RÁADÁS: NEKEM LÁMPÁST ADOTT KEZEMBE AZ ÚR PESTEN

BUDAPEST FILM / YOUTUBE
Rendező: JANCSÓ MIKLÓS
1999.

"Ajánlás: Mondja, kedves nézőnk, néhanapján elgondolkodik-e azon, milyen is a világ? Igen? Jaj, ne tegye! Élje az életét! Élje a mindennapokat! Legyen vidám és boldog! Nem az? Erőltesse meg magát, ne törődjön semmivel. Nézze, az emberen kívül minden állat tudja: legfontosabb az életben, élvezni azt. No, ez a mi filmünk egy kicsit hozzásegíti. És nagyon sajnáljuk: többet fog kapni, mint amire számít. Letisztult. Előrelátó. Felhasználóbarát. Jancsó Miklós"

ITT NÉZHETŐ MEG

MI TÖRTÉNIK OLASZORSZÁGBAN?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.10.04.

Vagy még inkább: mi nem? Az olaszoknál tavasszal nagyon durva helyzetet teremtett a járvány, most viszont nagy a csönd, egész jól teljesítenek. Vajon miért?

Olaszország volt az első nyugati állam, ahová becsapott a COVID-19 kénköves ménkűje, és most, amikor a legtöbb európai államot keményen verdesi már a második hullám is, úgy tűnik, hogy az olasz rendszer egész jól helytáll – legalábbis Olaszmamma szerint.

„Ismerve a taljánokat, akik nem arról ismertek, hogy szenvedélyük az önmegtartóztatás, hogy szeretnek esténként otthon ülni, hatalmas eredmény ez. Pont az olaszok, akiknél annyira fontos a testi kontaktus, a puszival üdvözlés, az ölelkezés és úgy általában mások intim szférájának folyamatos megsértése, remekül visszavettek a folyamatos tapizásból.

A tweetet a WHO tette közzé, és most visszanézve egyszerre vert ki a víz, mert még elég élénken él bennem a márciusi rémálom, másrészt meg büszkeséggel tölt el, hogy milyen ügyesen reagált az ország, és mennyire együttműködők voltak az állampolgárok is...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN KÖZÖLTE, SEMMIT NEM TESZ A JÁRVÁNY ELLEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2020.10.03.

Magyarországon éppen azok félnek a legkevésbé, akiknek a legtöbb okuk lenne rá.

A Titanic nagy sebességgel tart a jéghegy felé. Az utasok egy része tagadja, hogy lenne ott jéghegy. Mások gyorsítást követelnek, és hogy a zenekar játszon tovább. A kapitány teljesíti a kérésüket.

- A járvány magyarországi halottainak a száma szombatra elérte a 800-at.

- A fertőzöttek száma naponta 1000 fölött nő, de ez nem valós adat, mert az egészségügy elérte a tesztelési maximumát.

- 700-nál többen vannak kórházban koronavírussal, az egészségügyben már katonailag kell átcsoportosítani az orvosokat és ápolókat, mert néhány helyen az összeomlás fenyeget.

- Egy amerikai járványkutató intézet a rendet extrapolálva 12 ezernél több koronavírusos halottat jósol Magyarországra az idén.

De a Fidesz-kormány nem tesz semmit. Az eddigi intézkedések kimerültek a határellenérzés visszaállításában (de bárkit átengednek, akinek van útlevele, a kormány bezárásában 11-kor, és hogy bevezették a lázmérést az ovisoknál.

Orbán ezt azzal indokolta, hogy az emberek döntöttek, az országnak működnie kell. Azaz a kormánypárti szavazók nemzeti konzultációnak nevezett nemreprezentatív hangulatfelméréséből Rogánék azt olvasták ki, hogy a népesség nagyrésze inkább vállalja a kockázatot, mintsem elszenvedjen bármiféle korlátozást. Innen nézve érdemes megismeri, hogy milyen is az a közhangulat, amivel nem mer szembemenni a Fidesz...

ITT OLVASHATÓ

A NER URAI TUDJÁK, HOGY KÖNNYEN MAGA ALÁ TEMETHETI ŐKET A FELELŐSSÉG

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.10.04.

Örüljünk végre kormányintézkedésnek is. Elfogadták az orvoskamara javaslatát az orvosbérek jelentős növelésére. Januártól 65-70 százalékot emelnek, és még két részletet ígérnek a következő két évre. Igen, tudom, hogy az ördög a részletekben van, és ki kell dolgozni, hogyan jusson el a pénz azokhoz, akik ugyan az állami ellátásban dolgoznak, de vállalkozási formában: a társasági keretben működő rendelőkbe, a háziorvosokhoz. Ahogy azt is, hogyan tűnhet el a rendszerből a hálapénz, amelynek nemcsak az orvosok alacsony jövedelme volt az oka, hanem az egészségügyi hiánygazdaság is. Az, hogy alapesetben hosszan kell várni egyes műtétekre, szűrésekre, ellátásokra.

De ez most akkor is nagy eredmény: eddig el sem lehetett jutni a részletekhez, az egész volt az, amelyről a kormány nem volt hajlandó tárgyalni.

Az egészségügyhöz a szakemberek értenek, én nem. De vannak politikai tanulságok:...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY MÁR NEM KONTROLLÁLJA A JÁRVÁNYT

TELEX.HU
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS , LENGYEL-SZABÓ PÉTER , FILLÉR MÁTÉ , SOMOGYI PÉTER
2020.10.04.

Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik a koronavírus második hullámában, pedig a miniszterelnök szerint állig felfegyverkezve vártuk a járványt. A kormány a teszteléssel kapcsolatban állandóan a WHO protokoljára hivatkozik, miközben világosan látszik, hogy a magyar hatóságok más utat járnak, mint a többi európai ország. És nagyon úgy tűnik, hogy ebből még komoly gondok lehetnek.

ITT NÉZHETŐ MEG

BRUTÁLIS, AMI JELENLEG A KÓRHÁZAKBAN VAN: MUTATJUK, MENNYIT KELL VÁRNI EGY SZÍVMŰTÉTRE

BLIKK
Szerző: BLIKK
2020.10.04.

Budapest — Úgy tűnik, a koronavírus képletesen szólva megfertőzte a hazai kórházak műtéti várólistáit is. A Vasárnapi Blikk gyűjtése szerint legalábbis számos olyan úgynevezett halasztható beavatkozás van, amelyekre a várakozási idő a járványt megelőző időszakhoz képest erőteljesen növekedni kezdett.

Márpedig egy súlyos betegnek minden egyes nap számít, még akkor is, ha nem feltétlenül van életveszélyben. S adott esetben az orvos hiába dönt a beavatkozás mellett, ha betegének azzal kell szembesülnie, hogy egyes műtétekre fél, vagy akár egy évre előre vesznek csak előjegyzésbe...

ITT OLVASHATÓ

A 6 LEGFŐBB INDOKOM, AMIÉRT LE KELL BONTANI A KÉTHARMADOS FIDESZ-RENDSZERT

EZALÉNYEG
Szerző: ZENATAI ANDRÁS
2020.09.26.

Lenne persze 13 okom is, ha annyit akarnék összeszedni. Hosszabban is ki lehetne fejteni, ha lenne értelme. Most inkább csak azt a 6-ot sorolom fel, amit a legfontosabbnak tartok, azokból sem mindent írok le. Ebből is látszik, hogy le kell bontanunk a kétharmadot, mert az nem a magyar emberek, hanem erőszakos szűk csoport, a Fidesz-elit érdekeit szolgálja.

1. Propagandává silányított közmédia

Az állami média feladata nem az, hogy a kormányzó pártok propagandáját sulykolja mindenféle kritika, korlát és gátlás nélkül. Ráadásul méregdrágán, évente legalább 100 milliárdért. Nem, az a feladata, hogy tájékoztassa az embereket anélkül a kényszer nélkül, hogy profitot kellene termelnie. Magyarországon az van, hogy a közmédia a félretájékoztatásról szól. Folyamatosan hazudnak azoknak, akiknek az adójából működnek. Megvezetik a magyarokat, tudatosan, hatalmi érdekből. A hazugság attól még nem lesz igaz, hogy sokszor elismétlik, de sokan bedőlnek neki.

2. Igazságtalan választási rendszer

Úgy lett kétharmaduk, hogy a szavazatok felét szerezték meg. Miért? Mert a Fidesz olyan választási rendszert csinált, ami annak kedvez, aki a legerősebb. Miért? Azért, mert amikor csinálták, ők voltak a legerősebbek. Sokat elárul ez róluk. A törvényeket csak eszköznek tekintik ahhoz, hogy minél nagyobb legyen és minél tovább tartson a hatalmuk. A választási szabályokat úgy írták, a körzetek határait úgy rajzolták, a megfelelő pozíciókba olyan embereket ültettek, ahogy az a Fidesz igényeinek a legjobb volt. Sokkal könnyebb úgy nyerni, ha nemcsak neked fúj a bíró, de neked lejt a pálya is. 

3. Kivéreztetett önkormányzatok

A Fidesz sokszor bebizonyította, hogy utálja azt az önkormányzatiságot, ahol az emberek valódi közösségként választják meg a saját helyi vezetőiket és ott saját maguk dönthetnek a mindennapi élet kérdéseiről. Az ő általuk vágyott rendszer a vármegyéké, ahol a központilag kinevezett ispánok mondják meg, merről fújhat a szél. Ezért tesznek át minden hatalmat, amit csak tudnak kormányhivatalokba, ahonnan Orbán bárkit azonnal levált, ha nem jól tudja, mi a véleménye. Nincs ellenkezés. Ezért vették el kétharmados törvénnyel az önkormányzatoktól az iskolákat és a kórházakat, ezért veszik el a pénzük egy jelentős részét is...

ITT OLVASHATÓ

AZ SZFE ÚJ VEZETÉSE NYOLCPONTOS AJÁNLÁST TETT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.10.04.

A fenntartóval egyeztetve – nyolc pontba szedve – ajánlatot tesz a Színház- és Filmművészeti Egyetem új vezetése az egyetem polgárainak, azért, hogy megkezdődhessen a tárgyalás az egyetem jövőjéről.

Az új vezetés közleményt adott ki, amelyből kiderül, milyen javaslataik vannak a jelenleg kialakult válság kezeléséről.

„A Színház- és Filmművészeti Egyetem eddigi történetének legnagyobb fejlesztése előtt áll, amely reményeink szerint intézményünket nemzetközi értelemben is a legjelentősebb művészeti felsőoktatási intézmények közé emelheti. Az egyetem megújítását 155 éves hagyományunkra alapozva, az intézmény közelmúltjának eredményeit is megtartva, kell közösen elvégeznünk. Ennek előfeltétele a jelenlegi válsághelyzet mielőbbi megoldása annak érdekében, hogy megkezdődhessen az egyetem jövőjéről szóló párbeszéd. Az egyetem új vezetése a fenntartóval egyeztetve, ezért az alábbi ajánlatot teszi az egyetem polgárainak:...

ITT OLVASHATÓ

A FESZ SZERINT BÉRFESZÜLTSÉGET GENERÁL, HA CSAK AZ ORVOSOK BÉRÉT EMELIK

NÉPSZAVA
Szerző: NEPSZAVA.HU
2020.10.04.

A Független Egészségügyi Szakszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyben sokan csak jóval mérsékeltebb, vagy semmilyen béremelést nem kaptak, és továbbra is rendkívül alacsony bérekért végzik munkájukat.

Az érdekvédők üdvözlik az orvosok és az egészségügyi dolgozók munkáját elismerő szavakat, és az orvosokat érintő béremelési intézkedéseket. A meghirdetett orvosbér emelés azonban – ha az nem jár együtt a többi egészségügyi dolgozó bérrendezésével – komoly bérfeszültséget generál – jelezte a FESZ Facebook-oldalán. 

A szakszervezet arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata szerint „az orvosoktól és az ápolónőktől is emberfeletti munkára lesz szükség ahhoz, hogy minden megfertőződött embert meg tudjunk gyógyítani, és a megfelelő ellátást biztosítsuk a számukra”. Az érdekvédők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy sokan csak jóval mérsékeltebb, vagy semmilyen béremelést nem kaptak, és továbbra is rendkívül alacsony bérekért végzik munkájukat. 

Ezért azt kérték, hogy a szakdolgozók és a többi közfinanszírozott egészségügyi dolgozó részére 2021 elején az orvosok béremelésével arányos béremelésre kerüljön sor. 

„A szakdolgozók hiánya ma már feszítőbb, mint az orvosoké. Tudományos kutatások igazolják, hogy a halálozási ráták a legszorosabb kapcsolatot az őket ápoló szakdolgozók hiányával mutatják, különösen igaz ez az intenzív ellátásban. Ha az egy betegre jutó ápoló létszám kisebb, mint 2,5, azzal arányosan nő a halálozások száma. Ennek különösen nagy jelentősége van, most a járvány idején”

– jegyezték meg.

Álláspontjuk szerint a betegeket ápolók, a műszakiak áldozatos munkája az orvosokéval arányos bérfejlesztést indokol, ugyanúgy, mint az egészségügyi és szociális ellátás extra terhelést elszenvedő, közfinanszírozott ellátásban dolgozó többi munkavállalója...

ITT OLVASHATÓ

MI VAN AZ SNI UTÁN?

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L RITÓK NÓRA
2020.10.04.

Sokáig tartott, mire nagyjából megértettem, mekkora az a bonyolult problémahalmaz, ami ma a generációs szegénységben élők helyzetét meghatározza. Nyilván ezzel párhuzamosan történik annak az értelmezése is, hogy milyen rendszerszintű megoldások léteznek.

Most azon a ponton vagyok, hogy egyre több olyan területet látok, ahol nincs megoldás. Vagyis van, csak nem erre a társadalmi csoportra értelmezhetően. Tehát úgy néz ki, mintha lenne, közben pedig itt, náluk, működésképtelen. Talán még ezzel sem lenne baj, hiszen tudjuk, nem lehet mindenkit megmenteni, meg azt is, hogy mindig lesznek szegények, meg olyanok is, akik kívül maradnak a rendszeren. De az a baj, hogy a megoldatlan helyzetben élők száma rohamosan növekszik, és lassan mindannyiunk előtt, akik közel vagyunk a problémához beigazolódni látszik, hogy települések, térségek jövőjét határozzák meg.

Persze próbálom ezt, amennyire tőlem telik, történetiségében is értelmezni. Vagyis a rendszerszintű megoldásokat így is nézni, mert egy sor dolog van, ami túlhaladott, nem értelmezhető már úgy, ahogy értelmezték, mikor létrejött, de ugyanazok a protokollok működtetik ma is, mikor már teljesen új hatások között formálódik az alapprobléma.

És persze próbálom úgy is, hogy értsem, a kiszolgáltatott emberekre egyre nagyobb figyelem irányul a világban, és az emberi jogok kiszélesítésére nagy szükségünk van. Ahol lehet. Látom azt is, hogy sokan visszaélnek vele ott, ahol nem lehet.

Tudom, veszélyes terep ez, mert én is azért dolgozok, hogy az emberi jogok ne sérüljenek a 21.századi Európában, de azt is látom, hogy az ehhez vezető úthoz nem elégséges a jogszabályok előírása, mert azok csak egy azokat betartó közegben lesznek működőképesek úgy, hogy valós segítséget adjanak az embereknek. Ám a betartásuknak sokszor alapvető gátjai vannak. Ezeket pedig figyelni és értelmezni kell, mert e nélkül olyanokat várunk el emberektől, amire nem képesek. Szóval a lehetőségeket és a képességeket valahogy összhangba kellene hozni.

Az értelmi sérültek helyzetének elemzésében ez különösen látszik.

Írtam a héten erről egy posztot a facebook oldalamra, és sok komment és üzenet érkezett hozzám utána. Leginkább az ezen a területen dolgozóktól, akik egybehangzóan állítják, hogy ők is ezt mondják már évtizedek óta, igen, valós problémáról írok. Csak azt nem értem, hogy ha ennyi ideje nyilvánvaló, akkor miért nem sikerült még elindítani valami változást, mielőtt belefulladunk a problémába mindannyian.

A megtapasztalása ennek az egésznek folyamatos nálam, de az elmúlt hetekben nagyon megerősödött pár működésképtelen család kilátástalan helyzete miatt.

Az értelmileg sérült gyerekek oktatására korábban egy egész iskolarendszer volt, a “kisegítő” iskolák hálózata, ahová azonban nagyon sok esetben kerültek be olyan ép, zömében roma gyerekek, akik helyzetük folytán olyan hátránnyal érkeztek az iskolarendszerbe, ami már a belépéskor másfajta pedagógiai munkát igényelt. Őket előszeretettel tették ezekbe az iskolákba, azok mellé, akik valóban sérültek voltak.

Ezt a rendszert nagyon helyesen felszámolták, és a gyerekeket a normál iskolarendszerben helyezték el. Ám nem sült el jól a dolog, mert mindezt úgy tették, hogy a feltételek messze nem voltak biztosítottak. Mert a pedagógusok nem voltak felkészítve ezeknek a gyerekeknek az integrált fejlesztésére, a “kisegítőből” felszabaduló gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok pedig kevesen voltak az általános iskolák osztályaiba szétszórt gyerekekhez. Mert nekik nem elég önmagában az, hogy bizonyos órákról fejlesztésre kiviszik a gyerekeket.

Keserves időszak volt ez, mindenki sérült benne, leginkább a sérült gyerekek, de a többiek is, és a pedagógusok is. Sosem felejtem el egy pedagógus kétségbeesett kiakadását, mikor egy nehéz helyzetben próbáltam tisztán látni. Indulatosan kiabálta: “Nem érted, Nóri, hogy én nem ezt tanultam? És nem ezért tanultam! Én normális gyerekeket akarok tanítani, nem ilyeneket! Nem tudom mit csináljak vele!” És ott csak egy volt….de ma a szegregált iskolákban osztályonként több gyerek van, akik SNI-sek. (Sajátos nevelési igényűek.)

Ők azok, akikről a szakemberek úgy döntenek: integrálhatók. A másik csoport, a nem integrálhatók csoportjának, akik középsúlyosak, vagy súlyosak, maradtak a speciális iskolák, többnyire bentlakással, vagy magántanulóként fejlesztve, megfelelő, ehhez értő szakemberek keze alatt.

Van még egy fontos tétel a problémában, a szülői háttér. Egy felelős és a helyzettel tisztában levő, no meg anyagilag is viszonylag stabil családban az SNI gyerekek helyzete biztatóbb. A gyerek állapotával és a fejlesztési lehetőségekkel tisztában levő szülő ugyanis nagyon sokat be tud pótolni a rendszer hiányosságaiból. Ő naponta követi a gyermekét az iskolában, megértő partnere a pedagógusoknak, és iskolán kívül is megkeresi a lehetőségeket a fejlesztésre. Szakemberekhez hordja, és otthon is folyamatosan foglalkozik vele. Úgy élnek együtt ezzel a helyzettel, hogy ezt elfogadva a legjobbat hozzák ki belőle. Ezekben a családokban biztonságban nő fel a gyerek. Ha nem találják jónak az iskolát, elviszik máshova, óriási munkát ölnek bele abba, hogy a gyerekük önálló életre legyen képes. Sokan aztán képesek is lesznek rá, szakmát is tanulnak, de a legfontosabb, hogy egész életükben számíthatnak a családjukra.

De vannak SNI gyerekek, ahol a szülői háttér nem ilyen. Ahol nem jelent nekik semmit, hogy a gyerekük nem úgy halad, mint a többi. Sok családban a szülő maga is értelmileg sérült, és egyáltalán nem tud mit kezdeni azzal a szóval, hogy fejlesztés. Ezek a gyerekek nem kapnak otthon segítséget, semmiben, őket nem hordja senki sehova, magukra vannak hagyva, és negatív szocializációs hatások között nőnek fel, melyek rájuk felerősödve hatnak. Ahogy nőnek, az iskola is lassan feladja, ha már nem ülnek meg csendben hátul, míg a pedagógusok a többivel tanulnak, kezelhetetlen helyzetek sora kapcsolódik hozzájuk. Mert testileg fejlődnek, de értelmileg elmaradnak a többitől. És ezen nem segít az iskolaőr jelenléte sem.

Még mindig valamennyire elégedettek lehetnénk, vannak országok ahol még ez sincs, hiszen a rendszer legalább ebben az integrálható SNI kategóriában nyilván tartja őket, és igyekszik végigvinni az iskolarendszeren. Ám mi történik, ha betöltik a 16 évet…? És a 18-at?

Nos, kb. annyi, hogy mindenki fellélegzik. Mert ha otthagyta az iskolát, ott már nincs vele gond… ha meg nagykorú, már önmaga felel önmagáért. A tetteiért, a döntéseiért. Miközben, nyilván az értelmi sérültségtől függően nem rendelkezik sem megfelelő alapkészségekkel, sem olyan életvezetési képességekkel, amiből valami élhető életpálya kibontakozhat.

Az iskola hatása, ha volt is bármi, elillan. Maximum a név aláírása marad meg tudásként. A másik hatásrendszer, a családé és a közegé, ahol él, viszont megerősödik. És itt nincs védő, óvó családi közeg. Nem védi meg őket senki, semmitől. Viszont hamar rájönnek, hogy kihasználhatók.

Lehet rajtuk röhögni, videóra venni, a facebookra kitenni, miközben ők bármit megtesznek, amit kérnek tőlük, egy cigiért vagy egy pohár borért. Később egy tál ételért is. Mert valós munkahelyük sosem lesz. A kis falvakból nem érhetők el a speciális foglalkoztatók. Jobb esetben alkalmi munkát kapnak, felásnak egy-két kertet. Vagy most ott vannak a közmunkában. Ami őket sohasem vezeti sehova. A munka világába semmiképp.

De használják őket másra is. Pl. kezesek lesznek. Vagy kölcsönöket vesznek fel a nevükre. Aláírják, hogy lemondanak a tulajdonukról. Céget jegyeznek be a nevükre. Aláírnak bármit. Nem értenek semmit, megbíznak bárkiben, manipulálhatók, és ezt használja ki a környezetük. Prostituálódnak. És nem érzik rossznak, hogy kihasználják őket. Herbált kapnak, rászoknak, és beszállnak a terjesztésbe is, ők lesznek a beáldozhatók, ha kiderül bármi.

Áldozatokká válnak, miközben nem érzik, hogy azok. És itt nem lesz értelmezhető, amit gyakran mondanak: “Csak azon lehet segíteni, aki maga is akarja”. Mert nem érti, mit kellene akarnia.

Nem gondnokoltak, mert “annyira” nem sérültek. És egyébként is, ha azok is lennének, a családból lesz valaki a gyám, aki vagy szintén sérült, vagy kihasználja a szerencsétlent. És ez a rendszer sem old meg semmit ebben a társadalmi csoportban…. mert a gyám sem tud megbirkózni a közeggel és a szocializációs hatásokkal.

Nem pszichiátriai betegek. Bár már látjuk azt is, vannak, akikből felnőttként az lesz, leginkább az alkohol és a kábítószer hatására.

A rendőrség sem tud mit kezdeni a helyzettel. Erősítsük a “sértetti szerepet”-javasolják, hogy tegyenek feljelentést, és álljanak is ki mellette. De hogy lehet arra rávenni egy értelmileg sérült lányt, aki szentül hiszi, hogy a futtatója szereti, hozzá tartozik, és nem érzékel semmit a kihasználásából, még akkor is ragaszkodik hozzá, ha üti-veri? És sok esetben a futtató maga is enyhe fokban értelmi fogyatékos… és egy következmények nélküli felfogású életstratégiát épít, a feketezónában. Sosem értette, mi az a jogkövető magatartás. Belesodródik a bűnözésbe, és ott teljesedik ki. Mert pénze lesz, és ettől hatalma. Gyúr, építi a testét, de értelmileg marad ott, ahol volt. Börtönbe kerül, ahonnan ha kikerül, folytatja tovább, mert ehhez ért, ezt csinálta mindig.

Döbbenten nézek családokat, ahol az értelmi sérültség halmozódik. Már nőttek fel SNI gyerekek mellettünk, mióta dolgozunk. Végigküzdöttük velük az iskolát, és most azt látjuk, hogy semmire sem mentünk vele. Mert 18 év fölött egy légüres térbe kerülnek, és már senkit sem érdekelnek. Felnőttek, a társadalom teljes értékű tagjai, felelősek a tetteikért. Maradnak ott, azokban a közösségekben, ahol eddig éltek, azokban a közegben, ami jelentős részben felelős volt az SNI státuszukért. És ezt örökítik tovább.

Azok, akik enyhe fokban, vagy kicsit súlyosabban értelmi fogyatékosak, és generációs szegénységben élő családok gyermekei, ma egyre nagyobb arányban vannak a leszakadó térségekben. Ők azok, akiknek a szülei nem tudnak semmit sem adni, biztosítani a stabil élethez. A közeg, a közösség, a lehetőségeik…. semmit nem segítenek.

Mi lesz velük? Mi lesz így a leszakadó térségek falvaival? Most nem látni igazán politikai szándékot arra sem, hogy azokkal a szegényekkel kezdjen valamit, akik épek. Rájuk meg, akik még értelmi sérüléssel élnek, rájuk aztán végképp nem irányul figyelem. Ők, akik nem tudják, mit jelentenek a jogszabályok. Nem tudják megfelelően értelmezni a körülöttük levő világot. Speciális bánásmódra, szakemberekre és lehetőségekre lenne szükség, amit oda kellene vinni, a falvakba, ahol élnek.

Kellene végre látni, hogy a fogyatékosság kezelése nem állhat le az iskolarendszer végén. És kellene látni azt is, hogy nem mindegy, nagyon nem mindegy, milyen családban él az értelmi fogyatékos gyerek. Mert egységes szabályozással, ami ezt nem veszi figyelembe, nem lesz kezelhető sosem a probléma.

Már ha egyáltalán akarja valaki valaha kezelni. Vagy megelégszünk azzal, hogy előbb-utóbb nagykorúak lesznek. És akkor már magukért felelnek…és hibáztathatók.

ITT OLVASHATÓ

ÖT PONTBAN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JOGÁLLAMISÁGI JELENTÉSÉRŐL

PC BLOG
Szerző: Political Capital
2020.10.01.

Az Európai Bizottság szeptember 30-án publikálta első jogállamisági jelentését, ami a tagállami vezetőkkel való párbeszéd alapját képezi. Az iromány kizárólag jogi szempontból értelmezhető kérdéseket jár körül; politikailag érzékeny, de jogi értelemben nem megfogható ügyeket nem vizsgál. Mindez nem akadályozza meg az Orbán-kormányt, hogy a jelentést politikai támadásnak minősítse, és beillessze saját politikai narratívájába. A bizottsági jelentésnek konkrét következménye egyelőre nem lesz, az inkább csak alapot adhat a kabinetnek az uniós támogatásokat jogállamisági kritériumokhoz kötő javaslat elleni kommunikációs offenzívájához. A Political Capital értékelése öt pontban:...

ITT OLVASHATÓ

MESEORSZÁG MINDENKIÉ

ÖRÜLÜNK, VINCENT BLOG?
Szerző: jotunder
2020.10.04.

A magyar miniszterelnök ma aljas módon a neonáci oldalára állt, belehazudott az egész ország arcába és uszított a meleg polgártársaim ellen.

Ezért én most a lehető legegyszerűbb és leggyermetegebb módon, matematikus olvasóink valószínűleg nem fognak megdícsérni érte, el fogom magyarázni az Entscheidungsproblem-et, ami az emberiség egyik legérdekesebb matematikai (filozófiai?) problémája, mely problémát egy bizonyos Alan Turing nevű brit, meleg, csodálatos matematikus oldott meg 1937-ben.

Szinte mese lesz, mert meseország mindenkié. Mindenkinek joga van arra, hogy megértse ezt, mert nincs meleg vagy heteroszexuális matematika, nincs meleg vagy heteroszexuális tehetség, nincs meleg vagy heteroszexuális bölcsesség, csak matematika van, tehetség és bölcsesség, ahogy nincs meleg vagy heteroszexuális Magyarország sem, csak Magyarország... nincs. Ma nincs, egyszer talán majd lesz...

ITT OLVASHATÓ

MEDDIG KÉPES A PROPAGANDA VALÓSÁGOT KÉPEZNI?

1000 LEÜTÉS
Szerző: HaFr
2020.10.03.

Éppen olvasok egy Farkas Katalinnal készült interjút -- az apropó, hogy az elmefilozófust az európai Analitikus Filozófiai Társaság legújabban az elnökének választotta, de ettől eltekintve is Betegh Gábor és két-három másik filozófus mellett a hazai filozófiai középgeneráció legjelesebbje --, mindazonáltal csak éppenhogy érintkezik ezzel e poszt témája, csak amennyire egy politikai poszt tud. A témát a valóság diktálja, miszerint valamelyik kormányzati kitartott tegnap oda nyiltakozott, hogy a vírus elleni hazai védekezés "az egyik legsikeresebb a világon", vagy valami ilyen sz*ság. (Elnézést Farkastól stb., hogy egy bekezdésben említem a nevüket ezzel a jelenséggel.)

Arról van szó röviden, hogy az emberek jelentős része -- nem okvetlenül IQ-függetlenül, de nem is teljes korrelációban vele -- jobban hisznek az ömlő hazugságnak, mint a saját szemüknek...

ITT OLVASHATÓ

KÉNYSZERHELYZETBEN HIBÁZHATJA A LEGNAGYOBBAT AZ ORBÁN-KORMÁNY

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.10.02.

Úgy tűnik, a B tervet kell élesítenie az Orbán-kormánynak, miután kiderült, hogy a koronavírust nem lehet pusztán szájmaszkokkal és a biztonságos távolság betartásával térdre kényszeríteni. Miután csúcsokat döntöget a járvány idehaza, a kormánynak valamit lépnie kell, ami a gazdasági teljesítmény további romlását eredményezheti. Az Orbán-kormány pedig elkölthető pénz nélkül olyan, mint a kolibri csőr nélkül. A járvány kezelése úgy tűnik, a 2022-es választási kampány legfontosabb témája lesz.

Lehetett rá számítani, mégis megdöbbentő azt olvasni, hogy egy nap alatt több mint 1300 igazolt fertőzést regisztráltak Magyarországon. Az elvégzett tesztek és a pozitív eredmények aránya pedig meghaladja a 10 százalékot. Ezek az adatok előrevetítik, hogy rövidesen exponenciálisan nő majd a koronavírusban elhunytak száma is. A magyar egészségügyre hihetetlen nyomás nehezedik már most is, de az emelkedő számsorokat elnézve a neheze csak most jön. Mindezt már nem lehet puszta propagandával, az emberek megnyugtatására szolgáló kormányzati kampányokkal ellensúlyozni.

Mivel egyre több ország tér vissza az emberi érintkezéseket korlátozó intézkedésekhez, valószínűleg Orbán Viktornak sem marad más választása, mint elengedni a mostani, a svéd modellt részben másoló védekezési mechanizmust, amely egyszerre nyújt felszíni védelmet a vírus terjedése ellen, illetve engedi az oktatást és a munka világát a megszokott mederben folyni. Valószínűleg azonban nem lehet kordában tartani a járvány terjedését ezekkel az enyhe korlátozó intézkedésekkel, így a kormány kénytelen lesz megfontolni, hogy visszatérjen-e a tavaszi védekezési protokollhoz...

ITT OLVASHATÓ

BEKANALAZZUK AZT, AMIT FŐZTÜNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.10.04.

Harangzúgás, elégedett sóhaj, mélyen a nép szemébe nézve elhitetni: igen, itt komoly munka folyik. Ez egy hozzáértő kormány szakemberekkel, megfelelő módon megvitatott és előkészített döntésekkel, felelős vezetéssel. Ez a kormány kérem komolyan veszi magát, becsülettel és jól dolgozik. A kormány feje, a miniszterek elnöke pedig önmagát nem kímélve dolgozik, küzd, majd kiáll az emberek elé és beszámol arról, mit végeztek ők.

Ha nem itt éltem volna az elmúlt tíz évben, talán el is hinném, hogy minden kézben van tartva, a kormány teszi a dolgát, a lakosság is teszi a dolgát és ha áldozatok árán is, de ki fogunk jönni ebből. Mert együtt sikerülni fog.

Egy pillanatig sem hiszem, hogy bármi is kézben lenne tartva a kasszakulcson és a mi torkunkon kívül. Mert az szoros markolásban van, szó se róla. Most kampányol az egész kormány, az összes udvaronc, valamennyi bértollnok, propagandista szóban és írásban, még a függetlennek látszók is besegítenek az általános örömbe. Mert most szükség van arra, hogy mindenki tudja: a felelős magyar kormány a helyén van, tudja és teszi a dolgát...

ITT OLVASHATÓ

HÉT PERC ALATT SEM SIKERÜLT A KÖZTÉVÉN RUDOLF PÉTER SZÁJÁBA ADNI, HOGY „POLITIKAI NYOMÁSRA” „FOGLALT ÁLLÁST” SZFE-ÜGYBEN

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.10.04.

Az M5 Librettó című műsorának vezetője, Béli Ádám láthatóan nem olyan válaszokra számított a műsorba meghívott Rudolf Pétertől, a Vígszínház nyáron kinevezett igazagatójától, mint amilyeneket a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyében feltett kérdéseire kapott.

A Librettó csütörtöki adásába Rudolf eredendően a Víg új évadáról, azon belül is Az öreg hölgy látogatása című Dürrenmatt-darabról, na meg a COVID-helyzet okozta halasztásról és kihívásokról jött beszélni.

Ehelyett a tizenegy perces műsoridőből hét (!) azzal telt, hogy Béli konkrétan számon kéri Rudolfot, miért nem ért egyet az SZFE átalakításának módjával.

Az egész beszélgetés már azzal döcögősen indult, hogy Béli Ádám pontatlanul hivatkozott arra, hogy Rudolf júliusban „az elsők közt” „írta volna alá „az SZFE átalakítását ellenző” nyilatkozatot. Hiszen akkor annyi történt mindössze – mint ahogyan a színigazgató is helyesbített is -, hogy Rudolf egy hetven magyar művész által aláírt nyílt levelet szignózott – nem is kifejezetten az elsők közt megtéve ezt -, amely érdemi tárgyalások megkezdésére kérte Palkovics László innovációs és technológiai minisztert az egyetemi közösség képviselőivel, valamint arra, hogy ne vegyék semmibe az átalakításnál az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot.

Rudolf akkor a 24.hu-nak így nyilatkozott a nyílt levélről: „Az egyetem körüli történések számomra riasztóak. Lényegében olyan szellemi polgárháború van körülöttünk, melyben lehetetlen létezni, dolgozni, gondolkozni – és nem tehetjük a dolgunkat. Megmerevedtek a frontvonalak. Jelen körülmények között konszenzusra, továbblépésre nem látok esélyt. Vissza kellene térni a kezdő pillanathoz. A szenátus jogainak és feladatainak tisztázáshoz. Egy művészeti egyetem szabadsága nemzeti ügy. Továbbra is úgy gondolom, nem történhet semmi az egyetemmel való egyeztetés nélkül. Tiszta lap kell. Újratervezés.”

Béli ezt aztán a beszélgetés több pontján is „állásfoglalásnak” címkézi az intézmény struktúrájának átalakítása ellen, hiába magyarázta el többször is Rudolf, hogy bár vannak gondolatai azzal kapcsolatban, hogy elég szakmai és sokszínű-e a képzés, és sok mindennel nem ért egyet az ottani oktatással kapcsolatban, de ő mindössze amellett foglalt állást, hogy az egyetem is delegáljon a kuratóriumba tagot, hiszen ők képviselik azt, ami hosszú évtizedeken keresztül az intézményben folyt; és ha magától az oktatástól „színességet” várunk el, akkor azt ily módon tükröznie kellene a kuratórium összetételének is...

ITT OLVASHATÓ 

"VÖRÖSSÉG BORÍTOTT BE MINDENT, ELTŰNTEK A TEREPTÁRGYAK ÉS NYOMASZTÓ VOLT A CSEND"

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2020.10.04.

A MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára 10-es zagytározójának északnyugati sarka tíz perccel dél után kezdett el szivárogni, aztán a gát teljesen átszakadt, és 600-700 ezer köbméternyi, erősen lúgos vörösiszap zúdult Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely egy részére.

„Több utat árasztott el az iszap Ajka és Devecser között, a kolontári iskolából gyermekeket kellett kimenekíteniük a tűzoltóknak. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Mintegy 700 ezer köbméteriszap árasztotta el az Ajka és Devecser között lévő Kolontár települést, mert a közeli timföldgyár vörösiszap-tározójának átszakadt az egyik tározója. Az ár Devecser irányába folyik, az anyagi kár jelentős.”

– adta ki a rövidke hírt 2010. október 4-én nem sokkal délután fél egy után az MTI. Akkor még kevesen gondolták, hogy a néhány soros beszámoló Magyarország rendszerváltás utáni legsúlyosabb ipari katasztrófájának első említése lesz a sajtóban. A MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára 10-es zagytározójának északnyugati sarka tíz perccel dél után kezdett el szivárogni, aztán a gát teljesen átszakadt, és 600-700 ezer köbméternyi, erősen lúgos vörösiszap zúdult Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely egy részére. A néhol két méter magasra csapó, sebes áradat közel negyven négyzetkilométert borított el...

ITT OLVASHATÓ

A SZEMÜNK ELŐTT VALÓSUL MEG AZ IJESZTŐ KORONAVÍRUS-JELENSÉG MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2020.10.04.

Bekövetkezett a magyarországi járványügyi folyamatokban az, amire a hazai kutatók előre figyelmeztettek. Szinte napra pontosan. Egész egyszerűen olyan terjedési tempót vett fel idehaza a koronavírus az elmúlt hetekben, hogy nem lehetett meggátolni azt, hogy eljusson a veszélyeztetett csoportokhoz. De mégis mit lehet ebből tanulni?

Beindult a szomorú jelenség

Augusztus második felében megváltozott a koronavírus-járvány idehaza, a napi esetszámok látványos felfutásnak indultak, megkezdődött a második hullám, ami több szempontból is különbözött az első, tavaszi hullámtól. Nagyrészt a fiatalok körében terjedt (akik képesek tünetmentesen is fertőzni nagy számban, így kialakultak látens fertőzési láncolatok) és már nem intézményekre (idősotthonok, kórházak) volt jellemző a járvány, hanem a közösségi terjedés dominált. Nem véletlen, hogy augusztus végén, és szeptember első napjaiban a kormány járványügyi védekezését segítő, az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Járványmatematikai modellező és epidemiológiai projekt szakemberei sorra kongatták a vészharangot. Röst Gergely szegedi matematikus a Portfolio-nak adott interjújában hívta fel arra a figyelmet, hogy Magyarországon is bekövetkezhet a Floridában látott nyári jelenség. Ami azt jelenti, hogy a fertőzési esetszámok felfutását követően öt héttel viszont a halálozások számában is bekövetkezett a felfutás. Oroszi Beatrix epidemiológus, szintén az elemzőcsapat tagja pedig egy konferencián mutatott rá arra, hogy ha nem lesznek gyors, hatékony intézkedések, akkor nálunk is növekedni fog a fertőzöttek száma az idősebbek között is, ami pedig a halálozások emelkedését vonja maga után. A járványügyi szakember a prezentációjában külön ábrákon szemléltette a Floridában végbement szomorú folyamatokat...

ITT OLVASHATÓ

MITŐL POTTYANT ÁROKBA A POLITIKAI KARIKATÚRA?

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2020.10.04.

Ez év április 28-án, a karanténlét dermedt unalma idején megjelent egy karikatúra a Népszavában. A rajzon Müller Cecília tiszti főorvos asszony ezekkel a szavakkal fordul a keresztre feszített Jézushoz: – Alapbetegsége függőséget okozott. A kép óriási felháborodást váltott ki, leginkább kormányoldalon. A Kereszténydemokrata Néppárt bejelentette, hogy pert indít.

„Kifejezetten örülnöm kellett, hogy legalább egy időre megnőtt a munkánk iránt a figyelem. Az oldalamon nagyot emelkedett a megtekintések száma” – értékeli a történteket Pápai Gábor. Érthető a kesernyés öröm, hiszen az utóbbi években a karikatúra hazai művelői egyre nehezebben érik el a nyilvánosságot. A több tucat grafikus közül Pápai mellett talán csak hárman maradtak keményen a frontvonalban: Marabu (Szabó László Róbert), Grafitember (Merényi Dániel) és Weisz Béla. „Nálunk összesen nem lehetne annyi karikaturistát lelőni, mint a Charlie Hebdo szerkesztőségében” – próbál keserűen tréfálkozni a szintén blaszfémiával vádolt botrányhős. 

Weisz Bélát sem tudja megnyugtatni, hogy pillanatnyilag még van igény a munkáira. „Egyre jobban szűkülnek a lehetőségek. Szórványosabban jelennek meg rajzok a lapokban, kezd nyögvenyelőssé válni az egész.” 

Pedig nem volt ez mindig így. A magyar vicclapkiadás és a politikai karikatúra komoly múltra tekinthet vissza. Az utóbbi öt évben két kiállítás is megelevenítette történetét az Országos Széchényi Könyvtárban. 2018-ban pedig impozáns, gazdagon illusztrált kötet jelent meg róla A magyar politikai karikatúra története címmel. Egyik szerzője, Tamás Ágnes történész, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa így összegzi a fejlődési folyamatot: „Az első néhány hónapos fellendülés 1848-ban volt, a Charivari-Dongó megjelenésével. A keményebb cenzúra után az 1850-es évek második felétől kezdődtek az újabb szárnypróbálgatások, Jókai Mór 1858-ban indítja útjára Az Üstököst, majd az 1867-es kiegyezéssel valóságos virágkorszak kezdődik, amely nagyjából az első világháborúig tart. Sok hosszabb-rövidebb életű élclap jelent meg ekkoriban, kormánypárti, ellenzéki egy­aránt, a legkülönfélébb szemléleteket, politikai irányvonalakat képviselve. Az 1920-as évek derekától már nem ilyen pozitív a kép. Megszűnnek a nagy hagyományú vicclapok, és ugyan próbálkoznak helyettük újakkal, de többségük nem igazán sikeres. Majd a zsidótörvények és az Országos Magyar Sajtókamara működése következtében igazi klasszikus élclapok is megszűnnek 1938–39-ben, köztük a Borszem Jankó. A háború utáni koalíciós időszakban – a papírkorlátozás ellenére – megint meglepően sok lap jelenik meg. Majd jön a Ludas Matyi egyeduralma. Az 1990-es évektől pedig elkezdődik egy teljesen új időszak, az online média kora. Kétségtelen, hogy ezzel a műfaj sokat vesztett jelentőségéből.”
...

ITT OLVASHATÓ

TGM: KEVESEKNEK A SOKAK HELYETT 2.

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.10.04.

„A szocialista – mindenekelőtt a marxista – baloldal tragédiája igen régi, és a lényege elég világos…”

Az alábbi szöveg első része itt olvasható.

A tőkés (piaci és államkapitalista) rendszerek osztályjellege a két világháború között meggyöngült: mindenekelőtt, de nem kizárólag a fasiszta-náci szisztémákban a polgárság elvesztette politikai vezető szerepét (tehát az osztályhatalmát), amelyet a mozgalmi állam apparátusa vett át, gazdasági haszna zömének meghagyásával; a Szovjetunióban – sok jóslat és szociológiai általánosítás ellenére – a hatalmi apparátusból mégse lett „uralkodó osztály”, hatalmi előnyeit nem konvertálhatta örökölhető, védett vagyonná, ami nélkül nincs uralkodó osztály.[1]

Az apparátus tekintélye se volt fényes: a szovjet rendszer egalitárius aurája ezt nem engedte meg. Ezért emlékszik, vél „emlékezni” (bár tévesen) a kelet-európai radikális jobboldal az értelmiségre mint „a valóságosan létezett szocializmus” uralkodó osztályára. Az értelmiségnek volt ugyan – roppantul fényes – aurája, de nem volt osztályhatalma a reálszocban, de kezelője volt a kommunista transzcendenciának, ami a tömegek között szétosztott magaskultúra.[2]

Az utolsó politikailag értelmezhető európai osztályküzdelem a második világháború vége felé kialakult antifasiszta ellenállás Francia- és Olaszországban, Jugoszláviában, Görögországban, amely ezeken a helyeken a (kollaboráns) burzsoázia és a (kommunista) proletariátus közötti kegyetlen, véres polgárháború volt.

Ebben utoljára lépett föl autonóm politikai szubjektumként a szervezett szocialista proletariátus, ugyanazokkal a háborúellenes, internacionalista, népi vonásokkal, mint 1917, csak sokkal kevertebb formában, amennyiben a harc az idegen megszállás ellen irányult, és a der Hauptfeind steht im eigenen Land [3] tétele csak korlátozottan érvényesült. A Szovjetunió – amint 1927-i kínai intervenciója óta mindig – a népfrontpolitikát erőltette, ezért volt ennyire ellenséges a balkáni kommunista partizánsikerekkel szemben, amelyek nem óhajtottak szövetséget a (nem létező) haladó burzsoáziával, amely mind Jugoszláviában, mind Görögországban a félfasiszta monarchiát jelentette volna.

A mainstream történetírás azt tartja, hogy az 1945 utáni népfrontos, népi demokráciás, haladó patriótás, békeharcos szovjet propaganda (meg a kommunisták „egyesülése” a szociáldemokratákkal és a baloldali parasztpártokkal) csak szófia beszéd volt, amely mögött a „tiszta proletárdiktatúra” titkos programja húzódott meg. Ennek semmi jele.

Ami igaz belőle, az a parancs- és rémuralom, rendőrállami terror – efelől semmi kétség. De a proletártömegek spontán osztálytörekvéseit – amelyeket helyenként a párttól olykor függetlenedett partizánmozgalmak testesítettek meg – mindenképpen kordában kellett tartani, és a pártnak a saját tömegeivel szemben szövetségesekre volt szüksége, ezért is olyan föltűnően nacionalista a hivatalos kommunista politika ekkoriban (nálunk a „Lobogónk Petőfi”, a függetlenségi hagyomány ébresztése németellenes éllel és a tanácsköztársaság elhallgatása, a népi írók élre emelése stb.). Franciaországban a párt XXIV. (Saint-Ouen-i) kongresszusa még 1982-ben is azt mondja: le socialisme aux couleurs de la France, azaz trikolór szocializmus…

ITT OLVASHATÓ

A KÉZÍRÁS FEJLESZTÉSE NEMCSAK A TANULÁST, HANEM AZ EMLÉKEZÉST IS SEGÍTI

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2020.10.04.

A kézírással jegyzetelő gyerekek könnyebben tanulnak, és jobban emlékeznek a leírtakra, mint azok, akik billentyűzettel vagy más digitális eszközökkel írnak – állapította meg egy új kutatás.

A Norvégiai Műszaki és Tudományegyetem (NTNU) professzora, Audrey van der Meer egy új kutatásra hivatkozva olyan nemzetközi irányelvek kidolgozását sürgette, amelyek biztosítják, hogy a gyerekek az iskolában megtanulhatnak kézzel írni. Erre azért is nagy szükség lenne, mert egyre több iskola alkalmaz digitális oktatási eszközöket. Van der Meer szerint a kézzel írt bevásárlólisták és iskolai jegyzetek tartalmára később jobban fogunk emlékezni.
EEG-vel bizonyították a papír és a toll előnyeit

Van der Meer és munkatársai először 2017-ben vizsgálták a kézírás és a gépírás mentális folyamatait, de idén is készítettek egy tanulmányt. A 2017-es kutatásban 20 tanuló agyi aktivitását vizsgálták; a 2020-as tanulmány 12 fiatal felnőttel és 12 gyerekkel végzett hasonló vizsgálatot. Először fordult elő, hogy egy ilyen jellegű kutatásba gyerekeket is bevontak...

...Az eredmények azt mutatták, hogy a fiatal felnőttek és gyerekek agyi aktivitása jóval magasabb volt, amikor kézírással jegyzeteltek, mint amikor billentyűzetet használtak.

„A papír és a toll használata több kapaszkodót kínál az agynak, hogy rögzítse az ezzel kapcsolatos emlékeket. A kézírás több aktivitást generál a szenzomotoros tevékenységekért felelős agyterületeken. Sokkal több érzékünkre hatnak az olyan események, mint a toll nekinyomása a papírnak, a betűk kirajzolása, illetve a papírra íródó betűk sercenése. Ezek a szenzoros élmények az agy különböző területei között teremtenek összeköttetést, és megnyitják az agy előtt a tanulás lehetőségét. Így jobban tanulhatunk és jobban emlékezhetünk.”

– mondta Van der Meer...

ITT OLVASHATÓ

LIBERÁLISOZNAK, PEDIG A JÉZUSI KÜLDETÉST SZOLGÁLOM – BARANYAI PAP HARCA A POLITIKAI KERESZTÉNYEKKEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.10.02.

Válasz Online-esszén felbuzdulva írt nemrég véleménycikket a magyar közállapotokról a kozármislenyi plébános. E különös összefonódás miatt úgy döntöttünk, megnézzük egy hétvégéjét annak a papnak, aki kijelenti, hogy „nincs olyan, hogy »a nemzeti oldal«”. Cziglányi Zsolt lapunknak arról is beszél, mire gondol, ha az ilyen mondatai miatt leliberálisozzák, meg arról is, miért káros az egyházaknak juttatott állami támogatás. Vagy éppen arról, van-e értelme négy ember miatt misét mondani. Interjú a déli végekről.

Ámen! – kerekíti le türelmetlenül a szombat délutáni prédikációt a kisherendi filia egyik törzshívője. A négyből az egyik. Pedig magyarként bárki találhatna útravalót az évközi 26. vasárnapra rendelt olvasmányból. A Ponyvaregény 1994-es bemutatása óta popkultikus jelentőségű Ezékiel próféta ebben arra tanítja a Babilonba hurcolt zsidókat, hogy saját nyomorunkért akkor se az elődeiket hibáztassák, ha azok amúgy nem feddhetetlenek. És mi állna közelebb a magyar néplélekhez, ha nem ez? „Nem én tehetek róla, hanem a szomszéd Józsi/a polgármester/a vagyont elkártyázó nagyapa!” Viszont ha bűnbánatot tartunk, int a plébános, akkor tiszta lappal indulunk Isten előtt, legyünk akár gyarapodás vagy háborús pusztítás után.

Virágzó panaszkultúránknak szokatlan üzenet tehát, de közvetítője sem hétköznapi. A 60 éves Cziglányi Zsolt „Pécs Budaörsének”, Kozármislenynek, illetve a környéken fekvő kilenc kisfalunak a plébánosa. Tíz település egy papnak – a Pécsi Egyházmegyében sem szokatlan az ilyesmi, az abszolút rekorder a 28 falun szolgáló Porpáczy Attila görcsönyi plébános. Cziglányi nem akármilyen előélettel helyeztetett Kozármislenybe: 2017-ig ő volt a Pécsi Hittudományi Főiskola rektora. „A legjobb tanár! Neki köszönhetem, hogy elkezdtem a teológiát. Befejezni már nem fogom…, mert már nem Ő a rektor” – írta róla az egyetemi oktatókat osztályozó oldalon egy hallgatója. Emellett kulcsszerepe volt a mostanság hányattatott sorsú, a Válasz Online-on is bemutatott abaligeti iskola terelgetésében, de – tekintettel az iskola és a pécsi püspök érzékeny kapcsolatára – ott inkább háttérbe vonult...

ITT OLVASHATÓ

SZEMEK A LÁNCBAN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.10.02.

Évszázadok óta a diktatúra egyik, ha nem a legfontosabb jellemzőjeként emlegetik, ha a hatalom rendre nem tartja be a minden állampolgárra kötelezően vonatkozó törvényeket, és olyan jogszabályokat alkot, amelyek a közjóval szemben kizárólag egy szűk hatalmi elit érdekeit képviselik. Ezekben a rendszerekben, bár formálisan léteznek, valójában nem működnek azok az intézmények, amelyek feladata a hatalom törvényes működésének kontrollja lenne. Helyesebben működnek, csak a hatalom ellenőrzése helyett a törvénytelenségek legitimálását tekintik feladatuknak.

Ha elfogadjuk ezt a definíciót, akkor az Orbán-rendszer minden kétséget kizáróan diktatórikus államrend, hiszen itt 2010 óta rendszerszerűvé vált mind a hatalom törvénysértő működése, mind pedig a hatalmi elit politikai és gazdasági érdekeit szolgáló törvényalkotás. És ami talán ennél is szomorúbb, tíz év alatt odajutottunk, hogy az efféle törvénysértések már a politikai nyilvánosság ingerküszöbét sem érik el.

Állításom igazolására csupán az elmúlt néhány hét médiapiaci anomáliái közül idéznék néhányat, amelyek 2010 előtt még biztosan széles körű felháborodást és tiltakozást váltottak volna ki, sőt valójában elképzelhetetlenek lettek volna, napjainkban azonban csaknem teljesen visszhangtalanul veszik tudomásul még azok is, akiknek közvetlenül jogsérelmet okoznak ezek a döntések...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

VAN-E AKÁR CSAK EGYVALAKI MA MAGYARORSZÁGON, AKINEK NE LENNE FÉLNIVALÓJA?

AZONNALI.HU
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.10.03.

Ez itt a Majomsziget. A Majomsziget Molnár Róbert jogász, a dél-alföldi Kübekháza polgármesterének mostantól rendszeres, szombatonként jelentkező rovata az Azonnalin. Jó olvasást kívánunk hozzá!

„Ha a magyar nemzet valóban egy tisztán jobbágyszellemű, nyájszerű,
a felelősség kérdését uraira és megszállóira toló társadalom,
akkor nem érdemes a felelősségvállalásról beszélnünk,
s ha felvetjük, el fogja utasítani.” (Bibó István)

Forró nyári nap. Már túl vagyunk az ebéden, a háttérben kellemes zene, időnként fülsiketítő gyerekvisongás. Feleségeink az ebéd utáni teendőiket végzik. Mindannyiunkat áthat az érzés: ha csak pár órára is, de kiszabadulhattunk a taposómalomból. Gyermekeink is önfeledtek, végre sem apjuk, sem anyjuk nem ripakodik mumusként folyton rájuk.

Jól belaktunk a bográcsosból és a piknikes kosarak mélyéről előkerült házi sütikből. Az egyik lombos fa alatt, egy sörasztal köré telepedünk. Öten vagyunk. Mind férfiak.

Talán a legtiszteletreméltóbb tagja ennek az ad hoc körnek a lelkipásztor. Nem az álságos papok közül való, és nem is afféle „papipari szakmunkás”, aki kívülről fújja ugyan az igét, csak a jellem mint hitelesítő pecsét hiányzik az életéről. Elég régóta ismerem. Nem tapad kezéhez pénz, nem sodródik a hatalommal, tán’ még saját egyházával sem ért mindenben egyet. Kedvelem őt.

A másik tag az asztalunknál, egy komoly beosztású egyetemi ember. Kedves, okos és végtelenül szerény fickó. Nem részegítette meg sem a tudása, sem universitasbeli posztja. A fiam azt mondaná rá: „tök normális”. Valóban az.

De nem csak ő, hanem a körünkben ülő ügyész is, akinek a kisujjában van a Btk., az eljárásrend, elejtett félmondataiból pedig arra lehet következtetni, hogy nem nagy lájkolója az ügyészség poltos gátlástalanságainak.

Legcsendesebbikünk egy vállalkozó, akiből nem lett milliárdos az elmúlt évek alatt. Keresztényként, tisztességesen űzi hivatását, ami ma már sajnos nem annyira természetes még hívő körökben sem.

Végül pedig házigazdaként itt vagyok velük én. Polgármesterként az egyetlen, aki e körben a politikai szférát hivatott „képviselni”.

Cirka másfél órára félrehúzódva a hangzavartól, és kivonva magunkat feleségeink fennhatósága alól, sokszínű kis csapatunk amolyan „majomszigetet” alkotva diskurál. Kezdetben az általános témák; család, munkahely, örömök, sikerek, egyéni harcok, bajok és kudarcok, majd – magam sem tudom, hogy miként – átterelődik a szó a politikára...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR REKTOROK NÉMÁN NÉZIK VÉGIG, AHOGY ELVESZIK AZ EGYETEMEK FÜGGETLENSÉGÉT

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.10.04.

Aki a tudomány elleni hadjáratról vagy a magyar egyetemek megalázásáról gondolkodik, és kétségbeesésében nem tudja, hova forduljon, nyissa ki a Közjogi Szemle 2017/2-es számát. Nincsenek illúzióim, hányan olvasnak paragrafusokkal és lábjegyzetekkel teleszórt tanulmányokat szakfolyóiratokban - mindenesetre ezek a szövegek egy emlékezetes, méltóságteljes gesztus emlékei.

Két héttel a CEU elüldözését lehetővé tevő törvényjavaslat benyújtása után, 2017 áprilisában az ELTE ÁJK hatos előadójában rendhagyó összehasonlító jogtörténeti órát tartottak az akadémiai szabadságról. A magyar közéletet talán leginkább meghatározó, a politikai elitünk nagy részét képző jogi kar tanszékvezető professzorai azzal fejezték ki a szolidaritásukat, amihez a legjobban értettek: tudományos előadásokat tartottak az egyetemen.

A kar korábbi dékánja, Orbán évértékelőinek egykori rendszeres meghívottja, Király Miklós például így beszélt:

„Az Egyetem – igazi európai jelenség és eredmény.

Itt, és nem más földrészeken született és szökkent szárba. Egyik legfontosabb jellemzője pedig éppen az autonómia, a függetlenség, a szabadság, a nemzetközi nyitottság. Mert ez biztosítja, hogy az alkotó emberek tudománya »szabadon tenyésszen«. Ez garantálja a tudás átadását és újrateremtését nemzedékről nemzedékre, és hogy az oktatás kétkedő, elemző, vitatkozó lehessen. Az egyetemi autonómia századok alatt, drámai fordulatokban sem szűkölködő küzdelmek során alakult ki, mert a függetlenséget meg kellett védelmezni a királyokkal, a helyi egyházi hatalmasságokkal és a városokkal szemben is.”

„A hatalom néha ma sem szereti az egyetemet, az éles nyelvű oktatókat és a nyugtalan hallgatókat - folytatja a professzor. - De a jó kormányzás, a jó politika azt is tudja, hogy az autonóm egyetemek nélkülözhetetlenek, mert egyszerűen nincs tudományos fejlődés nélkülük, ami pedig létfontosságú a modern társadalmak számára. Ebben európai konszenzus van” - írja Király Miklós, és első példaként a Magna Charta Universitatumot hozza fel...

ITT OLVASHATÓ

KENTAURBESZÉD-NÁDASDY ÁDÁM: LONDONI LEVÉL - EGY ÚJ FELFEDEZÉS: AZ UTCA

NÉPSZAVA
Szerző: NÁDASDY ÁDÁM
2020.10.03.

Anglia mindig szívesen civilizálódott. Egy japán kutatócég szerint a világ találmányainak és felfedezéseinek 40 százaléka Nagy-Britanniához köthető. Itt fedezték föl a vérkeringést, itt csináltak először vasutat, itt épült először metró, 1863-ban, világelsőként (egy ideig még gőzösökkel!). Büszkék lehetünk Magyarország akkori fejlettségére, hogy London után harminc évvel, másodikként a világon Pesten létesült földalatti vasút, már elektromosan. Mikor először jártam Angliában, 1972-ben, a barátaim levittek egy kis tanyára. Magas sövények közt kanyargott a keskeny út, már épp akartam mondani, hogy le a kalappal, ez aszfaltozva van, micsoda infrastruktúra, amikor egy kanyarban egy telefonfülke bukkant elő. Rendes, piros angol telefonfülke a tücsökzenés, madárdalos tájban, az út mellett. Elhallgattam, mert erre már nem találtam szavakat. Hol volt még akkor nálunk vidéken telefon, pláne egy ilyen hatodrangú tanyasi utacska mellett! A gyors civilizálódásból néha gondok is adódnak. Newbury városban szerelték föl az 1960-as években a kor legjobb színvonalán álló telefonközpontot. Gyors volt, kényelmes, de persze interurbán (azaz távolsági) hívást csak úgy lehetett csinálni – kifelé is, befelé is –, hogy az ember tárcsázta a központ számát, a kisasszony flottul jelentkezett, be kellett mondani, hogy mely városban milyen számot kérek, és már kapcsolták is. Ez volt a normális. Csakhogy ez a Newbury-i volt az utolsó ilyen kézi kapcsolású központ, amit Angliában építettek, mert a nagyvárosokban már terjedőben volt az STD (Subscriber Trunk Dialling), vagyis az előfizetői távhívás, fokozatosan lett a városoknak, majd az országoknak előhívószáma (Nagy-Britannia 44, London 20). Newburyben élő barátnőm rezignáltan mondta, hogy közölték: őnáluk fogják utoljára bevezetni a távhívást, hiszen annyira korszerű a központjuk, a telefontársaság bolond lenne leszerelni és kidobni – előbb a többi, jóval régebbi és elhasználtabb központokat kell lecserélni. A legördögibb csapda, melybe a korai fejlődés csalta az angolokat, a külön hideg-meleg vízcsap. Mindmáig a brit mosdók többségében kétoldalt van egy-egy csap a hideg illetve meleg víznek. Mármost két lehetőség van: az ember bedugja a dugót, megtölti a mosdókagylót megfelelően kevert hőfokú vízzel, megmossa a kezét, majd leengedi a vizet. Nyilván így képzelték akkoriban, hiszen a lavóros kézmosás évszázadai után természetes volt, hogy állóvízben mossanak kezet. Meglehet, kevesebb víz fogy így – de nekünk, akik a kontinensről jövünk, már a folyóvizes kézmosás a természetes, ahol egyetlen keverőcsapból engedhetjük a megfelelően kevert vizet. (Főleg, hogy tiszta vízzel lehessen leöblíteni a szappant!) Nyilván azért alakult így, mert hozzánk később érkezett a vezetékes víz, addigra felfedezték a keverőcsap és a folyóvizes kézmosás előnyeit. Mármost mit tehet Angliában a magunkfajta kontinentáler? Kinyitja mindkét csapot és gyorsan ide-oda kapkodja a kezét a jéghideg illetve tűzforró csap alá, abban a reményben, hogy így egy kellemesen langyos eredmény fog kijönni. Hát nem, ez sosem sikerül: a jobb kéz megég, a bal megfagy. Azért van remény: nemrég lakást kerestünk, s a felújított lakások többségében már keverőcsap volt...

ITT OLVASHATÓ

MÁR ORBÁN IS ELISMERI, HOGY NAGY A BAJ

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.10.04.

„Mindenkit meg fogunk gyógyítani” – jelentette ki Orbán Viktor, még szeptember közepén. Nyilvánvalóan tudta, hogy a mondat csak blöff, kommunikációs trükk; ilyet egy teljesen felkészült egészségügy kormányzat sem mondhat, kiváltképp járvány idején. Ráadásul egy olyan járvány idején, amikor immár háromnegyed éve nem találja a világ a megoldást, nincs még gyógyszer, ami gyógyítaná a baj, és nincs vakcina, amely megelőzné. Mégis: a magyar kormány tagjai politikát építenek olyasvalamiből, ami nem tűri azt; itt csak az emberi szó, a nyíltság, az együttműködés, a teljes őszinteség, és transzparencia segít. Igen: az embereket illik felnőttként kezelni, mert ugyan sokan hajlamosak elengedni a fülük mellett a legfontosabb információkat is, de a társadalom egésze képes lehet fegyelemre szoktatni, nevelni mindazokat, akik nem tartják be a szabályokat.

Az Orbán-kormány, ki tudja milyen elemzések alapján, képtelen az őszinteségre, képtelen arra, hogy a valódi, hiteles képet mutassa meg: mi az, amit tudunk, mi az, amire képesek vagyunk, mi az, amit tudunk, és mi az, amit nem. Azt például pontosan tudjuk, hogy az teljes képtelenség, hogy minden koronavírusos beteget meggyógyítsanak. Azóta például, hogy elhangzott az idézett mondat Orbán Viktor szájából, jelentősen megugrott nem csak a fertőzöttek, de az elhunytak száma is. Azért nem írom, hogy az egekbe szökött, mert egyes elemzések szerint messze nem értük még el a járvány csúcsáét; december környékére drámai számokkal kell szembesülnünk. Annál is inkább, mivel az idősebb korosztályt még nem érte el a második hullám, márpedig az ő ellenálló képességük jóval gyengébb, többségük esélyeit alaposan rontja, hogy általában más betegségekkel is meg kell küzdeniük.

Nyugodtan kijelenthetjük, mint ahogy ezt számos szakértő megteszi: nagy a baj. Legyünk persze igazságosak: alapvetően nem a kormány hibájából, egyszerűen a tudásunk kevés. És, ha ezt egy a járvány ügyekben jártas virológus, orvos, kutató ki meri jelenteni, akkor a kormányzati embereknek sem omnipotensnek, mindenhez értőnek kell mutatniuk magukat. Csak hát erre ez az adminisztráció képtelen, ezért is fordulhat elő, hogy például egy miniszterhelyettes – Orbán Balázs – fenyegetően nyilatkozzon egy televíziós műsorban arról, akik a helyzet várható súlyosbodásáról beszélnek, és kijelentse: „Jelen pillanatban az látszik, hogy az a stratégia, amit az emberek választottak, működik.”

...

ITT OLVASHATÓ

CSERÉLNI KELL A PUSKÁS STADION GYEPÉT 5 MECCS UTÁN, KÖZADATOK HELYETT ELMEORVOSI VIZSGÁLAT

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ 

- HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.10.02.

Szabad Európa: Közérdekű adatokat kért, elmeorvosi vizsgálatra küldték

Őszinte válaszok helyett elmeorvosi vizsgálatot kapott az a szabolcsi férfi, aki fiktív lakosokra hívta fel a magyi önkormányzat figyelmét. A jegyző és a polgármester nem örültek a férfi kérdéseinek, ezért a jegyző megpróbálta elmebeteggé nyilváníttatni a jogi egyetemre járó férfit. Nem sikerült.

Hvg.hu: Makón is készítik elő a helyet Mészáros Lőrinc szállodájának

Négycsillagos szállodát épít Mészáros Lőrinc a Lázár János hátországának megmaradt csongrádi kisvárosban, a látványterveket már el is készítette a Daw Stúdió Kft., a Hunguest Hotels is bejelentkezett már a polgármesternél még tavaly januárban. A szállodára a jelenleg ismertek szerint 5 milliárd forintot ad az állam, és az önkormányzat is segít. A szerdai testületi ülésen az építési szabályzatot is az új szállodához igazítanák: telket alakítanak át a Hagymatikum Fürdő mellett, és növelnék a városban megengedett beépíthetőség és épületmagasság nagyságát is.

24.hu: Videón, ahogy az MSZP-s képviselő kérleli a fideszes testületet, hogy „tegyenek valamit” a kutyapártos Kovács Gergely ellen

Nem akármilyen jelenet játszódott le a hegyvidéki önkormányzat testületi ülésén. Az előzmény annyi volt, hogy Kovács Gergely, MKKP-s képviselő a Klubrádiónak adott interjút. Emiatt az MSZP-s Vincze Géza szót kért Pokorni Zoltán polgármestertől, hogy elmondhassa véleményét Kovács nyilatkozatáról. Vincze hosszasan fejtegette gondolatait, amelyeket egy mondata tökéletesen össze is foglal: “Én ezt kikérem magamnak, és csináljunk valamit, mert ez így nem lesz jó.”

Népszava: Kósa Lajos megkérdezte Pintér Sándortól, hogy muszáj-e börtönbe küldeni a gazdasági bűnözőket

A honvédelmi és rendészeti bizottság éves meghallgatásán vett részt kedden Pintér Sándor belügyminiszter, ahol a rendőrség 2019-es teljesítményéről és a bűnüldözési-bűnügyi statisztikákról értekezett a testület kormánypárti és ellenzéki képviselői előtt. Kósa Lajos, a rendészeti bizottság fideszes elnöke megkérdezte Pintértől, hogy “érdemes-e elgondolkodni azon, hogy gazdasági bűncselekmények (vagyis sikkasztás, adócsalás, hűtlen kezelés) esetén a letöltendő büntetés helyett a pénzbüntetést részesítsék előnyben”. Pintért azt válaszolta, hogy ez nem jó ötlet.

444: Azért nem játszhatja a Fradi a Puskásban a BL-meccseit, mert a vadonatúj, 190 milliárdos arénában 5 meccs után le kell cserélni a gyepet

A Puskás Aréna 2019. novemberi felavatása óta eddig összesen 5 meccset játszottak benne: az avatót Uruguay ellen, a Magyar Kupa döntőjét, az U21-es válogatott előkészületi meccsét, a nagyválogatott Oroszország elleni 2-3-as Nemzetek Ligája-mérkőzését és a Szuperkupadöntőt. Most viszont kiderült, hogy cserélni kell a gyepet, mert csak 1 évig bírja. Mindeközben a hasonló szerkezetű MTK-gyepen a Kispest vendégeskedése miatt egy idény alatt kétszer 16 bajnokit, több amerikaifoci-meccset és néhány nem publikus mérkőzést is megrendeznek, és ott csak 2 évente kell cserélni a füvet.

ITT OLVASHATÓ