2020. november 17., kedd

RÁADÁS: MÉG TÖBB LENYŰGÖZŐ VIRTUÁLIS MÚZEUMTÚRA AZ OTTHONLÉT IDEJÉRE

PAPAGENO
Szerző: Papageno
2020.03.24.


A világ legnagyobb múzeumai már szinte mind bezártak. Tudjuk, hogy a virtuális séta nem kárpótolja a saját, személyes élményt, de van néhány, otthonról, asztali gépről vagy mobiltelefonról is elérhető lehetőség arra, hogy még ebben a helyzetben is a kiállítóterekben barangoljunk, sőt, akár olyan közel kerüljünk a műtárgyakhoz, amire normál körülmények közt nincs módunk.


Jelenleg sorbanállás nélkül nézelődhetünk a világ legnagyobb művészeti múzeumában. Három állandó kiállítást tekinthetünk meg ide kattintva.

Smithsonian Intézet

Saját tempónkban „sétálhatunk” a 360 fokban mozgatható képek segítségével a múzeum minden egyes szobájában ide kattintva.

Solomon R. Guggenheim Múzeum

Pablo Picasso, Piet Mondrian, Jeff Koons és Franz Marc és még számos művész alkotása a Guggenheim Online Gyűjteményének része. Kattints ide a belépéshez.

Vatikán Múzeum

Virtuális túra a Vatikánban? Kihagyhatatlan! Itt érheted el!

Georgia O’Keeffe Múzeum

Hat „virtuális kiállítás” érhető el online ebből a múzeumból, amelyet „az amerikai modernizmus anyjának” neveznek.

Mexikói Nemzeti Antropológiai Múzeum

Ezen az oldalon elmerülhetünk a spanyol hódítás előtti Mexikó történelmében. 23 kiállítási helyet látogathatunk online, tele maja történelmi tárgyakkal.

NASA

Mind a Virginia Langley Kutatóközpont, mind az Ohio Glenn Kutatóközpont ingyenes online túrákat kínál az érdeklődőknek. A Space Center Houston – az amerikai űrutazás összes korszakát bemutató oktatóközpont – applikációján keresztül pedig kipróbálhatunk néhány „kibővített valóság élményt”.

Nőtörténeti Múzeum Virginia (National Women’s History Museum)

Újabb alkalom a nők megünneplésére, ide kattintva.

Atlantai Szépművészeti Múzeum

A múzeum egyik legnépszerűbb kiállítása, a Polgárjogi Fotógyűjtemény is megtekinthető az intézmény weboldalán, mely az amerikai feketék társadalmi egyenlőségi küzdelmeit eleveníti fel.

Detroiti Művészeti Intézet

A négy online elérhető kiállításból kettő a mexikói művészet ikonjára, Frida Kahlóra koncentrál.

Modern Művészeti Múzeum (MoMA)

New York kiterjedt gyűjteményét ide kattintva lehet nézegetni.

Bostoni Szépművészeti Múzeum

A 16 virtuális kiállításból az egyik például a 21. századi designer divatról szól.

RÁADÁS: ÍGY JÁRHATJA BE A VILÁG LEGNAGYOBB MÚZEUMAIT OTTHONRÓL

PAPAGENO
Szerző: Papageno
2020.03.13.


A világ legnagyobb múzeumai már szinte mind bezártak. Tudjuk, hogy a virtuális séta nem kárpótolja a saját, személyes élményt, de van néhány, otthonról, asztali gépről vagy mobiltelefonról is elérhető lehetőség arra, hogy még ebben a helyzetben is a kiállítóterekben barangoljunk, sőt, akár olyan közel kerüljünk a műtárgyakhoz, amire normál körülmények közt nincs módunk
.

A bécsi Szépművészeti Múzeum és Weltmuseum, az amszterdami Rijksmuseum vagy a New York-i Metropolitan Museum of Art mintájára a nagy nemzetközi gyűjtemények már régóta használják ezt a megoldást, Franciaországban a Paris Musées volt az első közintézmény, amely az év elején ingyenesen elérhetővé tette a gyűjteményeikben található több mint 100 ezer műalkotás nagy felbontású digitális reprodukcióját, hogy jobban megismerhesse őket a közönség. A Paris Musées közintézmény „open content” akciójának célja a gyűjtemények ismertségének és műtárgyaik láthatóságának növelése Franciaországban és külföldön.

Az intézményhez olyan világhírű közgyűjtemények tartoznak, mint a Louvre, az Orsay Múzeum, a Grand Palais vagy a Pompidou Központ.

A Google Arts & Culture oldala és applikációja pedig szinte végtelen élményt nyújthat, hiszen gyűjtemények, témák, alkotók, művészeti irányzatok és megannyi szempont szerint kereshetünk a firenzei Uffizitől az amszterdami Van Gogh Múzeumon át a madridi Thyssen-Bornemissza Múzeumig.

Az Olasz Kulturális Intézet gyűjtőoldalán nagy olasz múzeumokba juthat el egyetlen kattintással.

És ne felejtsük el a magyar múzeumokat sem. A Ludwig Múzeum The Dead Web kiállítás az internet kapacitásának potenciális végét vetíti előre. Képzeletben 2023-ban járunk, ahol alig 25 éves korában összeomlik az internet. Fedezzék fel a kiállítást online!

A járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel a Szépművészeti Múzeum és tagintézményei, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Vasarely Múzeum március 17-től határozatlan időre bezárnak, a gyűjtemények ugyanakkor a kényszerű bezárás alatt aktívan kívánják megosztani a közönséggel digitális tartalmaikat. Virtuálisan bejárható a Magyar Nemzeti Galéria Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítás az intézmény honlapján ide kattintva, ahol már elérhető a Remekművek az oktatásban című oldal is...

A virtuálisan elérhető tárlatokhoz csatlakozott a gyulai Almásy-kastély is. A honlap ide kattintva érhető el...

MEGSZÓLALT A DÍJNETES SZAKÍTÁSRÓL AZ OTP - A LEGNAGYOBB MAGYAR BANK RACIONALIZÁLT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2020.11.17.


Több olvasónk is jelezte, hogy OTP-számlásként nem vehetik majd igénybe a korábban megszokott módon a Díjnet szolgáltatásait. Kérésükre megkérdeztük az OTP-t, hogy mi indokolta a szakítást, és a jövőben helyette mit ajánlanak ügyfeleiknek.

A Díjnet ügyfeleit néhány nappal ezelőtt arról tájékoztatta az OTP, hogy 2020. december 31-ét követően nem biztosítja tovább a tőlük érkező számlák netbanki fiókba befogadását és kiegyenlítését. Első lépésként ezért december 15-ét követően nem lesz lehetőség a számlák netbanki fiókba küldésére. Ezt követően az év végén a Díjnet fiókban törlik a számlák fizetéséhez beállított, OTP netbankba küldési mechanizmust.

Az OTP kondíciós listái között kutakodva (egyébként cseppet sem könnyen) ráleltünk arra a változtatásra, amely ezt a „szakítást” jelzi. A legnagyobb magyar banknál egyébként nem csak ez a lehetőség szűnik meg jövőre, a csekkrendező szolgáltatást is törlik.

Az Azenpenzem.hu érdeklődésére az OTP-nél azt közölték, hogy digitális szolgáltatásaik racionalizálása keretében vizsgálták felül az internet- és mobilbanki felületeken elérhető lehetőségeket. Szerintük tehát az ésszerűség diktálta, hogy 2021. január 1-jétől már nem lesz elérhető ügyfeleik számára a hitelintézet saját csekkrendező, valamint a Díjnet szolgáltatása az OTPdirekten és a SmartBank mobilalkalmazásban.

A két szolgáltatást most elvesztő ügyfeleik számára a közüzemi számlák kiegyenlítéséhez a természetesen mindkét felületen könnyen beállítható csoportos beszedési megbízást, illetve az azonnali átutalási megbízást ajánlják. Mint hangsúlyozták: a változás ezen túlmenően nem érinti az OTP Csoport és a Díjnet közötti „sokrétű és mély együttműködést”...

KÖRÖZ EGY ÖTLET, HOGYAN VÁGHATNA VISSZA AZ EU ORBÁNÉKNAK

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.11.17.


"Jó nagy szarban vagyunk" - ilyen kommentárokat fűztek hétfőn európai bürokraták, diplomaták és szakértők ahhoz, hogy a magyar és a lengyel kormány blokkolta az EU következő hét évére szóló költségvetés elfogadását, a benne lévő óriási gazdaságélénkítő csomaggal együtt. A két ország azért vétózott, mert jövő évtől a jogállamisági feltételekhez kötnék a kifizetéseket, itt írtuk meg hogyan fajult el a vita, és itt azt, hogy miért van maga a mechanizmus.

Az első nyilatkozatok alapján teljesnek látszik a patthelyzet:

- Budapest és Varsó nem engedi, hogy az EU a nehezen kialkudott gazdaságélénkítő pénzosztását elkezdje, még a saját pénzéről is lemond, csak ne legyen jogállamisági mechanizmus.

- A nyugati országok nagy része és az Európai Parlament döntő többsége viszont nem engedi, hogy a mechanizmus nélkül induljon az új költségvetés.

- Minden szereplőnek vétójoga van...

PARRAGH ÚJABB ŐRÜLETE

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.11.17.


Kibújt a szög a zsákból: Parragh László javaslatáról kiderült, hogy nem a gazdaság feltételeinek javítása, hanem az önkormányzatok helyzetének ellehetetlenítése vezérli. Elsőre még csak egy évre javasolta, hogy függesszék fel az iparűzési adót, legújabb őrületében már két évnél tart, sőt, már az idénre befizetett adót is „lelakhatóvá” tenné.


Rosszindulatában ennél is továbbment. Azt javasolja a kormánynak, hogy fagyasszák be a többi önkormányzati hatáskörbe tartozó adónemet is, így az ingatlan-, az idegenforgalmi-, az építmény- és a kommunális adót. Azt gondolja ugyanis – csak idézem a közmondást: ki mint él, úgy ítél –, hogy az önkormányzatok (különösen a fővárosi) bosszúból az egyéb adókat emelni akarják az iparűzési adó elmaradása miatt.

Ez már egy fideszes polgármesternek is sok volt! Szakmaiatlan, átgondolatlan, rossz és a településeket is ellehetetlenítené – így foglalható össze Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármesterének véleménye az iparkamarai elnök által megfogalmazott javaslatról. A polgármester felhívta Parragh László figyelmét, hogy az élet minden területén használják azokat az adóforintokat, amelyek az iparűzési adóból érkeznek be. Ebből kifolyólag, ez a javaslat nem a településeknek, hanem az ott élőknek fájna igazán – tette hozzá a városvezető. Idézem Cser Palkovicsot: „Én azt kérem a kamara elnökétől, hogy ha ilyen kérdésekben megfogalmaz javaslatokat, akkor bátran emelje föl a telefont, és kérjen segítséget azoktól, akik az önkormányzatokhoz értenek”...

18 ÁBRÁN MUTATJUK MEG, MILYEN A FIDESZ ALKOTTA SAJTÓSZABADSÁG

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.11.17.


A magyarországi állapotokról az önmagában sokat elárul, hogy a fideszesek közel harmada szerint elfogadható, ha a politika befolyásolja a médiát. A HVG-t ugyanakkor a lakosság a második leghitelesebb hírforrásnak tartja.


A vírusjárvány nemcsak a mindennapi életünkben hozott változást, hanem a politikához való viszonyunkhoz is: amíg öt éve még csak 34–36 százalék mondta azt, hogy „nagyon” vagy „közepesen” érdeklődik a politika iránt, ma már minden második állampolgár – derül ki Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián közös kutatásból, amely 2020 őszén 2000 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta a magyarok politikai tájékozódási szokásait, preferenciáit és attitűdjeit.

Persze már nem ugyanonnan tájékozódunk: miközben néhány éve még a tévéadók voltak az első számú politikai-közéleti hírforrások, addig mára az internetet már legalább ennyien használják tájékozódásra. Ha pedig csak azokat nézzük, akiknek van nethozzáférése és használják is a világhálót, akkor egyértelműen ez a nyertes tájékozódási pont: 71 százalék a tévé 50 százalékával szemben...


AZ AGYONÜTHETETLEN KISEMBER

168 ÓRA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.11.17.


Chaplin holtában is eleven. Nemcsak a filmjei élnek, de közismert csavargófigurája újra és újra megelevenedik a színpadon is. Alakja megmarad, amíg szegénység lesz a földön. Most Nagy Sándor bújik a legendává lett topis gúnyába a Játékszínben, ahol tomboló a siker, melyhez Chaplin örökösei is gratuláltak.


Vagányság kell Chaplin utolsó némafilmjének a színreviteléhez, beszéd nélkül, néhány felirattal.

1931-ben, amikor forgatta, már volt hangosfilm, de nem tudott elszakadni a szótlanságtól, hiszen az hozta meg számára a világhírnevet. Azt hitte, hogy a csavargó figurája beszéddel majd nem él meg. De hát annyira telitalálat, hogy ez egyáltalán nem ártott meg neki, némán vagy szavakkal, egyaránt halhatatlanná lett. A szegénység megtestesülése – és némiképp a szabadságé. Nem kötődik sehová, társadalmon kívüli, naphosszat lófrál, bámészkodik, és sokat, gyakran túl sokat lát. A saját bőrén érez mindent. Elesett, mégis leleményes. Csóró, de lelkiekben gazdag. Gyámoltalanul téblábol, ügyetlenül csetlik-botlik, azonban ha szüksége van rá – például menekülés közben – artistákat megszégyenítő kunsztokra képes...

HÉT APRÓ JEL MUTATJA, HOGY A RIASZTÓ ADATOK ELLENÉRE JAVUL A MAGYAR JÁRVÁNYHELYZET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.11.17.


Mától Ausztria nem csupán iskoláit zárja be, hanem egész napos kijárási korlátozást is életbe léptet december hatodikáig. Mi a halottak és a kórházban ápoltak számában is rosszabbul állunk Ausztriánál. A szlovák és a brit miniszterelnök után vasárnap az osztrák kancellár is bejelentette, hogy országa tömeges tesztelésbe fog. Vajon mi tesztelhetnénk hat-hétmillió embert néhány nap alatt, ha a múlt héten napi 20 ezer teszt mellett is összeomlott a jelentési rendszerünk? Ha az egészségügyünknél csak a közigazgatásunk van ramatyabb állapotban, amely gyakran arra sem képes, hogy meghozza a karanténról szóló határozatokat? (Ma kétszer annyi igazoltan fertőzött van szabadlábon, mint akinek az ajtajára piros cetli került.) Ha ezek a körülmények nem is, hét apró adat azért bizakodásra ad okot a magyar járványhelyzettel kapcsolatban. Mutatjuk azokat is...

KINEK AZ ÉRDEKÉBEN?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2020.11.13.


...Mióta a jogállamisági feltételrendszer kérdése erőteljesen bekerült az uniós közéletbe, a kormányfő szűköl: pontosan tudja, ha az unió ebbe az irányba mozdul el, azt vétókkal nem fogja tudni megakadályozni. A miniszterelnök egy ideje ezért szajkózza, hogy a jogállamiság beemelése a következő hétéves költségvetésbe és a járványügyi mentőcsomagba súlyosan veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit is. Hogy miként veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat egy olyan javaslat, amelyiket a huszonhét országból huszonöt nemcsak elfogad, de kiemelten támogat, azt nehéz lenne belátni. A mondat második fordulata pedig, hogy a javaslat Magyarország érdekeit veszélyeztetné, az szimpla hazugság. A javaslat nem Magyarország érdekeit, hanem Orbán Viktor és hatalmi körének érdekeit veszélyeztetné. A miniszterelnök már megint súlyosan keveri a fogalmakat, amennyiben úgy gondolja, hogy Magyarország minden további nélkül behelyettesíthető Orbán Viktorral, mert a kettő ugyanaz. Ezt olyan komolyan képzeli, hogy attól tartok, a zavart előbb-utóbb rendeznie kellene az agyában, akár szakember segítségével is.

Fontos lenne, mert ez a tévhit saját magát is megzavarja: előbb-utóbb komolyan veszi, amit mond. Korábban egyféleképpen megválaszolható, jelentős mennyiségű kérdőívet szerkesztett, melyeknek a mennyisége és összesítése ellenőrizhetetlen, ilyenformán közjogilag értelmezhetetlen. Mégis, az a rögeszméje, hogy ilyen papírtömeg birtokában egy egész földrész életét megbéníthatja, amikor kijelenti: a jogállamiság érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük. Ha ezt a konzultációs parasztvakítást abból a szempontból nézzük, hogy mennyi információ jut a közügyek iránt még érdeklődő embereknek, de pláne, hogy hányféle forrásból, akkor még kevésbé igaz a kormányfőnek az az állítása, hogy jogállamisági ügyek megítélésére „a magyarok ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.” Sajnos, ez nem igaz. És nem képességbeli vagy szövegértési problémák miatt, hanem azért, mert az ország kormánya egy központilag állami pénzeken üzemeltetett sajtót kényszerít a lakosság túlnyomó többségére.

Néhány hónapja a Der Spiegelben szólalt meg Věra Jourová, aki Magyarországot nyilvánosan beteg demokráciának nevezte, és ő is arra a megállapításra jutott, hogy az Európai Unió magyar polgárai „nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkossanak”. Ehhez érdemi információk kellenének, de nincsenek, ilyenformán Orbán olyan képtelen helyzeteket talál normálisnak, mint hogy az uniót egy javarészt tájékozatlan tömeg által adott felhatalmazással blokkolhatja. Embereivel mást sem emleget, mint hogy az unió zsarolja Magyarországot. De ép elmével miként képzelhető, hogy huszonöt ország zsarol kettőt, nem pedig fordítva?
...

OROSZ RULETTET JÁTSZIK VELÜNK ORBÁN. ÉS MI HAGYJUK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.11.17.


A címmel tulajdonképpen mindent elmondtam, itt abba is hagyhatnám az írást. De nem egészen. Ez az orosz rulett ugyanis, amit van kegyes folyamatosan játszani velünk a miniszterelnök, eltér a hagyományos, általunk ismerttől. Ott tudniillik – az én ismereteim szerint – a forgó tölténytárban egy golyó van, míg az Orbán által használtban több is. A közös tulajdonságuk, hogy szándéka szerint előbb utóbb eltalál bennünket, míg neki semmi bántódása nem esik.


Az elmúlt tíz év azzal telt ebben a sajátos orosz rulettes játékban, hogy folyamatosan igyekezett megfosztani bennünket a jogainktól, lépésről-lépésre építette le a szabadságunkat, demokráciának hazudva a lőtérgyakorlatait. Tényleg úgy voltunk vele, mint a felforralt béka; fokozatosan hozzászoktatott bennünket ahhoz, hogy olyan törvényeket gyárt – akár visszamenőleges hatályúakat is –, amelyek bővítik az ő, és szűkítik mások mozgásterét. A mi mozgásterünket. És egy-két alkalomtól eltekintve, mi úgy viselkedtünk, mint akik voltaképpen komfortosan érzik magukat az egyre melegedő vízben, olykor-olykor egy-egy kiugrási kísérlettől eltekintve, szolgai módon viseltük a ránk szabott új rendet.

Tíz év telt el ebből a rezsimből, és hiába hívta fel jó pár elemző a figyelmet rá, hogy merre megyünk, mi felé haladunk, valamint arra, hogy a bebocsátásunk az úri kaszinóba – az unióba – elhibázott lépés volt, mert ha egyszer nincs a szabálykönyvbe leírva, hogy tilos a padlóra köpni, mi oda fogunk köpni. De a nagyok – ott, Európában – félrenéztek, egy-két apróbb ejnye-bejnyén kívül nem csináltak semmit, mert a jogosítványaik – így érezték – ezt nem engedik meg. Pontosan ezt használta ki a mi kormányfőnk; itthon nyugodtan tobzódhatott, pörgethette a tölténytárat, olykor halálos sebet ütve valakin – lásd CEU –, de biztos lehetett benne, hogy a szövetség részéről nem érheti – az üres fenyegetéseken kívül – semmi baj. Orbán ezt időben felismerte, épp úgy, mint a rendszerváltás előtti időkben a pártállam végelgyengülését. Igaz, akkor még liberális elveket, a pártállami diktatúra után demokratikus igényeket megfogalmazva, egészen addig, míg – túl a rendszerváltáson – rá nem jött, hogy ezek a demokratikus játékszabályok az útjában állnak. Illetve mégsem: éppen azokat kihasználva, kifordítva, szabott magára és rendszerére új gúnyát (Alaptörvény)...

POLITIKAI VÁLSÁGOT OKOZOTT VARSÓ ÉS BUDAPEST - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.17.


Lehet, hogy a fenyegetés blöff, mert az egész költségvetés megvétózása a vétózók országát is megfosztaná azoktól a forrásoktól, amelyekre pedig nagy szükségük van.


Az AP amerikai hírügynökség megfogalmazása szerint politikai válságot idézett elő az Európai Unióban Lengyelország és Magyarország azzal, hogy megvétózta a következő hét évre szóló költségvetést és a járvány miatt bekövetkezett gazdasági visszaesésből való kilábalást szolgáló helyreállítási intézkedéscsomagot, amiatt az új mechanizmus miatt, amely az uniós finanszírozást a jogállamisággal kapcsolja össze. Varsó és Budapest jobboldali kormánya hajthatatlanul ellenzi ezt az eszközt, amely megfosztaná őket az EU-pénzektől, ha tovább folytatják a demokratikus normákat erodálónak tekintett politikájukat.

Az Orbán-kormány visszaél az EU-forrásokkal

A világhírügynökség tudósítása, amelyet egyebek közt a Washington Post is átvett, Orbán Viktor ellenvetései mellett ismerteti Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter kijelentését, miszerint a jogállamisági mechanizmus radikálisan korlátozná hazája szuverenitását. Emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök az egykori Szovjetuniót idéző ideológiai zsarolásról beszélt, valamint kitér arra, hogy a lengyel politikus szerint ezzel a mechanizmussal az EU német elnöksége tesz kísérletet Lengyelország ellenőrzésére.

A két kormányzattal szemben hangoztatott bírálatok pontjai közül kiemeli az igazságszolgáltatás függetlenségének és a médiaszabadságnak az aláásását, valamint Magyarországot illetően ezen felül még azt a kritikát is, hogy az Orbán-kormány megbélyegzi a szabadságjogokért szót emelő nem kormányzati szervezeteket, valamint állítólag - saját politikai szövetségeseinek gazdagítása céljából - visszaél az EU-forrásokkal.

Az unión belül előállt válsághelyzet kezelése érdekében a tagországok EU-ügyekkel foglalkozó miniszterei ma tanácskoznak, és ha ők sem jutnak dűlőre, akkor a csúcsvezetők tartanak csütörtök este videókonferenciát.

Csak blöff?

Az AP a kilátásokat illetően azt írja: néhány politikai megfigyelő úgy véli, hogy a fenyegetés blöff, mert az egész költségvetés megvétózása a vétózók országát is megfosztaná azoktól a forrásoktól, amelyekre pedig nagy szükségük van.
Varsó és Budapest engedni fog

A londoni Reuters, valamint az osztrák APA hírügynökség beszámolója alapján készült a Der Standard cikke, amely szintén súlyos politikai válságnak minősíti a konfliktust. Az EU – olvasható a bécsi lapban – szakítópróbát él át. Ha a pénzügyi csomagot nem sikerül sínre tenni, akkor a B-tervet a szükségköltségvetés jelenti, januártól csak annak alapján lehet tovább folyósítani támogatásokat. A helyreállítási csomag értelmében tervezett – időnként koronasegélyként emlegetett - pénzekhez ugyanakkor nem juthatnának hozzá az országok, így Olaszország és Spanyolország sem, amelyek a gazdasági összeomlást próbálják elkerülni. Ebből a csomagból egyébként az első kifizetések valójában csak a következő év második negyedében lennének esedékesek.

Az elképzelhető kiutat – legalábbis elméletben - a Der Standard is abban látja, hogy Varsó és Budapest valamikor engedni fog. Az úgynevezett feltételességi mechanizmus feladása a lap szerint „csaknem teljességgel kizárt”, mert akkor vagy Hollandia, vagy az Európai Parlament vétózná meg a pénzügyi csomagot. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő mindenesetre azt írta a Twitteren, hogy Varsó „nyitott az építő szellemű megoldásokra” – igaz, feltételként szabta az összhang megteremtését a júliusi EU-csúcs zárónyilatkozatával, amely a mostani, megszavazott változatnál még sokkal homályosabban tartalmazta az úgynevezett kondicionalitás jogállamisági vetületét.

Idézi a Der Standard Othmar Karast, aki az Európai Parlament egyik alelnöke, egyébként pedig az osztrák néppárti képviselőcsoport vezetője, aki „botrányosnak és nem európainak” minősítette a lengyel és a magyar vétót. „Ez a szellemiség, párosulva az egyhangúság elvével, lerombolhatja az uniót” – fogalmazott.

Lábon lövi magát a lengyel és a magyar kormány

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén arról ír, hogy lengyel és magyar szempontból nem kockázatmentes a vétó, hiszen azzal a két ország saját magát is lábon lövi – pontosabban a német szófordulat itt úgy szól, hogy saját húsába vág. A lap szerint diplomáciai körökben úgy látják, hogy a lengyel álláspont kevésbé szigorú a jogállamisági mechanizmussal szemben. Erről tanúskodik Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő múlt heti levele, miszerint a lengyel ratifikálásra azoknak a „kielégítő garanciáknak a hiányában” nincs mód, amelyek arról szólnak, hogy „megőrzik a tagállamok szerződésekbe foglalt jogait”. Ilyen garanciákat a többiek minden további nélkül megadhatnak Varsónak, például különnyilatkozat formájában – véli a frankfurti lap. Emellett lehet még némi mozgástér abban is, hogy a német EU-elnökség a szankciókat le szeretné szűkíteni a költségvetés-ellenőrzéssel kapcsolatos esetekre, miközben az Európai Parlament mindenfajta jogállamisági hiányosság ellen felhasználható eszközt akar. Orbán keményebb dió a lengyeleknél, ő csak a teljes egyöntetűség mellett fogadna el szankciókat, minősített többséggel nem.

A kasszához bezzeg mennek

Végül pusztán jelzésszerűen megemlítem, hogy a Der Spiegel német hírmagazin azt írja a magyar és a lengyel kormányzati politikát illetően: az már nem folytatható tovább, hogy miközben megy a gúnyolódás, heccelés és kritizálás, zavartalanul vonuljanak a kasszához.

TGM: MARXIZMUSRÓL ÉS EGYEBEKRŐL

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.11.16.


Ahhoz, hogy a marxizmusról terjengő, alaptalan babonákat és légből kapott híreszteléseket szemügyre vegyük, több száz magyar újságcikk áll rendelkezésünkre. Most olyat választottam ki közülük, amelyet kitűnő hírlapíró szerzett elég színvonalas portálon, amely lekötelező módon összefoglalja a marxizmusra vonatkozó kurrens előítéleteket és tudáshiányokat, amelyek (miután a marxizmus másfél évszázadig a politikai és világnézeti küzdelmek középpontjában állt) elég megdöbbentők. Hadd mondjam el – mint olyasvalaki, aki az európai és észak-amerikai marxista szcéna egyik embere, és egyetemen is tanít ilyesfélét – nagyon egyszerűen és röviden, mi is itt voltaképpen a helyzet. Ennek az írásnak az állításaiból indulok ki, amelyek (a legtöbb témába vágó magyar újság- és folyóiratcikk állításaihoz hasonlóan) egytől egyig, kivétel nélkül tévesek...

SE MUNKA, SE TANULÁS – MI FENYEGETI A HUSZONÉVESEKET?

168 ÓRA
Szerző: SOMFAI PÉTER
2020.11.17.


Egész Európában különleges kihívásokkal néznek szembe azok a fiatalok, akik az iskolából kikerülve munkába akarnak állni. Nem meglepő tehát, hogy viszonylag alacsony a foglalkoztatottsági arányuk, s a huszonévesek körében magas a munkanélküliség. Még ennél is rosszabb, hogy nagyon sokan nem dolgoznak, de nem is tanulnak. A foglalkoztatási szakirodalom NEET-fiataloknak nevezi őket. E problémával Magyarországon is küzdenek. Ezért a kormány a napokban 12 milliárd forintos támogatási keretet hozott létre a 25 év alattiak, illetve az alacsony iskolai végzettségű fiatalok foglalkoztatásának támogatására.


A fiatal korosztályban július és szeptember között 208 ezer aktív munkanélküli volt, ami 46 ezerrel, 28,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az adatfelvételnél az aktív munkanélküliek mellett még 334 ezren válaszolták, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert a pandémiás időszakban a korlátozások ezt akadályozták, vagy esélytelennek látták az elhelyezkedést. Közülük 64 ezer embert sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába.

A 25 éven aluliak között ebben az időszakban 13,4 százalékos volt a munkanélküliség.

Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és még 2 százalékponttal emelkedett is az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Mindez Katona Tamásnak, a Szegedi Tudományegyetem professzorának a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok harmadik negyedévi tendenciáiról készített elemzésében olvasható.

– Változatlanul súlyos gond ebben a korosztályban is a tartós munkanélküliség – mondta a 168 Óra kérdésére a professzor, és hozzátette:

az utóbbi nyolc évben 50-60 ezer fiatal esett ki a közoktatásból,

amit szerinte a 2012-ben hozott, elhibázott oktatáspolitikai döntések számlájára lehet írni. A tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt évente 5-6 ezer fiatal 16 évesen abbahagyja a tanulást, jó esetben később elvégzi a nyolc általános iskolai osztályt, vagy még annyit sem, és úgy lép ki a felnőtt életbe...

PÁNIK: NEM BÍZNAK A KORMÁNYBAN, A FORINTBAN, ELKEZDTÉK FELVÁSÁROLNI A VALUTÁT AZ EMBEREK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KÁRMÁN IRÉN
2020.11.17.


Míg a pandémia első hullámában az emberek szolidaritási akciókat indítottak, addig most mindenki magával törődik, magát és családját próbálja menteni, mert azt látja, érzékeli, hogy a kormánytól nem kap segítséget. Mindenki egyéni menekülési útvonalakat keres, az egyik ilyen lehet az értékálló valuta. Az emberek megrohamozták a pénzváltókat, a napokban sok helyen kifogyott az euró és a dollár is.


Múlt hét péntek délután 15 órakor már nem volt sem euró, sem dollár az egyik forgalmas fővárosi valutaváltóban. Ilyen jelenséggel ebben a pénzváltóban még nem találkozott az, akinek készpénzes valutára volt szüksége, mert a váltó forgalmas helyen van és mindig jól ellátták, még egzotikusabb pénznemekkel is.

– Elfogyott – mondta az üveg mögül mikrofonon kommunikáló pénztáros. Majd közölte, hogy már délelőtt 11 órakor nem volt a páncélszekrényében sem euró, sem dollár. Arra a kérdésre, hogy kis címletű vásárlások is történtek-e vagy csak a nagyobb, megtakarított összegeket akarják az emberek befektetni az átmeneti forint erősödés miatt, azt a választ kaptam, hogy 30-40 euróért is jöttek emberek. Egy másik valutaváltóban, a Correct Change Szent István körúti váltójában is érdeklődtünk, van-e még euró péntek délután. A válasz beszédes volt: – Tessék sietni!
...

JÖNNEK A KORONAVÍRUS-VAKCINÁK, DE HONNAN TUDJUK, HOGY TÉNYLEG HATÉKONYAK ÉS BIZTONSÁGOSAK?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.11.17.


Vakcinát fejlesztenek keleten, vakcinát fejlesztenek nyugaton, és bár egyik oltóanyag sem áll még készen a széles körű terjesztésre, az egyes országok már egymásra licitálva jelentik be, hogy melyik tesztelés alatt álló szerből készülnek bevásárolni. Bár a titokzatos orosz és kínai vakcinák importálása Magyarországon különösen életszerű lehetőségnek tűnik, a világ nagy része most egy amerikai-német együttműködésre és egy másik amerikai cégre figyel.

Az amerikai Pfizer és a német székhelyű BioNTech a múlt héten jelentette be, hogy a két cég együttműködésében fejlesztett RNS-vakcina 90 százalékban hatékonynak és biztonságosnak bizonyult a magas létszámú klinikai vizsgálaton. Aztán jött a szintén amerikai Moderna, amely már 94,5 százalékos hatékonyságról számolt be a Pfizeréhez hasonló technológiával készült vakcinájának előzetes klinikai eredményei alapján...

SZERENCSÉSEN MEGÚSZTUK A KORONAVÍRUSSAL, SOKKAL ROSSZABB IS JÖHET

24.HU
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2020.11.17.


Kellemetlenül aktuális téma a klímaváltozás és a járványok kapcsolata, a helyzet pedig a következő tíz évben valószínűleg romlik majd, mielőtt jobbá válhatna. Komoly változásokra lesz szükség ahhoz, hogy egyáltalán képesek legyünk gazdasági összeomlás nélkül kezelni a felbukkanó betegségeket, amelyekből egyre több lesz, ahogyan mind gyakoribb a közvetlen kapcsolatunk a vadállatokkal. Daniel R. Brooks, a Torontói Egyetem professzor emeritusa a téma szakértője, neki köszönhetjük, hogy a Stockholm Paradigma megszületett. Magyarországi látogatása kapcsán a globális felmelegedésről és a közeledő, koronavírusnál is nagyobb járványokról beszélgettünk...

HÁROM HÉT MÚLVA VÁRHATÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK BEZÁRÁSA IS?

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.11.17.


Nahalka István oktatáskutató szerint, a járványügyi helyzet miatt, körülbelül három hét múlva nálunk is bezárnak majd az általános iskolák. Úgy véli, a magyar oktatási rendszer egyelőre még azért tart ki, mert a pedagógusok és az iskolavezetők hátán fát lehet vágni, sokszor erőn felül is vállalnak feladatokat. Mégis – bár megérti, hogy nehéz a döntés – az osztrákokhoz hasonlóan, most már nekünk is be kellene zárnunk az óvodákat és az iskolákat, még akkor is, ha ennek komoly következményei vannak.


A szeptemberi „az iskoláknak működniük kell” kormányzati utasítástól november 9-ére eljutottunk odáig, hogy az általános iskolák, óvodák nyitva maradnak, 9. évfolyamtól digitális oktatásra térnek át. Szeptember 14-én Kásler bejelentette, ha úgy hozza a kényszer”, akkor az általános iskolák felső tagozatán is elrendelik a tantermen kívüli oktatást. Ön szerint erre sor kerül majd?

– Ahogy nézem a járványügy adatait, azt hiszem, hogy igen. Járványügyi szempontból most sokkal rosszabb a helyzet, mint amikor március közepén döntöttek a teljes bezárásról. Ma már azt nyilván valamennyire elhamarkodottnak tartják, ezért most sokkal tovább vártak, de a helyzet az biztos, hogy sokkal rosszabb. Jóval több fertőzöttet jelentenek naponta, sokkal magasabb az elhalálozások száma, ezért azt gondolom, körülbelül három hét múlva meg fog történni az általános iskolák bezárása is...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN MAGÁRA HARAGÍTOTTA A VILÁGOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.17.


Politico


A jelek szerint még az EU is besokallt az új válság miatt, pedig Brüsszel arról híres, hogy megtáltosodik, ha szorul a hurok. Egy illetékes kifejtette, hogy a szervezet útelágazáshoz ért, de senki nem látja, hogy az merre vezet tovább az út. De a gazdasági terv csak úgy mehet át, ha arra a magyarok is rábólintanak. Ezért folytatják a tárgyalásokat, de egy idő után Budapestnek ki kell terítenie a lapjait. Különben nagy …-ban vagyunk. Ha valaki nem érti meg, mekkora a tét, és milyen sürgősen kell a segítség, ott véget ér a józan ész.

Orbán mindezidáig nem hajolt meg, pedig Merkel, Michel, továbbá magas rangú francia, olasz, spanyol és portugál politikusok is győzködték. Több diplomata is úgy véli, az unió most fizet meg azért, hogy a júliusi csúcson teszetosza egyezségre jutottak a jogállam kapcsán. Innentől kezdve azonban korlátozottak a lehetőségek. Hosszú még az út, jelentős akadályokkal.

És bár a vétó nem jött váratlanul, általános a felháborodás. A német Európa-ügyi államtitkár azt mondta: egyetlen országnak sincs oka ellenezni a jogállami feltételeket, hacsak nem akarja azokat megsérteni. Francia kollégája, Clément Beaune szerint meg fogják találni a kompromisszumot, de Párizs kitart a leendő szabályozás mellett. A magyar és a lengyel ellenállás ugyanis nem teszi zárójelbe, hogy a francia vezetés szorgalmazza mind a gazdasági segítséget, mind a jogállam megőrzését.

Manfred Weber azt hangsúlyozta, hogy itt nem Magyaroszágról, vagy Lengyelországról van szó. Az európai embereknek jelenleg egyetlen ellenségük van: az pedig a koronavírus. Iratxe Garcia, a szocialista EP-frakció vezetője tisztességtelennek nevezte, hogy Budapest és Varsó blokkolja a költségvetést. Ez nem járja az összes európaival szemben, de árt a magyaroknak és a lengyeleknek is.

Ám megbízható források azt közölték, hogy úgy tűnik: Orbán élvezi a helyzetet, hogy ő van a vihar középpontjában. Tisztában van azzal, hogy a dráma hozzátartozik a játszmához. De minél több szó esik róla, annál jobban tetszik neki. 

Le Figaro

A német tárgyalóküldöttség vezetője arra figyelmeztet, hogy már így is sok időt vesztettek, hiszen itt van a Covid-19 újabb hulláma és az csak tetézi a gazdasági gondokat. Ezért mindenképpen nagyon hamar el kell fogadni az egész csomagot. Mert ha nem, az súlyos válságot von maga után.

Manfred Weber felelőtlennek minősítette, hogy egyes országok a járvány csúcsán akadályozzák egész Európa megsegítését. A legnagyobb strasbourgi frakció vezetője hozzátette, hogy a jogállam nem egyik vagy másik tag ügye, mindenkire vonatkozik, és nem úgy vetődik fel, hogy mine a Kelet vagy Nyugat ellentéte. Ha valaki betartja a játékszabályokat, akkor nincs mitől tartania.

Egy uniós diplomata megjegyezte, hogy ha folytatódik a blokád, akkor az politikai következményekkel jár a magyarok és a lengyelek számára, még akkor is ha nem lehet őket kitenni az EU-ból. 

Reuters

Spanyolország azt reméli, hogy hamar megoldódik az új válság. Ezt az ország gazdasági minisztere jelentette be, ám hozzátette, hogy Madrid támogatja a jogállami feltételek bevezetését. 

BBC

Az unió költségvetésért felelős biztosa roppant csalódott a készülő magyar és lengyel vétó miatt. Az osztrák Johannes Rau sürgette a tagokat, hogy nézzenek szembe saját felelősségükkel és véglegesítsék mindkét tervezetet. Azzal érvelt, hogy itt nem ideológiai kérdésről van szó, az embereknek kell segíteni a 2. világháború óta példátlan válságban.

Daily Telegraph

Az európai zöldek EP-csoportjának vezetője elítélte a magyar és a lengyel vétót. Philippe Lamberts rámutatott: Orbán és Kaczynski cudarul kihasználja a fertőzést, hogy még jobban alááshassa a jogállamot és úgy bontsa le a demokráciát, ahogy csak jónak tartja. Más források szerint nem kizárt, hogy a magyar politikus csupán több pénzt akar és a végén rá lehet beszélni, hogy engedjen.

Der Standard

Fel van háborodva a magyar-lengyel vétó miatt az Európai Parlament alelnöke, az osztrák konzervatívok képviselője. Karas szerint úgy tűnik, hogy a két ország minden eszközt bevethetőnek tart az unió szétrobbantására, illetve zsarolására. Márpedig ez botrányos, viszont nem európai. Ez a hozzáállás, amit csak tetéz az egyhangú döntéshozatal elve, bedöntheti az EU-t.

Kurier

Az osztrák pénzügyminiszter kijelentette a köztévé késő esti híradójában, hogy a vétó feladását várja el Magyarországtól és Lengyelországtól. Gernot Blümel elismerte, hogy Ausztria sem mindenben elégedett a pénzügyi előirányzattal, de szolidáris. A politikus minden tagot felszólított, hogy fogadják el a tervezetet, mert egyéni kifogások miatt nem szabad megakasztani az egész csomagot. 

Neue Kronen Zeitung

Az Osztrák Néppárt EP-delegációjának vezetője felelőtlennek nevezte a magyar és a lengyel vétót. Angelika Winzig rámutatott, hogy a jogállamiság az unió egyik alappillére, nem lehet vita tárgya. De aki eleget tesz az európai normáknak, annak nem is kell semmitől sem félnie.

Guardian

Egy magas rangú uniós tisztségviselő névtelenül úgy nyilatkozott, hogy most a Bizottságnak és a német elnökségnek fel kell mérnie a helyzetet, mielőtt a további lépésekről határoz. Hiszen hónapok tárgyalásainak az eredménye dőlt romba. Rasmus Andresen, a német környezetvédők EP-képviselője, aki végig ott volt az egyeztetéseken, felelőtlennek minősítette a magyar és a lengyel eljárást. Szerinte Orbán fél, hogy a jogállami mechanizmus kikezdi autokrata rendszerét. Ezért – téves politikája védelmében – igyekszik túszul ejteni az EU-t.

Mind mondta, a két kormány mély válságba taszíthatja az uniót, mert csak felerősödnek a gazdasági bajok, de ez igencsak sújtja majd a két országot magát is. Ezért most Merkelnek magához kell ragadnia a kezdeményezést. De rossz kompromisszumra semmi szükség. Most üt vissza, hogy a kancellár idáig nemigen folyt bele a megbeszélésekbe. 

Bloomberg

Vezető európai diplomaták óvnak a további késlekedéstől, miután Magyarország és Lengyelország belengette a vétót. Mindkettő arra hivatkozva helyezte kilátásba a hosszú távú költségvetés, illetve a gazdasági újjáépítési program megtorpedózását, hogy a kapcsolódó jogállami rendszer alaptanul megbélyegzi őket a demokratikus normák miatt. Egy brüsszeli forrás azt mondta, most már elkerülhetetlen a további csúszás, és lehet, hogy a legfelső szinten kell keresni a megoldást, már ezen a héten.

Lengyel üzleti körök nyilatkozatban ítélték el kormányuk lépését, mondván, hogy az gátolná a gazdasági kilábalást, árt a befektetői hajlandóságnak, elszigeteli az országot, és szembefordítja a szövetségesekkel. De a jelek szerint a politikai érdekek felülírják a gazdasági megfontolásokat. 

Kurier

Most minden szem Merkelre irányul, mert csak benne bíznak, hogy jobb belátásra tudja bírni Orbánt és lengyel társát. De a színfalak mögött megy tovább a birkózás. Egy beavatott forrás szerint majd meglátják, hogy a magyar vezető a hazai publikumnak játszik-e, és a végén fordít egyet a köpönyegen. Az viszont reménytelen, hogy hozzányúljanak a nehezen kialkudott jogállami mechanizmushoz, mert akkor meg jó pár ország és az egész EP fenyeget blokkolással. 

Washington Post/AP

Budapest és Varsó egy csomó pénztől eshet el, ha továbbra is folytatja a demokratikus normák lebontását. Az Orbán-kabinetet bírálatok érik, amiért stigmatizálja a polgári szabadságjogokért dolgozó civil szervezeteket, és mivel politikai szövetségeseinek játszik át unió alapokat.

Egyes elemzők úgy gondolják, hogy a fenyegetés csupán blöff, mivel a két ország hoppon marad, ha meglövi a hétéves büdzsét, hiszen nekik maguknak is égetően kell a pénz, miközben nettó haszonélvezőnek számítanak. 

Reuters

A lengyel és magyar vezetésnek kemény fegyver van a kezében, hogy kikényszerítse a jogállami megkötések eltörlését. Ám egy másik országcsoport, a hollandokkal az élen, valamint az Európai Parlament azt közölte, hogy a mechanizmus nélkül nem hagyja jóvá a költségvetést. 

FT

Egy uniós diplomata jelezte, hogy az előállt helyzetben Merkelnek és a többi európai illetékesnek újból meg kell vitatniuk a hogyan továbbot a többiekkel, köztük Orbán Viktorral. A gazdaságok közben roskadoznak a járvány okozta korlátozások terhe alatt. Egészen mostanáig sokan remélték, hogy a magyar és a lengyel fél feladja ellenkezését, mert nekik is nagy szükségük van a pénzinjekcióra. Az Európai Központi Bank nemrégiben kiszámolta, hogy mindkettő a tavalyi GDP 3 %-nak megfelelő összeghez jutna a mentőterv jóvoltából. Brüsszelt azonban zavarba hozta főként Orbán kemény magatartása. 

FAZ

Bennfentesek úgy vélik, Lengyelország nem annyira elszánt a jogállamiság ügyében, mint Magyarország és Varsó álláspontját fel lehet puhítani. Erre utal a kormányfő múlt heti levele, miszerint a Szejm el tudja fogadni a költségvetést, ha szavatolják a tagállamok szerződéses jogait. Márpedig ilyen biztosítékokat tudnak adni a többiek. Csak kérdés, mit szól hozzá az Európai Parlament.

Magyarország már keményebb dió, mert Orbán kitart amellett, hogy szankciókról csak akkor lehet szó, ha azt minden tag támogatja. De a két ország ezzel együtt maga alatt vágja a fát, hiszen nem tudja nélkülözni a szóban forgó hatalmas összegeket. Ezért diplomaták abból indulnak ki, hogy a végén csak beadják a derekukat. Amúgy sok adu nincs a kezükben, hogy megakadályozzák az új szabályozást. Az ugyanakkor kizárt, hogy újranyissák a mechanizmus kérdését, mert arról hallani sem akar sem az EP, sem pl. Hollandia. 

Süddeutsche Zeitung

A lap azt írja, már előre lehetett tudni, hogy az újabb koronahullám kellős közepén bekövetkezik a válság, mert sem Orbán, sem Morawiecki nem csinált titkot belőle. Így erős a kétely, hogy a koronaválság kezdetén széthúzó EU a jövőben mennyire lép fel egységesen és szolidárisan. A magyar miniszterelnök jelezte, hogy kompromisszum aligha lehetséges, amikor azzal vádolta az unió, hogy az a Szovjetunió szintjére süllyed.

Ugyanakkor a német elnökség nem volt hajlandó szétválasztani a két pénzügyi terv és a demokratikus normák ügyét. Így Budapestnek és Varsónak színt kellett vallania. A számítás az lehet, hogy a két ország engedni fog a többiek nyomásának. FAZ

Friedrich Merz, a CDU politikusa, aki pályázik Merkel székére a párt élén, a kereszténydemokratá gazdasági tanácskozásán elítélte a a magyar és a lengyel hozzáállást. A politikus kiemelte, hogy a magyar döntés mély válságba taszíthatja Európát. 

New York Times

Az Európai Unió most fizeti meg az árát, hogy az illiberális magyar és lengyel kormány mindig megúszta, amikor fokozatosan építette le a jogállamot. Most pedig már ott tart, hogy elveti a jogállami kikötéseket. Ily módon a két ország ellenállására ráment az egység, de Budapest és Varsó továbbra is ássa alá a hatalmi ágak elkülönítését.

Az EU létét érintő ellentét került itt felszínre, csak még súlyosabbá válnak az ellentétek az alapértékek ügyében, amelyek kapcsán Orbán és Kaczynski immár meg tudja bénítani az egész szervezetet. Idevezetett a hosszú elnézés, Brüsszel tehetetlensége, de Trump támogatása is.

Orbán hallani sem akar arról, hogy átláthatóbbá tegye, mire is költi az európai pénzeket. Ideértve, hogy emberei szépen kapnak ezekből az alapokból, egy kliensrendszerben. Brüsszeli illetékesek arra hivatkoznak, hogy kellő eszköz híján nem tudnak mit csinálni. Ám R. Daniel Kelemen, aki politológiát tanít a tengerentúli Rutgers Egyetemen, arra figyelmeztet: most látni, mivel jár az, hogy az EU ennyire engedékeny volt ezekkel a rendszerekkel. Mára megszilárdult a két autokrácia és azzal próbálkozik, hogy sarokba szoríta az EU-t, merthogy a pénz, az azért kell neki.

A Johns Hopkins Egyetem professzora, Veronica Anghel jónak tartja, hogy Biden várhatóan megszorongatja Orbánt, de azért a hogyan tovább alapvetően Európán múlik. FAZ

Az elemzés azt latolgatja, vajon csupán hazardírozik a magyar és a lengyel vezetés, vagy komolyan gondolja, hogy magára haragítja egész Európát. Egyik kormányt sem szabad alábecsülni, mert már bebizonyították, hogy kőkeményen keresztülviszik az érdekeiket, függetlenül attól, hogy az mennyire befolyásolja a tekintélyüket. Leginkább persze a pénzt tartják szem előtt.

A nyáron Orbán és Kaczynski még erősnek érezte magát, mert a vírus megkímélte országukat. Ám mostanra fordult a kocka. Gyakorlatilag elvesztették az ellenőrzést a járvány fölött. Ebből a többiek számára az következik, hogy ki kell tartaniuk álláspontjuk mellett. Semmi baj nincs a jogállam ügyében kidolgozott megállapodással. Az fontosabb, mint az, hogy gyorsan pénzhez jussanak a nehéz helyzetbe lévő kormányok.

A magyar és a lengyel vezetés az ügyet az Európai Bíróság elé viheti, az úgyis arra van. De ha nagy vitát akarnak kirobbantani, akkor Brüsszelnek meg kell találnia a módját, hogy másként segítsen a bajba jutott országoknak. Mégis az a valószínűbb, hogy Budapestnek és Varsónak hamar elfogy a levegője. Die Welt

Orbán Merkelnek sem hagyja, hogy áthangolja, miközben a tét az, ami összetartja Európát: a közös értékek és sok-sok pénz. Budapest és Varsó ultimátum elé állította a többieket, hogy válasszanak a kettő közül. Így azonban a földrész csak vesztesen kerülhet ki a vitából. Már csak azért is, mert ha nem jut el időben a támogatás a leginkább sújtott országokba, az felhozhatja ez EU-ellenes erőket az olaszoknál, de másutt is.

A magyarok és a lengyelek arra építenek, hogy egy idő után elviselhetetlenül nagy lesz a nyomás és a partnerek onnantól kezdve nem ragaszkodnak a közös normákhoz, illetve Róma és Madrid majd ráveszi őket a kompromisszumra. Moritz Körner, a német liberálások EP-delegátusa szerint ez azt mutatja, hogy már mennyire megrendültek a közös alapok, ám Budapest és Varsó ily módon búcsút int az uniós szolidaritásnak.

Orbán és Morawiecki az időre játszik, de persze nem mond le a pénzről. A magyar politikus állítólag előre anyagi tartalékot képzett, hogy akár hónapokon át meg tudja vívni a mostani küzdelmet. Merkel a múlt héten próbálta meggyőzni a kormányfőt, de hiába. Volt egyeztetés a többi közt a svédekkel, dánokkal és hollandokkal is, hogy kiderüljön, kínálkozik-e valamiféle egyezség.

Lehet, hogy a decemberi csúcson ismét előkerül a korábbi német indítvány, mert annak kevésbé éles a megfogalmazása. De Daniel Freund, a német zöldektől óv attól, hogy Orbán keresztülvihesse a tervét, mert az végképp hiteltelenné tenné az uniót.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár úgy foglal állást, hogy nem szabad engedni a zsarolóknak. És nagyon helyes, hogy az EU hamarosan leállíthatja a kifizetéseket az olyan tagoknak, amelyek bírákat csuklóztatnak. Magyarország és Lengyelország ugyan válaszul keresztbefekszik, de a végén be kell állnia a sorba. Eljött számukra az igazság pillanata. Ez igen jó hír Európa számára, a két, egyre inkább tekintélyelvű rendszernek viszont nagyon rossz.

Most vissza akarnak vágni, ezért mélyül a vita. A tét rendkívül nagy. Minden kockázat ellenére Berlin a konfrontációt választotta. Olyan szabályozás kell, amely ott találja el a delikvenseket, ahol az igazán fáj nekik, a brüsszeli szubvenciók visszatartásával. Ez a rendszer sem tökéletes, lehetett volna sokkal keményebb, de még mindig klasszisokkal különb a jelen állapotnál. Pont ezért ágál ennyire ellene Budapest és Varsó.

Az szóba sem jöhet, hogy az EU meghajoljon a zsarolók akarata előtt. Onnantól kezdve nem lehetne értékközösségről beszélni. Azon kívül sértéssel érne fel a nyugati adófizetők számára. Meg kell akadályozni, hogy autoriter kormányok az uniós támogatásból betonozzák be hatalmukat, illetve hízlalják oligarcha barátaik zsebét. A kemény álláspont mellett szól, hogy könnyen meg lehet nyerni a harcot, mert a magyar és a lengyel fél előbb-utóbb feladja az ellenállást. Hiszen végső soron magának is csak árt vele.

Az egymillió forintos kérdés az, hogy Orbán és Morawieki mit tud kifundálni, mármint hogy arcát megőrizve hajtsa végre a pálfordulást. Merkel segíthet nekik, de neki sem szabad engednie a kérdésben. 

Tagesspiegel

A kommentár sürgeti Merkelt, hogy az koppintson Orbán orrára és magyarázza meg neki, meddig mehet el. Mert főleg ő az, aki lesre futott Brüsszelben. Hiszen azzal fenyeget, hogy a levegőbe repíti az egész koronacsomagot, mert Budapest és Varsó nem kíván semmiféle előírást elfogadni Brüsszeltől. A duóban a magyar miniszterelnök számít a főcsővezetőnek. A budapesti autokrata mindenképpen a falnak akarja vezetni a jogállami mechanizmus tervét. Mármint hogy azt a felismerhetetlenségig vizezzék fel.

Aljas módon arra bazírozik, hogy az EP a végén úgyis feladja, hogy ne sodorja még nagyobb veszélybe a spanyolokat és az olaszokat. Így el kell dönteniük a képviselőknek, hogy mi a fontosabb: a jogállami kánon, vagy a sokmilliárdos támogatás. Ezáltal fogságba ejti a komplett EU-t. De legkésőbb a holnaputáni on-line konferencián szembesülnie kell azzal, hogy ő maga került pellengérre, mivel nem riad vissza, hogy a járvány tetőzésekor zűrzavarba döntse az uniót.

Varsóval az oldalán brutális erőpróbára készül. Ezt a fokú nacionalista önzést és felelőtlenséget nem lehet alulmúlni. Most azonban Merkelnek a sarkára kell állnia, és világossá kell tennie, hogy a két ország lyukra futott. A közösségnek pedig fel kell tennie a maga számára azt a kérdést, hogy mi marad belőle 5-15 év múlva, ha Orbán példája iskolát teremt. 

Deutsche Welle

Akinek olyan barátai vannak, mint Orbán, annak nincs szüksége ellenségre – állapítja meg a külföldieknek sugárzó német közszolgálati médium. Majd úgy folytatja, hogy a Budapest és Varsó által megütött hang már önmagában gyalázat, hiszen a magyar vezető egy lapon emlegeti az EU-t és a Szovjetuniót. Ugyan mindkét kormány azt állítja, hogy megveti a kommunista múltat, de a propandája nagyon is emlékeztet az akkkor tradíciókra.

Orbán pofátlansága egy orrhosszal túlmegy azon, amit Kaczynski megenged magának. Azt hangoztatja ugyanis, hogy neki joga van a brüsszeli szubvenciókra, függetlenül attól, hogy mit tesz odahaza. De közben úgy csinál, mintha a támogatással nem járnának együtt kötelezettségek is. Ám olvassa csak el a 2004-es belépési nyilatkozatot! Abban szerepel pl. az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság. Mindkettő már régen passé Magyarországon.

Most issza meg az unió a levét, hogy éveken át tétlenül figyelte a tekintélyelvű rendszer kiépülését. Orbán már ott tart, hogy felszámolja az utolsó független hírportált, illetve rádiót. Ugyanez megy a bíróságok háza táján is. Főleg az európai kereszténydemokraták fedezték idáig számára a hatalom megragadását. Még odáig sem jutottak el, hogy kizárják a Fideszt. De úgy néz ki, hogy a két ország továbbra is lábbal akarja tapodni a demokráciát.

Egyik kormány sem retten vissza a zsarolástól, hogy uralmát változatlanul az EU-val finanszíroztassa. Az EU-nak sürgősen szüksége volna a kizárást lehetővé tevő klauzulára.

Die Welt

A hesseni Európa-ügyi miniszter asszony úgy gondolja, hogy az unió a saját fejére hoz bajt, amikor a pénzügyek kapcsán a sarokba szorítja Magyarországot és Lengyelországot. A CDU-s Lucia Puttrich szerint egyetlen államon sem szabad átlépni, még akkor sem, ha azok netán tévúton járnak. A vendégkommentár ott látja a fő gondot, hogy a két pénzügyi csomagot keresztül akarják ugyan erőltetni, de nem tisztázták hozzá a jogállami vitát.

Közeleg a döntő ütközet, ám a vesztes mindenképpen az európai gondolat lesz. És még akkor is sebeket hagy hátra, ha a magyar és a lengyel fél a végén belemegy a megoldásba. Mert lehet, hogy nem helyénvaló, amit Orbán képvisel ebben az ügyben, de álláspontja utal arra, hogy itt nem az Európai Egyesült Államok van a másik oldalon. Szuverén országok szövetségéről van szó ugyanis. Azaz nem lehet az EU érdekeit senkire sem rákényszeríteni. Főként az EP eljárása az unió szétesésének veszélyét idézi fel.

Az elemzés hozzáfűzi: mindebből nem következik, nem kell az eddigi erővel tovább harcolni a demokráciáért, ám meg kell különböztetni, hogy mi az, amit el lehet érni, illetve mi az, ami politikailag kívánatos.

ÚGY DÖNTÖTT, GAZEMBER LESZ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.11.17.


Az volt a téma tegnap a parlamentben, hogy bizonyos Csárdi képviselő szerint baj van a pálinka adózásával, s mivel ebben otthon érzi magát, a kedves vezető csörtézett vele egyet. Nem bújt függöny mögé, nem mondta, hogy boldog karácsonyt, hanem védte a pálinka igazát. Odáig ment az ital misztifikálásában, hogy alapvető élelmiszernek nevezte azt, mire a bátor százharminchárom hangos ovációban és tapsban tört ki. Csárdi képviselő vitába szállt ezzel, szerinte nem alapvető élelmi cikk a májzsugorító nedű, erre pedig Orbán olyat válaszolt, ami mindent megmagyaráz, vagy legalábbis segít megérteni, miért lett ilyen elcseszett az ország, amióta ő ül a trónon.

„Ön mégiscsak egy belvárosi képviselő, mi pedig máshonnan jövünk. Ezért különböző a dolgok megítélése, vegyük ezt egyszerűen szociológiai adottságnak.” – Így Orbán. Ez, urak és hölgyek, a népi-urbánus, Ady-Szabolcska, Nyugat-A Hét etc. szemben állása, eljutva egészen az SZDSZ-MDF viszonyig, ma pedig a kereszténydemokrácia kontra liberalizmus véres háborúig. Így a pálinkáról szőtt orbáni eszmefuttatás a tiszta vérű, felkapaszkodott magyar parasztgyerek vs belvárosi értelmiségi dichotómia, amiben benne van a ki a magyar, és Orbán meg is állapítja, hogy mi: mármint ők. Így értjük már a bűnös Budapestet is, és annak permanens szívatását.

Ilyen okok miatt téblábol Európában a gyűrött, trottyos gatyájában, csókolgat kezet, mint egy kimosakodott paraszt, amiből viszont az tűnik elő, hogy kiveszett belőle a népi hősök tisztasága és naivsága, helyette pedig életútja és eszményei, akárha valami romantikus regényhősé, aki valamikor harminc éve letekintett a városra, és elhatározta, hogy megküzd vele. Azóta is, viszont így érkezünk el megint csak tegnap Brüsszelbe, ami Orbánnak az ATM-ként kezelése mellett már csak a pálinkás alapvetés miatt is maga a misztikum. Ha raszta hívők volnánk, akkor egyenesen Babilonnak neveznénk. Orbán valamikor a gazemberség mellett döntött, bár ez a pillanat nem látszik tisztán...