2020. november 9., hétfő

AMERIKAI KÜLPOLITIKA AZ ELNÖKVÁLASZTÁS UTÁN: HARC AZ AUTORITER BEFOLYÁS ELLEN

PCBLOG
Szerző: GYŐRFFY DÓRA
2020.11.09.


Az elnökválasztás a várakozásokhoz képest szoros eredménye az amerikai társadalom mély megosztottságát és a populista politika tartós fennmaradását jelzi. Ettől függetlenül a külpolitikában határozott irányváltás várható, mely a szövetségesi rendszer újjáépítésére és az autoriter befolyás visszaszorítására törekszik. A program egyszerre célozza a demokráciák megerősítését, a 2016-os amerikai választásokba aktívan beavatkozó Oroszország és a globális rivális Kína befolyásának visszaszorítását. Az elképzelésekben kiemelt szerepe van a dezinformáció, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemnek, illetve a kiberbiztonság megerősítésének. Ezek a szabályozási lépések katonai eszközök használata nélkül is jelentősen megnehezíthetik az autoriter hatalmak befolyásolási kísérleteit. GYŐRFFY DÓRA, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi- és Politikatudományi Intézete, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem Intézményi és Összehasonlító Gazdaságtan Tanszéke egyetemi tanárának vendégposztja.

A demokrácia visszaszorulása a világban 2006 óta tartó folyamat, amelyet Donald Trump elnöksége jelentősen felerősített. Bár hosszú ideje az első amerikai elnök volt, aki nem robbantott ki újabb háborút a világban, az USA visszahúzódása a nemzetközi színtérről együtt járt az autoriter befolyás erősödésével a világban. Kína és Oroszország ebben a folyamatban a Nyugat általános hanyatlását és a globális világrend revíziójának lehetőségét látja. Biden elnökségének legfontosabb kérdése, hogy visszafordítható-e még az amerikai hanyatlás.

A második világháború óta eltelt évtizedekben az USA globális vezető szerepét a katonai erején túl a szabadság eszméjének markáns képviselete biztosította; az erre épülő liberális demokrácia és piacgazdaság bármilyen alternatív rendszernél jobb életminőséget és vonzóbb perspektívát ígért, szerte a világon. Az USA vezető szerepét olyan államok is elkötelezetten támogatják, mint Németország és Japán, amelyek a második világháborút követő katonai megszállás hatására lettek részesei a szabad világnak, és intézményesítették a liberalizmust. A rosszul elsült katonai beavatkozások Afganisztánban és Irakban, majd a 2008-ban kitört pénzügyi válság azonban Amerika hanyatlását jelezték, aminek Trump egyszerre volt tünete és felgyorsítója. Elnöksége aláásta Amerika globális vezető szerepének két alapvető pillérét: a morális vonzerőt és a nemzetközi szövetségesi rendszert. A szövetséges államokban az USA megítélése soha nem látott mélységekbe esett, míg Trump kivonulása számos nemzetközi intézményből a multilaterális nemzetközi rendet fenyegeti. Ebben a környezetben erősödött meg az autoriter befolyás a világ számos pontján – a liberalizmus hanyatlására maga az USA szolgáltatta a legjobb példát.

Hogyan változtat ezen a helyzeten Joe Biden elnöksége? Biden a hagyományos amerikai külpolitika képviselője, mélyen elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok mellett. A Szenátusban a Külügyi Bizottság elnöke volt 2007 és 2009 között, majd Obama alelnökeként globális ügyekben főszerepet játszott. Elnöki programjának egyik alapköve, hogy az amerikai bel- és külpolitika szorosan összekapcsolódik – meggyőződése, hogy az USA biztonsága és jóléte azon múlik, hogy otthon helyreállítsák a demokráciát, a világban pedig megerősítsék a nemzetközi szövetségesi rendszert, és megfékezzék a demokráciák visszaszorulását. Elnökségének első évében a demokráciák globális csúcstalálkozóját (Summit for Democracy) tervezi, amelynek három központi kérdése a korrupcióellenes harc, az autoriter befolyás elleni küzdelem (kiemelt területek: a választások biztonsága és a kampányfinanszírozás átláthatósága), illetve az emberi jogok. A csúcstalálkozóra civil szervezeteket és a magánszektor bizonyos képviselőit is meghívják, köztük a technológiai óriásvállalatokat, amelyek elképzelései szerint a demokráciák kedvezményezettjeiként részt kell vállalniuk annak megvédésében is. A csúcstalálkozó céljai alapján tervezi újragondolni a szövetségesi rendszert is: a demokrácia, a kiberbiztonság és a korrupcióellenes küzdelem a NATO megújítása kapcsán is kiemelt szerepet kap...

A PFIZER ÁLLÍTJA: 90%-OS VÉDELMET NYÚJT A VÉDŐOLTÁSA A KORONAVÍRUS ELLEN

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.11.09.


Az elsődleges kísérleti eredmények alapján úgy tűnik, hatékony a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett vakcina.

Az első tesztek alapján több mint 90 százalékos hatékonyságú az a védőoltás, amit az amerikai Pfizer gyógyszergyártó cég és a német BioNTech nevű biotechnológiai vállalat közösen fejlesztett – írja a Pfizer közlése alapján a The Washington Post.

A Pfizer 43 500 fővel végezte el a vakcina tesztjét összesen hat országban, és egyetlen esetben sem merült fel semmilyen biztonsági aggály – összegzi az eredményeket a BBC. Az alanyok közül 94-en kapták el a koronavírust úgy, hogy ők korábban nem voltak fertőzöttek. Közülük kilenc volt olyan alany, aki megkapta a két védőoltást, ami alapján úgy tűnik, a két cég által fejlesztett vakcina igen hatékony...

MI LESZ A HAT- ÉS NYOLCOSZTÁLYOS GIMIKBEN? ÉS A SZÓBELI ÉRETTSÉGIVEL? SOK A KÉRDÉS A KÖZOKTATÁSBAN A SZIGORÍTÁSOK UTÁN

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2020.11.09.


Orbán Viktor hétfő délelőtt több más korlátozó intézkedés mellett azt is bejelentette, hogy a középiskolákban nyolcadik osztály felett digitális oktatást vezetnek be, míg a bölcsödék, óvodák és általános iskolák nyitva maradnak. Mivel még nem jelent meg a rendelet a Magyar Közlönyben, nem lehet tudni, mikor lép életbe a szabályozás, és mikor kell átállniuk a középiskoláknak az online oktatásra. Március közepén mindössze egy hétvégéjük volt a pedagógusoknak, hogy felkészüljenek a digitális tanrendre.

Hibrid oktatás, tömbösített órák

„Üdvözöljük a bejelentést, bár azt gondoljuk, hogy kicsit későn született meg, már sokkal korábban meg kellett volna lépni” – reagált az intézkedésekre Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

„Jobban örültem volna, ha több alternatíva van a kezemben, de nehéz ebben a helyzetben jó döntést hozni.” Ezt pedig Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke mondta a Telexnek.

Orbán bejelentése a legnagyobb fejtörést a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumoknak okozhatja. Nagyon úgy tűnik, hogy kettészakadnak ezek az iskolák, az 5., 6., 7. és 8. osztályosoknak marad az eddigi tantermi oktatás, míg a felsőbb évfolyamokon átállnak digitális tanrendre. Ha ez így lesz, az érintett tanároknak úgy néz majd ki egy napjuk, hogy az óráik egy részét a tantermekben tartják, míg osztályaik másik részét az interneten oktatják. A PSZ szerint ez nagyobb megterhelést jelent a tanároknak, ezért azt szeretnék, hogy az elejétől kezdve fizessék ki nekik a pluszmunkáért járó bért.

Hogy melyik iskolában miként néz majd ki a gyakorlatban a kettős oktatás, azt valószínűleg ezekben az órákban találják ki az igazgatók és tantestületek.

Horváth Péter tömbösített órákat javasolt a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban, a győri Révai Miklós Gimnáziumban (itt ő az igazgató) már át is szervezték ma az órákat. A tanároknak így csak a hét egyik felében kell bemenniük az iskolákba, és azalatt tartják meg óráikat az alsóbb évfolyamoknak, míg a maradék 2-3 napban otthonról online oktatják az felsőbb évfolyamokat. Így kevesebb tanár tartózkodik egyszerre az iskolában (például a tanári szobában), és nekik is könnyebbséget jelent, hogy nem kell az eszközöket naponta cipelni, és nem kell óráról órára váltani az online és tantermi oktatási forma között.

Gosztonyi Gábor szerint itt lenne az idő a hibrid oktatás bevezetésére az általános iskolákban, hogy csökkentsék a zsúfoltságot az osztálytermekben. Ez azt jelentené, hogy az osztálynak csak a fele járna be az iskolába, míg a másik fele otthon írná meg az előre kiadott gyakorló feladatokat. Az egyik héten az osztály egyik fele van bent 3 napot az iskolában, és 2 napot otthon gyakorol, a következő héten pedig cserélnek. „A csökkentett osztálylétszámmal meg lehet tartani a másfél méteres távolságot a tantermekben, és kisebb az esély, hogy megfertőzzék egymást a diákok és a pedagógusok” – mondja az alelnök...


TIZENEGY MUTATÓ, AMIT NEM HOZNAK NYILVÁNOSSÁGRA A VÍRUSHELYZETRŐL

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.11.09.


A tavaszi időszakhoz hasonlóan most, az igazán súlyos vírushelyzet idején is csak korlátozottan ismerheti a nyilvánosság a fontosabb járványadatokat. 

Az operatív törzs a regisztrált fertőzöttek, az elhunytak, a gyógyultak, a kórházban fekvő és lélegeztetőgépen levő betegek, valamint a mintavételek számát közli délelőttönként. Tendenciák, grafikonok nincsenek a kormányzati koronahonlapon. Nem közlik ugyan, de a nyilvános adatokból kiszámítható a pozitív tesztarány, ami megmutatja, mennyire képes a tesztelés nyomonkövetni a fertőzés terjedését. A fertőzöttek térbeli eloszlásának ismeretéhez is külön táblázatot kell vezetni, mert a térképet nap mint nap úgy frissítik, hogy az előzőt eltávolítják. Más európai országokban ez nem így működik...

TRUMP NEM ISMERI EL A VERESÉGÉT, VIHAROS LESZ A TÁVOZÁSA

24.HU
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2020.11.09.


Donald Trump továbbra is képtelen elviselni, hogy legyőzte Joe Biden, akinek az elnökségét is meg tudja nehezíteni.

Donald Trump amerikai elnök továbbra sem hajlandó elismerni a vereségét, és bizonyítékok nélkül állítja, hogy a demokrata Joe Biden csalással nyert az elnökválasztáson.

Trump kampánycsapata ugyan több jogi lépést is tett, amivel az állítólagos csalásokat igyekeztek bizonyítani bíróságok előtt, de azok nagyrészt sehova sem vezettek. A következő hetekben tovább fognak próbálkozni. A CNN információja szerint Trumpék továbbra is azt az üzenet igyekeznek majd sulykolni, hogy Biden csalással nyert, Jared Kushner elnöki tanácsadó (egyben az elnök veje) pedig arra igyekszik rávenni Trumpot, hogy induljon országos turnéra, és rendezvényeken erősítse ezt az üzenetet.

Teszi ezt annak ellenére, hogy az elnök közeli munkatársainak nagy része elfogadja Biden győzelmét, de senki sem meri vállalni, hogy ezt meg is mondja Trumpnak – írta az Axios. A lap szerint az elnök és környezete több hétig tartó jogi csatározást tervez a választás eredményének megváltoztatására, Trump pedig „dühös, kiszámíthatatlan és vigasztalhatatlan”...

ITT OLVASHATÓ

NEM LESZÜNK NAGY NEMZET ADDIG, AMÍG NEM ÉRTJÜK MEG, HOGY CSAK EGYÜTT MEGY

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONOCS ANDRÁS
2020.11.09.


Kedves barátaim! Mit mondjak? Régen nem voltam ennyire emelkedett hangulatban, mint szombat éjjel, amikor Joe Biden és alelnöke, Kamala Harris győzelmi beszédét hallgattam.

Egy ilyen szimbolikusan és nem csak szimbolikusan véráztatta 4 év után felüdülés volt ezeket a demokrata embereket látni, és valamit magamba szívni a reményeik beteljesüléséből. Az ünneplő tömeg látványát, amelyben volt fekete, fehér, fiatal, öreg, egészen kicsi gyermek, latinók, ázsiaiak, melegek, heterók, szélsőségesek és örömükben sírva fakadó családok. Egyszóval mindenki. Az, hogy 74 millió szavazattal Biden megnyerte ezt a választást, Amerika történelmében egyedülálló.

Az, hogy bizonyos értelemben a rosszon felül tudott emelkedni a jó, hogy kiderülhetett: egy ilyen pandémiás időszakban az embereknek nem a széthúzásra, hanem valóban összefogásra van szükségük (meg mindentől függetlenül is), lelkesítő. Annál is inkább, mert az elmúlt évek bebizonyították, hogy a megosztottság mekkora károkat tud tenni egy társadalomban, egy országban, egy közösségben.

Tisztán hallható volt azoknak a sóhaja, akik a bőrükön érezték az elnyomást, és a szemük előtt vált valóra egy álom. Egy álom, amelynek valóra válására nekünk, magyaroknak immár 11 éve szükségünk lenne. Ha összehasonlítjuk a mi esetünket és a Trump-féle időszakot, akkor látványos, mennyire nagy a párhuzam. Hogy egy akkora ország mint az Egyesült Államok ennyire meg tudja szenvedni a megosztottság állapotát – mit ne mondjak -, döbbenetes. Az, hogy Trump mennyire szembefordította egymással a társadalmat, hogy felkorbácsolta a faji indulatokat, hogy embertelenül bánt a menekültekkel, hogy kirekesztette a szegényeket, hogy kedvezett a gazdagoknak, hogy hátat fordított a klímasemlegességnek, hogy keblére ölelte az autokrata vezetőket Erdogantól Kim Dzsongunon át Orbánig, hogy kivonult Szíriából és hagyta újraéledni az ISIS-t. Lehetne még sorolni, de felesleges...

ORBÁN ÖNGYILKOS VÉTÓJA KINYÍRHATJA A MAGYAR NEMZET ESÉLYEIT

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.11.09.


Ha az unió csak akkor fizet, ha a tagállamok megtartják az uniós értékeket, akkor a magyar részről Orbán Viktor kész megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is! – Ezt a magyar kormányfő levélben közölte az unió soros elnökségét ellátó tagországok vezetőivel. Karácsony Gergely főpolgármester sietve közölte, hogy Orbán vétója aljas, cinikus lépés lenne, mert a járványtól szenvedő Magyarország 2500 milliárd forintot bukna el a magyar miniszterelnök miatt. A Hírklikknek nyilatkozó Balázs Péter szerint, a jogállami kritériumok be nem tartása esetén, viszont az Európai Parlament vétózna. Tehát az unió vezetőinek a két vétó közötti megoldást kell megtalálni. Az egykori uniós biztos úgy látja, hogy a jövőben nem kapnak pénzt olyan államok, amelyek lábbal tiporják az európai értékeket.

Tényleg, ennyire szigorú jogállamot szeretne az unió, hogy Orbán Viktor csakis vétóra tud gondolni?

– A magyar miniszterelnök a szuverenitását félti, politikai zsarolási eszközt lát a jogállamisági kritériumokban. Legalábbis azt mondja...


NEM TRÉFÁLTAK A CSEPELI HÉV-VEL, AZ ATLÉTIKAI STADION FONTOSABB LETT A TÖMEGKÖZLEKEDÉSNÉL

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: FICSOR BENEDEK
2020.11.09.


Nyáron még egy rosszizű tréfának tűnt csupán, amikor a MÁV-HÉV Zrt. egy kisfilmjében úgy reklámozta a Kvassay híd felújítását, hogy: „Már kész lesz, mire elmúlik karácsony. Melyik karácsony?” Mostanra azonban kiderült, hogy a poént valójában nem a főpolgármester nevével való játékban, hanem az időtartamban kell keresnünk. Vagyis a kérdés valóban az, hogy melyik karácsonyra állhat helyre a csepeli HÉV (H7) közlekedése, ha helyreáll egyáltalán.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Kvassay híd felújítása miatt a csepelieknek december 31-ig pótlóbusszal érhetik el a Boráros téri végállomást. Az eredeti ígéret szerint 2021. január közepétől állhatna vissza a megszokott forgalmi rend, a hidat követő pályaszakasz azonban a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő stadion (Nemzeti Atlétikai Központ) területén fekszik, a létesítmény előkészületi munkálatai miatt pedig elképzelhető, hogy az autóbuszos pótlás ideiglenesből végleges megoldássá válik. csak mellékesen, a stadion építésére összesen 204 milliárd forintot különített el a kormány, vagyis a létesítmény drágább lesz a Puskás Arénánál. A munkát fővállalkozóként a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., illetve a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. vezeti...

MIT VÁRHAT A BIDEN-ELNÖKSÉGTŐL AMERIKA ÉS A VILÁG?

TELEX
Szerzők: IVÁN ANDRÁS, MÉSZÁROS R. TAMÁS
2020.11.08.


Az amerikai elnökválasztást Donald Trumppal szemben szombaton megnyerő Joe Biden nem könnyű helyzetben veszi majd át az Egyesült Államok vezetését január 20-i beiktatása után, hiszen a koronavírus-világjárvány közepén, egy komoly gazdasági válságot és az elmúlt években szélsőségesen polarizálttá vált társadalmat megörökölve költözhet be a Fehér Házba.

Szombat esti győzelmi beszédének egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy egyesíteni, nem megosztani akar, és minden amerikaiért dolgozni fog, ehhez pedig a republikánusoknak is megüzente, hogy együttműködésre törekszik. Azonban a kongresszusi demokraták gyengébb szereplése a keddi választásokon azt is jelenti, hogy a szenátusban a republikánusok rettentő nehézzé tehetik több, de különösen gazdasági területen tervei megvalósítását.

A külpolitikában azonban biztosan komoly szemléletváltás jöhet, amiben újra fontossá válhatnak az USA szemében a nemzetközi szervezetek és szerződések. Ahogy pedig Biden az amerikai politikában eltöltött hosszú évtizedek tapasztalatait a belpolitikai színtéren pártokon átívelő alkukkal próbálja majd meg kamatoztatni, úgy nemzetközi szinten is fontos lehet a korábban kialakított kapcsolatrendszere...


MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET?

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Mogorva
2020.11.08.


Kéremszépen, azt én nem tudom. De hogy én mit követelek, az kezd alakulni.

Karácsony Gergely mondta azt nemrég, hogy „el kell kerülni, hogy a választás csak Orbán Viktorról szóljon“. Ez egy nagyon fontos, nagyon rettenetesen jelentősen megkerülhetetlen, egyben tökéletesen észrevétlenül maradt gondolat volt tőle. Lefordítom magyarra: az, hogy Ne Orbán, az ide kevés volt eddig is, és kevés is lesz. Semmire Nem Lesz Elég, hangsúlyozhatnám ki széles karlendítésekkel csapkodva az asztalt, de éppen nincs asztalom, annyit hangsúlyoztam már.

Bő tíz éve töprengek azon, hogy ha annyit rinyálunk a népképviseletről, akkor miért nem azt csináljuk? Böngészgetjük mindenféle pártok kampánylózungjait ahelyett, hogy komolyan vennénk magunkat, és mi írnánk egy vázlatos kormányprogramot, amit ha nem akar képviselni senki, akkor menjen a levesbe, mert szavazatot más ellenében kapni nem fog. Sírdogálunk, hogy jajjARendszer, és közben azt várjuk, hogy valamelyik párt pont tökéletesen betaláljon a vágyainkba, és közben értetlenkedünk, mert miért nem arra az akármire vágyik mindenki. Aztán meg azért sírdogálunk, mert… Ehh, ezernyi okból sírdogálunk ahelyett, hogy azt mondanánk jó magyarosan, hogy a kutyaúristenit, majd mi megmondjuk, milegyenahogylegyena.

Itt van ez a tetves internet. Fészbúk, meg lájk, meg statisztika helyett kell egy fórum, ahol az érdeklődő népesség összerak egy kormányprogramot, majd létszáma tudatában közli a politikusokkal, hogy erre szavazna X millió ember, másra meg nem, lehet dönteni. A politikus nem hülye, éhen halni nem szeretne, hát vagy felvállalja a képviseletet, vagy még tapsolunk is, mikor elveszik tőle a szót, a fizetését, de még a szolgálati Parkert is...

PARRAGH VÉGLEG BEFEKÜDT

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.11.09.


Eddig se volt sok kétségem afelől, hogy Parragh László engedelmesen kiszolgálja a kormányt, és hangzatos tisztségéből úgy osztja az észt, hogy az megfelelő támaszul szolgáljon – elviekben – Orbán Viktorék számára. Nem mintha a miniszterelnök rászorulna Parragh László tanácsaira, de kell neki az a látszat, hogy a fontos döntések előtt mindenkivel egyeztet. Legutóbb például meghallgatta a tudós tanácsadókat az egészségügy fontos kérdéseit illetően.

Valószínűleg régóta fontolgathatta, hogyan sarcolja tovább a fővárost, és meghívta vasárnapra a régóta neki „bólogató Jánost” azaz a Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, hogy tegyen neki javaslatot gazdasági kérdésekben. És a kormányhoz hű Parragh bemondta azt, amit Orbán már eldönthetett magában: egy évre függesszék fel a kkv-k iparűzési adóját. Mit érdekli a kamara nyílt (!) szavazáson nemrégiben újraválasztott elnökét – vajh miért nem volt titkos a szavazás??? –, hogy ezzel az ötletével taccsra teszi a városi és nagyvárosi önkormányzatokat? Az elfogadott 2021-es költségvetés szerint, ugyanis jövőre az adót kivető önkormányzatok mintegy 860 milliárdos bevételre tesznek szert a helyi iparűzési adóból, és más adókból, mint például az idegenforgalmi. Ha Parragh javaslata célba érne, és az adófelfüggesztést csak a kkv-k támogatására használnák, így a lehetőséggel csak az 500-nál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek élhetnének, akkor is több száz milliárd forintos forráskiesést jelentene ez az önkormányzatok számára...

HA MÁR SEGÍTENI NEM HAJLANDÓAK, LEGALÁBB OTT ÁRTANAK, AHOL TUDNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.11.09.


Jó reggelt kívánok! Új hét, új remények, új csalódások, ki tudja melyik. Nem sírhat a szám, megkésve, de annál nagyobb trollkodás kíséretében minden idők legrövidebb gratulációját is világra hozta a kényszer. Pont olyan is lett.

„Engedje meg, hogy gratuláljak Önnek a sikeres elnöki kampányhoz. Jó egészséget és folyamatos sikereket kívánok rendkívül felelősségteljes feladatainak ellátásához”.

Mintha a nyakát szorongatták volna az illiberális hazardőrnek, de azért gratulált. Hogy a balliberális kutyaütőknek úgy általában se sírjon a szájuk. Igaz, nem Joe Biden megválasztásához gratulált őfényessége, hanem a sikeres kampányához. Igaz, hogy nem az államelnöki tisztség hatalmas demokratikus felhatalmazáson alapuló megszerzéséhez gratulált, hanem rendkívül felelősségteljes feladatai ellátásához. Holott a villamosvezetés vagy a tanári munka is rendkívül felelősségteljes feladat akkor is, ha a villamosvezetőkből és tanárokból ritkán lesz amerikai államelnök. Mindegy is. De legalább így nem égette tovább a propagandáját sem. Bár tény, hogy nagyon nem volt már hova. Így a közpénzből fenntartott, lánykorában közszolgálati feladatokat ellátó médiában úgy hozhatták le Orbán Viktor gratulációját, hogy órákkal később sem ejtették ki a szájukon: Joe Biden megnyerte az elnökválasztást Donald Trump A-tervvel szemben. Így boldogan tagadhatják tovább a valóságot, és rángathatják a hajuknál fogva azokat a magyarázatokat, amelyek alátámasztják a választási csalást, meg hogy miért is Trump nyert, amikor nem ő nyert. A lakájmédia más szegleteiben (a Mandinertől az Origóig) tegnap ott tartottak, hogy a Benford-törvényen alapuló matematikai számítások szerint csalhattak a demokraták az amerikai választáson.

A fideszes szolgamédia vergődésén túl, az igazán szomorú az, hogy a miniszterelnöki pitiánerség újra csúcsra járt, a V4-ek önjelölt vezetője nem bírt ezúttal sem túllépni önmaga kicsinységén. Az, hogy primitív sorosozással és B-terv nélkül tettek fel mindent a vesztesre – aki tudomásom szerint még mindig nem hajlandó elismerni a vereségét, és egyre kínosabb, a legmagasabb világi hely MINDENKORI vezetőjéhez méltatlan szappanoperává silányítja ezt az egész választást -, az, hogy csak Hollik- és Deutsch-féle óvodás reakciókra futja a magyar kormánypárt részéről, nem csak azt jelzi sokadszorra, hogy miként győzni, úgy veszíteni se tudnak. Senki nem pezgőbontást várt tőlük, de azt talán igen, hogy a személyes hatalmi érdekeik okán érzett frusztrációjukat alárendeljék az ország érdekének, mert bunkóskodni, megsértődni bőven ráér később is. Az külön sokatmondó, hogy az extrém munkabírás Szijjártó Péterének, aki külügyminiszteri minőségében a választási kampány idején nagy hangon kérte számon a demokrata jelöltön fia vélt korrupciós ügyeit, egyáltalán meg sem szólalt Biden megválasztásával kapcsolatban. A minimális következetesség jegyében, ha már. Cserébe kínai külügyminiszter kollégája lótuszvirág-kapszula küldeményéről posztol. Milyen cuki...

ÖVÉK EZ A CIRKUSZ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.11.09.


Parragh kamarás tegnap diskurált a főnökkel, hogy mi legyen. A főni már beszélgetett a „professzor urakkal” is, miközben azok haptákban álltak előtte, arról, mi történjen az egészségügyben, mert mindenkit meggyógyítunk, Parragh kamarástól pedig a gazdaságra vonatkozó instrukciókat kért. Hogy a „professzor urak” mit mondtak neki, arról nincs központi direktíva, de látszik, hogy ugyanolyan szar minden, mint a hapták előtt, úgyhogy tök mindegy, ők miért szerepelnek a képletben. Éjszakai kijárási tilalom elrendeléséhez elég a hadsereg, a többi csak hókuszpókusz.

Viszont valami lesz, mert tegnap a Parragh kamarással való egyeztetés után a halandók annyit tudhattak meg, jönnek újabb egészségügyi bejelentések, amit a kedves vezető a kamarásnak elárult, a pórnépek pedig majd megtudják, ha az úri kedv úgy tartja. Végül is, nem az ő életükről van szó, hanem a kedves vezető hatalmáról, aminek minden alárendelődik. Sorsok, életek, halálok, bércek és tengerek. Parragh kamarás tehát tudja, amit mi nem tudunk, cserébe viszont instrukciókat adott, hogy a gazdaság működjön, mert, mint emlékezhetünk, így döntött a nemzeti konzultáció.

No most, Parragh kamarás vagy teljesen sötét közgazdaságilag, vagy csupán jó pontot akart szerezni, adut adni mintegy a gazda kezébe, mikor is előadta, hogy azon múlik a nemzet boldogsága, ha a kedves vezető egy évre felfüggeszteti az iparűzési adó fizetését. Ettől meredeken emelkedik a lanyha GDP, a termelés felfut, a munkásosztály pedig a paradicsomba megy. Parragh kamarás nem tudja, vagy ha tudja, szarik rá, illetve a kedves vezető kérte tőle, hogy ez legyen mondva, de az iparűzési adó felfüggesztése egyenlő a városok halálával, amelyek a sarcok miatt amúgy is az utolsókat rúgják.

Ez a javaslat a kedves vezető szívének annyira kedves, hogy nagy valószínűséggel előre egyeztetett, mit szeretne hallani, hogy legyen mire hivatkozni a gyalázatban. Ez Orbán aljas módszertana. Ceci nénnye a szükségállapot bevezetésére kéri fel, a konzultáció a járvány leszarására – a gazdaságnak működnie kell –, Parragh kamarás pedig a kezébe adja a városok tönkre tételének utolsó eszközét. Mit nekik több millió ember, mit nekik halottak, ez egész rohadt világ le van szarva, én vagyok a király: mondja Orbán a függöny mögé bújva, és a kamarásokra kenve mindent, széttárva bűntelen karjait...

ÉPPEN ANNYI NÖVEKEDÉST PRÉSELT KI A KORMÁNY A GAZDASÁGBÓL AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN, MINT AZ ELŐZŐK AZ „ELMÚLT NYOLC ÉVBEN”

24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND
2020.11.09.


Gazdasági konjunktúra és eladósodás után pénzügyi világválság ott, beömlő EU-források, 0 százalékos kamatkörnyezet, fellendülés után koronavírus-járvány itt. A nyugati országokhoz a megálmodott ütemnél lassabban közelítünk, de gyorsabban, mint 2010 előtt.


Idehaza és külföldön egyaránt előszeretettel méricskélik a kormányok saját teljesítményüket a leváltott kormányéhoz gazdasági mutatókon keresztül. A legegyszerűbb megközelítési mód, hogy megnézik, hogyan növekedett a gazdaság abban az időszakban, amíg ők vezették az országot, és hogyan azóta. Ennek az értelmezésnek a logikája az, hogy ha a gazdaság pörög, többet termelnek az emberek és a cégek, akkor a társadalom nagy részének életszínvonala is javul, elvégre több a munkahely, nőnek a bérek.

Ám érdemes hosszabb időtávon nézni a folyamatokat, hiszen egy-két év siralmas vagy éppen kiugró teljesítménye kevésbé meghatározó, többéves periódusokban jobban látszanak a trendek. Ráadásul a gazdaság ciklikus mozgást ír le, a fellendülést lassulás követi, olykor recesszióba csap át a változás, majd újra erőre kap a termelés.

Megnéztük, hogy a 2002 és 2010 közötti „elmúlt nyolc év” és az azt követő, máig tartó tíz év miként fest e szempontból.

Az adatokból az látszik: centire ugyanakkora átlagos növekedést tudott kipréselni a 2002 és 2010 közötti három szocialista kormány a magyar gazdaságból, mint a 2010 utáni három Orbán-kormány.

Azt se lehet mondani, hogy egyik vagy másik szerencsésebb lett volna. A szocialisták egy világgazdasági konjunktúra kezdetén vették át a hatalmat 2002-ben, elsősorban a devizahitelezés fűtötte a magyar gazdaságot, az állam és a lakosság is gőzerővel eladósodva költekezett, hogy aztán 2008-ban a pénzügyi világválság államcsődhöz közeli helyzetbe taszítsa az országot. A krízis óriási recessziót hozott a világban és Magyarországon egyaránt.

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor még adósságválság tombolt az eurózónában, de aztán lassan erőre kapott a világgazdaság, és a nullához közeli kamatok miatt erőteljes fellendülés vette kezdetét. Ezt törte most derékba a koronavírus-járvány.

- A 2002-ben indult két ciklus legrosszabb évében (2009-ben) 6,7 százalékos visszaesést szenvedett el a magyar gazdaság, a legjobb évben (2004-ben) csaknem 5 százalékos növekedést produkált.

- A 2010-ben indult tíz évben az idei lesz a legrosszabb év, a Pénzügyminisztérium legfrissebb, pár napja közölt előrejelzése szerint 6,4 százalékos recesszió sújtja a magyar gazdaságot, pedig két évvel ezelőtt még 5 százaléknál is nagyobb bővülést regisztrálhattunk...

SZABAD SZEMMEL: TRUMP MINDENT TÖNKRE TEHET- A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.09.


Washington Post


A lap vezércikke arra figyelmeztet, hogy Donald Trump ugyan vesztett, de a hátralévő időben még nagy-nagy károkat okozhat a nemzetbiztonságnak. A retorikája nem enyhül és ez mutatja, mennyire veszélyes lehet a dühödt és elszabadult politikus a következő 75 napban. Hiszen magas rangú vezetőket bocsáthat el a titkosszolgálattól, illetve a nemzetbiztonsági apparátusból, ugyanakkor kegyelmet adhat jogsértő munkatársainak, ideértve esetleg saját magát is.

A legtöbbet a külpolitikában árthat, pl. ha kivonja a katonákat Afganisztánból és bezárja az iraki amerikai nagykövetséget. A következmények katasztrofálisak lennének a térségben az amerikai érdekekre nézve. Az afgánoknál polgárháború törhet ki, újra hatalomra kerülhetnek a talibánok. Hiszen csak arra várnak, hogy az amerikai egységek kitegyék a lábukat.

Irakban a mérsékelt és reformpárti miniszterelnök fékezni igyekszik az Irán-barát milíciákat, amelyek szinte irányíthatatlanná tették az országot. Teherán célja, hogy Amerika hagyja magára Bagdadot. Utána pedig ő lenne ott az úr. Kína ugyanakkor az átmenet ideje alatt provokálhatja Tajvant, illetve további ellenzéki vezetőket zárathat be Hong Kongban.

Netanjahu újabb települések építését rendelheti el a Nyugati partvidéken. Putyin és a szaúdi trónörökös még kérhet egy utolsó szívességet az elnöktől. Ám ha Trump nem fogja vissza magát, a Republikánus Párt vezetőire hárul a feladat, hogy jobb belátásra bírják.

FT

Joe Biden új fejezetet nyit a négyévnyi gyűlölködés után, és már a hangvétellel, illetve magatartásával is sokat érhet el – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás. DonaldTrump persze maradni akar, mindenféle hajánál fogva előrángatott indokkal, de a világ már túllép a választáson. Az amerikaiak pedig visszatérnek a maguk mindennapi életéhez. A republikánusok sokat segíthetnek, ha ráveszik az elnököt, hogy fogadja el: vereséget szenvedett. Ez a saját érdekük is, mert különben az a benyomás keletkezik, hogy a Szenátus ellenszegül a szavazópolgároknak.

Azon kívül minél hamarabb veszi át a kormányrudat Biden, annál gyorsabban számon lehet kérni rajta új tisztségében a tetteit. Új vezetőként ugyanakkor nem lesz könnyű érdemi változásokat elérnie. De neki már az is sokat hozhat a konyhára, ha az eddigitől eltérő hangot üt meg, hiszen Trump csak mélyítette az árkokat. A békülékeny stílus a mostani helyzetben sokat segíthet. Egy demokráciában egyaránt szükség van a vesztes közreműködésére, valamint a győztes nagyvonalúságára. Még akkor is, ha pártja keménységet vár tőle, szóban és tettben egyaránt.

A társadalom és a külvilág is mérsékletre számít részéről. Trump felrúgta a nemzetközi rendet, Biden viszont gyorsan rendet teremthet. Itt is sokat jelentenek a gesztusok. Hiszen a demokráciáknak a következő négy évben ismét barátjuk lenne a Fehér Házban. Az új elnök fontos vonása éppen az, hogy szorgalmazza a kétpárti együttműködést és támogatja az 1945 után kialakult nemzetközi rendet. És az is nagyon fontos, hogy alelnöke az etnikai kisebbség képviselője. Hiszen az ország gondjai nem csupán a járványból és az azzal együttjáró gazdasági megrázkódtatásokból fakadnak. De jó idő óta először egy tisztességes és jó szándékú elnök igyekszik megoldani a bajokat.

Washington Post

A külföldi populista vezetők elvesztik szövetségesüket és vezércsillagukat a Fehér Házban, de a trumpizmus messze nem tűnik el a világból. Az elnök Magyarországtól Brazíliáig vendégül látta Washingtonban a margóra szorult demagógokat. Beállt mögéjük, így azok a világ legfontosabb hivatalából hirdethették, hogy semmibe veszik a tudományt, tehették meg bűnbaknak a migránsokat és fogalmazhatták meg nacionalista üzeneteiket.

Ám a vereséggel most nehéz helyzetbe kerülnek a jobboldali autokraták: hogyan tovább, amikor a világ legerősebb embere már nincs mellettük. Ettől persze még fennmarad az elnök által megtestesített irányzat, vagyis hogy a saját nemzet mindenekelőtt. További jellemzője az embereket megosztó kormányzati forma, némi tekintélyuralmi beütéssel. A mozgalom egyre inkább lendületbe jött, mind Európában, mind Ázsiában, még mielőtt Trump négy éve győzött volna.

Biden szoros sikere ugyanakkor felbátoríthatja ezeket a szövetségeseket, hogy úgy vegyék: az eredmény egyáltalán nem jelenti az őskonzervatív, populista eszmék elutasítását. Abból is hasznot húzhatnak, hogy Trump csalást kiált, mert ugyanezt a taktikát alkalmazhatják adott esetben odahaza uralmuk megtartására. Vagy ha minden kötél szakad, az utcára szólíthatják legodaadóbb híveiket, lehetetlenné téve vetélytársuk számára az érdemi kormányzást.

Ugyanakkor az új elnök alatt gond lehet eddigi politikájukkal, így azzal, hogy szorul vissza a demokrácia a magyaroknál és a lengyeleknél. Yascha Mounk, a Johns Hopkins Egyetem politológia professzora ezt úgy fogalmazza meg, hogy Trump nagy tekintélyt kölcsönzött a demagóg politikusoknak, hiszen mondhatták, hogy nem szélsőséges kívülállók, miután tárgyalhattak Washingtonban. Most azonban úgy tekinthetnek rájuk, mint akikről a végén kiderült, hogy a történelem rossz oldalán állnak.

Donald Tusk, az EPP elnöke azt üzente, hogy Trump veresége a szélsőjobbos populizmus végének a kezdete lehet Európában is. A nacionalisták persze birtokon belül maradnak Magyarországon, ahol Orbán bezáratta a CEU-t, ám ezért az eddigi amerikai nagykövet Sorost okolta.

Krekó Péter a Political Capital igazgatója nagy változásokra számít a kétoldalú kapcsolatokban, hiszen megszűnik a feltétlen támogatás az USA részéről. Biden sokkal keményebb lesz a demokratikus normák, illetve a kínai és orosz beruházásokhoz fűződő korrupció ügyében. Ő már nem fogja elfordítani el a tekintetét.

Guardian

A lap úgy véli, hogy a trumpizmusnak egyáltalán nincs vége, sőt, csak még nehezebb lesz a küzdelem a szabad demokráciákért. A jogállam nehéz héten van túl egy olyan világban, amely csordultig tele van diktátorokkal, tekintélyelvű vezetőkkel, populistákkal és más politikai fenevadakkal, mert a szabadság földje nevetségessé tette magát. Az a benyomás keletkezett, hogy a demokrácia éppen aban az országban nem működik, amely azzal büszkélkedik, hogy ott találták fel, és ez lendületet adhat az önkényuralomnak, szerte a világban.

Az persze jó, hogy ennyien voksoltak, mert bizonyították, hogy hisznek a demokratikus folyamatban. Biden első beszéde pedig azt tanúsította, hogy fel akarja újítani a kiegyezésre épülő politikát, igyekszik felszámolni a megosztottságot. Vagyis ha a választás népszavazás volt a demokrácia jövőjéről, akkor az eredmény bízható.

Ám ettől még Trump folytatja az aknamunkát, megrágalmazza Bident, ahogyan korábban Obamával és Hillary Clintonnal is tette. Meglovagolja a társadalom szétszakítottságát, az elégedetlenséget. Miközben az öröksége összeesküvés elméletekből, szégyentelen hazugságokból és torzításokból, bosszantó bírósági ügyekből, az ellenfél és a független sajtó befeketítéséből, az erőszak burkolt bátorításából, hatalmi visszaélésekből, urambátyám rendszerből, korrupcióból, öndicsőítésből és egy ellenséges hatalommal kialakított törvénytelen összejátszásból áll. Ez az ő ajándéka az amerikai demokráciának.

Márpedig ez az abszolutista vezetés rettenetes példával szolgál másutt is, annál is inkább, mert rutinszerűen felkarolt „erős embereket”, akik megvetik a közakaratot. Ugyanezek a tekintélyelvű kemény fickók, most kikacagják. A választás körüli izgalmakat Kína úgy veszi, mint az USA hanyatlásának újabb bizonyítékát.

Európában viszont, ahol a cinizmus és a bizalmatlanság tesz be a demokratikus szerkezeteknek, az elnökválasztás táplálja azokat a reményeket, hogy végre fordul a jobboldali, populista-nacionalista hullám. Trump az Egyesült Államok után a földrészt is megosztotta, kelet-nyugati törésvonal mentén. Németországot és az EU-t ellenségként kezelte.

A legtöbb európai kormány titokban már a hátát szerette volna látni és azt reméli, hogy Bidennel visszatér a konszenzuskereső politika, megújul a transz-atlanti viszony és új erőre kap a szabályokra épülő nemzetközi rend. Ez pedig segít feltartóztatni az oroszokat és a kínaiakat. Kivételt a brit kormány, valamint Magyarország és Lengyelország képezhet.

A trumpizmus legyőzése azonban még messze van. Folytatódik, sőt csak fokozódik a világméretű harc a szabad és egyenlő társadalmakért. 

FAZ

Bajban van a lengyel vezetés, mert minden aduját (angolul: trump) a távozó elnök jelentette Washingtonban. Varsó viszonya egészen szoros volt a politikussal, ennek megfelelően igencsak visszafogottan gratulált a lengyel államfő Bidennak. Egy szóvivő szerint az üzenet azért volt lakonikus, mert meg akarják várni az elektori testület döntését. Majd utána fejtik ki részletesen a jókívánságaikat.

Kelet-Európában biztonsági garanciának tekintik Amerikát Oroszországgal szemben, csakhogy a PiS teljesen elhanyagolta a Demokrata Pártot. Mellesleg Orbán pont azokkal a szavakkal gratulált, mint Duda. Igaz, ő még az utolsó napokban is azt hangoztatta, hogy Trumpért szorít. Ugyanakkor már a választási eredmény ismeretében Kaczynski jobb keze azt twitterezte, hogy négy év múlva nem is kell az urnákhoz hívni az amerikaiakat, mert majd a sajtó kihirdeti, hogy ki a győztes.

Varsóban kormány és ellenzék egyaránt azzal számol, hogy fennmarad a jó viszony, hiszen az érdekek egybeesnek. Ám közben előkerült a múlt hónap elejéről Bidennek az a kijelentése, amely arról szólt: a totalitárius rezsimek felemelkedőben vannak a világban, tessék csak megnézni, Belarusztól, Lengyelországon át Magyarországig. (Vezetőiket pedig csirkefogónak minősítette – a szerk. megj.)

Die Presse

Vétót lengetett be a magyar miniszterelnök az EU új jogállami mechanizmusa ellen, vagyis csatlakozott lengyel kollégájához. Egyikük sem fogadja el, hogy pénzügyi szankciókat vonjon maga után, ha valahol megsértik a demokratikus normákat. A lap idézi a Fidesz-közeli Mandinert, miszerint Orbán ez ügyben már levelet küldött az unió soros elnökségét ellátó Németországnak, Michelnek, az Európai Tanács, valamint von der Leyennek, a Bizottság vezetőjének.

Budapest és Varsó azzal fenyegetőzik, hogy megakadályozza a hétéves költségvetés, valamint a gazdasági újjáépítési program elfogadását. A magyar fél korábban elutasította Brüsszel első jogállami jelentését is, mondván, hogy az nem tényeken, hanem Soros által finanszírozott civil szervezetek vádaskodásain alapul. Orbán folyamatosan támadja a liberális milliárdost, a demokrácia támogatóját. 

Washington Post/AP

Elővigyázatosságból két hétre bezárják az iskolákat a kambodzsai fővárosban és környékén, mert nem sikerült kideríteni, hogy Szíjjártó Péter kitől kapta meg a fertőzést a múlt héten. De az őrizetére beosztott egyik helyi testőr tesztje is pozitív lett. Rajta kívül 900 embert vizsgáltak meg, de ők mindannyian megúszták a bajt.

Phnom Penhben március óta a múlt hétfőn indult újra az oktatás, de csökkentett időben és az osztályokat is kettéosztották. A diákok most újból online tanulnak. Ugyanakkor 14 napig a miniszterelnök és a kormány négy másik tagja is vesztegzár alatt van, mert találkoztak a magyar diplomácia vezetőjével, bár utána náluk nem mutatták ki a kórokozót.

SZFE: ELVETTÉK AZ OKTATÓK NEPTUN-HOZZÁFÉRÉSÉT, PEDIG VIZSGÁKAT KELLENE KIÍRNIUK

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.11.08.


Mindez azután történt, hogy Szarka Gábor kancellár pénteken megtiltotta az oktatást az egyetemen.


Szombat délután óta nem elérhető a Neptun a Színház-és Filmművészeti Egyetem valamennyi oktatója számára - értesült a hvg.hu.

A Neptun az egyetemi - tanulmányi és pénzügyi - adminisztrációhoz szükséges, ezen felül itt zajlik az oktatás szervezése is. A rendszerhez az oktatóknak, a hallgatóknak, és a tanulmányi osztálynak van hozzáférése, lényegében a teljes munkát a Neptun szervezi és igazolja.

A hírt Jákfalvi Magdolna, az egyetem egyik professzora is megerősítette lapuknak. Szombaton még többen azt hitték, a saját rendszerükben van a hiba, vasárnapra azonban egyértelmű lett számukra, hogy nem fogják tudni folytatni a felületen az oktatás szervezését. Ettől még elkezdik a tanítást hétfőn, de a Neptun levágása nagyban akadályozza őket, hiszen azon keresztül írnak a hallgatóknak körlevelet, ott szervezhetik a kurzusokat, ott az órarend, a tantárgyi tematika is...