RÁADÁS: LÉNÁRD A. SÁNDOR

MEK.OSZK.HU
Szerző: LÉNÁRD A. SÁNDOR
1973.


Ember a világ végén „Soroljam fel - mint ahogy ez bemutatkozásnál illik - foglalkozásaimat? Voltam kukta, mértem házról házra vérnyomást, voltam a római Magyar Akadémia orvosa, koldultam, a Vezúv festői táján s Machiavelli szőlőhegye tövében mint az amerikai hadsereg antropológusa csontvázakat raktam össze apró darabkákból... Írtam még művészettörténeti, archeológiai, orvosi disszertációkat a Biblioteca Nazionale öles téglafalai mögött meg a vatikáni könyvtárban... Egy ideig két zongorán játszottam egy bankigazgatóval vacsoráért, s nála megértőbb szakácsnője krumplit lopott részemre a spájzból, hogy másnap is legyen mit ennem. Én voltam az ebtenyésztők első háború utáni kongresszusának fordítója. Voltak pácienseim: egy börtönőr egyszer elküldött egy isiászban szenvedő zsebtolvajhoz, aki továbbajánlott zsebtolvaj- és betörőkörökben. Kezeltem egy püspök visszereit, egy rendfőnöknőnek lúdtalpbetétet rendeltem, mert a rend alapítója nem volt hajlandó megtenni a boldoggá avatásához szükséges csodát. És kezeltem egy, a Szentszékhez akkreditált követ disznóját is... Brazíliában mint egy ólombánya mindenesorvosa kezdtem... Csak hogy főbb foglalkozásaimat említsem.” 

A figarói hangvételű, keserűen derűs monológból Lénard csupán azt hagyta ki szemérmesen, hogy mellékesen író is volt, kitűnő, mélyen humánus író. Magyar író fájdalmasan rövid ideig, öt esztendeig mindössze, élete hatvankét évének utolsó öt esztendejében. Későn ismerkedtünk meg vele, bár a neve korábban is szerepelt már a lapok hírrovataiban: „Egy Brazíliában élő magyar orvos latinra fordította a Micimackó-t...” „Egy magyar származású orvos jelentős összeget nyert a São Pauló-i Televízió Bach-versenyén.” Későn ismerkedtünk meg vele, valójában a súlyát sem volt időnk lemérni, nem is siettünk túlzottan vele, távol élt, egy brazíliai őserdő szélén elterülő település orvosaként, a távolságot is alig tudtuk képzeletünkkel befogni. Völgy a világ végén című, első magyarul írt regényét 1967-ben jelentette meg a Magvető, a kritika jóindulatú elismeréssel fogadta, bár kissé úgy, mint egy idegen nyelvből fordított művet. Holott ezt a fanyarul bölcs életrajzi-szociológiai regényt magyarul írta, világítóan szép magyar nyelven, jellegzetesen magyar nyelvi fordulatokkal. Igaz, először németül írta meg a könyvet, világítóan szép német nyelven, és megírta harmadszor is, angolul, jellegzetesen angol nyelvi fordulatokkal. Háromszor írta meg ugyanazt a könyvet, más és más hangulati elemekkel, a nyelvek vérmérséklete szerint, különböző hőfokon. S ennek megfelelően változtatta mindig a könyv címét is. Németül: Kuh auf dem Bast (a catarinai német-portugál szójáték lefordíthatatlan), az angol kiadás címe: A latin mackó völgye. Nálunk az is megtévesztette az olvasót, hogy a könyv címlapján még így állt a neve: Alexander Lenard - magam is azt hittem először, hogy fordítás. De ez nagyon is a szándéka ellenére történt. „Úgy képzelhet el - írta egy budapesti barátjának -, mint a mesebeli királyt, aki az egyik szemével nevetett, a másikkal sírt. Nevetek, mint az, akinek egy fél évszázad múltán, de még a síron innen sikerült megvalósítani egyedüli igazi tervét: tulajdonképpen soha nem akartam semmi mást, mint egyszer egy magyar könyvet írni. A síró szemem az, amelyik meglátta, hogy Alexander Lenard lett belőlem!... De miért nem áll a címlapon ugyanaz a név, mint az első elemi irkáján Pesten?” 

Azután, ahogy a neve fejlődött későbbi két könyve címlapján, Alexander Lenardtól Lénard A. Sándorig és végül Lénard Sándorig, úgy fejlődtek a kritikai megjelölések is; a magyar származású írótól a magyar íróig, majd a kiváló magyar íróig. Valamelyik novellája megjelenése után egy mindenre figyelő, különös érzékenységű magyar író levelet írt az Új Írás szerkesztőségének: „Hadd gratuláljak most a Lénard-novellához. Igazi író, nagy szellem, és bölcs, tiszta embernek érzem. Szégyellje magát a süket és vak magyar sajtó és könyvkiadás, amely olcsó sikerembereket prezentál nekünk... Ez a novella messze magasan fölötte áll Moravia római történeteinek, pedig azok még elég jó olvasmányok.” Veres Péter írta ezeket a sorokat...

ÚJPEST-KÖZPONT HÁRMAS METRÓ A VÉG ÉS A KEZDET, AKÁRCSAK EGY IPARI TÜDŐ, PUMPÁLJA A MUNKÁS-PARASZT BARÁTSÁGOT A VÁROS BELSEJÉBE

JÓ BLOG / 444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.09.26.


Lassan végéhez ér rendhagyó sorozatunk, melyben Lichter Péter Barokk Femina című filmjének első felét mutatjuk be, tíz héten át 3-3 perces töredékekben.

A film Nemes Z. Márió 2019-es verses naplóján alapul, melyben a 2006-os őszi eseményeket eleveníti fel egy szubjektív, apokaliptikus/disztópikus formátumban. Ezt a kötetet dolgozta fel egy 60 perces hungarodadaista adaptációban Lichter, és a rengeteg filmes, kulturális és mindenféle utalást, magyar sorskérdéseket és történelmi tévelygéseket is magába olvasztó film első fele debütál nálunk, most a kilencedik résszel:...

A sorozat eddigi részei: 

„GYEREKEK VOLTUNK, NEM SZENVEDNÜNK KELLETT VOLNA ÉS A TÚLÉLÉSÉRT KÜZDENÜNK”

24.HU
Szerző: MÉSZÁROS JÚLIA
2020.09.26.



Paris Hilton a dokumentumfilmjével csak az első lépést tette meg ahhoz, hogy véget vessen a problémás tinédzserek köré épített kegyetlen iparágnak, aminek ő is elszenvedője volt a kilencvenes évek végén. Hilton filmje óta egyre többen szólaltak meg és emelték fel szavukat, a durva vádakat viszont az érintett intézmények egyelőre visszautasítják.


Paris Hilton dokumentumfilmje sokkal több annál, minthogy bemutatja egy celeb életének azon részeit, amit nem feltétlenül látunk az Instagramon. Hilton dokuja egy olyan, húsz évvel ezelőtti történetet is megmutatott, amiről eddig egyetlen híresség sem beszélt. Hilton volt az első, aki szélesebb nyilvánossághoz is el tudott jutni azzal, hogy megmutatta a problémás tinédzserek köré épített ipar nagyon csúnya oldalát, dokuja kapcsán pedig egyre többen emelik fel szavukat a Provo Canyon Schoolban és a hasonló intézményekben folyó, sokszor embertelen bánásmóddal szemben...

AZ AMERIKAI NÉPSZAVA UTÁN KIBERTÁMADÁS ÉRTE A MAGYAR HANGOT IS, FELKÉSZÜL: ÁTLÁTSZÓ.HU - MAGYAR MEGRENDELŐK LEHETNEK A TÚLTERHELÉSES TÁMADÁSOK MÖGÖTT, A CÉLPONTOK A HIT GYÜLEKEZETE KRITIKUSAI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.26.


Paranoia nélkül is gyanús, hogy a Hit Gyülekezete és Németh Sándor viselt dolgait rendszeresen feltáró Amerikai Népszavát és a Magyar Hangot támadják.


Talán nem véletlen, hogy hetek óta irtózatos túlterheléses támadás (DDoS) alatt áll az Amerikai Népszava, most pedig bedöntötték a Magyar Hang oldalát is. Ez egyértelműen arra utal, hogy célzott támadásokat intéztek a két lap ellen, és a megrendelők magyarok lehetnek. A HVG hírt adott arról, hogy a napokban hasonló támadás érte a Magyar Telekomot is, ez utóbbit inkább egyszeri figyelemelterelésnek gondoljuk.

A Magyar Hang írta meg az Átlátszó.hu oldallal közösen Bartus László Fesz lesz című könyve alapján, hogy Németh Sándor eltulajdonította az ATV többségi tulajdonát, a gyülekezeti vagyon magánvagyon lett. Az Átlátszó.hu ezután nem foglalkozott többet a Hit Gyülekezetével, a Magyar Hang viszont folyamatosan írt Németh Sándor magánegyházáról, amelyről a Fesz lesz című könyvben is találhatók tények arról, hogy titkosszolgálati eszközöket és módszereket használ. Németh Sándor névtelen lejárató kiadványokat jelentet meg, megfigyeltet embereket, iratokat lopnak el, követnek “célszemélyeket”, névtelenül és álnéven rágalmazó szennyblogokat tartanak fenn. Mindezt államilag támogatott egyházként.

Ebbe a gátlástalan stílusba minden további nélkül belefér, hogy a dark weben megrendeljenek ilyen támadásokat vagy saját erőből végrehajtsanak. Az Amerikai Népszava ellen olyan gyilkos támadásokat hajtottak végre, amiből látszik, hogy emögött az újság megsemmisítésének szándéka áll. Ezt egy kínai, vietnami hacker nem tartja fontosnak és magától nem választja ki éppen az Amerikai Népszavát, utána pedig a Magyar Hangot. Arra a kérdésre, hogy kinek áll érdekében, ki gyűlöli ennyire ezt a két újságot, és ki az, aki képes bármire, hogy az “ellenségeit” ellehetetlentse, illetve megsemmisítse (ha nem vesszük figyelembe, hogy ez Isten spéci büntetése lenne), csak egyetlen válasz adható: a Hit Gyülekezete...

AMI A CEU-VAL TÖRTÉNT, AZ CSAK A KEZDET VOLT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.09.27.


„A 2017-ben ellenünk intézett támadás egy nagyobb, szisztematikus offenzíva része volt, mely Magyarország független tudományos és kulturális intézményeit vette célba, így a Magyar Tudományos Akadémiát is, és most a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, melyet az épületben magukat elbarikádozó bátor diákjai védenek. Szenátusunk nyilatkozatban fejezte ki az egyetem támogatását. Most már tudjuk, hogy ami velünk történt, csak a kezdet. És nem itt fog véget érni” – hangoztatta Michael Ignatieff elnök-rektor a CEU virtuális 2020-2021-es tanévnyitóján. 90 országból érkező közel 700 új diák tanul immár Bécsben, köztük történetének első alapszakos évfolyamának hallgatói. A Budapestről Bécsbe üldözött egyetem jövőre ünnepli alapításának a 30. évfordulóját. Öregdiákjainak a száma 18 ezer.


Michael Ignatieff köszöntőjében – amit a teljes évnyitóval együtt itt lehet megnézni – egy olyan egyetem vízióját vázolta fel a közösségnek, amelynek legfontosabb erénye az összetartozás. Megerősítette; az egyetem elkötelezettségét a nyílt társadalom mellett, s leszögezte: „Egy járvány a nyílt társadalmak radikális próbatétele. A körülöttünk működő nyílt társadalmak elkezdtek bezárkózni, közegészségügyi érveket felhasználva korlátozzák az eddig magától értetődőnek vett szabadságjogainkat. A vezetők világszerte megkérdőjelezik a tudományos bizonyítékokat, és a tényalapú közpolitika alapjait. Az alapelvek, amelyekben hiszünk – nyílt, nyilvános vita a közösen elfogadott tények alapján – olyan kihívással néznek szembe, mint még soha. Ez nem az a pillanat, amikor visszavonulunk és védekezésre rendezkedünk be. Most minden egyetemnek – a miénknek különösen – meg kell kérdőjeleznie a szabadság és közegészségügy közötti egyensúlyról alkotott közvélekedést, és ragaszkodni ahhoz, hogy döntéseinket a rendelkezésre álló legbiztosabb tények alapján hozzuk meg.”
...

FOGADÁS BALRÓL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.27.


Tegnap a komplett operatív törzs ücsörgött „U” alakban a hosszú asztaloknál. Rengetegen van ez az operatív törzs aki megment minket, mindenféle szagemberek, rendőrök, nyunyókák vegyesen, akik népükért élnek, érette, s általa. Szóval ültek ott, így mutatta a kamera, mígnem balról megérkezett a tábornok – Isten vagy amőba – a jól ismert trottyos alak talpig gyomorban. Előtte mutatták, ahogyan hozza őtet a páncélozott fekete gépjármű, amely süvít a törzshöz át a hajnali városon. A kapuban két ember várta a trottyos amőbát, és aztán siettek föl a lépcsőn sebesen, ahogyan a gyomruk engedte nekik, és így érkeztek meg az „U” alakú operatív törzshöz.

Snitt. Egy másik kamera már azt mutatta, ahogyan belép a nagyságos úr a nyunyókákhoz, szagemberekhez, következésképp nem egy kamera volt, hanem több, egy komplett filmgyár rögzítette a utókor és az illékony jelen számára, ahogyan a gyomros amőba betolul az „U” alakú operatív törzshöz. És ekkor történt meg a csoda. Ahogy jött be balról először a gyomor, aztán a többi alkatrész, a nyunyókák, rendőrök és szagemberek úgy vágták magukat vigyázzba, akár valami díszőrség, viszont az ember azon csodálkozott, hogy ezzel egy időben nem köpték szembe magukat, illetve azt a valamit, amit a szervilis szolgaság belőlük „U” alakban ott hagyott.

És még csak nem is ez volt a drámai csúcspont, hanem, hogy az amőba gyomrából két kéz türemkedett elő, és mutatta karmesterként nyugtatva, hogy jó, nem kell annyira nyalni a seggem, leülhettek akár, ha akartok. A két kéz ujjai széttárva, a tenyér a föld felé néz, és le-föl mozgatva a karokat kifejezi a helyfoglalás fenséges megengedését, a hódolat befogadását mintegy, a mérhetetlen hatalom nyugtázását, ahogy az operatív törzs „U” alakban vigyázzban reszket előtte. Viszont ő nem löveti le őket, mert csálén áll a fülük, hanem szíve minden irgalmával engedélyezi a férgeknek a helyfoglalást. Egy diktátor az ilyen pillanatokért él, amikor egy másodpercben sűrűsödik össze a hatalma.

A teremben lévő nyunyókák, rendőrök és szagemberek pedig büszkén mutogathatják gyermekeiknek és hites társuknak, hogy lám, itt a bizonyság, egy levegőt szívhattam vele, majdnem éreztem a reggelire fölzabált kolbász fokhagyma szagát, a szétsprickoló koviubi ecetjét. A nyunyókák, rendőrök és szagemberek vigyázállása dönti romlásba az országot, midőn föladják, akik valaha voltak, és föloldódnak a NER szutykos gőzeiben. És az ilyen aktusok tévéműsorok bírnak lenni, mégpedig úgy, hogy másfél óra alatt ötször látja az ember, és voltaképp hálás is, hogy ilyet érzékelnie adatott, mert ugyanis ez maga volt a megvilágosodás, mert eddig nem tudta az ember, hol is él...