Szerző: Klubrádió / pj
2020.11.29.
2020. november 29., vasárnap
CSILLAGOK ÚTJÁN
KLUBRÁDIÓ / ÖRÖMZENE
Szerző: Klubrádió / pj
2020.11.29.
Előbb Benkő László, majd Mihály Tamás hunyt el a napokban a legendás Omega tagjai közül. Az Örömzene keddi adásában a Hágában élő Herskovits Ivánnal, zenei szakíróval, a Petőfi Rádió egykori szerkesztőjével emlékeztünk vissza az Omegára....
Szerző: Klubrádió / pj
2020.11.29.
A ROMAKÉRDÉS
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.11.29.
Mindig a felszínen van, és mindig konfliktusforrás benne minden, a fókuszok, a kommunikáció, a valós tények és a politikai szándék szerint tálalás, a közvélekedés és az emberi jogok kérdése.
Csak egy dolog nem körvonalazódik, az elmozdulás.
Pedig mi is azt szeretnénk, rendszerszintű változásokat generálni, no meg dolgozni, a terepen, ahol sokkal jobban értelmezhető minden, és ezeket a tapasztalatokat megpróbálni becsatornázni a rendszerekbe.
Mondjuk, az elején, mikor naivan belevágtam ebbe az egészbe, akkor nekem logikusnak tűnt a dolog, közel megyek ahhoz a problémához, amihez sokan nem mennek közel, értelmezek, tanulok, próbálkozok, hatásokat mérek, és ami eredményes, azt leírom, és majd ez érdekelni fogja azokat, akik ezt az egészet munkakörben próbálják, nem civilként, hanem az állami rendszeren belül, állásban, hivatásként dolgozva benne.
Az, hogy ez mekkora tévedés volt részemről, ma már biztosan látom. Egyrészt a rendszert nem érdeklik a civilek próbálkozásai, másrészt a probléma láttatásával inkább a gyanús ellenség szerepbe toltak, és ki kíváncsi ma arra, mit mond egy “libernyák”, egy “sorosbérenc”, “mazsihiszta”, hogy csak párat említsek a jelzőkből. Persze ez sem igaz teljesen…mert ez csak a politikai álláspont, a szakmai az más, ott megvannak a kapcsolódási pontok, szerencsére, mert az “alsóbb szinteken” a szakmaiságot (még) nem szorítja ki a politika. De az “alsóbb szintek” működése mindig a “felsőbb szintektől” függ, így aztán az Igazgyöngy státusza ma nagyon furcsa. Mondjuk úgy, hogy szakmailag jól állunk, de nem vagyunk rendszer-kompatibilisek.
Ezt itt le is zárom, hiszen nem erről írnék most, hanem arról, hogy szerintem miért nem mozdul a roma kérdés a megoldás felé...
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.11.29.
Csak egy dolog nem körvonalazódik, az elmozdulás.
Pedig mi is azt szeretnénk, rendszerszintű változásokat generálni, no meg dolgozni, a terepen, ahol sokkal jobban értelmezhető minden, és ezeket a tapasztalatokat megpróbálni becsatornázni a rendszerekbe.
Mondjuk, az elején, mikor naivan belevágtam ebbe az egészbe, akkor nekem logikusnak tűnt a dolog, közel megyek ahhoz a problémához, amihez sokan nem mennek közel, értelmezek, tanulok, próbálkozok, hatásokat mérek, és ami eredményes, azt leírom, és majd ez érdekelni fogja azokat, akik ezt az egészet munkakörben próbálják, nem civilként, hanem az állami rendszeren belül, állásban, hivatásként dolgozva benne.
Az, hogy ez mekkora tévedés volt részemről, ma már biztosan látom. Egyrészt a rendszert nem érdeklik a civilek próbálkozásai, másrészt a probléma láttatásával inkább a gyanús ellenség szerepbe toltak, és ki kíváncsi ma arra, mit mond egy “libernyák”, egy “sorosbérenc”, “mazsihiszta”, hogy csak párat említsek a jelzőkből. Persze ez sem igaz teljesen…mert ez csak a politikai álláspont, a szakmai az más, ott megvannak a kapcsolódási pontok, szerencsére, mert az “alsóbb szinteken” a szakmaiságot (még) nem szorítja ki a politika. De az “alsóbb szintek” működése mindig a “felsőbb szintektől” függ, így aztán az Igazgyöngy státusza ma nagyon furcsa. Mondjuk úgy, hogy szakmailag jól állunk, de nem vagyunk rendszer-kompatibilisek.
Ezt itt le is zárom, hiszen nem erről írnék most, hanem arról, hogy szerintem miért nem mozdul a roma kérdés a megoldás felé...
MARADONA, A BALOLDALI FUTBALLIKON
MÉRCE
Szerző: KISS VIKTOR
2020.11.28.
Hogy mekkora játékos volt Maradona? Az én gyerekkoromban még divat volt a fiúk között a gombfoci. Mi ugyan már nem kabátgombokkal játszottunk, mint szüleink – a trafikban lehetett kapni színes műanyag korongokat, a csapatok színeiben és a játékosok arcképeivel. Emlékszem, hogy annak idején sok helyen az volt a szokás, hogy a hatalmas és vérre menő asztalifutball-derbiken senki nem rakhatta be a csapatába (még az argentin válogatottba se), hiszen ezzel behozhatatlan előnyhöz jutott volna. Hiszen mindenkit kicselezett volna.
Maradona ugyanis a hihetetlen cseleiről volt nevezetes. Ma a különböző fájlmegosztó oldalak tele vannak összeállításokkal, amelyekből bárki meggyőződhet valóságos zsonglőri képességeiről. Azok, akik szembe találták magukat vele a pályán, úgy emlékeznek, hogy egyszerűen nem lehetett tőle elvenni a labdát.
Nem véletlen, hogy az Anglia ellen a 86-os világbajnokságon szerzett gólját választották minden idők legszebbjének: amikor az Azték stadion göröngyös gyepén a félpályáról indulva kicselezte az ellenfél egész csapatát, majd a hálóba lőtt. Utólag álszerényen annyit mondott erről, hogy olyan rossz volt a pálya talaja, hogy úgysem tudott volna pontosan passzolni – egyszerűbb volt így...
Szerző: KISS VIKTOR
2020.11.28.
Maradona ugyanis a hihetetlen cseleiről volt nevezetes. Ma a különböző fájlmegosztó oldalak tele vannak összeállításokkal, amelyekből bárki meggyőződhet valóságos zsonglőri képességeiről. Azok, akik szembe találták magukat vele a pályán, úgy emlékeznek, hogy egyszerűen nem lehetett tőle elvenni a labdát.
Nem véletlen, hogy az Anglia ellen a 86-os világbajnokságon szerzett gólját választották minden idők legszebbjének: amikor az Azték stadion göröngyös gyepén a félpályáról indulva kicselezte az ellenfél egész csapatát, majd a hálóba lőtt. Utólag álszerényen annyit mondott erről, hogy olyan rossz volt a pálya talaja, hogy úgysem tudott volna pontosan passzolni – egyszerűbb volt így...
KÁCSOR ZSOLT: ÁLLANDÓ FIGURALES - BESZÉLGETÉS BÖDŐCS TIBORRAL
ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2020.11.27.
Bödőcs Tibort (1982) humorista előadóművészként ismerte meg az ország, az eddigi két könyve alapján azonban – Addig se iszik (2017); Meg se kínáltak (2019) – mint írót kérdeztük irodalomról, könyvélményeiről, olvasói múltjáról és írói jövőjéről.
Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2020.11.27.
– Miután elolvastam a paródiakötetedet, az volt a megérzésem, hogy nagyon korán kezdtél szépirodalmat olvasni, és kezdettől fogva rengeteget olvastál. Igazam volt?
– Attól függ, mi számít korai olvasásnak. Bereményi Géza azt mondja, hogy 4-5 éves korában kezdett olvasni, és már akkor is jó könyveket.
– Az átlagosan korai olvasás legyen 8-10 éves életkor.
– Akkor viszont nem volt jó a megérzésed. Először a filmek érkeztek meg Búcsúszentlászlóra. Finom hajszálereken cseh és magyar szatírák jöttek, Tarantino, némi Fellini. Tizenkét éves koromban A tanút már tudtam kívülről. Életre-halálra csak a középiskola utolsó éveiben kezdtem olvasni, vagy még később. Addig meg peregtek a filmek, szólt a Balaton, a Kispál, Cseh Tamás.
– Minek a hatására?
– A szellemi jégtörőm a bátyám volt, aki két és fél évvel idősebb. Gitárművész lett belőle, érzékeny, művelt ember, tőle kaptam az irodalmat. Sok zenét hallgatott, így én is. Mi vettük, kölcsönöztük a könyveket, nem a polcról emeltük le von Haus aus. Random jöttek a hatások. Tolsztoj Kreutzer szonátájára emlékszem, Thomas Mann Lotte Weimarbanjára, Burgess Gépnarancsára. És Hrabalra. Emlékszem az Európa Könyvkiadó Hrabal-sorozatára, a borítón a szerző szuggesztív erejű portréjával, amin úgy nézett ki, mint egy elzüllött Wojtiła, fehérek közt egy kelet-közép-európai Dionüszosz. Hrabalba beleláttam a családomat, a falu figuráit, úgyhogy a búcsúszentlászlói kocsmai környezet volt a kulcs a hrabali világhoz. Kamaszkoromban nem értettem a Pollock- vagy Lao-ce-utalásokat a szövegeiben, de az egyszerű emberek életéhez való vonzódását megéreztem. Akkoriban szerettem meg Hašeket is, a Švejk máig nagy kedvencem...
ÉLET ÉS IRODALOM 2020/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM 2020/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
MIT TEGYEN OTTHON, HA KORONAVÍRUSRA UTALÓ TÜNETEI VANNAK? MIKOR SZÜKSÉGES MENTŐT HÍVNI?
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.11.29.
Lakossági tájékoztató anyagot állított össze a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája és Magatartástudományi Intézete.
A könnyen és gyorsan áttekinthető tájékoztatóban (pdf-ben elérhető az egyetem oldaláról) végigveszik, hogy mit tegyen az, akinek gyanús tünetei vannak (kiket kell értesíteni, mire kell figyelni otthon, mivel lehet kezelni az enyhébb tüneteket)
Sőt, az oldal kiemeli, hogy amíg nincsenek komoly tüneteink, addig tekinthetünk erre az időszakra lehetőségként is, hiszen nagyon fontos a pihenés és hogy ne erőltessük meg magunkat, ezért ez az otthon töltött időszak alkalmas lehet arra, hogy olyan pihentető, kikapcsolódást jelentő dolgokkal foglalkozzunk, melyre máskor nincs időnk.
Az összefoglalóban kitérnek arra is, hogy mi a teendő akkor, ha a háziorvosunk tesztelést javasol, illetve fontos rész az is, hogy mikor kell mentőt hívni.
Mint írják, akkor, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztaljuk:
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.11.29.
A könnyen és gyorsan áttekinthető tájékoztatóban (pdf-ben elérhető az egyetem oldaláról) végigveszik, hogy mit tegyen az, akinek gyanús tünetei vannak (kiket kell értesíteni, mire kell figyelni otthon, mivel lehet kezelni az enyhébb tüneteket)
Sőt, az oldal kiemeli, hogy amíg nincsenek komoly tüneteink, addig tekinthetünk erre az időszakra lehetőségként is, hiszen nagyon fontos a pihenés és hogy ne erőltessük meg magunkat, ezért ez az otthon töltött időszak alkalmas lehet arra, hogy olyan pihentető, kikapcsolódást jelentő dolgokkal foglalkozzunk, melyre máskor nincs időnk.
Az összefoglalóban kitérnek arra is, hogy mi a teendő akkor, ha a háziorvosunk tesztelést javasol, illetve fontos rész az is, hogy mikor kell mentőt hívni.
Mint írják, akkor, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztaljuk:
- súlyos, vagy fokozódó nehézlégzés, fulladás (pihegés, légszomj, kékes ajkak, sápadtság)
- súlyos, vagy fokozódó mellkasi vagy felhasi fájdalom
- hirtelen megjelenő, súlyos, vagy fokozódó erős fájdalom
- ájulás, eszméletvesztés
- hirtelen jelentkező erőteljes szédülés, vagy hirtelen fellépő látászavar, vagy beszédzavar
súlyos, hirtelen megjelenő végtagi ügyetlenség, mozgászavar, bénulás
súlyos, hirtelen megjelenő végtagi ügyetlenség, mozgászavar, bénulás
- környezet által észlelt, zavarodottság, zavartság
- vérköpés vagy vérhányás, vagy csillapíthatatlan vérzés
- tartósan fennálló, egyre fokozódó hányás vagy hasmenés
A tájékoztató végigveszi azt is, hogy mit vigyünk magunkkal, ha kórházba kell mennünk, illetve hol kaphatunk lelki segítséget, valamint hol tájékozódhatunk a vírussal kapcsolatban.
A tájékoztató végigveszi azt is, hogy mit vigyünk magunkkal, ha kórházba kell mennünk, illetve hol kaphatunk lelki segítséget, valamint hol tájékozódhatunk a vírussal kapcsolatban.
„NEHÉZ IDŐKET ÉLÜNK. NÉHA IJESZTŐ. DE EZ EGY MARATON, ÉS MI FOGUNK NYERNI”
24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.11.29.
Több mint száz napja tüntetnek Fehéroroszországban Lukasenka elnök távozását követelve. Ennek apropóján egy helyi gyermekorvos mesélte el a 24.hu-nak, miként távolították el az állásából, mit élt át a fogva tartása során, illetve hogyan képzeli el az ország jövőjét.
Több mint száz napja tüntetnek fáradhatatlanul a fehéroroszok Aljakszandr Lukasenka távozását követelve. Az augusztus 9-i elcsalt elnökválasztás óta minden hétvégén tiltakoznak, legutóbb is tízezrek gyűltek össze az utcákon. A fehérorosz elnök továbbra sem hajlandó lemondani, mi több, alkotmányreformot ígér, és engedélyt adott arra, hogy a tüntetések feloszlatásakor a hatóságok éles lőfegyvert is bevessenek. De rengetegen vannak, akiket ez sem tántorít el attól, hogy tovább harcoljanak a diktátor távozását követelve...
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.11.29.
Több mint száz napja tüntetnek fáradhatatlanul a fehéroroszok Aljakszandr Lukasenka távozását követelve. Az augusztus 9-i elcsalt elnökválasztás óta minden hétvégén tiltakoznak, legutóbb is tízezrek gyűltek össze az utcákon. A fehérorosz elnök továbbra sem hajlandó lemondani, mi több, alkotmányreformot ígér, és engedélyt adott arra, hogy a tüntetések feloszlatásakor a hatóságok éles lőfegyvert is bevessenek. De rengetegen vannak, akiket ez sem tántorít el attól, hogy tovább harcoljanak a diktátor távozását követelve...
SZERESD MAGADBAN A SZOLGÁT: HARMINC ÉVE ORBÁN NÉLKÜL
VAGESZBLOG
Szerző: VÁGVÖLGY B. ANDRÁS
2020.11.29.
Irodalmi sétára invitálom a Nyájas Olvasót, pont most harminc év előttire, mintha egy régi Bruce Willis-film lenne, az összegrafittizett metrókocsik New Yorkjába, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának New Yorkjába, Sassoon-frizurás New Yorkba, Madonna Justify My Love c. videoklippjének New Yorkjába. Egy sokszor emlegetett történet teljes kiörlésű kiterjedése.
Délelőtt csörgött a telefon a szerkesztőségi asztalon. Fodor volt Pestről. „Te, figyelj, megy a Viktor New Yorkba meg New Jersey-be valami amerikás magyar meghívásra, lehet megkeres. Beszélhetnél vele te is, az önkormányzati választás óta meg vannak őrülve a Klárival, egyfolytában a Demszkyt ekézik, meg hát, persze, Kövérnél is szabadon fut a hülyeség.” Hümmögtem, nyugtáztam, jó persze.
A fidexes Krátkij kursz, a kremlinológiába ojtott párttörténet ismerői tudják, hogy ebben az időszakban, 1990. novemberében még egyáltalán nem dőlt el, hogy Fodor vagy Orbán vonala kerekedik-e felül a fiatal demokratáknál, illetve a porcelánboltban ittas elefántként randalírozó Kövér leválasztható-e Orbánról. Személy szerint, és, mondjuk így: szociokulturálisan Fodor Gábor irályával szimpatíroztam, illetve, míg el nem utaztam Amerikába, addig a nem die hard-fodorista, mérsékelt, de a Kövér-féle vérnöszéstől alkatilag idegenkedő Hegedüs István külpol bizottsági tag szakértője voltam, úgyis, mint az első külpolitikai program (benne: az EU-, és a NATO-tagság célként tételezése, ami akkor még erős ritkaság) szerzője.
Megint csörgött, ezúttal Orbán volt. Hallja, ott vagyok, ahol vagyok, nem tudnék-e neki egy sajtóreggelit összehozni? „Viktor bazmeg, azért azt tudd, hogy te egy tízmilliós kis ország frissen demokratizált parlamentjében kilenc százalékot szerzett ifjúsági párt 27 éves frakcióvezetője vagy. Ez pedig a The New York Times. De megpróbálom.” Sikerült...
Szerző: VÁGVÖLGY B. ANDRÁS
2020.11.29.
Délelőtt csörgött a telefon a szerkesztőségi asztalon. Fodor volt Pestről. „Te, figyelj, megy a Viktor New Yorkba meg New Jersey-be valami amerikás magyar meghívásra, lehet megkeres. Beszélhetnél vele te is, az önkormányzati választás óta meg vannak őrülve a Klárival, egyfolytában a Demszkyt ekézik, meg hát, persze, Kövérnél is szabadon fut a hülyeség.” Hümmögtem, nyugtáztam, jó persze.
A fidexes Krátkij kursz, a kremlinológiába ojtott párttörténet ismerői tudják, hogy ebben az időszakban, 1990. novemberében még egyáltalán nem dőlt el, hogy Fodor vagy Orbán vonala kerekedik-e felül a fiatal demokratáknál, illetve a porcelánboltban ittas elefántként randalírozó Kövér leválasztható-e Orbánról. Személy szerint, és, mondjuk így: szociokulturálisan Fodor Gábor irályával szimpatíroztam, illetve, míg el nem utaztam Amerikába, addig a nem die hard-fodorista, mérsékelt, de a Kövér-féle vérnöszéstől alkatilag idegenkedő Hegedüs István külpol bizottsági tag szakértője voltam, úgyis, mint az első külpolitikai program (benne: az EU-, és a NATO-tagság célként tételezése, ami akkor még erős ritkaság) szerzője.
Megint csörgött, ezúttal Orbán volt. Hallja, ott vagyok, ahol vagyok, nem tudnék-e neki egy sajtóreggelit összehozni? „Viktor bazmeg, azért azt tudd, hogy te egy tízmilliós kis ország frissen demokratizált parlamentjében kilenc százalékot szerzett ifjúsági párt 27 éves frakcióvezetője vagy. Ez pedig a The New York Times. De megpróbálom.” Sikerült...
SZABAD SZEMEL: A NÉMET NAGYTŐKE IS BESZÁLLT ORBÁN VÉTÓHÁBORÚJÁBA, ÉS CÍMLAPON A KORMÁNYZATI ZSIDÓZÁS
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.29.
A Nemzetköz Auschwitz Bizottság alelnöke elítélte Demeter Szilárd antiszemita kirohanását.
Handelsblatt
A Kelet-Európában érdekelt német nagyvállalatok érdekképviselete, a Keleti Bizottság elnöke arra szólította fel Magyarországot és Lengyelországot, hogy álljanak el a vétótól. Oliver Hermes arra hivatkozott, hogy ha nem megy át a következő hét évre szóló költségvetés, valamint a mentőcsomag az a két országnak is hatalmas gazdasági károkat okoz. Veszélyeztetné a kilábalásukat. Azon kívül a német befektetőknek biztonságra van szükségük, mind a jogban, mind pedig ahhoz, hogy tervezni tudják tevékenységüket. Számukra elfogadhatatlan egy ilyen „függő játszma”. Hozzátette, hogy mielőbb meg kell állapodni, mert az európai gazdaság igényli az egység és annak jelét, hogy számíthat a brüsszeli hátszélre.
Hogy mi lesz a magyar és lengyel ellenállás sorsa, az cseppet sem mindegy Németország számára, mert annak cégei már nagyobb forgalmat bonyolítanak el a négy visegrádi partnerrel, mint Kínával vagy az USÁ-val. A motort Lengyelország jelenti. A ragály miatt azonban a kereskedelem több mint 10 százalékot zuhant a négyekkel. Ugyanakkor a német kivitel igen jól alakult Magyarországgal szeptemberben.
A német üzleti körök újságja hozzáteszi, hogy elsősorban Magyarország igen sokat profitált a brüsszeli támogatásokból, valamint az egész unióból érkező beruházásokból. Ám az EU most meg akarja gátolni, hogy a szubvenciók eltűnjenek mindenféle sötét csatornákon. Főleg Orbán és a Babis környékén van példa ilyesmire.
Neue Zürcher Zeitung
Neue Kronen Zeitung
A Nemzetköz Auschwitz Bizottság alelnöke elítélte Demeter Szilárd antiszemita kirohanását Soros György ellen. Christoph Heubner azt mondta, a túlélők nem csupán Magyarországon vannak megdöbbenve a fura és gyűlölet teli uszítás láttán. A támadás új mélypontot jelent magyar földön az antiszemita és Európa-ellenes hadjáratban.
Mint emlékeztes, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója azt írta az Origón, hogy Soros György gázkamrává változtatta Európát. Továbbá a nyílt társadalom méreghordóiból halálos méreg áramlik ki az európai életforma számára. És hogy a magyarok és a lengyelek az új zsidók.
A lap magyarázatként hozzáteszi, hogy Budapest és Varsó fenyegetésnek tekinti a jogállami mechanizmust, miután mindkettő beleavatkozik a független bíróságok dolgába. Azon kívül Orbán egyre másra indított hecckampányt Soros ellen. Ám semmiféle bizonyítékkal nem szolgált arra nézve, hogy a milliárdos valóban muzulmán migránsokkal akarja elárasztani a földrészt. Ugyanakkor Demeter saját maga mondta, hogy fanatikus orbánista.
Libération
The Times
Világszerte aggódnak az autokraták, mert véget ér Trumppal a férfibarátság és új nemzetközi rend van kialakulóban. A távozó elnök négy éven át cirógatta a buksikukat, ám most a populista erős emberek próbálnak igazodni a Biden-kormányzathoz, amely az ígéri, hogy a demokráciát támogatja a világban. Azaz a tekintélyelvű vezetők, Észak-Koreától Szaúd-Arábiáig, Brazíliától Belaruszig azt mérlegelik mi lesz a Fehér Ház új gazdája alatt, miután az fontosnak tartja az emberi jogok tiszteletben tartását. Továbbá egységes frontot kíván alkotni az autoriter rendszerek, illetve az emberi jogok megsértőivel szemben.
A Brookings Intézet egyik vezető elemzője azt mondja, ezek a politikusok már látják, hogy alapvetően megváltozik kapcsolatuk Washingtonnal. Vége az eddigi ügyleteknek, de Biden csak mérsékelten tud nyomást kifejteni. Hiszen regionális szövetségesei között is vannak olyanok, akiknek nem túl jó a mérlege a jogállam területén, viszont szükség van a segítségükre, pl. Irán, Észak-Korea és Kína kapcsán.
Európában Orbán és a PiS szintén azon töri a fejét, hogy miként is lesz az új amerikai vezetéssel. A Brit Külpolitikai Intézet, a Chatham House egyik elemzője úgy látja, hogy nem kell túlzottan félniük a Biden-adminisztrációtól, amely erősíteni kívánja a viszonyt az EU-val. Az elnök ugyanis nem sokat tud kezdeni a magyar kormányfővel. Hiszen hogy valami változzon, ahhoz nyomást kellene gyakorolnia rá.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.29.
Handelsblatt
A Kelet-Európában érdekelt német nagyvállalatok érdekképviselete, a Keleti Bizottság elnöke arra szólította fel Magyarországot és Lengyelországot, hogy álljanak el a vétótól. Oliver Hermes arra hivatkozott, hogy ha nem megy át a következő hét évre szóló költségvetés, valamint a mentőcsomag az a két országnak is hatalmas gazdasági károkat okoz. Veszélyeztetné a kilábalásukat. Azon kívül a német befektetőknek biztonságra van szükségük, mind a jogban, mind pedig ahhoz, hogy tervezni tudják tevékenységüket. Számukra elfogadhatatlan egy ilyen „függő játszma”. Hozzátette, hogy mielőbb meg kell állapodni, mert az európai gazdaság igényli az egység és annak jelét, hogy számíthat a brüsszeli hátszélre.
Hogy mi lesz a magyar és lengyel ellenállás sorsa, az cseppet sem mindegy Németország számára, mert annak cégei már nagyobb forgalmat bonyolítanak el a négy visegrádi partnerrel, mint Kínával vagy az USÁ-val. A motort Lengyelország jelenti. A ragály miatt azonban a kereskedelem több mint 10 százalékot zuhant a négyekkel. Ugyanakkor a német kivitel igen jól alakult Magyarországgal szeptemberben.
A német üzleti körök újságja hozzáteszi, hogy elsősorban Magyarország igen sokat profitált a brüsszeli támogatásokból, valamint az egész unióból érkező beruházásokból. Ám az EU most meg akarja gátolni, hogy a szubvenciók eltűnjenek mindenféle sötét csatornákon. Főleg Orbán és a Babis környékén van példa ilyesmire.
Neue Zürcher Zeitung
Részben az uniós támogatásoknak köszönhetően jól megszedte magát Orbán környezete. A rendszer a piac és a korrupció között meghúzódó szürke övezetben virágzik, ahol jóformán nincs semmiféle ellenőrzés. A jogállami mechanizmus ügyében kirobbant elkeseredett vita a vallásháború vonásait mutatja: a Bizottság, az EP és jóformán az összes tag az alapértékek fontosságát hangsúlyozza, meg hogy meg kell nézni, hová megy a nyugati adófizetők pénze. Ezzel szemben Budapest és Varsó úgy állítja be, hogy a szuverenitást védi a telhetetlen bürokratikus hatalommal szemben, amelyet a két kormány gátlástalanul az egykori erőszakos szovjet rendszerhez hasonlít.
Magyarország vezeti a listát, miután az OLAF a szubvenciók 4 százalékát kéri számon rajta. Az ország azonban a járvány miatt most nagy bajban van. Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézettől úgy becsüli, hogy a gazdaság legkorábban csak 2022 végére éri el a fertőzés előtti szintet. De azt is csak akkor, ha gyorsan érkezik a segítség az európai mentőcsomagból. Viszont a tartós visszaesés nagyon rosszkor jönne Orbánnak, hiszen másfél év múlva választás lesz. A szakértő szerint a miniszterelnök azért igyekszik elkerülni a nagy költségvetési hiányt, mert akkor külső szereplők beleszólhatnának a gazdaságpolitikába.
Orbán olyan rendszert alakított ki, amelyben a hatalomhoz hű üzletemberek és saját rokonai aránytalanul nagy hasznot húztak az európai támogatásokból. Tóth István János, a Budapesti Korrupció Kutató Intézettől azt mondja, ez egy tipikus kegyencszisztéma. 2011 óta egyre több közpályázatot nyertek meg Orbán közelálló vállalkozók. A számok magukért beszélnek. A Transparency International kimutatta, hogy a közbeszerzések árai átlag 25 %-kal haladják meg a piaci szintet. Az utóbbi 10 évben 10 milliárd értékű állami megrendelést vitt el négy üzletember, valamennyien Orbán rokonai, illetve régi csókosai. Lásd Mészárost és Tiborczot.
De a család egyre nagyobb befolyása a Simicska-ügy óta kínos a politikus számára. Apjának ügyletei már az első Fidesz-kormány idején támadási felületet jelentettek. Ezért Tóth János szerint választási években a kliensek viszonylag kevés hivatalos megbízatást kapnak, nehogy közfelháborodás keletkezzen. Ám Orbán egyúttal azon van, hogy ne provokálja feleslegesen az EU-t. Ezzel együtt már a Parlament elé került a javaslat, amely megfosztaná közpénz jellegüktől a hatalom közeli alapítványokba kivitt forrásokat.
Moritz Körner, német liberális EP-képviselő azt mondja, hogy Strasbourg nagy reményeket fűz a jogállami feltételekhez, hiszen az OLAF, de a januártól induló Európai Ügyészség is tehetetlen. Érthető ugyanakkor, hogy Orbán ennyire vehemensen tiltakozik az új szabályozás ellen. Attól tart, hogy az eddiginél jóval kisebb lesz a mozgástere a korrupció és a piacgazdaság között. Tehát abban a szürke zónában, amelyre a rendszerét alapozta.
Magyarország vezeti a listát, miután az OLAF a szubvenciók 4 százalékát kéri számon rajta. Az ország azonban a járvány miatt most nagy bajban van. Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézettől úgy becsüli, hogy a gazdaság legkorábban csak 2022 végére éri el a fertőzés előtti szintet. De azt is csak akkor, ha gyorsan érkezik a segítség az európai mentőcsomagból. Viszont a tartós visszaesés nagyon rosszkor jönne Orbánnak, hiszen másfél év múlva választás lesz. A szakértő szerint a miniszterelnök azért igyekszik elkerülni a nagy költségvetési hiányt, mert akkor külső szereplők beleszólhatnának a gazdaságpolitikába.
Orbán olyan rendszert alakított ki, amelyben a hatalomhoz hű üzletemberek és saját rokonai aránytalanul nagy hasznot húztak az európai támogatásokból. Tóth István János, a Budapesti Korrupció Kutató Intézettől azt mondja, ez egy tipikus kegyencszisztéma. 2011 óta egyre több közpályázatot nyertek meg Orbán közelálló vállalkozók. A számok magukért beszélnek. A Transparency International kimutatta, hogy a közbeszerzések árai átlag 25 %-kal haladják meg a piaci szintet. Az utóbbi 10 évben 10 milliárd értékű állami megrendelést vitt el négy üzletember, valamennyien Orbán rokonai, illetve régi csókosai. Lásd Mészárost és Tiborczot.
De a család egyre nagyobb befolyása a Simicska-ügy óta kínos a politikus számára. Apjának ügyletei már az első Fidesz-kormány idején támadási felületet jelentettek. Ezért Tóth János szerint választási években a kliensek viszonylag kevés hivatalos megbízatást kapnak, nehogy közfelháborodás keletkezzen. Ám Orbán egyúttal azon van, hogy ne provokálja feleslegesen az EU-t. Ezzel együtt már a Parlament elé került a javaslat, amely megfosztaná közpénz jellegüktől a hatalom közeli alapítványokba kivitt forrásokat.
Moritz Körner, német liberális EP-képviselő azt mondja, hogy Strasbourg nagy reményeket fűz a jogállami feltételekhez, hiszen az OLAF, de a januártól induló Európai Ügyészség is tehetetlen. Érthető ugyanakkor, hogy Orbán ennyire vehemensen tiltakozik az új szabályozás ellen. Attól tart, hogy az eddiginél jóval kisebb lesz a mozgástere a korrupció és a piacgazdaság között. Tehát abban a szürke zónában, amelyre a rendszerét alapozta.
Neue Kronen Zeitung
A Nemzetköz Auschwitz Bizottság alelnöke elítélte Demeter Szilárd antiszemita kirohanását Soros György ellen. Christoph Heubner azt mondta, a túlélők nem csupán Magyarországon vannak megdöbbenve a fura és gyűlölet teli uszítás láttán. A támadás új mélypontot jelent magyar földön az antiszemita és Európa-ellenes hadjáratban.
Mint emlékeztes, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója azt írta az Origón, hogy Soros György gázkamrává változtatta Európát. Továbbá a nyílt társadalom méreghordóiból halálos méreg áramlik ki az európai életforma számára. És hogy a magyarok és a lengyelek az új zsidók.
A lap magyarázatként hozzáteszi, hogy Budapest és Varsó fenyegetésnek tekinti a jogállami mechanizmust, miután mindkettő beleavatkozik a független bíróságok dolgába. Azon kívül Orbán egyre másra indított hecckampányt Soros ellen. Ám semmiféle bizonyítékkal nem szolgált arra nézve, hogy a milliárdos valóban muzulmán migránsokkal akarja elárasztani a földrészt. Ugyanakkor Demeter saját maga mondta, hogy fanatikus orbánista.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Orbán Viktor nem antiszemita, és a politikája sem az, ám a Soros elleni kampányból árad a zsidóellenesség. Ha bárki akárcsak a legkisebb negatív megjegyzést is teszi a kormányfőre, azonnal mozgásba lendül a politikai gépezet, illetve a „közeli” sajtó, és villámgyorsan meg is találják a felelőst: Sorost. Olyan ez, mint Pavlov kutyájánál: a csengőhangra beindul a reflex. Jól példázza ezt a legutóbbi Clooney-ügy. De az elhárítás működik preventív alapon is: az amerikai külügyminiszteri tisztség várományosa még ki sem nyitotta a száját, a kormánybarát média azonnal kimutatta, hogy Magyarország semmi jóra nem számíthat részéről, mert az apja, a volt budapesti nagykövet szoros viszonyt ápol Soros-szervezetekkel.
Ez esetben ez azt jelenti, hogy sok pénzt adott annak idején a Közép-Európai Egyetem archívumának felállítására, az intézmény most Donald és Vera Blinken nevét viseli. Megjegyzendő, hogy itt a diplomata adott pénzt, tehát nem áll meg az a vád, hogy ő is rajta van Soros fizetési listáján.
Viszont ezek után nem lehet csodálkozni ahhoz, hogy Orbán a nehéztüzérséget vetette be, miután Soros nyilvánosan felszólította az uniót: ne tegyen semmilyen engedményt a magyar és a lengyel vezetésnek a jogállam kapcsán. Meg is kapta válaszul: a miniszterelnök a világ legkorruptabb emberének nevezte. De a cikk azt is állította, hogy az Európai Bizottság, illetve Parlament a befektető parancsait követi.
A kormányfő úgy tünteti fel, hogy itt a kereszténység és a nemzet áll szemben a globális elittel, amely a nemzetekre tör és ehhez egy világméretű hálózatot vesz igénybe. Hát, ez tényleg a klasszikus antiszemitizmusra hajaz. És a Soros elleni hadjárat csak ráerősít. Ám hogy Orbán ilyen érzékenyen reagál, annak az az oka, hogy az üzletember őt és családját is korrupcióval vádolta meg. Az ellencsapás tartózkodik attól, hogy belemenjen a részletekbe, inkább világnézeti alapkérdésekre tereli a vitát. Mert ez az a párbaj, amely elé nagyon is szívesen áll a magyar vezető.
Orbán Viktor nem antiszemita, és a politikája sem az, ám a Soros elleni kampányból árad a zsidóellenesség. Ha bárki akárcsak a legkisebb negatív megjegyzést is teszi a kormányfőre, azonnal mozgásba lendül a politikai gépezet, illetve a „közeli” sajtó, és villámgyorsan meg is találják a felelőst: Sorost. Olyan ez, mint Pavlov kutyájánál: a csengőhangra beindul a reflex. Jól példázza ezt a legutóbbi Clooney-ügy. De az elhárítás működik preventív alapon is: az amerikai külügyminiszteri tisztség várományosa még ki sem nyitotta a száját, a kormánybarát média azonnal kimutatta, hogy Magyarország semmi jóra nem számíthat részéről, mert az apja, a volt budapesti nagykövet szoros viszonyt ápol Soros-szervezetekkel.
Ez esetben ez azt jelenti, hogy sok pénzt adott annak idején a Közép-Európai Egyetem archívumának felállítására, az intézmény most Donald és Vera Blinken nevét viseli. Megjegyzendő, hogy itt a diplomata adott pénzt, tehát nem áll meg az a vád, hogy ő is rajta van Soros fizetési listáján.
Viszont ezek után nem lehet csodálkozni ahhoz, hogy Orbán a nehéztüzérséget vetette be, miután Soros nyilvánosan felszólította az uniót: ne tegyen semmilyen engedményt a magyar és a lengyel vezetésnek a jogállam kapcsán. Meg is kapta válaszul: a miniszterelnök a világ legkorruptabb emberének nevezte. De a cikk azt is állította, hogy az Európai Bizottság, illetve Parlament a befektető parancsait követi.
A kormányfő úgy tünteti fel, hogy itt a kereszténység és a nemzet áll szemben a globális elittel, amely a nemzetekre tör és ehhez egy világméretű hálózatot vesz igénybe. Hát, ez tényleg a klasszikus antiszemitizmusra hajaz. És a Soros elleni hadjárat csak ráerősít. Ám hogy Orbán ilyen érzékenyen reagál, annak az az oka, hogy az üzletember őt és családját is korrupcióval vádolta meg. Az ellencsapás tartózkodik attól, hogy belemenjen a részletekbe, inkább világnézeti alapkérdésekre tereli a vitát. Mert ez az a párbaj, amely elé nagyon is szívesen áll a magyar vezető.
Libération
Az európai intézmények készen állnak, hogy megszavazzák a jogállami feltételrendszert, de abban nincs semmi meglepő, hogy Magyarország, Lengyelország és a szlovén miniszterelnök kézzel-lábban ágál ellene. Hiszen Budapest és Varsó évek óta, mondhatni, módszeresen támadja az alapvető uniós értékeket és a polgári szabadságjogokat. A bírákat bábokkal váltja fel, az ellenzéket leszalámizza és módosítja a választási törvényt. Az egyetemi és kulturális szférát megfigyeli, ellenőrzi, és ha kell, bezárja a nemszeretem intézményeket. A civilek sorsa az ócsárolás, a megfojtás, a nyomásgyakorlás.
Az EU azonban most elhatározta, hogy söpör a saját portája előtt és erővel reagál. Ezt azonban súlyos fenyegetésnek veszik a tekintélyuralmi tanoncok, de oly mértékben, hogy bevetik a nukleáris fegyvert, azaz a költségvetési vétót. Nem szabad azonban engedni ennek a szemérmetlen zsarolásnak!
Ám nem lenne jó, ha a Nyugat úgy gondolná, hogy itt csupán közép-, illetve kelet-európai sajátosságról, a 16 évvel ezelőtti nyitásból következő járulékos veszteségről van szó. Ily módon ugyanis részben alátámasztaná Orbán Viktor paranoiás retorikáját. De még inkább azért, mert jogsértések másutt is bőven előfordulnak. Csak ott nem annyira briliáns módon szorítják vissza a demokráciát, mint ahogyan az feljebb olvasható.
Erősen kétséges pl., hogy a járvány miatt hozott francia kényszerintézkedések mennyire felelnek meg a közös elveknek. De a lényeg: nem szabad semmit sem feladni abból, ami a szabad és demokratikus társadalom alapját képezi. Sem Európában, sem Franciaországban.
Az EU azonban most elhatározta, hogy söpör a saját portája előtt és erővel reagál. Ezt azonban súlyos fenyegetésnek veszik a tekintélyuralmi tanoncok, de oly mértékben, hogy bevetik a nukleáris fegyvert, azaz a költségvetési vétót. Nem szabad azonban engedni ennek a szemérmetlen zsarolásnak!
Ám nem lenne jó, ha a Nyugat úgy gondolná, hogy itt csupán közép-, illetve kelet-európai sajátosságról, a 16 évvel ezelőtti nyitásból következő járulékos veszteségről van szó. Ily módon ugyanis részben alátámasztaná Orbán Viktor paranoiás retorikáját. De még inkább azért, mert jogsértések másutt is bőven előfordulnak. Csak ott nem annyira briliáns módon szorítják vissza a demokráciát, mint ahogyan az feljebb olvasható.
Erősen kétséges pl., hogy a járvány miatt hozott francia kényszerintézkedések mennyire felelnek meg a közös elveknek. De a lényeg: nem szabad semmit sem feladni abból, ami a szabad és demokratikus társadalom alapját képezi. Sem Európában, sem Franciaországban.
The Times
Nagyon úgy néz ki, hogy á la carte Európa felé halad az EU, miután Brüsszelben egyre több szó esik arról, hogy a többsebességes integráció segítségével lehet túljutni a jelenlegi létveszélyen. Érdekes módon a Brexit élesen rávilágított a szervezeten belüli törésvonalakra. Hogy milyen bajok vannak, azt mutatja Orbán Viktor, az önjelölt illiberális politikus, valamint lengyel kollégája, akik örömmel bújtak bele a britek köpönyegébe a földrész kellemetlen különítményeként.
Mindketten már a menekültválság óta csatáznak az unióval, de a viszony csak még jobban elgennyesedett a jogállami mechanizmus miatt. A többiek ily módon akarják rákényszeríteni a két kormányt, hogy csinálják vissza a legutóbbi jogi reformokat, amelyek a bírálók szerint aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét. Budapest és Varsó azonban kihasználja a szervezet jogi gyengeségét, mármint hogy simán megvétózhatja a többiek által tervezett kényszerítő intézkedéseket.
De az EU jövője szempontjából az is veszélyes, hogy a takarékos négyeknek nem fűlik a foguk a többiek megsegítéséhez. Azon kívül a franciák és a németek nyilvánosan torzsalkodnak az európai védelmi politika ügyében. A portugál kormányfő pedig ismét előhozta a többsebességes unió gondolatát. Ily módon ugyanis meg lehetne oldani az adósságátvállalás, a migránskvóták és a jogállam problémáját. Csakhogy bármiféle javaslat, mármint hogy az unió váljon szét a szorosabb együttműködést szorgalmazó kemény magra, illetve a pragmatikus perifériára, ellenállásba ütközne. Sokkal inkább járható volna a kibővített együttműködés, illetve hogy a tagállamok bizonyos területeken saját akaratukból kimaradnak az együttes erőfeszítésekből. Vagyis a jelek szerint a sajátos, á la carte Európa lehet a végén a megoldás.
Nagyon úgy néz ki, hogy á la carte Európa felé halad az EU, miután Brüsszelben egyre több szó esik arról, hogy a többsebességes integráció segítségével lehet túljutni a jelenlegi létveszélyen. Érdekes módon a Brexit élesen rávilágított a szervezeten belüli törésvonalakra. Hogy milyen bajok vannak, azt mutatja Orbán Viktor, az önjelölt illiberális politikus, valamint lengyel kollégája, akik örömmel bújtak bele a britek köpönyegébe a földrész kellemetlen különítményeként.
Mindketten már a menekültválság óta csatáznak az unióval, de a viszony csak még jobban elgennyesedett a jogállami mechanizmus miatt. A többiek ily módon akarják rákényszeríteni a két kormányt, hogy csinálják vissza a legutóbbi jogi reformokat, amelyek a bírálók szerint aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét. Budapest és Varsó azonban kihasználja a szervezet jogi gyengeségét, mármint hogy simán megvétózhatja a többiek által tervezett kényszerítő intézkedéseket.
De az EU jövője szempontjából az is veszélyes, hogy a takarékos négyeknek nem fűlik a foguk a többiek megsegítéséhez. Azon kívül a franciák és a németek nyilvánosan torzsalkodnak az európai védelmi politika ügyében. A portugál kormányfő pedig ismét előhozta a többsebességes unió gondolatát. Ily módon ugyanis meg lehetne oldani az adósságátvállalás, a migránskvóták és a jogállam problémáját. Csakhogy bármiféle javaslat, mármint hogy az unió váljon szét a szorosabb együttműködést szorgalmazó kemény magra, illetve a pragmatikus perifériára, ellenállásba ütközne. Sokkal inkább járható volna a kibővített együttműködés, illetve hogy a tagállamok bizonyos területeken saját akaratukból kimaradnak az együttes erőfeszítésekből. Vagyis a jelek szerint a sajátos, á la carte Európa lehet a végén a megoldás.
Der Standard
Ritkán fordul elő, hogy az EU ilyen mértékben zsákutcába jut, de a költségvetési vita kapcsán pont ez történt – írja a kommentár. Azonban ha a jog kérdésében a politika dönt, az nem sűrűn vezet átlátható viszonyokhoz. Jelen esetben ugyan a tagállamok többségének és a brüsszeli intézményeknek jó okuk van aggódni, nehogy a milliárdok bizonyos politikusok és kegyenceik zsebében tűnjenek el. De bármennyire is jogos fellépni a korrupció, a kritikus sajtó megrendszabályozása és a bíróságok átpolitizálása ellen, abban Magyarországnak és Lengyelországnak igaza van, hogy itt politikai testületek mondanak véleményt a jogállamiságról.
Ugyanakkor Budapestnek és Varsónak nem szabad túlzásokba esnie, amikor szembemennek Brüsszellel. Pl. amikor egy lapon emlegetik a Szovjetuniót, illetve azt az uniót, amelynek maguk is tagjai. Hiszen ily módon nem csupán a partnereket sértik meg, hanem teljesen félreértelmezik a helyzetet. Itt nem sötét, bürokratikus hatalommal állnak szemben, a többi kormány joggal igényli, hogy mielőbb jöjjön meg az életmentő koronasegítség, ám nem szeretné, ha pénzét közben mások minden kontroll nélkül kapnák meg.
A megoldás az volna, hogy a magyar és lengyel vezetés forduljon az Európai Bírósághoz. Az azonban Brüsszelnek is jó volna, ha az EUB előtt vívná meg a vitákat, és nem bonyolódna politikai eljárásokba, mert azok ritkán szülnek jó vért. És csak azokat a populistákat erősítik, akik azt akarják elhitetni a hazai közvéleménnyel, hogy az unió másodrendű polgárokként kezeli őket.
Ritkán fordul elő, hogy az EU ilyen mértékben zsákutcába jut, de a költségvetési vita kapcsán pont ez történt – írja a kommentár. Azonban ha a jog kérdésében a politika dönt, az nem sűrűn vezet átlátható viszonyokhoz. Jelen esetben ugyan a tagállamok többségének és a brüsszeli intézményeknek jó okuk van aggódni, nehogy a milliárdok bizonyos politikusok és kegyenceik zsebében tűnjenek el. De bármennyire is jogos fellépni a korrupció, a kritikus sajtó megrendszabályozása és a bíróságok átpolitizálása ellen, abban Magyarországnak és Lengyelországnak igaza van, hogy itt politikai testületek mondanak véleményt a jogállamiságról.
Ugyanakkor Budapestnek és Varsónak nem szabad túlzásokba esnie, amikor szembemennek Brüsszellel. Pl. amikor egy lapon emlegetik a Szovjetuniót, illetve azt az uniót, amelynek maguk is tagjai. Hiszen ily módon nem csupán a partnereket sértik meg, hanem teljesen félreértelmezik a helyzetet. Itt nem sötét, bürokratikus hatalommal állnak szemben, a többi kormány joggal igényli, hogy mielőbb jöjjön meg az életmentő koronasegítség, ám nem szeretné, ha pénzét közben mások minden kontroll nélkül kapnák meg.
A megoldás az volna, hogy a magyar és lengyel vezetés forduljon az Európai Bírósághoz. Az azonban Brüsszelnek is jó volna, ha az EUB előtt vívná meg a vitákat, és nem bonyolódna politikai eljárásokba, mert azok ritkán szülnek jó vért. És csak azokat a populistákat erősítik, akik azt akarják elhitetni a hazai közvéleménnyel, hogy az unió másodrendű polgárokként kezeli őket.
The Times
Világszerte aggódnak az autokraták, mert véget ér Trumppal a férfibarátság és új nemzetközi rend van kialakulóban. A távozó elnök négy éven át cirógatta a buksikukat, ám most a populista erős emberek próbálnak igazodni a Biden-kormányzathoz, amely az ígéri, hogy a demokráciát támogatja a világban. Azaz a tekintélyelvű vezetők, Észak-Koreától Szaúd-Arábiáig, Brazíliától Belaruszig azt mérlegelik mi lesz a Fehér Ház új gazdája alatt, miután az fontosnak tartja az emberi jogok tiszteletben tartását. Továbbá egységes frontot kíván alkotni az autoriter rendszerek, illetve az emberi jogok megsértőivel szemben.
A Brookings Intézet egyik vezető elemzője azt mondja, ezek a politikusok már látják, hogy alapvetően megváltozik kapcsolatuk Washingtonnal. Vége az eddigi ügyleteknek, de Biden csak mérsékelten tud nyomást kifejteni. Hiszen regionális szövetségesei között is vannak olyanok, akiknek nem túl jó a mérlege a jogállam területén, viszont szükség van a segítségükre, pl. Irán, Észak-Korea és Kína kapcsán.
Európában Orbán és a PiS szintén azon töri a fejét, hogy miként is lesz az új amerikai vezetéssel. A Brit Külpolitikai Intézet, a Chatham House egyik elemzője úgy látja, hogy nem kell túlzottan félniük a Biden-adminisztrációtól, amely erősíteni kívánja a viszonyt az EU-val. Az elnök ugyanis nem sokat tud kezdeni a magyar kormányfővel. Hiszen hogy valami változzon, ahhoz nyomást kellene gyakorolnia rá.
SZEGÉNYLEGÉNYEK: A JÁRVÁNYHELYZETET HASZNÁLJÁK FEL AZ SZFE LEFEJEZÉSÉRE
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.11.29.
Törvénysértést súroló rendeletet fogadtatott el a kormánypárt az országgyűléssel szerdán, amire hivatkozva, pénteken késő este – szokásos alattomban – a színiegyetem félévének felfüggesztését közölte az SZFE szerint törvénytelenül kinevezett kuratórium.
Csernai Mihályt, az egyetem össztűz alá vett HÖK-elnökét kérdeztük: mindez valóban csak a véletlenek váratlan összjátéka csupán, vagy tudatos likvidálási parancs a parlamentáris hatalom felhasználásával.
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartója mai döntésével – a 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet alapján – megerősítette, hogy a továbbra is fennálló rendkívüli helyzetre tekintettel, a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei az egyetemen nem állnak fenn” – írta a kuratórium péntek esti tájékoztatójában. Ennek ellentmond az oktatási jogok biztosa által végzett vizsgálat eredménye, amelyben dr. Aáry-Tamás Lajos egyértelműen kimondja, hogy az egyeztetés nélkül kinevezett kuratóriumnak nem áll jogában felfüggeszteni az oktatást a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Az Egyetem polgársága igazolta, hogy az oktatás az intézmény falain belül rendben zajlik, így a fenntartónak semmilyen alapja nincsen a tanév akadályoztatására...
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.11.29.
Csernai Mihályt, az egyetem össztűz alá vett HÖK-elnökét kérdeztük: mindez valóban csak a véletlenek váratlan összjátéka csupán, vagy tudatos likvidálási parancs a parlamentáris hatalom felhasználásával.
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartója mai döntésével – a 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet alapján – megerősítette, hogy a továbbra is fennálló rendkívüli helyzetre tekintettel, a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei az egyetemen nem állnak fenn” – írta a kuratórium péntek esti tájékoztatójában. Ennek ellentmond az oktatási jogok biztosa által végzett vizsgálat eredménye, amelyben dr. Aáry-Tamás Lajos egyértelműen kimondja, hogy az egyeztetés nélkül kinevezett kuratóriumnak nem áll jogában felfüggeszteni az oktatást a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Az Egyetem polgársága igazolta, hogy az oktatás az intézmény falain belül rendben zajlik, így a fenntartónak semmilyen alapja nincsen a tanév akadályoztatására...
ELŐRE MEGÁSSÁK A KÖVETKEZŐ KORMÁNY SÍRJÁT?
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Egyre több jele van annak, hogy a Fidesz felkészül az esetleges 2022-es vereségre. Egy sor olyan törvénymódosítást hajtottak végre, amelyek arra hivatottak, hogy egy esetleges vereséget követően is ők határozzák meg a legtöbb intézmény működését, nem beszélve a magyar gazdaságról. A felélhető összes tartalékot elköltik, a bármiféle értéket is képviselő ingatlanokat kiosztják maguk között, az oktatást pedig kiszervezik vagy az egyházakhoz, vagy a maguk által kreált alapítványokhoz. Ez azonban csak egy dolog lenne, de úgy tűnik, ezen felül még adósságba is viszik az országot, amit persze nem reklámoznak túl. Nemrégiben egy igen komoly hitelt vettünk fel, ami vélhetően összefüggésben van azzal, hogy a gazdaságvédelmi alap egyszerűen kiürült. Az Orbán-kormány hónapok alatt költött el milliárdokat úgy, hogy annak semmiféle látható haszna nem volt.
A munkájukat elvesztett emberek nem kaptak segítséget, a vállalkozásokra ugyanez igaz. Akik valóban bajba kerültek a járvány és az azt követő gazdasági válság miatt, azok nagyrésze egy forintot sem láttak ebből az állítólagos gazdaságvédelemből. Százmilliókat – sőt, vélhetően milliárdokat – osztottak ki haverok cégei számára, vagy öltek bele látványberuházásokba, amelyek természetesen szintén csak a NER vállalkozóinak pénztárcáját gyarapítják. A magyar adófizetőktől elvett pénzek azonban elfogytak, és úgy tűnik, az éves GDP is mínuszos lesz, ami azt jelenti, hogy hatalmas bevételekre már nem számíthat a kormány. Elvették az önkormányzatoktól a számukra leginkább fontos bevételeket, és minden olyan adóforintra rátették a kezüket, amire csak tudták. Szabályszerűen kifosztották az országot a gazdaság védelmére hivatkozva...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.11.29.
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.11.29.
A munkájukat elvesztett emberek nem kaptak segítséget, a vállalkozásokra ugyanez igaz. Akik valóban bajba kerültek a járvány és az azt követő gazdasági válság miatt, azok nagyrésze egy forintot sem láttak ebből az állítólagos gazdaságvédelemből. Százmilliókat – sőt, vélhetően milliárdokat – osztottak ki haverok cégei számára, vagy öltek bele látványberuházásokba, amelyek természetesen szintén csak a NER vállalkozóinak pénztárcáját gyarapítják. A magyar adófizetőktől elvett pénzek azonban elfogytak, és úgy tűnik, az éves GDP is mínuszos lesz, ami azt jelenti, hogy hatalmas bevételekre már nem számíthat a kormány. Elvették az önkormányzatoktól a számukra leginkább fontos bevételeket, és minden olyan adóforintra rátették a kezüket, amire csak tudták. Szabályszerűen kifosztották az országot a gazdaság védelmére hivatkozva...
DEMETER SZILÁRD KIRÚGÁSÁT VÁRJA A KORMÁNYTÓL BAJNAI GORDON
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.11.29.
A volt kormányfő szerint, ha az állami tisztviselő ügyében nem lép Orbán Viktor, akkor ő helyette is szégyenkezni fog.
Amennyiben Demeter Szilárd meg hétfőn is az Ön kormányának tisztviselője, akkor az általa szombaton az Origónak adott „nyilatkozatot” (véleménycikket –a szerk.) nyilván mi magyarok, és az egész világ a magyar kormány álláspontjának tekinti majd – írta Bajnai Gordon Orbán Viktornak szánt „nyílt üzenetében” vasárnap a Facebookon. „Ha így lesz, én - sokakkal együtt - Ön helyett is szégyenkezni fogok hazám és a magyarok nevében. Ne legyen így.”
Szerző: nepszava.hu
2020.11.29.
Amennyiben Demeter Szilárd meg hétfőn is az Ön kormányának tisztviselője, akkor az általa szombaton az Origónak adott „nyilatkozatot” (véleménycikket –a szerk.) nyilván mi magyarok, és az egész világ a magyar kormány álláspontjának tekinti majd – írta Bajnai Gordon Orbán Viktornak szánt „nyílt üzenetében” vasárnap a Facebookon. „Ha így lesz, én - sokakkal együtt - Ön helyett is szégyenkezni fogok hazám és a magyarok nevében. Ne legyen így.”
Demeter Szilárd, hivatalos pozíciói szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának „a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős” miniszteri biztosa és a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Amint azt a Népszava is megírta, Demetert az említett „Európát Soros György gázkamrájának” nevező cikke miatt elítélte már a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az izraeli nagykövetség, és felháborodásának adott hangot Vámos Miklós író is...