ORAVECZ IMRE: NEM TUDNAK VELEM IGAZÁN MIT KEZDENI

HVG / KULT
Szerző: NÉMETH RÓBERT
2020.10.12.

A Kossuth-díjas Oravecz Imre pályáját költőként kezdte, de életművének – melynek több fontos darabját is az elmúlt években adta ki újra a Magvető – koronája minden bizonnyal A rög gyermekei című regénytrilógiája (Ondrok gödre, A kaliforniai fürj, Ókontri). Többször megjárta Amerikát, de mindig hazajött, most szülőfalujában Szajlán él. Ott kerestük fel, hogy aztán mindenféléről beszéljünk a száz évvel ezelőtti paraszti élettől Kosztolányin és Adyn át Antall Józsefig, a rendszerváltásig, a kultúrharcig és az SZFE-ig.

hvg.hu: Azt mondja egy interjúban, hogy „a magyar paraszti kultúra meghalt, kivégezték”, egy másikban pedig azt, hogy nem egészséges dolog egy halott mellett élni. Mégis itt beszélgetünk Szajlán, a háza kertjében. Miért él itt mégis?

Oraveczi Imre: Borzasztóan egyszerű a dolog: itt tudtam építkezni.

hvg.hu: A könyveiben Szajla már-már mitologikus táj. Ahhoz képes mi van itt most? Milyen most Szajla?

O. I.: Azok az emberek már nem élnek, akik ezt a kultúrát működtették. Nagyon kevesen vagyunk, az emberek zöme igen idős, a fiatalok meg elmentek, ráadásul ez már a hatvanas években, a nagy téeszesítés idején elkezdődött. Az, aki a téeszben csak traktort vezetett, nem fog önállóan földet művelni. A parasztember ugyanis nem szeretett parasztember lenni, hiszen ez volt a legnehezebb, legkockázatosabb foglalkozás. Ki volt szolgáltatva az időjárásnak, a piacnak, mindennek. Ezen felül nem volt segély, nyugdíj vagy betegbiztosítás – semmi nem volt. Aztán mire eljött a rendszerváltozás, az egykori gazdák többsége már meghalt, mire jött a kárpótlás nevű humbug, jóformán már nem volt, aki földet műveljen. Nem arról van szó tehát, hogy az emberek otthon ülnek és restek. Közben maga a földművelés is megváltozott, nem az, ami volt. A gépesítés révén ipar lett, más a technológiája, más az eszközparkja. Aztán az is baj, hogy a rendszerváltozás újrateremtette a nagybirtokrendszert. Azt, amit már a 30-as, 40-es években szerettek volna megszüntetni, mert megfojtotta a kisbirtokot, meg azokat, akiknek semmijük sem volt.

Most azt a szót használják a nagybirtokosokra, hogy: gazdák. Ez viccnek is rossz.

Ezek az emberek nem gazdák, hanem tőkések, ülnek valahol egy távoli városban, és befektetnek. Úgy gazdák, ahogy korábban a főnemesség, az arisztokrácia volt. Sehogy...

ITT OLVASHATÓ

MEGREMEGETT AZ ORBÁN-PÁRT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.10.12.

Aki járatos (volt) a vívásban, az tudja, hogy ott létezik – létezett? – a kettős vereség fogalma; párbajtőrben hirdettek kettős vereséget, ha a vívóidő lejártakor egyformán állt a két versenyző. Emlékszem olyan asszóra – talán Papp Jenő volt ennek a mestere –, amikor a két sportoló tíz percen keresztül állt egymással szemben, anélkül, hogy bármit csináltak volna. Tették ezt azért, mert a csapat érdekei azt kívánták, hogy semmit ne kockáztassanak.

Nos, vasárnap este, a borsodi választás után, ez jutott eszembe; no, nem a csapat érdekei, nem is a nulla kockáztatás, sokkal inkább a kettős vereség. Mert ugyan kikapott az összevont ellenzéki jelölt, és a parlamenti mandátumot a Fidesz vitte el, ám a kormánypárt sem dicsekedhet azzal, hogy győzött. Ahhoz képest ugyanis, hogy mekkora forrásokat mozgatott meg a győzelem érdekében, mennyi pénzt, ajándékot, de főként gusztustalan verbális hordalékot hordott össze Szerencsen és környékén, a célt csak szűk különbséggel érte el, egyáltalán nem úgy, ahogy amúgy most a Fidesz potentátjai ezt kommunikálják.

Ha ugyanis a jövőre tekintünk, akkor minden oka megvan az Orbán-pártnak arra, hogy megremegjen; 2022-re tekintve, ez a mostani győzelem felérhet egy súlyos vereséggel...

ITT OLVASHATÓ

„NEM A MELEG BÍBOROSOKAT AKARTAM OUTOLNI, HANEM AZ EGÉSZ VATIKÁNT, A KÉPMUTATÓ RENDSZERT”

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.10.12.

Frédéric Martel könyvéről hosszú kritikát közöltünk, és múlt héten videócseteltem is a szerzővel, aki reménykedik, hogy a járványhelyzet mielőbb megenged egy budapesti könyvbemutatót.

A rejtőzködő homoszexuális papok világát bemutató Szodoma - magyarul A Vatikán kínos titkai - tavaly februárban egyszerre jelent meg nyolc nyelven, és rögtön nekiálltak 10 további fordításnak, hogy aztán mintegy 20 országban kerüljön bestsellerlistára. Több száz cikk jelent meg róla és heves vitákat váltott ki Chilétől Lengyelországig - sorolja sikereit a kritikusainak írt válaszban a szerző.

Martelt nehéz beskatulyázni: van jogi és filozófiai diplomája, társadalomtudományokból doktorált, vendégelőadó volt például a Harvardon is, egy ideje pedig egy svájci egyetem ún. kreatív gazdasági intézetét vezeti. De közben egy korábbi francia miniszterelnök és egy miniszter tanácsadójaként, illetve washingtoni kulturális attaséként is dolgozott, régóta vezet egy sikeres rádióműsort és ír külpolitikai elemzéseket, továbbá megjelent több könyve az amerikai kultúráról, a meleg kultúráról, Sarkozy kultúrpolitikájáról és legutóbb az internetekről...

ITT OLVASHATÓ

TANÁROK KERÜLNEK INTENZÍV OSZTÁLYRA, DE A KORMÁNY SZERINT NYUGODTAN FOLYIK A MUNKA AZ ISKOLÁKBAN

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.10.12.

Elhunyt egy 39 éves tanár koronavírusban, a szakszervezet pedig határozott intézkedéseket sürget az újabb tragédiák elkerüléséért. Az is előfordul, hogy egy fertőzött tanár kórházba kerül, az iskolában pedig úgy zajlik tovább a tanítás, mintha mi sem történt volna.

Iskolánkban két kolléganő covidos lett a tesztelés után. A Nemzeti Népegészségügyi Központ járt az iskolában, kikérdezte az intézményvezetőt, majd elmentek. Nem volt kontaktkutatás, a tanáriban a megbetegedett kolléganő mellett ülő kollégát meg sem kérdezték, hogy van. Senkit nem küldtek karanténba, minden megy tovább, mintha semmi sem történt volna.

A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) érkezett visszajelzésben szereplő egyik pedagógus ezt követően értesüléseink szerint kórházba került, az iskolában azonban ezután sem történt semmiféle intézkedés, nem került egy osztály sem karanténba, illetve nem teszteltek senkit.

A lapunkhoz eljutott információk alapján több koronavírus-fertőzött tanár van jelenleg is kórházban, és közöttük vannak, akik intenzív osztályra kerültek.

A hivatalos járványügyi statisztikák egyébként is azt mutatják, hogy megugrott a kórházban kezelt betegek száma: a vasárnap közöltek szerint 1252 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 138-an voltak lélegeztetőgépen. Múlt hétfőn ehhez képest még csak 627 fertőzött volt kórházban, és 37 lélegeztetőgépen. Igaz, a kormányzati oldalon a hirtelen növekedést a kórházaknál elrendelt új, dinamikus adatszolgáltatással hozzák összefüggésbe, magyarán azzal, hogy a statisztika kezd felzárkózni a valósághoz...

ITT OLVASHATÓ

IMF: AZ ELESETTEKET KÉNE TÁMOGATNI! - ENYHE INTÉZKEDÉSEK, HOSSZÚ KILÁBALÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.10.12.

A vírus miatt elrendelt szigorúbb korlátozások nagyobb költségeket jelentenek rövid távon, de utána gyorsabb gazdasági fejlődést tesznek lehetővé, mint az enyhébb intézkedések – állapítja meg egy IMF-tanulmány. Arra is kitértek, hogy a járvány aránytalanul jobban sújtja a kiszolgáltatottabb csoportokat.

Az IMF kutatói 128 ország tavaszi gyakorlatát vizsgálva arra jutottak, hogy a vírus miatti recesszió mértékét nem csak a kormányok által elrendelt korlátozások határozták meg. Jelentős szerepe volt annak is, hogy az emberek önként tartózkodtak a társadalmi interakcióktól, mivel féltek a fertőzéstől. Számításaik szerint a napi esetek megduplázódása körülbelül 2 százalékkal csökkenti a mobilitást, és a fejlett gazdaságokban az önkéntes társadalmi elhatárolódás nagyjából ugyanolyan hatást gyakorolt a mobilitásra, mint az elrendelt leállás.

Ezért – mint nyomatékosították – a korlátozások feloldása valószínűleg nem vezet döntő és tartós gazdasági fellendüléshez, ha a fertőzések mértéke továbbra is magas, mivel az önkéntes társadalmi távolságtartás fennmarad. Az emberek ugyanis nem érzik magukat biztonságban, ha továbbra is jelentős kockázatot észlelnek a vírus fertőzésében vagy terjedésében. A gazdaságok így valószínűleg lehetőségeik alatt működnek, amíg az egészségügyi problémák továbbra is fennállnak...

ITT OLVASHATÓ

„OLYAN EZ, MINT AMIKOR KINYITJUK AZ AUTÓ MOTORHÁZTETŐJÉT” – BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ A LÁTHATATLAN HÁLÓZATOKRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: CSEPREGI EVELYN
2020.10.12.

Ahogy az életünk számos területe, úgy a művészeti világ is láthatatlan hálózatokból épül fel Barabási Albert-László hálózatkutató, fizikus szerint. Az általa vezetett intézet munkájának rendkívüli részletébe láthatunk bele a Ludwig Múzeum nagyívű kiállításán.

Hogyan mutatná be a hálózatelméletet annak, aki még nem hallott róla? 

A XXI. század sok szempontból a hálózatok százada. A biológiai egzisztenciánk a hálózatokra épül, mivel a sejtjeinkben a gének, a molekulák egymással össze vannak kapcsolva, és az élet lényegében ezeken a kapcsolatokon keresztül keletkezik. Ha egy kicsit közelebb hozzuk magunkhoz a kérdést, a legegyszerűbb a társadalmi hálóra gondolni: kivel kerülünk kapcsolatba napi szinten. Ez különösen izgalmas manapság, a járvány idején, amikor valamilyen módon mindenki hálózat-epidemológussá vált: tudjuk, milyen fontosak a kontaktok, amelyeken keresztül a vírus terjedni tud. A hálózattudomány azzal foglalkozik, hogy megérti a hálókat – amelyek úgy a kontaktokon, mint a szociális-, vagy a sejtben található genetikai kapcsolatokon keresztül létrejönnek –, eszköztárat ad arra, hogy ezeket matematikai módon leírja, és megjósolja a viselkedésüket. 

Egyértelmű ön szerint, hogy a művészeti szféra is megközelíthető a hálózatok felől?

Remélem, hogy akik eljönnek a kiállításra, látni fogják, hogy ez így van. Az, hogy hol teremtődik érték a kortárs művészetben – amikor időnként közönséges tárgyakat állítunk ki a múzeumban – lényegében azon múlik, milyen kapcsolata van az adott tárgynak a művészhez és a művészeti világ többi részéhez. Tehát láthatatlan hálózatoktól függ. A kiállításban ezt a kérdést is megvizsgáljuk: az elmúlt években feltérképeztük az intézményi és művészeti hálókat globálisan, és ezt most megtettük Magyarországon is egy önkéntes csapat segítségével. Szinte minden magyar művésznek felépítettük a szakmai pályáját az adatokból – hol és mikor állítottak ki –, és az így létrejött művészeti hálókat megjelenítjük a kiállításban. Emellett egyfajta gesztusként minden nap egy magyar művész személyes hálóját rajzoljuk fel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kutatói által kifejlesztett hálózatrajzoló robottal...

ITT OLVASHATÓ

HAZAÁRULÁS AZ LENNE, HA AZ EP-KÉPVISELŐK NEM TÁRNÁK FEL A MAGYAR DIKTATÚRÁT - HA KELL, LOVASBERÉNYIG HIRDETNI KELL, HOGY MAGYARORSZÁGON FELSZÁMOLTÁK A JOGÁLLAMOT, A CIVIL ÉLET SZABADSÁGÁT, FASISZTA ÁLLAM MŰKÖDIK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.10.11.

Az Orbán-rezsim hazaárulásnak nevezi, ha Magyarország EP-képviselői a regnáló hatalom visszaéléseit, jogfosztásait az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé tárja. Orbán bűnszervezete ezúttal is a saját érdekeit azonosítja Magyarországgal, és elvárná, hogy a jogfosztott magyarok falazzanak a visszaéléseknek Európában. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője alapvető kötelességének tesz eleget, amikor az Unió magyar polgárainak jogfosztását az EU elé tárja.

Donáth Annát azok a magyar szavazók, akik őt megválasztották, ezzel a feladattal bízták meg. Az EU-nak joga és kötelessége számonkérni a jogállami normákat és az emberi jogokat.

Az Orbán-rezsim, amely megdöntötte Magyarországon az alkotmányos rendet, s a hatalom kizárólagos birtokosaként önkényuralmat, az Unió első fasiszta államát működteti, “Magyarország” elárulásának nevezi, ha a hatalmon levő orbáni bűnszervezet jogtiprásait az EU elé tárja egy EU-képviselő. Magyarország érdekeit és Magyarország polgárait védi az, aki ezt megteszi. Hazaárulónak azt tekinthetjük, aki megszállta Magyarországot, kisajátította magának, a tulajdonának tekinti és felszámolta az alapvető emberi jogokat, a polgári szabadságot, a szabad civil életet, a szabad sajtót, a szabad oktatást, tudományt, kultúrát, a törvény előtti egyenlőséget, a szabad parlamentet és a hatalom leválthatóságát.

Nevetséges, hogy Orbán bandája a magyar viszonyokat akarja kiterjeszteni Európára is, hogy az ellenzéknek még ahhoz sincs joga, hogy a valóságot elmondja, leleplezze, nyilvánosságra hozza. Megfélemlítik a parlamenti képviselőket, a magyar népet becsapják, mintha az Európai Parlamentben dolgozó magyar ellenzéki képviselők dolga az lenne, hogy a magyar diktatúrának falazzon, azt letagadja, Orbán családi maffiájának érdekeit képviselje. Magyarország nem azonos Orbán Viktorral, Orbán Ráhellel, a pitiáner tolvaj férjével, Tiborcz Istvánnal, Orbán apjával, feleségével, öccsével és a gyerekeivel, nem azonos a dekázó, hazudozó Vargával, a korrupt Szijjártóval, Mészáros Lőrinccel és a többi bűntárssal.

A magyar ellenzéknek Magyarországon belül is meg kellene vonnia a legitimációt a törvénytelen hatalmat gyakorló bűnszervezettől, s bátran hirdetni, hogy ez egy szervezett bűnözői csoport, amely elfoglalta és kisajátította az országot. Ez alkotmányon kívüli állapot. Hazaárulásnak azt nevezhetjük, hogy Orbán Magyarországot orosz érdekek alá rendelte és az Európai Unióval szembefordította. Ez a hazaárulás. Ahogy az is, hogy kötelezettségszegési eljárásoknak tette ki az országot, s a jogállamiság felszámolásával Magyarországot jelentős uniós támogatásoktól foszthatja meg. Orbán Viktor árulta el Magyarország érdekeit a kiszolgálóival együtt. Magyarország érdeke a szabadság, a jogállamiság, a Nyugat értékeihez való csatlakozás. Magyarország érdeke a civilizációhoz való tartozás. Ez a magyar nemzeti érdek. A “keresztény” kultúra és a civilizáció a jog és a törvényesség útja, a szolidaritás és az empátia, a befogadás, nem a fasizmus...

ITT OLVASHATÓ

FRANS TIMMERMANS: VAN OKUNK ARRA, HOGY KÜLÖNÖSEN ÓVATOSAK LEGYÜNK MAGYARORSZÁG ESETÉBEN

HVG
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2020.10.12.

A klímaváltozás esetében a céllal mindenki egyetért, csak a megvalósítás módjaival kapcsolatban folyik vita, a jogállamiság viszont alapvető kérdéseket vet fel, amire az EU még nem kész választ adni – mondta el a hvg.hu-nak Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke. A holland politikus szerint akármilyen ambiciózusnak tűnnek a brüsszeli tervek, azok végrehajthatók, és ha valaki túlzott áldozatvállalásnak tartja a vállalásokat, annak arra kell gondolnia, milyen áldozatokat vagyunk már most kénytelenek elviselni az extrém időjárástól az erdőtüzekig.

hvg.hu: Elég komoly viták folytak egy évvel ezelőtt arról a javaslatról, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentse az Európai Unió az üvegházhatású gázok kibocsátását, ehhez képest az Európai Bizottság nemrég bemutatott új terve 55 százalékos csökkentést tartalmaz. Az Európai Parlamentben néhány nappal ezelőtt a képviselők már 60 százalékról beszéltek. El lehet fogadtatni ezeket a még ambiciózusabb célokat a tagországokkal? Egyáltalán reális egy ilyen cél?

Frans Timmermans: Nagyon alapos hatásvizsgálat előzte meg a javaslat benyújtását. Arra jutottunk, hogy nem lesz könnyű, de végrehajtható, sőt, van egy előnye is a gyorsaságnak: minél később lépünk, annál nehezebb lesz a feladat. Tény, hogy több tagország még nem látja világosan, ez számára mit jelentene, de azt látom, erősödik az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy ezt meg kell lépnünk, ha azt szeretnénk, hogy a kontinens karbonsemleges legyen 2050-re.

hvg.hu: Azért akadnak olyan tagországok – köztük Magyarország és Lengyelország –, amelyek egy reális tervet kérnek számon a Bizottságon és azt, hogy a rájuk háruló áldozat vállalható legyen.

F. T.: Azt hiszem, hogy a hatásvizsgálat erre jutott. Azoknak a tagországoknak pedig, amelyek szerint áldozatvállalásról van szó, felhívnám a figyelmét azokra az áldozatokra, amelyeket akkor kénytelenek elviselni, ha nem csinálunk semmit. Már most, 1 százalékos átlaghőmérséklet-növekedés mellett szélsőséges időjárással, kiszámíthatatlan évszakokkal, szárazsággal, viharokkal, erdőtüzekkel szembesülünk – a semmittevés ára sokkal magasabb, mint a cselekvésé...

ITT OLVASHATÓ

A SZABAD EURÓPA A KLUBRÁDIÓ SORSÁRÓL ÉS EGYES BIZAKODÓ VÉLEMÉNYEKRŐL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.10.12.

Autokrata rezsimek túsza lesz az Európai Unió? Elhallgat-e a Klubrádió? Meseország a világtérképen. Egy világutazó cica és bringás gazdája kalandjai a világban és Magyarországon.

Zuzana Čaputová szlovák elnök attól tart, ha nem tudja megvédeni a jogállami normákat határain belül az Európai Unió, akkor fennáll annak a kockázata, hogy az autokrata rezsimek túsza lesz – nyilatkozta a Financial Timesnak. Szerinte most van itt az alkalom arra, hogy a költségvetési pénzek elosztásakor a helyzetet véglegesen rendezzék Magyarországon és Lengyelországban. És hogy pontosan megállapítsák a jogállam kritériumait, amely ezentúl mérvadó lenne minden tagország számára. Emellett arra a módosításra is égető szükség van, hogy az eddigi egyhangú döntést – például a 7-es cikkely alkalmazásakor – minősített többséggel fogadják el. A Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokat sem lehetne időben elhúzni, mert nem lehet így a kifogásolt intézkedéseket megakadályozni. Példaként a legfrissebbet hozta fel, a CEU-t, amelyik kénytelen volt elköltözni Magyarországról. Arra a kérdésre, hogy az Európai Néppártnak és Angela Merkel német kancellárnak sokkal keményebben kellett volna-e fellépni a Fidesszel szemben, Čaputová azt mondta, még mindig meglepődik azon, hogy számukra az értékek mennyire viszonylagosak. Ugyan deklarálják az értékrendjüket, de a cselekedeteik azt nem tükrözik vissza.

Elhallgat? Teszi fel a kérdést Tony Weselowsky, a Szabad Európa újságírója a Klubrádióról szóló cikkében, amelynek alaptétele: megfigyelők és a kormányt bírálók is arra figyelmeztetnek, hogy miután szájkosarat tett a magyar médiára a kormányfő, az ország most elveszítheti egyik utolsó független hangját is. A cikk visszamegy egészen a kezdetekig, a rádió 2001-es indulásáig, és megjegyzi, 2010-ig el-elboldogult, de Orbán hatalomra kerülése óta jövője egyre kétségesebb, most pedig nem hosszabbították meg frekvenciáját. Kiállt a rádió védelmében az Európa Tanács és az IPI, a Nemzetközi Sajtó Intézet. Ennek helyettes vezetőjét, Scott Griffent idézi a cikk, aki szerint Orbán a maradék független sajtót is fel akarja számolni. Az Európai Unió pedig a sajtószabadságot, valamint a szabad piaci versenyt ugyan az alapértékek között tartja számon, de mégsem sikerült megvédeni egyiket sem Magyarországon. A rádió kormánykritikus hangvétele miatt került Orbánék célkeresztjébe. Noha vételi körzetét egyre jobban zsugorította a kormány, azonban közéleti befolyása továbbra is meghatározó maradt. A Mérték Médiaelemző Központ 2018-as felmérése szerint több ember hallgatja a rádiót, ha tájékozódni akar a hírek felől, mint ahányan a napilapokat olvassák. És már akkori is rádióhallgatók ezrei kampányoltak mellette, amikor 2013-ban hét évre megkapta jelenlegi frekvenciáját. Attól a médiahatóságtól, amelyben Fidesz-dominancia van, és felelős azért, hogy megszűnik a média sokszínűsége, illetve hogy a KESMA egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a sajtópiacon. Ugyanakkor jó pár elemző úgy véli, talán mégiscsak meghosszabbítják a rádió frekvenciáját. Polyák Gábor szerint nem állhat a Fidesz érdekében látványosan legyilkolni a rádiót. Ha megengedik, hogy folytathassa működését, akkor beigazolja, hogy sokan hamis és túlzó kijelentésekre ragadtatták magukat. Szerinte a Fidesz azt fogja majd mondani: megkapták az engedélyt, most már mindenki menjen haza! Azonkívül, hogy jogi megoldást keres frekvenciája megtartására, a rádió hallgatói támogatását is kéri, hogy folytathassa munkáját, ha máshol nem, akkor online – írja a Szabad Európa.

A Time hosszú cikkben írja le, miként lett a Meseország Mindenkié könyv az ellenállás jelképévé Magyarországon az LMBT közösség számára. Külföldi kitekintést is ad, idézve például Andrzej Duda lengyel elnököt, aki szerint a kisebbségek ideológiája a kommunistákénál is veszélyesebb.

A bulvárnak tekinthető New York Postban akadtam Dean és Nala sztorijára: a skót Dean két éve indult biciklin világkörüli útjára, amikor Boszniában belebotlott a pindurka kóbor cicába. Megszánta, és Montenegróba már magával vitte. 10 országot bejártak már, amikor négy hónapra Magyarországon rekedtek a koronavírus miatt. Kalandjuk az Instagramon, a YouTube-on csúcsokat dönt, s már könyv is megjelent arról, milyen változást hozott Dean életébe a cica. Amíg magányosan tekert, a kutya nem állt szóba vele, amióta viszont Nalát magával cipeli, rögtön rengeteg barátja lett.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MÁR NEM ÉRZI AZ ÍZEKET – INTERJÚ NAGY BANDÓ ANDRÁSSAL

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: TORKOS MATILD
2020.10.12.

Elszomorító, hogy lassan tényleg nem marad olyan területe a magyar kultúrának, amibe a hatalom nem tenyerel, nem tipor bele – ezt mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Nagy Bandó András. A leginkább humoristaként ismert író szavai szerint Orbán egy olyan séfhez hasonlítható, aki mindent a saját szája íze szerint akar süt ni és (ki)főzni, és eközben nem veszik észre, hogy covidos, és nem érzékeli az ízeket és az illatokat.
(…)
Egy esetleges kormányváltás kapcsán úgy felidézte egy két évvel ezelőtt írt publicisztikáját, miszerint egyetlen ellenzéki szövetség képes csak változást hozni. – Hadihajó ellen esélytelenek a halászbárkák és ladikok. Ennyi csónakocskára külön-külön nem tud ráállni egy hiteles kapitány – mondta, majd azt is hozzátette, hogy egy választási győzelem után ráérnek majd más-más ablakból való gittet rágni. Ehhez – mint közölte – kell egy hiteles Mózes.
(…)
Az író az Orbán-kormány intézkedései kapcsán azt dicsérte, hogy nem hordják ki külföldi cégek a nemzeti vagyont, és hazai cégek kapnak lehetőséget. Ám szerinte rögtön itt a fonákja: „Mészáros és társai név alatt Orbán és családfája”. – Kérdem: el tudja bárki is képzelni, hogy ez a gagyogó szaki milliárdos üzleteket visz, és érti is, hogy melyiket miért? Tíz gáz- és vízszerelőt ismerek, akik jobb képességűek nála, oszt mégse ők gazdagodtak meg – mondta. Szerinte ez van, „mondja a teszetosza ellenzék, és így jó, mondja a birka Orbán-rajongó”...

ITT OLVASHATÓ

„Orbán már nem érzi az ízeket” – Magyar Hang-ajánló

METAFIZIKA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.12.

Miska szomszéd kint állt a szemező esőben, szítta a cigarettáját, és üdvözölt, miszerint esik, nem kell dolgozni máma. Nem tud pöfögni büszkén a fűnyíróján, leparkolni, hazatérni, dicsekedni fűnek-fának, mily jó dolga van a Mihálynak. Világos rendszer, egyik dolog fakad a másikból: esik, tehát tétlenség van, nézés ki a fejünkből. A világ egyszerű, nincs mitől félni benne. Egyenes vonalú következtetések vannak, ha a kisfiú meglát egy rózsaszín pónilovat, buzi lesz, a hétfejű tündér ideájától olyan álomvilágba keveredik, ahonnan nincs visszaút a munka világába. Az ilyenekből lesznek a meleg, részeges bölcsészek, vagy idealista filozófusok, a nemzeti haza ilyenekkel kezdeni mit nem tud, kiveti őket magából vagy átnevelőtáborba küldi.

Nem olyan időket élünk, hogy helye volna mindenféle révedezésnek. Az álmodozó nem érti a parancsokat, és nem lehet tudni, mi forog a fejében, pedig az állam azt nagyon szeretné, hogy kicserélje neki tetsző tartalmakra. Régen sem volt ez másként. Boldogult úrfikoromban félrészegen tartottam kiselőadást egy csehóban a buddhizmusról mint szimpatikus filozófiáról, olyan vallásról, amelyben mind közül a legkevesebb a szakralitás. Mindenki olyan katedrán oktat, ami jut neki. Viszont ennél a szónál, hogy szakrális, mellettem termett valahonnan egy magyar Brettschneider. Malacszemű volt, és kérlelt, hogy mindezt fejtsem ki neki bővebben, majd megírta a jelentését, hogy a lakosság hangulata 1.a., esetleg b.

Részeges bölcsésznek tűntem neki, holott csak segédfűtő voltam éppen akkor a Március 15. téren felállított Lenin szobor melletti kazánházban. Ez pedig azt mutatja, már az akkori hatalom is hülye volt, és semmi érzéke nem volt a szimbólumokhoz. Eszébe nem jutott, hogy a munkásosztály elgondolkodna, hogyan kerül egy tányérra Petőfi és Lenin, hacsaknem úgy, hogy az előbbitől az Akasszátok föl a királyokat című verset tanította a kis úttörőknek. És József Attilától is mondjuk a Munkásokat, és véletlenül sem a Medáliákat, amelyben elefánt volt, jámbor és szegény, meg az ormányával simogatta a napot. Ez tisztára hétfejű tündér, ilyentől a NER hazaféltő bölcsei is sikítófrászt kapnak, és hülye dolgozatokat írnak a gondolkodás paraszti tisztaságáról...

ITT OLVASHATÓ

A DOKTOROK NEM OPTIMISTÁK – A PÉNZ NEM MINDEN

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.10.12.

A 2023-ra ígért orvosbérek sem teszik versenyképessé Európában a magyar egészségügyet. S a szakemberek hazatérésük szempontjából nem csak ezt mérlegelik.

Az adatok sem támasztják alá, de az általunk megkérdezett orvosok sem osztoznak az ágazati miniszter és az államtitkár optimizmusában, miszerint a most elfogadott jelentős béremelés majd sok külföldön gyógyító szakembert is hazahoz. Az a bér amit itthon ígérnek – a kezdőknek évi 23 – 29 ezer euró, és a maximum, a 41 év feletti munkaviszonnyal elérhető 80 ezer euró – töredéke annak az összegnek, amit a szakmai emigránsok más országokban megkereshetnek. 

Az OECD adatbázisa szerint a legtöbb magyar orvos Németországban, Norvégiában, Svédországban, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik. A PraktischArtz portál adatai szerint Németországban a friss diplomások a szakorvosképzés alatt 46 és 58 ezer euró közötti bérre számíthatnak, míg egy legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező gyógyító 87 ezer eurót is kaphat évente. A legképzettebb és idősebb orvosoknak 400 ezer euróra is fölmehet az éves bére. Ezzel az ottani keresetek az európai középmezőnybe tartoznak. 

Például Dániában a kezdők 71 ezer és 103 ezer euró között kereshetnek, Svájcba pedig pedig ez a sáv 69 500 és 87 ezer euró között van. Angliában, ahol sok magyar szakember dolgozik, az átlagos orvosfizetés 36 és 63 ezer euró között van, ami különböző bónuszokkal akár 50 százalékkal is nagyobb lehet. Ám nem csupán csak az elérhető bér az, ami alapján az orvosok döntenek, hogy mennek vagy maradnak, esetleg visszatérnek. 

Lassan négy éve dolgozik Szabó János az Északi-tenger partján, ő a Weser folyó torkolatánál lévő Nordenham egyik háziorvosa. Azt mondja, azok az ugyancsak Németországban dolgozó magyar orvosok, akikkel tartja a kapcsolatot, amikor megtudták, hogy milyen törvény készült az orvosi jogállásról, megdöbbentek. Egyikük sem érezte úgy, hogy most aztán haza kéne rohannia. Sőt, a törvény megszavazása óta mind többen érdeklődnek Magyarországról, hogyan lehetne kijutni. Szabó János praxisbevétele évente 548 ezer euró, és saját számítása szerint körülbelül tizenkétszer többet keres, mint a Magyarországon praktizáló kollégái. De még, ha nem is keresne ennyit, akkor is maradna. Itt nem fordulhat elő, hogy a beteget nem veszik fel abba a kórházba ahová utalja, vagy ne kapna egy vizsgálatra gyorsan időpontot. Az ellátás jól szervezett, a páciens minden szükséges ellátáshoz hozzájut. Az egész rendszer arra van optimalizálva, hogy mielőbb visszajuttassa a beteget a munkaerőpiacra...

ITT OLVASHATÓ

5 GYORS TANULSÁG, AMI A SZERENCSI IDŐKÖZIBŐL KIOLVASHATÓ

TELEX.HU
Szerző: ROVÓ ATTILA
2020.10.11.

Siker-e az ellenzéki összefogás? Mi vár a Fideszre, és persze a többi pártra 2022-ben? Még mindig az ellenzéké a nagyváros? Összeszedtük, mi látható a vasárnapi országgyűlési időközi eredményéből. Spoiler: iszonyú intenzitású kampányra számítunk, minden fronton.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - ORBÁN KONZERVATÍV FELKELÉST HIRDET EURÓPÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.12.

FAZ

Orbán Viktor konzervatív felkelést hirdet Európában, és ő akar a vezér lenni lenni - írja az újság a politikus antiliberális világképéről annak a kétoldalas fogalmazványnak az alapján, amely nemrégiben jelent meg a Magyar Nemzetben. Az elemzés kiemeli, hogy a meghirdetett programot semmiképpen sem csupán a hazai publikumnak szánta: sőt, valószínűleg sokkal inkább az európai konzervatív tábort célozta meg vele, miután ott most éles viták folynak, ráadásul maga kíván a konzervatívok élére állni.

Az EPP soraiban ugyanis vigaszt talál, mivel főleg társadalompolitikai intézkedései a szépen hangzó kijelentések mögött kullognak. Viszonya a migrációhoz közismert. A családpolitikában pedig jelentkeznek bizonyos eredmények. Ily módon az európai jobboldalon termékeny talajra hull Orbánnak az az állítása, hogy az ellene felhozott kifogások valójában az általa képviselt keresztény irányvonalnak szólnak.

Ily módon Magyarország kapcsán elbeszél egymás mellett a két, egymásnak ellentmondó megítélés: az egyik oldal a korrupciót és a hatalmi visszaéléseket hánytorgatja fel, a másik viszont azt állítja, hogy a konzervatív orbáni program több, mint puszta retorika.

Mindenesetre, amit a miniszterelnök papírra vetett a kormányhoz közelálló újságban, az annak a kifejtése, hogy a liberális szellemi elnyomással szemben konzervatív felkelésre van szükség, és hogy utóbbi egyre nagyobb támogatottságot élvez Európában, illetve a nyugati világban. Még ha nem is mondja ki egyértelműen, de természetesen magát tekinti az irányzat vezetőjének. Szerinte kibékíthetetlen ellentét van a konzervatív-keresztény demokrácia és a liberalizmus között. Ennek megfelelően elutasítja a CDU felfogását, miszerint a kereszténydemokrata párton belül léteznek konzervatív, szociális és liberális áramlatok.

Ehelyett azt állítja, hogy a keresztény alapelvek már a liberalizmus kialakulása előtt megvoltak, úgymint nemzet, család és vallási hagyomány. Természetesen tudja, hogy a nyugati társadalmakban a jobboldaliság szövetségre lépett a liberális mozgalmakkal, de ezt történelmi körülményekkel magyarázza: harcolni kellett a két totalitárius rendszer, a fasizmus és a kommunizmus ellen. Ám a Berlini fal leomlása és a szovjet csapatok kivonása óta már értelmét vesztette az összefogás. (Hogy Kína milyen szerepet tölt be ebben a világban, az láthatólag nem oszt és nem szoroz.)

De Berlinben és újabban Bécsben is a kereszténydemokraták továbbra is együtt kormányoznak a balliberálisokkal és ezt követelik a többi tagpárttól is az EPP-n belül. Ám Orbán szerint Közép-Európában, így a magyaroknál és a lengyeleknél a konzervatívok meghúzták a vészféket. Itt hozakodik elő az illiberális demokráciával, amit annak idején ő dobott be a köztudatba.

Szerinte amit a liberálisok akarnak, az csupán átmeneti anomália a „szép, új világba” vezető úton. Ám ezek a törekvések a konzervatív-keresztény tábor számára bizonytalan kimenetelű, embereken végzett kísérletet jelentenek, elfogadhatatlan kockázatokkal.

FT

A szlovák elnök asszony szerint az Európai Néppárt, a német kancellárt is ideértve, képmutató a Fidesz tagsága kapcsán. Caputová a lapnak adott interjúban kifejtette, hogy az EPP cseppet sem takarékoskodik a szép szavakkal, ám a tettei egészen mást mutatnak. Márpedig ha nem veszi komolyan a saját értékeit, akkor hiábavaló minden mechanizmus a jogállam kikényszerítésére. Hiszen minden a politikai vezetőktől függ. Az ő felelősségük, hogy ne csupán hirdessék az elveket, hanem kövessék is azokat a gyakorlatban. Mert különben felesleges erőlködni bármiféle jogállami mechanizmussal.

A politikus az interjúban éppen arra szólította fel az Uniót, hogy az legyen sokkal határozottabb a demokratikus normák érvényesítésében. Mert ha nem, akkor fennáll a veszély, hogy az EU túszul esik az autoriter tagállamoknak. Épp ezért kell kemény rendszert kialakítani a jogállam védelmében. Egyúttal felhívta a tagállamokat, hogy használják ki a kivételes alkalmat, amit az kínál, hogy most össze lehet kötni a demokratikus szabályok és az alapértékek betartását, valamint az uniós támogatásokat.

Azt is hangsúlyozta, hogy nagyon nem mindegy, mikor születnek meg az ítéletek a közös jogot megsértő kormányokkal szemben. Mert mint a CEU példája mutatja: az Európai Bíróság három év után kimondta Magyarország felelősséget, de az egyetem sokra már nem megy vele, mivel időközben Bécsbe tette át a székhelyét. Caputová rámutatott, hogy ha az EUB késlekedik, akkor döntése már nem szolgáltat igazat a szenvedő félnek, vagyis nem ér semmit. Ezzel együtt szükségesnek nevezte, hogy legyen olyan mechanizmus, amely az egész EU-n belül követi a fejleményeket és ki tudja kényszeríteni a normák tiszteletben tartását.

Fontosnak nevezte azt is, hogy az unió adja fel a nemzeti vétó intézményét, azaz a Tanácsban ne egyhangúan kelljen meghozni a döntéseket, hanem minősített többséggel. Arra hivatkozott, ilyen módon nem rekedt volna meg a jogállami eljárás a magyar és a lengyel vezetés ellen.

Az újság megjegyzi, hogy a vélemény rávilágít: milyen heves vita zajlik a tagországok és az Európai Parlament között az EU elnöki teendőit betöltő Németország javaslata alapján. Mármint hogy milyen biztosítékok szükségesek a tekintélyuralom felé tartó tagok ellen, amit persze a leginkább érintett Magyarország és Lengyelország határozottan ellenez. Viszont Caputovához hasonlóan nagyon is pártolja az EP és több északi állam, ideértve a finneket, svédeket, dánokat, valamint a hollandokat.

Die Zeit

A lap Orbán Viktort említi példaként arra, hogy egyes politikusok eszközként használják a történelmet és annak segítségével tartják ébren az elvesztett területek emlékét. A hosszú elemzés felidézi, hogy a miniszterelnök még februárban „halálos ítéletnek minősítette a Trianoni szerződést. Majd a nyár végén a Parlament előtt felavatta a monumentális emlékművet, amely felsorolja a környező államok fennhatósága alá került települések neveit. Az ilyesmi persze nem marad következmények nélkül: az amerikai Pew közvélemény kutató már tavaly azt hozta ki, hogy a magyarok 67 %-a szerint a szomszédos országok bizonyos részei tulajdonképpen Magyarországhoz tartoznak.

A körképből az tűnik ki, hogy mostanság konjunktúrája van múlt célzatos félreértelmezésének, mármint hogy hatalompolitikai célokra aknázzák ki a történelmet. Ezt bizonyítja a Hegyi Karabahért zajló fegyveres viszály, hiszen mindkét fél évszázadokra visszanyúló érvekkel igyekszik alátámasztani a maga igazát. Így lesz a történelemből igazi háború.

De egyre több ország vívja harcát a történelem felhasználásával: a cél nem elsősorban az ellenfél fizikai megsemmisítése, hanem sokkal inkább a zavarkeltés, demoralizálás és a belső rombolás a másik oldalon. Hogy miért zajlik ez a fajta hadviselés, annak különféle okai lehetnek: területi terjeszkedés, a befolyás növelése, az uralom meghosszabbítása.

A mostani görög-török konfliktus is több száz éves területi vitára tekint vissza. Erdogan megkérdőjelezi az 1923-as lausanni békemegállapodást, amely rögzítette a határokat, pedig azt személyesen Atatürk írta alá. De hát Kréta partjainál gázmezőt találtak, Ankara területi vizekre tart igény Ciprusnál és saját előkertjévé kívánja nyilvánítani Szíria és Irak bizonyos körzeteit. Az örményekkel pedig az 1915-ös népirtás miatt vitázik. A tét az egész régió feletti uralom A török elnök úgy tekint magára, mint az egyetlen nagyformátumú államférfira széltében-hosszában a Közel-Keleten.

Németország fejcsóválással reagál, amikor azt látja, hogy egyesek a múlttal kupeckednek. Úgy gondolja, hogy történelem feldolgozásában már előbbre jutott, mint mások. De azért neki is vannak ilyen jellegű bajai, pl. amikor a görögök és a lengyelek háborús jóvátételt követelnek. Ráadásul Athén nem is teljesen alaptalanul. De ezzel együtt árulkodó, hogy mikor vetődnek fel az ilyen igények. A lengyeleknél pl. pont akkor, amikor az EU bírálta a jogállam leépítését. Így a múlt segíthet abban, hogy megoldja a jelen gondjait.

De akkor is jól jön, ha korosodó vezérek át akarják menteni magukat. Erdogan pl. nem győz az Oszmán birodalomra hivatkozni, hogy bizonyítsa: Törökország egykor világhatalom volt, az elnök annak a fényében fürdőzik. Azt sugallja egyúttal, hogy a politikus uralmi igényei túlnyúlnak a mai határokon. Meg egyébként is már régebb óta van kormányon, mint Atatürk.

Az orosz államfő ugyanilyen módszerekkel dolgozik. Putyin még akkor sem szereti a forradalmakat és a felkeléseket, ha azok már a múlt ködébe vesznek. Három éve egy pár kiállítással és egy fényshow-val intézte el a Nagy Október 100. évfordulóját. Azt üzente ily módon, hogy Oroszországban nincs helyük az olyan lázadásoknak, mint amilyen az ukránoknál, örményeknél vagy grúzoknál lejátszódott. Számára sokkal hasznosabb Hitler és Sztálin paktuma.

ITT OLVASHATÓ