"OLYAN NINCS, HOGY HELYETTÜNK MÁS BOCSÁSSON MEG!" - SETÉT JENŐ AKTIVIZMUSÁRÓL ÉS POLITIKAI ELVEIRŐL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.10.19.

"Abban sziklaszilárdan hiszek, hogy mindaz, amit a roma mozgalom el akar érni, az Magyarország javát szolgálja." A PartizánPolitika eheti vendége Setét Jenő polgárjogi aktivista, aki a jogvédőként szerzett tapasztalatairól, a roma polgárjogi mozgalom rendszerváltás utáni történetéről, az Idetartozunk Egyesület múltjáról, céljairól és hitvallásáról valamint politikához és politikusokhoz, pártokhoz való viszonyáról beszélt. Miért nem sikerült a harmadik köztársaságban leküzdeni azt az emancipációs deficitet, amivel a roma magyarok küzdenek, és mi kéne ahhoz, hogy fél-egymillió honfitársunknak ne kelljen napról-napra szembenéznie az előítéletekkel és a rasszizmussal?

ITT OLVASHATÓ

KI KELL ÁLLNUNK, ÉS SZOLIDÁRISNAK KELL LENNÜNK. NINCS MÁS ALTERNATÍVA

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.10.19.

...Ez a magyar virtus. Nem kell ide a tudás, a művészet, az önálló gondolat. Minek? Hogy még a végén felébredjen a nép? Még a végén rájöjjön, hogy visszarugdalták az időben vagy ötven évet? Milyen ötvenet? Legalább százat. A kritikusoknak kuss, pofa be, mert ha nem, akkor majd jön a retorzió? Félj, és húzd meg magad! Örülj, hogy van mit enned, van hol laknod! Nézd a mai Magyarország celebjeit, a politikusokat, hogyan gazdagodnak meg azon a pénzen, amiből neked kellene jobb életet biztosítaniuk. Amiből neked kellene prémium szintű egészségügyet építeniük. Amiből oktatást és tudást kellene biztosítaniuk azoknak a színész és filmrendező növendékeknek, amiből megbecsülést kellene biztosítaniuk azoknak a tanároknak, akik most megállj-t parancsoltak, és egy ország nevében állnak ki nem csak magukért, hanem értünk is. Mert ne legyen kétséged, azt csinálják nagyban az országgal is, amit a szemünk előtt kicsiben az egyetemmel. Ennél szebb forgatókönyvet nem is írhatott volna az élet. Színpadra vitte a mai magyar valóságot, és megrendezte ezt a tragikomédiát, amelyben valaki majd nyer, és valaki veszít.

Nem szabad hagyni, hogy a rossz győzedelmeskedjen, nem szabad hagyni, hogy a jó elbukjon. Ki kell állnunk, és szolidárisnak kell lennünk. Nincs más alternatíva. A mi felelőségünk megvédeni és teljes erővel melléjük, illetve mögéjük állni ebben az ügyben. Ez nem egyszerűen elvi, hanem erkölcsi, morális kérdés. Végre valakik odacsaptak arra az asztalra, ahol Orbánék a fejünk felett zabálnak, és néha ledobnak róla egy-egy csontot, amin rágódjunk, amíg ő újabb szemétséget talál ki ellenünk, a másképp gondolkodók ellen. Könyörgöm, fogjuk már föl, hogy csakis mi állíthatjuk meg, csakis mi együtt szégyeníthetjük meg. Mert egyesével mindenkit levadásznak, de együtt erő vagyunk, amivel nem tud mit kezdeni.

Sokan mondják nekem, hogy ne Orbánt személyét bíráljam, támadjam (?), hanem a rendszert. Sajnos nem megy. Ez a rendszer Orbán rendszere, ez az ember a főgonosz. Ha Orbán elbukik, akkor az egész rendszere elbukik. A személyi kultusz uralkodik ma. Ha elbukik, ha Orbán nem lesz, akkor ennek az egésznek vége lesz. Ő mozgatja a szálakat, ő adja a parancsokat, ne legyen kétsége senkinek. Kártyavárként fog összedőlni ez az egész, ha Orbán hatalma meginog. Ahhoz pedig az kell, hogy ne maradjunk csendben, ne hagyjuk, hogy bárkivel azt tegyen, amit akar.

Kitartás, fiatalok! Életetek vizsgaelőadásának főpróbája zajlik éppen. Ha én zsűritag lennék, csillagos ötössel és vastapssal jutalmaznám az eddigieket. Hajrá SZFE!

ITT OLVASHATÓ

18 MILLIÁRDOT KÖLTÖTTEK ÁLLAMI KAMPÁNYOKRA 2020 HARMADIK NEGYEDÉVÉBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szertző: ZSILÁK SZILVIA
2020.10.19.

A napokban közzétett tájékoztatók szerint 2020 harmadik negyedévében összesen 18 milliárd forintot költött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal az állami cégek és szervek reklámjaira és rendezvényeire, ebből 5,5 milliárd ment el kormánypropagandára. A munkák egy részét szokás szerint Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. végezte, a többit pedig az Antenna Hungária Zrt. zsebelhette be...

ITT OLVASHATÓ

EGY KONCENTRÁLTABB ELLÁTÓRENDSZER PLUSZ HÁROM ÉV EGÉSZSÉG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.10.19.

Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségpolitikusa szerint, az egészségügyi törvény fideszes módon csalafinta törvény. Ad egy mindenki számára érthető gesztust, a béremelést, de nagyon megkéri az árát. Az egészségpolitikus asszony egyetért a kamara alelnökével abban, hogy koncentráltabb ellátórendszerre van szükség, de ő a kis kórházakat járási egészségügyi centrummá alakítaná. Szerinte a centralizáció a feltétele annak, hogy végre ne Magyarországon haljon meg a legtöbb ember rákban vagy szívbetegségekben.

– A Magyar Orvosi Kamara alelnöke Lénárd Rita szerint, az egészségügyben az egészségügyi struktúra átalakítása, a centralizáció hozhat áttörést. Ez a gyakorlatban kórházak bezárását jelentené?

– Egyetértek az alelnök asszonnyal abban, hogy a jelenlegi orvosi és ápolónői létszámmal csak egy koncentráltabb ellátórendszer tud XXI. századi ellátást nyújtani a betegeknek. De nem bezárni kell a kis kórházakat, hanem tudatosan és tervszerűen átalakítani őket járási egészségügyi centrummá. Az én elképzeléseim szerint, ezekben a háziorvosi praxisközösségek, a szakrendelések, az egynapos sebészetek, a kórház utáni rehabilitáció és az idősgondozás kapna helyet. Tehát a helyi közösség legfontosabb egészségügyi intézménye lenne, legalább a betegek 80 százalékát teljes értékűen elláthatnák itt. És abban is igaza van az alelnök asszonynak, hogy ehhez a rendszeres tömegközlekedést biztosítani kell. Ekkor a megyei centrumkórházakba már csak a legsúlyosabb esetek kerülnének. Akik ezekben a korszerű eszközökkel és specialistákkal rendelkező kórházakban igazi esélyt kapnának a gyógyulásra, még a legkomolyabb betegségekben is. Ez a centralizáció a feltétele annak, hogy végre ne Magyarországon haljon meg a legtöbb ember rákban vagy szívbetegségekben...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR ORVOSI KAMARÁNAK AZ ÚJ JOGÁLLÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEI

MOK.HU
Szerző: MOK ELNÖKSÉGE
2020.10.19.

Az új jogállási törvény fogadtatását nagyban rontja az a tény, hogy a törvény számos értelmezési bizonytalanságot, emiatt jónéhány indokolt és indokolatlan félelmet kelt. Közös érdekünk az, hogy a kollegák ezekre megnyugtató és hiteles választ kapjanak.

A Magyar Orvosi Kamara összegyűjtötte a kollegáktól a leggyakrabban érkező típuskérdéseket. Tudom, ezek egy része megválaszolható a törvény alapján, de az átlag orvoskollegáktól nem várható el a jogi szövegek önálló, precíz értelmezése, így ezekre a kérdésekre is célszerű hiteles helyről származó válaszokat kapni.

Amennyiben a Minisztérium munkatársai elkészítik az ezekre a kérdésekre adott, egyszerűen érthető válaszokat, úgy a MOK a saját csatornáin keresztül (Hírlevél, honlap, közösségi média csatornák) eljuttatja ezeket a kollegákhoz.

Eü_tv_jogállási_kérdések_20201019

ITT OLVASHATÓ

VÉR KELL FOLYJON AHHOZ, HOGY VALAKI FELKAPJA A FEJÉT AZ ÜGYÜNKRE? (18+)

NLC.HU
Szerző: FENCSIK TAMÁS
2020.10.15.

A gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményeket a magyar hatóságok kaotikus rendszere, bénázása és nemtörődömsége miatt általában képtelenség feltárni. A rendszernek alapvető változtatásra van szüksége, mivel a teszetoszaságot az abuzált gyerekek sínylik meg...

ITT OLVASHATÓ

AMERIKA AZ ELSŐ: TÖBBET ÁRTOTT AZ USA-NAK TRUMP KERESKEDELMI HÁBORÚJA, MINT AMENNYIT HASZNÁLT

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.10.19.

Donald Trump a megválasztása után megígérte, hogy megvédi az amerikai ipart, de a vámháborúja lassította a munkanélküliség csökkenését és növelte az árakat, ahogy azt előre jelezték azok, akik ismerték az 1929–1933-as válság tanulságait. Csak azért nem volt ez igazán látványos, mert sok más szempontból jó évei voltak az USA és a világ gazdaságának, de most, hogy válság van, mindenki próbál arcvesztés nélkül kihátrálni a vámháborúból.

"Ettől a naptól kezdve Amerika az első"

– mondta Donald Trump 2017 januárjában, amikor beiktatták az Egyesült Államok elnökének. Ennek a mondatnak a leggyorsabb következménye az lett, hogy holland tévések elkészítették az "Amerika az első, Hollandia a második" videót (amit aztán gyorsan követett a német, a francia és pár más gyengébb utánzat is), de a viccelődés közben azért kíváncsian várhattuk, milyen konkrét lépések következnek Trump ígéretéből, amelynek lényege az volt: a kereskedelemtől az adózáson át a bevándorláspolitikáig minden területen az Egyesült Államok érdekeit helyezi előtérbe...

ITT OLVASHATÓ

KARÁCSONY ÜTKÖZETEI - ILYEN VOLT BELÜLRŐL AZ ELLENZÉKI URALOM ELSŐ ÉVE

444.HU
Szerzők: PETHŐ ANDRÁS, SZABÓ ANDRÁS, PANYI SZABOLCS
2020.10.18.

Feszült légkörben gyűltek össze a Budapestet vezető ellenzéki pártok képviselői egy zárt ajtók mögött zajló egyeztetésre február végén Karácsony Gergely tárgyalójában. A hosszú asztal egyik végén Karácsony ült a stábjának néhány tagjával, a másik végén pedig a Demokratikus Koalíció képviselői foglaltak helyet az élen Gyurcsány Ferenc pártelnökkel. Köztük ültek a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd képviselői.

A megbeszélést eredetileg a költségvetés előkészítése miatt hívták össze, de felszínre kerültek más, korábban nem teljesen kibeszélt konfliktusos ügyek is. Ez elsősorban Gyurcsány Ferencnek volt köszönhető.

Bár a találkozó nem volt nyilvános, nem készült róla felvétel, és az azon résztvevő mintegy tucatnyi politikus már jól ismerte egymást, Gyurcsány egy olyan típusú politikai beszédet tartott, mint amilyent a pártja rendezvényein szokott tartani a híveinek. A 10-15 perces szónoklatának a kiindulópontja a fővárosi színházak ügye volt, amelyben konfliktus alakult ki pártja és a főpolgármester között.

Karácsony ugyanis hajlott egy olyan kompromisszumra az Orbán-kormánnyal, amely szerint a főváros átengedi bizonyos, részben jobboldali színházak finanszírozását a kormánynak. Karácsony stábja ezt részben költségvetési okokkal magyarázta, Gyurcsány viszont amellett érvelt, hogy nem arra kaptak felhatalmazást a választóktól, hogy átengedjék a kormánynak a fővárosi színházakat, mert szerinte azok nemcsak egyszerű épületek, hanem kulturális közösségek is.

A DK elnöke a szokásos lendületes stílusban beszélt arról, hogy ha adnak neki egy költségvetést, akkor ő abban bármikor talál tízmilliárd forintot, amivel meg lehet oldani az összes színház finanszírozását. Karácsony erre azzal vágott vissza, hogy ő olyan Budapestet akar, ahol – megemlítve két nagyon más felfogású színházi embert - „megfér egymás mellett Pintér Béla és Dörner György is”. Hozzátette, hogy ő ugyan nem jár a jobboldali Dörner által vezetett színházba, „de aki szeretné, az kapja meg”.

A vita több résztvevő szerint is civilizált hangnemben folyt, de érezhető volt a feszültség a két politikus között, és nyilvánvalóvá tette a mélyben meghúzódó különbségeket is az ellenzéki pártok között.

„Az a februári vita arról szólt, hogy mennyire kell radikálisan politizálni” – magyarázta a megbeszélés egyik résztvevője, Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes. Míg a tavaly októberi ellenzéki győzelem után Karácsony láthatóan egy békülékeny, kompromisszumkereső irányba indult el, addig a várost irányító koalíció más szereplői sokkal harciasabb politizálást szeretnének látni.

Ez különösen igaz az országos felmérések szerint legnagyobb ellenzéki pártra, a DK-ra. Gyurcsány azon a februári vitán is arról beszélt, hogy konfrontatívabb irányt venne, és nemcsak a színházak ügyében, hanem általában is. Ehhez képest Karácsony azt gondolja, hogy a választók annak alapján döntenek majd, hogy milyen teljesítményt nyújtanak városvezetőként, és amúgy sem hisz abban, hogy sok értelme van annak a politikának, amelyben a konfrontáció a vezérelv.

Ezek a nézetkülönbségek persze nemcsak Budapest irányításáról szólnak. Az ellenzéki pártok mozgását nyilvánvalóan meghatározza a készülődés az Orbán Viktorral való összecsapásra a 2022-es parlamenti választásokon. A tavalyi fővárosi választási győzelemmel hatalmas lehetőséget kaptak erre, de a tét is óriási. Egy névtelenséget kérő városházi vezető szerint „a fővárosi önkormányzat egy laboratórium”, amelyben kiderül, hogy „tudnak-e ezek az emberek együtt kormányozni”. Kerpel-Fronius pedig megjegyezte, hogy „tudatában van a koalíció annak, hogy a választók figyelnek bennünket”...

ITT OLVASHATÓ

„NEM HAGYOM MAGAM KISZORÍTANI” – LÁZÁR JÁNOS KITÁLAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.10.19.

Hosszú hallgatás után kezdett el feltünedezni Lázár János a médiában – igaz, alapvetően egy könyvvel kapcsolatban: a néhány éve még nagyhatalmú kancelláriaminiszter, az ország második legbefolyásosabb politikusa Churchillről jelentetett meg kiadványt. A Nincs több pezsgő című kötet apropóján a Válasz Online is megkereste, ő pedig nyitottnak mutatkozott, így aztán Hódmezővásárhely felé vettük az irányt. Ami ott történt, az viszont minden elképzelésünket felülmúlta: Lázárral két órát töltöttünk, ezalatt pedig egyetlen kérdésünk elől sem ugrott el. „Mindegy, mit mond a rendőrség meg az ügyészség, az nyilvánvaló bűncselekmény volt” – fogalmazott például a lapunk által feltárt Buda Gardens-üggyel kapcsolatban, de közölte azt is, hogy nem hagyja magát kiszorítani a Fideszből, hogy politikusnak nem lenne szabad sportvezetőséget vállalnia, vagy hogy a kínaiak előtt nem kellene ennyire kinyitni az országot. Monstre interjú...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT INDOKOLATLAN A SZEGÉNYEK KIZÁRÁSA AZ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBÓL?

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.10.19.

A múlt héten meglehetősen markáns megfogalmazásban nyomatékosította Ungár Péter, LMP-s képviselő írásbeli kérdésre adott válaszában Rétvári Bence, államtitkár, hogy miért módosított a Fidesz még januárban az addig hatályos társadalombiztosítási törvényen, amely július 1. óta arról rendelkezik, hogy féléves tartozás után csak fizetés ellenében lehet állami egészségügyi ellátást igénybe venni.

A kormánynak eszerint az volt a célja a törvénymódosítással, hogy

„akinek jövedelme van, az fizesse meg a tb-járulékot, és ne bújjon ki a közteher megfizetése alól”, mert „[n]em igazságos, ha a járulékfizetők és a járulékfizetést elkerülők ugyanolyan ellátásban részesülnek”.

2020 nyaráig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. 2020 július 1-től viszont a „társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” szóló törvény értelmében háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változtatást a kormány a visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta. Augusztusban egy újabb módosítással rálicitáltak az egyébként is szigorú törvényre, amikor is a sürgősségi ellátást is kivették az ingyenes körből a hat hónapnyi tartozással rendelkezők számára. Bár a sürgősségi ellátás senkitől nem tagadható meg, az elvégzett beavatkozásokat 750 ezer forintig a betegnek kell kifizetnie utólag, az afeletti részt már átvállalja az állam.

Azért is fontos, hogy az államtitkár ezen a ponton járuléknak nevezi a tb-hozzájárulást, mert következő mondatában arról ír, hogy az adóelkerülés oldalára áll az, aki nem ért egyet az alapvető ellátások megfizettetésével a tb-hátralékkal rendelkezőkkel. Technikailag ugyanakkor teljesen igaza van Rétvári államtitkárnak, amikor az adóelkerülés szót használja, csakhogy éppen ez mutat rá, mennyire abszurd azzal érvelni, hogy a legszegényebbek sarcolása aligha segít – az Európában és a világon messze nem egyedülálló módon – a jelentős kihívásokkal küzdő társadalombiztosítási rendszeren. A járulékbefizetések kimaradásán ugyanis éppen akkor lenne értelme lamentálni, ha az valóban egy önálló kasszába folyna be, nem pedig egy adóalapba a sok közül, amely ugyanúgy a központi költségvetéshez tartozik...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY AZ ERŐSZAK BEVETÉSÉRE VÁR

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.10.19.

Ha igazán kemény, úgymond tökös legénynek tartaná magát Palkovics László, akkor hétfőn reggel kijött volna a minisztériuma elé, a Szemere utcai épületből, hogy testközelből is megismerje azokat a művészeket, akik névvel, arccal és hanggal vállalták a szolidaritásuk kifejezését a kormány otromba eljárása miatt autonómiájukat veszítő egyetemisták és tanáraik mellett.

Nem tudom, hogy miként reagált volna a párszáz fős tömeg a miniszter megjelenésére, de akárhogy is, az elvehetetlen lett volna tőle, hogy kész a párbeszédre. Ez az ember – és a főnöke – azonban képtelen a párbeszédre, talán nem is ismerik a kifejezés valódi tartalmát. De, ha már a színművészeti valódi gazdáját, az Innovációs Minisztériumot, illetve annak vezetőjét nem érdekli Magyarország vezető művészeinek véleménye, talán megjelenhetett volna a demonstráción a humán-miniszter. Ez persze vicc, már akkor is tudtam, amikor leírtam. Még hogy Kásler Miklós találkozzon színészekkel?! Ugyan már, hiszen orvosokkal sem találkozik, pedig azok – elvileg – közelebb állnak hozzá. De ne foglalkozzunk most Káslerrel! Őt, szegényt, már mindenhonnan kiszerelték, döntési kompetenciája egyáltalán nincs, nagy valószínűséggel abban sem, hogy elmenjen hétfő reggel egy tiltakozó akcióra. Nyilván ezt Palkovics sem tehette volna meg, ilyen engedéllyel nem rendelkezett, bár az sem valószínű, hogy – amúgy – lenne annyi tartása, hogy a békés tiltakozók elé áll.

Pedig valóban ritka alkalom volt; sokszorosan kitüntetett művészek jöttek el erre a reggeli performanszra, csak azért, hogy eleget tegyenek lelkiismeretüknek, és felolvassák azokat a leveleket, amelyeket itthonról, és külföldről küldtek mindazok, azok felháborodtak azon, hogy a hatalom megszállta az SZFE-t. Nem vitás: a hatalom is megvásárol magának néhány színészt, rendezőt, Balázspétereket, Vidnyánszkyattilákat, Novákemileket, no és persze az őket kiszolgáló sajtómunkásokat, de ez most kevésnek látszik; az egyetemi hallgatók és tanáraik kitartanak az autonómiájuk mellett, és ezért hajlandóak tenni is. A kormány – amely az elmúlt tíz évben minden tiltakozással viszonylag könnyen leszámolt – most tehetetlenül vergődik; nem tud mit kezdeni a kreatív tiltakozással. A diákok – híven leendő mesterségükhöz – szelíd mozgalmat szerveztek, miáltal folyamatosan nőtt a szimpatizálók köre. Ezek a fiatalok nem erőszakosak, nem lehet rájuk fogni, hogy a politikai ellenzék irányítja őket. Ráadásul a mellettük kiálló művészeket sem lehet beledugni egy skatulyába, nem lehet politikai alapon kategorizálni őket – nem úgy, mint a fentebb említetteket –, politikai hitvallásuk is különböző...

ITT OLVASHATÓ

MI KÖZE SZARKA EZREDESNEK A SZÍNMŰVÉSZETHEZ, MIÉRT HELYEZNEK KATONÁKAT AZ INTÉZMÉNYEK ÉLÉRE? - EZ A SZÍNDARAB AZ, AHOL A NÉZŐNEK FEL KELL MENNIE A SZÍNPADRA ÉS MEG KELL VÉDENIE A POZITÍV HŐST

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.10.18.

Az Orbán-rezsim klasszikus diktatúrák módjára működik, még akkor is, ha egyelőre nem használ fegyveres erőszakot és politikai okokból nem börtönöz be embereket. Ennek oka az Európai Uniótól megszerezhető és ellopható pénz, amivel az ország működőképességét is fenntartják, s ennek érdekében fenn kell tartani a látszatot. Uszítanak is emiatt az EU ellen rendesen. De a látszat fenntartása sem akadályozza meg a rendszert, hogy diktatórikus jellegét kifejezze, például azzal, hogy civil intézmények élére katonákat helyeznek. Az egészségügy és színművészet is karhatalmi, rendészeti és katonai kérdés lett, ami csak diktatúrákban fordulhat elő.

Ez még a Kádár-rendszerben sem volt így. Mi köze Szarka Gábor ezeredesnek, a gépesített lövésztisztnek a színművészethez, a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez? Már az is mindent kifejezett erről a rendszerről, hogy a gépesített lövész ezredes az SZFE előtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusáért felelős főigazgatója volt. Ennek a rezsimnek a “közszolgálat”, az államigazgatás is katonai kérdés. Ez a rezsim az orvosokat is vezényelni akarja, mint Szarka ezredest, mindenkiből bakát csinál az ország egész területén, és a civil élethez tartozó szakmai intézményektől és szervezetektől háborús időket idéző katonai fegyelmet követel meg, parancsuralmi rendszert működtet.

Ennek egyértelmű oka az, hogy a rezsim háborút folytat, harcol saját népe szabadsága ellen. Az Orbán-rezsim nem megválasztott szolgálója a magyar népnek, hanem a zsarnoka, amely elfoglalta, lerohanta az országot, megszállás alatt tartja, mint egy idegen ország hadserege, csak mindehhez saját hadseregét és saját katonáit használja fel. A háború a szabadság ellen zajlik, a szabad gondolat, vélemény, világnézet, a szabad vallás vagy vallástalanság szabadsága ellen. Az emberek saját döntési szabadsága ellen. Ez katonai megszállás, elnyomás, terror. Katonatisztet küldenek diákokra és tanárokra, akik védik az egyetemüket és az egyetemi autonómiát.

Egy kormánynak semmi beleszólása nincs abba, hogy kik, mit és hogyan oktatnak az egyetemen. Nincs beleszólása autonóm szakmákba, nem rendelheti azokat az irányítása és az uralma alá, nem kényszerítheti az ideológiáját senkire, mert nem erre választották meg, már amennyiben beszélhetnénk Magyarországon szabad választásról. De a magyar emberek többségét még attól a szabad információszerzéstől is megfosztották, ami alapján szabadon választhatna. Nem is tudja a magyarok többsége, hogy mi zajlik az országban, hogyan fosztják ki a köz vagyonát, tapossák el az emberek alapvető jogait, számolják fel az alapvető emberi szabadságot a civil, szabad életet...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB TUCAT OPERATŐR LÉPETT KI A HSC-BŐL, KOLTAI LAJOS SZERINT, ROSSZUL REAGÁLNAK A KOLLÉGÁK

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.10.19.

Az SZFE rektorhelyettese olyan érdemet tulajdoníttat magának, amivel sosem rendelkezett. Erről Tarr Béla értesítette a közvéleményt, miután közölte: az Origoban megjelent fake-news ellenére, nem volt operatőre Novák a Werkmeister Harmóniák című filmjében. De nem csak ezért lépett ki több tucat operatőr a szakmai szervezetből.

„Nem maradhatunk egy olyan szervezet tagjai, aminek elnökségi tagja részt vesz az SZFE autonómiájának törvénytelen felszámolásában./.../ Tekintettel arra, hogy Novák Emil, a Magyar Operatőrök Társaságának (HSC) elnökségi tagja elvállalta a Színház- és Filmművészeti Egyetem általános rektorhelyettesi posztját, és ezt sem az elnökség, sem az etikai bizottság nem találta aggályosnak, több operatőr kilép a szervezetből” – állt az elvi alapon tiltakozók közleményében, amely egyben a tüntető diákokkal és a leköszönt vezetéssel való szolidaritási nyilatkozatuk is.

A kormánymédia a filmszakmai botrányok miatt, igyekszik az SZFE rektorhelyettesét elismert művészként felfesteni, aminek csak még kínosabb botrány lett – ismét – a vége. Az Origoban megjelent cikk szerint, Novák Emil a baloldal céltáblája lett, pedig jelentős alkotások operatőre volt, mint például a nemzetközi sikereket arató, Tarr Béla rendezte Werkmeister Harmóniák című alkotásban. Erre maga a rendező, Tarr Béla reagált indulatos közleményben a hétvégén, amiben közölte: a film operatőre Medvigy Gábor volt, Novák mindössze három napig dolgozott vele, csupán egyetlen jelenetet jegyzett. Kikéri magának, hogy a filmjét felhasználják az SZFE elleni támadásra és Novák önigazolására...

ITT OLVASHATÓ

FELKÉSZÜLNI! JÓKORÁT VÁLTOZIK AZ ONLINE BANKKÁRTYÁS FIZETÉS - A KÍNAI, TENGERENTÚLI WEBSHOPOK MÁS MEGÍTÉLÉS ALÁ ESNEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.10.19.

Sorra indítják tájékoztatási kampányaikat a bankok arról, hogy megváltozik az online kártyás fizetés. A tavaly elhalasztott erős ügyfél-hitelesítés 2021 januárjától válik szigorúan kötelezővé. Kellhet például – derül ki az Azénpénzem.hu banki körképéből – egy biometrikus azonosításra alkalmas mobileszközre letöltött applikáció.

Bő egy éve napokkal a bevezetése előtt elhalasztotta a Magyar nemzeti Bank (MNB) a kettős azonosítás bevezetését az online kártyás fizetésekhez. Kiderült, hogy gyakorlatilag egyik bank sem tudja alkalmazni az erős ügyfél-hitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban. Már a hosszabbításra adott 12 hónap is lejárt, de még igen levesen szembesültek az új szabályokkal. Jelenleg ugyanis még a „felkészülés”szakasza zajlik, az MNB 2021. január elsejétől várja el a teljes váltást.

Az erről szóló értesítési kampány ezen a héten indítja az MKB. A Takarékbank erre a hónapra tervezi ugyanezt. A felugró értesítésen keresztüli jóváhagyás tesztelésében részt vevő ügyfelek tájékoztatása – tudtuk meg a hitelintézettől – már megtörtént a Budapest Banknál (BB). A K&H nem tervez ilyen „tesztüzemmel”, a bank tájékoztatása szerint év végéig áll át az új ügyfélhitelesítési módszerre...

ITT OLVASHATÓ

JOGALKOTÁS, VAGY AMIT AKARTOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HERCZOG LÁSZLÓ
2020.10.16.

.

..Magát a jogalkotást is mindig törvény szabályozta, szigorú előírásokkal. Az Orbán-kormány egyik első lépése volt, hogy a korábbi jogalkotásról szóló törvény helyett új és mindjárt két törvényt alkosson. Az egyik a jogalkotás általános szabályait, a másik a jogszabályok egyeztetésének a rendjét tartalmazza (2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről – a továbbiakban: törvény).

A törvény alapelvként fogalmazza meg, hogy a lehető legszélesebb kör véleményezhesse a törvények és rendeletek tervezeteit, sőt arra is rámutat, hogy „a tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is”. Ugyanakkor a törvény kivételeket is tartalmaz, így egyebek mellett az 5. § (5) bekezdésében megengedi, hogy „[n]em kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

A törvény a társadalmi egyeztetés két formáját különbözteti meg: a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezést (a továbbiakban: általános egyeztetés) és a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezést (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés). Általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező. Ennek értelmében közzé kell tenni a honlapon a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet és koncepciót. A tervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját is. Sőt, a társadalmi egyezetésre nem bocsátott tervezeteket is közzé kell tenni a honlapon.

A megadott elektronikuslevél-címen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.

A 10. § (1) bekezdés az egyeztetés időtartalmáról is rendelkezik: „A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. (2) A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat.”

Ha a törvény előírásait és az alkalmazását összevetjük, nem kell hosszú elemzésbe bocsátkoznunk: a kormány az általános egyeztetést (ezúttal is) teljesen mellőzte...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ORBÁN ÁLMA A KATONAÁLLAM

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: KABAI DOMOKOS LAJOS
2020.10.18.

...Brüsszelben azzal érvel: ne ott osszák el a pénzt, hanem adják a nemzeti kormányok kezébe, mert helyben jobban lehet tudni, hol van rá szükség, idehaza éppen ellenkező magatartást követ.

Még azokat a bevételeket is elvonja például az önkormányzatoktól, amelyek eddig közvetlenül az ottani kasszába folytak be, hogy olyan feladatokat megoldására fordíthassák, amit csak a helyben élők érzékelhetnek. Ily módon a rendszerváltozást követően a tanácsokból önkormányzatokká átnevezett szervezetek hovatovább sóhivatalokká váltak az Orbán-rezsimben.

Persze mindenki tudja, hogy Orbán magyarázata leginkább a pénzről szól, s az azon megvásárolható hatalomról, s a hatalom birtokában megint tovább gyarapítható saját pénzről. Akinél a kincsesláda kulcsa, könnyen turkálhat benne maga is, távol a figyelő tekintetektől. Sőt, lyukakat fúrhat belé, hogy oda folyjanak a forintok, ahová a kincstárnok-főcsővezető akarja. Azok felé terelgeti a pénzpatakokat, egyesekhez folyamokat, akik támogatják őt és övéit a mindennapokban, s legfőképp a hatalom megtartásában. Viszont, ahogy elnézem a történelmet, az efféle magatartás idővel betegesen rettegővé tett mindenkit, aki hozzá hasonlóan viselkedett. Ha más feltételek is adottak voltak hozzá, ennek lett a következménye az autoriter, sőt a diktátori vezetési gyakorlat.

Ami Orbán Viktor államát illeti, azért kerülhetnek katonatisztek, rendőrtisztek, főtisztek, sőt tábornokok a legkülönbözőbb polgári posztokra, mert a kormányfő idővel rájött saját, gyakran az ellenzék által is túldicsért képességeinek korlátaira. Életrajzíróitól tudjuk, hogy gyerekkora óta meghatározó élménye: nem bízhat másokban. Mint ilyen, már az ország uraként érhette a felismerés: kicsúszhat a kezéből az irányítás. Tapasztalataiból, s önmagából kiindulva nem hiszi, nem hiheti el, hogy működtethetők intézmények bonyolult hatásokra és ellenhatásokra építve, szabályok finom szövetén keresztül, független automatizmusok, ellenőrzési rendszerek révén. Nem hisz abban, hogy létezhetnek emberek, akik nem feltétlenül a nyers erőre, mások átverésére, egymás elleni kijátszására alapozzák (vezetői) ténykedésüket, amint ő maga tette ezt már a Fidesz megalapításakor.

Az Orbán-szisztéma a székházügy óta a korrupcióval, a közvagyon, a közpénzek lenyúlásával fonódott össze.

Azóta csak mértéke dagadt egy szűk kör javára, miközben a társadalom nagy részét lélegeztető gépen tartva kényszeríti tőle függő helyzetbe. Ennek érdekében első dolga volt kiiktatni számos törvényi biztosítékot a jogrendből, s tettestársaival telerakni a törvényességet ellenőrző intézményeket. Mamelukjai segítségével aztán a saját gyártású jogszabályokat is megerőszakolja, ha szükséges. Ez minden csak nem civil és nem demokratikus kormányzás, ám az erre való alkalmatlanságát sokáig elfedték a Brüsszelből érkező tetemes összegek, a külföldön munkát vállalók hazautalásaiból származó bevételek. Általában véve is a világgazdasági konjunktúra, s az a kétségbeesett erőfeszítés, amellyel a végeken küzdők a helyi önkormányzatokban, az oktatási és egészségügyi intézményekben mozgósították utolsó tartalékaikat.

A külső és belső erőforrások megcsappanása arra a következtetésre indíthatta, hogy ha minél szélesebb jogkört gyűr maga alá, s ennek megfelelően parancsokkal irányít, egyenesbe jöhetnek a dolgok. A fegyveres testületek felé fordulása ebből a meggondolásból következhet. Hiszen azokban a parancs szinte szent. Csakhogy mint minden parancsuralmi szisztéma – tudhatná ezt az általa is ismert néphadsereg gyakorlatából, ami ugyanaz volt, mint amit Joseph Heller „A 22-es csapdájá”-ban leírt az amerikairól – az Orbán-rendszer is elképesztően pazarló. Ezek ugyanis emberrel, vagyonnal, egyáltalán bármilyen erőforrással a hatékonyság szempontját félresöpörve bánnak. Ez egyes időszakokban és helyzetekben, amikor például egy nemzet, egy ország túlélése múlik rajta, talán történelmileg indokolható. Ám Orbán 2010-ben kezdődött országlásának korszaka, egészen a legutóbbi időkig, nem ilyen volt.

Viszont e tíz év alatt Magyarország alulteljesített...

ITT OLVASHATÓ

BIDEN FIA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.19.

Szijjártó külügyes lekorruptozta Bident, az Egyesült Államok leendő valószínűsíthető elnökét, mert az meg fasisztázta a főnökét. Az élet szép, a tyúkok tojnak, és a disznó is jól fial. Reményelve feltehetjük, hogy nem a jachtról hőbörgött a futsalos, mert a nyáron volt példa arra, hogy kipcsakokkal haverkodott a lapok szerint, miközben meg a tökeit áztatta, a doktorminiszterelnök pedig több Balaton csatakiáltással iramlott a tengerre. Most, hogy a síeléstől óv idegen országokban, valószínűleg az Olasz Alpokban fog hógolyózni Salvinivel, ha addig azt le nem sittelik, de mindez mellékszál. Voltaképp Szijjártó is az, esetünkben a táncra hívó kályha, hogy ránézzünk, midőn a gerendát vakargatja a szemében Bident korruptozva le.

Pofája az van – nyugtázhatjuk a Hair decens úrhölgyének szavaival, akiből akkor fakadt ki ez a felkiáltás, amikor Berger táncra perdült a szalon asztalán, mielőtt elment volna félreértésből és haverságból kifolyólag meghalni messzi dzsungelekbe. És tényleg van pofája Szijjártónak, még csak le sem olvad, miközben visítozik Biden fiáról, hányja a tüzet, és az ember mindeközben azon csodálkozik, hogy még csak el sem röhögi magát, szeme sem rebben. A testi tünetek ilyen látványos hiánya hazugság közben vérbő pszichopata alkatra utal, és ezt látjuk Varga igazságügyisen, Kovács levelezőn meg a többin. Szijjártó még ezen felül hisztis is, olykor dührohamai vannak, toporzékol, egyebek, ilyenkor szokott nagyköveteket berendelni.

De nem vagyunk mi a pszichiátere, hogy kigyógyítsuk a bajból, sem a gyóntató atyái, hogy megmentsük a lelkét. Nem is akarnánk, mellékesen. És mégsem Szijjártó a téma ma, hanem az, hogy ugyan neki is köszönhetően, de mégsem miatta miért fogunk mi mindannyian megdögölni. Elsősorban is azért, mert a magyari ember hülye. Ezen túl szervilis, ostoba és fölöttébb lusta is, nem arra gondolva, hogy ne tudná dúrni a földet napestig, hanem szellemi restség ül rajta, és ebben a masszában jól is érzi magát. Sőt, kioktat és neki áll feljebb. Most is a szájbertérben látom a Szijjártó kontra Biden (meg a fia) affér nyomán a buzgó hozzászólásokat, miszerint jól teszi a tarajos a kioktatást, hogy a nagyhatalmas ország tisztelje ezt a mi picinyünket...

ITT OLVASHATÓ

VÁLSÁGOK BUKTATJÁK MEG A KORMÁNYT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.10.18.

Az Orbán-kormány nagyon gyorsan a nevére vette 2010-ben a válság megoldását, és ezzel párhuzamosan – noha az egész világon végigsöpört a bankkrach – nem okozott gondot neki, hogy Gyurcsányra és Bajnaira kenje a hazai krízist, és elvegye Bajnaitól a krízissel szemben tett eredményes lépéseket. Sőt, az sem okozott semmi problémát, hogy hozzálásson a nagyszabású lopásokhoz. Elsőként a nyugdíjra gyűjtött pénzeket vette el – következmények nélkül. Ami úgy értendő: a társadalom, és a vesztesek is viszonylag simán belenyugodtak a hatalom megkérdőjelezhetetlen erejébe, mintegy utat nyitva a rezsim további garázdálkodásainak.

Nyugodtan mondhatjuk: az Orbán-kormánynak, így magának a miniszterelnöknek is tíz éven át tartó töretlen szerencséje volt; jól alakultak a világgazdaság dolgai, egyre inkább pénzbőség uralta a piacot, itthon pedig szinte tökéletesen szétesett az ellenzék, tehát nem akadt politikai rivális, a civil társadalom pedig olyannyira nem épült ki a rendszerváltás óta sem, hogy valódi ellenerőt nem tudott képezni, ellenállást pedig még annyira sem. Az olykori tüntetéseket viszonylag hamar maga alá tudta gyűrni a kabinet. Előfordult ugyan, hogy engednie kellett, de ez olyan ritka volt, mint a fehér holló. Az internet-adó elleni százezres demonstráció megtanította nekik, hogy az ilyesmivel – a diákok összességét érintő hátrányos döntéssel – óvatosan kell bánni, és azt is, hogy mielőtt bármit lépnek, meg kell osztani az érintett rétegeket. Nem elég például megkettőzni a szakszervezeteket, megnyirbálni a létező jogosítványaikat, lehetőleg a „túloldalon” maradt érdekképviselők – pártok – soraiba is be kell építeni Fideszt szolgáló embereket. Így aztán tényleg marginálissá tették a szembeszegülők csoportjait, miközben akadálytalanul haladhattak előre a fékek és ellensúlyok lebontásában, írhattak saját alaptörvényt az Alkotmány helyett, majd módosítgathatták azt, a pillanatnyi érdekeik szerint, vehettek birtokba mindent, amire csak szemet vetettek. A maguk alá gyűrt média segítségével információhiányossá tették a társadalmat, és ha baj mutatkozott, a választási törvényt is saját képükre formálták.

Mindez együttesen hozta, hogy kitartott a szerencséjük tíz éven át. Pontosabban a kilencedik évre már nem tudtak kellő módon felkészülni; a fővárosi, valamit jó pár megyei jogú város polgárait nem tudták megtéveszteni; nekik jutott már elég tudás ahhoz, hogy átlássák a rendszer lényegét. Ami abból is következik, hogy – Orbán ebbéli alulképzettsége okán – a közösségi médiában a másodhegedűs szerepére kényszerültek; ezt a teret az ellenzéki gondolkodás uralta el, amire a kormánynak nem volt megfelelő válasza. (Nem véletlen, most igyekeznek itt is változtatni; a borsodi jelölt már majd’ hatmillió forintot költött a Facebookra, nem is eredménytelenül.)...

ITT OLVASHATÓ

A JOGÁLLAMISÁGOT ÖSSZE FOGJUK KÖTNI AZ UNIÓS NORMÁK BETARTÁSÁVAL, HIÁBA ELLENKEZIK ORBÁN – INTERJÚ A KLUBRÁDIÓBAN DANIEL FREUND NÉMET UNIÓS KÉPVISELŐVE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.10.19.

Rövid tényfeltáró célú látogatást tett Budapesten Daniel Freund, német zöldpárti képviselő, aki korábban többször is hitet tett a jogállami normák betartása és a sajtószabadság tiszteletben tartása mellett. Daniel Freund rövid megbeszélést folytatott Arató Andrással, a Klubrádió elnökével is, majd exkluzív interjút adott Csernyánszky Judit kolléganőnknek. Ebben fontosnak nevezte, hogy Magyarország esetében kapcsolják össze az EU-s támogatások kifizetését a jogállami normák betartatásával.

Rádiónkba látogatott Daniel Freund, német Európai Parlamenti képviselő a Zöldek színeiben, aki részt vesz azokon az egyeztetéseken, ahol új eljárásrendet alakítanak ki. Ennek lényege: hogy csak azok a tagországok részesüljenek a pénzügyi alapokból, amelyek betartják a jogállami, uniós normákat.

- Egyrészt nagyon köszönjük, hogy szívügyének tekinti a Klubrádió sorsát, és személyesen is eljött hozzánk, hogy elsőkézből tájékozódjon a magyar kormány média-intézkedéseiről. Mit szeretne elérni ezzel a látogatással?

- Ahol megfordultam ebben az évben, mindenhol azt láttam – legyen az Prága, ahol a kormányfő, Andrej Babis üzleti összeférhetetlenségéről volt szó; Bulgária, ahol hatalmas tömegek tüntetnek a korrupció és a sajtószabadság megfojtása ellen, s most már Magyarország is –, válságban a jogállam. Egyik kezdeményezője és kidolgozója vagyok annak a mechanizmusnak, amelynek eredményeképpen a jogállami normákat, a sajtószabadságot vagy a bírói függetlenséget és a kutatás, az oktatás szabadságát megsértőknek pénzügyi következményekkel kell számolniuk. Kidolgozzuk, hogy az uniós pénzek ne tűnhessenek el többé korrupciós ügyletekben, hogy ne tartsanak fenn többé korrupt kormányokat.

- A magyar kormányfő azt mondja, nem lehet összekötni az uniós pénzek elosztását a jogállam helyzetével. Igaza van?

- Nem, egyáltalán nem. Világossá tettük minden egyes alkalommal, erről szó sem lehet. S ebben egyetértés van a szélsőbaltól kezdve a jobboldalig minden pártban. Ez nem a kelet és nyugat szembeállításáról szól, de nem is arról, hogy a legnagyobb politikai család szembemenne egy másikkal. Egységesek vagyunk ebben a kérdésben: a pénzek elosztását össze kell kötni a jogállami normákkal, a sajtószabadsággal, az oktatás, a bírói intézményrendszer függetlenségével. Most már abban a szakaszban tartunk, amikor minden egyes kormánynak jóvá kell hagynia a döntésünket, de azt látjuk: Orbán túszként tartja fogva az Uniót.

- Az Európai Néppártban Orbán mindig bízhatott, sokan az elmúlt 10 év uniós kudarcait az ő számlájára írják. Sem az Európai Bizottság, sem az Európai Tanács nem volt képes menedzselni azokat a kérdéseket, amelyek fölött az EPP szemet hunyt. Nem tart attól, most is ez fog történni?

- De legalább el tudtuk indítani a 7-es cikkely procedúráját. Azonban az Európai Néppárt most a parlamentben valóban eltökéltnek látszik. Az önök országában történtek is azt bizonyítják, az ügy halaszthatatlan, nincs több időnk továbbhúzni azt a végtelenségig...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

FELOLVASÁS: NEVES MŰVÉSZEK A NÉVTELEN PERCEMBEREK HATALMÁVAL SZEMBEN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.10.19.

Neves színészek, színházi emberek olvassák fel hétfő reggel azokat a támogató üzeneteket, nyilatkozatokat és leveleket, amelyeket a színművészetis hallgatók és a velük szolidáris oktatók kaptak az elmúlt napokban, hetekben. Olyan ismert emberek állnak ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium elé, akiket azért kedvel az ország, mert nem művi csecsebecséket, hanem valódi értéket tettek le az asztalra.

A fenyegetések ellenére, folytatódik az egyetemfoglalók tiltakozása. Mert bár a kancellárnak kinevezett Szarka Gábor (volt) ezredes ultimátumot intézett feléjük, ez csak megacélozta az erejüket. De nemcsak az övékét, hanem azokét is, akik támogatják őket a tiltakozásukban. Egyszerű, átlagos emberek és neves közéleti szereplők, művészek, határainkon innen és túlról egyaránt.

Nem a háttérhatalom áll tehát mögöttük, amint azt kezdetben az egyetemet fenntartó alapítvány élére kinevezett kuratórium elnöke, Vidnyánszky Attila mondta, hanem hús-vér emberek, színházcsinálók, színházkedvelők és olyanok is, akik csak nagyon ritkán jutnak el színházba, de az önkényt és a diktatúrát elutasítják.

S ha már Vidnyánszky szóba került: a kuratórium élére kinevezett elnök mostanság meglehetősen visszavonultan él – legalábbis, ami a színművészeti körüli történéseket illeti. Az utóbbi hetekben gyakorlatilag teljesen eltűnt, átengedte a terepet Szarka (volt) ezredesnek. Hogy a kuratóriumi elnök visszavonulása önkéntes-e, vagy erre kapott utasítást, az jelen állás szerint nem tudható. Nem kizárt, hogy már elege van az egészből, de valószínűleg nem ebben kell keresnünk háttérbe vonulásának okát. A döntés ugyanis nem az ő kezében van, soha nem is volt, mert akárcsak Szarka (volt) ezredes, ő is csak parancsot teljesít. Olyan parancsot, amelynek látja értelmetlenségét, ezért – ha maradt még benne némi méltóság, akkor el is borzad tőle. Mert ez a parancs nem az építésről, hanem a rombolásról szól. Nem az együttműködésről és a párbeszédről – hiába is igyekeznek ezt sulykolni a nyilvánosságnak –, hanem a hatalomról, a kultúra erőszakos és értelmetlen megszállásáról. Hadállásnak tekintik a mostani helyzetet, és csatatérnek a színművészeti egyetemet. Ezért is kellett (volt) katonát küldeni a terepre, olyan hadfit, aki saját bevallása szerint, idegenül mozog a teátrumok világában...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - ORBÁNNAK KONKRÉT POLITIKAI HASZNOT HAJTHAT, HA TRUMP NYER - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.19.

Guardian

Orbán Viktor és a többi jobbos populista arra teszi tétjét, hogy még négy évig a Fehér Ház jelenlegi gazdája marad az amerikai elnök, mert attól tartanak, hogy különben visszatér a megszokott geopolitika. Ezek a nacionalista politikusok az egész világon félreteszik a diplomácia szokásokat és nyíltan felsorakoznak Trump mögé. A tétel bizonyítására az újság idézi a magyar kormányfőnek a Magyar Nemzetben megjelent kétoldalas elemzését, amely szerint az amerikai demokraták külpolitikája az erkölcsi imperializmusra épül. A brit újság egyben emlékeztet arra, hogy Biden a múlt héten kijelentette: a csirkefogók mindenütt ihletet merítenek az elnöktől és név szerint megemlítette a magyar és a lengyel kormányt. Kapott is érte rendesen magyar illetékesektől.

Orbánnak és a hasonszőrűeknek konkrét politikai hasznot hajthat, ha Trump nyer, de a legnagyobb nyereség mégis a lélektani hatás volna, mármint hogy továbbra is egy ilyen figura irányítaná a földkerekség legfontosabb intézményét. Ha viszont Biden kerekedne fölül, azt jelzésnek lehetne tekinteni, hogy lejárt a populisták ideje. A CEU egyik professzora ezt úgy érzékelteti, hogy a demokrata jelölt győzelme nagy pofon volna a demagóg nacionalizmusnak, mint vezető ideológiának, különösen akkor, amikor az emberek azt nézik, hogy ki az, aki keresztül tudná navigálni országukat a Covid-19-en.

Trump négy éve a kampány során, majd azóta példával szolgált, egyben lelki támaszt adott a jobboldali nacionalistáknak. Mráz Ágoston Sámuel, a kormánypárti Nézőpont Intézet igazgatója úgy véli: Orbán az eltelt időszakban gondosan figyelte, mit csinál az amerikai elnök, hogy hazai viszonyokra adaptálja az „Amerika mindenek előtt” ideológiáját. Mert a Fidesz tanulhat, abból, amit a tengerentúli vezető meg tudott csinálni. Csak közvélemény kutatásokkal megvizsgálják, hogy Magyarországon mennyire vált be az átvett módszer.

Ebből a szempontból különösen lényeges az, amit az elnök az álhírek ügyében és a sajtó elleni kirohanásokkal művel. A magyar kormány sűrűn vádolja a független szerkesztőségeket, hogy azok fake news-zal házalnak. A járvány miatt hozott különleges intézkedések sorában pedig ott volt, hogy börtönbe kerülhetnek azok az újságírók, akikre rábizonyítják, hogy valótlan értesüléseket terjesztenek a fertőzéssel kapcsolatban.

Európán belül, Orbán mellett Varsóban találni Trump legnagyobb rajongóit, de ebbe a kategóriába tartozik a populista szlovén miniszterelnök is. Továbbá a spanyol Vox és az egyre népszerűbb Olaszország Barátai.

A magyar és a lengyel vezetőket gyakran bírálja az EU, amiért szorítják vissza a demokráciát. Ám számukra fontos tényező a Brüsszel elleni küzdelemben, főként hazai használatra, hogy ilyen befolyásos szövetségesük van Washingtonban. Krekó Péter szerint Orbán úgy gondolkodik, hogy ha Trump vele van, akkor senki sem állíthatja, hogy kirekesztették a külpolitikai közösségből. Viszont az elnökválasztás eredményétől függően változhatnak a dolgok, mert Bidennel újból teret nyerhet az értékeken alapuló diplomácia. És akkor kemény időket élhetnek meg azok a kormányok, amelyek a mostani elnökhöz törleszkednek.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Világméretű ellenállásra szólított fel a tekintélyelvűség járványával szemben a Nobel-díjas indiai közgazdász, Amartya Sen, éspedig abból az alkalomból, hogy ebben az évben ő kapta meg a Német Könyvkereskedők Békedíját. A 86 éves tudós Bostonból, a lakásából, videón kapcsolódott be a frankfurti Szent Pál Székesegyházban megrendezett eseménybe, mert a ragály miatt nem akart kockáztatni. Köszönőbeszédében úgy fogalmazott, hogy az autokrácia íve Indiából, a hindu nacionalistáktól, Orbán Viktoron át, Brazíliáig és a Fülöp-szigetekig terjed, és a társadalmaknak napjainkban nemigen van fontosabb feladatuk, mint hogy világszerte szembe szálljanak az illiberális rezsimekkel.

A díjazott méltatását a német államfő vállalta, de ő sem lehetett jelen, mert kénytelen volt karanténba vonulni. Így egy színész olvasta fel a laudációt, amely azt emelte ki Sen munkásságából, hogy a tudós egyértelművé tette: tekintélyuralmi rendszerek is lehetnek tehetősek, ám ezzel együtt elmaradnak a szabad országoktól. A demokrácia ugyanis nem luxuscikk, hanem világméretű vágy, egy univerzális ígéret. Erre emlékeztetnek a tüntetők Caracasban, Minszkben és Hongkongban.

A 25 ezer euróval járó elismerést 2004-ben Esterházy Péter, 1991-ben pedig Konrád György érdemelte ki.

Frankfurter Rundschau

A másik, liberális frankfurti lap azt emelte ki Sen elemzéséből, hogy a tekintélyuralmi rendszerek mind jobban elnyomják az embereket és erre van példa az EU-ban is: így Magyarországon, ahol a hatalom átveszi a sajtó ellenőrzését és elnémítja az ellenzéket, illetve Lengyelországban, ahol üldözik a melegeket. De gondolatokkal és a könyvekkel kell harcolni az autoritarianizmus pandémiája ellen.

Steinmeier német elnök pedig azt hangsúlyozta üzenetében, hogy a demokrácia egyetemessége és az alapvető emberi jogok képezik Sen filozófiájának talpkövét. Olyan felismerésről van itt szó, amely napjainkban ismét nagy nyomás alá került. Nem csupán távoli földrészeken, hanem Németország közvetlen közelében is támadások érik a demokratikus alapjogokat.

Der Standard

A neves amerikai történész, Timothy Snyder egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy veresége esetén Trump puccsot hajt végre, mert az elnök is olyan, hogy mindig előre bejelenti, amire készül. Márpedig már többediziglen közölte, hogy nem fogadja el a kudarcot, és hogy a Legfelsőbb Bíróságnak szükség esetén foglalkoznia kell a szavazatszámlálás leállításával. A szakember a bécsi Nemzeti Színházban, a Burgtheaterben rendezett pódiumvitában fejtette ki álláspontját.

Nem zárta az erőszak lehetőségét Ausztria volt washingtoni nagykövete, valamint a New York Times brüsszeli tudósítója sem. Annál is inkább, mivel az elnök már utalt arra: le kellene csukni politikai ellenlábasait. Ugyanakkor az eseményen résztvevő Raymund Löw osztrák újságíró kiemelte, hogy azért nagy különbség van az USA és az olyan, tekintélyelvű államok között, mint Oroszország, Kína, de akár Magyarország és Lengyelország. A tengerentúlon ugyanis szabadon lehet tudósítani Trump megnyilvánulásairól, a politikusnak szembe kell néznie a nyilvános bírálatokkal.

A korábbi vezető osztrák diplomata ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az elnök sikere esetén nehéz helyzetbe kerülne az EU, mert egy-két miniszterelnök bizonyosan nem tudna ellenállni a kísértésnek és újból elzarándokolna Washingtonba, hogy ott udvaroljon. Ez azonban végzetes volna az unió egysége szempontjából. Amihez az amerikai újságíró azt tette hozzá, hogy ha Belarusz ügyében ennyire nehéz volt elrendelni a szankciókat, akkor Európa számára nem marad más, mint hogy reménykedjen és imádkozzon.

Guardian

Az újság Magyar Bálint: A posztkommunista maffiaállam c. könyvét is azon 30 mű közé sorolja, amelyek segítenek megérteni korunkat. Olvasmányként ajánlja mindenkinek, aki nem csak azt akarja tudni, miként kezdődik a populizmus, de azt is, hogy hol végződik. Hiszen Magyarországon a cinizmus és a politikai mohóság nem csupán a demokrácia dicstelen kimúlásához vezetett, hanem véget vetett a szabad piacnak is.

A felsorolásban helyet kapott Anne Applabaum közelmúltban megjelent munkája, „A demokrácia alkonya”, amelyet Orbán Viktor fényképével illusztráltak. Szerepel továbbá a sorban Jan-Werner Müllertől a „Mi a populizmus”, Yascha Mounktól „Az emberek kontra demokrácia, továbbá a „Hogyan halnak meg a demokráciák” – a két szerző: Levitsky és Ziblatt.

Külön kategória Susan Faluditól a Sötétszobában, amely azt mutatja be, hogy az író édesapja, Friedman István annak idején miként vészelte át a holokausztot, hogy azután az Amerikában kezdjen új életet. Ám 76 éves korában átoperáltatta magát nővé, majd visszatért Magyarországra, hogy ott megint a tekintélyelvűség karmaiba kerüljön. Hiszen a kelet-európai szélsőjobb manapság kirohan az LMBT-ideológia ellen. A férfi alig hitte el halála előtt, hogy a másság elfogadása ügyében visszafelé mehetnek a dolgok.

Washington Post

A holokauszt rémségeire emlékezik a román Állami Zsidó Színház, miután az országban éppen 79 évvel ezelőtt kezdődtek a deportálások, amelyek mintegy 280 ezer zsidó és 11 ezer roma halálához vezettek. Az „Ifjúságom gyönyörű napjai” c. dráma alapját egy észak-erdélyi túlélő, Ana Novac memoárja adja, a szerző 14 évesen megjárta Auschwitzot. A népirtás és a háború utáni tömeges exodus hatására Romániában a zsidóság száma 800 ezerről mára 6 ezerre esett vissza.

Az író Zimra Harsányiként látta meg a világot, és lágerben szerzett emlékei először Magyarországon jelentek meg, még 1966-ban. Több nyelvre is lefordították, ám román földön csak 2004-ben adták ki. A művet sokan Anna Frank naplójához hasonlítják.

A premier kapcsán Maia Morgenstern, a társulat igazgatónője, akik a magyar nézők több filmből is ismerhetnek, azt hangsúlyozta, hogy a szereplők és az alkotók valamennyi részesei Ana Novac lelkének és az általa átélteknek. Az ő sebeit viselik, bár csak közvetetten. Egyben fontosnak nevezte, hogy ébren tartsák az emlékeket, mert az segít megérteni a fájdalmas múlt szellemeit, hogy miért vált szét a világ hóhérokra és áldozatokra.

A színészek csíkos rabruhában, lágerek bejáratát, a gázkamrákat és üres lakóbarakkokat megörökítő fényképek előtt mondják a monológjukat, a kezükben emberi csontokat és koponyát tartva. A nézők különben a koronaválság miatt csak a helyek egyharmadát foglalhatták el, ezért a bemutatót közvetítették a világhálón is.

FT

Szakértők körében mind jobban erősödik az a meggyőződés, hogy az euróövezet hiába jutott túl a drasztikus tavaszi visszaesésen, az utolsó negyedévben megint recesszióba kerülnek az érintett országok, így megfeneklik a kilábalás. Ugyanis villámgyorsan terjed a fertőzés, és ha kormányok óvakodnak is attól, hogy olyan általános zárlatot rendeljenek el, mint márciusban, kénytelenek lesznek szigorítani, az pedig ismét csak súlyos gazdasági következményeket von maga után.

A baj a fogyasztás oldalán jelentkezik, mert az emberek megint nem teszik ki a lábukat otthonról, ezért azután a legszükségesebbeken kívül mást nem is vásárolnak. A Brexit pedig csak tetézi a zóna gondjait. Így viszont megkérdőjeleződik az Európai Központi Bank várakozása, hogy két év múlva már újra a járvány előtti formáját futja a 19-ek gazdasága. Ezért sokan jósolják, hogy az EKB még az év vége előtt további 500 milliárd eurót pumpál kötvényvásárlási programjába. Ugyanakkor késni látszik a nyári EU-csúcskonferencián elfogadott újjáépítési csomag, mert a tagállamok még mindig egymással civakodnak (egyebek közt a jogállami feltételek miatt – a szerk. megj.).

Mindazonáltal a politikusok reménykednek, hogy ezúttal elkerülhetik azokat a drákói intézkedéseket, amelyek a háború óta páratlan recessziót eredményezték a 2. negyedévben. Sok más választásuk azonban nem lesz, mert a megbetegedések száma egyre nő, ez pedig visszaveti a keresletet, ami után tragikus hatással jár főleg a francia, a spanyol és a portugál gazdaságra nézve. Ott ugyanis fontos bevételi forrás az idegenforgalom, valamint a szabadidős elfoglaltságot kínáló szektor.

Az viszont kedvező, hogy a német gazdaság megtörni látszik a negatív trendet és jól alakul a Kínába irányuló export is. Ez ugyanis azzal kecsegtet, hogy mégsem w-alakú lesz a megújulás folyamata.

ITT OLVASHATÓ

DISZTÓPIA 2038, MAGYARORSZÁG (24. RÉSZ)

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.10.17.

2038. május 30., 11.30 körül, Nyugati pályaudvar

– Jól vagy?

– Aha, igen, csak kicsit lassítsunk, mert nem bírom a tempót.

– Oké, persze! Csak nyugodtan.

– Szandi, nem emlékszel merre volt az az információs panel, amit anno még mi is használtunk?

– De. Azt hiszem, a pályaudvar bejáratánál van egy.

– Menjünk!

Még mindig kéz a kézben mentek, nem futottak, de gyorsan lépkedtek, közvetlenül a házak fala mellett, mert az utcán veszélyes volt a járdán mozogni. Többnyire már csak a lázadók voltak a térségben, erről az utcarészről visszaverték az NVH-sokat a Parlamentig, eltakart arccal és a kezükre tekert kartonpapírokkal, amivel a gumibotok ellen védték magukat. Többen síszemüveget vagy gázálarcot viseltek, és így vették fel a harcot a Nemzetiek ellen. Szandra és Laci még így is kitűntek a tömegből az elegáns ruhájukban. Bár már nagyon meleg volt, Laci nem vette le a zakóját és Szandrán is rajta volt a kosztümfelsője.

– Menjünk, ott van, látom már!

Átszaladtak az úttesten, ahol járműforgalom már nem volt, mert mindent törmelék, barikád és földön fekvő testek borítottak. Iszonyatos látvány volt, mintha egy háborús övezetbe csöppentek volna, amit eddig csak tévében láttak. Nem csak a látvány, hanem az orrfacsaró bűz is idegen volt számukra, és a káosz, ami még vérfagyasztóbbá tette a helyzetet. Laci odalépett a panelhez, és megpróbálta használni, ám hamar rájött, hogy ezzel nem mennek sokra. A LED-kijelző ripityára volt törve, és sárga festékkel egy rózsa volt ráfestve.

– Ez mi?

– Ez az ellenállók, vagyis a Libernyákok szimbóluma: a sárga rózsa.

– Miért pont az? Mit szimbolizál?

– Régen volt egy dal, azt hiszem az Illés együttes énekelte. A „Miért hagytuk, hogy így legyen” talán, annak volt a dalszövegében, majd egyszer megmutatom, csak jussunk ki innen… A mondatot már nem tudta befejezni, mert egy vascsővel a járomcsontjára egy hatalmas ütést mértek. Megszédült, azt sem tudta, mi történt, a következő pillanatban a másik oldalról egy bottal a térdhajlatát ütötték meg, amitől azonnal térdre esett.

Vér folyt a szemébe, ki akarta nyitni, de nem látott semmit. Szédült és hirtelen elhányta magát. A következő ütés a gyomorszáját érte, azonnal összekuporodott, és levegőért kapkodott. Nem ájult el, viszont iszonyatos fájdalmat érzett a fejében, meg azt, hogy valami meleg folyik végig arcán, egészen le a mellkasáig.

– Kérem ne bántsanak! Hallják? A feleségemet se! Ne bántsanak, nem tettünk semmit! – hörögte.

A következő ütés a tarkóját érte, ekkor elsötétült előtte a világ...

ITT OLVASHATÓ