NÉPSZAVASzerző: GÁL MÁRIA2020.09.23.
Alekszandr Lukasenko augusztusi megválasztásának egyetlen eleme sem felelt meg a választások tisztaságának nemzetközi szabványaival. Ám ragadós Minszk példája. Tóth Zoltán választási szakértőt kérdeztük.
Az Európai Parlament határozata értelmében november 5-től, jelenlegi mandátuma lejártától nem fogadják el Belarusz legitim elnökének Alekszandr Lukasenkót. Ez azt jelenti, hogy eddig legitim elnök volt, az előző választások pedig szabadok és demokratikusak? Ön többször volt választási megfigyelő ott, mit tapasztalt?
Öt alkalommal volt lehetőségem az az Európai Választási Szakértők Egyesületének (ACEEEO) főtitkáraként jelen lenni a belarusz választásokon, és egyetlen olyan alkalom sem volt, amikor az EU, EBESZ vagy az ACEEEO elismerte volna a választások tisztaságát. Az Európai Parlament jogi megfigyelőket nem, de politikait mindig küldött, jelentésükben rendre elmarasztalták a választások tisztaságát, elvetették annak demokratikus jellegét. Azonban az EP nem nagyon foglalkozott ezzel az üggyel, tekintve, hogy Belarusz nem tagja az EU-nak. Az EBESZ jelentései mindig kimondták, hogy a belorusz választások nem voltak tiszták. Ám az EBESZ választási missziója nem politikai, hanem szakértői misszió, így az értékelésnél tovább nem léphetett.
Milyen kritériumok szerint értékelték a nemzetközi megfigyelők a választások tisztaságát?
Az első az, megvannak-e a törvényi feltételei annak, hogy szabad és tisztességes választásra kerüljön sor. Minden alkalommal felállítottunk egy hibalistát és javasoltuk a belorusz választási bizottságnak, végezzék el a szükséges módosításokat, mert önmagában a törvény sem felel meg a demokratikus, egyenlő választójog elvárásainak.
Miért? Formálisan vannak ott is ellenzéki pártok és jelöltek.
Attól még nem demokratikus egy ország, hogy formálisan vannak ellenzéki pártok. Ha megnézi az 1950-es budapesti telefonkönyvet, abban az összes párt fel van sorolva. Mégis mindenki tudta, hogy azokat a számokat nem kell felhívni, mert a vonal túlsó végén az ÁVH ül. Döntő kérdés, hogy nem létezik igazi többpártrendszer Belaruszban. Indulnak a választásokon ellenzéki személyek, de ez nem valós többpártrendszer. Másik lényegi kritérium a választókerületek kialakítása. Ezek úgy vannak megrajzolva, hogy a lehető legkevesebb vokssal a lehető legtöbbet nyerje a kormányzó párt. Erre van példa Magyarországon is, a Pest megyei választókerületek jelenlegi átalakítása is épp erről szól. Alapkritérium a szavazatszámlálási bizottságok felállítása. Ezekbe kizárólagosan a Lukasenko emberei kerülhetnek be, az ellenzék nem. Egy igen komoly EBESZ projekt eredményeként sikerült elérni, hogy külföldi és belföldi választási megfigyelők jelen lehessenek a választókörökben. Ez óriási eredménynek tűnt, de hamar rá kellett jönnünk, semmi értelme nincs...