Szerző: Klubrádió
2020.11.12.
2020. november 12., csütörtök
MILYEN ESZKÖZÖKÖN HALLGATHATÓ ONLINE A KLUBRÁDIÓ? – KLUBRÁDIÓ ONLINE - 4. RÉSZ
KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió
Folytatjuk cikksorozatunkat, melyben azt mutatjuk be, hogyan hallgathatják az interneten keresztül a Klubrádiót. Ezúttal az egyes lehetséges eszközöket mutatjuk be, amikkel ki lehet váltani az FM rádiót...
Szerző: Klubrádió
ELMARADHAT IDÉN A KARÁCSONYFA - A GAZDASÁG SZEMPONTJÁBÓL IS KULCSKÉRDÉS, MENNYIT KÖLTÜNK AZ ÜNNEPEKRE
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.11.12.
Az idei karácsonyi ünnepekre alaposan rányomhatja a bélyegét a koronavírus. Nem csak azért, mert a szigorításokról szóló kormányrendelet külön nevesítve kiemeli, hogy nem lehet karácsonyi vásárokat tartani. Hiány lehet karácsonyfából is, mert a viszonteladók a járvány miatt kevés fát rendeltek.
A kormány sokat emlegetett, a Magyar Közlönyben az életbe léptetése előtt körülbelül egy órával megjelent, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló rendelete külön nevesíti, hogy tilos megtartani a karácsonyi vásárokat. Szó szerint az olvasható a 484/2020. számú jogszabályban, hogy „mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat”.
A járvány adventi időszakra várható tetőzése miatt körülbelül egy hónappal ezelőtt jelentették be, hogy Budapest belvárosában elmarad az idei Vörösmarty téri karácsonyi vásár. A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ helyette kampányt indított a hazai kézművesek támogatására. Mindenkit arra biztatnak, hogy magyar iparművészeti termékeket vásároljanak karácsonyra, ezzel támogatva a járvány miatt nehéz helyzetbe került kézműveseket.
Tartani lehet persze attól, hogy hiába a hasonló hírverés, nem tudja pótolni a vásári hangulatot, és persze a külföldi turisták költését sem. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) már most attól fél, hogy a karácsonyi ünnepi időszakban sem nyithatnak majd ki az éttermek. A bezárás és újranyitás is pénzbe kerül, és nem biztos, hogy ezt a költséget az ideiglenes támogatások képesek ellensúlyozni – mondta az erről kiadott közlemény szerint a VIMOSZ elnöke, aki a kormány kommunikációja alapján úgy érzi, a karácsonyi nyitás valószínűsíthető.
Gál Pál Zoltán emlékeztetett, hogy az idei tervek elkészítésénél az üzemeltetők nem kalkulálhattak a novemberi bezárással; így ágazati szinten 50 százalék felett eshet vissza a forgalom az előző évhez képest. Az egyhónapos bezárás éves szinten nagyjából 8 százalékos visszaesést okoz...
Szerző: Azénpénzem
2020.11.12.
A kormány sokat emlegetett, a Magyar Közlönyben az életbe léptetése előtt körülbelül egy órával megjelent, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló rendelete külön nevesíti, hogy tilos megtartani a karácsonyi vásárokat. Szó szerint az olvasható a 484/2020. számú jogszabályban, hogy „mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat”.
A járvány adventi időszakra várható tetőzése miatt körülbelül egy hónappal ezelőtt jelentették be, hogy Budapest belvárosában elmarad az idei Vörösmarty téri karácsonyi vásár. A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ helyette kampányt indított a hazai kézművesek támogatására. Mindenkit arra biztatnak, hogy magyar iparművészeti termékeket vásároljanak karácsonyra, ezzel támogatva a járvány miatt nehéz helyzetbe került kézműveseket.
Tartani lehet persze attól, hogy hiába a hasonló hírverés, nem tudja pótolni a vásári hangulatot, és persze a külföldi turisták költését sem. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) már most attól fél, hogy a karácsonyi ünnepi időszakban sem nyithatnak majd ki az éttermek. A bezárás és újranyitás is pénzbe kerül, és nem biztos, hogy ezt a költséget az ideiglenes támogatások képesek ellensúlyozni – mondta az erről kiadott közlemény szerint a VIMOSZ elnöke, aki a kormány kommunikációja alapján úgy érzi, a karácsonyi nyitás valószínűsíthető.
Gál Pál Zoltán emlékeztetett, hogy az idei tervek elkészítésénél az üzemeltetők nem kalkulálhattak a novemberi bezárással; így ágazati szinten 50 százalék felett eshet vissza a forgalom az előző évhez képest. Az egyhónapos bezárás éves szinten nagyjából 8 százalékos visszaesést okoz...
HA ÉN VÍRUS VOLNÉK
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.11.12.
Nem szeretnék a vírus helyében lenni. Ha én lennék Covid, mostantól rettegnék, mint állat. Látnám a képeket, amint a kihalt budapesti utcákon marcona TEK-esek vonulnak, talpig fegyverben, ahogy kell, és azonnal inamba szállna a bátorságom. Ha meg Semjén Zsoltra gondolnék, habozás nélkül magam alá covidoznék.
Ezek a magyarok ugyanis mindenki másnál jobban tudják, mi kell a vírus elleni küzdelemhez. Ezt gondolnám, ha vírus volnék, és bár az én bőrömre menne a játék, elismerően csettintenék. Mert igazi ellenféllel küzdenék, Semjén Zsolttal például, aki halált megvető bátorsággal teszi a dolgát. Most éppen az a dolga, mert ezt adták neki parancsba, hogy éjfél előtt egy perccel beadjon egy törvénymódosító javaslatot. Megváltoztatná a választási törvényt ez a derék kormány, megint csavarna egyet rajta, kihasználva a rendkívüli állapotot, amitől a vírusnak annyi.
Nagy bátorság kell ehhez, amit Semjén csinál, és magyaros lelemény. Éj leple alatt, sunyi módon – itt még a legalattomosabb, legfurmányosabb vírusnak sem lehet esélye...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.11.12.
Ezek a magyarok ugyanis mindenki másnál jobban tudják, mi kell a vírus elleni küzdelemhez. Ezt gondolnám, ha vírus volnék, és bár az én bőrömre menne a játék, elismerően csettintenék. Mert igazi ellenféllel küzdenék, Semjén Zsolttal például, aki halált megvető bátorsággal teszi a dolgát. Most éppen az a dolga, mert ezt adták neki parancsba, hogy éjfél előtt egy perccel beadjon egy törvénymódosító javaslatot. Megváltoztatná a választási törvényt ez a derék kormány, megint csavarna egyet rajta, kihasználva a rendkívüli állapotot, amitől a vírusnak annyi.
Nagy bátorság kell ehhez, amit Semjén csinál, és magyaros lelemény. Éj leple alatt, sunyi módon – itt még a legalattomosabb, legfurmányosabb vírusnak sem lehet esélye...
A KORMÁNY MÉG ELJÁTSZANI SEM HAJLANDÓ, HOGY ÉRTÉKELI A SZOCIÁLIS DOLGOZÓK MUNKÁJÁT
MÉRCE
Szerző: UNGÁR PÉTER
2020.11.12.
November 12. a szociális munka napja. Én személyesen elég nagy ellensége vagyok a világnapoknak, de az idei évben még egy ilyen közhelyes eszközt is meg kell próbálni felhasználni arra, hogy felhívjuk a figyelmet a szociális dolgozók méltatlan helyzetére. Hónapok óta küzdenek az első vonalban saját egészségüket kockáztatva, évek óta dolgoznak méltatlanul alacsony bérekért, a kormány pedig még eljátszani sem hajlandó, hogy értékeli a munkájukat.
Sokan értetlenül fogadják, hogy egy zöld párt miért foglalkozik ennyit a gondoskodási válság problémájával. Egyik nap világvégét kiáltunk, a másik nap azonnali béremelést követelünk. Az ellentmondás azonban csak látszólagos, és pont a zöldpolitika félreértéséről szól.
Szerző: UNGÁR PÉTER
2020.11.12.
Sokan értetlenül fogadják, hogy egy zöld párt miért foglalkozik ennyit a gondoskodási válság problémájával. Egyik nap világvégét kiáltunk, a másik nap azonnali béremelést követelünk. Az ellentmondás azonban csak látszólagos, és pont a zöldpolitika félreértéséről szól.
Az ökológiai gondolat alapja, hogy a természeti erőforrásokra nem folyamatosan megújuló, örökké ingyen használható erőforrásként tekint, mert az így működő rendszer fenntarthatatlan. Sok szempontból ugyanez a helyzet a túlnyomó részt a nőket terhelő gondoskodó munkával is: ezt is sokan valami örökké rendelkezésre álló, kifogyhatatlan erőforrásnak tekintik.
Tulajdonképpen ennek a gyakorlati, még a kormány által büszkén vállalt megfogalmazása, amikor azt mondják, hogy a gondoskodás a család feladata.
Egyszerűen nem tekintik a gazdasági rendszer részének, hiszen a termelésre nincs olyan közvetlen hatása, mint ha valaki egy gyártósor mellett dolgozik. Ennél tovább nem látnak, hiszen a következő havi, vagy legfeljebb a következő választások előtti növekedési mutató jár a fejükben. Ha adnak is valamilyen szociális transzfert, azt maximum politikai alapon teszik: ahol a mérések alapján nagy a felháborodás, ott osztogatnak egy kicsit, de az alapvető céljuk fenntartani a rendszert, és nem változtatni rajta...
Tulajdonképpen ennek a gyakorlati, még a kormány által büszkén vállalt megfogalmazása, amikor azt mondják, hogy a gondoskodás a család feladata.
Egyszerűen nem tekintik a gazdasági rendszer részének, hiszen a termelésre nincs olyan közvetlen hatása, mint ha valaki egy gyártósor mellett dolgozik. Ennél tovább nem látnak, hiszen a következő havi, vagy legfeljebb a következő választások előtti növekedési mutató jár a fejükben. Ha adnak is valamilyen szociális transzfert, azt maximum politikai alapon teszik: ahol a mérések alapján nagy a felháborodás, ott osztogatnak egy kicsit, de az alapvető céljuk fenntartani a rendszert, és nem változtatni rajta...
„NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY ELKAPJUK-E, HANEM AZ, HOGY MIKOR” – SORRA BETEGEDNEK MEG AZ ÁPOLÓK A TELÍTŐDŐ KÓRHÁZAKBAN
G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.11.12.
„Tavasszal lightos volt a helyzet, szinte lógattuk a lábunkat. Most viszont nagyon nehéz a helyzetünk, fullon vagyunk mindig” – számolt be az elmúlt heteiről egy budapesti kórház Covid-osztályára átvezényelt ápoló. Több évtizede dolgozik ápolóként, de olyan nehéz időszakra nem emlékszik, mint a mostani. „Ez olyan, mint egy háborús helyzet” – mondta.
Az elmúlt napokban számos cikk jelent meg a telítődő magyar kórházakról, az egyre több koronavírusos egészségügyi dolgozóról vagy a koronavírusos betegek ellátására bevont szemészekről, pszichiáterekről. A Telexnek arról beszéltek orvosok, hogy hiába van elegendő műszer, ágy és orvosság, a szakképzett személyzet szűkössége már most kritikus.
„Köszönőviszonyban sincs az operatív törzs által leírt helyzet a valósággal, és a hozzátartozók nem értik, miért hal meg a szerettük. Ez azért van, mert nem tudják, mi zajlik a kórházakban, mivel nem mondják el nekik” – mondta egy vidéki kórházban dolgozó orvos a 24.hu-nak. Az elmúlt napokban hat, az ország különböző pontjain dolgozó ápolóval beszéltem a járványról, és ők is arról számoltak be, hogy a valóság sötétebb annál, mint ami a kormánymédiában megjelenik róla.
Az ápolók 60-70 százaléka fertőződött meg
„Ha van 100 repülőnk és 20 pilótánk, akkor valójában hány repülőt tudunk használni?” – idézett az egyik megkérdezett ápoló egy költői kérdést, amely egészségügyi dolgozók között terjed a Facebookon. „Hiába van még tartalékban ágy és lélegeztetőgép, maximális kapacitáson működünk, nincs elég ember, nincs elég ellátó személyzet” – mondta egy másik ápoló, aki egy budapesti kórház Covid-osztályán dolgozik.
A kórházában hiába emelték négyszeresére az intenzívágy-kapacitást, most további bővítésre van szükség, de erre már nincs elég személyzet. Az egyik budapesti kórház munkatársa szerint náluk előfordult már, hogy vidékre kellett szállítani beteget, mert nem tudták fogadni...
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.11.12.
Az elmúlt napokban számos cikk jelent meg a telítődő magyar kórházakról, az egyre több koronavírusos egészségügyi dolgozóról vagy a koronavírusos betegek ellátására bevont szemészekről, pszichiáterekről. A Telexnek arról beszéltek orvosok, hogy hiába van elegendő műszer, ágy és orvosság, a szakképzett személyzet szűkössége már most kritikus.
„Köszönőviszonyban sincs az operatív törzs által leírt helyzet a valósággal, és a hozzátartozók nem értik, miért hal meg a szerettük. Ez azért van, mert nem tudják, mi zajlik a kórházakban, mivel nem mondják el nekik” – mondta egy vidéki kórházban dolgozó orvos a 24.hu-nak. Az elmúlt napokban hat, az ország különböző pontjain dolgozó ápolóval beszéltem a járványról, és ők is arról számoltak be, hogy a valóság sötétebb annál, mint ami a kormánymédiában megjelenik róla.
Az ápolók 60-70 százaléka fertőződött meg
„Ha van 100 repülőnk és 20 pilótánk, akkor valójában hány repülőt tudunk használni?” – idézett az egyik megkérdezett ápoló egy költői kérdést, amely egészségügyi dolgozók között terjed a Facebookon. „Hiába van még tartalékban ágy és lélegeztetőgép, maximális kapacitáson működünk, nincs elég ember, nincs elég ellátó személyzet” – mondta egy másik ápoló, aki egy budapesti kórház Covid-osztályán dolgozik.
A kórházában hiába emelték négyszeresére az intenzívágy-kapacitást, most további bővítésre van szükség, de erre már nincs elég személyzet. Az egyik budapesti kórház munkatársa szerint náluk előfordult már, hogy vidékre kellett szállítani beteget, mert nem tudták fogadni...
SZERKESZTŐI UTASÍTÁS A KÖZTÉVÉNÉL: „EBBEN AZ INTÉZMÉNYBEN NEM AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁST TÁMOGATJÁK”
SZABAD EURÓPA
Egy, a Szabad Európa birtokába került hangfelvétel bizonyítja, hogy a köztévénél kimondták: a kampányban a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását.
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2020.11.12.
2020.11.12.
Cikksorozatunk előző részében azt mutattuk be három forrásunk segítségével, hogy miként terjedt át a külső befolyás az MTVA külpolitikai rovatára, és milyen témák számítottak érzékenynek. Most azt mutatjuk be, hogyan fokozódott a nyomás kampányidőszakban. Egy birtokunkba került hangfelvételen pedig az MTVA egyik vezető szerkesztője egészen nyíltan beszél arról, mik a politikai elvárások az intézményben.
F. megfogalmazása szerint „2016-ban még le lehetett írni, hogy az Európába igyekvő migránsok lélekvesztőkön vállalják az életveszélyes utat”, ez az állapot azonban hamarosan megváltozott. S. és P. is felelevenítette, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtt kiadták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy „migránsos anyag”. Hogy ez pontosan mit is jelent? „Mindenképpen egy olyan anyag, ami alapján külföldi származású emberektől negatív képet alkothatnak a nézők” – ad pontos definíciót P...
F. megfogalmazása szerint „2016-ban még le lehetett írni, hogy az Európába igyekvő migránsok lélekvesztőkön vállalják az életveszélyes utat”, ez az állapot azonban hamarosan megváltozott. S. és P. is felelevenítette, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtt kiadták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy „migránsos anyag”. Hogy ez pontosan mit is jelent? „Mindenképpen egy olyan anyag, ami alapján külföldi származású emberektől negatív képet alkothatnak a nézők” – ad pontos definíciót P...
AZ EGYEDÜLÁLLÓ SZÜLŐK ÖRÖKBEFOGADÁSÁT ELLEHETETLENÍTŐ TÖRVÉNY VALÓJÁBAN AZ AZONOS NEMŰ PÁROK TÁVOLTARTÁSÁRÓL SZÓL
444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.11.12.
- A rendkívüli jogrend bevezetése után a kormány egyik első lépése volt benyújtani két törvényjavaslatot, amiknek köze sincs a járvány elleni védekezéshez.
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.11.12.
- Az „anya nő, az apa férfi” trivia alaptörvénybe emelése és az örökbefogadás házassághoz kötése egy dologra jó: hogy erősítsék a szexuális kisebbségek megbélyegzését Magyarországon.
- A kormánynak ki kellett csavarnia a döntési jogot a gyermekvédelmi szakemberek kezéből, hogy megakadályozhassa az azonos nemű párok örökbefogadását.
- Pedig a társadalomban lassan többségbe kerülhetnek azok, akiknek semmi bajuk a szivárványcsaládokkal.
A felhatalmazási törvény benyújtásával a kormány kérte, elfogadásával pedig megkapta kedd délután az országgyűlés támogatását, hogy a tomboló koronavírus-járvány elleni védekezéshez hatékonyabban, gyorsabban tudjon rendkívüli intézkedéseket hozni.
Ehhez képest a miniszterelnök által hétfőn bejelentett járványügyi szabályok rendeletbe foglalása után az első törvénykezési produktumok, amik kihullottak a minisztériumok íróasztal-fiókjaiból, még csak távoli kapcsolatban sincsenek a járvány elleni védekezéssel.
Két olyan törvényjavaslatról: az alaptörvény 9. módosításáról, és az örökbefogadást szabályozó törvény módosításáról van szó, amik, ha átmennek a parlamenten, leginkább arra lesznek alkalmasak, hogy még tovább erősítsék egy már eddig is többszörösen kirekesztett kisebbség, az LMBTQ emberek megbélyegzését Magyarországon...
A felhatalmazási törvény benyújtásával a kormány kérte, elfogadásával pedig megkapta kedd délután az országgyűlés támogatását, hogy a tomboló koronavírus-járvány elleni védekezéshez hatékonyabban, gyorsabban tudjon rendkívüli intézkedéseket hozni.
Ehhez képest a miniszterelnök által hétfőn bejelentett járványügyi szabályok rendeletbe foglalása után az első törvénykezési produktumok, amik kihullottak a minisztériumok íróasztal-fiókjaiból, még csak távoli kapcsolatban sincsenek a járvány elleni védekezéssel.
Két olyan törvényjavaslatról: az alaptörvény 9. módosításáról, és az örökbefogadást szabályozó törvény módosításáról van szó, amik, ha átmennek a parlamenten, leginkább arra lesznek alkalmasak, hogy még tovább erősítsék egy már eddig is többszörösen kirekesztett kisebbség, az LMBTQ emberek megbélyegzését Magyarországon...
A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY ÁTÍRÁSA AZ ELSŐ, AMI MIATT TÜNTETNI KELL A JÁRVÁNY UTÁN
AZONNALI.HU
Szerző: VARSÁNYI BENCE
2020.11.12.
A járvány félrekezelése és a gazdasági károk miatt talán lehet esély arra, hogy többen menjenek ki az utcára, esetlegesen a megélhetésüket is kockáztassák, hogy Magyarországból ne váljon végérvényesen Magyarisztán.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Amikor március végén az Országgyűlés a nem kormánypárti képviselők tiltakozása ellenére is megszavazta a felhatalmazási törvény néven elhíresült koronavírus-törvényt, az ellenzéki közvélemény rögtön puccsot kiáltott, mert a törvénynek nem volt konkrét véghatárideje, a veszélyhelyzet végéig szólt, aminek időtartamáról gyakorlatilag maga a kormány dönt.
A nem kormánypárti képviselők a „nem” szavazatukkal gyakorlatilag belesétáltak a kormánypártok csapdájába: valójában egy olyan törvény ellen tiltakoztak, aminek a legfőbb célja az volt, hogy az ellenzékiek
elutasítsák, majd rájuk lehessen sütni, hogy még a járványhelyzetben is széthúznak, és a magyarok érdekei helyett pártpolitikai csatározásaikat tartják szem előtt.
Aki nyitott szemmel járt az elmúlt tíz év Magyarországán, annak akármilyen furcsán is hangzik, de világos lehetett, hogy a törvény által biztosított rendeleti kormányzással nem fognak súlyosan visszaélni a kormánypártok, ahogyan az is, hogy a nem kormánypárti képviselők a korlátlanság miatt nem fogják megszavazni.
Ebből a tapasztalatból kiindulva hétfőn, a második „felhatalmazási törvényről” szóló parlamenti szavazáskor – amelynek ezúttal már véghatárideje is volt – szintén nem lett volna okunk az aggodalomra, de ami utána jött, az mindent megváltoztatott.
Egy valamit nem kalkuláltam bele a képletbe: hogy a kormány meg fog ijedni.
Lehet, hogy nálam lényeglátóbb emberek ezt már előre látták, de egészen hétfő estig úgy gondoltam, hogy rendben, az első hullámot nagyjából megúsztuk, mert igazából Magyarországot tavasszal szinte elkerülte a koronavírus, de a kormány mostani intézkedései akármennyire bosszantóak, sokszor igazságtalanok és gyakran logikátlanok (például az idősávos vásárlás be nem vezetése esetén), még mindig jobban járunk velük a járványhelyzet idején, mintha más politikusoknak kéne megpróbálniuk kezelni a helyzetet...
Szerző: VARSÁNYI BENCE
2020.11.12.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Amikor március végén az Országgyűlés a nem kormánypárti képviselők tiltakozása ellenére is megszavazta a felhatalmazási törvény néven elhíresült koronavírus-törvényt, az ellenzéki közvélemény rögtön puccsot kiáltott, mert a törvénynek nem volt konkrét véghatárideje, a veszélyhelyzet végéig szólt, aminek időtartamáról gyakorlatilag maga a kormány dönt.
A nem kormánypárti képviselők a „nem” szavazatukkal gyakorlatilag belesétáltak a kormánypártok csapdájába: valójában egy olyan törvény ellen tiltakoztak, aminek a legfőbb célja az volt, hogy az ellenzékiek
elutasítsák, majd rájuk lehessen sütni, hogy még a járványhelyzetben is széthúznak, és a magyarok érdekei helyett pártpolitikai csatározásaikat tartják szem előtt.
Aki nyitott szemmel járt az elmúlt tíz év Magyarországán, annak akármilyen furcsán is hangzik, de világos lehetett, hogy a törvény által biztosított rendeleti kormányzással nem fognak súlyosan visszaélni a kormánypártok, ahogyan az is, hogy a nem kormánypárti képviselők a korlátlanság miatt nem fogják megszavazni.
Ebből a tapasztalatból kiindulva hétfőn, a második „felhatalmazási törvényről” szóló parlamenti szavazáskor – amelynek ezúttal már véghatárideje is volt – szintén nem lett volna okunk az aggodalomra, de ami utána jött, az mindent megváltoztatott.
Egy valamit nem kalkuláltam bele a képletbe: hogy a kormány meg fog ijedni.
Lehet, hogy nálam lényeglátóbb emberek ezt már előre látták, de egészen hétfő estig úgy gondoltam, hogy rendben, az első hullámot nagyjából megúsztuk, mert igazából Magyarországot tavasszal szinte elkerülte a koronavírus, de a kormány mostani intézkedései akármennyire bosszantóak, sokszor igazságtalanok és gyakran logikátlanok (például az idősávos vásárlás be nem vezetése esetén), még mindig jobban járunk velük a járványhelyzet idején, mintha más politikusoknak kéne megpróbálniuk kezelni a helyzetet...
A VESZÉLYHELYZET SEM FÉKEZI A SPORTKÖLTÉSEKET
NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.11.12.
Annyi helyen valósul meg valamilyen sportberuházás, hogy szinte követni sem lehet.
Terjedelmes lista jelent meg szerda éjjel a Magyar Közlönyben arról, hol és milyen sportlétesítmények valósulnak meg záros határidőn belül a kormány támogatásával. A tételek a következők:
Szerző: nepszava.hu
2020.11.12.
Terjedelmes lista jelent meg szerda éjjel a Magyar Közlönyben arról, hol és milyen sportlétesítmények valósulnak meg záros határidőn belül a kormány támogatásával. A tételek a következők:
...
AZT REMÉLIK, A MAGYAROKKAL JUTHAT BE AZ OROSZ VAKCINA AZ EU-BA
KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.11.12.
Magyarország azt tervezi, decemberben kisebb mennyiséget beszerez a koronavírus elleni orosz oltóanyagból. Erről ír egy orosz portál. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki interjút adott a témában a Russia Todaynek, arról beszélt, hogy az egyelőre még Oroszországban is klinikai teszt alatt álló – és állítólag 92 százalékos hatékonyságot produkáló, vagy inkább ígérő – oltóanyagot hazánkban is először klinikai teszt alá vetik. A Vzgljád orosz lap az egyelőre korlátos magyar vakcinavásárlási tervek kapcsán már arról cikkezik, hogy az orosz oltóanyag gyakorlatilag áttörte az európai gátat. Egészen másképp látja a helyzetet Mihályi Péter, egészségügyi közgazdász.
Egyelőre kisebb mennyiségben vásárol hazánk az orosz Szputnyik-V oltóanyagból decemberben, majd január második felében nagyobb tételben fog – olvashatjuk az orosz Vzgljád, nem kormánypárti portálon, amely Szijjártó Péternek a Russia Today tv-nek adott interjúja alapján készítette el összefoglalóját.
Tesztelni, sőt gyártani is akarják Magyarországon az oltóanyagot
Rákeresve a Russia Today-en elhangzott interjúra, először arra a promóciós anyagra bukkantunk, amely a Szputyik-V oltóanyagot hirdeti, amely deklarálja, hogy az orosz kormány megbízhatónak találta a vakcinát, és ezért tömeggyártását megkezdi. Majd az angol nyelvű, orosz kormányzati portál azt is előadja: sok irigye van Oroszországnak, hogy elsőként sikerült kikísérletezni ezt a vakcinát és ezért rögtön úgy kommentálják az eredményüket, hogy az fake news – hamis hír. De igen, bizonygatja a vakcinát prezentáló szakértő, hogy képes ilyen csodákra Oroszország.
Szijjártó Péter 10 perces interjút adott az orosz kormányzati portálnak, amelyben elmondta, hogy általában 15 km-t fut naponta, de most nemhogy futni, de még rágondolni sem akar, mert ugyan a karantén 9. napján a vírus már elég gyenge, de ő is az a vírus miatt. A tüdőgyulladáson kívül számos tünetét megtapasztalta a Covid-19-nek. De reménykedik, hogy vége lesz ennek a borzalomnak, mert csütörtökön, azaz ma, ismét tesztelni fogják, s bízik a negatív eredményben. Arra a kérdésre, hogy milyen a járványhelyzet Magyarországon, a külügyminiszter elmondta, kettős célja van a kormánynak. Egyrészt életeket menteni és megvédeni az emberek egészségét, másrészt megvédeni a gazdaság működését is.
Elmondta azt is, hogy nemcsak az első adagnyi Szputynik-V megvásárlásáról van szó, hanem arról is, hogy az egyelőre még Oroszországban is klinikai teszt alatt álló, de máris 92 százalékos hatékonyságot produkáló (ígérő?) oltóanyagot hazánkban is először klinikai teszt alá vetik. S amennyiben valóban effektív lesz a vakcina, úgy hazánkban is megkezdik a gyártását, amiről pénteken fog egyeztetni az orosz illetékes miniszterrel. Ez azt jelenti, hogy átvállalja Magyarország az orosz szer gyártásának egy bizonyos részét. Január második felében pedig nagyobb tételben fognak vásárolni Moszkvától oltóanyagot. Hisz elég egyértelművé vált, hogy a vakcinán kívül egyelőre nincs más ellenszere a Covid-19-nek...
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.11.12.
Egyelőre kisebb mennyiségben vásárol hazánk az orosz Szputnyik-V oltóanyagból decemberben, majd január második felében nagyobb tételben fog – olvashatjuk az orosz Vzgljád, nem kormánypárti portálon, amely Szijjártó Péternek a Russia Today tv-nek adott interjúja alapján készítette el összefoglalóját.
Tesztelni, sőt gyártani is akarják Magyarországon az oltóanyagot
Rákeresve a Russia Today-en elhangzott interjúra, először arra a promóciós anyagra bukkantunk, amely a Szputyik-V oltóanyagot hirdeti, amely deklarálja, hogy az orosz kormány megbízhatónak találta a vakcinát, és ezért tömeggyártását megkezdi. Majd az angol nyelvű, orosz kormányzati portál azt is előadja: sok irigye van Oroszországnak, hogy elsőként sikerült kikísérletezni ezt a vakcinát és ezért rögtön úgy kommentálják az eredményüket, hogy az fake news – hamis hír. De igen, bizonygatja a vakcinát prezentáló szakértő, hogy képes ilyen csodákra Oroszország.
Szijjártó Péter 10 perces interjút adott az orosz kormányzati portálnak, amelyben elmondta, hogy általában 15 km-t fut naponta, de most nemhogy futni, de még rágondolni sem akar, mert ugyan a karantén 9. napján a vírus már elég gyenge, de ő is az a vírus miatt. A tüdőgyulladáson kívül számos tünetét megtapasztalta a Covid-19-nek. De reménykedik, hogy vége lesz ennek a borzalomnak, mert csütörtökön, azaz ma, ismét tesztelni fogják, s bízik a negatív eredményben. Arra a kérdésre, hogy milyen a járványhelyzet Magyarországon, a külügyminiszter elmondta, kettős célja van a kormánynak. Egyrészt életeket menteni és megvédeni az emberek egészségét, másrészt megvédeni a gazdaság működését is.
Elmondta azt is, hogy nemcsak az első adagnyi Szputynik-V megvásárlásáról van szó, hanem arról is, hogy az egyelőre még Oroszországban is klinikai teszt alatt álló, de máris 92 százalékos hatékonyságot produkáló (ígérő?) oltóanyagot hazánkban is először klinikai teszt alá vetik. S amennyiben valóban effektív lesz a vakcina, úgy hazánkban is megkezdik a gyártását, amiről pénteken fog egyeztetni az orosz illetékes miniszterrel. Ez azt jelenti, hogy átvállalja Magyarország az orosz szer gyártásának egy bizonyos részét. Január második felében pedig nagyobb tételben fognak vásárolni Moszkvától oltóanyagot. Hisz elég egyértelművé vált, hogy a vakcinán kívül egyelőre nincs más ellenszere a Covid-19-nek...
„ÁLLÓHÁBORÚ ZAJLIK A KÓRHÁZAKBAN” – ELKESEREDETT ORVOSOK A KÁSLERI SZÁMMISZTIKÁRÓL
24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.11.12.
Óriási küzdelem zajlik a kórházakban, hogy el lehessen látni a folyamatosan beáramló koronavírusos betegeket – ez derült ki egy online szakfórumon, amelyen orvosok számoltak be az átvezénylések buktatóiról, a nem szakképzett dolgozók rettegéséről és a miniszteri előírások teljesíthetetlenségéről.
Ritkán kapunk olyan részletes betekintést a kórházak falai között zajló küzdelemről, mint azokból az orvosi beszámolókból, amelyek a Transzlációs Medicina Központ által szervezett szerdai online szakmai fórumon hangzottak el. Mint ismert, már nem csak az elsődleges járványkórházak és a második vonalba tartozó fekvőbeteg-ellátó intézmények veszik ki a részüket a koronavírusos betegek kezeléséből, hanem az ország 77 kórházába érkeznek Covid-pozitív betegek. Számuk a szerdai adat 6153 után csütörtökön már 6426 volt, és napról napra emelkedik.
Az online fórumon a helyzetről nyíltan és őszintén beszélő egészségügyi dolgozók azt emelték ki, hogy a tavaszihoz képest megsokszorozódott a fertőzött betegek száma, és ezt sem eszközzel, sem pedig humánerőforrással nem bírják követni, vagy csak nagyon megfeszítve...
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.11.12.
Ritkán kapunk olyan részletes betekintést a kórházak falai között zajló küzdelemről, mint azokból az orvosi beszámolókból, amelyek a Transzlációs Medicina Központ által szervezett szerdai online szakmai fórumon hangzottak el. Mint ismert, már nem csak az elsődleges járványkórházak és a második vonalba tartozó fekvőbeteg-ellátó intézmények veszik ki a részüket a koronavírusos betegek kezeléséből, hanem az ország 77 kórházába érkeznek Covid-pozitív betegek. Számuk a szerdai adat 6153 után csütörtökön már 6426 volt, és napról napra emelkedik.
Az online fórumon a helyzetről nyíltan és őszintén beszélő egészségügyi dolgozók azt emelték ki, hogy a tavaszihoz képest megsokszorozódott a fertőzött betegek száma, és ezt sem eszközzel, sem pedig humánerőforrással nem bírják követni, vagy csak nagyon megfeszítve...
FOCIPÁLYAÉPÍTÉSI PROGRAM BUDAPESTEN: AZ MLSZ DIKTÁLJA AZ ÁRAT ÉS VÁLASZTJA A KIVITELEZŐT
ÁTLÁTSZÓ / NEMZETI FUTBALLMÁNIA
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.11.12.
Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk. A kivitelezőket az MLSZ választja ki nem nyilvános eljárás során, nem közzétett szempontok szerint. Az önkormányzatok pályáznak, hogy csak 10 vagy 30 százalék önerő befizetésével új focipályájuk/öltözőjük legyen, de az árat az MLSZ határozza meg.
Szeptember végén írtunk arról, hogy Juhász Veronika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) önkormányzati képviselője a II. kerületben elérte, hogy az önkormányzat ne kössön meg a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) egy drága szerződést.
A megállapodás értelmében ugyanis az MLSZ felújított volna a kerületben egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millió forintért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kellett volna kifizetnie. Juhász Veronika és a szintén MKKP-s Szirmai Zsuzsa, a kerület pénzügyi bizottságának külsős tagja kiszámolta, hogy a felújítás ára 671 ezer forint lenne négyzetméterenként, ráadásul gépészeti munkák és költségbecslés nélkül, ezért levelet írtak a polgármesternek, és ezzel elérték, hogy a kérdés lekerüljön napirendről...
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.11.12.
Szeptember végén írtunk arról, hogy Juhász Veronika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) önkormányzati képviselője a II. kerületben elérte, hogy az önkormányzat ne kössön meg a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) egy drága szerződést.
A megállapodás értelmében ugyanis az MLSZ felújított volna a kerületben egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millió forintért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kellett volna kifizetnie. Juhász Veronika és a szintén MKKP-s Szirmai Zsuzsa, a kerület pénzügyi bizottságának külsős tagja kiszámolta, hogy a felújítás ára 671 ezer forint lenne négyzetméterenként, ráadásul gépészeti munkák és költségbecslés nélkül, ezért levelet írtak a polgármesternek, és ezzel elérték, hogy a kérdés lekerüljön napirendről...
A “KÖZÉRDEKŰ ALAPÍTVÁNYOK” STRÓMANCÉGEK, A KÖZPÉNZLOPÁS ÉS A TÖRVÉNYFELETTISÉG ESZKÖZEI
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.11.11.
Azt már észrevehette az egyszerű NER-polgár is, hogy az Orbán-rendszer feltalálta magának a “közérdekű vagyonkezelői” alapítvány fogalmát, amellyel közpénzmilliárdokat juttatnak strómanok által irányított cégekbe (az alapítványi forma csak szemfényvesztés), és ezzel kivonják a kormányzatra vonatkozó törvényes kontroll alól azokat az intézményeket, amelyek önállóságát felszámolták. A hazugság úgy szól, hogy a kormányzat helyett független alapítványok irányítják a megszállt intézményeket, valójában minden a diktatúra irányítása alatt marad, csak nem kell betartani a kormányzati tevékenységre vonatkozó törvényeket sem. A kormány nem követhetne el olyan igazságtalanságokat, amelyeket a magát “függetlennek” nevező alapítvány ellenőrizetlenül elkövethet.
Orbán ezzel megkettőzte a hatalmat, a formális hatalom a kormányzat kontrollja alatt maradt intézményekre terjed ki, ahol a kormányzat formálisan nem tehetne meg olyan törvénytelenségeket, mint amilyeneket megtesznek, azt független közérdekű alapítványnak álcázzák, amely viszont nem kérhető számon úgy, mint a kormány. Ezzel azt a cinikus hazugságot adják elő, hogy önállósítják az állami, kormányzati kontroll alól az elfoglalt és megszállt intézményeket, valójában kivonják őket a parlamenti és törvényes ellenőrzés alól, de az EU jogállami ellenőrzése alól is, mert azokat a törvénytelenségeket, amelyeket itt elkövetnek, nem a kormány, hanem “független” alapítványok neve alatt követik el. A “független” alapítványok mindegyike egy gazdálkodó szervezet, magyarul egy cég is, amelybe Orbán strómanjai kerülnek, és önálló gazdasági egységnek számítanak.
Így veszítik el a költségvetés százmilliárdjai közpénz jellegüket, mert az alapítvány már nem kormányzati intézmény, hanem civil gazdálkodó egység, ha lecsupaszítjuk a hazugságoktól, strómancégek. Ennek bizonyítéka a médiaalapítvány, amelybe ingyen és bérmentve “ajánlották fel a “strómanok” a korábban tulajdonukba került médiumokat, amiből kiderült hogy ezek tulajdonlásához semmi közük nem volt, csak névleg voltak tulajdonosok. Orbán egyetlen szavára minden stróman beadta a nevén levő vagyont egy ilyen “alapítványba”, mint a kis angyal. A KESMA nem a kormány, semmi köze hozzá, egy alapítvány, és a világban mindenki azt hiszi, hogy az alapítványnál nincs civilebb és demokratikusabb és tisztább dolog a világon. Kivéve a NER-t, mert ezek mind Orbán tulajdonai, ezek mindaz ő strómancégei, és a vezetőik mind az ő emberei, akik parancsot hajtanak végre.
Ami pénzt, épület, ingatlan, vagyontárgy, részvény ide bekerül, azonnal elveszítette közpénz jellegét, az adófizetőknek semmi közük hozzá, és ezzel a vagyonnal szabadon gazdálkodnak. Idővel ezek majd tulajdonost cserélnek, meglesz a módja annak, hogyan kerülnek az Orbán-maffia más cégeinek, strómanjainak, családtagjainak tulajdonába. Ami itt van, az már szabad préda. A lepapírozás a rendszer másik fő tevékenységi köre, és Orbán annyira biztos akar lenni, hogy amit ezekbe a kamu stróman-alapítványokba kilopnak, azt soha többé ne lehessen visszakövetelni, hogy az alaptörvénybe beíratta, hogy csak kétharmados parlamenti többséggel lehessen ezeket a vagyontárgyakat visszaszerezni. Orbán tudja, hogy ilyen véletlenül sem fordulhat elő, vagy ha igen, akkor ő már régen a börtönben lenne, ha ez nem Magyarország lenne...
Szerző: Amerikai Népszava
2020.11.11.
Orbán ezzel megkettőzte a hatalmat, a formális hatalom a kormányzat kontrollja alatt maradt intézményekre terjed ki, ahol a kormányzat formálisan nem tehetne meg olyan törvénytelenségeket, mint amilyeneket megtesznek, azt független közérdekű alapítványnak álcázzák, amely viszont nem kérhető számon úgy, mint a kormány. Ezzel azt a cinikus hazugságot adják elő, hogy önállósítják az állami, kormányzati kontroll alól az elfoglalt és megszállt intézményeket, valójában kivonják őket a parlamenti és törvényes ellenőrzés alól, de az EU jogállami ellenőrzése alól is, mert azokat a törvénytelenségeket, amelyeket itt elkövetnek, nem a kormány, hanem “független” alapítványok neve alatt követik el. A “független” alapítványok mindegyike egy gazdálkodó szervezet, magyarul egy cég is, amelybe Orbán strómanjai kerülnek, és önálló gazdasági egységnek számítanak.
Így veszítik el a költségvetés százmilliárdjai közpénz jellegüket, mert az alapítvány már nem kormányzati intézmény, hanem civil gazdálkodó egység, ha lecsupaszítjuk a hazugságoktól, strómancégek. Ennek bizonyítéka a médiaalapítvány, amelybe ingyen és bérmentve “ajánlották fel a “strómanok” a korábban tulajdonukba került médiumokat, amiből kiderült hogy ezek tulajdonlásához semmi közük nem volt, csak névleg voltak tulajdonosok. Orbán egyetlen szavára minden stróman beadta a nevén levő vagyont egy ilyen “alapítványba”, mint a kis angyal. A KESMA nem a kormány, semmi köze hozzá, egy alapítvány, és a világban mindenki azt hiszi, hogy az alapítványnál nincs civilebb és demokratikusabb és tisztább dolog a világon. Kivéve a NER-t, mert ezek mind Orbán tulajdonai, ezek mindaz ő strómancégei, és a vezetőik mind az ő emberei, akik parancsot hajtanak végre.
Ami pénzt, épület, ingatlan, vagyontárgy, részvény ide bekerül, azonnal elveszítette közpénz jellegét, az adófizetőknek semmi közük hozzá, és ezzel a vagyonnal szabadon gazdálkodnak. Idővel ezek majd tulajdonost cserélnek, meglesz a módja annak, hogyan kerülnek az Orbán-maffia más cégeinek, strómanjainak, családtagjainak tulajdonába. Ami itt van, az már szabad préda. A lepapírozás a rendszer másik fő tevékenységi köre, és Orbán annyira biztos akar lenni, hogy amit ezekbe a kamu stróman-alapítványokba kilopnak, azt soha többé ne lehessen visszakövetelni, hogy az alaptörvénybe beíratta, hogy csak kétharmados parlamenti többséggel lehessen ezeket a vagyontárgyakat visszaszerezni. Orbán tudja, hogy ilyen véletlenül sem fordulhat elő, vagy ha igen, akkor ő már régen a börtönben lenne, ha ez nem Magyarország lenne...
PENNSYLVÁNIÁBAN REPUBLIKÁNUS VEZETŐ CÁFOLTA, HOGY HALOTTAK NEVÉBEN SZAVAZTAK, AZ ATV NEM IGAZÍTOTTA HELYRE, HOGY HAZUDTAK
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.11.11.
Pennsylvániában nem szavaztak halottak nevében – jelentette ki a CNN műsorában Al Schmidt, Philadelphia City Commissioner, aki republikánus és a helyi szavazatszámlálást vezeti. Elmondása szerint ellenőrizták Philadelphiában a halottak listáját, és egyetlen olyan esetet sem találtak, hogy halottak nevében adtak volna le szavazatot. Magyarországon Novák András, az ATV tudósítója az egyik hírműsorban 30 ezer halott szavazatáról beszélt, konkrétan említett is valakit, akinek ma 117 évesnek kellene lennie, ha élne. Az ATV egy másik műsorában azt állította, hogy tízezer halott nevében adtak le szavazatot. Novák ezt megbízható forrásokra hivatkozva mondta és tényként állította.
Al Schmidt a CNN műsorában azt mondta, hogy eddig semmiféle bizonyítékot nem találtak csalásra. A választás előtt felhívták a figyelmüket, hogy ha bármilyen csalásra utaló gyanús mozzanatot találnak, azt jelentsék a bűnüldöző szerveknek, de eddig semmi ilyet nem találtak. Al Schmidt azt mondta, hogy megdöbbenve olvasta, mennyi nevetséges állítás fogalmaznak meg a közösségi médiában, amelyeket terjesztenek, s amelyeknek semmi alapjuk nincs. S akkor még a magyar ATV-t nem is hallotta, ahol Novák András úgy tudósított halottak tízezreinek szavazatairól, hogy New Yorkból el sem utazott Philadelphiába.
Itt látható a republikánus tisztviselővel készült interjú, amit az ATV-nek bocsánatkérés mellett kellene bemutatnia a nézőinek:...
Szerző: Amerikai Népszava
2020.11.11.
Al Schmidt a CNN műsorában azt mondta, hogy eddig semmiféle bizonyítékot nem találtak csalásra. A választás előtt felhívták a figyelmüket, hogy ha bármilyen csalásra utaló gyanús mozzanatot találnak, azt jelentsék a bűnüldöző szerveknek, de eddig semmi ilyet nem találtak. Al Schmidt azt mondta, hogy megdöbbenve olvasta, mennyi nevetséges állítás fogalmaznak meg a közösségi médiában, amelyeket terjesztenek, s amelyeknek semmi alapjuk nincs. S akkor még a magyar ATV-t nem is hallotta, ahol Novák András úgy tudósított halottak tízezreinek szavazatairól, hogy New Yorkból el sem utazott Philadelphiába.
Itt látható a republikánus tisztviselővel készült interjú, amit az ATV-nek bocsánatkérés mellett kellene bemutatnia a nézőinek:...
A VÁLSÁGKEZELÉS KÉT ÚTJA
MÉRCE
Szerző: KISS AMBRUS
2020.11.12.
A jelenlegi helyzetben senki számára nem kérdés, hogy az egészségügyi mellett gazdasági és társadalmi válság is van Magyarországon és az egész világon. A válságnak nincsen ideológiája, de a válság kezelésének már igen. Az a kérdés, hogy egy ilyen krízist milyen logika mentén akarunk megoldani.
Szerző: KISS AMBRUS
2020.11.12.
Jelenleg két javaslat fekszik a kormány asztalán. Az egyik a nagyvállalatoknak kedvezne, a másik pedig a válságban az emberekhez legközelebb lévő önkormányzatoknak és a dolgozóknak.
2009 és 2013 között, a 2008-as válság után összesen 14 különböző szektoriális adót vetettek ki a különböző kormányzatok, hogy mérsékeljék a válság hatását, és a károkat a válság utáni fellendülés nyerteseivel fizettessék ki. Most se jobb a helyzet, mint a 2008-as válság után. A fővárosi Önkormányzat Újraindítási adója pedig azt a célt szolgálja, hogy ne a dolgozók, ne a kis cégek, és ne az emberek problémáihoz legközelebb lévő önkormányzatok fizessék meg a válság költségeit, hanem azok, akik a válság előtti fellendülés vagy éppen a válság alatt tudtak tartalékot képezni.
Egy ilyen krízis közepén nem csupán a válságot kezeljük, amikor választunk a különböző filozófiájú gazdaságpolitikai intézkedések között, hanem azt az utat is kijelöljük, hogy a válság után hogyan képzeljük el a visszazárkózást. A Fővárosi Önkormányzatnál ezt nem a nagy cégek támogatásával, hanem az emberekbe, az emberek problémáinak helyi megoldásaiba fektetett plusz tőkével és energiával képzeljük...
2009 és 2013 között, a 2008-as válság után összesen 14 különböző szektoriális adót vetettek ki a különböző kormányzatok, hogy mérsékeljék a válság hatását, és a károkat a válság utáni fellendülés nyerteseivel fizettessék ki. Most se jobb a helyzet, mint a 2008-as válság után. A fővárosi Önkormányzat Újraindítási adója pedig azt a célt szolgálja, hogy ne a dolgozók, ne a kis cégek, és ne az emberek problémáihoz legközelebb lévő önkormányzatok fizessék meg a válság költségeit, hanem azok, akik a válság előtti fellendülés vagy éppen a válság alatt tudtak tartalékot képezni.
Egy ilyen krízis közepén nem csupán a válságot kezeljük, amikor választunk a különböző filozófiájú gazdaságpolitikai intézkedések között, hanem azt az utat is kijelöljük, hogy a válság után hogyan képzeljük el a visszazárkózást. A Fővárosi Önkormányzatnál ezt nem a nagy cégek támogatásával, hanem az emberekbe, az emberek problémáinak helyi megoldásaiba fektetett plusz tőkével és energiával képzeljük...
ISMÉT MELLÉLŐ AZ ÁLLAM A KAMUPÁRTOK MEGFOGÁSÁBAN
TRANSPARENCY INTERNATIONAL
Szerző: TRANSPARENCY INTERNATIONAL
2020.11.11.
A deklarált szándék ellenére nem alkalmas a valós társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepártok választási indulásának ellehetetlenítésére az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló, kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat. Arra viszont igen, hogy a politikai pluralizmust visszaszorítsa és szűkítse a politikai porond jelenlegi szereplőinek választási lehetőségeit.
Hosszú éjszaka volt a november 10-i, amikor majdnem 40 új törvényjavaslat került az országgyűlés elé. Ezek közül a talán legfontosabbat, a közpénzek átláthatóságának az Alaptörvényben rögzített szűkítését már korábban kiveséztük, ebben az írásban a választási törvény tervezett módosításaival foglalkozunk.
Amennyiben a parlament elfogadja a Varga Judit igazságügyminiszter által kedden 23 óra 59-kor benyújtott törvényjavaslatot, akkor a 2022-es országgyűlési választásokon a pártoknak az eddigi 27 helyett 50 egyéni jelöltet kell majd indítaniuk legalább kilenc megyében ahhoz, hogy országos listát állítsanak, s egyben hozzájussanak az állami kampánytámogatáshoz.
A módosítás indoklása szerint erre azért van szükség, hogy kedvét szegjék azoknak a „társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepártoknak”, vagyis az általunk kamupártoknak nevezett formációknak, amelyek kizárólag a kampánytámogatás megszerzése miatt indulnak a választásokon, majd azzal jellemzően nem tudnak elszámolni az állam felé.
Ez egy legitim cél, és az utóbbi években nem ez az első jogalkotási kísérlet a kamupártok ellehetetlenítésére, elődeivel ellentétben azonban a mostani javaslat nemcsak jelentős kiskapukat hagy nyitva, hanem egyben célt is téveszt...
Szerző: TRANSPARENCY INTERNATIONAL
2020.11.11.
Hosszú éjszaka volt a november 10-i, amikor majdnem 40 új törvényjavaslat került az országgyűlés elé. Ezek közül a talán legfontosabbat, a közpénzek átláthatóságának az Alaptörvényben rögzített szűkítését már korábban kiveséztük, ebben az írásban a választási törvény tervezett módosításaival foglalkozunk.
Amennyiben a parlament elfogadja a Varga Judit igazságügyminiszter által kedden 23 óra 59-kor benyújtott törvényjavaslatot, akkor a 2022-es országgyűlési választásokon a pártoknak az eddigi 27 helyett 50 egyéni jelöltet kell majd indítaniuk legalább kilenc megyében ahhoz, hogy országos listát állítsanak, s egyben hozzájussanak az állami kampánytámogatáshoz.
A módosítás indoklása szerint erre azért van szükség, hogy kedvét szegjék azoknak a „társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepártoknak”, vagyis az általunk kamupártoknak nevezett formációknak, amelyek kizárólag a kampánytámogatás megszerzése miatt indulnak a választásokon, majd azzal jellemzően nem tudnak elszámolni az állam felé.
Ez egy legitim cél, és az utóbbi években nem ez az első jogalkotási kísérlet a kamupártok ellehetetlenítésére, elődeivel ellentétben azonban a mostani javaslat nemcsak jelentős kiskapukat hagy nyitva, hanem egyben célt is téveszt...
KORMÁNYZATI ZAVARODOTTSÁG, KAPKODÁS, DE JÓL FELÉPÍTETT PR-ÚTHENGER ÖVEZTE A SZIGORÍTÁSOK BEVEZETÉSÉT
TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2020.11.12.
„A dráma nem jó műfaj. Jobb, ha az ember azt kerüli, de vannak pillanatok, amikor itt van a döntés ideje, és akkor azt habozás nélkül meg kell hozni”
- mondta kedd este a közmédiában Orbán Viktor. Az interjút nagyjából 34 órával azután adta, hogy hétfőn minden eddiginél keményebb korlátozásokat jelentett be.
Akkor a rendelet szövegét még nem lehetett elérni a Magyar Közlönyben, azt viszont már lehetett tudni, hogy a rendelkezések szerdán nulla órától lépnek életbe. Vállalkozók, vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben, szolgáltatóiparban dolgozók, szülők, tanárok, diákok, döntéshozók várták feszülten, hogy megismerjék a rájuk vonatkozó pontos utasításokat. Miközben a kormány pont a gyors és hatékony döntések miatt kért felhatalmazást az Országgyűléstől, végül a végsőkig kivártak a rendelet feltöltésével, bizonytalanságban tartva több millió embert. Végigvettük, mi történt a szigorítások hatálybalépését megelőző napokban, és mely pontokon csúszott el a kormány gondosan felépített kommunikációs forgatókönyve.
Az elmúlt hetekben Európában és Magyarországon is napról napra nőtt az aktív fertőzöttek száma. Míg a környező országokban sorra vezették be a szigorításokat, itthon meglehetősen enyhe korlátozásokkal fordultunk rá novemberre...
Szerző: CSEKE BALÁZS
2020.11.12.
- mondta kedd este a közmédiában Orbán Viktor. Az interjút nagyjából 34 órával azután adta, hogy hétfőn minden eddiginél keményebb korlátozásokat jelentett be.
Akkor a rendelet szövegét még nem lehetett elérni a Magyar Közlönyben, azt viszont már lehetett tudni, hogy a rendelkezések szerdán nulla órától lépnek életbe. Vállalkozók, vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben, szolgáltatóiparban dolgozók, szülők, tanárok, diákok, döntéshozók várták feszülten, hogy megismerjék a rájuk vonatkozó pontos utasításokat. Miközben a kormány pont a gyors és hatékony döntések miatt kért felhatalmazást az Országgyűléstől, végül a végsőkig kivártak a rendelet feltöltésével, bizonytalanságban tartva több millió embert. Végigvettük, mi történt a szigorítások hatálybalépését megelőző napokban, és mely pontokon csúszott el a kormány gondosan felépített kommunikációs forgatókönyve.
Az elmúlt hetekben Európában és Magyarországon is napról napra nőtt az aktív fertőzöttek száma. Míg a környező országokban sorra vezették be a szigorításokat, itthon meglehetősen enyhe korlátozásokkal fordultunk rá novemberre...
AZ EMBERI JOGOK VÉDELME, A HATALOM ÉS A VÖRÖS POSZTÓ
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.11.12.
A KDNP-s Vejkey Imre indítványa 2021. január 1-től megszüntetné az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH), helyette az ombudsman látná el a faji, nemi, és egyéb megkülönböztetés elleni jogvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Dr. Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság első elnöke teljesen elfogadhatatlannak, és az országgyűlési biztosi jogállással összeegyeztethetetlennek tartja a képviselő által benyújtott módosítást. A beolvasztás hátterében szerinte az egész államot átható centralizációs törekvés is állhat, de lehet egyszerűbb oka is.
– Mikor és milyen céllal jött létre az Egyenlő Bánásmód Hatóság?
– Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt mintegy két éves szakmai, társadalmi vitát követően, 2003. decemberében fogadta el az Országgyűlés, s januárban már hatályba is lépett. Hasonló alapossággal elvégzett előzetes törvényegyeztetésre talán a '90-es évek elején, a Munka Törvénykönyve és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó törvények kapcsán emlékszem. Az idő sürgette végül az Országgyűlés elé terjesztést, hiszen uniós csatlakozásunk előtt meg kellett teremteni jogrendszerünknek a vonatkozó irányelvekkel történő megfeleltetését. A törvény előkészítői azonban jóval túlterjeszkedtek a követelményeken, és igen széles körben kívánták biztosítani a diszkrimináció elleni fellépést. Nevezetesen 19 olyan tulajdonságot jelöl meg a törvény, amelyek alapján tilos a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlő bánásmód betartására kötelezettek köre is rendkívül széles, kiterjed az állami, az önkormányzati szervezeteken kívül, a privát szférára is. Tehát a törvény célja, hogy minél szélesebb körben, hátrányos helyzetű, diszkriminációnak kitett ember számára biztosítsa a jogérvényesítést. Egyetlen dologban nem tudtak megállapodni a törvényalkotók, hogy milyen szervezet lássa el ezt a feladatot. Csak annyit rögzítettek, hogy központi közigazgatási szerv, ennek eldöntésére a kormányt hatalmazta fel a törvény. Egy évig úgy volt hatályban a törvény, hogy kikényszerítése csak a bíróságoknál volt lehetséges, míg a Gyurcsány kormány 2004 év végén döntött arról, hogy fel kell állítani az Egyenlő Bánásmód Hatóságot és mellette az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületet...
Szerző: MILLEI ILONA
2020.11.12.
– Mikor és milyen céllal jött létre az Egyenlő Bánásmód Hatóság?
– Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt mintegy két éves szakmai, társadalmi vitát követően, 2003. decemberében fogadta el az Országgyűlés, s januárban már hatályba is lépett. Hasonló alapossággal elvégzett előzetes törvényegyeztetésre talán a '90-es évek elején, a Munka Törvénykönyve és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó törvények kapcsán emlékszem. Az idő sürgette végül az Országgyűlés elé terjesztést, hiszen uniós csatlakozásunk előtt meg kellett teremteni jogrendszerünknek a vonatkozó irányelvekkel történő megfeleltetését. A törvény előkészítői azonban jóval túlterjeszkedtek a követelményeken, és igen széles körben kívánták biztosítani a diszkrimináció elleni fellépést. Nevezetesen 19 olyan tulajdonságot jelöl meg a törvény, amelyek alapján tilos a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlő bánásmód betartására kötelezettek köre is rendkívül széles, kiterjed az állami, az önkormányzati szervezeteken kívül, a privát szférára is. Tehát a törvény célja, hogy minél szélesebb körben, hátrányos helyzetű, diszkriminációnak kitett ember számára biztosítsa a jogérvényesítést. Egyetlen dologban nem tudtak megállapodni a törvényalkotók, hogy milyen szervezet lássa el ezt a feladatot. Csak annyit rögzítettek, hogy központi közigazgatási szerv, ennek eldöntésére a kormányt hatalmazta fel a törvény. Egy évig úgy volt hatályban a törvény, hogy kikényszerítése csak a bíróságoknál volt lehetséges, míg a Gyurcsány kormány 2004 év végén döntött arról, hogy fel kell állítani az Egyenlő Bánásmód Hatóságot és mellette az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületet...
MI HÜLYÜLTÜNK MEG, VAGY A HÖLGYEK ÉS URAK VESZÍTETTÉK EL AZ UTOLSÓ KAPCSOLATUKAT IS A VALÓSÁGGAL?
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Katonás, militáns jóreggelt kívánok! Mármint francnak van kedve bohóckodni, de a vezénylő tábornok, minden vezénylési- és haditervek gazdája, minden utcai harcosok védőszentje megint lubickol a saját magára leosztott háborús szerepben. Igaz, hogy azt mondta félszájjal, hogy nem háború van, vagyis hogy katonáink ezúttal nem háborúban fogják védeni a hazát, de azért a hadsereget bevetette a kijárási tilalom és a közrend fenntartásába. Annak ellenére, hogy kedd este az M1 közpénzszolgálati csatornának adott exkluzív monológjában még arról értekezett, micsoda kultúrnép, micsoda intelligens közösség a magyar, milyen példásan hordta a maszkot, és ezzel hozzájárult a járvány terjedésének lassításához. Ehhez képest tegnap este a TV2 nevű kanálison már azt magyarázta (vajon úgy állnak a számok, hogy fel kell pörgetni az atyuska propaganda turnéját a lakájmédia bugyrai között?), hogy hiába hozunk döntéseket, ha az emberek nem segítenek. Most akkor melyik? Csak nem arról van szó, hogy porciózzák és átruházzák a kormányzati felelősséget, hogy mindenkinek jusson? Hogy fel se merüljön, hogy elhibázott, későn meghozott döntések miatt hullik a nép? Mindenesetre
"járőrözés lesz, egy csoportban lesz a rendőr és a katona is, a katona fegyverrel. A fegyveres katona támaszt jelenthet a rendőrnek, de intézkedni nem intézkedhet. Ez nem hadiállapot, így nem kell intézkednie a katonáknak".
Tehát akkor az intelligens kultúrnépre rá kell ereszteni a hadsereget, mert ha nem lát fegyvert, akkor nem engedelmeskedik a szabályoknak? Hát ez csodálatos, nyugodtan rebegjünk hálát, amiért a fegyveres katona nem intézkedhet. Miért? Felmerült egy percig is, hogy esetleg intézkedhet? És hogyan? Nem mondom, hogy nem zavarbaejtő, mert de.
Persze jó hír, hogy a fegyveres katona nem intézkedhet a fegyvertelen állampolgárral szemben, de francokat nincs háború. Március óta – ezerszer hallottuk, hogy a koronavírussal állunk háborúban. Meg mindenki mással is, akivel addig is háborúban álltunk, noha a több Balaton, kevesebb Adria szezonban teljesen elengedtük ezt a védekezés dolgot, de hát már ki emlékszik ilyen hülyeségekre? Meg azt is hallottuk kétezerszer, hogy az első csatát megnyertük, és ha egyszer sikerült, mert összefogtunk, akkor miért ne sikerülhetne még egyszer. Azt pedig megtanultuk az elmúlt tíz évben, hogy a háborús retorika, a háborús nyelv(ezet), az egyedüli, amit a doktorminiszterelnök úr folyékonyan beszél, egy dolgot biztosan megmagyaráz: saját kormányzásának, jelen esetben járványügyi válságkezelésének legalábbis részleges, ha nem teljes kudarcát. Főleg a láthatatlan ellenségek ellen folytatott megnyerhetetlen háborúira igaz ez, de ha az egészsésügyi kapacitások erőteljesen véges jellegére gondolunk, akkor most is igaz...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.11.12.
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.11.12.
"járőrözés lesz, egy csoportban lesz a rendőr és a katona is, a katona fegyverrel. A fegyveres katona támaszt jelenthet a rendőrnek, de intézkedni nem intézkedhet. Ez nem hadiállapot, így nem kell intézkednie a katonáknak".
Tehát akkor az intelligens kultúrnépre rá kell ereszteni a hadsereget, mert ha nem lát fegyvert, akkor nem engedelmeskedik a szabályoknak? Hát ez csodálatos, nyugodtan rebegjünk hálát, amiért a fegyveres katona nem intézkedhet. Miért? Felmerült egy percig is, hogy esetleg intézkedhet? És hogyan? Nem mondom, hogy nem zavarbaejtő, mert de.
Persze jó hír, hogy a fegyveres katona nem intézkedhet a fegyvertelen állampolgárral szemben, de francokat nincs háború. Március óta – ezerszer hallottuk, hogy a koronavírussal állunk háborúban. Meg mindenki mással is, akivel addig is háborúban álltunk, noha a több Balaton, kevesebb Adria szezonban teljesen elengedtük ezt a védekezés dolgot, de hát már ki emlékszik ilyen hülyeségekre? Meg azt is hallottuk kétezerszer, hogy az első csatát megnyertük, és ha egyszer sikerült, mert összefogtunk, akkor miért ne sikerülhetne még egyszer. Azt pedig megtanultuk az elmúlt tíz évben, hogy a háborús retorika, a háborús nyelv(ezet), az egyedüli, amit a doktorminiszterelnök úr folyékonyan beszél, egy dolgot biztosan megmagyaráz: saját kormányzásának, jelen esetben járványügyi válságkezelésének legalábbis részleges, ha nem teljes kudarcát. Főleg a láthatatlan ellenségek ellen folytatott megnyerhetetlen háborúira igaz ez, de ha az egészsésügyi kapacitások erőteljesen véges jellegére gondolunk, akkor most is igaz...
ELKÉSZÜLT AZ ORSZÁG POLOSKATÉRKÉPE, AMIBŐL KIDERÜL, SOK HELYEN MÉG A CSAPBÓL IS POLOSKA FOLYIK
HVG
Szerző: hvg.hu
2020.11.10.
Tizennégyezer bejelentés alapján készült el az ország poloskatérképe.
Már nincs olyan térsége Magyarországnak, ahol ne jelentek volna meg az elmúlt öt évben az invazív címeres poloskák – derül ki a Bábolna Bio által indított Sokk a rovar Facebook-közösség felméréséből.
Az ország több mint háromezer települése közül több mint 1800-ból jelentett poloskaészlelést a két hét alatt a kérdőívet kitöltő 14 ezer résztvevő. A legtöbb Budapestről és a legnagyobb városokból érkezett, de a valós fertőzöttséget jobban mutatják a lakosságarányos számok...
Szerző: hvg.hu
2020.11.10.
Már nincs olyan térsége Magyarországnak, ahol ne jelentek volna meg az elmúlt öt évben az invazív címeres poloskák – derül ki a Bábolna Bio által indított Sokk a rovar Facebook-közösség felméréséből.
Az ország több mint háromezer települése közül több mint 1800-ból jelentett poloskaészlelést a két hét alatt a kérdőívet kitöltő 14 ezer résztvevő. A legtöbb Budapestről és a legnagyobb városokból érkezett, de a valós fertőzöttséget jobban mutatják a lakosságarányos számok...
„A RENDSZER MÁR MOST NEM BÍRJA A JÁRVÁNYT”
NÉPSZAVA
Szerző: KUSLITS SZONJA
2020.11.12.
Az intenzív osztályokon a legtöbb kórházban ma is túl kevés a szakember – állítja Bencsik Andrásné, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke.
Ugyan Orbán Viktor pár hete még teljes fegyverzetben, a járványra felkészültnek látta az egészségügyet, és a közelmúltban is arról beszélt, van elég orvos, ápoló, a keddi, köztévének adott interjújában már ötven százalék esélyt adott arra, hogy intézkedések nélkül kibírná-e a terhelést a rendszer. Magyarázata szerint ezért volt szükség a rendkívüli döntésekre.
Szerző: KUSLITS SZONJA
2020.11.12.
Ugyan Orbán Viktor pár hete még teljes fegyverzetben, a járványra felkészültnek látta az egészségügyet, és a közelmúltban is arról beszélt, van elég orvos, ápoló, a keddi, köztévének adott interjújában már ötven százalék esélyt adott arra, hogy intézkedések nélkül kibírná-e a terhelést a rendszer. Magyarázata szerint ezért volt szükség a rendkívüli döntésekre.
„Ez a rendszer már most nem bírja a járványt, elfáradtak az orvosok és nővérek, sok egészségügyi dolgozó megfertőződött, ezért kiestek az ellátásból. Az intenzív osztályokon a legtöbb kórházban ma is túl kevés a szakember” – mondta Bencsik Andrásné, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke lapunknak. Szerinte egy szakápolónak hivatalosan két intenzív osztályos beteget kellene ellátni, de ez eddig sem valósult meg, inkább 3-4 beteget láttak el, most pedig ez ennél jóval több is lehet.
Orbán Viktor kedd esti interjújában beszélt az orvoshiányról is. Azt mondta: „Van egy szabály, hogy békeidőben egy nővér, egy orvos hány beteget tud kielégítően ellátni. Ezt a számot lehet növelni. Mondjuk a négyet nyolcra. A nyolcat tizenhatra és így tovább... És igaz, hogy csak gépeket kell figyelni, de mégsem lehet egy embernek húsz-harminc gépet figyelni. Tehát van egy határ, amit figyelembe kell vennünk. És az orvosok azt jelezték, hogy lesz egy határ, amikor ők ennyi beteget nem tudnak felelősséggel ellátni. Így kell elképzelni azt, hogy nincs elég ápolónő meg orvos.”
Egy rezidens, akit épp most vezényeltek át egy fővárosi covid osztályra, lapunknak azt mondta: egy orvosra 8 beteg jut, a nővérek esetében viszont már team-ek alakultak, van aki csak etet, más csak fürdet, vagy kizárólag gyógyszert adagol, mert már csak így tudják megoldani az ellátást. Emellett kitért arra is: olyan speciális tudás kell az intenzív terápiás osztályon való munkához, a lélegeztetőgépek kezeléséhez, amit nem egy hét, hanem öt év alatt tanul meg egy aneszteziológus. „Jól hangzik, hogy beültetnek egy orvost a monitor elé, aki majd figyel mindent, de ez nem ilyen egyszerű” – mondta...
„TÍZ ÉVE LÁTJUK, HOGY AZ ÁLLAMI VAGYON TISZTESSÉGTELEN MÓDON ALAKUL MAGÁNVAGYONNÁ"
HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.11.11.
Látszólag apró jogi módosítás, de segítségével akár az ország vagyona kerülhet ki az állam tulajdonából. Orbán Viktor kormánya ugyanis az alkotmány módosításával újra akarja definiálni a közpénz fogalmát. A terv szerint, az „állam bevétele és követelése” számítana közpénznek, amiből következően nem tekintenék már az állam pénzének a focira kiutalt százmilliárdokat, vagy a jegybankból alapítványokba mentett vagyonokat. Továbbá nem számítana közpénznek az egyetemek alapítványokba menekített hihetetlen vagyon sem. Mindez Fidesz-közeli kezekbe vándorolhatna. Apró jogszabályi korrekcióról, vagy törvényi úton elkövetett nyílt színi rablásról van-e szó? – kérdeztük a Transparency International jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst.
– Egészen pontosan mit jelent, hogy újradefiniálják a közpénz fogalmát?
– Az indoklás alapján, a széttartó bírói értelmezést akarják egységesíteni, de szerintem az „alkotmányos szervek” eddig is teljesen egységesen kezelték a közpénz-pénzek fogalmát...
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.11.11.
– Egészen pontosan mit jelent, hogy újradefiniálják a közpénz fogalmát?
– Az indoklás alapján, a széttartó bírói értelmezést akarják egységesíteni, de szerintem az „alkotmányos szervek” eddig is teljesen egységesen kezelték a közpénz-pénzek fogalmát...
EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK AZ ÚJ EGÉSZSÉGÜGYI JOGVISZONYRÓL: "EZ NETTÓ VESZTESÉG"
MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2020.11.12.
70 ezer szakdolgozóból több ezren nem írnák alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, ha nem lesz változás a törvényben. Helyette külföldre mennének, a magánellátásba, vagy akár a pályát is elhagynák.
Ahogy azt megírtuk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által végzett felmérés szerint "a magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is."
A helyzet legalább ennyire tragikus a szakdolgozói oldalon: a nagyjából 70 ezer szakdolgozó közül a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felhívására mindössze egy hét alatt 23 771 aláírás érkezett azért, hogy a törvényt a hatályba lépése előtt módosítsák. Közben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is mérésekbe kezdett, hányan nem írnák alá januárban az új jogviszonyt. A MESZK adatai szerint 30 százalék közül mozog ez a szám. Soós Adrianna, a FESZ elnöke lapunknak megjegyezte: a fiatalok körében ez az arány magasabb is lehet, mivel ők mobilisabbak, könnyebben belevágnak a külföldi munkába, mint a középkorúak vagy a nyugdíjhoz közeledők. A szakdolgozók 90 százaléka nő, akikre több családi kötöttség hárul, mint a férfiakra, ők ezért talán nehezebben hagyják el az országot – de ez nem jelenti azt, hogy maradnak a közfinanszírozott egészségügyben, sokan az orvosokhoz hasonlóan inkább átigazolnak a magánellátásba.
"A szakdolgozók körében sokkal magasabb azok aránya, akik a pályát is elhagynák. Az orvosok 170–350 százalékos béremelése legalább vonzóvá teszi a szakmát, a szakdolgozóknál viszont eddig volt egy 40 százalékos emelés és 2022-re ígértek újabb 30 százalékot. Ez így teljesen elfogadhatatlan, ez a szakdolgozóknak nettó veszteség" – mondja a FESZ elnöke, aki szerint ez a törvény csupán az orvosbérekben kedvezőbb az eddiginél, másban nem. Mivel a szakdolgozókat nem kompenzálják, sokak számára kedvezőbb például a kereskedelemben elhelyezkedni, és mellette bedolgozni a házi betegellátásba...
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2020.11.12.
Ahogy azt megírtuk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által végzett felmérés szerint "a magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is."
A helyzet legalább ennyire tragikus a szakdolgozói oldalon: a nagyjából 70 ezer szakdolgozó közül a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felhívására mindössze egy hét alatt 23 771 aláírás érkezett azért, hogy a törvényt a hatályba lépése előtt módosítsák. Közben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is mérésekbe kezdett, hányan nem írnák alá januárban az új jogviszonyt. A MESZK adatai szerint 30 százalék közül mozog ez a szám. Soós Adrianna, a FESZ elnöke lapunknak megjegyezte: a fiatalok körében ez az arány magasabb is lehet, mivel ők mobilisabbak, könnyebben belevágnak a külföldi munkába, mint a középkorúak vagy a nyugdíjhoz közeledők. A szakdolgozók 90 százaléka nő, akikre több családi kötöttség hárul, mint a férfiakra, ők ezért talán nehezebben hagyják el az országot – de ez nem jelenti azt, hogy maradnak a közfinanszírozott egészségügyben, sokan az orvosokhoz hasonlóan inkább átigazolnak a magánellátásba.
"A szakdolgozók körében sokkal magasabb azok aránya, akik a pályát is elhagynák. Az orvosok 170–350 százalékos béremelése legalább vonzóvá teszi a szakmát, a szakdolgozóknál viszont eddig volt egy 40 százalékos emelés és 2022-re ígértek újabb 30 százalékot. Ez így teljesen elfogadhatatlan, ez a szakdolgozóknak nettó veszteség" – mondja a FESZ elnöke, aki szerint ez a törvény csupán az orvosbérekben kedvezőbb az eddiginél, másban nem. Mivel a szakdolgozókat nem kompenzálják, sokak számára kedvezőbb például a kereskedelemben elhelyezkedni, és mellette bedolgozni a házi betegellátásba...
KIHULLANAK AZ IDŐSEK A RENDSZERBŐL, ELFORDUL TŐLÜK A TÁRSADALOM – INTERJÚ TALYIGÁS KATALIN SZOCIOLÓGUSSAL
NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2020.11.12.
A magyar állam nem figyel az idősekre, pedig a vírus miatt az átlagosnál is nehezebben élik meg autonómiájuk elvesztését – állítja Talyigás Katalin, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának tagja, aki szerint törvényben kellene rögzíteni a 65 év felettiek jogait.
Az önkormányzatok a járvány, első tavaszi hulláma idején kénytelenek voltak felmérni, hogy mekkora a valós igény az idősellátás szolgáltatásaira. Mire jutottak?
Szerző: GULYÁS ERIKA
2020.11.12.
Az önkormányzatok a járvány, első tavaszi hulláma idején kénytelenek voltak felmérni, hogy mekkora a valós igény az idősellátás szolgáltatásaira. Mire jutottak?
Egyértelművé vált, hogy lényegesen nagyobb az igény, mint amennyi forrás és lehetőség van és sajnos most az önkormányzatok – a kormány forrásokat vont el tőlük – a második szakaszban nem is tudják megadni, amit tavasszal, pedig az ellátási igény most is megvan. Tagadhatatlan, hogy sok innováció is született az utóbbi hónapokban, ilyen például a call centerek működtetése nagyvárosokban, amit a legtöbb helyen megtartanak, mert fontos, hogy a családtagok tudjanak tanácsot kérni valahol, ha nem tudják megoldani az elesett és beteg idős hozzátartozójuk gondozását.
Mi az oka, hogy bentlakásos otthonok férőhelyei csökkennek?
A növekvő ellátási igényt egyre kevésbé hajlandó követni az állam. A 4 millió magyar háztartás 40 százalékában élnek idősek és megdöbbentő, de 150 ezer olyan háztartás van, ahol 80 év feletti ember él egyedül, s még az ő segítésük sincs mindig megszervezve. Ki kellene dolgozni az államnak egy olyan ellátási szisztémát, amelyben az otthon közeli ellátások kerülnek előtérbe és a sok száz fős bentlakásos intézmények megszűnnek. Ennek a modellnek a központi eleme lehetne a védőnői hálózat mintájára egy idősekre fókuszáló, esetmenedzserekből vagy szociális nővérekből álló rendszer, amely az idősek ellátási igényeit nyomon követi és megszervezi az adott településen a szükséges szolgáltatásokat. Az idősek jogait és az elvárható ellátásokat pedig egy idősügyi törvény rögzíthetné...
EGY ÓVODÁS NAPLÓJA 18. – SZÜZMÁRJA
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.11.12.
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy máma megin eljön hozzánk a képviselő bácsi, az amelyik evitt migráncsnézőbe, meg labdát szok hozni, pöttyöset. Mesétem a zapunak, hogy jön megin, és csunyát mondott, hogy nem is merem leirni, mostanába, ha meghallja az ijen képviselő bácsikat, mindig csunyát mond, sőt, egyre csunyábbakat, hogy meg se nagyon értem. Az anyu nyugtatgatja mindig, hogy jól van Karcsi, ne a gyerek előtt, de mindig kijön belőle, ha nézi a tévét vagy olvassa az ujságot, aszt néha összetépi vagy gyűri, és látszik rajta, hogy szét akar robbanni, hogy az anyu csak mondja neki mindig, hogy jól van Karcsi.
Amikor mondtam neki, hogy jön megin a képviselő bácsi az oviba, elösször aszonta, hogy akkor te itthon maradsz kisfiam, de az anyu mondta, hogy a dolgozóba kell menni, ki vigyáz akkor a gyerekre, ne bolondozz Karcsi, de látom az apun, hogy egyre idegessebb, még szerencse, hogy az anyu visz az oviba és az apu nem találkozik az Ibojnénivel, mer nem is tudom, mi lenne akkor, amiket szok mondani az apu az Ibojnéniről, hogy akkor az anyu már úgy szól rá, hogy de Károly, és ijenkor tudom, hogy már az anyu is mérges nagyon. És ki szok küldeni akkor, hogy menj a szobádba kisfiam, és én megyek.
El kellett hát menni a zoviba máma, pedig szívesen maradtam volna, mer kezd hideg lenni. Meg sötét is volt reggel meg köd is, meg tele volt minden rendőrökkel meg katonákkal, aki csak nésztek. Filmekben szoktam ijeneket látni, az anyuva mentünk, ő se szerette, csak úgy rohantunk a rendőrök meg a katonák között, hogy asztán, bár nem is akartam igazán, de mégis jó vót ott lenni az oviba, és az anyu monta, hogy legyél jó kisfiam, puszit adott és elment, mint mindig is, de most úgy éreztem, hogy nagyon ott hagyott. A Kisböske meg a Pityu is ott vótak már, a Kisböske monta, hogy de jó, jön máma megin a képviselő bácsi, a Pityu vigyorgott...
Szerző: Rezeda
2020.11.12.
Amikor mondtam neki, hogy jön megin a képviselő bácsi az oviba, elösször aszonta, hogy akkor te itthon maradsz kisfiam, de az anyu mondta, hogy a dolgozóba kell menni, ki vigyáz akkor a gyerekre, ne bolondozz Karcsi, de látom az apun, hogy egyre idegessebb, még szerencse, hogy az anyu visz az oviba és az apu nem találkozik az Ibojnénivel, mer nem is tudom, mi lenne akkor, amiket szok mondani az apu az Ibojnéniről, hogy akkor az anyu már úgy szól rá, hogy de Károly, és ijenkor tudom, hogy már az anyu is mérges nagyon. És ki szok küldeni akkor, hogy menj a szobádba kisfiam, és én megyek.
El kellett hát menni a zoviba máma, pedig szívesen maradtam volna, mer kezd hideg lenni. Meg sötét is volt reggel meg köd is, meg tele volt minden rendőrökkel meg katonákkal, aki csak nésztek. Filmekben szoktam ijeneket látni, az anyuva mentünk, ő se szerette, csak úgy rohantunk a rendőrök meg a katonák között, hogy asztán, bár nem is akartam igazán, de mégis jó vót ott lenni az oviba, és az anyu monta, hogy legyél jó kisfiam, puszit adott és elment, mint mindig is, de most úgy éreztem, hogy nagyon ott hagyott. A Kisböske meg a Pityu is ott vótak már, a Kisböske monta, hogy de jó, jön máma megin a képviselő bácsi, a Pityu vigyorgott...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)