NÉPSZAVA ONLINESzerző: SZELESTEY LAJOS2020.12.04.
Brüsszeli vezető politikusok szerint a magyar és a lengyel lakosságra üthet vissza, ha a két vezetés még sokáig lengeti a vétót.
Yahoo/Bloomberg
Ellentmondásos jelek érkeznek Varsóból, hogy mit is akar tenni Lengyelország a jogállami vitában. Gowin miniszterelnök helyettes azt közölte, hogy lehetséges a kompromisszum, pl. úgy, hogy az EU nyilatkozatban rögzíti, miként is működne a jogállami mechanizmus. A nyilatkozat arra utal, hogy kezd ideges lenni a lengyel vezetés, ám a politikus a mérsékelt, békülékenyebb szárnyhoz tartozik. Előzőleg viszont Morawiecki kijelentette, hogy szó sem lehet megadásról. Márpedig a hangot éppen a keményvonalasok adják meg. Így bizonytalan, hogy Gowin nem azt tesztelte-e, van-e mód a visszavonulásra.
Közben az Európai Néppárt frakcióvezetője is óva intette Magyarországot és Lengyelországot, hogy tegyenek eleget a jogállami normáknak, mert különben nagy problémák elé néznek. Nélkülük is tető alá hozzák a 750 milliárdos mentőcsomagot. Weber ezt szükségmegoldásnak nevezte, hozzátéve, hogy nincs más választás, ha a másik oldal nem adja fel a blokkolás politikáját.
Budapest és Varsó úgy állítja be, hogy a brüsszeli liberális elit beleüti az orrát a dolgukba. Közben azonban a Fidesz és a Jog és Igazságosság rátenyerel a bíróságokra, a közmédiára és más demokratikus intézményekre. Azt is hangoztatják, hogy meglennének az uniós pénz nélkül. Sőt, Magyarország már fel is vett 2,5 milliárd eurós hitelt, vagyis nem izgatja, ha netán kimarad a jóból. Morawiecki pedig azt közölte, hogy a piacon bármikor olcsón jutnak kölcsönhöz.
Ám egy varsói bankár szerint a költségek jócskán megugorhatnak, az az unió elzárja a pénzcsapot, márpedig itt tízmilliárd eurókról van szó a következő hat évben. És lehet, hogy most még nem mutatkozik semmiféle veszély a két renitens számára, ám ha nincs mögöttük a közösségi támasz, az idővel keményen kihathat a forint és a zloty árfolyamára, valamint a hitelfeltételekre is.
A költségvetésért felelős uniós biztos is azt üzente a magyar és a lengyel kormánynak, hogy kár forszírozniuk a vétót, mert nem tudják megakadályozni a gazdaság mentőprogramot. Az osztrák Hahn szerint Budapest és Varsó hiába próbálkozik, az EU mindenképpen segíteni fog az uniós polgároknak. A brüsszeli jogászok már megtalálták a megoldást, hogy miként lehet kihagyni a tervből a magyarokat és a lengyeleket. Azaz a politikus fokozta a nyomást a szervezet részéről.
Mint mondta, a magyar és a lengyel lakosságra üthet vissza, ha a két vezetés még sokáig lengeti a vétót. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a két ország a jelek szerint kezdi kapisgálni, mekkora pénzektől kénytelen elbúcsúzni, ha hepciáskodik. Ennek jele, hogy a lengyel miniszterelnök-helyettes már arról beszélt: hogy lehetséges a megállapodás. Akár úgy is, hogy nem nyitják meg újra a vitát a jogállami mechanizmusról, hanem kötelező állásfoglalásban rögzítik, hogy miként kívánják azt alkalmazni szükség esetén.
Hahn ehhez annyit tett hozzá, hogy a cél a megállapodás, de a Bizottság tisztában van a rá háruló felelősséggel, azért tanulmányozza az alternatív lehetőségeket is. Ha nem lesz januártól érvényes, új költségvetés, akkor az 25-30 milliárd elvesztésével járhat, csak jövőre. Ez pedig különösen érzékenyen érinti a legnagyobb kedvezményezetteket, a kohéziós támogatások célországait. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ez senkinek sem volna jó, így nem is áll érdekében senkinek sem.
Von der Leyen azzal fenyegeti a magyar és a lengyel vezetést, hogy nélkülük csinálják meg a gazdaságélénkítő csomagot, ha a jövő szerda-csütörtöki csúcstalálkozón nem lesz előrelépés az ügyben. A Bizottság elnöke szemtanúk szerint egy videó beszélgetésben közölte ezt az Európai Parlament első emberével. Úgy fogalmazott, hogy mindenképpen meg akarja menteni a tervet, ezért – 25-ös körben - a megerősített együttműködést javasolja. Ez azt jelentené, hogy az EP nem szavazna a büdzsé előirányzatáról.
Egy bizottsági illetékes hozzátette, hogy ezt az alternatívát gyorsan be tudják indítani, ha magyarok és a lengyelek tovább makacskodnak. De az elsőszámú forgatókönyv az, hogy az állam- és kormányfők jussanak dűlőre egymással a következő héten.
Merkel hétfőn jelezte, hogy esetleg hajlandó némi engedményre. Egy brüsszeli forrás viszont kiemelte, hogy ha kormányközi megoldást akarnak, az olyan volna, mintha a kereket kellene újra feltalálni. Az pedig időigényes. De igen negatív következményekkel járna a kohéziós politikára. Az ilyen címen folyósított segélyek akár 50-75 százalékkal is csökkenhetnek a szükséghelyzet folytán, ugyanakkor ettől még hatályba lépne a jogállami mechanizmus.
Lehet, hogy hoppon marad a magyar és a lengyel kormány a segélycsomag ügyében, mert Brüsszelben az az általános nézet, hogy Budapest és Varsó túl messzire merészkedett és így már a német kancellár sem tud nekik segíteni. Mindenesetre a két ország egyelőre úgy véli, hogy a végén az EU beadja a derekát, ha másért nem, azért, mert a spanyoloknak és az olaszoknak rettenetesen kell a segítség. Eddig azonban nem jött be a számítás, mert Jansát leszámítva a többiek kitartanak a nyári egyezség mellett.
Mi több, a Bizottság csak teker egyet a hüvelykszorítón: a lap szerint azon dolgozik gőzerővel, hogy magyar és lengyel részvétel nélkül jöjjön létre a 750 milliárd eurós pénzügyi keret. Akkor pedig Orbán és Kaczynski 6,2, illetve 23,1 milliárdtól esik el. A módszer az volna, hogy a közreműködők önkéntes garanciát vállalnának, tehát a program uniós költségvetési kereteken kívül bonyolódna le.
A magyarok és a lengyelek persze csatlakozhatnak, de sok értelme az ő szemszögükből nem volna, hiszen a jogállami mechanizmus mindenképpen életbe lépne. De elképzelhető az is, hogy az ún. megerősített együttműködés lesz a csomag jogi alapja. Persze ettől még nem oldódna meg a 2027-ig szóló költségvetés ügye, de ha az unió januártól kénytelen áttérni a szükséggazdálkodásra, az is bevágna a két országnak, amely köti az ebet karóhoz. Hiszen elsősorban a felzárkózási támogatások állnának le.
Ketten Európa ellen – írja a vezető német lap, hozzátéve, hogy az unió igyekszik visszaterelni Magyarországot és Lengyelországot a helyes útra, de a viszály szétszakíthatja a szervezetet. Hiszen Budapest és Varsó teljesen más irányba tart, mint a többiek. A magyar kormány korlátozza a szólásszabadságot, amennyiben baráti sajtóorgánumokat vásárol fel, illetve támogat. A kritikus média ellen viszont jogi eszközökkel lép fel. Csuklóztatja őket, a nemszeretem civileket pedig fenyegeti. Szűkíti a tudomány, a vallás és a gyülekezés szabadságát. Európa jobbik fele azonban ezt nem kívánja lenyelni és keresi a kiutat.
Hiszen itt alapvető felfogásbeli különbség mutatkozik a két oldal között. Orbán többször is világossá tette, hogy nem kér a liberális demokrácia brüsszeli értelmezéséből. Az ő ideálja tagadja sokszínűséget, jóllehet az a liberális demokrácia alapja. Egyfajta népakaratra hivatkozik, amelynek felismerésére persze ő maga hivatott. Más nézetek ártanak a nemzetnek, ezért értelemszerűen el kell azokat nyomni. De az igazi tét az EU értékalapja, vagyis az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság. Ám ha valaki az alapokat ássa alá, akkor félő, hogy előbb-utóbb összedől a közös épület.
Az unió nem készült fel ilyesfajta gondra. Az eddigi jogi próbálkozások sikertelennek bizonyultak, viszont a pénzzel meg lehet fogni a két országot. Úgy, hogy a költségvetési vitát elnapolják, viszont ilyen-olyan úton beindítják a gazdasági újjáépítési tervet. E persze szinte hadüzenettel érne fel Budapesttel és Varsóval szemben. Ennélfogva jobb megoldásnak tűnik a megerősített együttműködés, állítólag Merkel is emellett van. De leginkább arra jó, hogy ráébressze a két kormányt: nem mennek semmire sem a vétófenyegetéssel. Ehhez a többieknek össze kellene fogniuk, ám ez nemigen várható. Most a színfalak mögött nézik, hogy meddig hajlandó elmenni a két fél. A német kancellár azonban már utalt arra, hogy kész valamelyest engedni. A hollandok és mások ugyanakkor erre nem hajlandóak. Jogállam-ügyben elutasítják a kompromisszumot. Azon kívül a hágai parlament kötelezte Rutte kormányfőt, hogy vétózza meg, ha meg akarják gyengíteni a mechanizmust.
„Orbán szövetségesétől az orgiabotrányig: a Fidesz egyik alapítójának bukása”. Ezzel a címmel fut végig Szájer József politikai pályafutásán a portál. Felidézi, hogy a képviselő végigkísérte a miniszterelnök útját, az ellenzéki szereptől egészen addig, hogy Orbánból jobboldali populista lett. Úgy hogy nem is volt könnyű helyzetben most a kormányfő, hogy mitévő legyen, de sokáig nem dilemmázott.
Szájer karrierje tökéletesen tükrözi a párt metamorfózisát, de a múlt pénteken történtek már a Fidesz, sőt maga, a nagyfőnök hitelességét fenyegették a törzsválasztók soraiban, márpedig közeleg a választás. Így bár a politikus eredetileg nem akart lemondani, nyilvánvalóan kényszerítették rá, mivel a sztori nem tűnt el a szalaghírekből. Egyébként nemi orientációja a Fidesz indulásakor téma volt a belső berkekben, de azután nem tartották fontosnak.
Az ellenfelek szerint Szájer ténykedése bűzlik a képmutatástól, hiszen a hatalom újabban lecsap az LMBT-közösségre és megbélyegzi az ilyen embereket. A botrány megerősíti azt a véleményt, hogy legalábbis egyes fideszes vezetők cseppet sem hisznek az őskonzervatív politikában és retorikában. Vizet prédikálnak, miközben bort isznak.
Hegedűs István, a párt egykori tagjaként úgy emlékszik vissza, hogy annak idején Szájer igen okos, felkészült és nagy tudású volt, akitől akkoriban távol állt a radikalizmus és populizmus. Ám mostanság nyíltan bevállalta a hivatalos álláspontot a nemi kisebbségekkel szemben. Ugyanakkor Orbán mindig szerét ejtette, hogy együtt ebédeljen vele, amikor Brüsszelben járt. Egy fideszes forrás szerint Szájer fontos szerepet töltött be a magyar Európa-politika alakításában.
A Néppárton belül Orbán szócsöveként működött. Közvetlen munkatársai keményen dolgozó, elszántan lojális politikusként jellemzik. Schöpflin György szerint pontosan tudta, mit akarnak az unió kulcsfigurái. De ettől még kint olyan hírnevet szerzett magának, mint aki keményen védi a magyar álláspontot az EU-intézményekkel szemben.
Az EPP-n belül inkább távolságtartónak ismerték, aki nem keresi a nyilvánosságot, viszont nagyon jó benyomást keltett, amikor össze kellett fognia a frakció munkáját. Egy német képviselő azt mondta róla, hogy kedves, korrekt volt és igen jó megoldásokat talált a vitákban a pártcsalád alelnökeként.
Szájer Józsefnél egyáltalán nem fedték egymást a szavak és a tettek. A képviselő a magyar politikai elit tagja volt, de a szexbotrány folytán pártja ellenmondásosságának jelképe lett. Amikor felszólalt az Európai Parlamentben, mindig egy kicsit izgatott volt, de ettől még Orbán legfőbb helytartójának számított Brüsszelben. Ám pont azok miatt az értékek miatt bukott meg, amelyeket nyilvánosan képviselt.
A szavazásokért felelős alelnökként kulcsszerepe volt a Néppártban és bár ott nem kötelező a hivatalos álláspontot támogatni, Szájer vezette, hogy ki az, aki kiszavazott a frakcióból. Sokat megélt brüsszeli tudósítók kicsinyes, humortalan és könnyen sértődő emberként jellemzik. De négy vagy öt éve feltűnt nekik, hogy addig mindig a szürke hivatalnok öltözékben mutatkozott, ám egyszer csak lecserélte ruhatárát és színes hipszterként megkülönböztette magát a fő áramlattól. Meg ótestamentumi szakállat is eresztett, a legújabb divat szerint.
Régi szövetségese, Orbán Viktor tapsa közepette távozott a Fideszből Szájer József. A miniszterelnök azonban nem részletezte, milyen értékeket szegett meg a képviselő: hogy nem vette figyelembe a brüsszeli koronakorlátozásokat, netán hogy egy lefolyócsövön próbált elmenekülni a rendőrség elől? Hogy kábítószert találtak a hátizsákjában? Vagy a magánélete miatt? Esetleg hogy közszemlére tette ki szexuális vonzódását? Mindenesetre nagy árat fizetett a hétvégi élvezkedésért. A házigazda ugyanakkor semmi kivetnivalót nem talál a meleg gruppenpartiban. Azt mondja: a részvevők mindannyian felnőtt emberek voltak, és minden közös akaratból történt.
Közben az Európai Néppártban a CDU-csoport vezetője zokon vette, hogy aláírásgyűjtő akció indult Deutsch Tamás kizárására, miután a Fidesz-delegáció első embere a jogállami vitában Gestapo-, illetve ávós módszerekkel vádolta meg Manfred Webert. Daniel Caspary azonban úgy véli, hogy a kezdeményezést az időpont miatt nem volt szerencsés, sőt a céllal ellentétes lehet. Hiszen sürgősen meg kell oldani a költségvetési vitát, és ebben e helyzetben nem szabad felülni semmilyen provokációnak. Merthogy arról van szó. Ám a német kereszténydemokrata politikus úgy gondolja, hogy Deutsh egy idő után bocsánatot fog kérni.
Jó pár diák kiutasítástól tart a Bécsben, a CEU-n, egyesek már meg is kapták a határozatot. A gond az, hogy turistavízummal érkeztek az osztrák fővárosba, ott adták be a kérelmet, csakhogy azok feldolgozása annyira elhúzódott, hogy közben lejárt a háromhónapos határidő, ameddig ilyen jogcímen maradhattak. Ez esetben a bürokrácia nem ismer tréfát: menniük kell. A legtöbben Magyarországra jönnek át, mert itt még van tartózkodási engedélyük és Budapestről küldik el ismét a folyamodványt.
400 hallgatónak semmi gondja nem volt a formaságokkal, de a diákönkormányzat több mint 50 problémás esetről tud. A fiatalok dolgát megnehezíti, hogy bár az iskola legtöbbjüknek ösztöndíjat ad, továbbá gondoskodik a szállásról is, mégis számlakivonatot kell bemutatniuk csaknem 10 ezer euróról. Ha pedig kiutasítják őket adminisztratív okokból, akkor még 1200 eurós bírság is fenyeget.
A bécsi önkormányzat illetékes főosztályának vezetője azonban nyugtatja a kedélyeket. Azt mondja, legfeljebb egyes esetekről lehet szó, de a CEU fontos a városnak, és a jövőben igyekeznek tartani a határidőt.
