"NEHEZEN SZABADULUNK A FIDESZES CÉGHÁLÓKBÓL" | ÉVET ÉRTÉKELT A 7. ÉS A 8. KERÜLET POLGÁRMESTERE

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.10.14.

Egy éve választották meg Niedermüller Pétert Erzsébetváros, és Pikó Andrást Józsefváros polgármesterének. Ők voltak a mai Markoló vendégei, és összefoglalták: hogyan tudtak élni a járványhelyzet és a megörökölt fideszes céghálók által gúzsbakötött helyzetükkel, milyen fejlesztések indultak a kerületben, miket terveznek a jövőben, és minderre hogyan reagált kerületük lakossága - fontos eredmény, hogy a helyiek végre el merik képzelni, hogy a saját környékük is valóban élhetővé válhat.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÚTON AMERIKÁBAN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Steve
2020.10.16.

Amerikában úton lenni nagy és romantikus elképzelés, sokak vágya, hogy megtapasztalják a hatalmas szabad területeket és persze a városok forgalmát. A valóság azonban ebben az esetben is kissé más, mint a filmek és a képzelet – derül ki Steve írásából.

„Észak-Amerikában az autó a legfontosabb közlekedési eszköz. Vonatok még nagyvárosok között is ritkán adódnak, a Boston-New York-Washington és a Montreál-Toronto-folyosókat nem számítva.

Ha repülővel érkezel és nem várnak, sokszor muszáj az érkezésnél kocsit bérelned. Még nagyvárosban is sokszor kell egy autó, amire Los Angeles az egyik példa. Sok város tömegközlekedése nulla, márpedig sok város hatalmas kiterjedésű, a legtöbb nem New York, vagy valamelyik európai város mintájára épült...

ITT OLVASHATÓ

ÚTSZÉLEN

KLUBRÁDIÓ
Szerző: JÓZSA MÁRTA
2020.10.15.

Vendégeink, témáink:

- A demokrácia felszámolásának iskolapéldája mindaz, ami az elmúlt években Kishantoson történt – mondják a beszántott ökogazdaság és népfőiskola munkatársai. A 22 évig sikeresen működő biogazdaságra az állami földhiénák vetettek szemet 2013-ban, és azóta hiába nyerik meg az ellenük indított pereket, az alapító munkatársak egyike belehalt a történtekbe, a többiek körül sokaknak távozniuk kellett, tanítványaik zöme pedig külföldön dolgozik, annak az organikus fejlődésnek a szolgálatában, amire pedig itthon is égető szükség lenne.

- A meseirodalmat is elérte a hatalmi homofóbia. A mesekönyv-darálás mellett több szinten is folyik az LMBTQ-társadalom elleni hadjárat, egyebek mellett a kormány igyekszik megnehezíteni azt, hogy a meleg párok gyermeket fogadjanak örökbe és azt is, hogy akiknek már sikerült, azok megkapják a családi pótlékot. Egy szivárvány-apuka elmeséli azt is: hogyan sikerült kiegyensúlyozott családdá válniuk párjával és az örökbe fogadott Andrissal.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

EGY DIKTATÚRÁT AZ ÖNKÉNYURALMI MÓDSZEREI FÉMJELEZNEK – A CKP ÉS A PDSZ IS SZOLIDARITÁST VÁLLAL A SZÍNMŰSÖKKEL

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2020.10.17.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is közleményben biztosította a Színház és Filmművészeti egyetem hallgatóit és oktatóit támogatásukról és a szolidaritásukról.

A CKP szerint ez a hatalom gyermekek százezreinek életét tette már tönkre az elmúlt tíz évben, a közoktatásban ellentmondást nem tűrő dúlásával.

„Most egy katona kezd háborúba azok ellen a fiatalok ellen, akik nemet kiabálnak az agresszorként viselkedő hatalom képébe, akik ragaszkodnak a demokráciához, ragaszkodnak a jogaikhoz.”

A PDSZ közleményében kiemeli, ez nem csak az egyetem ügye, hanem mindannyiunké, mert kicsiben összefoglalja azt, ami az országban történik évek óta: „ez a hatalom intézményeket tesz tönkre, jogokat üresít ki.”

„Egyszer mindenkire sor kerül, ha hagyjuk, hogy leszalámizzanak bennünket! Éppen ezért kellene felismerni: az autonómia, a szabad egyetem, és a szabad oktatás mindannyiunk ügye!”

ITT OLVASHATÓ

KENTAURBESZÉD – KORONÁS VILÁGUNK, QUO VADIS?

NÉPSZAVA
Szerző: FALUS ANDRÁS
2020.10.17.

A túlzott lazítás sajnos nagyon rossz következményekkel járt. Túl gyorsan jött a „megnyertük a csatát” kommunikáció, az anakronisztikus hübrisz.

„Nem akarjuk, hogy minden visszatérjen a szokásos üzleti életbe, mert a szokásos üzlet vezetett minket a válsághoz.” Ted Chiang, 2016 

Életem egyik első nagy filmélménye A félelem bére (Le salaire de la peur) című, 1953-ban bemutatott fekete-fehér film volt Yves Montand főszereplésével. A film Cannesban, 1953-ban a filmfesztivál nagydíját is elnyerte. Valahol Guatemalában játszódik, egy amerikai olajtársaság azzal a veszélyes küldetéssel bíz meg két francia, egy olasz és egy német sofőrt, hogy két, folyékony nitroglicerinnel megtöltött teherautót juttassanak el egy több száz kilométerre található égő fúrótoronyhoz. A négy ágrólszakadt emigráns szállítmánya bármikor – velük együtt – felrobbanhat. Négyük közül az utat csak Mario, a főszereplő éli túl. Egyedül teljesíti a küldetést, átveszi a több ezer dollárt, amivel hazamehetne Párizsba. Hatalmas megkönnyebbüléssel, a szorongástól felszabadulva vezeti az immár veszélytelen teherautót, ám a visszafelé úton már nem eléggé óvatos, szakadékba zuhan és meghal.
Természetesen nem szeretnénk a COVID-19 világjárvány szakadékába zuhanni! Ráadásul a teherautónk még ma sem mentes a robbanást kiváltó tartalmától, ijesztően magas és növekszik a bennünket körülvevő COVID-19-t okozó vírusok száma...

ITT OLVASHATÓ

A TRÓN ÉS AZ OLTÁR...

HÍRKLIKK
Szerző: VASVÁRI G. PÁL
2020.10.17.

Kötve hinném, hogy a felvilágosodás óta nagyszerűnek számítana a felfogás, amely nem az állam és az egyházak különválasztását – szekularitását –, hanem a trón és az oltár összefonódását tűzi a zászlajára. Ámde itt a gyakorlatban…

Az istenkirályok kora már rég lejárt. Azóta az uralkodókat csak haláluk után avatták szentté az egyházak – ha tetteikkel kiérdemelték. A feudalizmus után, a modern polgári világ országai pedig (amelyek közül sok királymentes köztársaság, vagy ha van királya, akkor is csak parlamentáris monarchia) már köszönik, de nem kérnek se államvallásból, se hitelvek mentén szervezett államokból… Az iszlám, a keresztény, a zsidó fundamentalista állam épp úgy molyrágta, mint ahogy annak tekinthetnénk egy vallási tanokra épülő animista, sintoista, vudu, brahmanista, óegyiptomi vagy görög-római sokistenhitű, netán sámánista, avagy bálványimádó államot. Hisz’ a szekularitás lényege éppen a szent hitek egyházai és a nem épp szent evilági hatalmak szétválasztása, s nem ezek megsemmisítése. Indokolt a távolságtartás; az állam nem avatkozik a vallások dolgaiba, se előnyhöz nem juttatja, se hátrányosan meg nem különbözteti egyiket sem. Tiszteletben tartja minden állampolgára hitét (a vallástalanokét is), és garantálja minden egyház függetlenségét. Ahogyan a papság sem ártja bele magát bármit is követelve, diktálva az állam, a kormányzás ügyeibe. Ezt a többvallású, ám szekuláris Indiában az amúgy mélyen vallásos Gandhi is épp így gondolta és hirdette…

Mire fel e hosszas elmélkedés? Aktuális oka van. Mindjárt kettő is...

ITT OLVASHATÓ

PÁLINKÁS: A SZABADELVŰEK ÉS A KONZERVATÍVOK TÖRTÉNELMI SZÖVETSÉGE NEM ÉRT VÉGET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: PÁLINKÁS JÓZSEF
2020.10.09.

„Mi már akkor is fontosnak tartottuk a szabadságot, a nemzetet, a demokráciát, a hagyományt, a keresztény tanítást, amikor a mai neofiták még egészen mást mondtak” – írja Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke egy évvel ezelőtt éppen egy, a Válasz Online-nak adott interjúban mondta ki, hogy nem zárkózik el a politikai szerepvállalástól, s mintha mostani írásának vége is effélére futna ki. A professzor lapunknak küldött mostani írása viszont Orbán Viktor minapi, libernyákozós publicisztikájára adott reflexióként is olvasható...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.10.16.

F E U I L L E T O N

Radics Viktória: Jelenlétátvitel
A Kieselbach Nagy István-albumát lapozgatva

I N T E R J Ú

Várkonyi Benedek: „Szonettben egy eposzt is el lehet beszélni”
Beszélgetés Báthori Csaba költővel, íróval és műfordítóval

K R I T I K A

Wagner István: „Szívkamra” – franciákkal

(Herzkammer – 30 Jahre Museum Langmatt, Baden, meghosszabbítva december 6-ig, – a tárlatvezetés megtekinthető a múzeum honlapján is –, a berlini Hatje Cantz Verlag kétnyelvű német–angol katalógusával.)

Széplaky Gerda: Művészet és bábáskodás

(BarabásiLab. Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve. Ludwig Múzeum, megtekinthető 2021. január 17-ig.)

György Péter: Kiismerhetetlen történetek

(Roskó Gábor kiállítása az acb Galériában október 30-ig látható.)

Báron György: Hóhérok dala

(Nincs gonosz. Német–iráni–cseh film. Rendező–forgatókönyvíró: Mohammad Raszulof.)

Nincs gonosz – mondja a film címével az iráni rendező. Nem az ember megátalkodott, hanem a rendszer, amely a rosszra kényszeríti. De ez így túl egyszerű volna. A tükörszerkesztésű négy történetben az első és a harmadik mese főszereplője öl, még ha legális módon teszi is, míg a másodiké és a negyediké a morális parancsot fontosabbnak tartja a jogi kötelességnél. Raszulof azt állítja, ugyan nincs gonosz, de léteznek gonosztettek, s embertársaink, akik azokat elkövetik. Mindig van választás...

Rákai Zsuzsanna: Could be

(Julia Lezsnyeva, Graun: Opera Arias – Decca, 2017)

Az Orfeo, A Mithridate, a Coriolano, a Britannico vagy épp az Armida áriáiban az énekesnő fantasztikus magabiztossággal uralkodik a legkegyetlenebb kihívások felett is: előadásában egyetlen frázis sem törik meg egy pillanatra sem, hangja mindig gyönyörű és fényes, és minden futamot, minden ékesítést valósággal meghökkentő könnyedséggel formál. Bár interpretációira általában véve nem jellemző a szenvedélyes, drámai szuggesztivitás, cserébe lenyűgöző az a természetesség, amellyel a tiszta virtuozitást képes makulátlan szépségű és végtelenül egyszerű jelenségként feltüntetni...

Molnár Zsófia: Rága­lom­hadjárat

(W. Shakespeare: Othello, Katona József Színház, október 10.)

Shakespeare klasszikusa nem történelmi, hanem emberi tragédia, csak a másság elfogadása és elutasítása kap időről időre változó felhangokat, hangsúlyokat, kontextust, motivációkat. Jago, a trombitás a vastagszájút gyűlöli, Jago, a katona a felettesét, aki előtte mást léptet elő, Jago, a férj az állítólagos szeretőt, aki ha mindezekhez még néger is (más a bőrszíne, a pedigréje, a vérmérséklete, bármiben más), az ideológiai lovat is ad a gyűlölködő alá. És innen indul a lavina, hogy úgy mondjam, a rágalomcunami, illetve a befolyásolhatóság és a hiszékenység drámája...

Fáy Miklós: Jóra fordul

(Monteverdi: Poppea megkoronázása – Eiffel Műhelyház, október 10.)

Nincs semmi baj, csak mintha már láttam volna ezt az előadást. Legalább tízszer. Valahogy így kell nyúlni a régi operákhoz, ez jelzi, hogy régi, de örök, bár én ilyen jellegű aranyifjúból sem ismerek többet, mint laza erkölcsű római nőből, így sokkal közelebb ez a színpadkép sem visz a történethez. Nem én vagyok a célközönség.

Károlyi Csaba: Jazz a rádióban

(Jazz a Bartók rádióban – Szerkesztő Veisz Gábor, műsorvezető Fellegi Lénárd, Bartók rádió, esténként 23.00–24.00)

Változatosan és ügyesen szerkesztett műsorsáv ez, péntekre és szombatra kerülnek a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kiváló válogatások. Megszólalnak a hazai zenészek, és hallhatjuk a világsztárokat. Ha valaki követi a műsort, biztosan figyelemre méltó összképet kap a műfajról.

Grecsó Krisztián: De hasznos

(Rogán Antal a Telexről: Nem tudom, mi az, a Telex YouTube csatornája, október 8.)

A Telex első videói között Rogán Antal vágtat el egy kérdés elől, a miniszter lezser és dühös egyszerre, előbbivel nyilván azt szeretné nyomatékosítani, hogy tényleg nem hallott róla, mi történt a Index háza táján, a másodikkal a tolakodást akarja erőből elutasítani, de túl gyorsan megy, konkrétan rohan, ezért hiába a képzett és pontosan adagolt hang – ami megtévesztésig hasonlít a főnöke hanghordozására –, mégis olyan, mint egy bábjáték, mintha egy termetes serpenyő elől kellene menekülni, és ezek a burleszkmozdulatok még dermesztőbbek, mint a pletykák, az ilyen-olyan felvételek, mert a fantázia ilyenkor még kegyetlenebbül dolgozik, és nehezen tud másra gondolni a szomorú választópolgár, mint arra, hogy te jóisten, mi mehet ott...

Hermann Veronika: Szövevényes, bús történet

Marilynne Robinson: Háztartás. Fordította Szabadkai Bernadett. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 244 oldal, 4499 Ft

Robinson regényei az útkeresés és a hazatalálás univerzálissá tágított fogalmairól szólnak. Arról, hogy ennek mennyi fajtája van, és mind lehet gyönyörű; hogy egy átlagos ember hogyan talál célt vagy válik céltalanná; hogy a család, noha törékeny, mégsem törhet szét végleg; hogy mit jelent egyedül és mit jelent közösen magányosnak lenni; hogy van olyan, hogy otthon, és el is lehet veszíteni. És közben a Háztartás megenged egy ennél grandiózusabb olvasatot: valójában két embertípusról szól. Az egyik, aki vágyik az otthonra, a másik, aki nem. Az egyik futva halad át az életen, „amely nem követelt tőle különösebb odafigyelést”, a másik megfontoltan halad át az életen, és mindenre odafigyel. Ruthie és Sylvie az első, Lucille és a nagymama a második típusba tartoztak. Emiatt nem értették egymást, nem várták egymást, és mindig csak egymást várták...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Márton László: Ex libris

Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb
Nemes Anna: Előled
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni
Borcsa Imola: Magnebéhat

Kelemen Ágnes Katalin: A jó a gonosznak kedvezett?

Götz Aly: Európa a zsidók ellen 1880–1945. Fordította Kerényi Gá­bor. L’Harmattan Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 384 oldal, 3990 Ft

Aly azt fejti ki könyvében, hogy a holokauszt elválaszthatatlan a XIX. és a XX. század legcsodálatosabb eredményétől: az oktatás kiterjesztésének köszönhető tömeges társadalmi felemelkedéstől. Tehát a jó a gonosznak kedvezett. Egyre több embernek lett módja az oktatást a társadalmi mobilitás eszközeként használni, és ezt a zsidók korábban kezdték, így egyre többen kerültek abba a közelségbe velük, ami a gyűlöletre váltható irigység alapfeltétele. Ezt „vitára bocsátott nehezen elviselhető belátásként”, nem tézisként tálalja. Éppen az olvasó gondolkodásra késztetése a könyv legnagyobb érdeme...

Lovász Andrea: „Egész világ ellenségünk...”

Meseország mindenkié. Szer­kesztette Nagy Boldizsár. Bölecz Lilla rajzaival. Labrisz Leszbikus Egyesület, Budapest, 2020, 180 oldal, 3000 Ft

A kilenc ismert író és nyolc, pályázat útján kiválasztott szerző művei közül csak néhány van szerkezetileg, nyelvileg rendben, amelyikben nincsenek logikai hibák, rossz mondatok, idétlen nevek vagy giccsbe hajó kinyilatkoztatások. Tompa Andrea erős (bár kissé túlstilizált) szövege, Vas Laci a kötet egyik legjobbja, a különleges képességű, talált gyermek meséje ez is ‒ nem feledve, hogy az örökbefogadásról olvastunk már megrázóan szép balladát Tóth Krisztinától: A lány, aki nem beszélt (Móra, 2015). Lakatos István eredetmeséje arról, hogyan lett boszorkánnyá Jancsi és Juliska mézeskalácsházas banyája, megrázó drámaisággal szólna – ha nem rontaná el a motiválatlan megbotránkoztatási szándék, s Gimesi Dóra Óriásölő Margaratje kissé direkt módon, de leginkább foglalja össze azt, amiről e kötetnek szólnia lenne jó: a saját félelmeink a legnagyobb legyőzendő óriások. A küldetés súlyától mintha mindvégig remegne az írók hangja: a tragikus mondatok, érzelgős közhelyek („Mindenki megérdemli, hogy magához hűen éljen”, „Csak az igazán nagyok elég nagyok ahhoz, hogy kicsik legyenek”) mögül alig hallatszik ki (mindössze!) két apró geg s Csehy Zoltán fantasztikus jutalomjátéka...

Halmi Tibor: A bevackolódás esélye

Kemenes Henriette: Odú. FISZ, Budapest, 2020, 61 oldal, 2000 Ft

A menekülés egy lehetséges formája lehet, ha önös emberi konfliktusaink helyett a körülöttünk lévő állatvilágra koncentrálunk. Kemenes Henriette versbeszélője mindinkább a madarak, kutyák, nyulak és egyéb állatok felé irányítja a figyelmét. Empátiát és mély elköteleződést érez irántuk. Azonban nincsenek illúziói: „Tudom, hogy végül úgyis minden állat fejébe golyó, / s hátába tőr kerül” (Mégis)...

Weiss János: „Be kellene látnia mindenkinek”

Szénási Sándor: Szabadság, elvtársak! 30 éves a rendszerváltás. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2020, 194 oldal, 3600 Ft

A mindenkit foglalkoztató nagy kérdés azonban az, hogyan jutottunk el idáig, a mába: hogyan kerülhetett sor a rendszerváltás „kifordulására” vagy megtagadására? Ha az interjúk alapján ennek történetét kellene elmesélnem, talán az alábbi három idézetet használnám sarokpontként. Elek István arról számol be, hogyan került sor Csurka István megerősödésére az egykori MDF-en belül: „A társadalmi elégedetlenséget és a saját táborunk rossz hangulatát érzékelve kezdett el […] egyre gyakrabban visszanyúlni ahhoz a hagyományhoz, amit feltehetően még az apjától örökölt, és amit én plebejus radikalizmusnak nevezek. Ez a gondolkodásmód a két háború között működő szélsőjobboldalnak nagyon sok érvét, állítását felszívta magába […].” (115.)...

Radnai Dániel Szabolcs: Zene − nem mindegy, kié

Ignácz Ádám: Milliók zenéje. Populáris zene és zenetudo­mány az államszocialista Ma­gyar­or­szágon. Rózsavölgyi és Társa Ki­adó, Budapest, 2020, 356 oldal, 2990 Ft

A kötet akadémiai fókuszú kérdezésmódja szakít a hazai populáris zenei tárgyú munkák azon hagyományával, amely különböző kultikus előadók, pophéroszok kánonját alakítja narratívává. Az Ignácz által elmesélt történet igazi főszereplői ezzel szemben a huszadik század közepének, második felének azok a meghatározó magyar zenetudósai (Szabolcsi Bence, Pernye András, Gonda János) és zeneszociológusai (Virányi Iván, Losonczi Ágnes), akik munkáik révén bekapcsolódhattak a kelet-európai marxista zenetudomány vérkeringésébe, esetenként nyugati visszhangra is találva − élükön a páratlan aktivitású Maróthy Jánossal, a magyarországi populáriszene-kutatás valóságos frontemberével...

Szokács Kinga: Szaporodjatok és sokasodjatok

Elli H. Radinger: A farkasok bölcsessége. Mire taníthatnak bennünket a vadon lakói. Fordította Malyáta Eszter. Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, 268 oldal, 3490 Ft

Radiger nem csupán a Yellowstone farkasairól számol be, hanem a németországi farkashelyzetet is bemutatja. A „csomagtartós farkasok” nevű összeesküvés-elmélet hívei szerint a farkasokat Kelet-Európából szállítják teherautóval, és nem is igazi farkasokról van szó, hanem kitenyésztett keverékekről, ezért nem is kell védeni őket. Nem könnyű az álhíreket megkülönböztetni a valós hírektől, ennek érdekében is sokat dolgozik a szerző. Németországban bizonyos falvakban a farkasok nappal is a házak között járnak, és reménykedhetünk, hogy egyre többen lesznek...

I R O D A L O M

Kiss Tibor Noé: Még akkor is szerettelek

Arról álmodtam, hogy a férjem éppen olyan lesz, mint te, olyan erős és bölcs. Még akkor is szerettelek, amikor kiabáltál velem, vagy megütöttél. Kicsi voltam, de már tudtam, hogy lehetne ennél sokkal rosszabb is. – – – Sokkal jobb a lábam, mint ennek a nőnek, de én mégsem vennék fel ilyen rövid szoknyát, főleg nem egy temetésre. A kezem izzad, gyűrődik benne a papír, a temetési beszédem. Anyám széke lassan belesüpped a homokba, minden mondat után egyre mélyebben süppedünk el az életünkben. A temetőszolgák lehajtott fejjel állnak, a rokonaim az eget bámulják. Menjetek haza a picsába, és igyatok valamit helyettem is, tudom, hogy ezt mondanád, ha még itt lennél velünk. Három hónapja láttalak utoljára, de az nem te voltál, már évek óta nem te voltál az, hanem csak valami rossz, kifakult árnyék, a saját kifakult árnyékod. Remegő dadogás, csontsovány test. Cigarettaparázs ütötte lyukak a szőnyegen, a terítőn, a hálóruhádon, a takarón, a párnán. A bőröd sárga. Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden. Meg is fogod találni a lelkemet, és benne egész letisztult szép, gyöngéd szeretetemet. A nő arcán nincsenek érzelmek, miközben olvas...

Turi Tímea: Tapintat

Kikanyarodtak a főútra. Az anyósom gondolkozott, bekapcsolja-e a rádiót, de aztán csak az ablakot húzta le félig, és megkérdezte Ferit, mit reggelizett. Nem hallotta a választ a süvítéstől, ezért visszahúzta az ablakot. Bekapcsolta a rádiót, aztán ki. Úgy sejtem, előbb-utóbb talán rólunk is beszéltek: a gyerekek mindig hálás beszédtémák. Feri szeretetett és jól tudott büszke lenni a lányára és az ő családjára, az ő önálló, német életükre: tíz éve költöztek ki, de gyakran jártak haza hozzá, néha ő is meglátogatta őket. De hát az anyósom és Feri is naponta beszéltek, csak a gyerekekről nem lehetett beszélni végig egy ennyire hosszú úton. Egy kisteherautó ügyetlenül előzte meg őket, az anyósom tülkölt és felcsattant, káromkodott.

A vírus első napjaiban hívta fel a férjem, hogy van. Tevékeny ember volt, épp a piacról jött, és mintha nem is értette volna a nem várt figyelmességét: mert hát hogy lenne, jól. Tegnap jött haza a lányáéktól, és mintha egy másik országba érkezett volna, nem találja a helyét. Mikor letette a telefont, a férjemen átfutott a kétely, hogy nincsenek-e már lezárva a határok, de aztán elhessegette a gondolatot, Feri mindig is megbízhatóbb volt a Híradónál...

Péter János: Hamarabb

Elhatározta, hogy a költözésig Eleket mindennap ki fogja vinni az udvarra. Hadd legyen levegőn a kis jószág, egyen igazi füvet, tyúkhúrt, sétáljon, a panelban maximum az erkélyre teheti ki, oda meg minek. Esetleg a szobájában rohangálhat. Kíváncsi volt, hogy megismeri-e majd, így egy hét távollét után. Vagy apához fog jobban kötődni, végül is apa etette, és azt is megígérte, hogy mindennap játszik vele egy kicsit, dédelgetni fogja. A kaját Zsófi kiporciózta, minden napra egy kis dobozkában, mondta, hogy egy kis nyers zöldség is jöhet hozzá. Eleinte abban gondolkodott, hogy Dominiket kéri meg, hogy mindennap jöjjön át, de nem lett volna egyszerű apa munkaidejével összehangolni. Ahogy majd Dominiket sem lesz egyszerű összehangolni, ha ők visszaköltöznek Újpestre. Itt ismerkedtek meg, biciklivel negyedórára laknak egymástól. Ja igen, biciklizni se nagyon fog, de ez volt a legkevesebb, ami zavarta...

Burns Katalin: Útrakelés

Neked megvallom, Asszonyom Szűz Mária: a hajóút az én ötletem volt. Édesanyánk irgalmazz, Apának nem mertem szólni róla, csak amíg aludt, megigazítottam a háta mögött a sárga törölközőt a kifakult balatoni vitorlással. Anya úgy nevetett, hogy a kezével eltakarta a száját teregetés közben, nehogy megzavarjuk Apát odabent, a fotelban. Sosem mondta, hogy Apa már régóta nem kap munkát, de én láttam az emailt Apa telefonján. Már a munkaruhája sem volt elől, hiányzott a mosásból. Miért pont hajóval, kérdezte Anya, egy hajóról az út végéig nem lehet kiszállni. Azért, mert egy vonatkocsiban nincs elég hely hármunknak, mondtam...

Hegedűs Vera: Isten háza

De én előtte sem voltam férfi. Akkor a vagyontalanok birkózásban, ivásban meg a lányok elcsábításában mérhették az értéküket, a vagyonosokra meg mindig is más, számomra ismeretlen szabályok vonatkoztak. Gyerekkoromban anyám óvott meg a kegyetlen méretkezési szertartásoktól, aztán pedig a papneveldébe kerültem, ahol kiderült, hogy a férfiasságnak önmagában nem sok értelme van, mert egyedül isten szeretete adhat értelmet, és az mindenek fölött áll, így tanultuk. Tetszett ez a gondolat, hogy istennek egyformán kedves az egészséges és a béna. Az ő szeretetét nem a testek nyerik el, hanem a halhatatlan lélek, végső soron tehát nem púpos vagyok, nem vigasztalan csontváz, nem garázda hús, hanem egy soha ki nem hunyó, minden égövi jelenség és földindulás közepette világló, ragyogó vörös láng. Ahogy a liturgiákra és bibliaértelmezésre vonatkozó tudásom egyre nőtt, úgy ez a láng is egyre erősebben égetett. Kőszikla volt a hitem a politikai konfliktusok, infláció, gazdasági válság, hadászati műveletek, kivándorlás, elszegényedés mocsaras országában. Csodáltak is érte a papneveldében; Imrének elég egy kis láng is, ti meg itt milyen tüzeket akartok gyújtani, mondogatta a főtiszteletű atya a többi növendéknek...

Vedres Ági: már csak körvonalakból

Vedres Ági: mindennap

Vedres Ági: párás erdő

Bozsik Péter: Irkalap

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.10.16.

P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Hungary helps

„Hogy ki merre indult a rendszerváltás után, és ki mit csinált, azt onnan lehet tudni, hogy ki milyen testsúlyt regisztrálhat jelenleg. Mert az (...) üzletemberek (...) slankok és gyorsak, a politikusok pedig erőteljesek és nehezek, hogy ne fújja el őket az ellenszél.”

Mindezt erőteljes és nehéz miniszterelnökünk mondta az R4S Consulting budapesti irodájának megnyitóján, üzenete napnál világosabb.

A kormányfői potroh kiterjedésében beállott impozáns mérvű növekmény kizárólag teleológiai szempontból értelmezhető, a télosz pedig nemcsak a haza üdve, mint gondolnók, több annál. Kormányzó urunk, mint minden igazi államférfi, az Örökkévaló kozmikus tervében vesz részt, annak megvalósulása érdekében tusakodik vitéz lovagként, vagy inkább szumóversenyzőként, ellenfeleit a dohjóból egyetlen mozdulattal kihajítván. Erő kell hozzá, de főleg testsúly, nem is kicsi, mármint erőteljes és nehéz miniszterelnökünk szerint. Nem állítjuk, hogy a történelem is őt igazolja, evvel együtt kihízott politikusokra vonatkozó példákat sorolhatnánk az öregedő Kubiláj mongol nagykántól kezdve VIII. Henriken át az olyan további illib kiválóságokig, mint Georgij Malenkov, Laurent Kabila vagy Idi Amin. Mindannyian nehezek, erőteljesek és hatalmasok voltak, persze nem annyira, mint a magyarok potrohos fejedelme, de azért eléggé...

Demény Péter: Az előzékeny óriás
Marius Tabacu (1952–2020)

Herczog László: Jogalkotás, vagy amit akartok

Gadó Gábor: Függőségek

Csillag István: A birnami erdő

Kovács Zoltán: Süket fülek

Földvári Zsuzsa: Átmenetileg letűnt a szélsőjobb
Hogyan győztek a szociáldemokraták Bécsben?

Magabiztos sikerrel erősítette meg a bécsi polgármester a szo­ciál­de­mok­raták vezető pozícióját a vasárnapi helyhatósági választáson. A politikailag régimódinak tartott Michael Ludwig kényelmesen válogat a lehetséges koalíciós partnerek között, az országos pártvezér megfejtené a győzelem titkát...

Bauer Tamás: Megérte?

Deák Dániel: Ítélet az akadémiai szabadságról

Október 6-án látott napvilágot az EU Bírósága („EUB”) ítélete az ún. lex CEU ügyében (C-66/18.). Mint már nem először, a magyar kormánynak a jogállami problémákkal kapcsolatos álláspontját az uniós bírói hatóság ismét elvetette. A döntés súlyát növeli az a körülmény, hogy az ítélet nagytanácsban született. A jogeset végeredménye annyira nyilvánvaló, hogy senkit nem is lephetett meg a döntés. Érthetően itthon és külföldön egyaránt élénk visszhangot váltott ki. A sajtó tárgyalta az ügy politikai hátterét, és taglalta a lehetséges politikai következményeket. Kevés figyelem jutott azonban magára az ítéletre...

Ádám Péter: Fontos-e még a franciáknak a köztársaság?

Franciaországnak kerek másfél évszázada köztársaság az államformája. Az államformát első cikkelyének első mondatában az 1958-as alkotmány is rögzíti: „Franciaország egyetlen osztatlan egészet alkotó, vallási szempontból semleges, demokratikus és szociálisan érzékeny köztársaság.” Mi több, az alkotmány 89. cikkelyének utolsó bekezdése kimondja: „A köztársasági államforma megváltoztatásának ügyében nem lehet alkotmánymódosítást kezdeményezni.” A franciák túlnyomó többségének szemében, hosszú időn át, ez az államforma egyet jelentett a hazával. De vajon számít-e még valamit a franciáknak a köztársaság? Vajon ragaszkodnak-e még a vele kapcsolatos eszményekhez, értékekhez, alapelvekhez?

Jane Roe: A kígyó ravaszságával

Áder János köztársasági elnök 2020. október 5. napján a Kúria elnökének dr. Varga Zsolt Andrást javasolta. Dr. Varga Zs. András a jelölést annak ellenére elfogadta, hogy bár 2020. július 3. napjától bírói kinevezéssel rendelkezik, bírói szolgálati jogviszonya jelenleg szünetel, bíróként soha nem ítélkezett. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága 9 igen és 2 nem szavazattal támogatta jelölését...

Gerevich András: Kimért, kemény szenvedély
Louise Glückről, a 2020-as irodalmi Nobel-díj nyerteséről

Frojimovics Kinga: Dúró Dórának ajánlom – olvasásra

Csepeli György: A csendes értelmiségi
Hernádi Miklós (1944–2020)

Szicherle Patrik–Krekó Péter–Molnár Csaba: Rossz közérzet a külpolitikában
Autoriter befolyás az uniós intézményekben

Korábbi elemzéseinkben megmutattuk, hogyan befolyásolják Kelet-Közép-Európában a célországok nyilvánosságát a „fortélyos hatalom” eszközeivel olyan autoriter rezsimek, mint Oroszország és Kína, és hogy mennyire sikeresek ezek a törekvések. Legújabb kutatásunk arra kereste a választ, miként jelennek meg az orosz és kínai fortélyos hatalom politikai, gazdasági, technológiai és információs eszközei az Európai Unióban, kiváltképp az Európai Parlamentben. Eredményeink szerint az uniós intézményrendszer, főként a parlament, ellenállóbb a tekintélyelvű rezsimek – főleg Moszkva és Peking – befolyásolási kísérleteivel szemben, mint az uniós tagállamok többsége külön-külön. A volt szocialista blokkból érkező EP-képviselők, beleértve a magyar delegációt, meglepő módon különösen kritikusak az autoriter rezsimekkel – legalábbis ami az EP-szavazataikat illeti.

V I S S Z H A N G

Király G. István: Diagnózis 2.0

Cifra Mihály: Téves látlelet

Ludányi András: Konklúzió

P Á R A T L A N

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

jos: EGY KOFÁVAL TÖBB

Dobozi István: GERONTOKRÁCIA

ICs: KONTRASZT

Lantai András: FELLÉPTEK

Bakos András: CSAK A HARC

pá- ti-: LÉLEKAMPUTÁLÁS

Huszár Ágnes: AKNA A MAB-BAN

-átkai: BIZTONSÁGBAN

Völgyi Ferenc: JÓSLAT

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

ITT OLVASHATÓ

EGY MAGYAR RÉGIÓBAN HALTAK MEG A LEGTÖBBEN RÁK MIATT AZ EU-N BELÜL

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.10.16.

2016-ban az Európai Unióban összesen mintegy 4,5 millió haláleset volt, ezek nagyjából negyedének volt valamilyen fajta rákos betegség a kiváltó oka. Százezer főre az EU 27 tagállamában átlagosan összesen 257 rákos haláleset jutott.

Magyarország összes NUTS 2. besorolású régiójában – Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon – ennél jóval magasabb, 300 feletti volt az ilyen halálesetek aránya. Sőt, az Eurostat regionális évkönyvének nemrég megjelent 2020-as kiadásából az is kiderül, hogy

Közép-Dunántúlon volt az egész EU-ban a legtöbb rákos haláleset.

Egészen pontosan 364 ilyen halálok jutott 100 ezer lakosra ebben a régióban.

Közép-Dunántúlt a leginkább érintett régiók listáján öt másik magyar régió követte – sorrendben Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Magyarország és Dél-Alföld – a hatodik helyen volt az első nem magyar régió, Horvátország belső, azaz nem tengerparti része. Uniós regionális lebontásban általánosságban az látszik, hogy a rákos halálozások szempontjából a kelet-európai és balti régiók a leginkább érintettek, ezen belül is leginkább a magyar, horvát, szlovák és lengyel régiók emelkednek ki...

ITT OLVASHATÓ

ÖTEZER ÚJ PARKOLÓ AZ AUTÓKNAK ÉS A KERÉKPÁROKNAK

MAGYAR ÉPÍTŐK
Szerző: Budapest Fejlesztési Központ
2020.10.16.

Összesen 3000 P+R parkoló és 2000 B+R biciklitároló tervezését kezdi meg a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a nemrég megjelent kormányhatározat értelmében a fővárosi agglomerációban.

A BFK az elmúlt hónapokban részletes tanulmányt készített a budapesti agglomeráció állomásainak megközelítéséhez szükséges P+R és B+R fejlesztési stratégiáról.

Ma három ingázóból kettő autóval jön a fővárosba

A fővárosba vezető 11 vasútvonal és az összes HÉV valamennyi érintett agglomerációs állomásán és megállóhelyén, 108 település összesen 171 helyszínén vizsgálták meg, hogy mennyi a jelenlegi kapacitás, mennyire lenne igény most és a számítások szerint a jövőben hogyan fog növekedni a forgalom...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN EZT EGÉSZEN BIZTOSAN NEM FOGJA CSAK ÚGY ELENGEDNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.10.16.

...Nem tudom, de egyre inkább úgy tűnik, egy esetleges vereségre készül Orbán. Előbb a választási bizottság elnökét váltotta le, hogy még jóval a választásokat követően is az ő embere legyen pozícióban, most pedig nagyon úgy néz ki, hogy Karas Mónikát, a Médiatanács kormányközeli elnökét még mandátuma lejárta előtt eltávolíthatják, hogy valakit kinevezve a helyére – nyilván egy Fidesz katona kerül ide – 9 évre biztosítva legyen a pozíció. Nyilván letagadták, és az nem is úgy volt, pláne nem azért, de aki ezeket el is hiszi, az nem élt Magyarországon az elmúlt 10 évben. A Fidesz megkezdte a pozíciói bebiztosítását egy esetleges választási vereség esetére. Számukra fontos az, hogy minden fontos poszton az ő emberük legyen, ezzel lényegében ellehetetlenítve a fontos döntéseket. Ezeket az embereket nem lehet majd csak úgy eltávolítani, hiszen azt diktatúrában szokás, olyan helyeken, mint amilyenné tette Orbán ezt az országot.

Felelősségre vonásra mindenképpen szükség lesz, olyan még egyszer nem fordulhat elő, mint ami a rendszerváltás idején történt. Ha nem söpörjük ki a szemetet – értsd a felelősök felelősségre vonása -, akkor a kövek alól vissza fognak mászni évek, évtizedek után. Az olyan tolvajoknak, mint akik ma a kormány közelében tevékenykednek, mindenféle bűncselekménytől el kell venni a kedvüket. Nem pénzbüntetéssel, meg egyéb, semmit sem érő marhaságokkal, hanem akár törvény szerint kiszabható börtönévekkel is. Egy politikus olyan hatalom birtokában van, amivel visszaélve sokkal súlyosabb büntetést érdemel. Egy teljes ország bízta rájuk az állam vezetését, amiért a mentességen túl egy sor olyan előjog jár, ami senki másnak. Azonban ez azt is jelenti, hogy bűnelkövetés esetén is speciális büntetés vár rájuk...

ITT OLVASHATÓ

KORONAVÍRUS HÍRADÓ: HÁROMSZOR IS REKORDOT DÖNTÖTT AZ ELHUNYTAK SZÁMA A HÉTEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2020.10.16.

A koronavírusban megfertőződöttek száma a héten meghaladta a 40 000 regisztrált esetet, aminek 67 százaléka a második hullámban jelenleg is aktív. Egyre nő az egy nap elhunytak száma, már több mint 1 000 ember vesztette életét, többségük 65 év feletti volt. A múlt heti híradó óta a gyógyultak száma átlépte a 10 000-et, ma ez a szám 13 134. A kórházban ápoltak másfélszer, a lélegeztetőgépen lévők száma kétszer annyi, mint az első hullám csúcsán. Nagyon változó a napi tesztek száma, átlagosan viszont kevesebb mint 10 000 tesztet készítünk. Heti összefoglalónk a járványról...

ITT OLVASHATÓ

MEGBUKOTT A KORMÁNY KLÍMAVÉDELEMBŐL

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2020.10.17.

Az Európai Bizottság által közzétett uniós értékelésben csúnyán leszerepeltek a saját kormányzását klímabajnoknak tartó Orbán Viktor éghajlatvédelmi céljai. Az egységes elvek szerinti listán a – megosztott – utolsó helyre kerültünk.

Málta mellett Magyarország vállalta az uniós tagállamok közül az EU felé a leggyengébb 2030-as klímavédelmi intézkedéseket – derül ki az Európai Bizottság által a minap nyilvánosságra hozott szöveges értékelések alapján képzett számításunkból. 

A testület, okulva a 2020-as klímavédelmi célok megfogalmazásának és elérésének kudarcából, 2030-ra valamennyi tagállamtól egységes módszertan szerinti elképzeléscsomagot kért be. Ezek lettek a Nemzeti Klíma- és Energiatervek (NEKT), aminek első változatát tavaly, a végsőt pedig idén év elején küldte el az Orbán-kormány Brüsszelbe. Az előjelek sem voltak biztatók: miután szakértők az első változat célértékei láttán nem csak hogy elkeseredtek, de az iratot jórészt tárgyalhatatlanul pongyolának is ítélték. Az anyaghoz később az Európai Bizottság is lesújtó megjegyzésekkel látta el. A tagállamokra adott megjegyzésekből képzett akkori összehasonlítások alapján Magyarország Romániával együtt került a leghátsó padba. Brüsszel a tavalyi évet biztosította arra, hogy a megjegyzések, bírálatok alapján a tagállamok javítsanak terveiken. 

Bár a magyar kormány váltig büszkélkedik klímavédelmi erőfeszítéseivel – Orbán Viktor egyenesen klímabajnoknak nevezte Magyarországot –, a többi tagállammal, egységes elvek alapján összevetve nekünk még a – megosztott – utolsó helyről sem sikerült elmozdulnunk. Az Európai Bizottság a héten tette közzé az országonkénti, - az arra fogékonyak számára – akár számszerűsíthető jelentéseit. Az első szempont a vállalt üvegházgáz-kibocsátás-csökkentési mérték. Miközben az 1990-es szinthez viszonyított – az Orbán-kormány által is széles körben hangoztatott – adatot is bekérték, a végső értékelésként közzétett, összefoglaló táblázatukban csak bizonyos kibocsátások 2005-höz viszonyított csökkentési értéke szerepel. Eszerint Magyarország 7 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-vágást vállal. Ezt az EU a korábbi, közös megállapodásba illeszkedőnek ítélve nyugtázza. (Mindazonáltal épp most zajlik a csökkentés fokozásáról előrehaladott uniós vita, amit Orbán Viktor abszurditásnak nevezett.) Számszerű összevetésünkben az üvegházgáz-csökkentési értékelést nem vettük figyelembe, mivel ez – néhány tagállam kivételével – megegyezik, amennyiben az EU szinte mindenkitől elfogadja a közös célokhoz nyújtott, saját adottságok szerinti erőfeszítéseket. (Ebben csak Görögország és Portugália kap bírálatot, Szlovákia, Szlovénia és Svédország viszont kiemelt dicséretben részesül.)...

ITT OLVASHATÓ

WHO: A JÁRVÁNY MÁSODIK HULLÁMA SOKKAL SÚLYOSABB LESZ, MINT AZ ELSŐ VOLT

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2020.10.16.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztett, hogy ötszörösen több halálesete lehet a koronavírus-járvány második hullámának, mint amennyien elhunytak az első hullám áprilisi csúcspontján – írja a CNN. A WHO európai igazgatója, Hans Kluge úgy nyilatkozott:

„Az epidemológiai modellekből származó előrejelzések nem túl bíztatóak… Ezek a modellek azt mutatják, hogy amennyiben folytatódik a fellazítás politikája, 2021 januárjáig a napi halálozási ráta négyszerese-ötszöröse lehet annak, amit áprilisban feljegyeztünk.”

További aggodalomra ad okot, hogy a járvány jelenleg lakosságarányosan jobban terjed Európában, mint az USA-ban.

A járvány ráadásul olyan helyeken is nagy erővel tért vissza, ahol azt az első hullám alatt viszonylag hatékonyan tudták korlátolni – pl. Németországban és Franciaországban. Franciaországban már több mint 800 ezer koronavírussal fertőzött személyt azonosítottak be és nemrégiben egyetlen nap leforgása alatt 30 ezer beteget regisztráltak. Ezért a francia kormány kijárási tilalmat hirdetett este 9 utánra, aminek betartatásáért 12 ezer rendőr fog felelni...

ITT OLVASHATÓ

KÖZEL 20 EZER BETEGET KÜLDTEK HAZA TAVASSZAL A KÓRHÁZAKBÓL

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2020.10.16.

Szél Bernadett féléves küzdelem után hozzájutott az adatokhoz. A kormány korábbi magyarázatai komoly csúsztatások a számok tükrében.

Április 7-én szűkszavú levelet kaptak a kórházak vezetői Kásler Miklós erőforrás-minisztertől. A levél rövidsége ellenére a koronavírus-járvány első hullámának legtöbbet vitatott dokumentuma lett: a miniszter ebben rendelte el, hogy április 15-éig minden fekvőbetegeket is ellátó intézményben tegyék szabaddá az ágyak 60 százalékát, hogy azokra bármikor elhelyezhessenek covidos betegeket.

A kormány mosta kezeit

Az időben meghozott, szigorú kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az első hullám visszatekintve már hullámnak sem nagyon nevezhető: a kiürített kórházi ágyakra alig kerültek fertőzöttek, ezért Kásler intézkedésére össztűz zúdult. A hazaküldött – nagy részt idős, krónikus betegek – és hozzátartozóik nehéz helyzetekben találták magukat. Számos olvasónk számolt be erről:

„Anyám lelkileg összetört” – így megy a kórházak kiürítése

A koronavírus-járvány miatt a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani. Sok olvasónk számolt be arról, milyen nehéz helyzetbe kerültek beteg hozzátartozóik és ők is emiatt.

Kásler intézkedése olyannyira elhibázott volt, hogy a miniszter egy idő után mintha le is tagadta volna:

"Ilyen utasítás soha nem hangzott el. A kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk"

– magyarázkodott...

ITT OLVASHATÓ

A LÁJKOK DIKTATÚRÁJÁBAN SAJÁT MAGUNKRÓL JELENTÜNK

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2020.10.17.

Byung-Chul Han berlini sztárfilozófus Pszichopolitika című újabb kötetében tovább ostorozza a neoliberalizmust: a közösségi média kerül célkeresztbe, a nehéztüzérséget pedig Marx, Foucault és Heidegger képviseli. A retorikai tűzijátéknak azonban nagyobb a füstje, mint a lángja.

Byung-Chul Han nem szereti a fogyasztói társadalmat. Ez már persze rég kiderült a koreai-német filozófusról: magyarul tavaly megjelent kötetében, A kiégés társadalmában azt fejtegette, hogy a modern élet természetes velejárója a kiégés, erről pedig a neoliberális kapitalizmus tehet. Nemrégiben magyarul is megjelent kötetében, a Pszichopolitikában ismét ezzel a témával foglalkozik, csak itt nem az egyéni kiégést helyezi a középpontba, hanem azokat a hatalomtechnikákat, amelyeket ez a rendszer alkalmaz (és amelyekhez a neoliberális kapitalizmus minden tagja tevékenyen hozzá is járul). Ebben az új esszékötet hasonlít az előzőre: a kiégést is magunk idézzük elő, a lájkok diktatúrájában pedig önként adjuk fel a szabadságunkat, és építjük az orwelli disztópiát.

A Psychopolitik 2014-ben jelent meg németül. Az már akkor is világos volt, hogy a techcégek és a közösségi média mekkora hatalommal bír az emberek élete felett, de ez a téma igazán csak a 2016-os amerikai elnökválasztás után került a figyelem középpontjába. Ha már politikáról van szó, Han szerint a politikai magatartás is megváltozott ebben az új világrendben, ugyanis az ember nem a politika létrehozójaként van jelen az államban, hanem ugyanúgy, mint az élet minden más területén: fogyasztóként...

ITT OLVASHATÓ

DIGITÁLIS BIZTONSÁG 60 ÉV FELETTIEKNEK – ONLINE MŰHELYFOGLALKOZÁSOK 60+

FÜGGETLEN MÉDIAKÖZPONT
Szerző: FÜGGETLEN MÉDIAKÖZPONT
2020.10.

Időpontok: 2020. október 21., szerda, 14:00 – 16:00 és október 28., szerda, 14:00-16:00

Regisztráció: 2020. október 18-ig az online űrlapokon.

Október 21.: https://forms.gle/ySutdbWews2m6ZEBA

Október 28.: https://forms.gle/5FkHRCAXAV2FELYE6

A bűnelkövetés mindig gyorsabban halad a korral, mint az áldozatvédelem, így számtalan új típusú veszély leselkedik ránk az online térben is. A 60+ nemzedék különösen ki van téve a megtévesztő tartalmaknak az internetes kommunikáció rendkívül gyors és gyakran nehezen követhető változásai miatt. A legjellemzőbb csalási és megtévesztési módszereket azonban könnyen kiismerhetjük, kellő óvatossággal és ismeretekkel felvértezve pedig sok bajtól óvhatjuk meg magunkat és környezetünket. Ahogy a „hagyományos” módszerek ellen egyre hatékonyabban védekezünk, ugyanúgy tanulhatók a digitális bűnmegelőzés technikái is.

A két – azonos tartalmú – műhelyfoglalkozáson egyebek közt az alábbi kérdésekre keressük a választ:

• Mi a leggyakrabban használt online csalások módszertana?

• Mit tegyünk, ha gyanúsnak találunk egy oldalt vagy levelet?

• A becsapás pszichológiája: hogyan készüljünk tudatosan a megtévesztő tartalmak kiszűrésére?

• Melyek a legelemibb biztonsági intézkedések a számítógépünkön és az internetes életünkben?

A képzést Lőrincz Marcell, a Független Médiaközpont trénere tartja.

A foglalkozás programja:

14.00 –14:15 – Bejelentkezés, ismerkedés

14:15 – 15:15 – Esettanulmányok, gyakori módszerek ismertetése, online veszélyek megbeszélése

15:15 – 16:00 – Gyakorlati tanácsok

A két műhelyfoglalkozás ingyenes, de regisztrációhoz kötött az online űrlapokon.

Október 21.: https://forms.gle/ySutdbWews2m6ZEBA

Október 28.: https://forms.gle/5FkHRCAXAV2FELYE6

Alkalmanként maximálisan 15 fő jelentkezését fogadjuk el. A műhelyfoglalkozás linkjét az eseményt megelőzően küldjük el a regisztrált résztvevőknek.

Regisztrálás előtt olvassa el Adatkezelési Tájékoztatónkat!

ITT OLVASHATÓ

AZ ÁLLAM PRÓBÁLJA MAGYARÁZNI A NEGYEDÓRÁIG ELÉRHETŐ MILLIÁRDOS PÁLYÁZATOT, DE A SZAKMÁT NEM HATJA MEG

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.10.17.

Magyarország, mint a világ annyi más országa a koronavírus alatt szeretné támogatni azokat az előremenekülő vállalkozásokat, amelyek fejlesztéssel, beruházással óvnák meg a munkavállalóikat. Ám, ha a célpályázat egészen furcsa körülmények között bonyolódik, a segítség inkább csak nagyon elkeseríti a vállalkozásokat és a pályázati szakmát.

Az idei iskolaév a hazai vállalatok és a pályázatírók számára is egy tanulságos történettel kezdődött. A szakma egyszer csak azt vette észre, hogy augusztus 31-én, hétfőn a HIPA honlapjára felkerült, hogy másnap 8 órától újra be lehet adni az intézmény Versenyképesség Növelő Támogatási Program (VNT) pályázatát.

Ez egy olyan támogatási konstrukció, amelyet a versenyképesség-növelő támogatásról szóló rendelet alapján írták ki, és amelyet azon méretesebb vállalkozások vehettek igénybe, amelyek

- nagy foglalkoztatók,

- nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt (árbevételük, vagy megrendeléseik negyedét elvesztették),

- amelyek vállalták, hogy előre menekülnek, vagyis beruháznak, fejlesztenek.

A program ezeket a beruházásokat segíti vissza nem térítendő támogatással, akár 30-40-50 százalékos arányban is, de legfeljebb 800 ezer euró (mintegy 280 millió forint) értékben.

A program célja valid, a segítség sokaknak jön jól. Másnap, szeptember 1-én, kedden el is indult a program, ám azt 8.15-kor már le is zárta a HIPA, ugyanis a 18,4 milliárd forintos keret kimerült.

Később az is kiderült, hogy nem mindenki a maximális összegre pályázott, közel száz anyag érkezett be. Ennek a rövid határidővel meghirdetett és sebtiben le is zárt pályázatnak a történetet jártuk körbe a lebonyolító HIPA, a felügyelő KKM, illetve három pályázatíró segítségével.

Megkérdeztük a KKM-t és a HIPA-t a pályázat rendkívüli körülményeiről, és bár, mindkét intézmény gyorsan és részletesen (nagyrészt egymással átfedően) válaszolt kérdéseinkre, valódi magyarázatot nem hallottunk az alapvető kérdésre, miért volt ilyen szűk a rendelkezésre álló idő. Hallgassuk először a HIPA-t:

„A pályázatra 2020. április 21-től lehetett jelentkezni, és május 28-ig 806 darab pályázat érkezett be. Az eredeti 50 milliárd forintos keretet - az érdeklődés mértékére tekintettel - a kormány több alkalommal is bővítette. A pályázatok feldolgozását követően kiadott támogatói okiratok alapján a 169,33 milliárd forint keretösszegből mintegy 18,5 milliárd forint nem került felhasználásra. Erre figyelemmel került sor 2020. szeptember 1-jén 8.00 órakor a pályázat ismételt megnyitására, azonban negyedóra alatt 98 pályázat érkezett be, összesen 47 milliárd forint értékben, ezért 8 óra 15 perckor le kellett zárni a programot.”...

ITT OLVASHATÓ

AZ SZFE DIÁKJAI VISSZAFOGLALTÁK AZ ÓDRY SZÍNPADOT IS

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.10.16.

Körülbelül ezer ember gyűlt össze a Színház- és Filmművészeti Egyetem előtt péntek este hat órakor. Ekkor telt le a határidő, amit Szarka Gábor, az egyetem nemrég kinevezett kancellára adott az épület kiürítésére.

Az SZFE tiltakozó diákjai sajtótájékoztatót tartanak, amelynek kezdetén többen elénekelték Nádasdy Ádám Maradni, maradni című versét.

Majd közölték, hogy az épület kiürítésére tett iránymutatást elutasítják. Bejelentették, hogy az egyetem az őszi szünetet a korábbi rend szerint tartja, mert a módosítást előíró rektorhelyettes törvénybe ütközően nyerte el kinevezését, ezért az általa kiadott rendelkezés sem törvényes. A diákok azt mondják, jogi úton fognak fellépni...

ITT OLVASHATÓ

FERTŐTLENÍTÉS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.17.

Mind nagyon jól tudjuk, hogy az SZFE fertőtlenítésre hivatkozó kiürítési kísérlete ordas hazugság volt, így utólag már – megkönnyebbülten felsóhajtva – semmire sem jó, csupán bizonyság arra, hogy mire lehet számítani az ezredes képében jelen lévő hatalomtól. Semmi jóra. Szarka táborparancsnok megkérte a táborlakólat, hogy fáradjanak el a fürdőbe, ahol megkapták volna a Cyklon B-t, ők azonban éberek voltak. Ezek után már csak a halomra lövés maradt, mert tárgyalni ezekkel nem lehet és nem is szabad. Nem tudom, látjuk-e, hogy Vidnyánszky már nem játszik, itt szó sincs a magyari színészképzésről, már csak az erő fitogtatása van internet-lekapcsolással, zárcserével.

A küzdelem a várért folyik, életre-halálra, és nincs is lehetőség a békés elvonulásra, a Rubicon át lett lépve, a végén valaki holtan fog heverni a csatamezőn. És az még mind szép lenne, becsülendő egy kicsit talán, de mégis okádva, ha a hatalom ugyan aljasan, de a saját eszméiért állna ki és szenvedné el a pofonokat. Hogy turulszárnyú színészeket akar kizárólag, csillagszemű juhászokat és szegény parasztlegényeket, de nem, sajnálatosan. A hatalom azért akarja derékba törni a magyar színészképzést, mert lopni akar. Itt is. A régi egyetemi struktúrában bizonyos, a felsőoktatásba érkező pénzek kikerülnének a fennhatósága alól, ezért nyüszít.

Így viszont, a saját bejáratú alapítványokon keresztül ezekre is ráteheti a mocskos kezét. Voltaképp ennyi a pőre történet, az ideológia, amit hozzá kapcsolnak, csak mellékszál, ettől viszont még undorítóbb az egész. Hogy képesek tönkre tenni egy egész szakmát csupán a lenyúlás miatt, ez szimpla gazdasági bűnözés, rablás. Mert, ha egy ideológia mentén történnék mindaz, ami történik, el nem volna nézhető az sem, de kifacsartan mégis volna benne észszerű indok. Ám csupán a pénzért előadni azt, ami a szemünk előtt folyik, arra nincsenek szavak, illetve egy igen, mégpedig a maffia. Ezzel a kulcsszóval elibénk tárul a tartalom és a forma is...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: VIDNYÁNSZKY AZ OKTATÁST A NEMZET, HAZA, KERESZTÉNYSÉG HÁRMASÁRA ÉPÍTENÉ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.17.

Süddeutsche Zeitung

Kikapcsolni és uniformizálni! Ezzel a címmel számol be a legolvasottabb német lap arról, hogy éleződik a harc az SZFE körül. Az új kancellár, egy volt ezredes, az egyik korábbi védelmi miniszter kabinetfőnöke leállíttatta az internetet az iskolában, a diákok viszont tiltakozó menetet szerveznek a nemzeti ünnepre.

Orbán szemszögéből teljesen helyénvalónak tűnhet, hogy egy korábbi tisztet nevezett ki adminisztratív főnöknek az idáig nagy nemzetközi tekintélynek örvendő intézmény élére. Szarka Gábor közleményben jelentette be, hogy befejezettnek tekinti az épületfoglalást. Mondani sem kell, a hallgatók erről másként vélekednek. Ezért az új főnök a tettek mezejére lépett és még az adatkábelt is leszedette, nehogy valaki helyreállítsa a kapcsolatot a világhálóval. A zárakat pedig lecseréltette. Közölte: elmegy a lehetséges határig, hogy véget vessen a „belső anarchiának”.

A gond csak ott van, hogy a művészképzésben a klasszikus tanítás szerint mindig van némi belső anarchia, de Orbán pont ennek akar megálljt parancsolni az országban. Az általa szorgalmazott illiberális demokráciának része a nemzeti művészet. Ezért állított új kuratóriumot a színi egyetem élére, amely idáig a szabad gondolkodás és alkotás otthonának számított. Az új testület vezetője, Vidnyánszky Attila kulturnacionalistának nevezi magát és ezt a szellemet már jó ideje meg is honosította a Nemzetiben. Most pedig ki akarja űzni az „elitizmust” a 115 éves iskolából, az oktatást pedig a nemzet, haza, kereszténység hármasára kívánja építeni.

De a kulturkampf nem csupán Magyarországon vált ki ellenállást. Az Európai Bíróság a napokban kimondta, hogy a közösségi jogot sérti a Lex CEU, amely miatt kénytelen volt Bécsben költözni a Közép-Európai Egyetem.

Az SZFE fiataljai közben meghirdették, hogy október 23-án onnan indul tiltakozó felvonulásuk, ahol 64 éve a forradalom kezdődött. Az ifjúság akkor az egypárti diktatúra ellen vonult az utcára, másfél héttel később szovjet páncélosok verték le a felkelést.

FT

A CEU egyik amerikai tanársegédje cáfolja Kovács Zoltánnak azt az állítását, hogy a felsőoktatási törvényt pár éve nem a Közép-Európai Egyetem miatt módosították, és hogy a húzásnak semmilyen politikai mozgatórugója nem volt. Simon Rippon, aki az alapdiplomáját és a PhD-jét is a Harvardon kapta, kiábrándultan olvasta néhány napja a lapban a kormányszóvivő levelét, miszerint az összes érintett hazai felsőoktatási intézmény eleget tett a változtatásnak, csak éppen a Soros György által alapított iskola nem.

Mint a válasz rámutat, az Európai Bíróság alig másfél hete megállapította, hogy a felelősség a magyar kormányt terheli. Hiszen az nem írta alá a megállapodást, amelyet a CEU a new yorki Bard College-dzsal kötött, és amely rendezte volna jogi helyzetét.

De ne legyen tévedés: a hatalom képviselője mindent bevet, hogy összekuszálja a képet, a lényeg azonban az: a CEU elleni támadás része Orbán Viktor demokrácia-ellenes hadjáratának a tudomány és oktatás, a sajtó és a civil társadalom függetlensége ellen.

NZZ

A visegrádi négyek tavasszal mintaszerűen vették a Covid-19 jelentette akadályt, de azután eljött az ősz. A 2. hullám azzal fenyeget, hogy töréspróbának teszi ki az egészségügyi ellátó rendszert, úgy hogy most már pánik van. Babis miniszterelnök katasztrofális számokat emleget, miután Csehországban különösen kritikus a helyzet, de nem sokkal jobbak az állapotok a másik három országban sem. Úgy hogy a kórházak hamarosan eljuthatnak teljesítőképességük határára, pedig alapvetően elmaradnak a nyugati társintézmények színvonalától.

Hogy az újonnan elrendelt intézkedések meghozzák-e a sikert a cseheknél, az kiderül 10 napon belül. Ha nem, akkor jön az újabb zárlat. Csak az a kérdés, milyen áron. És hogy már mekkora károk keletkeztek eddig is. A következő hetek ezt is megmutatják a V4-eknél, amelyek eltérnek az európai trendtől, mivel őket az elején jóformán alig érintette a járvány, de most annál keményebben beütött. A két szakasz között sehol sem volt ekkora eltérés.

Ranglistavezetők az egész világon az új megbetegedések számát tekintve, de ami még rosszabb: esetükben a görbe exponenciálisan emelkedik, és egyre több a halott is. A tényleges adatok attól függnek, hány tesztet végeznek el, és e tekintetben Európán belül Magyarország és Lengyelország a sereghajtók közé tartozik. A dolog úgy áll, hogy minél több a beteg, annál több vizsgálatra van szükség. Ugyanezt indokolja az is, hogy egyre több a pozitív eset. Ez pedig arra utal, hogy sokkal többen kapják meg a kórokozót, mint amennyien a hivatalos statisztikákban szerepelnek.

Egyébiránt a statisztikák azt igazolják, hogy ez a tényező már tavasszal is érvényesült, vagyis részben ez indokolta, hogy a görbe jóval laposabb volt, mint nyugaton. De emellett segített az is, hogy az országok viszonylag gyorsan reagáltak. Utána viszont sokkal lazábbra vették az enyhítéseket, mint sok más állam. És akkor sem voltak kellőképpen határozottak, amikor a múlt hónapban kiderült: újra nyakukon a baj.

Independent

A Blair-kormány volt Európa-ügyi minisztere úgy látja, hogy Európában véget ér a nacionalista szélsőjobb menetelése, pedig sokan még a szakértők közül is úgy gondolták, hogy a mozgalom megállíthatatlan. Denis MacShain szerint ez utóbbi vélekedés három ok miatt bizonyult tévesnek: beütött a Brexit, továbbá Trump és a vírus.

Mindenesetre a bécsi tartományi választásokon nem egészen egy hete 21 százalékot vesztett a szélsőséges Szabadságpárt. Hasonló kudarc érte a múlt hónapban Salvinit, akinek pártját tönkreverték még Toszkánában, pedig a politikus azt állította, hogy ott a Liga győzni fog. Zuhan a népszerűsége az AfD-nek és Le Pen pártjának is. A svájciaknál 60 % népszavazáson utasította el, hogy korlátozzák az uniós polgárok beutazását.

Pedig már hányan hányan ájuldoztak, hogy a nacionalista, populista identitáspolitika meghódítja a földrészt. Az elemzőknek elegük volt a középszerű politikai fő áramlatból és inkább az egzotikus szerveződéseket favorizálták. Mint pl. Orbán Viktort, aki meghirdette az illiberális demokráciát.

Ám úgy tűnik, hogy a folyamat elakadt. Európa elbűvölten figyeli, milyen káoszt okoz a kilépés a briteknél. A bevándorlás-ellenes nacionalistákra azért is rájár a rúd, mert beálltak az amerikai elnök mögé. Bohócszerű demagógiája miatt azonban a politikus világszerte közröhej tárgya. Ha Biden nyer, eltűnik a színről a jobboldali populizmus egyik gyámja, és ily módon még kevésbé lesz vonzó a migránsellenes nacionalizmus.

A járvány miatt az EU villámgyorsan sutba vágta ortodox gazdaságpolitikáját és elszánta magát az eddigi legnagyobb kölcsönfelvételre, illetve a bajba került államok nagyvonalú megsegítésére. Ugyanakkor hogy a jobboldal jobboldal lyukra futott, az kevés vigaszt jelent a szociáldemokrácia számára, mert annak ugyan van jövője Európában, mert nem fogja visszaszerezni korábbi uralkodó pozícióit.

A 21. századi demokráciákat koalíciók irányítják, viszont a jelek szerint már múlté a vélekedés, hogy Trump, Salvini és Le Pen mondja meg a frankót a világban.

New York Times

A lap szokatlanul hosszú vezércikkben szólítja a fel az amerikaiakat, hogy vessenek véget az ország válságának, és alig két hét múlva szavazzák ki a hatalomból Trumpot, még a republikánusok hívei is, már ha meg akarják védeni az Egyesült Államokat és azt szeretnék, ha az fennmaradna. Merthogy az elnök kampánya a 2. világháború óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a demokrácia számára.

Az elemzés sorra veszi, hogy a politikus az eltelt négy évben hol, mikor okozott hatalmas károkat az amerikai érdekeknek, odahaza, illetve a világban. Így visszaélt a hatalmával, ugyanakkor megkérdőjelezte ellenfeleinek legitimitását. Lerombolja azokat a normákat, amelyek nemzedékek óta összetartják a népet. A közérdeket saját üzleti hasznának és politikai törekvéseinek rendelte alá. Lélegzetelállító módon tesz az amerikaiak életére és szabadságára. Egyszerűen méltatlan a hivatalára.

De november 3. fordulópont lehet. A választás az ország jövőjéről szól, arról, hogy merre akarnak menni a polgárok. Trump azonban már előre frontális támadást intézett e demokratikus aktus ellen, amikor visszautasította a hatalom békés átadását. Hiszen kinyilvánította, hogy egyetlen eredmény törvényes: ha ő kerekedik felül. Ám egyszerűen alkalmatlan az ország vezetésére. Nem volt még egy ilyen rossz elnök az USA újkori történetében.

Az elmúlt 4 év azt igazolja, hogy nem tudja megoldani a legsúlyosabb gondokat, mert ő maga a nemzet legnyomasztóbb problémája. Rasszista demagóg, aki egyre jobban megosztja Amerikát. Az elszigetelődést pártfogolja, miközben a világban mind erősebb a kölcsönös függőségek rendszere. Showman, aki a mellét döngeti olyan dolgok miatt, amelyeket sohasem tett, illetve olyasmiket ígér, amit azután nem tesz meg. Csak rombol.

Vezetői alkalmatlanságát különösen fájdalmas módon illusztrálta a járvány. Nem az emberéleteket igyekezett menteni, a fertőzést PR-feladatnak tekintette. Uralma alatt a nép csak még jobban széttöredezett, paranoiásabb és hitványabb lett. Szembefordította egymással az amerikaiakat, elárasztotta a közbeszédet hazugságokkal, hamis információkkal és propagandával.

Aláásta a kormányzatba vetett hitet. Feltétlen hűséget követel a közalkalmazottaktól, és közben nincs tekintettel a közéletre. Nekiment a jogállamnak, hatalmát saját befolyásának fenntartására és a politikai ellenfelek megbüntetésére használta. Visszautasította a többi hatalmi ág felügyeletét. Bírósági ítéleteket vett semmibe, visszatérően arra utasította beosztottjait, hogy azok ne jelenjenek meg a Kongresszus előtt, vagy ne adjanak ki dokumentumokat.

Egyszerűen nem lehet hinni neki, többed íziglen megszegte esküjét, hogy megőrzi és megvédi az Alkotmányt.

New York Times

Alighanem világrekordnak számít a jóvátételi ügyek jelenkori történetében, hogy a Herzog-örökösök immár 75 éve követelik vissza jussukat. Idáig 15 per indult, a dúsgazdag magyar műgyűjtő, aki megszállottan és igen jó érzékkel vásárolta a klasszikus alkotásokat, 10 El Grecot mondhatott magáénak, de volt neki Goyája, Velázqueze, Courbeté-ja, Van Dyckja, Corot-ja, Renoir-ja, Monet-ja és Gauguin-je is. Ezek jó részének azonban nyoma veszett a háború végi zűrzavarban. A család feltételezi, hogy sok közülük orosz, lengyel, francia kézre került.

Ezért az utóbbi időben azt tűzték ki célul, hogy visszakapják azokat a festményeket, három El Grecot, egy Courbet-t és egy Corot-t, amelyek jelenleg három magyarországi múzeumban, valamint a Műegyetemen vannak. Értéküket több mint 100 millió dollárra becsülik. Ám a tárgyalás csak lassan araszol a washingtoni szövetségi bíróságon.

Peresztegi Eszter, aki 20 éve képviseli a felpereseket, azt mondja, hogy már a 3., sőt a 4. generáció harcol a jogaiért, a jogtalanul elvett műalkotásokért. Ezzel szemben Magyarország amerikai ügyvédje azt állítja, hogy a műkincsek törvényes vásárlás, örökség, illetve a tulajdonjog szabályos alkalmazása folytán jutottak a magyar állam tulajdonába. Az mindenesetre tény, hogy amikor a szövetségesek 1945 után visszaadták a vagyon egy részét, akkor azt feltételezték, hogy azok visszakerülnek a családhoz. Ehelyett azonban több múzeumban kötöttek ki, bár az örökösök szerint egy ideig ott volt alattuk a felirat: a Herzog-gyűjtemény darabja.

Mindkét fél úgy látja, hogy a per még évekig elhúzódhat az Egyesült Államokban. David de Csepel, Herzcog dédunokája, aki a pertársaság vezetője, úgy nyilatkozott, hogy ő 54 éves és nem szeretné, ha a következő nemzedéknek is még ezzel a kérdéssel kellene foglalkoznia.

ITT OLVASHATÓ