2020. október 14., szerda

VISSZATÉRÉSEM EPIPÓBA - 2. RÉSZ

APAPARA
Szerző: Apu
2020.10.12.



Október elsejétől látható az HBO Go műsorán a Visszatérés Epipóba című dokumentumfilm Oláh Judit rendezésében, amiben én is megszólalok. Mert úgy alakult, hogy én is epipói vagyok.

És ha már így alakult, akkor úgy döntöttem, hogy leírom egy bejegyzésben, hogy milyen volt nekem Szendrőn nyaralni, ezt tettem meg az előző bejegyzésben, most pedig, ebben a blogbejegyzésben leírom, hogy mi is ennek az egésznek a pszichológiai kontextusa.

Legalábbis megpróbálom.

Azt hiszem, pszichológiai szempontból három kérdést érdemes feltenni.

Egy: Szendrő tényleg más volt, mint a többi nyári tábor?
Kettő: Miért történt Szendrőn mindaz, ami történt?
Három: Összefügg a szexuális abúzus az egyéb kegyetlenségekkel?


HITLERI IDŐKET EMLÉKEZTETŐEN LISTÁZTÁK AZ ALÁÍRÓ PSZICHOLÓGUSOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2020.10.14.


Kategorizálva, esetenként munkahely megnevezésével „gyerekek veszélyben” megjegyzéssel, táblázatba szedve listázta egy szélsőséges a – magát az LMBT lobbi elleni harcosnak minősítő – portál azokat a pszichológusokat, akik közös közleményben kiálltak a kisebbségekkel foglalkozó Meseország mindenkié című mesekönyv mellett, tiltakozva a kötetet ért támadások ellen – tudta meg a Hírklikk. Tehették ezt ráadásul (minimum közvetett) kormányzati hátszéllel, hiszen a kormányzat több tagja, élén Orbán Viktorral fellépett a toleranciát, a más emberek elfogadását hirdető kötet, annak szellemisége ellen.


Betűrendbe szedve listázta a magát „Anti-Gender Propaganda – Harc az LMBT lobbi ellen” felütéssel jellemző portál a pszichológusokat, akiket „kisgyerekek LMBTQ propagandával való agymosását támogató”-nak nevez. A cikknek nem nevezhető iromány (amelynek szerzői még az általuk ócsárolt és elítélt mesekönyv címét sem tudják helyesen, „Meseország mindenki”-ként idézik) szerint „ezek azok a ’szakemberek’, akiknek a ’szolgáltatásait’ normális embereknek mindenképpen kerülni érdemes, különösen a gyermekeiket kell óvni az ilyenektől...

PÁNIKOT KELTETT A SZAKDOLGOZÓK KÖZÖTT AZ ÚJ SZOLGÁLATI TÖRVÉNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.10.14.


A MESZK kérdőívét 30 042 szakdolgozó töltötte ki, akiknek fele kórházban dolgozik. S mindössze csak hat százalékuk hajlandó aláírni az új munkaszerződéseket.


A megkérdezett szakdolgozók harmada nem kívánja aláírni az új szolgálati jogviszonnyal járó új munkaszerződését – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara országos felméréséből

Az önkitöltős online kérdőívre október 9. és 13. között válaszolhattak a köztestület tagjai. A mini kutatással a kamara vezetői egyben felhatalmazást kértek az ápolóktól, szakdolgozóktól arra, hogy milyen tiltakozó akciókat támogatnának, ha nem sikerül módosítani az alig 24 óra alatt elfogadott jogszabályt. Mint emlékezetes a törvénnyel a döntéshozók átírták a foglalkoztatási jogviszonyt, amely így leginkább a fegyveres testületek működéséhez igazítaná egészségügyet. A szakdolgozói kamara a maga részéről az első perctől egyértelműen elutasította törvényt, hiszen míg az orvosok legalább béremelést, ők most semmit nem kapnak a foglalkoztatási körülményeik teljes átalakításáért cserébe. 

A MESZK kérdőívét 30 042 szakdolgozó töltötte ki, akiknek fele kórházban dolgozik. S mindössze csak hat százalékuk hajlandó aláírni az új munkaszerződéseket. Arra a kérdésre, hogy amennyiben fölmondják a munkájukat, hová mennének dolgozni, a legtöbben 8758-an (30 százalék) végleg elhagynák a pályát, utánuk a legtöbben a magánegészségügyet választanák. A kitöltők harmadának van mellékállása az egészségügyben, azaz valószínűleg, ha ők távoznak több intézmény is elveszti az alkalmazottait...

BEER MIKLÓS: FÉLTEM AZ EGYHÁZAMAT!

24.HU
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2020.10.10.


A korábbi interjúkötetek után sokan kérdezték a nyugalmazott váci püspöktől, ha ennyi baja van az egyházával, miért nem hagyja ott? Hát azért, mondja, mert rajongva szereti, magáénak érzi és félti.

"A közéletért már csak imádkozni szeretnék. Az utolsó pillanatig bízni fogok benne, hogy mind többen ismerik fel: a gyűlölködés, a másik megalázása tévút."


Fenti idézet tételmondat az idén 77 éves Beer Miklóstól, aki több mint egy éve ment nyugdíjba. A nyugalmazott váci püspökkel október 15-én jelenik meg az ötödik, egyben befejező interjúkötet Hozzád megyek címmel. A könyvből a kiadó engedélyével közlünk részleteket.

Az Úristen új pályára állította

A nyugdíjas püspök azt mondja, a sűrű hivatali programok egyik napról a másikra értek véget. Korábban nagyon zsúfolt volt az élete, egyeztetések, plébánosok, polgármesterek látogatásai, ment bérmálni, templomot megáldani, misét mondani.


Hivatali időm végül lejárt – egy év ráadást is kaptam –, és elköszöntem. Nem éltem meg törésként a változást.

Amikor eljött Vácról, a tárgyai töredékét vitte csak magával (most Nagymaroson él egy kis lakásban), a legtöbbet el tudta ajándékozni. A költözéskor arra gondolt, végre lesz ideje kicsit olvasni, elrendezni a dolgait, átgondolni ötvenéves papi szolgálatát, de azon vette észre magát, hogy gyorsan megtalálják az új feladatok, új kapcsolatok.

"Korábban elmosolyodtam, amikor valaki azt mondta, egy nyugdíjasnak semmire sincs ideje. Ma is mosolygok, de már azon, hogy ez mennyire igaz."

Az Úristen egészen új pályára állította. Alig utazik kevesebbet, mivel sokfelé hívják előadásra, könyvbemutatóra, lelkigyakorlatra, és mindig örömmel megy bárhová, ahol kíváncsiak a gondolataira...

AZ ÚJ MILLENÁRIS EGY NAGYON MENŐ, LÁTVÁNYOS TÉVEDÉS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2020.10.14.


Valódi közpark helyett modern függőkert került Bel-Buda egyik utolsó nagyértékű, üres telkére. A Millenáris Széllkapu teli van gyönyörű tájépítészeti megoldásokkal, és a zöldhiányos városban garantáltan népszerű lesz, de valójában nem más, mint egy lenyűgöző profizmussal feldíszített, mesterséges vasbetonhegy, ami elzárkózik a környező utcáktól, és a fenntarthatóságnak csak üres gesztusokat tesz. Nagy, képes parkelemzés...

TGM: EÖRSI ISTVÁNRÓL

DINAMÓ BLOG
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.10.13.


Vonakodó liberális volt (vagy lett) Eörsi István, akiben azért folyton dolgozott a kommunista vírus. Leküzdötte, kigyógyult belőle, de rá is érvényes a régi mondás, hogy két dolgot nem lehet eltitkolni: a köhögést és azt, hogy kommunista az ember.Eörsi a maga módján nagy ember volt, elképesztően szellemes, okos, igazi képromboló, igazi lázadó, igazi engedetlen. Egyre reménytelenebb szerelem fűzte a magyarországi munkássághoz, amelyet egyre inkább áldozatnak látott, és nem a történelem szubjektumának. A szánalom nem forradalmi.

Most éppen Eörsi-megemlékezések vannak Budapesten. Az internetes hirdetésen Eörsi látható Orbán Viktorral, amint Demszky Gáborék perőcsényi udvarán fejelnek. Nem rossz fénykép. Még Eörsit is Orbán Viktorral reklámozzák, mert Orbán a tuti. Itt tart a magyarországi szabadelvűség jelenleg.

Tamás Gáspár Miklós írása...

MUNKAHELYI NYOMÁS – HOL A LEGROSSZABB EURÓPÁBAN?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.10.14.


Vajon melyik európai országban nehezedik rád a legnagyobb nyomás a munkában? Vajon hányan vesszük figyelembe ezt az egyébként nem elhanyagolható szempontot, amikor arról döntünk, melyik országba költözzünk dolgozni?


Nos, a második kérdésre nem nehéz válaszolni, hiszen határátkelőként országválasztásnál alighanem kevéssé merül fel döntő tényezőként a munkamorál vagy a munkakultúra.

Sokkal egyértelműbb szempont a nyelv vagy a távolság vagy egyéb más akár szubjektív tényezők egy célország mellett vagy ellen.

Pedig ha belegondolunk, mennyi időt töltünk el a munkahelyen, mekkora befolyással van ez az életünkre, tulajdonképpen nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékű stresszel, időnyomással kell megküzdenünk ott, ahol dolgozunk.

A karoshi

Mint tudjuk, Japán a munkakultúráját tekintve egyik leginkább hírhedt ország, ahol nem ritka az ezen nyomás elviselhetetlensége miatt elkövetett öngyilkosság, illetve szintén a túlmunka miatt egyéb módon bekövetkezett halálozás – szívroham, agyvérzés - sem. Olyannyira nem, hogy erre külön szó született: a karoshi.

Az országban szinte természetes dolog a tizenkétórás munkanap, a minimális kivett szabadság. A kormányzat inkább a munkaidő csökkentésén dolgozik, hiszen a túlhajszolt, kiégett munkavállalók már nem képesek hatékonyan dolgozni. De ne menjünk ilyen messzire, hiszen határátkelőként viszonylag ritkán megyünk egészen Japánig élni, dolgozni...

NEM SZÁMÍTANAK ROHAMRA AZ ONLINE ÉLELMISZERSHOPOKBAN - MAGAS SZINTEN STABILIZÁLÓDHAT A WEBES VÁSÁRLÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.10.14.


Az Auchan, a Spar és a Tesco online shopjában sem gondolják, hogy a járvány második hulláma felvásárlási rohamot hozna. A forgalom folyamatosan nő, akad ahol az online kosár értéke jelenleg akár háromszorosa is lehet a hagyományosnak. Kérdés persze, mi lesz, ha tovább durvul a járványhelyzet.


Az idén tavasszal alaposan felbolygatta az online vásárlások piacát a koronavírus. A kijárási korlátozás olyanokat is netes rendelésre ösztönzött, akik erre korábban nem is gondoltak. Ráadásul megindult a készlethalmozás is, aminek következtében hosszú lett várakozási idő, időszakos áruhiány lépett fel. A helyzet egyébként a nyár előtt stabilizálódott. A második hullám, bármennyire durvának is tűnik most, érzékelhetően már nem hozta annyira lázba a magyar háziasszonyokat.

Mint az Azénpénzem.hu érdeklődésére Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője elmondta: „bespájzolást” nem tapasztalnak. A forgalom azonban továbbra is átlag feletti az online shopban, Maczelka szerint ugyanis egyre többen választják nagybevásárlásként ezt a kényelmes megoldást. Az első hullámhoz hasonló megugrást a rendelésszámok terén eddig a Tescónál sem tapasztaltak. A forgalom egyre nő – tették hozzá –, de ez megfelel a szezonalitásnak...

ÖSSZEOMLÓBAN A KONTAKTKUTATÁS: TÖBB AKTÍV FERTŐZÖTTRŐL TUDUNK, MINT AHÁNYAN KARANTÉNBAN VANNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.10.13.


Hiába dönt csúcsot a fertőzöttek száma, hétről hétre kevesebben vannak karanténban: már annyian sincsenek, mint amennyi aktív fertőzőt a járványügyi hatóság nyilvántart. A különbség napról napra nő, hétfőn már az ötezret is meghaladta. Mindez arra utal, hogy összeomlóban van a kontaktkutatás és a magyar hatóság korábbi szigorú karanténpolitikája.


Október negyedikén fordult elő először, hogy több aktív fertőzöttet tartottak nyilván Magyarországon, mint ahány embert hatósági házikaranténra köteleztek. Hétfőn már 5341-gyel több koronavírusost tartott nyilván a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapja, mint hatósági zárlat alatt levőt. A mutató két jelenségre világít rá: a kontaktkutatás összeomlására és arra, hogy a koronavírusból nem olyan egyszerű felgyógyulni. Még egy enyhe eset is hosszú hetekre kieshet a munkából.

A karanténban levők száma szeptember elsejétől nőtt meg ugrásszerűen, ez érthető is, hiszen több lett a pozitív eset, és a kormány a külföldről hazatérőket 14 napi vesztegzárra kötelezte. A szabályt szeptember végén módosították, tíz napra szűkítve a karanténban töltendő időt.

A hatósági zárlatban levők száma szeptember 18-ig meredeken nőtt, azóta viszont jelentősen csökken. Szeptember közepén 29 ezer ajtón volt piros tiltó felirat, most hétfőn 21 500-on. Nyilván kevesebben tértek haza külföldről, vagy megtanulták, hogy az első tesztet kint kell elvégeztetni, a másodikat pedig itthon, és így gyorsan szabadulhatnak. Közben a legtöbb új esetet éppen most szombaton, pénteken és hétfőn találták, emiatt meg kellett volna ugrani a karanténban levők számának is. Ám ez elmaradt.

Mondhatjuk, hogy azért nincs több hatósági zárlatban lévő, mert közben 14 napról 10 napra csökkentették az itthoni kontaktok számára is a vesztegzár időtartamát. Ám ezt a hatást kiolthatta, hogy korábban két negatív teszttel ki lehetett váltani a karantént, most viszont minden kontaktszemélynek ki kell várni a tíz napot...

EGYRE FONTOSABB EURÓPÁNAK A JOGÁLLAMISÁG - A KLUBRÁDIÓ MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.10.14.


Csak húzzák az időt Európa vezető testületei, hiába születnek elmarasztaló bírósági ítéletek az Orbán-kormánnyal szemben. Eljött a szankciók ideje. Íme a médiaszemle.


Az uniós intézmények határozottabb fellépését sürgeti a jogállamiság ügyében Lydia Gall, a Human Rights Watch Kelet-Európával és a Nyugat-Balkánnal foglalkozó vezető kutatója, a nemzetközi emberi jogvédő szervezet honlapján közzétett írásában.

Emlékeztet arra, hogy az Európai Bíróság a minap kimondta ugyan a 2017-es magyar felsőoktatási törvénymódosítás jogellenességét, ám a Közép-európai Egyetem számára ez az ítélet túl későn született meg, és Michael Ignatieff, a CEU rektora közölte, nem térnek vissza Bécsből Budapestre. Ez – írja Lydia Gall – erőteljes példája annak, mennyire korlátozott választ ad az Európai Unió a jogállam módszeres magyarországi lebontására.

A szerző felidéz egy másik esetet. Az Európai Bíróság 2012-ben úgy ítélkezett, hogy ellentmond az uniós jognak a mintegy háromszáz magyar bíró 2011-ben elrendelt, előrehozott kényszernyugdíjazása. Addigra azonban helyüket már betöltötte új bírákkal a politikai értelemben korrupt Országos Bírósági Hivatal. A jogsérelem megtörtént, és a kormány még el is büszkélkedhetett azzal, hogy eleget tesz az ítéletnek, amikor névleges kártérítést fizetett az elbocsátott bíráknak, ahelyett, hogy visszahelyezte volna őket hivatalukba.

Az Európai Bíróság egyedül nem tud cselekedni

Az Európai Bíróság ítéletei kulcsfontosságúak annak megállapításakor, hogy az államok átléptek a jogszerűség határán, ám egyre világosabb az is, hogy a bíróság nem cselekedhet egymagában – írja a Human Rights Watch vezető kutatója. Szerinte az Európai Bizottságnak sokkal meggyőzőbben kellene szorgalmaznia az Európai Bíróságnál olyan előzetes intézkedéseket, amelyekkel a végleges ítélethozatalig felfüggesztik a vitatott törvény alkalmazását. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek gyorsabban kellene cselekednie annak érdekében is, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az ítéletek betűjét és szellemét.

Hatékony szankciókra van szükség

A Bizottság, valamint a Tanács, ahol a tagállami kormányok képviselői ülnek, mindmáig húzza az időt a Magyarországgal szembeni fellépés kapcsán – állapítja meg a szerző. Ez – teszi hozzá – oda vezetett, hogy a bírói függetlenségbe és az akadémiai szabadságba való beavatkozás gyakorlatát „exportálni” lehetett más uniós országokba, például Lengyelországba. Az Európai Bíróság legutóbbi ítélete azt mutatja, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak sürgősen gondoskodnia kell hatékonyabb szankciókról, beleértve azt, hogy a jogállamiság tiszteletben tartását fokozottan kell vizsgálni, és azzal össze kell kapcsolni az uniós forrásokat – olvasható a Human Rights Watch honlapján.

Vidnyánszky, mint Orbán Macbethje

Orbán Macbethje címmel jelent meg igen terjedelmes cikk Vidnyánszky Attiláról a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül történtek kapcsán a Foreign Policy című amerikai magazin internetes oldalán. Magyarázatként, az írás ismerteti Csáki Judit színikritikus hasonlatát, aki szerint Vidnyánszky jól beleillene Shakespeare Macbethjének negyedik felvonásába, amelyben a király, éveken át tartó véres kormányzás után, boszorkányok egy csoportjától értesül közelgő bukásáról, de a jóslat olyannyira homályos, hogy Macbeth nem tudja, mikor és hogyan éri majd el a végzete. És ez még inkább paranoiássá teszi.

Az 56 éves színházigazgató, aki szoros kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral, Magyarország nacionalista miniszterelnökével, számos tekintélyes pozíciót tölt be a magyar színházi életben, és e tisztségek egy részéhez azután jutott, hogy a Fidesz 2010-ban hatalomra került – olvasható a cikkben. Augusztus elején aztán e pozíciók sora még eggyel bővült, ő lett a Színház- és Filmművészeti Egyetemet működtető kuratórium elnöke. Augusztus végén az SZFE közel száz diákja, aki attól tartott, hogy Vidnyánszky rá fogja erőltetni az egyetemre Orbán nacionalista programját, megszállta az egyetemet – ismerteti az alaphelyzetet a Foreign Policy, majd felvázolja az ezt követő folytatást.

A hallgatók ellenállása meglepte a hatalmasokat

A cikk kitér arra, hogy nem Vidnyánszky az első olyan személy, akit újonnan neveztek ki egyetemi vezetőnek az Orbán-kormány alatt. Valójában az állami tulajdonból alapítványi kézbe történt átadás nyomán számos, Fideszhez kötődő alak került pozícióba. Orbán pártja az elmúlt hónapokban hat felsőoktatási intézményre tette rá a kezét, azt állítva, hogy a cél az állami befolyás csökkentése és az elavult oktatási programok korszerűsítése. Az összes eddigi egyetemátalakítás simán ment, de a kormány meglepetésére az SZFE diákjai ellenálltak.

A Foreign Policy ezen a ponton tér vissza Csáki Judit véleményének ismertetésére, miszerint Vidnyánszky a bukás előtt álló Macbeth, akit saját konoksága sodort a szakadék szélére. A kuratóriumi elnök legutóbb minden konzultáció nélkül kinevezett két rektorhelyettest, az egyetemi kancellárt pedig lecserélte Orbán védelmi miniszterének egykori kabinetfőnökére, amit az egyetemi közösség a konfliktus kiterjesztésének a szándékaként értelmez.

„Ha a dolgok túl messzire mennek, Orbán, aki a világjárvánnyal foglalkozik, és nem érdekli a művészet, habozás nélkül fel fogja áldozni Vidnyánszkyt. Elvégre a Fidesz nem fog rendőröket hozni az egyetemre” – idézi a lap a színikritikust, aki szerint Vidnyánszy „eladta lelkét a politikának, és most megfizeti az árát”.

ELŐSZÖR JOGILAG SZÜNTETIK MEG AZ SZFE-DIÁKOK STÁTUSZÁT, UTÁNA JÖN AZ ERŐSZAK - EGY INGATLANTULAJDONOS ÉRVÉNYESÍTI A TULAJDONÁVAL KAPCSOLATOS JOGAIT EGYKORI SZFE HALLGATÓKKAL SZEMBEN, AKIK MAGÁNEMBERKÉNT GARÁZDÁLKODNAK AZ INGATLANBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.10.13.


Szarka ezredes intézkedik, a parancsnak megfelelően felhívta az SZFE Vidnyánszky-puccsot támogató munkatársainak figyelmét, hogy ne alkalmazzanak erőszakot az egyetemet elfoglaló diákokkal szemben, fizikai kontaktus ne jöjjön létre. Szarka ezredes ezzel egyidőben törvénytelennek nyilvánította az SZFE diákjai és tanárai által létrehozott és működtetett “tanköztársaságot”. Ezzel megvonta a tanköztársaság legitimitását és törvényes voltát, amely ettől kezdve nem minősül az SZFE részének, hanem magánemberek vállalkozása.

Szarka ezredes minden tanulót és dolgozót nyilatkoztat, hogy elfogadja-e az önkény által rájuk erőszakolt új vezetést.

Aki nemet mond, az kizárta magát az SZFE diákjai és munkatársai közül. A munkatársakat kirúgják (finoman fogalmazva: munkajogi következményei lesznek), ha együttműködnek az “egyetemfoglalónak” nevezett diáksággal. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a rezsim megpuccsolta az egyetemet, kihúzta az intézményt a diákok, a tanárok és az ott dolgozók alól, felszámolta az egyetem autonómiáját és magával vitte az egyetem nevét, rangját, pecsétjét, jogosítványait és a működés feltételeit. Ellopta az egyetemet. Aki nem fogadja el a diktatórikus intézkedéseket és az egyetem “keresztény” szellemiségű átalakítását, az kikerül az egyetemről és megszűnik az egyetemmel való jogviszonya.

Szarka ezredes tudja a dolgát: először megszünteti az egyetemi autonómiához és saját egyeteméhez ragaszkodó diákok, tanárok és munkatársak jogviszonyát, akik attól kezdve nem az SZFE diákjaiként és dolgozóiként, hanem kizárólag magánszemélyi minőségükben tartanak megszállva egy épületet, ami nem az övék. Szarka ezredes látványosan le is vonul a helyszínről, az SZFE helyett, de az SZFE nevén és jogosítványaival létrehozott hamis SZFE más helyszíneken kezdi meg a működését, ezzel is jelezve, hogy az SZFE egykori diákjai már nem az egyetem diákjaiként és nem az egyetem nevében vívják harcukat az önkény ellen. Nem is az egyetemet tartják megszállva.

Amikor ez a helyzet bekövetkezik, akkor nyílik meg az út igazán Szarka ezredes előtt, aki ettől kezdve csak utasítja az “üzemeltetőket”, hogy szerezzenek érvényt a tulajdonos jogainak és tisztítsák meg az épületet az idegen elemektől, akik nem az SZFE hallgatói és munkatársai, s akiknek semmi közük nincs az egyetemhez. Ha az üzemeltető ellenállásba ütközik, az ettől a perctől kezdve nem az egyetemi diákság jogos és törvényes ellenállása, hanem az egyetemmel semmi jogviszonyban nem álló (mert az egyetem “törvényes” vezetését elutasító) magánszemélyek, garázdák, akik egy nem tulajdonukba tartozó épületet tartanak megszállás alatt, azaz garázdák. Velük szemben erőszakkal is fel lehet lépni...

ÚJ HÁZIORVOSI RENDSZER: A KÉNYSZER LEHET A BUKTATÓ

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.10.14.


Mintegy ezer praxisközösségbe szervezné a kormányzat a nagyjából 6500 házi-, és gyermekorvosi praxist.


Elképzelhető, hogy a béremelésből a háziorvosoknál is felmondási hullám lesz, ha a praxisközösséget úgy próbálják törvénybe iktatni, ahogyan a klinikusoknál az átvezénylést – mondták lapunknak érintett szakemberek. Az orvosi béremelés következő hullámával kapcsolatban a minap Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy e héten a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról zajlanak majd az egyeztetések. Azt mondta: „a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogják teremteni.” Azaz a háziorvosi körzetek nagyobb tömbökbe szervezése lenne az ára a beígért jelentősebb béremelésnek. 

A lapunk birtokába került törvényjavaslattal - az ország 199 járásában plusz a fővárosban - összesen mintegy 1000 praxisközösséget hoznának létre.

A közigazgatási egységek méretétől függően járásonként, illetve fővárosi kerületenként 2-6 praxisközösséggel számolnak.

Egy ilyenben átlagosan hat háziorvos, házi-gyermekorvos valamint az ő munkájukat segítő egyéb szakemberek – ápolók, dietetikusok, életmód tanácsadók, pszichológusok, gyógytornászok - dolgoznának együtt. Ha ez megvalósul, kiderülhet, hogyan lehet kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segíteni a lakosságot. Az előkészítők szerint egy-egy ilyen alapellátó egység kezelheti a területén lévő betöltetlen körzetek betegeit, és biztosíthatja az ügyeleti ellátást is. Jelenleg a háziorvosi praxisok kilenc százaléka áll üresen, az alapellátó fogorvosi és a védőnői körzetek esetében ez az arány már elérte a tíz százalékot...

NEM KELLETT VOLNA ÉVEKKEL EZELŐTT SÁNDOR MÁRIA MÖGÉ FELSORAKOZNI?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.10.13.


Nagyjából minden portálon megjelent, de eredetileg az InfoRádióban hangzott el, hogy a Bethesda Gyermekkórház kommunikációs vezetője panaszolta: a járvány elején még megtapsolta és szerette őket a nép, most a szülők kiabálnak az orvosokkal, türelmetlenek, számon kérnek és már az is előfordult, hogy rendőrt kellett hívni.

Normális esetben azt mondanám, ez nagyon méltatlan dolog, nem az orvosok és az ápolók tehetnek arról, hogy járvány van. Sőt, most is ezt mondom. Azonban azt is mondom, hogy semmi elképesztő vagy váratlan nincs ebben. Az ember természetes módon aggódik a szeretteiért, ha azok kórházba kerülnek, azonban egy szülő fokozottan félti a gyerekét. Konkrétan retteg érte. Az, hogy idáig fajult a helyzet, nem a véletlenek gaz összejátszásának következménye. Nem a járvány az oka, az legfeljebb felerősítette az amúgy is fennálló problémákat. És innentől kezdve egyáltalán nem a Bethesdáról szeretnék beszélni, az sem kizárt, hogy ott éppenséggel sokkal jobb a helyzet, mint bármelyik másik gyerekkórházban vagy gyerekosztályon, egyszerűen az ő képviselőjükkel készült interjú. Nagyon sajnálom az ott dolgozókat, biztos vagyok abban, hogy ők is, az ország többi orvosa és ápolója is szívvel-lélekkel, bőven az elvárható fölött teljesítenek azért, hogy a kis betegek meggyógyuljanak. Tehát nem róluk, általában az egészségügyről fogok megosztani néhány gondolatot. Mégpedig tapasztalatból, bár nem vonom kétségbe, hogy az én tapasztalataimtól eltérő, akár annak homlokegyenest ellentmondó esetek is vannak.

Nem tegnap és nem is a múlt héten kezdődött az egészségügy totális széthullása. A pénz-, orvos-, ápoló- és eszközhiány nem a járvány következménye, hanem az évtizedek óta halogatott egészségügyi reformé. Ebbe egyszer próbált belefogni a Gyurcsány-kormány, bele is buktak. Aki még emlékszik a vizitdíjra és a fideszes népszavazásra, az talán tudja, miről beszélek. Mostanra odáig jutott a dolog, hogy halálosan fáradt, túlhajszolt, alulfizetett orvosok és ápolók igyekeznek elvinni a hátukon a magyar egészségügyet. Most a lelkiismeretes orvosokról és ápolókról beszélek, nem azokról, akik szarnak az egészbe, csak a markukat tartják. Mert olyanok is vannak bőséggel. Na, őket biztosan nem viseli meg lelkileg, ami történik, de a többieket igen...

OKTÓBER 14.: HANNAH ARENDT SZÜLETÉSE NAPJA (1906)

HELSINKI FIGYELŐ
Szerző: presshelsinki
2020.10.14.


Hannah Arendt politikai filozófus 1959-ben vehette át Hamburg városának Lessing-díját. A nagy eseményre fajsúlyos előadással készült. Ebben nem csak a kivonulás és emigráció politikai értelemben vett hasztalanságáról beszélt, megtették azt már ő előtte sokan, hanem arról is szólt, hogy a szembesülést „az adott időben uralkodó világállapot teljes elfogadhatatlanságával” nem lehet elkerülni, ha meg akarjuk őrizni emberiességünket. Nem fordulhatunk, bújhatunk el a gonoszság elől, szembesülnünk kell azzal.


„A valóságtól való menekülés igazi ellenállóereje az üldöztetésből fakad, a számkivetettek személyes ellenállóereje pedig az üldöztetéssel és a veszéllyel együtt növekedik.

Ugyanakkor nem tudjuk szem elől téveszteni, hogy az ilyen létezés politikai jelentősége korlátozott, bármilyen tiszta is marad. Határai benne rejlenek a tényben, hogy az ellenállóerő és a hatóerő nem ugyanaz; hogy a hatóerő ott jelenik meg, ahol emberek együtt cselekednek, nem ott, ahol az emberek egyénként erősödnek meg. Az ellenállóerő sosem elég nagy, hogy helyettesítse a hatóerőt; ahol a kettő szembekerül, ott az ellenállás mindig összeroskad. De a menekülés és a menekülés közbeni ellenállás ereje sem valósulhat meg ott, ahol a valóságot kikerülik vagy elfelejtik – mint amikor az egyén túl jónak vagy nemesnek gondolja magát ahhoz, hogy ellenszegüljön egy ilyen világnak, vagy ha képtelen szembenézni az adott időben uralkodó világállapot teljes elfogadhatatlanságával. Milyen csábító volt például tudomást sem venni a nácik ostoba fecsegéséről. De bármily vonzó lehet is engedni az effajta csábításnak, s elrejtőzni a lélek menedékében, az eredmény mindig az emberiesség elvesztése lesz a valóság elhagyásának mértékében.” (Veres Máté fordítása.)

Embernek lenni sötét időkben – ez volt a címe ennek a híres beszédének. Erről szólt voltaképpen filozófusi, tudósi és közéleti munkássága is...

A TANÁRI PÁLYA MÁRPEDIG MENŐ - ÉLMÉNYPEDAGÓGIA / ÉLMÉNYBIOLÓGIA

ÉLMÉNYBIOLÓGIA BLOG
Szerző: JOÓS ANDREA
2020.10.14.



Lenyűgöz a világ működése, logikája. Munkám szerint biológiatanár, tudománykommunikációs szakember, és művész vagyok: olyan foglalkozásokat, kiadványokat, programokat szervezek, készítek vagy segítek, melyek közérthetően, izgalmasan mutatják be a világot működtető folyamatokat. Inspirációs előadóként szeretem felébreszteni a hallgatóság saját kreativitását. (English below :))

Biolgógiatanárként elsősorban az élménypedagógia és a tapasztalati tanulás módszereit alkalmazom, építve a tanuló(k) saját kreativitására és támaszkodva a közös térben kialakuló bizalomra és elfogadásra. Abban hiszek, hogy az órát kell a diákokra formálni, nem pedig fordítva. 2015 tavaszán a TEDxDanubia nagykonferencián tartottam előadást "A tanári pálya márpedig menő!" címmel:...

SZFE OKTATÓI: AZ ÚJ VEZETÉS AZ ULTIMÁTUMOKKAL ÉS A MEGFÉLEMLÍTÉSSEL KIZÁRÓLAG RONT A HELYZETEN

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2020.10.13.


Közös közleményben
válaszoltak Szarka Gábor kancellár, és a két frissen kinevezett rektorhelyettes mai közleményére a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatói. A 63 elismert szakmabeli oktató által jegyzett válaszlevélben kijelentik, nem felel meg a valóságnak az Egyetem új vezetése által hangoztatott vád, miszerint a „szeptemberi tanévnyitón bejelentett „tanköztársaság” elnevezésű oktatási modell mostanra teljes egészében szétzilálta az Egyetem belső működését”.

Ezzel szemben azt állítják, az oktatás a tanév kezdete óta az oktatók és a hallgatók részvételével zajlik, az aktivitások (és más okok) miatt elmaradt órák pótlásáról a szoksásos rendben gondoskodnak.

A „tanköztársaság” eszméje nem ellentétes mintatantervünkkel és oktatási hagyományainkkal.

Alaptalan vádaskodásnak nevezik azt is, hogy az Egyetem közössége nem próbálna minden lehetséges eszközt igénybe venni a modellváltás elhibázott folyamata miatt létrejött krízishelyzet megoldására.

„A krízishelyzetért az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, az alapítvány élére kinevezett Kuratóriumot és a Színház- és Filmművészetért Alapítvány által október 1-én kinevezett új vezetést egyaránt felelősnek tartjuk."

Az SZFE új vezetése, mely a béke követének tartja magát, a valódi, érdemi megoldási javaslatok helyett egyrészt a nyilvánosságon keresztül ultimátumokat küld, másrészt az egyetem belső levelezésén keresztül megfélemlítésre és a közösség megosztására törekvő tiltásokkal és súlyos fenyegetésekkel kommunikál.

"Ezzel hatalmas kárt okoznak munkánkban és kizárólag rontanak a helyzeten.”

Megjegyzik, annak ellenére, hogy az egyetemfoglalás a hallgatói közösség jelentős részének akaratából, a tiltakozásuk érvényesítésére jött létre, az elmúlt 43(!) napban senki, akit megszólítottak, nem állt szóba velük.

Az oktatók szerint az új fenntartó és a kinevezett vezetés törvénysértő módon bojkottálja a tárgyalásokat a sztrájkbizottsággal az egyetemi autonómia elvesztéséből fakadó súlyos munkavállalói jogsérelmek orvoslásáról...

MÁR HUSZONHÁROM ÉVE IS „FIFTY-FIFTY”-ZETT AZ UNIÓ KAPCSÁN ORBÁN

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2020.10.14.


Történt 1997-ben, amikor az Integrációs Stratégiai Munkacsoport (ISM) vezetőjeként Inotai András egy élő tv-beszélgetést folytatott Orbán Viktorral, a Parlament integrációs bizottságának akkori elnökével, aki a kérdésre, hogy milyen lesz az EU a számunkra, azt válaszolta, hogy talán valamivel kicsit jobb lesz, mintha kívül maradnánk – ezt az emléket idézte fel Inotai a Hírklikknek, amikor a mai miniszterelnök minapi interjújának arra a részletére kérdeztünk rá, miszerint „szűken számított magyar szempontból fifty-fifty, vagy kétséges” az új uniós költségvetés és újjáépítési segélyalap magyar elfogadása. Orbán tehát már 23 éve is ilyen hideg, számító, s mindenekelőtt csakis a saját érdekeit figyelembe vevő szemüvegen keresztül nézte az uniós tagságunkat. Inotai magyar állampolgárként kikéri magának, hogy „Orbán Viktor határozza meg, hogy mi a magyar érdek. Semmi joga nincs ehhez. Az ő érdeke a hatalom folyamatos ’illiberális’ kiterjesztése, minden áron, ha kell, szembe menve az európai alapértékekkel. És ehhez kapcsolódva gazdasági maffiakörének gazdagítása. Ez lenne a „magyar érdek”? De tényleg csak pénzről szól az uniós tagság? Még ha Orbán igyekszik is erre redukálni a kérdést.


- „Azt is tudnunk kell, hogy az európai uniós forrás nem ajándék, mert több pénzt visznek ki Magyarországról, mint amennyit kapunk... Tehát a mérleg, ami a Magyarországról kimenő pénzek és a beérkező pénzek egyenlegét illeti, úgy fest, hogy ma több pénz megy ki Magyarországról, mint amennyi bejön ide, ideértve az uniós pénzeket is” – mondta Orbán Viktor a Hír TV-nek adott minapi interjújában. Hogy is van ez valójában? Kérem, tegyük tisztába ezt a – több mint furcsa – kijelentést/párhuzamot.

– Valóban be kell fizetnie a közös uniós költségvetésbe minden tagállamnak, nekünk évi durván egymilliárd eurót – a befizetés nagyságát GDP-arányosan állapítják meg a tagállamok számára. Ám az egymilliárd ellenében, többszörösét kapjuk vissza! A 2014-2020 közötti hétéves keretben összesen 23,5 milliárd eurót kapunk, azaz átlagosan közel évi 3,5 milliárdot. De ez csak az a pénz, ami a strukturális alapból érkezik. Ezen felül, más címszavak mentén is kapunk jelentős uniós támogatásokat, így évi több százmillió eurót a mezőgazdasági támogatások címén, valamint olyan egyéb programok keretében, mint az oktatás-kutatási Erasmus, a nemzetközi segélyek vagy a regionális kapcsolatok erősítése. Más szóval, hatalmas többletet kapunk vissza ahhoz képest, amit mi befizetünk. Mi több, valamennyi nettó haszonélvező EU-s tagállam közül Magyarország kapja egy főre nézve a legnagyobb uniós támogatást...

SZABAD SZEMMEL: SZAVAKBÓL NINCS HIÁNY A JOGÁLLAM ÜGYÉBEN, DE A HATÉKONY INTÉZKEDÉSEK ELMARADNAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.14.


Washington Post


A lengyelek erős embere kerek-perec vétóval fenyegette meg az EU-t, ha az a jogállami feltételek teljesítéséhez köti a közösségi támogatásokat. Kaczynski, az újdonsült miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy országa nem hagyja zsarolni magát és megvédi kulcsfontosságú érdekeit, akár azon az áron is, hogy megakadályozza a gazdasági újjáépítési program, illetve a hosszú távú költségvetés elfogadását. Hozzátette: mindenképpen megóvják az ország identitását, szabadságát és szuverenitását. Nem engedik, hogy bárki pénzzel terrorizálja a lengyeleket.

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke úgy reagált, hogy ő tényleg azt hitte: Kaczynski már nem tudja meglepni semmivel, de tévedett. Ám a fenyegetőzést nagyon károsnak tartja Lengyelország szemszögéből, többféle vonatkozásban is. De mint írta: a lengyel vezető a jelek szerint ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is büntetlenül megszeghesse a demokratikus játékszabályokat.

A jelentés hozzáfűzi, hogy ha bevezetik a jogállami mechanizmust, az csapás volna a magyar és a lengyel kormány számára, mivel azok lebontották a bírák függetlenségét, a sajtószabadságot és a demokrácia más pilléreit. Mindkettő már korábban is kilátásba helyezte, hogy szembeszáll a tervezett rendszerrel.

Politico

Az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője igen dühösen reagált Kaczynski bejelentésére, kiemelve, hogy a világos senki sem zsarolja a lengyel vezetőt. Weber szerint valójában arról van szó, hogy az emberek az egész földrészen aggódnak a jogállam miatt és nem akarják, hogy a pénzük olyan kormányokhoz kerüljön, amelyek aláássák az igazságszolgáltatás önállóságát, valamint a média szabadságát. Úgyhogy nem érthető, mitől fél a lengyel politikus.

A portál ugyanakkor rámutat: a lengyel kirohanás azt jelzi, hogy Varsónak esze ágában sincs feladni a vitatott reformelképzeléseket. Hiszen Kaczynski (is) a szovjet uralomhoz hasonlította Brüsszelt. Szerinte az ország a történelem jó oldalán áll és bukásra vannak ítélve azok, akik azt hiszik, hogy saját kényük-kedvük szerint elvehetik másoktól a nemzeti szuverenitást. Továbbá senki által meg nem választott uniós intézmények és hivatalnokok, valamint bizonyos politikusok azt követelik, hogy Lengyelország igazolja az egész kultúráját. Ezek a körök elutasítanak mindent, ami fontos a lengyel társadalomnak, csak azért, mert úgy szottyan a kedvük.

Vagyis kőkeményen kinyilvánította, hogy kormánya nem lép vissza a jogállam ügyében. Hasonló volt a reakció Magyarország részéről is, amely szintén vétót helyezett kilátásba. De a lengyelek ezt még megfejelték azzal, hogy az Európai Bíróság ítéletével szembemenve a napokban a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarája engedélyezte, hogy az ügyészség korrupciós vádakkal vizsgálatot indítson egy krakkói bírónő ellen, aki korábban bírálta a kormányt.

Azon kívül az egyik miniszterelnök-helyettes éppen tegnap megerősítette, hogy az állami cégeknek fel kell vásárolniuk a magánkézben lévő sajtóorgánumokat. Glinski arra a hírre reagált, hogy az Orlen, a lengyelek MOL-ja meg akarja venni az egyik német kiadócsoport lengyel érdekeltségét, amely 20 regionális lapot ad ki. 

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A német konzervatív lap azt írja Kaczynski fenyegetőzése kapcsán, hogy sokkal több forog kockán, mint a hétéves uniós büdzsé, de a többieknek határozottan vissza kell utasítaniuk a zsarolási kísérletet. A kommentár szerint majd a tárgyalások megmutatják, mennyire kell komolyan venni meglengetett bunkót. A lengyel nemzeti jobboldal szereti a drámázást és azt a fajta retorikát, amit minden viszályt élet-halál kérdésének állít be. És nem csupán a valós és vélt ellenségekkel szemben, de akkor is, ha a konfliktus a saját soraiban tör ki.

A lengyel vezető azt hangoztatja, hogy minden áron megvédi a szabadságot, szuverenitást és identitást Brüsszel állítólagos törekvéseivel szemben, és azt állítja, hogy az EU rosszabb, mint a kommunista diktatúra. De a PiS-en belül vannak józan politikusok, akik tudnak számolni és ismerik a való világot. Lengyelországnak – hála a brüsszeli pénzeknek – még soha ilyen jól nem ment a sora.

Ám ezzel együtt nem szabad félvállról venni Kaczynski kirohanását. Mert az az unió alapját próbálja szétrobbantani, hogy Lengyelország megszabadulhasson a közös értékektől és szabályoktól. Ha a többiek most behúzzák fülüket-farkukat, akkor nagy a veszély, hogy a szervezet egy szép napon tényleg kudarcot vall. De nem a brüsszeli „bürokraták”, hanem az olyan politikusok miatt, mint a lengyel vezető.

Süddeutsche Zeitung

Silány és olcsó. Így kommentálja a piacvezető német liberális újság a lengyel erősember megnyilvánulását. Ám sajnálatosnak tartja, hogy az EU tétlenül nézi, amint Varsó figyelmen kívül hagyja az európai jogot és felszámolja a független igazságszolgáltatást, noha Brüsszelnek kemény pénzbüntetéssel kellene megálljt parancsolnia ennek a folyamatnak.

Azt ugyanakkor meg kell hagyni: az unió lelkiismeretesen feljegyzi jogállam felszámolásának stációit az olyan tagoknál, mint Magyarország és Lengyelország. Csak éppen utána nem történik semmi. Ám ezen nem szabad csodálkozni, hiszen von der Leyen, aki a lengyel szavazatokkal lett a Bizottság elnöke, pont olyan tétlenül nézi a jogállam elleni budapesti és varsói támadásokat, mint elődje, Juncker. Jellemző, hogy amikor egy hónapja megtartotta beszédét az EU helyzetéről, egy szóval sem említette a két országot.

Ezzel együtt szavakból nincs hiány a jogállam ügyében, de a hatékony intézkedések elmaradnak. Brüsszel és a hangadó Németország és Franciaország bűnbeesése akkor kezdődött, amikor négy éve semmit sem tettek a lengyel Alkotmánybíróság jogfosztása láttán. De a varsói bűnlajstrom azóta már igen hosszú, ám Varsó immár nekimegy a neki nem tetsző bíráknak. Sőt, már kinyilvánította, hogy az országot nem kötelezik az Európai Bíróság ítéletei.

A Bizottságnak már hónapokkal ezelőtt kemény pénzbüntetést kellett volna kezdeményeznie az EUB-nál, hogy jobb belátásra bírja a PiS-t. Van rá precedens, hogy a sok millió euró elvesztése megfontolásra inti a lengyel vezetést. Csak éppen most is az a helyzet, hogy Brüsszel, Berlin és Párizs az ünnepi beszédekre tartogatja a jogállam védelmét, a gyakorlatban azonban nem tesz semmit e cél érdekében.

Die Presse

A vendégkommentár Budapest hőseinek nevezi a SZFE tiltakozó diákjait és nem tartja kizártnak, hogy az ellenállás felébreszti az apátiába süllyedt magyar társadalmat. A szerző, Teplán István történész, aki Soros György mellett a CEU egyik társalapítója volt, azt hangsúlyozza, hogy a fiatalok jó egy hónapja Magyarországon ritkán tapasztalható akcióba kezdtek a hatalom önkénye ellen. Amit csinálnak, az csak az ifjúság 1956-os önfeláldozásával említhető egy lapon. Azt jelzi, hogy a zsarnokságot nem lehet és nem szabad elfogadni.

Egy sor kulturális és tudományos intézmény függetlenségének felszámolása után az Orbán-kormány ezúttal a jó 150 éves, igen tekintélyes színi egyetemet vette célba, mondván, hogy az nem eléggé „nemzeti”. Ám a hallgatók, akiknek a legtöbb a vesztenivalójuk, kitartanak. Pedig csak nagyon nehezen lehet bekerülni az iskolába, és most az fenyegeti őket, hogy oda lesz az álmuk. Rámehet a félévük, az ösztöndíjuk.

Idáig mindenki engedett Orbán agresszivitásának, ideértve sok esetben az EU-t is. A CEU sokkal erősebb pozícióban is elfogadta a bécsi ajánlatot és elmenekült Budapestről. Az MTA tudósai – sokkal biztosabb anyagi helyzetben, mint az SZFE tanulói – belenyugodtak, hogy elvesztik függetlenségüket, a kutatói hálózatukat.

Csak remélni lehet, hogy a hősies diákok nem maradnak magukra a harcban. A világ élenjáró művészei és intézményei biztosították őket szolidaritásukról. Köztük olyan élő legendák,mint Peter Brook. Az európaiak nem figyelhetik ölbe tett kezekkel a fiatalok küzdelmét. Nem szabad hagyni, hogy vereséget szenvedjenek. A földrésznek kötelessége, hogy megmentse őket!

FAZ

Az Európai Bíróság ítélete lehetővé teszi, hogy a Közép-Európai Egyetem visszatérjen Budapestre, ám ott megmerevedtek a frontok a felsőoktatás körül folyó csatában – írja a vezető német jobboldali lap. A CEU rektora rendkívül fontosnak minősítette a döntést, amely a kormány vereségét jelentette, hiszen eldőlt, hogy a kifogásolt jogszabály ellentétes a közösségi joggal. Ha későn is jött, de igazságot szolgáltatott – mutatott rá Ignatieff.

Az igazgató jelenleg nem tudja elképzelni, hogy az oktatás jó része újra a magyar fővárosba települjön, jóllehet ott működik az adminisztráció java. Az ok az, hogy Ausztria szavatolja a képzéshez szükséges szabadságot, Magyarország viszont nem. A vezető nem túl optimista a magyar kilátásokat illetően sem. Hiszen ha bárki végignézi, mi történt a felsőoktatásban az utóbbi három évben, az csak borúlátó lehet, mondja.

Gondol például a Színművészeti Egyetemre, amelynek egyik volt, rendezőszakos diákja arra hívja fel a figyelmet, hogy a hét érintett egyetem fölé rendelt kuratórium akkor is gyakorolhatja majd jogait, ha netán új kormány jön. Mint mondta, jelenleg a hatalom egyfelől igyekszik bedarálni a felsőoktatási intézményeket, mert azok a szabad véleménynyilvánítás szigeteinek számítanak. Másfelől pedig odalesz az a Humboldt-féle ideál, hogy a képzés önmagában érték. Előtérbe kerül a tanításban a profit, ám éppen a jövendő művészek oktatásában elengedhetetlen a szabadság és a függetlenség. Enélkül olyan, mintha az asztalostól elvennék a kalapácsot.

Ignatieff úgy gondolja, hogy az SZFE sokkal rosszabb helyzetben van, mint az CEU, bár a két intézmény sorsa összefügg. Orbán ugyanis megúszta, amikor nekiment a Közép-Európai Egyetemnek, és ez felbátorította. De csak még rosszabb lenne, ha keresztül tudná vinni akaratát a színi egyetemen is.

Deutsche Welle

Karácsony Gergely úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor megvette az unió hallgatását. Merthogy a nagy német konszerneket, főleg az autógyárakat körbeudvarolják Magyarországon, például hatalmas adókedvezményekkel. Azon kívül a magyar kormány igen sok fegyver vásárol német cégektől. Az interjúban a főpolgármester ebben látja annak is a fő okát, hogy az Európai Néppárt ennyire vonakodik lépni a Fidesz ellen. A miniszterelnök persze szavakban folyton tüzel a nagy multikra, illetve a nemzetközi pénzügyi világra, ám a valóságban igencsak kedvez a nagyiparnak.

A főváros és a hatalom viszonyára áttérve Karácsony rámutatott, hogy legkésőbb a járvány kitörése óta Orbán feladta az együttműködés ígéretét. Azóta folyamatosan vonja el az önkormányzatok anyagi forrásait. Mi több, az utóbbi hetekben már egyfajta hidegháború zajlik.

A városvezető megismételte azt a felvetést, hogy az EU közvetlenül adjon pénzt a településeknek. Mert ha minden a központi hatalomnak jut, az nagyon megnöveli a korrupció eshetőségét, miközben a kormány nem hajlandó segíteni a környezetbarát, tartós gazdasági fellendülést. Azon kívül ily módon büntetni lehetne azokat az országokat, amelyek szembemennek a jogállammal.

Karácsony nem sokat törődik a személye ellen irányuló politikai lejárató kampánnyal, mert az annyira nevetséges, hogy jóformán önmaga karikatúrájába fordul. Viszont az egyoldalú tömegtájékoztatás rossz légkört kelt és megnehezíti a közvitát. A kormány hatalmas összegeket áldoz saját propagandájára, ami főként a vidéken hat, és ez nagyban hozzájárul a Fidesz uralmának fennmaradásához. Ugyanakkor egyre kevesebb a független sajtóorgánum.

A kormánypárt már átvette a közélet minden területének ellenőrzését, csak még a kultúrában nem. Ez azonban nagyon zavarja, ennélfogva kerültek a célkeresztbe az egyetemek. De az SZFE hallgatóinak függetlenségi harca reményt ad a lakosság más rétegeinek. Karácsony különben ismét cáfolta, hogy miniszterelnök-jelölt akar lenni. Szerinte az ellenzéknek előbb megfelelő programot kell kidolgoznia, utána találhatja meg hozzá azt, aki a szövetség élére áll.

Politico

Magyarország azt akarta, hogy nyilvános legyen tegnap Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsának ülése, pedig már a múlt pénteken felsült ezzel az ötletével. Hiába állította, hogy az embereknek joguk van élőben követni a hozzászólásokat. A német elnökség ugyanis bedobta, hogy álljon fel a jelenlévők közül, aki egyetért az indítvánnyal, de nem jelentkezett senki. Uniós diplomaták szerint ebben a formában még azoknak az államoknak sem volt kedvük kinyilvánítani támogatásukat, akik egyébként netán felsorakoztak volna a magyarok mögé.

Egy másik olvasat szerint viszont biztos, hogy a többség nem pártolta a javaslatot. Vagyis az Orbán-kormány mindenképpen vereséget szenvedett volna, de itt a végén az történt, hogy a bűnös megpróbálta áldozatként feltüntetni magát.

A jelentés kitér arra, hogy két napja, a jogállami mechanizmusról kezdett vitában csupán az derült ki, hogy hatalmas a különbség a Parlament és a tagországok álláspontja között. De általános a vélemény, hogy lehetett volna rosszabb is. Vagyis még hosszú az út a megállapodásig. Az EP megbízottja kijelentette, hogy mindenképpen használható és hatékony rendszert kell kidolgozni. De mindenképpen meg kell oldani a problémát, legyen szó a sajtószabadságról, a bírói függetlenségről, az antiszemitizmus elleni harcról vagy éppen az LMBT+-jogokról.
Economist

A tekintélyes hetilap azt tanácsolja az EU-nak, hogy hagyja a csudába az egyhangú döntéshozatal elvét a közös külpolitikában és inkább okuljon a Borsószem királykisasszony meséjéből. (Amikor a feleségnek kiszemelt királylány azzal igazolja kifogástalan pedigréjét, hogy a rengeteg felhalmozott paplan/dunyha ellenére sem tud aludni a bemutatkozó látogatáskor a fiús háznál, mert az ágyneműhalom alján egy szem borsó lapul – a szerk. megj.)

A dolog jelenleg úgy áll, hogy az unió szuperhatalomnak tekinti magát, de a legkisebb tagállam is megfúrhatja a brüsszeli terveket. Lásd legutóbb, amikor hosszasan kellett rimánkodni Ciprusnak, hogy az tegye félre Törökországgal fennálló vitáját és ne gátolja arra hivatkozva a Belarusz elleni szankciókat. Az eset miatt megint előtérbe került, hogy kétharmad kellene a határozatok elfogadásához. Mellesleg ez az érv érvényes például az esetek túlnyomó többségében, amikor az egységes piac ügyeiről van szó. De nem vonatkozik az adózással, a kereskedelmi megállapodásokkal, valamint a külpolitikával kapcsolatos kérdésekre.

És nem is lenne jó, ha változtatnának rajta, mert ott nagyon eltérnek a nemzeti érdekek. Ráadásul visszaüthet, ha azokat nem veszik figyelembe. Példa rá, hogy a magyar, a cseh és a szlovák kormány figyelmen kívül hagyta a többséggel meghozott kvótadöntést. A diplomaták sokkal jobban szeretik a közmegegyezést, mert lehet, hogy legközelebb az ő országukon csattan az ostor, ha ma leszavazzák valamelyik tagállamot.

Meg egyébként is: a vétók általában csak késleltetik a határozatot, de nem állják annak útját. És jobb megtalálni a legkisebb közös nevezőt, mint azt látni, hogy egyes kormányok tesznek az éppen aktuális, akármilyen nagy ívű tervre. Azon kívül a vétó az utolsó fegyver az unió nagy részét képviselő kis államok számára. Ha időnként bevetik, az még nem dönti romba az EU-t. Viszont biztosíték a kicsik számára, hogy nem gázolja le őket a többségi akarat. Lehet, hogy ez is olyan, mint a mesebeli borsószem, mármint hogy kellemetlen tud lenni. De az unió azért el tud lenni vele.

VALAMI BŰZLIK NERIÁBAN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.14.


Azt írja az újság, hogy lent a messzi délen, ahol a migráncsok ostromolják a hazát permanens kitartással, tíz kilométeren már mélységi határzár is épült, jelentsen ez bármit is vagy akármit. S mivel az alagutas támadások ellen véd, feltehetőleg a kerítést a föld alatt is kihúzták, vagy betonnal töltötték fel az anyaföldet, harci gilisztákat telepítettek oda vagy nem tudom. Azt sem árulták el, a front mely szakaszán épült, azt sem, mit takar a fogalom, de arrafelé nézhetnek ki a fejükből az ürgék, vakondok és csimaszok, midőn munkálkodásuk közben koppan a fejük a falon a föld alatt nagyon.

Hol van már a szép emlékű és hevenyészett GYODA, amit a vészek első perceiben talált ki a magyar lelemény, hol a vesén rúgott migráncs a csatamezőn, a hős, határ-, és hazavédő asszony, az első riadalmak, ilyenek. Máma már a Bakondiból szivárog a nyüszítő, egyenletes félelem, amely belepi az egész magyari világot közvetítve az M1-en. Azt is írja az újság, hogy akár a határ egész hosszában is bebetonozhatják az anyaföldet, ám ehhez már kínai kommunista testvéreinktől kellene útmutatás, hogy az ő őseik hogyan is építették a nagy falat világ csodájára.

Pedig vannak egyszerűbb módok is az ásás kiszűrésére, mint a hős egri védőké, akik a dobra rakott száraz borsó rezgését figyelték, a félelem módjai végtelenek, ahogyan a hülyeségé is. Afelé halad kies hazánk, és ütemesen, ha már nincs is ott egészen. Miközben a járvány elszabadult, képtelenek kordában tartani, de nem is akarják igazán, a széteső, és ránézésre az utolsókat rúgó országot védik immár a föld alatt, nem gondolva a magyar özvegyek sóhajaira, hogy akkor ki fogja megerőszakolni őket. Ki veszi el a magyar jómunkásember munkáját, ki eszi meg a keresztény kultúrát.

Az élet nem habostorta Pelikán, mert például a békaemberekre még most sincs gondolva, se a léghajós lerohanásra. Mert ugyanis, ha a duci kis ujjainkon kiszámoljuk védekezésünk módjait, akkor arra jutunk, hogy Orbán apánk már óv minket a földön, föld alatt és vízen naszádokkal, de tengeralattjáróra még nem gondolt egy fideszes riogató sem, s mint említettem, a légitámadás is kimaradt. Tábornokaink hülyék tehát és képzetlenek, esetleg pocakosak, mert azt nem szereti a Napóleonunk egyáltalán. De fokozni is lehet, ha már reszketünk.

Mert mi van akkor, ha a föld alatti védelem tíz méterre terjed ki, de nekik van alagútfúró készségük, és még lejjebb egyenesen metrót építenek, ott száguldoznak be a határon, hacsak nem az oroszoktól veszik a technikát, vagy a Tarlóssal egyeztetnek a használatról, mert akkor cseszhetik. Mindent lehet fokozni. Ha a kisvasút meghosszabbítható Bicskéig, akkor a mélységi határvédelem a föld középpontjáig, de akkor már beszáll a buliba Verne Gyula is. Ami itt van, az régóta tébolyda, de a jelek szerint ezt is lehet még habosítani...