Szerző: Omega
2012
Dokumentum film az 50 éves Omegáról.
Nem akarok kompromisszumot kötni a munkavégzést illetően, úgyhogy szombat, nem szombat, esik, vagy fúj, jó reggelt kívánok mindenkinek! Edgar kolléga tegnap reggeli emelkedett lírai prózájához még csak hasonlóval sem tudok szolgálni, de belőlem mindent képes kihozni ez az elbeszélő, végtelenített NER-jelen, a líraiságot a legkevésbé sem.
Ámde legalább ettől talán nem jelentek nemzetbiztonsági kockázatot, mint Dúró Dóra szerint a Facebook, vagy Donald Trump szerint a Twitter. Az viszont probléma – és nem csak az egyes szám, első személy sérti a fülemet -, hogy a miniszterek elnöke én-nel kezdi azt a gondolati ívet (ÉN nem akarok kompromisszumot kötni), amelyben kifejti, hogy a kompromisszum nála nem játszik, akkor se, ha az ország bőrére megy a játék. Ő nem kompromisszumot, hanem megoldást akar a Soros markában elkurvult brüsszelitákkal (értsd: Európai Parlament, 25 tagállam kormánya, és a fél világ) folytatott vitában. Értsük főleg úgy, hogy a kompromisszum valójában a gyengeség jele, és aki kézigránáttal hadonászik, azt nem lehet az álláspontja feladására kényszeríteni, különösen, ha meggyőződése szerint betonbiztos az az álláspont. Márpedig aki a nemzeti szuverenitásra, a migránsokra, Sorosra és a jogállamiságra, mint definiálhatatlan, ennélfogva számonkérhetetlen fogalomra hivatkozva lengeti a vétót azért, mert a következő években is következmények nélkül akarja dübörögtetni a felcsúti tempóban törvényesített korrupció gépezetét, és széthordani az uniós forrásokat, annak ezt az egyet elhiszem: hogy eme álláspontja ezerszer betonbiztosabb, mint az alaptörvényve vagy a keresztény erkölcsei.
Belegondolni sem akarok, mi lenne, ha ugyanezt egy másik kormány tenné egy ilyen helyzetben. Mármint egy másik kormány jogászkodna arról, hogy a jogállami mechanizmus tulajdonképpen nem erősíti, hanem gyengíti a jogállamiságot, mert szegény olyan homályosan van meghatározva, pedig Varga Judit is kioknyomozta, hogy Hollandiának már papíron sem független az ügyészsége. De ez az EU-t egyáltalán nem zavarja… (hüppp). Ez úgy lett volna kerek, ha azt is kioknyomozza a miniszterasszony, hogy a libernyák Mark Rutte gázszerelője milliárdos lett-e azért, mert ő a miniszterelnök, hogy az apja állami beruházások körül sündörög-e a milliárdos nyereségeket regisztráló cégével, hogy a veje uniós támogatásokból borítja-e sötétbe Hollandiát és károsítja meg csilliárdokkal az adófizetőket, hogy a párttársai egy része nagy értékű költségvetési csalásokban játszik főszerepet, és hogy egyáltalán van-e a politikai korrupciónak bármilyen következménye...