hazavágta a járvány. Úgy fogalmazott, hogy minden nappal csak még láthatóbbak lesznek a válság következményei, ezért nem szabad hátráltatni, hogy a polgárok végre hozzájussanak az alapvető segítséghez. Ennélfogva azt sürgősen folyósítani kell.
FAZ
Magyarország a kemény ellenállást választotta az unióval zajló pénzügyi vitában. A lengyelek azonban már békülékenyebb hangokat hallatnak, mert náluk erősödik az elégedetlenség a blokád miatt. Orbán – meglepetésre – 8 napon belül már másodszor utazott Varsóba és ott tárgyalópartnereivel megerősítette, hogy hallani sem akarnak jogállami kikötésekről az uniós támogatások kapcsán. Ám közben az egyik lengyel kisebbik koalíciós párt vezetője megismételte, hogy szó lehet kompromisszumról, ha biztosítékokat kapnak, hogy az LMBT-jogok jegyében nem kell módosítani a családjogi törvényen.
Szólt arról is, hogy Varsó sosem ellenezte az átlátható szabályokat, amikor arról volt szó, hogy ne legyenek visszaélések az uniós alapok felhasználásánál. Ez ügyben Lengyelországgal nincsenek is bajok, sokkal rosszabb azonban a magyar és cseh kép. Hogy lengyel partnerét megkösse, Budapest egyre másra emlékezteti arra, hogy a két miniszterelnök pár hete megállapodott: kölcsönösen támogatják egymást a vétókérdésben.
Süddeutsche Zeitung
Lengyelország függetlenségét a világon senki sem fenyegeti, nyilatkozta a lapnak az ellenzéki többségű varsói felsőház vezetője. Tomasz Grodzki, aki civilben sebész, egyébként pedig a PiS legfőbb riválisának számító Polgári Platform tagja, óva inti a vétótól a lengyel kormányt. Azt mondja, az végzetes volna a nemzet szemszögéből. Mint elmondta, legutóbb abból kerekedett hasonlóan nagy baj, hogy a kommunista vezetés – Moszkva közbenjárására – 1947-ben elutasította a Marshall-segélyt. Most nem szabadna megismételni a hibát.
A politikus elutasítja, hogy egyesek a kilépéssel kacérkodnak, hiszen annak idején népszavazás hagyta jóvá a belépést. Jelenleg a lakosság 80 százaléka kedvezően vélekedik az EU-ról. Az ország vállalta, hogy betartja az alapelveket, köztük a jogállamiságot. Brüsszel nem állomásoztat csapatokat vagy páncélosokat lengyel földön. A szuverenitás egyáltalán nincs veszélyben. Csak akkor lenne, ha az ország megszakítaná a kapcsolatokat az unióval és ismét kelet felé fordulna.
A keményvonalas igazságügyi miniszter tárgyalási taktikáját úgy értékelte, hogy az brutális. Ziobro ugyanis elvárja, hogy Európa lépjen vissza, miközben több tagállam is dühös, mert nem kapja meg a várva várt pénz a járvány következményeinek enyhítésére. A holland miniszterelnök már jelezte, hogy a közösség megvolna a magyarok és a lengyelek nélkül is.
Ugyanakkor Lengyelországban veszélyben van a demokrácia és a hatalmi ágak megosztása, az igazságszolgáltatást a politika ellenőrzi. Fenyegetés éri a kisebbségi jogokat is. A rendőrség borsspray-t vet be békés tüntetők, sőt parlamenti képviselők ellen is. Ilyesmi nem fordult elő a rendszerváltás óta. Látnivaló, hogy a kormány a tekintélyuralom felé tart, de még meg lehet fordítani a folyamatot. Ám igencsak nehéz lesz az ellenzék ellenállása nélkül, vagy adott esetben az EU-n kívül.
De fontos, hogy időben közbe kell lépni, még mielőtt kifejlődik a baj. A világ csak nézte a magyar és lengyel demokrácia lebontását és az reméltek, hogy észhez tér a két rezsim. Ám csak erősödött az autoriter irányzat. Teljesen jogos a két országra nehezedő nyomás. Máskülönben megnyílik az út Kelet felé, de azt inkább nem forszírozni. Elég volt a népköztársaságból. Merthogy Grodzki szerint Kaczynski a 89 előtti rendszerhez tér vissza.
Az uralkodó párt úgy érzi, hogy a törvények felett áll, olyan dolgokat enged meg magának, amik tiltottak a közönséges halandók számára, a kiválasztott bírók pedig megvédik.
FT
Magyarország és Lengyelország ráfarag, ha megtorpedózza az unió két nagy pénzügyi tervét – hangsúlyozza a vezércikk, merthogy elsősorban a két nép issza majd meg a makacskodás levét. Márpedig jelen állás szerint a két nacionalista kormány bekeményített. Ily módon már méretes szakadék alakult ki az alapvető normák ügyében.
Budapest és Varsó azt hiszi, hogy fojtófogásban tarthatja az európai döntéshozatalt, de tévednek, mert gyengék és csak saját maguk alatt vágják a fát. Hiába állítják, hogy csupán védekeznek a liberális brüsszeli elit terjeszkedése ellen. Valójában igen sokat profitálnak a tagság jóvoltából: 2018-ban a magyar és lengyel GDP 5, illetve 3,4 százalékának megfelelő összeg érkezett Brüsszelből. Továbbá csak a mentőcsomagból 8, illetve 30 milliárd esne le nekik.
De ha nincs más választás, a többieknek meg kell csinálniuk nélkülük is, mert az nem lehet, hogy túszul ejtse a közösséget két tag, amely nagy ívben tesz a jogállami elvek betartására vállalt közös kötelezettségre. Sőt, ha beválik, akkor a módszert lehet más területeken is alkalmazni. Magyarország és Lengyelország közben hamar megtapasztalhatja, hogy immár csupán másodrendű tag.
A 25-öknek meg kell szavazniuk a jogállami mechanizmust, hiába hozakodik elő Budapest és Varsó mindenféle képtelen váddal. Közben a lengyeleknél ókonzervatív körök már azt pedzegetik, hogy van élet az EU-n kívül is. Orbán a Brexit előnyeként említette a britek által előállított vakcinát. Pedig nem lehet kétségbevonni a tagság előnyeit.
De a masszív propaganda megváltoztathatja a közhangulatot, hiába pártolja a két ország lakosságának többsége az uniót. Csakhogy a két vezetés az autoriter fordulatot arra a gazdasági sikerre építette, amihez a közösségi pénz, illetve az egységes piac szolgáltatja az alapot.
Ám lehet, hogy a figyelmeztetés Merkelnek szól, mert ő mindennél előbbre valónak tartja az európai egységet, ezért folyamatosan homokba dugta a fejét, amikor Budapest és Varsó visszaélt hatalmával. Ám a törésvonalak csak még láthatóbbá váltak. Az EU-nak keményen bele kell állnia a vitába, a kancellárnak pedig el kell döntenie, hogy hová áll.
Spiegel
Brüsszelben azzal számolnak, hogy kemény összecsapás lesz holnap és holnapután az állam- és kormányfők találkozóján, mivel az EU ultimátumot adott a magyar és a lengyel vezetésnek, ám az – legalábbis szavakban – változatlanul keménynek mutatkozik. A 25-ök belengetett ellenlépése, hogy ti. megcsinálják a koronaalapot Budapest és Varsó nélkül, igazából a keményvonalasok ötlete volt, hogy megadásra kényszerítsék Orbánt, illetve Kaczynskit.
Ám hogy ez immár a hivatalos álláspontnak számít, az egyrészt mutatja, mennyire eldurvult a vita, másrészt pedig arról árulkodik, hogy az unió kezdi elveszteni a türelmét. A két kormány módszeresen kiiktatta az ellenzéki sajtót, megrendítette az igazságszolgáltatás függetlenségét és csuklóztatja a kisebbségeket, valamint a civileket. Az EU ugyanakkor láthatólag nem hajlandó további kompromisszumra. Inkább meg akarja vívni a csatát. Ráadásul a két kormány már nem tudja a mentőcsomag megtorpedózásával zsarolni a bajban lévő államokat.
De Brüsszel kemény visszavágásra készül a költségvetés ügyében is. Von der Leyen már közölte, hogy szükség esetén 50-75 százalékkal visszafogják a Magyarország és Lengyelország számára különösen fontos szerkezeti támogatásokat.
EUobserver
Bár igen széleskörű a borúlátás a holnap kezdődő uniós csúcs előtt, mivel az idő szűk, a megoldandó feladat – a pénzügyi csomag jóváhagyása, illetve a Brexit-megállapodás – pedig óriási, ám a pozsonyi Globsec politikai elemző intézet egyik munkatársa szerint mégsem kell csüggedni. Merthogy hátszélben haladnak az unió vezetői, a földrészen nagy az EU támogatottsága.
Shane Markowitz, aki a CEU-n doktorált politológiából, úgy véli, hogy a szervezet jól kerülhet ki az erőpróbából, azaz meg tudja védeni a demokratikus elveket és elősegítheti a további jólétet. De nem szabad engednie a magyar és a lengyel kormánynak, legfeljebb apró gesztusról lehet szó, hogy menthessék az arcukat. Valójában Budapestet és Varsót már minden oldalról sorozzák.
Morawiecki már nehezen engedhet meg magának egy újabb politikai ingoványt. Pártjának népszerűsége zuhan több hazai botrány miatt. Azon kívül nyílt vita robbant ki a koalíción belül a vétó kapcsán. Visszaesett a felmérésekben a Fidesz is, már a Szájer-féle botrány előtt. Magyarországot keményen sújtja a járvány 2. hulláma és súlyos gazdasági következményekkel szembesül. Ami csak rosszabb lesz, ha nem megy át az EU-büdzsé. Ebben a helyzetben Brüsszelnek nem szabad kapitulálnia.
Az unió a végén jár két olyan veszélyes folyamatnak, amelynek kimenetele évtizedekre megszabja a szervezet jövőjét. Elszántságot kell tanúsítania az alapértékek védelmében.
Bloomberg
Merkelt a legrosszabb időpontban hagyja el az ereje, mutat rá a kommentár, hozzátéve, hogy a kancellár éveken át elnézte, ahogy Magyarországon és Lengyelországban elgennyesedett a helyzet a jogállam megsértése miatt. Most meg már a két kormány kisiklattathatja a pénzügyi csomagot, pedig a büdzsét és a helyreállítási alapot a németek a soros elnökség csúcsának szánták. A Brexit ügyében mutatkozó helybenjárás csak tovább ront a dolgon.
Hogy kiutat találjon, a német miniszterelnök ahhoz a régi trükkhöz folyamodik, hogy megpróbál belehelyezkedni az ellenfelek gondolkodásmódjába, hogy rájöjjön, melyek azok gyengéi és hol kínálkozik kompromisszum. Az uniós alapok megvonása az egyik vitapont, bár Orbán és Morawiecki számára emellett tét a nemzeti identitás és kultúra is. Márpedig ez igen kemény dió a hírhedetten gyakorlatias német politikus számára.
Tetézi a gondokat, hogy éveken szabadjára engedte Orbánt, mármint hogy az fittyet hányjon az alapelvekre. A Fidesz a Néppárt tagja maradhatott. Úgyhogy most nem csupán az EU erkölcsi tekintélye forog kockán, a szervezet pénzügyi és politikai jövője a tét. És úgy néz ki, hogy a kancellár megrendül a nyomás alatt, pedig általában nem szokása.
Politico
Az Európai Néppártban úgy reagáltak Orbán Viktor javaslatára, hogy ti. a jövőben csupán laza kapcsolat legyen a Fidesz és a pártcsalád között, hogy ki ne akarna magának különleges státuszt, nagyobb mozgástérrel, ha nem szeretne az adott csoporthoz tartozni, vagy úgy gondolja, hogy újabb összeesküvés készül ellene. De az értékelésekben a legtöbbször az köszön vissza, hogy itt csapdáról, illetve provokációról van szó. Közben úgy néz ki, hogy az EPP mai tanácskozásán nem lesz döntés Deutsch Tamás kizárásáról, mert nem szerepel a napirenden.
Die Zeit
Trump kudarca egyben vereség az európai nacionalisták számára, hiszen egy fontos elvbarátjukat vesztették el, ugyanakkor nemzetközi keretekben erősödik a demokrácia és a jogállam. Így látja a helyzetet a lap korábbi legendás főszerkesztője. Theo Sommer azonban nem venne mérget arra, amit Donald Tusk írt az amerikai elnök veresége után, hogy ti. a fejlemény az öreg földrészen a szélsőjobbos populizmus nagy nyomulásának végét harangozhatja be. Mindenesetre a magyar és a lengyel vezetés számára kiesik szűklátókörű nemzeti demagógiájuk egyik támasza.
Az európai államok többsége szembeszáll a budapesti és varsói autokratákkal. A Fehér Ház felől pedig immár ellenszél várható az EU ellenfelei számára. Viszont nagyon is remélhetnek segítséget Bidentől a nemzetközi együttműködés liberális hívei. Az EU megerősödik abban a hitében, hogy nyomás alá kell helyezni a magyar és lengyel kormányt, mármint hogy ne ássák még jobban alá a jogállamot. Szélsőséges politikájuknak Amerikában már nincs magas rangú támogatója. Ahogy Washington egy volt Nato-nagykövete megfogalmazta: a demokratikus értékek és a jogállam betartása átkozottul fontos az USA-hoz fűződő kapcsolatok szempontjából.
Le Monde
A lengyel kormányfő a jelek szerint végigházalja fél Európát azzal a cikkel, amelyben a maga igazát bizonygatja a jogállam elutasítása ügyében. Morawiecki írása a horvát Vecernji List és a Magyar Nemzet után megjelent a vezető francia lapban is.
Der Standard
Paul Lendvai szerint Magyarországon, Lengyelországban és Bulgáriában elképzelhetetlen, hogy megtörténjen az, ami Ausztriában, hogy ti. korrupció miatt elítélnek egy volt minisztert és utána az telenyilatkozza a sajtót, mondván, hogy politikai per zajlott ellene, és hogy a bírónő elfogult volt. Mindenesetre a kommentár egész Európa számára jelzésértékűnek tartja a döntést a jogállam hívei számára, mind Kelet-Európában, mind Brüsszelben. Egyben rámutat, hogy a verdikt az bizonyítja: Ausztriában független az igazságszolgáltatás, mert ellenállt minden beavatkozási kísérletnek, és az ügyészég bizonyítékai, illetve 150 tanú vallomása alapján 8 évet szabott ki a néppárti Grasserre, aki hét éven át volt a gazdasági tárca vezetője. Szabadságpárti bűntársa – első fokon – 7 évet kapott.
Ez volt a modern Ausztria eddigi legnagyobb korrupciós pere, a bíróság 168 napon át tárgyalta a hűtlen kezelés ügyét. A végén kiderült, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. De az is, hogy a vétkesek egész vesztegetési hálózatot építettek ki. Ugyanakkor a magyaroknál lehetetlen, hogy hasonló ügyben a delikvensek minden lehetséges sajtóorgánumnak elpanaszolják a keservüket. Hiszen az Alkotmánybíróság Fidesz-közeli tagokkal van tele és a jogállam aláásását jelentette a bírák kényszerű nyugdíjazása is. A főügyész Orbán bizalmasa, és büntetlenséget szavatol a hatalom közeli oligarcháknak, amikor azok ellen felmerül a korrupció gyanúja.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.09.
Bloomberg
Varsói tárgyalásai után mind Orbán Viktor, mind lengyel kollégája azt hangoztatta, hogy várhatóan szabaddá válik az út a hétéves költségvetés, illetve a gazdasági ösztönző program előtt, ők azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy egyiket sem szabad összekapcsolni a jogállami normák teljesítésével. Mindazonáltal a magyar politikus szerint a holnap kezdődő EU-csúcskonferencia előtt csupán egy centire vannak a megállapodástól. Részleteket azonban nem árult el. Annyit mondott: jók az esélyek, hogy holnap vagy holnapután Brüsszelben pontot tegyenek az ügy végére. Az pedig nagy siker volna, tette hozzá.
A hírügynökség úgy tudja, hogy a színfalak mögött megy az egyeztetés, mert próbálnak olyan megoldást találni, ami lehetővé teszi az arcmentést a két kormány számára. Ám egyrészt félő, hogy Brüsszel alábecsüli a két ország elszántságát, másrészt viszont Budapest és Varsó túlértékelheti a saját helyzetét. A lengyel szóvivő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy aligha lesz egyezség, ha az EU nem lép vissza a jogállami feltételektől.
Reuters
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki ugyan nem enged a jogállami vitában, a magyar vezető mégis úgy látja, hogy győzelemre áll. A miniszterelnök Varsóban nyilatkozott, miután az EU ultimátumáról egyeztetett a lengyel vezetéssel. Szerinte a héten meglehet az áttörés, bár azért nem garantálná. Úgy fogalmazott, hogy más országok már letették a garast és most itt az idő egyezségre jutni Magyarországgal, illetve Lengyelországgal.
Ugyanakkor nem látszik, hogy a 25-ök változtatnának álláspontjukon. A német Európa-ügyi miniszter közölte, hogy próbálnak megállapodásra jutni, de a jogállami mechanizmushoz nem lehet hozzányúlni. Egy uniós diplomata szerint ha Budapest, valamint Varsó ragaszkodik a vétóhoz, akkor a közösség nélkülük hozza tető alá a mentőcsomagot.
Viszont ha nem lesz új költségvetés, az keményen érinti a magyar és a lengyel kormányt, hiszen mindkettő a támogatások fő kedvezményezettjének számít. Ám Orbán és Kaczynski odahaza úgy állítja be, hogy a nemzeti szuverenitást kell megvédeniük. A Fidesz azt sulykolja, hogy az egész vita mögött a bevándorlás húzódik meg, mármint hogy az EU migránsokat akar rákényszeríteni az országra.
Süddeutsche Zeitung
A német Európa-ügyi miniszter keményen bírálta Magyarországot és Lengyelországot, mondván, hogy az EU nem pénzkiadó automata, nem elsősorban egységes piac, hanem mindenek előtt érték- és jogközösség. A német kormány soros elnökként igyekszik elsimítani a vitát, ezért hírek szerint intenzív párbeszédet folytat Budapesttel, illetve Varsóval. Az egyik lehetséges megoldás, hogy az unió nyilatkozatban teszi egyértelművé: a két országnak nem kell semmiféle hátsó szándéktól tartania a jogállami mechanizmus kapcsán.
Orbán és Morawiecki azonban idáig nem hajlik a kompromisszumra. A magyar miniszterelnök kijelentette Varsóban, hogy ők állnak az egyik oldalon, a német elnökség pedig a másikon. Hogy mennyire számít a pénz, arról azt mondta, hogy az mindig lényeges. De van fontosabb, és nem lehet mindent az anyagiaknak alárendelni. Hiszen a nemzeti szuverenitásért harcolnak. A magyar gazdaság pedig elég erős, hogy egymaga is megküzdjön a Covid-19-cel. Nem kell függni az EU támogatásától. De azért jó volna megállapodásra jutni.
Hogy miben állna az egyezség, az nem világos. A jogállami klauzulát csak nagyon nehezen lehetne módosítani. Egyes tagok, például a hollandok elutasítanák a szabályozás felvizezését, de az EP is ugyanígy áll hozzá a kérdéshez. Weber a néppárti frakció nevében kifejtette, hogy a Parlament nem hajlandó hozzányúlni a jóváhagyott kompromisszumhoz. Azon kívül egyetértett azzal, hogy ha nincs más választás, akkor a magyarok és lengyelek nélkül is össze kell hozni a koronaalapot.
Uniós diplomaták azt közölték, hogy nekilátnak a munkának, ha nem hoz eredményt az uniós csúcs. A Bizottság úgy számol, hogy a két ország valamikor jövőre úgyis visszavonja a vétóját, és akkor mehet eredeti formájában a csomag. Azaz csak egy évre kell áthidaló megoldást találni. Addig úgyis csak igen keveset fizetnének ki még az eredeti tervek szerint is.
A pénzügyi vita elvileg nem szerepel a kétnapos brüsszeli tanácskozás napirendjén, de Orbán és Morawiecki alighanem szembesül egy-két keresetlen szóval a többiek részéről, már ha nem tér előbb jobb belátásra.
Washington Post
A német Európa-ügyi miniszter felelőtlenségnek minősítette, ha tovább késne a 2027-ig érvényes költségvetés, illetve a gazdasági újjáépítési terv elfogadása. Roth, aki videóbeszélgetést folytatott európai kollégáival, alapvetőnek nevezte a 750 milliárd eurós alapot, mivel egy sor ország gazdaságát teljesen hazavágta a járvány. Úgy fogalmazott, hogy minden nappal csak még láthatóbbak lesznek a válság következményei, ezért nem szabad hátráltatni, hogy a polgárok végre hozzájussanak az alapvető segítséghez. Ennélfogva azt sürgősen folyósítani kell.
FAZ
Magyarország a kemény ellenállást választotta az unióval zajló pénzügyi vitában. A lengyelek azonban már békülékenyebb hangokat hallatnak, mert náluk erősödik az elégedetlenség a blokád miatt. Orbán – meglepetésre – 8 napon belül már másodszor utazott Varsóba és ott tárgyalópartnereivel megerősítette, hogy hallani sem akarnak jogállami kikötésekről az uniós támogatások kapcsán. Ám közben az egyik lengyel kisebbik koalíciós párt vezetője megismételte, hogy szó lehet kompromisszumról, ha biztosítékokat kapnak, hogy az LMBT-jogok jegyében nem kell módosítani a családjogi törvényen.
Szólt arról is, hogy Varsó sosem ellenezte az átlátható szabályokat, amikor arról volt szó, hogy ne legyenek visszaélések az uniós alapok felhasználásánál. Ez ügyben Lengyelországgal nincsenek is bajok, sokkal rosszabb azonban a magyar és cseh kép. Hogy lengyel partnerét megkösse, Budapest egyre másra emlékezteti arra, hogy a két miniszterelnök pár hete megállapodott: kölcsönösen támogatják egymást a vétókérdésben.
Süddeutsche Zeitung
Lengyelország függetlenségét a világon senki sem fenyegeti, nyilatkozta a lapnak az ellenzéki többségű varsói felsőház vezetője. Tomasz Grodzki, aki civilben sebész, egyébként pedig a PiS legfőbb riválisának számító Polgári Platform tagja, óva inti a vétótól a lengyel kormányt. Azt mondja, az végzetes volna a nemzet szemszögéből. Mint elmondta, legutóbb abból kerekedett hasonlóan nagy baj, hogy a kommunista vezetés – Moszkva közbenjárására – 1947-ben elutasította a Marshall-segélyt. Most nem szabadna megismételni a hibát.
A politikus elutasítja, hogy egyesek a kilépéssel kacérkodnak, hiszen annak idején népszavazás hagyta jóvá a belépést. Jelenleg a lakosság 80 százaléka kedvezően vélekedik az EU-ról. Az ország vállalta, hogy betartja az alapelveket, köztük a jogállamiságot. Brüsszel nem állomásoztat csapatokat vagy páncélosokat lengyel földön. A szuverenitás egyáltalán nincs veszélyben. Csak akkor lenne, ha az ország megszakítaná a kapcsolatokat az unióval és ismét kelet felé fordulna.
A keményvonalas igazságügyi miniszter tárgyalási taktikáját úgy értékelte, hogy az brutális. Ziobro ugyanis elvárja, hogy Európa lépjen vissza, miközben több tagállam is dühös, mert nem kapja meg a várva várt pénz a járvány következményeinek enyhítésére. A holland miniszterelnök már jelezte, hogy a közösség megvolna a magyarok és a lengyelek nélkül is.
Ugyanakkor Lengyelországban veszélyben van a demokrácia és a hatalmi ágak megosztása, az igazságszolgáltatást a politika ellenőrzi. Fenyegetés éri a kisebbségi jogokat is. A rendőrség borsspray-t vet be békés tüntetők, sőt parlamenti képviselők ellen is. Ilyesmi nem fordult elő a rendszerváltás óta. Látnivaló, hogy a kormány a tekintélyuralom felé tart, de még meg lehet fordítani a folyamatot. Ám igencsak nehéz lesz az ellenzék ellenállása nélkül, vagy adott esetben az EU-n kívül.
De fontos, hogy időben közbe kell lépni, még mielőtt kifejlődik a baj. A világ csak nézte a magyar és lengyel demokrácia lebontását és az reméltek, hogy észhez tér a két rezsim. Ám csak erősödött az autoriter irányzat. Teljesen jogos a két országra nehezedő nyomás. Máskülönben megnyílik az út Kelet felé, de azt inkább nem forszírozni. Elég volt a népköztársaságból. Merthogy Grodzki szerint Kaczynski a 89 előtti rendszerhez tér vissza.
Az uralkodó párt úgy érzi, hogy a törvények felett áll, olyan dolgokat enged meg magának, amik tiltottak a közönséges halandók számára, a kiválasztott bírók pedig megvédik.
FT
Magyarország és Lengyelország ráfarag, ha megtorpedózza az unió két nagy pénzügyi tervét – hangsúlyozza a vezércikk, merthogy elsősorban a két nép issza majd meg a makacskodás levét. Márpedig jelen állás szerint a két nacionalista kormány bekeményített. Ily módon már méretes szakadék alakult ki az alapvető normák ügyében.
Budapest és Varsó azt hiszi, hogy fojtófogásban tarthatja az európai döntéshozatalt, de tévednek, mert gyengék és csak saját maguk alatt vágják a fát. Hiába állítják, hogy csupán védekeznek a liberális brüsszeli elit terjeszkedése ellen. Valójában igen sokat profitálnak a tagság jóvoltából: 2018-ban a magyar és lengyel GDP 5, illetve 3,4 százalékának megfelelő összeg érkezett Brüsszelből. Továbbá csak a mentőcsomagból 8, illetve 30 milliárd esne le nekik.
De ha nincs más választás, a többieknek meg kell csinálniuk nélkülük is, mert az nem lehet, hogy túszul ejtse a közösséget két tag, amely nagy ívben tesz a jogállami elvek betartására vállalt közös kötelezettségre. Sőt, ha beválik, akkor a módszert lehet más területeken is alkalmazni. Magyarország és Lengyelország közben hamar megtapasztalhatja, hogy immár csupán másodrendű tag.
A 25-öknek meg kell szavazniuk a jogállami mechanizmust, hiába hozakodik elő Budapest és Varsó mindenféle képtelen váddal. Közben a lengyeleknél ókonzervatív körök már azt pedzegetik, hogy van élet az EU-n kívül is. Orbán a Brexit előnyeként említette a britek által előállított vakcinát. Pedig nem lehet kétségbevonni a tagság előnyeit.
De a masszív propaganda megváltoztathatja a közhangulatot, hiába pártolja a két ország lakosságának többsége az uniót. Csakhogy a két vezetés az autoriter fordulatot arra a gazdasági sikerre építette, amihez a közösségi pénz, illetve az egységes piac szolgáltatja az alapot.
Ám lehet, hogy a figyelmeztetés Merkelnek szól, mert ő mindennél előbbre valónak tartja az európai egységet, ezért folyamatosan homokba dugta a fejét, amikor Budapest és Varsó visszaélt hatalmával. Ám a törésvonalak csak még láthatóbbá váltak. Az EU-nak keményen bele kell állnia a vitába, a kancellárnak pedig el kell döntenie, hogy hová áll.
Spiegel
Brüsszelben azzal számolnak, hogy kemény összecsapás lesz holnap és holnapután az állam- és kormányfők találkozóján, mivel az EU ultimátumot adott a magyar és a lengyel vezetésnek, ám az – legalábbis szavakban – változatlanul keménynek mutatkozik. A 25-ök belengetett ellenlépése, hogy ti. megcsinálják a koronaalapot Budapest és Varsó nélkül, igazából a keményvonalasok ötlete volt, hogy megadásra kényszerítsék Orbánt, illetve Kaczynskit.
Ám hogy ez immár a hivatalos álláspontnak számít, az egyrészt mutatja, mennyire eldurvult a vita, másrészt pedig arról árulkodik, hogy az unió kezdi elveszteni a türelmét. A két kormány módszeresen kiiktatta az ellenzéki sajtót, megrendítette az igazságszolgáltatás függetlenségét és csuklóztatja a kisebbségeket, valamint a civileket. Az EU ugyanakkor láthatólag nem hajlandó további kompromisszumra. Inkább meg akarja vívni a csatát. Ráadásul a két kormány már nem tudja a mentőcsomag megtorpedózásával zsarolni a bajban lévő államokat.
De Brüsszel kemény visszavágásra készül a költségvetés ügyében is. Von der Leyen már közölte, hogy szükség esetén 50-75 százalékkal visszafogják a Magyarország és Lengyelország számára különösen fontos szerkezeti támogatásokat.
EUobserver
Bár igen széleskörű a borúlátás a holnap kezdődő uniós csúcs előtt, mivel az idő szűk, a megoldandó feladat – a pénzügyi csomag jóváhagyása, illetve a Brexit-megállapodás – pedig óriási, ám a pozsonyi Globsec politikai elemző intézet egyik munkatársa szerint mégsem kell csüggedni. Merthogy hátszélben haladnak az unió vezetői, a földrészen nagy az EU támogatottsága.
Shane Markowitz, aki a CEU-n doktorált politológiából, úgy véli, hogy a szervezet jól kerülhet ki az erőpróbából, azaz meg tudja védeni a demokratikus elveket és elősegítheti a további jólétet. De nem szabad engednie a magyar és a lengyel kormánynak, legfeljebb apró gesztusról lehet szó, hogy menthessék az arcukat. Valójában Budapestet és Varsót már minden oldalról sorozzák.
Morawiecki már nehezen engedhet meg magának egy újabb politikai ingoványt. Pártjának népszerűsége zuhan több hazai botrány miatt. Azon kívül nyílt vita robbant ki a koalíción belül a vétó kapcsán. Visszaesett a felmérésekben a Fidesz is, már a Szájer-féle botrány előtt. Magyarországot keményen sújtja a járvány 2. hulláma és súlyos gazdasági következményekkel szembesül. Ami csak rosszabb lesz, ha nem megy át az EU-büdzsé. Ebben a helyzetben Brüsszelnek nem szabad kapitulálnia.
Az unió a végén jár két olyan veszélyes folyamatnak, amelynek kimenetele évtizedekre megszabja a szervezet jövőjét. Elszántságot kell tanúsítania az alapértékek védelmében.
Bloomberg
Merkelt a legrosszabb időpontban hagyja el az ereje, mutat rá a kommentár, hozzátéve, hogy a kancellár éveken át elnézte, ahogy Magyarországon és Lengyelországban elgennyesedett a helyzet a jogállam megsértése miatt. Most meg már a két kormány kisiklattathatja a pénzügyi csomagot, pedig a büdzsét és a helyreállítási alapot a németek a soros elnökség csúcsának szánták. A Brexit ügyében mutatkozó helybenjárás csak tovább ront a dolgon.
Hogy kiutat találjon, a német miniszterelnök ahhoz a régi trükkhöz folyamodik, hogy megpróbál belehelyezkedni az ellenfelek gondolkodásmódjába, hogy rájöjjön, melyek azok gyengéi és hol kínálkozik kompromisszum. Az uniós alapok megvonása az egyik vitapont, bár Orbán és Morawiecki számára emellett tét a nemzeti identitás és kultúra is. Márpedig ez igen kemény dió a hírhedetten gyakorlatias német politikus számára.
Tetézi a gondokat, hogy éveken szabadjára engedte Orbánt, mármint hogy az fittyet hányjon az alapelvekre. A Fidesz a Néppárt tagja maradhatott. Úgyhogy most nem csupán az EU erkölcsi tekintélye forog kockán, a szervezet pénzügyi és politikai jövője a tét. És úgy néz ki, hogy a kancellár megrendül a nyomás alatt, pedig általában nem szokása.
Politico
Az Európai Néppártban úgy reagáltak Orbán Viktor javaslatára, hogy ti. a jövőben csupán laza kapcsolat legyen a Fidesz és a pártcsalád között, hogy ki ne akarna magának különleges státuszt, nagyobb mozgástérrel, ha nem szeretne az adott csoporthoz tartozni, vagy úgy gondolja, hogy újabb összeesküvés készül ellene. De az értékelésekben a legtöbbször az köszön vissza, hogy itt csapdáról, illetve provokációról van szó. Közben úgy néz ki, hogy az EPP mai tanácskozásán nem lesz döntés Deutsch Tamás kizárásáról, mert nem szerepel a napirenden.
Die Zeit
Trump kudarca egyben vereség az európai nacionalisták számára, hiszen egy fontos elvbarátjukat vesztették el, ugyanakkor nemzetközi keretekben erősödik a demokrácia és a jogállam. Így látja a helyzetet a lap korábbi legendás főszerkesztője. Theo Sommer azonban nem venne mérget arra, amit Donald Tusk írt az amerikai elnök veresége után, hogy ti. a fejlemény az öreg földrészen a szélsőjobbos populizmus nagy nyomulásának végét harangozhatja be. Mindenesetre a magyar és a lengyel vezetés számára kiesik szűklátókörű nemzeti demagógiájuk egyik támasza.
Az európai államok többsége szembeszáll a budapesti és varsói autokratákkal. A Fehér Ház felől pedig immár ellenszél várható az EU ellenfelei számára. Viszont nagyon is remélhetnek segítséget Bidentől a nemzetközi együttműködés liberális hívei. Az EU megerősödik abban a hitében, hogy nyomás alá kell helyezni a magyar és lengyel kormányt, mármint hogy ne ássák még jobban alá a jogállamot. Szélsőséges politikájuknak Amerikában már nincs magas rangú támogatója. Ahogy Washington egy volt Nato-nagykövete megfogalmazta: a demokratikus értékek és a jogállam betartása átkozottul fontos az USA-hoz fűződő kapcsolatok szempontjából.
Le Monde
A lengyel kormányfő a jelek szerint végigházalja fél Európát azzal a cikkel, amelyben a maga igazát bizonygatja a jogállam elutasítása ügyében. Morawiecki írása a horvát Vecernji List és a Magyar Nemzet után megjelent a vezető francia lapban is.
Der Standard
Paul Lendvai szerint Magyarországon, Lengyelországban és Bulgáriában elképzelhetetlen, hogy megtörténjen az, ami Ausztriában, hogy ti. korrupció miatt elítélnek egy volt minisztert és utána az telenyilatkozza a sajtót, mondván, hogy politikai per zajlott ellene, és hogy a bírónő elfogult volt. Mindenesetre a kommentár egész Európa számára jelzésértékűnek tartja a döntést a jogállam hívei számára, mind Kelet-Európában, mind Brüsszelben. Egyben rámutat, hogy a verdikt az bizonyítja: Ausztriában független az igazságszolgáltatás, mert ellenállt minden beavatkozási kísérletnek, és az ügyészég bizonyítékai, illetve 150 tanú vallomása alapján 8 évet szabott ki a néppárti Grasserre, aki hét éven át volt a gazdasági tárca vezetője. Szabadságpárti bűntársa – első fokon – 7 évet kapott.
Ez volt a modern Ausztria eddigi legnagyobb korrupciós pere, a bíróság 168 napon át tárgyalta a hűtlen kezelés ügyét. A végén kiderült, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. De az is, hogy a vétkesek egész vesztegetési hálózatot építettek ki. Ugyanakkor a magyaroknál lehetetlen, hogy hasonló ügyben a delikvensek minden lehetséges sajtóorgánumnak elpanaszolják a keservüket. Hiszen az Alkotmánybíróság Fidesz-közeli tagokkal van tele és a jogállam aláásását jelentette a bírák kényszerű nyugdíjazása is. A főügyész Orbán bizalmasa, és büntetlenséget szavatol a hatalom közeli oligarcháknak, amikor azok ellen felmerül a korrupció gyanúja.