NINCS ÖNFENNTARTÁS, CSAK BEDŐLT PROJEKTEK ÉS ADÓSSÁG ÉVEK ÓTA | RIPORT BOGDÁN LÁSZLÓ FALUJÁRÓL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.10.09.

Bogdán László tragikus halála miatt október 4-én időközi polgármester-választást tartottak Cserdiben. A választás hétvégéjén a faluban jártunk, hogy megnézzük, mit hagyott maga mögött az országos hírnévre szert tett polgármester 14 éves, váratlanul megszakadt mandátuma után.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÖN DOLGOZNA A MINIMÁLBÉR FELÉÉRT? - KÖZMUNKÁSOK ÁLLAMILAG JOGFOSZTVA

MÉRCE
Szerző: GULYÁS FERENC
2020.10.11.

A szükség nagy úr, tudjuk. De amint az országban látható, gyakran a rendszeresen, tisztességesen dolgozó ember megélhetése is veszélyben van. Nem azért, mert nem tudja beosztani a fizetését, hanem mert egyszerűen nem lehet beosztani, csak úgy, hogy közben vállalja a nyomort, a nélkülözést. Feltehető a kérdés:

a közmunkásokra vonatkozó (bér)szabályozás az érintettek a munka világába való visszavezetését szolgálja – ahogy ez a hivatalos megnyilatkozásokban szokott elhangzani -, vagy esetleg másról is szó van?

Azok a munkanélküliek, akik végül az önkormányzatok által felkínált munkakörökben tudnak munkaviszonyt létesíteni mint közfoglalkoztatottak, erősen diszkriminált helyzetben vannak. A diszkriminációt éppen az állam hozta létre, méghozzá teljesen szándékosan, előre kitervelten. Ezen a helyzeten a miniszterelnök által beígért közmunkás-béremelés sem változtat érdemben.

Látszólag minden rendben van, csupán az történik, hogy az önkormányzatok – nagyon helyesen – munkahelyet biztosítanak az álláskeresők számára, de mindeközben súlyosan diszkriminálhatják, és diszkriminálják is őket. Ugyanis, amíg egy ugyanolyan munkakörben, a versenyszférában dolgozó minimálbére nettó 107 ezer forint, addig egy ugyanazt a munkát végző közfoglalkoztatott (közmunkás) kénytelen beérni havi 54 ezer forint nettóval, miközben a szakértők által kiszámított létminimum is bőven 100 ezer forint fölött van.

Mondhatnák erre, hogy na és, pl. a 28.500 forintos nyugdíjminimumból sem lehet megélni. Az ilyen és hasonló válaszok mind a pofátlan cinizmus megnyilvánulásai. Vagy talán a gondoskodó hatalom a valóságban realitás helyett csak látszat, fikció? Akkor ezt ki kell mondani minden képmutatás nélkül.

Ön elfogadná? Dolgozna a minimálbér feléért?

...

ITT OLVASHATÓ

A KOCKAFEJ HADMŰVELET

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020.10.11.

A Kockafej Hadművelet nem most kezdődött. De ami korábban magányos akciózásnak tűnhetett, mára központi stratégiává állt össze. A hadművelet célja a fejünk, amennyiben még nem elég kocka. Főleg a gyerekeink fejének kell kockulnia. Nem könnyű feladat: aki gyereket nevel, tudja, hogy még a testvérek sem egyformák. Ahány gyerek, annyiféle vágy, elképzelés, karakter. Világuk sokszínű, és ők maguk is sokszínűek. Szürke, unalmas gyerek nincs. Ráadásul nyitottak és érdeklődők, minden újat szívesen befogadnak, és elég nehéz őket bezárkózóvá, gyanakodóvá és ellenségessé tenni.

Nehéz, de nem lehetetlen. Erre való a Kockafej Hadművelet. A hatalomnak sokkal egyszerűbb, ha alattvalói egyformák, és egymástól is idegenkednek, csak fölülről várnak eligazítást és védelmet. Legyenek csak kockafejek, ne lógjon ki senki a sorból. Aki mégis valamiért kilóg, arra tekintsenek szent borzalommal.

Dúró Dóra darálója (így hívják már a Mosó Masa mosodája mintájára) lehetne gőzös partizánakció is, hiszen nyilván maga és köre találta ki. Csakhogy túl jól illeszkedik a hadműveletbe. Így aztán érthető, hogy a miniszterelnök hanyag eleganciával átsiklik rajta, nem vele, hanem a ledarált, széttépett könyvekkel van baja. Mert az azokban szereplő mesehősöket nem lehet kockásítani. Ezért vagy azért mások, kilógnak az egyetlen üdvözítő világképből. Hát hogy képzelik?!

ITT OLVASHATÓ

MUNKA ÉS MUNKAVÁLLALÁS

NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.10.11.

Az egyik legnagyobb kihívás a mi munkánkban a foglalkoztatás kérdése. Mert a kiszámítható jövedelem, amit jogkövető viszonyulással és legális munkával lehet elérni, és ami ad annyi pénzt, hogy biztonságérzetet adjon, olyan alapot teremtene, amin aztán meg lehetne vetni a lábát annak is, aki most igencsak ingoványos talajon áll.

De ezzel, akárhogy is próbáljuk, vesztésre állunk. Lassan úgy érzem, minden hatás ez ellen dolgozik ma Magyarországon.

A legelső az, amin valahogy segíteni kellene, hogy ez a felnőtt generáció, akiknek zöme most a közmunkában van, alapkészség-hiányosan, szakma nélkül került ki a közoktatás rendszeréből, sokan funkcionális analfabétaként, és bármilyen meglepő, jónéhányan vannak a munkaképes korban analfabétaként is. Az, hogy ebben esély sincs a változásra, teljesen világos. A szegregálódó iskolarendszer ugyanis tömegével engedi ki ilyen muníciókkal a következő generációt is. A generációs szegénységben felülreprezentált a tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű gyerekek aránya, az ő fejlesztésük nem megoldott a mai feltétekkel és szakember-ellátottsággal, a felnőtt korukról pedig épp a legutóbbi blogbejegyzésben írtam. A számuk a leszakadó térségekben rohamléptekkel növekszik.

Persze, ha ott lenne a család, talán lenne esély. De esetükben generációs problémáról beszélünk, a rendszerváltás óta alkalmi és feketemunkában, no meg a kriminalizáció útján életstratégiát építő emberekről van szó, akik átörökíteni csak ugyanezeket a viszonyulásokat tudják. Arra pedig, hogy speciális fejlesztés kellene a sérült, tanulási nehézséggel küzdő gyerekeknek, nincs tudás a sok esetben a problémában ugyanígy érintett szülőknél. Szóval, innen, a családok szintjéről egészen biztosan nem várható a pozitív elmozdulás támasza.

Adva van tehát egy képzetlen társadalmi csoport. De ettől még kezelhető lenne a probléma, mert ettől még dolgozhatnának. Ám nem teszik. Legalábbis nem úgy, ahogy az a társadalmi beilleszkedést segítené. Mert nem a legális munkavállalás a számukra járhatóbb út. Ott kevés a pénz, és sok az elvárás. A feketezóna nem ilyen. Ha ott meg lehet keresni egy hét alatt azt, amiért egy minimálbéres foglalkoztatásban egy hónapig kell dolgozni, akkor inkább azt választja mindenki. Egy hétig dolgozik feketén, vagy szürkén (alkalmi bejelentéssel néha, az adott munkahelyhez való felelős ragaszkodás nélkül, hiszen rengeteg a hasonló lehetőség), és nem egy hónapig. Sőt, van ennél jobb is. A bűnözés. Ott még dolgozni sem kell, csak ügyeskedni, gyúrni, ettől erősnek lenni, kapcsolatokkal rendelkezni, és jön a pénz.

Ma ez az út a könnyebb, gyorsabban juttat jövedelemhez, kevesebb erőfeszítés kell hozzá, és meg lehet élni benne, különösebb kockázat nélkül.

A feketezóna azért is kecsegetetőbb számukra, mert ott nincs behajtócéges tartozás. Ott nem éri utol senki őket a korábban felvett és nem fizetett kölcsönökkel. Ez a másik akadály, ami gátja a legális munkavállalásnak. A pénzügyi tudatosság hiánya, ami megint csak az oktatásra és a családi mintára vezethető vissza. No meg a fogyasztói világ hatására, amivel szemben a tudás-és képességhiány miatt teljesen védtelenek.

Ha összegeznem kellene, akkor az alapkészségek nem elégséges szintje mellé venném az életvezetési képességek sajátosságait, és még egy sor olyan kompetenciát, ami szintén szükséges lenne, pl. a szabálytartás, a figyelemkoncentráció, és a szociális készségek csoportja, amiben mondjuk az együttműködési képesség, vagy a felelősségtudatosság nélkülözhetetlen munkavállalói szempontból.

Szóval, sikerült “kitermelni” a rendszerváltás óta ezt a társadalmi csoportot, és úgy tűnik, egyre növekszik, vele az összes probléma, ami ma a leszakadó térségeket jellemzi.

A beavatkozások, amelyeket az állam tervez és szervez, nem változtatnak az alap-problémán, szerintem csak annyi történik, hogy lett egy másik foglalkoztatás, ami erre települt rá, kitanulta, kiépítette ehhez a kapcsolatokat, sőt, egybeépült a regnáló rendszerrel, és jól megél ebből. Pályázatírók, elszámolók, OKJ-s tanfolyamtartók, pályázati keretek között működtetett, indikátorkényszer alatt leginkább adminisztrációs igazolással elcsorgatott, az unióból erre a célra küldött milliárdokkal.

A megoldáshoz először persze az kellene, hogy elismerjük a problémát, szembenézzünk vele, és feltérképezzük az összes negatív hatást, ami ma ezt működteti. Az Igazgyöngy azon elgondolása, hogy segítsük azokat a lehetőségeket, utakat elérni, ami a megoldás felé visz, és nehezítsük azokat, amelyek ettől távol tartják őket, ezen a területen nem működik. Nincsenek meg azok a nehezítő, kényszerítő tényezők, amelyek számukra is érthető módon mutatják: nem ez a jó út, ennek következményei lesznek, mert nem a jogkövető viszonyulás felé visz.

Akkor mit lehetne tenni? A napi szintű küzdelem, és az állandó reménykedés mellett, hogy lesz majd egyszer valós politikai szándék a megoldásra, persze keressük mindig a fogást a problémán. Most pl. az jutott eszembe, talán jó megoldás lenne, ha a fogyatékkal élők védett foglalkoztatásának mintájára lennének ilyen védett munkahelyek számukra is. Vagyis támogatná az állam azokat a munkahelyeket, amelyek ezzel a társadalmi csoporttal dolgoznának, fejlesztést végeznek velük, megpróbálva bepótolni mindazt, amit sem az iskola, sem a családjuk nem adott meg nekik.

A közmunka nem ilyen, mert ott nincsenek meg ezek a fejlesztések. A közmunka helyett kellene inkább efféle, ami alkalmassá teszi őket a munkavégzésre, teljesítményalapú fejlesztéssel.

Persze ott a nagy kérdés, hogy ki kerüljön bele, és mi alapján? Erre megoldás lenne, ha, akár az iskolarendszerből való kikerülésük idején, vagy, amikor a munkaügyi központ látókörébe kerülnek lenne egy mérés, ami a képességeikre irányul. Mi is csináltunk már ilyeneket azokkal, akiket felvettünk, és nagyon lehangoló eredményeket kaptunk pl. a figyelemkoncentráció, vagy a rövid távú memória terén. Rengeteg olyan teszt van, ami a munkaképességeket méri, monotóniatűrés, finommotorika, stb. terén. Ha látjuk, milyen szinten vannak, akkor tudunk képzési programot kidolgozni rájuk. Ha ezt nem látjuk, akkor “általános” elgondolású képzéseket tartunk, amelyek feltételeznek alapkészségeket, értelmi képességeket, ám ezek hiányában a képzések sosem hoznak valós eredményt.

Tényleg, miért nem mérjük meg az iskolarendszerből kiesőket? Hogyan tudnánk ennek hiányában megoldást adni nekik bármilyen foglalkoztatásban, képzésben? Vagy van ilyen, csak nem tudok róla? Van bármilyen “kilépő” elérés, mérés a 16 évesen az iskolarendszerből kieső fiataloknál?

A mérés után egy fejlesztési folyamatba kerülnének, ahol mindenképp teljesítményalapú bérezés kellene, mert ebből tudják megérteni és megszokni azt, hogy a bérhez munkavégzésnek kell társulnia, nem pedig eltöltött időnek, mint a közmunka legtöbbjében. (Tisztelet a kivételnek. Kivétel azonban csak ott van, ahol nem ilyen, alacsony munkavállalói kompetenciájú emberek dolgoznak a közfoglalkoztatásban).

És még ez is csak akkor hozna eredményt, ha fogást találnánk azon a hatalmas adóssághalmazon, ami ma ezeket a családokat érinti. Hogy a behajtócégek ne vonják le a fél fizetést. No meg persze akkor, ha változtatnánk az oktatási rendszeren, és fókuszba kerülhetne az esélykiegyenlítés, amivel az újratermelődésnek tudnánk gátat szabni.

Azt hiszem, most mindennek híján vagyunk. “Jelenleg nincs politikai szándék erre.” – hangzik a mondat, a probléma bármelyik eleméről beszélek, szakmai körökben.

Ennek a társadalmi csoportnak a problémái és létszáma pedig lassan de biztosan amortizálja le a jövőt. És nemcsak az övékét, hanem az országét is.

ITT OLVASHATÓ

AZT ÍGÉRTÉK, HOGY 2020-RA ÖNVEZETŐ AUTÓK MILLIÓI JÁRJÁK AZ UTAKAT. HOL VANNAK?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.10.09.

„2020-tól kezdve végleg a hátsó ülésre szorulunk” – írta a Guardian 2015-ben, a BMW önvezető autós projektjének vezetőjére hivatkozva. „Tízmillió önvezető autó járja majd az utakat 2020-ra” – vonta le a következtetést a Business Insider 2016-ban a piac elemzése után. „2020 közepére a Tesla önvezető rendszere eljut arra a szintre, hogy a sofőröknek már nem kell az útra figyelniük” – jósolta Elon Musk tavaly áprilisában, miután a 2018-as áttörésre tett korábbi előrejelzései túl optimistának bizonyultak.

Ez csak néhány példa, de az elmúlt öt évben általában is jellemző volt, hogy az autógyárak, valamint az önvezető technológiákat fejlesztő hardver- és szoftvercégek úgy tekintettek 2020-ra, mint a sofőr nélküli közlekedés új időszámításának kezdetére. És bár igaz, hogy a háttérben megállás nélkül fejlesztik a vezetést segítő rendszereket, a Tesla Autopilot pedig már egész ügyesen eligazodik az utakon, egyelőre nem kell hátsó ülésre szorult sofőrökkel veszekedni munkába menet – az önvezető forradalmat technikai okok miatt elhalasztották.

Miért nem elég a 99,8 százalékos biztonság?

Az önvezető autók működése elvben egyszerű: az emberekhez hasonlóan a környezetből felvett információk alapján hoznak döntéseket közlekedés közben. Ehhez szemek híján kamerák, radarok, és lidarok (vagyis lézerradarok) vizuális adatait dolgozzák fel, amelyek alapján mesterséges intelligencia (AI) segítségével betanított algoritmusok számítják ki a megfelelő lépést. Az algoritmusokat azonban ideális esetben csak valós közlekedési helyzetekben gyűjtött információkkal lehet etetni, ennek megfelelően félkész, csak szimulációkon tanult autókat kellene az utakra engedni, hogy tanuljanak. Ezt a szabályozók az egyértelmű biztonsági kockázatok miatt egyelőre hevesen ellenzik.

Persze már léteznek olyan fejlett szimulációk, amelyek az általános közlekedési helyzeteket szinte tökéletesen leképezik, de a számtalan váratlan elemmel (az utcán szabálytalanul átkelő emberek, szélsőséges időjárás, sofőrök kommunikációja gesztikulálással) nem tudnak számolni. 2016 óta eddig öt halálos balesetet okoztak önvezető módban működő autók: négyet a Tesla Autopilotja (három különböző modellel), egyet pedig az Uber kísérleti önvezető taxija. Pedig ezekben az esetekben még sofőr is ült a vezetőülésben – igaz, a technológiai jellegű hibák mellett emberi mulasztás is közrejátszott...

ITT OLVASHATÓ

„A BEATLES ADDIG NEM ÁLL ÖSSZE, AMÍG JOHN LENNON HALOTT” - MA LENNE JOHN LENNON 80 ÉVES

KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: BENEDEK SZABOLCS
2020.10.09.

Először arra gondoltam, azt írom meg, milyen lenne, ha a születésnapját ünnepelnénk. Mármint nem a születésének az évfordulóját, hanem ténylegesen felköszönthetnék a világ minden tájáról: „Ma 80 éves a brit rocklegenda, John Lennon”. De hát amúgy is tele van az internet alternatív poptörténelemmel: mi lett volna, ha? A „ha” után nem szokták folytatni.

A rajongók között van valamiféle megállapodás, hogy nem mondják ki annak az embernek a nevét, aki 1980. december 8-án a New York-i éjszakában a Dakota-ház bejárata előtt (ahol az egykori Beatles-vezéren kívül például Leonard Bernstein is lakott, és ahol Roman Polanski Rosemary’s Baby című filmjét forgatták) meggyilkolta John Lennont. Persze ettől még nem fogják, nem is lehet az illetőt elfelejteni, aki épp a napokban került be újra a hírekbe, azzal, hogy a bíróság sokadszorra utasította el kegyelmi kérvényét.

Hogy mi lett volna, ha, arra az én válaszom az, hogy amennyiben Lennon életét alig 40 évesen nem oltja ki az az öt célzott lövés, a Beatles újra összeállt volna. A gyilkosság óta eltelt négy évtizedben rajongók generációja nőtt föl, és nemcsak számukra, hanem a közvélemény szemében is ma már elsősorban a 78 évesen is elképesztően pörgő Paul McCartney testesíti meg a legendát – ugyanakkor a Beatles John Lennon édesgyermeke volt...

ITT OLVASHATÓ

ALKALMAZKODNUNK KELL AZ ADATHOZ, KÜLÖNBEN KÁOSZ LESZ

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2020.10.10.

Rendhagyó kiállítás látogatható szombattól a Ludwig Múzeumban: a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a Barabási Albert-László vezette BarabásiLab kutatólabor negyed évszázados munkásságán keresztül mutatja be a hálózati vizualizáció fejlődéstörténetét, a szövevényes hálózati ábráktól a 3d nyomtatással készült adatszobrokon át a virtuálisan bejárható hálózatokig. A világhírű magyar hálózatkutatóval a kiállított munkái között beszélgettünk a tudományos vizualizációk múzeumi művé válásáról, a munkájuk technológiai határfeszegetéseiről és a virtuális valóság térhódításáról. Elmesélte, hogyan vált járványügyi véleményvezérré, és a CEU-ügy új fejleményéről is elmondta a véleményét.

Egy interjújában azt mondta, egykor képzőművésznek készült. Hogy éli meg, hogy 25 év kitérővel most múzeumba kerültek a munkái?

Nem is 25, inkább 30-35 év, ugyanis már gimnazistaként szobrásznak készültem és tanultam. De ugyanebben az időszakban fedeztem fel a fizikát is, ami sokkal jobban ment, mint a szobrászat, és sokkal realisztikusabb életpálya is volt számomra az akkori romániai helyzetben, ahol nagyon kevés, konkrétan öt szobrászati hely volt az egyetemeken. De a művészet iránti rajongásom nem szűnt meg. Mikor egyetemi tanárrá váltam, kihasználtam az egyetemünk által adott lehetőséget, hogy felvehettem kurzusokat, és jó néhány művészeti kurzust végigtanultam az egyetemen. Amikor tíz évvel ezelőtt visszaköltöztem Magyarországra, akkor kezdtem gyűjteni, művészekkel együtt dolgozni, kiállításokat szervezni. Visszatérve az eredeti kérdésére, ez hihetetlen öröm, és nagyon megható, hogy a múzeum fölvállalta ezt az anyagot, és fantasztikus munkát végeztek, méltó módon megjelenhessen...

ITT OLVASHATÓ

ÉBREDEZIK A 40-ES GENERÁCIÓ, ÚJ CÉLOK FELÉ INDULNAK: JÖNNEK A TÖMEGES FELMONDÁSOK?

PÉNZCENTRUM
Szerző: GOSZTOLA JUDIT
2020.10.11.

Gyakran halljuk a szót: kiégés, és nagyjából tudjuk is, mit jelent. De azzal már lényegesen kevesebben vannak tisztában, hogy nem csak egyre gyakoribb kortünet, de egyre fiatalabb korban bekövetkezhet. Ma már nem ritka, hogy az x vagy a z generáció tagjai érzékelik magukon a tüneteit - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus. De beszélt még a különböző generációk útkereséséről is, ahogy arról is, miért kulcsfontosságú, hogy el tudjuk választani a munkát a magánéletünktől. Interjú.

Pénzcentrum: Egyre gyakrabban találkozhatunk a kiégés jelenségével, a koronavíru-járvány óta edig mintha még gyakrabban kerülne a látókörünkbe.

Szirtes Hajnalka: A kiégés rendkívül komoly társadalmi kortünet, amelyre a koronavírus-járvány rátett egy lapáttal. És ma már nem csak az x generáció és a boomerek a veszélyeztetett korcsoport, de megjelent az y, sőt már a z generáció körében is - ami lássuk be, egészen ijesztő. Az, hogy ma már a húszas éveit taposva is kiéghet valaki, nem sok jót ígér a jövőre nézve. Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy rengeteg inger éri az agyunkat, szinte napról napra egyre több, és az elménk védekezni kényszerül.
A vírus pedig csak felgyorsította fel ezeket az amúgy is gyorsuló folyamatokat, mivel a tömeges home office alatt - ami sokaknál még a mai napig is tart -, nem csak elmosódott, de egyszerűen eltűnt a munka és a magánélet közti korábban sem túl éles határvonal.

Arról nem is beszélve, hogy olyan bizonytalanságban éltünk azokban a kezdeti hónapokban tavasszal, hogy az szinte mindenkiben szorongást váltott ki. A tartós szorongás, a folyamatos stressz pedig egyenes úton vezet a kiégéshez, aminek ha nem ismerjük fel időben a tüneteit, és nem teszünk ellene, akkor súlyos depresszió lesz a vége. Szóval igen, ezekben az időkben a kiégés sokkal nagyobb fenyegetést jelentett, jelent mind a mai napig, melyre nagyon oda kell figyelnünk...

ITT OLVASHATÓ

TUDNI KELL: ORBÁNNÁL MINDEN ESZKÖZ BEVETHETŐ

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.10.11.

Minden 2002-ben kezdődött. Az akkori országgyűlési választások első fordulóját – tegyük hozzá – nagy meglepetésre a szocialisták nyerték. Az 1998 óta kormányon lévő Fidesz magabiztos volt; a közvélemény-kutatások az ő győzelmüket jelezték. A hajdanán még létező miniszterelnök-jelölti vitát is úgy könyvelték el, hogy Orbán utcahosszal verte a kicsit esetlenkedő Medgyessy Pétert. A Magyar Nemzet – a – még létező – kampánycsendet úgy próbálta kijátszani, hogy a szombati lapszámában, a fejléc alatt, lényegében látszólag semmivel összefüggésben nem lévő két betűt helyezett el; KO, írták, és mindenki tudta, hogy a fölényes győzelem kifejezése a vitára utalt. (Ha jól emlékszem, hiába az ócska trükk, a szabályszegést elítélte az akkori választási bizottság.)

De nem erről akartam írni, arról inkább, hogy Orbánon kívül mindenki elkönyvelte a vereséget. Ő azonban nem. A két forduló közötti két hetet arra használta fel, hogy minden idők legpiszkosabb kampányát indítsa be. Az összes körzetben, ahol második fordulót kellett rendezni, beindult az ellenfél lejáratása; minden postaládába hazug és félhazug prospektusok kerültek, senki nem úszhatta meg a jelöltek közül, hogy ne sározzák be őt. Valóságos hadjárat folyt, nem is teljesen eredménytelenül. A listás szavazás fölényét ugyan nem tudta már behozni a Fidesz, de az egyéni jelöltek versenyén keresztül, kis híján megfordította az eredményt. Magyarország voltaképpen akkor tapasztalta meg először, milyen az, ha végletekig eldurvul a kampány, és hogy mennyire hatékony eszköz az ellenfél lejáratása, támadása. Nem számít, hogy az állítások igazak-e vagy sem, csak az a fontos, hogy a lakosság azt higgye: az ellenzék bűnözőket küldene a parlamentbe.

Azóta ez így van, természetesen jelentősen csiszolva a technikán, illetve felhasználva az azóta megszerzett média felületeit. A technika csiszolása több elemből áll; többek között a kitalált történetek mellett, ajándékok osztásából, a kormány erőforrásainak felhasználásából, valamit olyan beruházási ígértekből, amelyekről az emberek is pontosan tudják: csak akkor valósul meg, ha helyesen szavaznak, azaz a Fidesz jelöltje mellett állnak ki...

ITT OLVASHATÓ

A „TÚLÉLÉSÉRT” ÖNZŐNEK KELL LENNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.10.11.

Vajon igaza van annak, aki szerint a saját személyes érdekek előtérbe helyezése nélkül határátkelőként kibírhatatlan lenne a családtól elválasztó távolság?

Itt van az „Új Norma” ideje, miközben egyszer lent, másszor fent vagyunk – írta Anita és alighanem sok igazság van benne.

„Már szinte minden ismerősöm volt tesztelni. Egymásnak adtuk át a tudnivalókat, elérkezett a „New Norm” azaz az „Új Norma” ideje, maszkban utazunk, kikerüljük az utcán szembe jövőt, de azért elmegyünk sörözni a barátokkal, mert egyébként túl unalmas lenne?

Egyszer lent, másszor fent. Mondják. Csak amikor lent vagyunk, nem látjuk, hogy mikor is leszünk már fent, aztán mikor fent vagyunk, elfelejtjük milyen is lent.

Először csak meghúztam a csuklómat egy rossz mozdulattal a tollasozás közben, aztán karanténba kerültem, és végül napokig melegvizem sem volt. És én ezen egyáltalán nem szomorodtam el.

Amikor elmentünk a barátokkal vacsorázni, az volt a gondolatmenetünk, hogy „De jó lesz, eszünk valami finomat”. Nevetgéltünk, sztorikat meséltünk, mintha minden teljesen rendben lenne.

Aztán másnap kaptam egy hangüzenetet, hogy az egyikünk beteg lett, később pozitív lett a koronavírus tesztje is, ezért mindenkinek tesztelnie kell, vagy izolálni magát.

Hát az utóbbit választottam, mivel annyi rossz történetet meséltek a tesztelésről. Persze mindenki ment mindenfelé, inkább teszteltek, én meg letöltöttem egy applikációt, és napi többször meditálni kezdtem.

„Már három napja meditálok” – meséltem a többieknek. Kinevettek. Hm, három napja? Valóban nem sok, de valahol el kellett kezdenem. Az egyik ismerősöm ajánlására az Insight Timer applikációt választottam, amin rengeteg meditációt lehet meghallgatni, illetve motivációs verseket, nyugtató zenéket, mindezt ingyen. A vezetett meditációk angol nyelven vannak, de szerintem már a sok nyugtató dallam miatt is megéri letölteni az applikációt.

Egyébként a tesztelés nem olyan rossz, mint mesélték. Lehet, hogy az egyperces légzésgyakorlat is segített, amit a sorban állás alatt csináltam, hogy nyugodt maradjak a mintavétel közben. De ha odakerülnél te is, hogy tesztelned kell, ne aggódj, vegyél egy mély levegőt: „Menni fog!””

Szóva lent vagy fent? Attól függ, honnan nézzük – derül ki az eredeti posztból...

ITT OLVASHATÓ

ENYVES

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2020.10.09.

Ez most már szörnyű: a kormányfőről jelentős európai politikus állítja, hogy lopós. A Der Spiegel Katarina Barleyvel készített interjút, melyben az Európai Parlament alelnöke, korábban Németország igazságügyi minisztere kijelentette, Orbán nemcsak nyirbálja a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, de szembetűnő a magyarországi közbeszerzéseket körüllengő korrupciós környezet is (ezen belül konkrétan Orbán vejének az utcavilágítási ügyét hozta fel). Megállapította, hogy mindez az ország lakosságának érdekeit sérti. Az interjú címe: Barley óva int Orbán enyves kezeitől. Még mielőtt fürge kormányhivatalnokok parázsló szájjal bizonygatni kezdenék, hogy Orbán a minap a faiparba látogatott, és feltehetően beletenyerelt a ragasztóba, ne fáradjanak. Az enyves kezű a magyar szólások gyönyörű gazdagságának egyik impozáns, igézően pontos darabja: azt jelenti, hogy tolvajról van szó, ha járt asztalosüzemben, ha nem.

Az OLAF ugyan felderíti az ilyen ügyek nagy részét, de aztán a nemzeti hatóságokhoz kerülnek, ahol ezek jelentős részben eltűnnek, fölszívódnak, megszűnnek vagy elpárolognak a hazai bűnüldözés Bermuda-háromszögében. Katarina Barley megállapítását illetően egyáltalán nem unikális figura: az európai közvélemény újabban egyre nagyobb csodálkozással nézi, miként lehetséges, hogy az unió minden további nélkül jelentős összeget szavaz meg a magyar kormánynak, amelyikről azonban naponta állapítja meg, hogy nem tartja be a jogállami normákat, megkárosítja saját népét, és miután főleg Kelet-Európában újabban sok Orbánhoz hasonló önjelölt néptribun bontogatja szárnyait, az egész európai közösség értékrendszere  porlik, és ha ez így megy, hamarosan megeszi a rozsda...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

HETI ABSZURD: A BÖLLENKEDŐK

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2020.10.10.

...No de, vissza a szembeállásba szemlátomást belepistult tábornokhoz, akinek a menekültválságnál csak a vírusjárvány jött jobban kapóra egy kis állóháborúskodásra. A láthatatlan ellenségnél amúgy sincs kellemesebb a csatazaj és a lövöldözés szerelmesei számára, és a paraziták már csak ilyenek, láthatatlanok. Sokat tudna erről mesélni Balázs Péter szolnoki színi direktor is, aki ha nem a helyi fideszest támogatja éppen gejl odaadással, akkor a nézeteit fejti ki a közéleti parazitákról: szerinte ők generálják a konfliktust a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül. Orbánnak (magyar hangja: Vidnyánszky Attila) több se kellett, egykori hivatásos egyenruhást küldött a színmű élére kancellárnak, aki kerek szemekkel csodálkozott rá a felé irányuló ellenállásra. Pedig ő fegyvertelen, és csak szép, új világot, pénzt és még több pénzt, béremelést és új campust hozott a hétmérföldes puttonyában. Őszintén nem érti szegény feje, miért vérzik ezer sebből szuronyos-dragonyos cséphadarás nélkül is a pozíciója. Ahogy az egész suttyomban térfoglaló, fütyörészve annektáló kompániának halvány segédfogalma sincs róla, hiszen őket a nemzet hatalmazta föl arra, hogy kiteljesítsék a kétharmadot kulturális téren is. 

Mindeközben a jelenlegi magyar kormány képviselői egyre inkább kínossá válnak Európa szalonjaiban, és ehhez már az sem kell feltétlenül, hogy betyárbugylival marjanak le rőfnyit a laptoptáskából előrámolt kolbászból-hagymából Brüsszel összes termeiben. Ott, ahonnan az újabb „nix ugri­bugris” üzenet érkezett, amikor az Európai Bíróság szégyenpadra ültette Minden Idők Legsuttyóbb Egyetem-eltanácsoló Törvényének végrehajtóit. És elmeszelte a lex-CEU-t, amit az USA és a német kormány is érdemi tiltakozás nélkül – szégyen ez is – hagyott megtörténni, és a Néppárt is mindössze addig jutott, hogy másfél éve se lenyelni, se kiköpni nem tudja ezt az új keleties, polóniumos borscsra emlékeztető politikai ízvilágot. Szpasziba. A héten az ügyben Varga Judit miniszter gurította a legnagyobbat, aki inkább nyerne fedett pályás lojalitásversenyt, mint jogelméletit. A miniszter szerint „nem postaláda-egyetemekre van szükség”, utalt a CEU amerikai gyökerére (miközben Kovács Zoltán hivatásos hadovász se levelezőn járta ki), amit a legnagyobb nemzetközi respektű egyetemként sikerült Bécsig űznie az orbáni szittya harcmodornak. 

A felvilágosult, nyitott és kíváncsi szellem – már ami még maradt belőle – mindeközben tapodtat sem mozdul. Ott állja a sarat a Vas utcában pél­dául,­ csendben és méltósággal, minden NER-ármány ellenére rendíthetetlenül. Innen üzenjük a nyitottságot hiányoló kormányerőknek, hogy aligha fogadják őket tárt karokkal. Ezért hát gombolják újra a felöltőt, és ha szabad javasolnunk, ne az 1978M mintájú ejtőernyős gyakorlót...

ITT OLVASHATÓ

VOLT ISKOLA, AHOL TÖMEGESEN MÉRTEK 32 FOKOS TESTHŐMÉRSÉKLETET

MAGYAR HANG
Szerző: R. KISS KORNÉLIA
2020.10.11.

A reggeli lázmérés bevezetése ellenére továbbra is aggasztják a járványügyi protokoll ellentmondásai a pedagógusokat és az iskolákat – így vélekedik a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a lapunk által megkérdezett iskolaigazgató is.

A szakszervezet javaslatai között már a szeptemberi iskolakezdés előtt is szerepelt, hogy reggelente legyen kötelező az iskolákban a lázmérés. A javaslatot végül október 1-jei kezdettel fogadta el a kormány, a lázmérőket a Népszava értesülése szerint nettó 600 millió forintért vásárolták, és folyamatban van 150 hőkapu beszerzése is.

– Sokan megkérdőjelezték a pedagógus kollégák közül a lázmérés szükségességét. Erre azt szoktuk mondani, hogy ha felesleges lenne, akkor a repülőtereken és a kórházakban sem lenne rá szükség – mondta a Magyar Hangnak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. A szakszervezet csak néhány intézménytől kapott olyan jelzést, hogy kisebb torlódás alakult ki, és az sem jellemző, hogy sok tanulót szűrnének ki a lázmérés során, bár tudnak olyan intézményről, ahol az első napokban nyolc-tíz gyerek is lázasnak bizonyult. – Kiderült, hogy a szülőnek mindenképpen dolgoznia kellett, ezért betegen is elküldte a gyermeket iskolába – mondta Totyik. A Magyar Hangnak nyilatkozó három intézményvezető szerint a beléptetés folyamatossága a lázmérés mellett is biztosítható, mégpedig több bejáraton át. Egy budapesti általános iskola igazgatóhelyettese elmondta viszont, hogy sokszor 34 fokos testhőmérsékletet mérnek a gyerekeknél, vagyis aligha pontosak az eszközök.

Totyik Tamás problémának tartja, hogy a lázmérést végző munkatársakat nem mindenhol látták el utasításokkal. A mi tapasztalataink szerint volt, ahol tömegesen mértek 32 fokos testhőmérsékletet – mondta az alelnök...

ITT OLVASHATÓ

„Orbán már nem érzi az ízeket” – Magyar Hang-ajánló

SZABAD SZEMMEL: EURÓPAI AKADÉMIÁK AGGÓDNAK A MAGYAR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEKÉRT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.11.

Politico

Aggódik az európai sajtószabadság és az újságírók miatt az EU igazságügyi biztosa. Didier Reynders azért hozta külön is szóba ezt a kérdést, mert a média függetlensége az egyik legfőbb gond a Bizottság minap nyilvánosságra hozott jogállami jelentésében. A politikus, aki 20 éven át töltött be különféle miniszteri posztokat Belgiumban, megemlítette, hogy a szerkesztőségekre sokszor egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik, továbbá mind több támadás éri a sajtómunkásokat.

Bírálók ugyanakkor kifogásolják, hogy a mind a 27 tagországra kiterjedő helyzetfelmérés túl későn történt meg és nem igazán ütős, hiszen például a magyaroknál és a lengyeleknél már évek óta gondok vannak a demokratikus szabályok betartásával. Orbán Viktor egyébként teljes egészében elutasította a dokumentumot, megkérdőjelezve annak hitelességét.

Reynders ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a jelentés mostantól kezdve minden évben napvilágot lát, az eredményeit pedig megvitatják a szakminiszterek tanácsában, illetve a tagállamokkal. A cél az, hogy meghonosodjon az jogállam igazi kultúrája. Azt azonban ő is elismerte, hogy ehhez nem elegendő csupán az állapotok felmérése.

Deutschlandfunk

Egyes európai államokban, így Magyarországon és Lengyelországban a politika nemzeti alapon tekint a művészetekre és igyekszik azt mind inkább szabályozni. Ám veszélyezteti jó néhány kulturális intézmény autonómiáját, ha azt politikai, nemzeti vagy vallási megfontolásokból korlátozzák, miközben az ágazat szabadsága a demokrácia egyik pillérét képezi. Erre figyelmeztet az a felhívás, amelyet több mint 60 európai kulturális akadémia, illetve intézmény háromnapos berlini tanácskozásáról adtak ki.

Az eseményt, amelyen olyan jeles személyiségek vettek részt, mint a filmrendező Wim Wenders vagy Robert Menasse, az író, a Német Művészeti Akadémia hívta össze, a többi közt azért, mert aggódva figyeli, hogy egy-két jobboldali-populista rendszer megpróbálja a gyakorlatba átültetni a határok lezárásának, illetve a bezárkózásnak a fantazmagóriáját.

Der Standard

Magyarországon a politika egyre nagyobb befolyást gyakorol a felsőoktatásra, ez ellen tiltakoztak az SZFE diákjai, amikor elfoglalták az iskola két épületét is. A hatalomnak nem tetsző tudósokat nyilvános támadások érik, a legújabb húzás pedig az volt, hogy egy „közeli” kuratórium vette át a színi egyetem irányítását. Ellenzékiek attól tartanak, hogy a vírusra hivatkozva a Fidesz még inkább kezébe kaparintja a képzés ellenőrzését.

A Duna-térséggel és Közép-Európával foglalkozó bécsi kutató intézet egyik munkatársa azt mondja, hogy a magyar kormány visszaállamosítja a szektort, ami nem mindig jelent újabb és újabb beavatkozást, de mindenképpen folytatódik a 2010 óta tapasztalható irányzat. Ehhez járul, hogy a hivatalos körök részéről rémhírterjesztésnek minősítik, ha valaki bírálja a járvány elleni lépéseket, illetve kétségbe vonja, hogy azok alkalmasak a fertőzés visszaszorítására. A politika terjeszkedése láttán sok tudós visszahúzódik a maga elefántcsont tornyába, és tudatosan nem nyilvánít véleményt fontos társadalmi kérdésekben.

Az SZFE egyik diákja névtelenséget kérve arról beszélt a tudósítónak, hogy a sajtóban igencsak sűrűn fordulnak elő kirohanások liberális, baloldali, vagy éppen zsidó tanárok, illetve bizonyos szakok ellen. Ez egészen jellemző a rendszerre, de a hallgatók mindennapjaira nem hat ki. Ám éppen az ő iskolájában egészen más a helyzet, hiszen a fiatalok és a professzorok szembeszálltak a hatalom akaratával. Nem szeretnék, ha felülről döntenék el a tananyagot.

Egy pszichológia szakos lány attól tart, hogy szükségállapot miatt a kormány még jobban beleavatkozik az oktatásba, mert arra hivatkozva igyekszik letörni a lehetséges ellenállást. Hogy ehhez éppen a Vas utcán választotta első célpontként, az azzal függ össze, hogy Magyarországon szorosan összekapcsolódik a színház és a politika.

Foreign Policy

A Covid-19 megrázza az egész világot, de az ilyen járványok egyáltalán nem mindig járnak együtt hatalmas átalakulásokkal, úgyhogy kár például a demokrácia végétől tartani. Erre figyelmeztet a Harvardi Egyetem egyik professzora, a Nemzeti Hírszerzési Tanács korábbi elnöke. Joseph Nye azzal érvel, hogy szó sincs a liberális demokrácia dicstelen elmúlásáról, noha sokan hirdetik, hogy jönnek a tekintélyuralmi rendszerek, mert azok élhetnek olyan drákói módszerekkel, mint a bezárkózás és a tömeges karantén.

Csakhogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy demokratikus német vezetés sokkal jobban kezelte a ragályt, mint például az autoriter brazil elnök. Ugyanakkor igaz, hogy az illiberális populista Orbán Viktor saját tekintélyelvű hatalmának kiterjesztésére használta ki a fertőzést, de ha nincs a koronavírus, akkor talált volna más ürügyet. Vagyis esetében is az történt, hogy a válság csak ráerősített a már létező irányzatra.

Persze senki sem tudja, hogy meddig tart a baj, és hogy nem tér-e vissza. Lehet, hogy tartós hatást gyakorol a világgazdaságra. Az emberek életét már eddig is nagyban befolyásolta, és alighanem nagyban kihat majd a foglalkoztatásra, az oktatásra, a társadalmi kapcsolatokra. Feltárta, hogy nem elegendő a jelenlegi egészségügyi kapacitás. Ezeket a tényezőket, a gazdaságot is ideértve nagyjából képesek szabályozni a kormányok. De például a globalizáció környezeti következményeit, mint pl. a klímaváltozást, már sokkal inkább a természet törvényei határozzák meg, bár az utazási tilalom és a gazdasági stagnálás azért lassíthatja a folyamatot.

Lehetséges továbbá, hogy szűkülnek a törvényes bevándorlás esélyei. Ám aligha hagy alább az illegális migráció a Földközi-tengeren, ha mondjuk, a Szahel-övezet a fokozódó szárazság miatt még kevésbé lesz élhető, mint idáig. Egyre többen érkeznek majd, és ezen nem segít a szigorú határellenőrzés sem.

A szerző ugyanakkor elismeri, hogy a geopolitikai folyamatosság könnyen megrendülhet. Nem kell hozzá más, mint háborúk, vagy hogy bizonyos országokban bedőljön a demokrácia, de pusztító hatással lehet egy még súlyosabb járvány is.

ITT OLVASHATÓ

A TESZTELÉSI KAPACITÁS ELÉRTE A FELSŐ HATÁRT, TÖBB INTÉZMÉNYT LEZÁRTAK – KORONAVÍRUS ÖSSZEFOGLALÓ

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2020.10.10.

Kétségtelenül a koronavírus-járvány második hullámában vagyunk: Magyarországon az elmúlt 24 órában rekordszámú 1374 esettel nőtt az igazolt koronavírusos fertőzöttek száma, közülük 1174-en szorulnak kórházi kezelésre és 110-en vannak lélegeztetőgépen. Az M1 Híradónak Müller Cecília azt nyilatkozta: az elhunytak mind hatvan év felettiek voltak és valamilyen krónikus betegségben szenvedtek, derül ki a kormányzati koronavirus.gov.hu oldalról.

De aggasztó adat az is, hogy már 45 szociális otthonban megjelent a vírus: a tisztifőrovos szerint bár ezeket az intézményeket nem tudják hermetikusan lezárni, a gondozottak 10 százaléka, valamint az ápolók kevesebb, mint 5 százaléka érintett.

A tesztelési kapacitás elérte a felső határt

Röst Gergely a Szegedi Tudományegyetem matematikusa azt nyilatkozta az Inforádióban: mivel a megnövekedett esetszámmal nem tartott lépést a tesztelések száma, a pozitív esetek száma hiába nőtt, a naponta jelentett adatok már nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra vonatkozóan, hogy mi a valós trendje a járványnak. A matematikus elmagyarázta: ha azonos tesztelési szám mellett emelkedik a napi pozitív esetek aránya, abból arra ugyan lehet következtetni, hogy egyre több a fertőzött, arra azonban nem, hogy mennyivel, a két dolog ugyanis nem áll egyértelmű kapcsolatban.

Példaként azt hozta fel, hogyha az egy nap alatt elvégzett 8000 teszt tíz százaléka, azaz 800 eset lenne pozitív, annak alapján nem lehet megmondani, hogy még 2000 elvégzése esetén is ugyanolyan arányban találnának-e fertőzötteket.

Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus, az ITM infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője azt mondta: a tesztelés limitje, felső határa megszabja azt is, hogy a meglévő összes fertőzésből mennyit tudnak észlelni.

„Tehát menne még följebb az a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, annak pedig a szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy hét vagy egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem azért, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát”

- mondta Oroszi...

ITT OLVASHATÓ

ITT DŐL EL A FIDESZES KÉTHARMAD SORSA

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.10.11.

- A fideszes Koncz Ferenc képviselő nyári halála miatt vasárnap időközi választást tartanak Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókörzetében.

- Az ellenzéki pártok a jobbikos Bíró László mögött sorakoztak fel, a Fidesz Koncz lányát, Zsófiát támogatja.

- A Fidesz össztüzet zúdított Bíróra, 2 éves antiszemita Facebook-kommentjeit is előtúrták, okozva némi fejfájást az ellenzéki összefogásnak.

- A Fidesz és az ellenzék szerint is ezen a választáson dől el a parlamenti kétharmad sorsa, ami formailag igaz ugyan, de azért ténylegesen nem ezen áll vagy bukik a magyar fasizmus, ugyanis, ha esetleg az ellenzék nyer Borsodban, a Fidesznek akkor is ott lesz a parlamentben Ritter Imre német nemzetiségi képviselő szavazata, vagy akár a Mi Hazánk képviselői.

ITT NÉZHETŐ MEG

LASSAN IDEJE LESZ BEVONNI A PAPOKAT IS A BETEGELLÁTÁSBA

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.10.10.

Szép estét! Állítólag ma volt az utolsó meleg nap (nem a kedves náci honfitársaimat akarom provokálni, hőmérsékletről beszélek, ne tessenek ellentüntetést szervezni), mostantól már csak rosszabb lesz. Amennyire tudom, Dúró Dóra ma nem reszelt le egyetlen könyvet sem. Gondolom, éppen most olvassa Galgóczi Erzsébettől a Törvényen belül című könyvet, de még nem sikerült megértenie. Pedig kisregény. Én úgy emlékszem, nem kicsi az, hanem óriási.

Nade. Azt mondja az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője, hogy mostmár nem nagyon fog emelkedni a napi fertőzések száma. Mégpedig azért nem fog, mert egyszerűen nincsen kapacitás arra, hogy több tesztet végezzenek, csúcsra van járatva a világszínvonalú magyar izé. Gondolom, hamarosan kiad valaki egy közleményt – talán Hollik István, elvégre csak ért hozzá -, hogy már megint hazudik az aljas baloldal (jó, azt neki nem kell tudnia, mi az az ITM), és annyi teszt van az országban, hogy Dunát lehet vele rekeszteni. Ott tartják szorosan a 25 millió maszk mellett, a raktárban. Nem abban a raktárban, amiről senki nem tudja, ki fogja kifizetni, mert arról nem beszélünk. Egy másik raktárban, ami titkos helyen van.

Ártunk és ormányunk élőben is kipróbálta azt a remek ötletét, hogy amennyiben valamelyik kórházban kevés az orvos és a szakápoló, átvezénylik őket máshonnan. Most az van, hogy a letenyei egészségházba eddig heti egyszer a nagykanizsai kórházból jött egy belgyógyász szakorvos, aki helyben el tudta látni a környék betegeit, már akik nem szorultak kórházi ellátásra. Na, mostantól ez az opció megszűnt, mert bölcs kormányunk a nagykanizsai kórházból átvezényelte az orvosok egy részét Zalaegerszegre. Így aztán akinek belgyógyászati problémája van – akkor is, ha egyszerű rutinvizsgálatról van szó -, az vagy elbumlizik valahogy Nagykanizsára (már amikorra kap időpontot), vagy meggyógyul magától. Pedig szerintem nem kell ahhoz túlságosan fényes intellektus, hogy belássuk: attól nem lesz sem több orvos, sem több szakápoló, ha az egyik helyről átvezénylik őket a másik helyre. Ennek az az egyetlen következménye, hogy a másik helyen lesz elég gyógyító, ám az egyiken nem lesz. Azt már csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy szerintem annak is joga van az orvosi ellátáshoz, netán a gyógyuláshoz, esetleg az életben maradáshoz, aki nem Covid, hanem egyéb okból szenved vagy készül meglátogatni a teremtőjét, holott még élhetne 10-20 évet. Lassan ideje lesz bevonni a papokat is a betegellátásba, ha már annyi pénzt szánunk rájuk a közösből. Én abszolút pártolnám, hogy az igazoltan fideszes híveket a helyi pap operálja, ha éppen valami apró vakbélgyulladás, gerincsérv, stroke üti fel a fejét.

Tudom, hogy nem szép dolog, és egyáltalán nem vicces, de engem elkapott a röhögés, amikor megtudtam, hogy az Orvosi Kamara Pintér Sándorral fog tárgyalni. Hogy miről, azt én el sem tudom képzelni. Ahogy azt sem értettem tisztán, miért Orbán Viktorral tárgyaltak elsőre, aki legalább annyira ért az egészségügyhöz, mint Pintér. Káslernek vajon mi lehet a feladata? Takarít? Kávét főz Cecília asszonynak? Sokszor mondtam, de nem elégszer: ilyen ország márpedig nincsen...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB SZÁZ PSZICHOLÓGUS ÁLLT KI A MESEORSZÁG MELLETT ÉS HATÁROLÓDOTT EL BAGDY EMŐKÉTŐL

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.10.11.

A mesék kiemelkedő fontossággal bírnak az életünkben, mert azt mutatják meg, ahogyan a világ körülöttünk működik – kezdik állásfoglalásukat pszichológusok, akik a Dúró Dóra által ledarált Meseország mindenkié című könyv kapcsán fejtették ki szakvéleményüket. A szombaton közzétett nyílt állásfoglalást már 800-nál is több pszichológus írta alá.

A szakemberek hangsúlyozzák,

"az értékek közvetítésén és a helyzettel való megküzdési módok bemutatásán keresztül a mesék éppen abban tudnak segíteni, hogy az olvasó eljusson egy saját, belső rendig. A Meseország mindenkié fontossága és különlegessége a sokféleségben rejlik. A könyv olyan karaktereket jelenít meg, akik nem vagy nagyon ritkán szerepelnek mesékben, így a kötet mind az érintett csoportok, mind a többségi társadalom tagjainak fontos üzenetet hordoz."

Szerintük a mesekönyv azért jelentős az abban megjelenő szereplőkhöz hasonló gyerekek számára, mert saját magunk elfogadása és pozitív önértékelésünk szempontjából elengedhetetlen, hogy találkozzunk hozzánk hasonló, pozitív hősökkel, akik példaképként szolgálhatnak ahhoz, hogy a csoportot, amelynek tagjai vagyunk, pozitív színben lássuk.

Nem befolyásolják a mesék a szexuális orientációt, viszont segíthetnek megérteni
Pszichológus meseterapeutát és a Meseország mindenkié című kötet szerzőit kérdeztük arról, miért probléma azt hinni, hogy egy mesefigura határozza meg a szexuális orientációnkat.

Kutatásokra alapozva azt írják, az el-nem-fogadottság és a kirekesztő környezet hatására a társadalom többségétől különböző emberek komoly szorongást és krízist élnek át, mely elidegeníti őket a többségtől, így hozva létre egy megosztott társadalmat...

ITT OLVASHATÓ

FÜLKE: CSŐBE HÚZTA-E A MINISZTERELNÖK AZ ORVOSI KAMARÁT?

HVG / FÜLKE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.10.10.

Nagyon meglepődött a kamara vezetése, amikor először meglátta az orvosi bérek emeléséről (is) szóló törvényjavaslatot. Azt pedig már egyenesen kritikán alulinak tartja a szervezet, hogy mindössze 3,5 órája volt a jogszabály véleményezésére. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.

A Magyar Orvosi Kamara alelnöke, Lénárd Rita szerint nem szabad csak lázongani, el kell fogadni ezt a helyzetet, és mindent meg kell tenni azért, hogy változtassanak a hétfőn benyújtott, majd viharos gyorsasággal elfogadott, az orvosok jogállásáról és béremeléséről szóló törvényen. A beszélgetésből kiderül még, hogy

- csőbe húzta-e Orbán Viktor a Magyar Orvosi Kamarát,

- odalett-e a bizalom,

- van-e még mozgástere a kamarának,

- mi lesz a kisebb, vidéki kórházakkal és a háziorvosokkal,

- milyen strukturális változások jöhetnek az egészségügyben.

ITT HALLGATHATÓ MEG

ENERG-ETIKA, AVAGY AMIKOR A REZSICSÖKKENTÉS ÖNMAGA PARIÓDIÁJÁBA FULLAD

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2020.10.11.

A lakossági rezsi évtizedek óta a különböző, korrupcióban tocsogó hazai érdekcsoportok marakodásainak tárgya és terepe. De létezik-e ebből kiút?

Az energia kerüljön annyiba, amennyit ér. Ez a szakma régi, mégis egyre elérhetetlenebb álma. Hogy amiként a kenyérért, a mosószerért vagy az Xbox-ért, az áramért és a gázért is annyit kelljen fizetni, amennyi még az eladónak és a vevőknek is megéri. Már csak azért is, mert bárki bármit mond, a rezsi a családi költségvetésnek változatlanul az egyik legnagyobb és elhagyhatatlan eleme. 

A 90-es években még e téren is bevettük a dumát. Hogy vannak a nagy termelők meg hálózatok, többnyire „természetes monopóliumok”, úgyhogy majd egy irodában becsületes szakemberek kiszámítják, ezek mennyiért adnák az energiát akkor, ha éppenséggel versengenének a vevők kegyeiért. A tulajdonos kiléte úgymond nem számított, csak a „jó szabályok”. Amennyire lehetett, ösztönözték a versenyt is. 

Aztán jött a nagy pofára esés. Hogy bizony ezek a nagy tudású, éterien független szakemberek mégsem képesek vegytisztán piaci, ne adj isten néha a vevőnek – nekünk – kedvezőbb árat kiötölni. Mert ugye nem az egyszeri Jóska bácsival ültek egy asztalnál, konferencián, munkaebéden. Hanem ezekkel a bizonyos nagy cégekkel. Velük beszéltek egy nyelvet. A nagy, többnyire külföldi tulajdonba került cégek pedig ezt a közelséget kőkeményen kihasználták. Nyilván, hisz fő céljuk a profitmaximalizálás. Ehhez az akkori, főképp szociálliberális kabinetekben is találhattak maguknak híveket...

ITT OLVASHATÓ

HAZÁT VEGYENEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.11.

A Fidesz szerint Donáth Anna és a Momentum hazaáruló. Ez súlyos szó, annak ellenére, hogy tudjuk, nacionalista rezsimek előszeretettel használják, láncos kutyát is szoktak mondani, vagy szürreálisan ürgebőrbe kötött békaembert. Bigott, feudális országokban, mint amilyen ez a miénk, szóba jöhet a felségsértés vagy istentagadás is, olyikért elégetnek, alkalmanként fölkötnek, vagy kegyelemből főbe lőnek. De semmiképp nincs jó vége. Donáth Anna úgy árulta a hazát egy standon a piacon, hogy felhívta Jourovát, aki megsértette a magyar népet. Monnyon le. Donáth is monnyon le, távozzon a közéletből, senki ne maradjon a világon, aki nem ők.

Úgy lett bevisítva ez a nagybüdös magyar feudális éjszakába, hogy mindjárt jön Dontáh Anna Őszödje, a nagy leleplezés, hogy Brüsszelben a csürhe már kaparta a kockaköveket megrohamozni a helyi tévét, mert a belga csoki finom. A Varga igazságügyissel folytatott televíziós vitának csúfolt agytépés volt a kiinduló pont, ahol Donáth, amikor szóhoz jutott két visítás közt, szó szerint azt mondta a patás Jourováról: „Nem szoktam lefekvés előtt arról csacsogni vele, hogy képzeld Vera, már megint mi történt Magyarországon.” Ehhez képest mégis beszélt vele, ez volt az ő Őszödje, és így árulta a hazát a piacon. Ráadásul árleszállítással.

Két csomó retek és fél kiló rohadt krumpli között, újságpapírba csomagolva. Most nem állunk neki azon lamentálni, hogy Donáth Anna hülye volt-e. Az volt, mert tudhatná, ezek még azt is kiderítik és ellene fordítják, hogy kiscsoportban – mármint az oviban – mit súgott a Pistike fülébe kakaózás közben. Azon sem mélázunk ezúttal, hogy Varga miniszter életének lényege a tagadás, hogy amikor kapja a pofonokat a gazdája, miszerint csal, lop, hazudik, mondja, mint akit felhúztak, hogy nem is, nem is, nem is. Ennyit egy leszedált papagáj is tud, ehhez nem kell magas hivatal meg szolgálati autó, kiskosztümök és selyemblúz, ehhez elég egy ketrec, ahová a gazda rakta.

Ha ez a hazaárulás, akkor az a kellemetlen mondandóm van Varga meg a csürhe, illetve sakálfalka többi tagja számára, hogy mi, népek küldtük oda az imperialisták közé ezt a Donáthot, ilyképp hazát árulni. S ha valakinek a csatlósa ő, akkor a miénk, akit úgy hívnak, nép. Jourova nem minket sértett meg, hanem a magát hazának képzelő Fideszt a vezérével az élén, s ha ezt a Fideszt mint hazát árulja ez a Donáth, akkor a megbízásunkból teszi. Világos matematikai képlettel a haza nem egyenlő Varga csürhéjével, s amikor ez a Donáth Jourovával telefonozik, azért cseveg vele, mert mi nem tudjuk neki elmondani, hogy minket bántanak.

A saját hazánkban a hazaárulók, mert és ugyanis, amikor Varga gazdája, ez az Orbán Putyin és a kínai kommunisták függésébe taszítja az országot, a kirgizeknek, vietnámiaknak és bizonytalan identitású afrikai érsekeknek adja a pénzt, amiből a jódógos, jómunkás magyari ember élhetne emberhez méltóbban, nos, ezt nevezik máshol hazaárulásnak, ha már ragaszkodunk az efféle nagy szavakhoz...

ITT OLVASHATÓ

„KIIRTOK MINDEN NEMEST, JAVAIKAT ELVESZEM!” – A TÖKFILKÓK REZSIMJE

LE MONDE DIPLOMATIQUE
Szerző: IBRAHIM WARDE
2020.10.

...Trump mindennemű közszolgálati tapasztalat nélkül érte el a legmagasabb közméltósági hivatalt, és továbbra is úgy viselkedik, mint egy családi vállalkozás vezetője, állandóan feltétel nélküli hűséget követelve kinevezettjeitől. Mint Alice Csodaországában a Szív Királynője, bármilyen vélt kihágásra ellentmondást nem tűrő Üssétek le a fejét! paranccsal reagál. A kormányzatban állandóak a tisztogatások, amelyeket azzal indokolnak, hogy a kirúgottakat korábban az Obama-kormányzat nevezte ki, vagy azok a mélyállamhoz tartoznak. Bárkit, aki útjában áll, megtorlásképpen Twitter-össztűz alá vesz. John Brennan korábbi CIA-igazgató kritizálta Trumpot, aki erre megvonta biztonsági besorolását. Brennan egy elfelejtett fogalom felelevenítésével reagált: „Az ön kakisztokráciája omladozik.”[5]

A kifejezés, amely a görög kakistos (legrosszabb) és a kratos (állam) szavakból ered, azt jelenti: a legrosszabbak uralma, ha úgy tetszik, a tökfilkók rezsimje. A XVII. századi Angliában alkották meg, hogy a legkevésbé képzettek vagy leglelkiismeretlenebbek politikai felemelkedését írják le vele. A jelenség újra feltűnt Trump amerikai és Jair Bolsonaro brazil elnök megválasztásával. Alexander Nazaryan megvizsgálta Trump kinevezettjeinek hátterét és tapasztalatait, és félbolond figurák gyűjteményét találta, akik leginkább összeférhetetlenségükről és alkalmatlanságukról nevezetesek. Nazaryan ezt „elsőosztályú kleptokraták tivornyájának”[6] nevezte. Néhány fontos beosztásra, mint például az Energetikai Minisztérium vagy a Környezetvédelmi Hatóság vezetésére Trump olyanokat nevezett ki, akik korábban e szervezetek megszüntetését követelték.

A működés kakisztokráciáját az elnöki vő, Jared Kushner túlméretezett szerepe személyesíti meg, aki Charles Kushner, a New Jersey-i ingatlanfejlesztőnek, a felfelé bukás szakértőjének a fia. Tapasztalata a családi vállalkozásra korlátozódik. Amikor még húszas éveit taposta, átvette a Kushner Properties (ingatlanvállalat) irányítását, mivel apja börtönben volt illegális kampányhozzájárulások, adóelkerülés és tanúk befolyásolása miatt. A New York-i üzleti körök kinevették Jared Kushnert, amikor túlárazottan, 1,8 millió dollárért vásárolta meg a 666 Fifth Avenue épületét. Ez a valaha volt legmagasabb ár, amelyet egy épületért adtak.

Amikor Trump átvette a hatalmat, vejét főtanácsadónak nevezte ki folyamatosan bővülő feladatkörökkel és különleges megbízatásokkal. Rábízta a büntető igazságszolgáltatás rendszerének megreformálását, az Izraellel és a Szaúd-Arábiával való közvetlen kapcsolatok kialakítását, a diplomáciai kapcsolatok ápolását Kínával és Mexikóval – így a mexikói határfal felépítése –, az Amerikai Innovációhivatal vezetését. Az utóbbi célja a kormányzat működésének átalakítása. Kushnernek sikerült rásóznia drágán vett manhattani épületét olyan befektetőre, aki Trumpnak akar udvarolni.[7] 2020 januárjában az évszázad ügyének hirdették meg a közel-keleti béke megteremtését, ez azonban totális érdektelenségbe fulladt. Trump rövidesen a koronavírus elleni harc vezetését bízta rá. Ez ügyben is nagyon aktív maradt, különösen a haveroknak juttatott gazdaságélénkítő támogatások szétosztásában.

A profitorientált álkormányzáson túl a kakisztokrácia politikai célokat szolgál. Grover Norquist, az Amerikaiak az Adóreformért szervezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szabadpiaci fanatikusok célja az államigazgatás méretének csökkentése azzal a szándékkal, hogy azt azután egy kád vízben megfojthassák. Ezzel arra utalt, hogy a közszolgálat eszményének hiteltelenítéséhez hozzá nem értés szükséges.

A nagy gazdasági világválság előestéjén a kakisztokrácia erényeit gyakran nyíltan ünnepelték. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara akkori elnöke, Homer Ferguson 1928-ban azt mondta: „A legjobb köztisztviselő a lehető legrosszabb. Egy kíméletlenül elsőrangú közszolgának maró hatása van. Szétmarja előjogainkat. Minél jobb, és minél tovább dolgozik, annál nagyobb a veszély.”[8]

ITT OLVASHATÓ