2020. szeptember 11., péntek

MEGBUKTATNI EGY DIKTÁTORT – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar HAng
2020.09.10.


A TARTALOMBÓL:

Karácsony Gergely: Orbán Viktor dzsihádot hirdetett – Olyan hangulat kezd kialakulni, hogy ha van összefogás, van győzelem. Pedig „rohadtul nem” – mondja a főpolgármester. Interjú

Megbuktatni egy diktátort – Iványi Gábor hatalmi vegzálásról, az egyház igazi küldetéséről, az árulókról és a pillanatról, amikor lépni kell. Interjú

Az elbűvölő és gátlástalan Szijjártó Péter – Portré a hajósként is megismert, kétarcú külügyminiszterről

Posta, pálinka, politika – Újszentiván: fiktív közmunkások, fantomszavazók és a polgármester szeszfőzdéje. Riport

Leépítés, bezárás: lesújt a turizmusra a határzár – Az eredeti szabályozás igencsak váratlanul érte az érintetteket, azért is, mert az üzleti élet szempontjából is különösen szigorú volt

A víz szalad, ideje megfogni – Teljesen át kellene gondolni a folyószabályozás és a mezőgazdaság rendszerét

Sikerül-e meglovagolni a második hullámot? – Lélegeztetőgépből és maszkból van elég, orvosból és ápolóból nincs

Repülőgéppel kedveskednek – Hétmilliárdos állami megrendelés és további milliárdokat jelentő adókedvezmény után egy Airbus A330-as teherszállító repülővel kedveskedhet az állam a Wizz Airnek

Politikai akarat nélkül nem fog változni a romák helyzete – Az EU tíz éve már nekifutott egy átfogó romastratégia elkészítésének és megvalósításának. Most újra nekifutnak

Ágyban, párnák közt távoznak a hóhérok – A Pol Pot-rezsim kínzóközpontjának vezetője krónikus betegségben vesztette életét a phnompeni Khmer–Szovjet Barátság Kórházban

A határon túli magyaroknak sem tetszik a határzár – Az enyhítések egyáltalán nem oldották meg azokat a problémákat, amelyeket a túlzott szigor okozott

Mégis szükség lehet a német atomerőművekre – Egyre többen tartják zsákutcának a nukleáris energia kivezetését

Nagy pénz, kis foci – Détári Lajossal, a magyar labdarúgás utolsó világsztárjával a foci világáról, az elavult akadémiai rendszerről, múltról és jelenről beszélgettünk. Interjú

Tanulni szeretnénk, egy szabad egyetemen – Az SZFE átalakítása miatt zajló küzdelemről a főszereplőket, az intézmény hallgatóit kérdeztük

Evolúció az élet előtt – Az élet keletkezését teljesen új megvilágításba helyező kutatásról beszélgettünk Szilágyi Andrással, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének munkatársával

Amikor kockának lenni még nem volt menő – Rubik Ernő A mi kockánk című kötetében vall a mérnöki világlátásról, az intuícióról, a szimmetriaszeretetről, és arról, hogy hogyan hódíthatta meg egy magyar játék az egész világot

Szenes Iván országa – Tíz évvel ezelőtt halt meg a mester. Nyolcvanhat évet élt, kimondottan szép kor. Mi változott azóta Magyarországon?

Diadal és burleszk tét nélkül – A magyar válogatott két arcát mutatta meg a 2020–21-es Nemzetek Ligája selejtezőjének első két fordulójában

Publicisztika:

Gulyás Balázs: Két tüntetés Magyarországon – Maga itt a kultúrhörcsög?
Lukácsi Katalin: Törékeny falvaink a határszélen
Dévényi István: Kérem a következőt?
Szerető Szabolcs: Háború a lelkekért – Álláspont
Csikós Attila: Maszk nélkül
Pápay György: A Fidesz titkos terve a polgári Magyarország létrehozására – Több a zászló
Hajósy Adrienne: Balaton: a legfontosabb az algásodás megelőzése
Makrai Sonja: Városi szakik – Helyzet-Kép (Fotó: Déri Miklós)
Lakner Dávid: Jirí Menzel (1939–2020)
Híd Jenő rajzol: Új idők
Pethő Tibor: Ulánusok czapkában – Ószleng
Gazda Albert: Egyik Magyarország
Szerető Szabolcs: Tokió 2021, avagy az alkalmazkodás próbája – Szotyola
Puzsér Róbert: Megszállás és ellenállás
Marabu: Példaérték

Tárca:

Mosolygó Miklós: Egy igaz ember
Benedek Szabolcs: A krakkói piac

Kritika:

– Térey-unplugged – Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai
– Aki él, az éljen – Háy János: Ne haragudj, véletlen volt
– Túlélési kézikönyv – Mike Berners-Lee: Nincs B bolygó
– Női szemmel – Flavia Figeri: Művész_nő
– Nem habkönnyű: új vígjáték a mozikban – Hab, magyar film

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.09.11.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Lapos horizontok

Szánthó Miklósnak nagyon tetszett Orbán Viktor Trianonról szóló júliusi megemlékezése, különösen annak záró gondolata, hogyaszondja, „ne ijedjünk meg attól, amit látunk: mi vagyunk azok, akikre vártunk. Igen, mi vagyunk azok, akik megfordítják Magyarország sorsát. Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk, a negyedik trianoni nemzedék még beteljesíti küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot. De a döntő ütközetet az utánunk következő, az ötödik trianoni nemzedéknek kell megvívnia. A végső lépéseket nekik kell megtenniük.”

Ez tetszett annyira az Alapjogokért Központ igazgatójának, de mint azt még ugyanebben, a Bolgár Györgynek adott interjúban keservesen fölpanaszolta, a „reveláló hatású” gondolatok ugyan – ahogy mondta – „pár napig ott voltak a nyilvánosságban, utána válasz nélkül maradtak az ott megfogalmazottak”. Nekem fogalmam sincs, kitől milyen választ kellene kapnia egy politikai beszéd bármelyik pontjának is, de Szánthót annyira megviselte a visszhangtalanság, hogy nem volt képes ezen túltenni magát, szerette volna, ha másokat is megérintene a beszéd. Már maga sem tudja, hogyan és mikor jött az inspiráció, hogy ezeket a gondolatokat ő és intézete minél szélesebb közönséghez eljuttassa. Úgy jött, olyan vadul és engedetlenül, mint ahogy szerelem söpör végig lázas éjszakán, így fogant a felemelkedési propagandafilm. Nem tudom egészen pontosan, hogy egy kormányzati elemző- és kutatóintézetnek feladata-e propagandafilmek legyártása vagy megrendelése, már különösen akkor, ha a kormányzat ilyen feladatok elvégzésére eszement méretű költségvetési összegekkel teletömött, funkcionálisan elkülönült szakapparátust hozott létre. Szánthó szerint ebben a médiavilágban ez egyáltalán nem szokatlan...

Petschnig Mária Zita: Mélyrepülésben

Avar János: Tigrisen lovaglók

Váncsa István: Bugyi a szélben

Gadó Gábor: Lesz-e újra veszélyhelyzet?

Kenesei István: „Hol a színpad: kint-e vagy bent?”

Földvári Zsuzsanna: Hirtelen halál


Eltűnik az első osztályú osztrák focibajnokságból a burgenlandi Mat­ters­burg csapata, amelyet a helyi bank bőkezű pénzei tartottak életben évtizedekig. A bankvezér a futball őrültje volt, sokmilliós csalást sem sajnált az egész régió sikeréért...

Huszár Ágnes: Közmédia belarusz módra

Hegyi Iván: Hungarossi

Báron György: Lebegés

Jiří Menzel (1938–2020)

Gazdag Gyula: Jiří Menzel halálára

Benda László: A „pastun Petőfi”

Bod Péter: Simonyi Imre 100.

Bod Péter–Bod Tamás: Jelentés a megfigyelt megfigyelőiről

Száz éve született Simonyi Imre költő, akiről ügynökök hada jelentett

„Na, szerkesztő urak, nem keltették fel az érdeklődésemet!” – mondta hangjában magabiztossággal vegyes nagyképűséggel, és durván lecsapta a telefont. 2007. október 25-e, csütörtök kora délután volt. Gör­gényi Gábor gyulai ügyvédet, a Békés Megyei Ügyvédi Kamara akkori elnökségi tagját kerestük, és csak annyit mondtunk, újságírók vagyunk, és egy nagyon kényes jogi ügyben szeretnénk vele személyesen beszélni. Ezért helyszín- és időpontjavaslatot kértünk...

Széky János: Bata Imre 90 volna

V I S S Z H A N G

György Péter: Rövid válasz

Berend T. Iván: Kedves Lévai Csaba

Koppány Zsolt: A szenvedő misztikus

Jánossy András: Színház az egész

Martin József: Vízió kerestetik


P Á R A T L A N

Lázár György: HÁTTÉRZENE

msz: ALAPELVEK

aha: GAZDAGODIK

pá- ti-: ÁLLIG

aj: FELÉLESZTÉS

-iar-: MOST IS?

Kerekes András: IDÉZET

Cserhalmi Imre: HÁROM AZ EGYBEN

Schaefer Andrea: FÖLTENNÉK HALKAN...

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.09.11.


F E U I L L E T O N

Benedek Szabolcs: Üstökösvadászat

I N T E R J Ú

Váradi Júlia: A szabadságot próbáljuk megtanítani a diákságnak
Interjú Máté Gáborral

K R I T I K A

Károlyi Csaba: Félelem és unalom

A teremtés koronája. Karan­tén­antológia. Szerkesztette Cserna-Szabó András és Darida Benedek. Helikon Kiadó, Budapest, 2020, 235 oldal, 3499 Ft

Számomra a legnagyobb öröm az volt, amikor azt éreztem, hogy remekműgyanús novella is van a kötetben. Ez pedig Háy János Babaváró című mindössze hét és fél oldalas bagatellje. Elegem lett a spoilerhisztiből, ezért vázolom a szituációt: van egy férfi, cégénél lehúzzák a rolót. Van a feleség, aki „hómofiszol”. És van a cég könyvelőnője, aki a férj szeretője. (Meg van a házaspár két kamasz fia.) Mindkét nő terhes lesz a férfitól. Na, mégse mondom el a végét, tessék elolvasni. Kamaradráma. A lehető legkevesebb szóval, feszes mondatokban elbeszélve. A szereplőknek nincs is nevük, férfi, feleség, könyvelőnő. És éppen úgy adagolja az információkat a szerző, ahogyan optimális. A harmadik személyű elbeszélésben természetes módon bújnak meg a függőbeszédek. A magyar novellisztika legnemesebb hagyományait követi az író. Semleges közlések nyomán jutunk el a megrendülésig. „Tulajdonképpen” – ez az első szó, és mikor a végére érünk, akkor értjük meg, hogy ez nem töltelékszó, hanem a dolog lényege...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Gyürky Katalin: Ex libris

Radu Țuculescu: Sztálin, ásóval előre!
Szasa Filipenko: Vörös keresztek
Mircea Cărtărescu: Káprázat
Ilmar Taska: Pobjeda, 1946

Antal Nikolett: Az én és a nemzet

Hermann Veronika: Helyettem a nyelv. Identitáspolitikák az irodalomban. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2020, 209 oldal, 1600 Ft

A kötet identitást és szöveget, szöveget és nemzetet, szöveget és társadalmat olvas egymásra, éppen azok konstrukciós volta miatt, hiszen mindig és kizárólag a hatalom aspektusából képzelhetők el és írhatók le, hatalmi terek és diskurzusok formálják. Ebben az értelemben a nemzet mint olyan sosem objektív és rajtunk kívül álló tényezők összessége, hanem sokkal pontosabban írható le a fiktív szövegek létrejöttének gesztusaival. Ha Hermann kötetét távolabbról vizsgáljuk, akkor könnyen és érthetően világít rá azokra a szintén aktuális (mert az aktuálpolitika által azzá tett) kérdésekre, hogy mi a társadalomtudományok haszna a XXI. században...

Lamár Erzsébet: Szabadság és érintettség

Heller Ágnes: Filozófiai lábjegyzetek. Szerkesztette Daróczi Enikő, Laczkó Sándor, Weiss János. Pro Philosophia Alapítvány, Szeged, 2020, 125 oldal, 3000 Ft

A kötet hét, a Magyar Filozófiai Társaság éves, Lábjegyzetek Platónhoz című konferenciáin 2003 és 2017 között elhangzott előadások szövegét tartalmazza, melyekből, ahogyan Weiss János írja az utószóban, egy kései filozófia vázlata bontakozik ki. (A konferenciasorozat címe Whiteheadre utal, aki szerint a nyugati filozófia lényegében a Platónhoz írott lábjegyzetek sora, az évenként változó témák tehát a lehető legjobb értelemben „klasszikusak”: erény, bűn, igazságosság, szabadság, akarat, bizalom, idegenség stb.)...

Weiss János: „Elhatároztam, hogy muzsikus leszek”

Richard Wagner: Válogatott el­mé­leti írások. Válogatta és az utó­szót írta Csobó Péter György, for­dí­totta Csobó Péter György és Fejérvári Boldizsár. Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2020, 264 oldal, 3590 Ft

A mostani könyvnek csak a horizontján jelenik meg az alkotás és az alkotó. Mindenesetre az elméletnek még lenne egy fontos lépése, amely az alkotót a közönséggel köti össze. „A géniuszt a világgal való első érintkezése arra kényszeríti, hogy önmagát eltakarja. A szabály ez: a publikum mulatni akar, próbáld meg e mulatság örve alatt elfogadtatni velük művészetedet.” (Művészet és forradalom, 222.) Mindezen végig kellett mennie, hogy Wagner elmondhassa: elméletalkotóként is muzsikussá vált. (I.m. 15.) Erről a muzsikusról mondta nemrég valaki: „egy borzalmas zseni”. (Mosche Zuckermann: Wagner, ein ewig deutsches Ärgernis.)...

„Szemtelenül és félelmetesen bravúros nyelv”
Darvasi László műveinek olasz fogadtatásából

Darvasi László: Téli reggel, hullával (Isten. Haza. Csal.) Fordította Várnai Dóra. Il Saggiatore Kiadó, Milánó, 2016, 328 oldal, 22,00 euró

Darvasi László: A könnymutatványosok legendája. Fordította Várnai Dóra. Il Saggiatore Kiadó, Milánó, 2020, 656 oldal, 32,00 euró

„Ki az ördög ez a Darvasi László? (…) Darvasi prózájában van valami, ami mintha képes lenne bezárni mindent egyetlen aszketikusan mámoros pillanatba, az Igazság hirtelen felvillanásába. Igazán kár, hogy nem lehet pontosan tudni, ki is ő valójában, és talán innen, ahol vagyunk, nem is lehet felfogni. De talán nem is fontos, hiszen szövegeiben nincs semmi valószerű, ugyanakkor mégis minden igaz; feltételezhetjük, hogy ő maga sem valódi, mivel igaz, úgy ahogyan csak nagyon kevesen tudnak igazak lenni ezen a világon. Azon nagyon ritka látomásos szerzők egyike, akik szavaikkal képesek megérinteni a mindenség értelmét, a „jelentését”, „jelentőségét” – ebből a szempontból kezd értelmet nyerni az a fenti definíció is, miszerint az egyik legjelentősebb író Magyarországon, aki igen sokat tud számunkra elmesélni.”

(Andrea Cafarella: Egy téli reggel minden pompás halottja, Cattedrale – Osservatorio sul racconto)...

Csengery Kristóf: Ellentétek és hasonlóságok

(Beethoven 250. Balog József zongoraestje – Magyar Rádió Márványterme, szeptember 1.)

Mindjárt az első esemény, Balog József Beethoven–Chopin-estje, bár nyilvánosnak szánták, kényszerűségből a közönség mellőzésével zajlott le. Felvétel készült ugyan belőle, a rögzített és sugárzásra váró rádiókoncertek azonban az utóbbi időben úgy megszaporodtak, hogy a produkció majd csak jó néhány hét múlva kerül adásba. A beszámoló tehát, melyet a kritikus a hangverseny hangfelvétele alapján írt, ezúttal előbb jelenik meg, mintsem a közönség hallhatta a művész teljesítményét. Tekintsük ezt kísérletnek: kritika mint hangversenyajánló, amely néhány összefüggésre talán előzetesen felhívhatja az esemény majdani hallgatóinak figyelmét...

Ruff Borbála: Lelke rajta

(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Előadja Alföldi Róbert. Hungaroton, 2019)

Mert Alföldi szívét-lelkét adja a szöveghez, maradéktalanul belehelyezkedik, s már-már az az érzésünk, nem a pilóta és a kis herceg elégikus hangvételű történetébe vonja be a hallgatót, sokkal inkább magáról beszél. Most is tiszteletre méltóan maximalista a színészi játékot illetően – bár néhol csak-csak érezni valamiféle kapkodást –, amit azzal is „megfejel”, hogy nem csak a regényt teszi nyitott könyvvé a hallgató számára...

Wagner István: Uhlig üvegablakai

Stőhr Lóránt: Édes hazugság


(Lakos Nóra: Hab)

A történet teljes badarság, játékos bolondozás, nem lehet és nem is kell komolyan venni. S hogy mégis élvezetes a film, az a részleteknek, egy-egy karakterfestő mozzanatnak, érzelmileg hiteles pillanatnak, néhol szellemes (máskor kényszeredett) humorának és főként a stílusos rendezésnek köszönhető.

Végső Zoltán: Mindenkinek mindenkorra

(Bill Frisell: Valentine – Blue Note, 2020)

Pedig mind-mind posztmodern fricska, finom fricskák ugyan, de nagyon is maivá lesznek Frisell jellegzetes soundjával és fordulataival átitatva. Ugyanis ő mindent játszik, minden területen otthon van, és megvan az a képessége, ami tulajdonképpen senki másnak nincsen meg: aki úgy akarja, élvezi az elsődleges felületet, és az sem fog csalódni, aki a duplacsavarokat várja tőle, Bill Frisell tökéletes választás bármikor. Rendkívül szofisztikált látásmódú, egyszerre vagány és konszolidált, hatalmas művész, bátran kimondható, hogy a ma élő legnagyobb gitáros. Aki pedig látta már színpadon, tudja, hogy végtelenül szerény is...

Molnár Zsófia: Oktrojált váltás

De a Vas utcát most öntudatos fiatal felnőttek vették birtokba, akik tudják, mit akarnak, és ha kell, megtoldják a karjukat a parlamentig. És akiknek hála az is látszik, hogy itt nemcsak az ő tanulmányaik, hanem (minimum) a felsőoktatás szabadsága is tét. És ebből a helyzetből – ugye feltűnt? – a kinevezések óta a minisztérium kivonult.

Hajrá, srácok! #freeSZFE

Fáy Miklós: Vírusvideó

(KoronaGála – Eiffel Park, szeptember 7.)

Úgyhogy leültem szépen a számítógép elé, és néztem a Facebook-közvetítést, a KoronaGála című műsort, tudván tudva, hogy most is Ókovács Szilveszter lesz a showman. És lám, tényleg, és lám, most már egyértelmű, hogy a főigazgató úr nagyon is túlbecsüli a saját műsorvezetői képességeit, össze nem illő mondatfeleket próbál összeragasztani, félig elmondott sztorikkal próbál szórakoztatni. Ámbár lehet, hogy nincs jobb.


(Müller Cecíliát kimentik az újságírók köréből – Híradók)

Fogalmam sincs, hogy Müller Cecíliának milyen képzetei vannak az újságírók munkájáról, de biztosíthatom, hogy amit művelnek, az hasznos: tájékoztatják a lakosságot az aktuális helyzetről. Ezt csak azért vetem föl, mert tavasszal az idő haladtával a tájékoztatókon egyre inkább úgy lehetett érezni, a törzstagok hovatovább ellenségeket látnak a sajtó képviselőiben, aminek a vége az lett, hogy meg is szüntették a közvetlen kérdezés lehetőségét. A benyújtott kérdések között meg helyenként pártszimpátiától függően diszkrimináltak, az operatív törzs mentális állapota egyre súlyosabbá vált, mígnem aztán a teljes összeomlástól az mentette meg a társaságot, hogy javult a helyzet, az operatív törzs felfüggesztette a munkát....

Králl Csaba: Történik

(Artus Társulat: Láblóbálók – Artus Stúdió, szeptember 5.)

Intim, finom hangolású darab a Láblóbálók, akár a legtöbb Artus-mű, amelyet a társulat saját játszóhelyén mutattak be. Nem a harsányságé, a fennkölt szavaké, hanem a képpé, jellé, mozgássá sűrített-formált belső érzeteké. Amely körülírható cselekmény híján: a történései által történik.

I R O D A L O M

Kerber Balázs: Csak az

Beck Zoltán: a mama


öreganyám egyre nehézkesebben mesél a múltról, mert kikopnak az emlékezetéből a szereplők. lehetne úgy, hogy szépen, lassan tűnnek el, vagy elhalványodnak, de az idő rostájának nem ez a természete. hanem az, hogy egyik percben még ott volt az a valaki, éles kontúrral, névvel, a másik pillanatban meg – semmi. eltűnt, és kész. és az már úgy nem történet, hogy a puszta cselekedetek sorjáznak, de nincsen se alanyuk, se tárgyuk. hogy a cselekedetek nem tartoznak senkihez. szóval az idő rostájával végtére is mégsem az a baj, hogy az embert veszejti el, azt, akiről szó van, hanem az embert, akinek története van, az embert, aki mesél. ha most tehát az árnyékot is iderángatom, meg a rostát, meg az erdőt avarral tele, meg a szőlőprést is, akkor érted meg igazán, amit mondani akarok: ha a mesédnek annyi, neked is annyi. kampó, befellegzett. mert mi értelme van az asszony történetének, ha úgy mondja: megütötte, a nyoma meg hetekig látszott rajta, nem tudom, mivel ütötte meg, fiam. de mama, ki ütött meg kit? nem tudom, az idő kirostálja a lelkeket. hát, mama, marha jó történet volt, mondhatom, mert most azt tetszett ám mondani, hogy valaki megütött valakit. de ennek az ütésnek így semmi értelme nincsen. de van, fiam, azért ütötte meg, mert felbőszítette nagyon. azért ütött. és azért volt értelme is az ütésnek. de mama, az ég szerelmére, ki ütött? ki, ki, a nagyapád, persze hogy ő, minek mondanám, ha nem ő csinálta volna, és engem kellett megvédenie, mert reklamáltam a tehenek miatt, hogy legalább azt ne vigyék el, hogyan adok akkor a gyerekeknek tejecskét, azt kérdeztem tőle, attól az embertől, az meg a mellembe vágott a puskatussal, de úgy ám, hogy hanyatt estem. nagyapád meg hazajött sötétedésre a földről, aztán látta, mi volt, hogy az istálló üres, hogy hol vannak a kurva tehenek, mama, azt kérdezte, igen ingerülten, én meg elmondtam, hogyan volt a délutánba...

Szávai Géza: Hegel és Mimi beáll északnak

A százados nem fél attól, hogy a vadul száguldó, túlhajszolt dzsip felborul. A sebességtől mind szilajabb jókedvében elvigyorodik. „Fejre állunk?” Gyorsan elnyomja a vigyort, nehogy az őrvezető helytelenül értelmezze. „Hát akkor majd fejen állunk. Talán ez az állás állana helyesen nekünk. Miminek mindenképpen. Fejre állna, és beállna Északnak!”

– Így kell ezt, katona! Vegye csak egyenesbe a labirintusokat!

Az őrvezető nem jelentette, hogy „értettem”. Mert nem értette, csak sejtette, hogy mit mond a százados. Amikor azt mondja neki, hogy „katona”, akkor nem őt szólítja, hanem csak úgy beszél. A levegőbe. A levegőben pedig sok minden elfér, az is, ami nem egy őrvezetőre tartozik, vélekedett Elek András.

Egész életében hasonlóképpen vélekedett. Élete vége felé ezt többször is megállapította. Elégedett számvetésekben Ellával, fenn Északon, Svédországban, a világ tetején...

Erdei L. Tamás: Egy ragadozó körberajzolása

Lelazulok, óvatlanná válok. Nem veszem észre, hogy hirtelen minden megváltozik körülöttem. Az első csapást fel sem fogom. Egy nagy árnyék vetődik a fejem irányába, valami zuhan, döndül, reccsen, de nem törik. Még nem. Repedések futnak sugárirányban két pontból, ahol az a valami a jégre zuhant. Hatalmas mancsok túl közel a fejemhez, onnan indulnak a repedések. Vajon létezik visszhang a víz alatt? A bőröm észleli először a megváltozott vízfeszültséget, majd a gyomor, a tüdő, a száj. Keserű íz árad szét a legparányibb idegszálaimban is. Az adrenalin lassan csorog a véráramba, aztán hirtelen kirobban. Felgyorsul a szívverésem, levegőfogyasztásom megnő, szétesik a mozgásom. Menekülj, dobolja az adrenalin. A dobhártyámban visszhangzik a lökéshullám. Küzdök a pánikkal. A nagy fehér test utánam lódul. Pontosan felettem fut, lefelé néz, látom a pofáját, a sárga fogait félig nyitott szájában a széles fekete ínnyel, gombszemeit közvetlenül a nedves, kitágult orr mögött – összekapcsolódik a tekintetünk.Tovább

A szerző további cikkeiFiny Petra
Cosmos


– Te jó gyerek vagy, szépen viselkedsz, nem úgy, mint egyesek, akik hát, ugye... – az idős nő a három pontok zsonglőre volt, önmaga félbeszakításának nagy mestere, aki ilyenkor úgy tudott elhallgatni, mintha előttünk feküdne az egyik rosszul viselkedő teteme, sőt az összes általa említett lázadó ember a combunk mellett lenne felravatolozva.

– Maradj is jó, fogadj szót, nem kell annyit gondolkodni, nem azért jár iskolába az ember, hogy esze legyen, hanem hogy...

De én értettem, mire céloz, tudtam jól, hogy a zsigereimben ott zuborog a válasz, mint a szénsav, amikor az ember több üdítőt dönt magába, mint amennyit kellene, és a buborékok löködik-feszítik belülről a gyomor falát, rúgják szét, mint a csecsemő az anyaméhet.

Amikor az eltűnt emberekből beszélt, úgy mesélt róluk, mintha még itt lennének, és nem vesztek volna el teljesen. Ez volt a legkülönösebb az egészben, hogy tudtam, itt vannak valahol, a kertben, a lelkünkben, egy titkos zugban, a reményeinkben, vagy valahol kint az űrben...

Tőzsér Árpád: Ember és kora

Tőzsér Árpád: Nonhumán

Tőzsér Árpád: Midász

Borsik Miklós: Átokkalendárium

Kerber Balázs: Különben


ITT OLVASHATÓ

AKÁRHOGYAN IS NÉZZÜK, MAGYARORSZÁG AZ EGYIK LEGKORRUPTABB

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.09.11.


„Romániában és Bulgáriában vannak olyan folyamatok, amelyek akár egyfajta tisztulással is magyarázhatók, ugyanakkor nálunk azzal takaródznak, hogy néhány embert – így Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt vagy Simonka Györgyöt – beáldoznak, de igazán nagy ügyekhez és kényes szereplőkhöz – Tiborcz Istvánhoz vagy Mészáros Lőrinchez – nem nyúlnak” – mondta a Hírklikknek Nagy Gabriella, a Transparency International uniós ügyekre szakosodott szakértője, akit a napokban kijött OLAF-jelentés kapcsán kerestünk meg. Az EU csalás elleni hivatala az elmúlt négy évet vizsgálva, a strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találta nálunk problémásnak – ez több, mint tízszerese az uniós átlagnak. Emellett az uniós források visszafizetésére javasolt projektek száma alapján összeállított listát is Magyarország vezeti. A Fidesz máris visszafelé mutogat, de hol lehet vajon az igazság?


Az OLAF napokban közzétett éves jelentéséből a többi között megtudhatjuk, hogy a hivatal tavaly 181 vizsgálatot zárt le és 254 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz. Emellett 485 millió euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett ajánlást és 223 új vizsgálatot indított. Tipikusnak mondja a többi között a magyar fülekben is ismerősen csengő fogalmakat: az összejátszást és manipulációt a közbeszerzés terén, valamint a környezetkárosító csalásokat.

Ami konkrétan a magyar ügyeket érinti, mint a Euronews a jelentésből készített összesítésében közzétette: 2015-2019 között a Magyarországon felhasznált felzárkóztatási és agrártámogatások 3,93 százalékát tette ki az OLAF által 43 vizsgált eset alapján javasolt pénzügyi büntetés. Ez több, mint tízszerese a 0,34 százalékos uniós átlagnak és toronymagasan a legmagasabb aránynak számít az összes tagállam között. Az amúgy sokszor a legkorruptabbnak nevezett Romániában és Bulgáriában is csak 0,35, illetve 0,33 százalékos volt ez az arány. Magyarország egyébként már a megelőző két évben is listavezető volt, hasonló aránnyal...

SZEPTEMBER 11-E: A NAP, AMIKOR KIDERÜLT, VÉDTELENEK VAGYUNK A TERROR ELLEN - TIZENKILENC ÉVE OMLOTTAK LE A WORLD TRADE CENTER TORNYAI

NÉPSZAVA
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2020.09.11.



„Egyelőre nem tudjuk, mi történt, de az biztos, hogy valami nagyon szörnyű, pusztító”.


Ezekkel a szavakkal köszönt be a CNN riportere, amikor a csatorna megszakította a műsort, majd élő adásban mutatta a füstben és lángokban álló World Trade Center egyik tornyát. Hamarosan az egész világ rájött, hogy egy döbbenetes tömeggyilkosság bontakozik ki mindenki szeme láttára. A történelem legpusztítóbb és legnagyobb hatású terrortámadásában közel háromezren hunytak el.

A válasz sem váratott magára sokat: 2001. október 7-én Amerika támadást indított Afganisztánban az Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen. Végül 2011. május 2-án egy amerikai kommandó végzett a terroristavezérrel. A történtek alapjaiban változtatták meg a biztonságérzetünket és ma már mindennaposak azok az intézkedések, amelyeket a terrortámadást követően vezettek be. Ezeknek köszönhetően lényegében – ugyan nem teljesen – de kizárható egy hasonló támadás.

„Szeptember 11-én kiderült, védtelenek vagyunk, hogy ha valaki nagyon elszánja magát, sok pénze van és ott tud támadni, ahol nem számítunk rá”

– utóbbit már Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő mondta a Népszavának. Szerinte a történtek után elkezdtünk védekezni a hasonló támadások ellen és ezek óhatatlanul is összeütköznek néha a szabadságjogokkal vagy éppen a demokratikus alapjogokkal. Emiatt sokszor választani kell a kettő között. Szerinte a terrorizmus elleni védekezés is alapjaiban változott meg. Kiemelte a titkosszolgálatok szerepét. A szervek radikális átalakulásokon mentek keresztül az évek alatt és ma már olyan mélységű adatokat cserélnek egymással, amelyek 15-20 évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. 

„Szeptember 11-e után megértettük, hogy a terrorizmus egy komoly fenyegetés és nem fog eltűnni egyik évről a másikra” – vonta le az események konzekvenciáját Gyarmati István...

AZ SZFE DOLGOZÓINAK SZTRÁJKJA MUTATJA AZ UTAT A NER BUKÁSA FELÉ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.10.


Szeretnénk hangoztatni, hogy az SZFE hallgatóinak, vezetőinek és dolgozóinak tiltakozása nem több, mint aminek látszik: az egyetemi autonómia megtartását, visszaállítását követelik. Ha az SZFE megmaradhat annak, ami, nem tervezik a tiltakozás folytatását, nincsenek politikai céljaik és követeléseik. Visszatérnek a munkájukhoz és a mindennapi élethez a NER keretein belül, annak ellenére, hogy az egész Orbán-rendszer ugyanarra a jogtiprásra épül, ami ellen az SZFE ügyében tiltakoznak.


Hamisak tehát az állítások, hogy az SZFE tiltakozása, az épület elfoglalása mögött politikai szándék áll.

Orbán elszámította magát, amikor azt képzelte, hogy ugyanazzal a törvénytelen eszközzel, az “alapítványosítás” hazugságával minden ellenállás nélkül felszámolhatja a civil társadalom minden önállóságát és szabadságát, az oktatás és a tudomány után a kulturális élet autonómiáját is. Nem számított arra, hogy az SZFE hallgatói, tanárai, a művészvilág nem engedi szó nélkül eltaposni magát, és nyakára ültetni egy ideológiai-politikai komisszárt. Orbánnak most azt kellene eldöntenie, hogy úgy tesz, mintha nem is tudott volna erről, mintha semmi köze nem lenne hozzá, és jóságos diktátorként megveregeti a diákok vállát és visszaadja a szabadságukat, vagy Bicskén és Lovasberényben is elrendeli ugyanezt.

Az SZFE dolgozói által meghirdetett sztrájk a legjobbkor tett lépés, és logikus következménye az előzményeknek. Ez pedig attól függetlenül, hogy az SZFE hallgatóinak és dolgozóinak az egyetemi autonómia visszaállításán kívül nincs politikai követelésük, kijelöli a NER megbuktatásának útját és egymást követő logikus lépéseit is. Orbán várhatóan nem enged, mert a meghátrálás másokat is felbátorítana, hogy ezt a primitív játékot visszautasítsák, és megvédjék saját szabadságukat. Ezzel viszont azt kockáztatja, hogy az SZFE precedense megmutatja az utat a NER megdöntésének lépéseihez.

Ezek a lépések pedig a következők: a demokrácia és a törvényesség hamis látszatába bújtatott törvénytelenség kimondása, a hamis látszat elutasítása, az illegális intézkedések miatt a rendszer lépéseinek illegitimmé nyilvánítása. Nagyon fontos, mondhatni, sorsdöntő kérdés az illegitim vezetőkkel való tárgyalás elutasítása. Ezen a ponton szokott megbukni minden törvénytelenséggel szembeni ellenállás. “Nem szabad Vidnyánszkyval tárgyalni.” Ennek örök érvényű jelszóvá kell válnia minden más esetben is. Ha a döntés illegális, a kinevezett új vezetés illegitim, akkor nem szabad velük tárgyalni. Nincs miről tárgyalni, csak a törvényes, alkotmányos állapot helyreállítását lehet követelni...

VILÁGTÜKÖR: ALKALMATLANNAK LÁTSZIK A JOGÁLLAMISÁG ELLENŐRZÉSÉRE AZ EU MÓDSZERE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.09.11.


Brüsszel elvben az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmuson keresztül figyelemmel kíséri a jogállamiság érvényesülését Bulgáriában, de ezt helyi ellenzékiek és az elemzők is alkalmatlannak tekintik, hiszen e mechanizmus jegyében rendre pozitív tartalmú jelentések születnek országukról, miközben a helyzet romlik – írja a Politico. E mechanizmus hatásfokáról vitáztak órákon keresztül az EP egyik szakbizottságában, ahol korábban már a magyar jogállamiság ügyében is számos emlékezetes és parázs vitát tartottak. A FAZ pedig arról cikkezik, hogy hasznot húz a német Rheinmetall a magyar védelmi törekvésekből. A FT egyik szerzője közben kemény német fellépést követel Moszkvával szemben Navalnij megmérgezése miatt – ami elég, az elég. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.


Vera Jourová, az európai értékek tiszteletben tartásáért és az átláthatóság biztosításáért felelős európai bizottsági alelnök sok szemrehányást kapott csütörtökön az európai parlamenti képviselőktől azért, mert igencsak tompított hangon reagál a jogállamiság bulgáriai hiányosságaira – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása.

Pozitív jelentések, miközben a helyzet romlik

Két hónapja tüntetnek tömegek Szófia utcáin. A korrupciós válság felszínre hozta, hogy a bolgár igazságszolgáltatás mennyire átpolitizálódott, illetve túszul ejtették a saját személyes előnyeiket szem előtt tartó oligarchák – vázolja a helyzetet a portál. Mint hozzáteszi, Brüsszel elvben az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmuson keresztül figyelemmel kíséri a bolgár jogállamiság érvényesülését, de ezt az ellenzékiek és az elemzők alkalmatlannak tekintik, hiszen e mechanizmus jegyében rendre pozitív tartalmú jelentések születnek, miközben a helyzet romlik.

Ugyanez a monitoring rendszer van hatályban a másik, szintén 2007-ben csatlakozott EU-tagállam, Románia esetében. E mechanizmusnak a hatásfokáról vitáztak most négy órán keresztül az Európai Parlament polgári szabadságjogi, igazságügyi és belügyi szakbizottságában, a LIBE-ként rövidített testületben, ahol korábban már a magyar jogállamiság ügyében is számos emlékezetes és parázs vitát tartottak.

Arra hivatkozik, viszonylag kevés a jogosultsága

Jourová éles hangon utasította vissza Clare Daly ír szélsőbalos EP-képviselő vádját, miszerint ő Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök cinkosa lenne. Mint a Politico írja, Boriszov ellenfelei szerint Brüsszel és Berlin szemet huny a bulgáriai korrupció fölött, mert a szófiai kormányfő Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Angela Merkel német kancellár kulcsfontosságú szövetségese a kereszténydemokrata szellemiségű Európai Néppártban.

Jourová azonban, aki történetesen liberális politikus, azt hangsúlyozta a vitában, hogy a Bizottság – az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye – viszonylag kevés jogosultsággal rendelkezik abban az esetben, ha valamely tagállamban nem működik a demokrácia „alulról felfelé, illetve felülről lefelé”. Tineke Strik zöldpárti holland EP-képviselő szerint viszont a Bizottság azokat az eszközöket sem használja Bulgáriával szemben, amelyek rendelkezésre állnak – így nem érvényesít költségvetési korlátozásokat, nem indít kötelezettségszegési eljárásokat.

A Politico kitér arra, hogy az Európai Bizottság lát ugyan még mindmáig megoldatlan kérdéseket Bulgáriát illetően – így például azt, hogy a legfőbb ügyésznek ellenőrizetlen a hatalma –, mégis fel akarja számolni a Bulgária és Románia esetében alkalmazott ellenőrzési mechanizmust. Helyette viszont be kívánja vezetni azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen úgynevezett jogállamisági jelentéseket készít majd minden egyes uniós tagállamról.

Hasznot húz a magyar védelmi törekvésekből

A Rheinmetall cég hadiipari részlege hasznot húz abból, hogy számos NATO-tagország törekszik a bruttó hazai termék, a GDP 2 százalékát elérő védelmi kiadási szint elérésére – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung annak kapcsán, hogy Magyarország 218 darab Lynx típusú páncélost rendelt a düsseldorfi székhelyű cégtől, és ezzel befutott a NATO-, illetve EU-tagállamok közül az első megrendelés erre az újonnan kifejlesztett páncélosra.

A beszerzési csomag része a harcjárművek mellett kilenc támogató jármű megvásárlása, valamint kiképzés biztosítása szimulátoron, illetve pótalkatrész-ellátás és karbantartás is. A szerződés a Rheinmetall tegnapi közlése szerint több mint kétmilliárd euró összértékre szól. A Lynx páncélosok előállítására a cég Magyarországgal közös vállalkozást hoz létre. Az első 46 páncélost még Németországban gyártják, és 2023 elejéig szállítják le, a fennmaradó 172 harcjárművet azonban már Magyarországon fogják előállítani.

Ami elég, az elég

Végül röviden megemlítjük, hogy mindeközben a Financial Times című londoni lap olyan cikket közöl, amely kemény német fellépést sürget Moszkvával szemben. Constanze Stelzenmüller, az amerikai Brookings Intézet vezető kutatója vendégkommentárjában azt írja: Alekszej Navalnij megmérgezése csak a legutóbbi felháborító eset, amely határozott válaszért kiált.

Az EU soros elnökségét ellátó Németországnak most az élre kell állnia, és ki kell mondania, hogy ami elég, az elég – vélekedik az elemző, és felhívja a figyelmet arra: az orosz ellenzéki politikus elleni akció idején történelmi jelentőségű tiltakozás zajlik Belaruszban, és emellett Oroszországban küszöbön állnak – most vasárnap esedékesek – a regionális választások.

„BONYOLÍTJA A DOLGOT, HA A HAZA NEM LEHET ELLENZÉKBEN” – BRÓDY JÁNOS ALBUMPREMIER

HVG ONLINE
Szerző: BI
2020.09.11.


Gáz van, babám! címmel jelenik meg vasárnap Bródy János nyolcadik szólólemeze. A dalok szokás szerint a körülöttünk lévő világról, a társadalomról, az országról mutatnak be egyfajta keserédes tükröt – inkább keserűt, mint édeset. Kiről szól az Akit a hazája nem szeretett című dal? Bizonytalan múlttal hogyan képzeljük el a jövőt? Miért nem lehet válasz Az én országom a kormányzati plakátkampányra? A dalokat a szerző kommentálja, és már meg is hallgathatjuk.

„Mostanában ritkán van olyan érzésem, hogy egy szebb jövő felé tartunk, de a reményt soha nem szabad feladni. Igyekszem úrrá lenni a depresszióm felett, és ez a dalokban néha sikerül. Egyébként szomorúan figyelem, hogy hazánk kompországa egyre inkább távolodik a nyugati partoktól, ahol 2004-ben látszólag kikötöttünk, de abban bízom, hogy ezt az új generációk nem fogják tétlenül tűrni” – mondja lapunknak a rengeteg elkeseredést, dühöt, de azért itt-ott némi optimizmust is sugalló album mögött megbúvó érzéseiről Bródy János, aki azt is hozzáteszi, hogy

a gondolat pesszimizmusra hajlik, a cselekvés mindig optimizmust sugall. Minimum azt, hogy talán érdemes még dalokat írni...

ELHALLGATTATNÁK A KLUBRÁDIÓT: „INTELLEKTUÁLIS CSŐD” – KOMMENTÁLTA A DÖNTÉST ARATÓ ANDRÁS

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.09.11.


Már az NMHH honlapján is megjelent, hogy 2021. február 14-től lejár a Klubrádió frekvenciaengedélye, amit az állami médiaszerv nem kíván meghosszabbítani, a frekvenciára pályázatot írnak ki. Az évtizede egyetlen ellenzékinek számító rádió tulajdonosát, Arató Andrást kérdeztük a megdöbbentő hírről s arról, hogy elnémul-e a rádió.


- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa szerint a Klubrádió most lejáró médiaszolgáltatási jogosultsága alatt több alkalommal is megsértette a médiatörvényt, és emiatt különböző jogkövetkezményeket alkalmazott a médiaszolgáltatóval szemben – állítja a szervezet közleménye. Ennek értelmében az a döntés született, hogy a rádió 2021. február 14-én lejáró jogosultságát nem hosszabbítják meg, a rádió kérelme a hosszabbításnak nem tesz eleget, pályázatot ír ki a Budapest FM 92,9 MHz-es közösségi rádiós frekvenciára. Mi vár Önökre és ránk hallgatókra február 15-étől?

- Úgy döntöttek, hogy a törvényes kérelem ellenére nem hosszabbítják meg a rádió frekvenciáját, mint ön is említette. A hivatkozásuk azt sejteti, mintha törvénysértések sorozatát követte volna el a rádió 19 éves működése alatt, elég csak arra hivatkozni, hogy soha, semmilyen számottevő büntetésben nem volt részünk. Tehát ha az állításuk igaz lenne, annak már lett volna nyoma...

A SZÜLŐKNEK KÜZDENIÜK KELL A TESZTEKÉRT, A KONTAKTKUTATÁS LASSÚ, A PROTOKOLL ÁTLÁTHATATLAN

24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2020.09.11.


Az érintett diákoknak, szülőknek, tanároknak és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sem egyértelmű, milyen protokoll alapján helyeznek karanténba, küldenek haza vagy tartanak az iskolában olyan osztályokat, ahol az egyik pedagógus vagy tanuló igazoltan koronavírus-fertőzött.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb rendelete szerint már csak az Oktatási Hivatal dönthet egy-egy intézményben a rendkívüli szünetről (míg a digitális oktatást az operatív törzs rendelheti el), így ahol felüti a fejét a fertőzés, ott az intézmény igazgatója legfeljebb néhány napra tud elrendelni szünetet, ha szükségesnek látja.

A tanév kezdete óta eltelt tíz napban lapunk összesítése alapján több mint harminc iskolában kellett valamilyen intézkedést hozni a betegség miatt. A karanténba helyezett oktatókat és gyerekeket viszont csak nagy küzdelem árán tesztelik le ingyen, így sok esetben jobb híján a szülők végeztetik el a mintavételt – már ha anyagi helyzetüknek köszönhetően megtehetik...

SZABAD PRÉDA LESZ A KLUBRÁDIÓ FREKVENCIÁJA

NÉPSZAVA
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.09.11.


„Ismételt jogsértésekre” hivatkozva nem hosszabbított használati jogot a Médiatanács, jövőre a Klubrádiónak is pályáznia kell saját hullámhosszára.


„Törvényi kizáró ok” miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa nem újította meg a Klubrádió Budapest 92,9 MHz frekvenciára szóló jogosultságát, és megkezdte a pályázati eljárás előkészítését – jelentette be pénteki közleményében a Médiatanács. 

Harcolhatnak a saját hullámhosszukért

A szervezet a Klubrádió szolgáltatójának „ismételt jogsértéseivel” indokolta a döntést, bár azt nem fejtették ki, mit értenek ezalatt. Mint írták, „a rádió hétéves működése során több alkalommal megsértette a médiatörvény rendelkezéseit”, az ezek miatt kirótt bírságokat pedig mindig tudomásul vették és befizették a bírságösszegeket is. A tanács szerint ők nem is járhatnának el másképp, a médiatörvény szerint ugyanis „a médiaszolgáltatási jogosultság megújítását kizáró ok, ha a médiaszolgáltató a működése során a médiatörvény rendelkezéseit ismételten vagy súlyosan megszegi.” 

A döntés szerint a Klubrádió frekvenciája 2021. február 21-e után újra megpályázható lesz, és a rádió szolgáltatója is indulhat majd a saját korábbi hullámhosszára kiírt tenderen.

19 év után a civileknek is menniük kellett


A Médiatanács hasonló okra, ismételt jogsértésre hivatkozva vonta el tavaly az ország legnagyobb civil nonprofit adója, a Civil rádió frekvenciahasználati jogát is is, 25 év után. A civilrádiósok szerint olyan apróbb hibákért marasztalták el őket korábban, és büntették őket 100 ezer forintra, mint hogy nem megfelelő arányban sugároztak hazai és külföldi zenét.

„… a törvény betarthatatlan. A magyar zenei piac egyszerűen nem termel annyi zeneszámot, hogy folyamatos változatos kínálatot biztosítsunk belőle, de abszurd módon, ha egy magyar kamarazenekar előadásában Kodály Psalmus Hungaricusát sugározzuk, az sem számít magyar zenének, mert a címe nem az”

– mondta akkor Népszavának Tóth Mónika, a Civil Rádió munkatársa. Lapunk megkereste az ügyben a Klubrádiót, szerettük volna megtudni, hogy mik a Médiatanács által emlegetett jogsértések, és mi a rádió véleménye a tanács döntéséről. Hardy Mihály, a rádió főszerkesztő-helyettese visszahívást ígért az ügyben. Ha megismerjük a Klubrádió álláspontját, frissítjük cikkünket...

UNIÓS TÁMOGATÁSSAL ÚJRABURKOLJÁK A KORMÁNY ÁLTAL KITŰZÖTT JÖVŐBE VEZETŐ NEMZETI UTAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.09.10.


...Az úgy van, hogy aki teheti, az elviszi a kölykét innen, az imádságos iskolából. És a pártszolgálatosok tehetősek. Elviszik. Közpénzből rittyentett magániskolába. Vagy a librálbolsevikkommunistaateista nyugati (pláne svájci) fertőbe, hogy a keresztény tejen cseperedett kisded, keresztény bölcsiben/oviban engedelmesre gyúrt szervezete annyi immunanyagot termeljen, hogy ne legyen allergiás, ha a családi hagyománytól eltérően a természet ajándékaként nem közpénzzel van tele időnként a pelusa.

Itt meg Bütyökfalván, ha kicsi a maradványgyerek létszám az iskolában, akkor a csóri rajkókkal, az autista Danival, a BMT-s Zsoltival, meg velem kezelik a tanulólétszámot. Ha például kevesen maradnak a hatodikban, akkor mi is maradunk: bukta. Ha kevés a létszám hetedikre, akkor felokosodunk, mint az idén. Bizony ám: HETEDIKES (állítólag, de ne vegye fixre!).

Azt is jó ha tudja kend, hogy nem csak szavazni hozatta közpénzen az állam a román/ukrán stb. diktatúrával feltétlen engedelmességre kiképzett famulusait, hanem alattvaló kezelésre is. Az import egyházi tanítók/papok adják tovább nekünk az ott szerzett készségszintű tudásukat. Engedelmesek. Nem is pályáznak a ránk ígért 500 ezres kezelési költségre. Minek? Mindenük van, ami nekünk volt. Nem jól mondom. Helyesen: ami a miénk volt.

Azt meg a dédi mama látja a rossz szemével, hogy a népet – a szülőszobától a temetőig – belepaszírozzák az államegyházak feneketlen iszákjába. És az egyházi humánerőforrás kezelés és forgalmazás garantáltan nem libernyák, viszont költséges, mert a püspöki rezidencia fenntartás is beletartozik, fix und fertig. Stadionostul, üdülőstül az ostyasütőig. De a nagyi szerint a folyamatot a dédi nem is a szemével látja. De ha nem a szemével látja, akkor mivel?

A nagyi szerint ne ezen rugózzak. Hanem örüljek, hogy uniós támogatással újraburkolják a kormány által kitűzött jövőbe vezető nemzeti utat. Mert a magyar ellenzék kikönyörögte Brüsszelben, hogy ezentúl a civil szervezeteknek is nyomják a lóvét. (Ne kapkodjon kend hebehurgyán! Nem! Az Iványi-féle MET csak eddig volt nem egyház, hanem civil. Ezen túl nem is egyház, nem is civil, csak van! Éppen hogy csak van, de van. Kezelik is rendesen. Lábbal.)

Viszont jövőre már nem csak a Békemenet, hanem a Mária Út Közhasznú Egyesület zarándoklata is vadiúj, uniós finanszírozású térköveken flangálhat. És a mesterséges intelligencia hordozói a műcivilkurázsi műkereszténység oltárára cipelésétől megfáradva a mű kovácsoltvas padokon terpeszkedve gyönyörködhetnek a mű kovácsoltvas virágtartókba művirágot dugdosó, vélelmezhetően még vegetáló közmunkások sokszínű valódi duris gönceibe, amelyek az Európai Néppárt bársonyfüggönyének takarásában, a multinacionális tőke rongyrázásának köszönhetően – de mosás és vasalás kezelési utasítás nélkül – kerültek a nemzeti divatdiktátor portfóliójába.

Bütyökfalva, 2020. szeptember 10.

Mirtill

MIT HOZOTT AZ AUGUSZTUS? INKÁBB MIT VITT! - EZ NEM A KÖTVÉNYALAPOK IDEJE

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.11.


Augusztusban emelkedtek a hazai állampapírpiaci hozamok, így a kötvényalapok árfolyamai többnyire csökkentek. Az éves hozamok a rövid kötvényekbe fektető alapoknál nulla százalék körül alakulnak, míg a hosszú kötvényekbe fektetőknél mínuszba csaptak át.

Augusztusban emelkedtek a hazai állampapírhozamok. A hozamgörbe elején és a legvégén pár bázispont, de a közepén, az ötéves szegmensben 30 bázispontot meghaladó mértékű volt a növekedés. Ehhez külső és belső tényezők is hozzájárultak. A nemzetközi folyamatokat tekintve azt láthattuk, hogy a befektetők aggódni kezdtek a rohamosan emelkedő adósság és a megugró költségvetési hiányok miatt. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

Az állampapírhozamok az USA-ban és az eurózónában is emelkedtek, leginkább a hosszú lejáratokon. A Fed elnökének iránymutatása szerint a kamatok tartósan alacsonyak maradnak majd, a jegybank eltűr egy magasabb inflációs pályát is, ami meredekebb hozamgörbét eredményezett – áll az OTP Alapkezelő havi portfoliójelentésében...

A BUDAPESTI VÁROSHÁZA TÉREN NYITOTTA MEG KAMPÁNYÁT A KÖZVÉCÉKÉRT A VÁROS MINDENKIÉ CSOPORT

MÉRCE
Szerző: BERNÁTH LACKÓ
2020.09.11.


Sajtótájékoztatón jelentette be A Város Mindenkié (AVM) csoport a közvécékért folytatott kampányuk őszi indulását csütörtökön a budapesti Városháza téren. A sajtótájékoztatón az aktivisták bejelentették, hogy mindenki számára elérhető ingyenes, akadálymentes közvécéket szeretnének a fővárosba.

A legtöbb állampolgárral egyetértésben azt szeretnénk, ha
itthon is 

megfelelő mennyiségű és minőségű, mindenki számára elérhető közvécé működne.

– fogalmaztak közleményükben.

Az AVM augusztus elején a budapesti városvezetéshez fordult, hogy rendezze a közvécék évtizedek óta fennálló problémáját, miután 2017-ben is nekifutottak már egyszer a kérdésnek, de akkor sem a városvezetés, sem a Belügyminisztérium nem foglalkozott érdemben az üggyel.

Azonban a szervezetnél jelenleg bizakodóbbak, mert ahogy említik, Karácsony Gergely 2019. őszén megválasztott budapesti főpolgármester is beemelte programjába a nyilvános mosdók ügyét.

Ezt nyomatékosítandó az AVM petícióval fordult a jelenlegi főpolgármesterhez és a kormányhoz. Követelésük, hogy az illetékes minisztérium foglalja törvénybe a nyilvános vécék fenntartásának kötelezettségét, valamint hogy Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest Főváros főpolgármestere, Karácsony Gergely, míg a probléma jogszabályi szinten nem kerül orvoslásra 150 akadálymentesített, ingyenes, használható – kerületenként arányosan elosztott– nyilvános vécét létesítsen...

ATTILA VEZÉR – SZÍNHÁZI KALANDOZÁSOK BEREGSZÁSZTÓL A BARIKÁDIG

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.09.10.


A Kossuth-díjas színházrendező, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezője, az Emmi döntés-előkészítő testületének, a Színházművészeti Bizottságnak, valamint a Magyar Teátrumi Társaságnak az elnöke, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának rektori tanácsadója, az MMA alapító tagja, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetője, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egymilliárd forintos Déryné Program irányítója, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondja: építeni akar, nem rombolni. Az SZFE Vas utcai épületébe mégsem tud bejutni, mert a kapukat bezárták előtte az intézményt elfoglaló diákok. Vidnyánszky Attila pályaképében azt az utat próbáljuk megmutatni, amely Beregszásztól az elbarikádozott egyetemig vezette.


„Végig azt hittem, hogy tudunk együtt dolgozni” – mondta az M5 Híradónak augusztus 31-én Vidnyánszky Attila, miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusától minden jogot megvont. Vagyis nem jelölhetnek rektort, nem szólhatnak bele, ki mit tanítson, de az intézmény költségvetésébe sem. Az SZFE vezetősége ezután lemondott, és több tanár is távozott. A diákok pedig elbarikádozták magukat az SZFE Vas utcai épületében, ahová csak a 155 éves egyetem polgárai léphetnek be. Vidnyánszky Attilát és grémiumának tagjait viszont nem tekintik ott polgárnak, sokkal inkább romboló szándékkal jött hódítóknak, a NER honfoglalóinak.

Vidnyánszky Attila másnap az ATV Egyenes beszéd című műsorában elismerte, hogy bár megfosztották a szenátust minden jogától, mégsem érti, minek ez a balhé, és miért nem ülnek le vele megvitatni az iskola jövőjét. Tán érdemes lett volna megkérdezni tőle: vajon kiknek kellene vele vitatkozniuk? Akiktől megvont minden jogot? Akiknek nincs lehetőségük ellentmondani, legfeljebb bólogatni? Vidnyánszky azt is előadta az ATV-ben, hogy ő a nemzeti, keresztény gondolkodást szeretné bevinni az SZFE-be. „Mert eddig ez nem volt ott jelen.”

NEM RITKA, HOGY TÖBB SZÁZ KILOMÉTERT UTAZÓ, HULLAFÁRADT MENTŐS MEGY KI TESZTELNI

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2020.09.11.


Olvasónk koronavírus-fertőzésének és tesztelésének történetéből kirajzolódik, milyen problémákkal küzd a népegészségügyi rendszer a második hullámban: a mentők túlterhelve rohangálnak, a rendőrök küzdenek a kontaktkutatás és a hatósági karantén ellenőrzésnek extra feladataival, a járványügy pedig köddé vált.


Augusztus végén sokkal gyorsabb ütemben kezdett el terjedni a koronavírus Magyarországon, mint tavasszal: a második hullám során a betegség egyelőre nem zárt intézményekben szedi áldozatait, hanem jellemzően a fiatalok adják tovább egymásnak. Mivel a kormány nem akar újra kijárási korlátozásokat bevezetni, a tesztelésnek és a kontaktkutatásnak kellene a védekezés homlokterébe kerülnie, azonban úgy tűnik, hogy erre nem készült fel a járványügyi és az egészségügyi rendszer.

Olvasónk, Ákos esete is ezt bizonyítja, aki egyike azoknak, akik felhívásunkra jelentkeztek – a beérkezett történetek közül a napokban többet is feldolgozunk...

SZENNYEZÉS ÉS SZEGÉNYSÉG HOZZA A HALÁLT MAGYARORSZÁGON

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.09.11.


Környezetszennyezés miatt, különösen sokan halnak meg Magyarországon – áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szeptember 8-án publikált jelentésében. Az is kiderül belőle, hogy hazánkban a legsúlyosabb helyzetet a légszennyezés okozza, a rossz minőségű levegő miatt évente 12-16 ezer ember hal meg. Míg az Európai Unióban a levegő- és zajszennyezés, a rossz minőségű víz és a vegyi anyagoknak való kitettség az összes halálozás 13 százalékáért felelős, Magyarországon ez a szám 17-18 százalék. Annak ellenére, hogy tíz éve már kötelességszegési eljárás folyik ellenünk a szálló por mennyiségére vonatkozó uniós szabályozás be nem tartása miatt, a kormány nem nagyon tesz lépéseket azért, hogy ez megszűnjön. Minderről Jávor Benedekkel, volt Európai Parlamenti képviselővel, Budapest brüsszeli képviseletének vezetőjével beszélgettünk.



Az Egészséges környezet, egészséges életek: a környezet hatása az egészségre és jóllétre Európában című jelentést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség két napja, szeptember 8-án adta ki, de 2012-es adatokra hivatkozik. Miért?

– A jelentést valóban két napja publikálták, de maga a munka 2019-ben elkészült, csak a járvány miatt elhúzódott a nyilvánosságra hozatala. Hogy miért 2012-es adatokkal dolgoztak? Mert nem voltak olyan frissebb adatok, amelyek minden tagállamban teljes körűen megvoltak. Ám, ha azt kérdezné, a nyolc éves adatsorok valóban a legmegfelelőbbek-e, azt válaszolnám, azok az információk, amikre hivatkoztak, sajnos az elmúlt években nem változtak radikálisan sem a levegő, sem a vízszennyezés területén, és a klímaváltozáshoz köthető hatások, a vegyi anyag kitettség csak rosszabb lett...

SZABAD SZEMMEL: PUTYIN ÉS ORBÁN KÉZ A KÉZBEN KÜZD EURÓPA ELLEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.11.


Reuters
 

A cseh kormányfő megtorpedózta azt a lengyel kezdeményezést, hogy a V4-ek mai csúcsértekezletére hívják meg a belorusz ellenzék vezérét. Babis, bár sürgeti Minszktől az elnökválasztás megismétlését, elsietettnek tartaná a lépést. Szerinte a Visegrádi Csoportnak össze kell hangolnia politikáját az EU álláspontjával, és ha vendégül látnák Tyihanovszkaját, azzal csupán a fehérorosz propaganda kezébe adnának muníciót, így kontraproduktív lenne a gesztus. Arra is hivatkozott, hogy a házigazda lengyelek túl későn rukkoltak ki az ötlettel.

Ettől azonban még a mai varsói tanácskozás fő témája Belarusz lesz, mert a négyek nyomást akarnak gyakorolni Brüsszelre, hogy az tegyen többet Fehéroroszországért. A jelentés hozzáteszi, hogy Lengyelország civakodik az EU-val a jogállamiság miatt, ám a Morawiecki-kabinet szívesen fényezi magát regionális keretekben. Tyihanovszkaja a héten Varsóban járt és többször is együtt szerepelt a miniszterelnökkel nyilvános eseményeken.

Economist

A vezércikk azt hangsúlyozza: nem szabad megengedni, hogy Putyin beszippantsa Belaruszt, mert Lukasenko az orosz segítségért cserében ki akarja árusítani országát. Az elemzés idézi az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszejevicset, aki kijelentette, hogy előbb ellopták az országot, most pedig a karhatalom a legjobbakat viszi el azok közül, akik tiltakoznak a pofátlanul elcsalt választás ellen. Így Kolesznyikovát, aki az ellenállást irányító női trióból egyedüliként maradt odahaza. Az autokrata államfő azonban nem hajlandó párbeszédre, inkább orosz kollégájával tárgyal. Az pedig támogatja, miközben saját kihívóját, Navalnijt megmérgezték.

A Kreml jóváhagyta a választás eredményét és rábólintott az erőszakra is. A Nyugat ugyanakkor megosztott, reakciója lassú és gyengécske. Úgy tűnik, hogy a németek és a franciák adnak Putyin figyelmeztetésére és távol tartják magukat a viszálytól. Az EU még nem döntött a szankciókról. Pedig Merkel Navalnij ügyében nagyon is keményen nyilatkozott. Még az Északi Áramlat 2 megépítésének törlését is kilátásba helyezte.

Az uniónak egységes hangon és hangosan kell megnyilvánulnia. Putyin persze nem akar csapatokat küldeni, célja az, hogy elmélyítse az integrációt a szomszédos állammal, vagyis kézbe kaparintsa a kulcsfontosságú védelem, belbiztonság és bizonyos gazdasági területek ellenőrzését. Cserében Lukasenko később kaphat valamilyen névleges posztot Moszkvában. Azaz a puha Anschluss rajzolódik ki. De ez pont annyira elfogadhatatlan volna, mint a Krím megszállása.

A beloruszok felébredtek és nem kívánnak Oroszország alárendeltségébe kerülni. A tüntetések folytatódnak és a részvevők megérdemlik a támogatást. Brüsszelnek Lukasenko és pribékjei ellen kell megtorló intézkedéseket hoznia. Továbbá egyértelművé kell tennie, hogy bármit is ír alá Putyinnal az elnök, az érvénytelen, mert hiányzik hozzá a nép felhatalmazása. Nem szabad elfogadni egy olyan egyezséget, amelyet egy kétségbeesett önkényúr hoz tető alá. Odadobná saját országát, csak, hogy mentse a saját bőrét.

FT

Németország kedvező helyzetben van, hogy a keményebb uniós válasz élére álljon Oroszországgal szemben. Ezt hangsúlyozza az amerikai Brookings Intézet elemzőjének vendégkommentárja. Konstanine Stelzenmüller úgy véli, hogy határozottan kell reagálni, mert a Navalnij elleni merénylet csak az utolsó eset az egymást követő gyalázatos cselekedetek sorában. A gyilkossági kísérlet persze holtpontra juttatta a Nyugat és Moszkva viszonyát. Berlin ugyanakkor nehéz kérdésekkel szembesül, mind odahaza, mind az EU-ban, miután Európa messze nem egységes.

A három balti köztársaság és Lengyelország ellentmondást nem tűrő fellépést sürget, míg Magyarország, Olaszország és Franciaország szívélyesebb kapcsolatokat ápol a Kremllel, a szankciók feloldása, illetve az együttműködés újraindítása mellett érvel. Ám nagy hiba volna, ha Brüsszel engedne a vitában. Hiszen nemigen lehet kétséges, hogy Navalnijt a legfelső orosz vezetés tudtával, illetve hallgatólagos engedélyével akarták eltenni láb alól.

Úgyhogy a németeknek most át kell venniük a vezetést és ki kell jelenteniük, hogy ami sok, az sok. Merthogy az orosz vezetés cinikus módon a Nyugatnak is üzent. Nevezetesen azt, hogy bármit büntetlenül megtehet, és nem állíthatja meg senki. Célja, hogy megalázza és megbénítsa a vetélytársakat, fájdalmasan és nyilvánosan. Úgyhogy Berlinnek haladéktalanul menedéket kell nyújtania az orosz ellenzéki politikusnak és fel kell függesztenie az új gázvezeték munkálatait. Az EU-nak pedig fényt kell derítenie az illegális pénzmozgásokra, korrupciós ügyekre, amelyek Moszkvából indulnak, egyben segítenie kell rendbe hozni az Ukrajnán át húzódó vezetéket. Hosszabb távon pedig a megújuló energiaforrásokra kell építenie.

A párbeszéd helyett ez az a nyelv, amit a Kreml megért.

Die Presse

Putyin és Orbán kéz a kézben küzd Európa ellen. Ezt emeli ki kommentárjában Káncz Csaba, szabadúszó magyar külpolitikai újságíró, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök a nyugati szövetség sírásója, amihez időnként támaszkodik az orosz elnökre, időnként nem. A Nyugat-Balkánon pedig az orosz érdekek kijárója, emberei jelenleg terjesztik a térségben a Moszkva által terjesztett álhíreket, ami szembemegy a transz-atlanti érdekekkel. Legszívesebben titkosszolgálati eszközökhöz folyamodik, legyen szó arról, hogy ki kell csempészni Gruevszkit Macedónából vagy akár arról, hogy addig független sajtóorgánumokat vásárol meg Szlovéniában és Észak-Macedóniában.

Hogy a magyar külpolitika elvesztette határozott irányvonalát, az összefügg azzal, hogy a hazai ellenzék bizonytalan, ezért nem tud megálljt parancsolni a korrupt politika téves döntéseinek. Orbán szélsebesen egypártrendszerré alakítja át az országot és egyre több demokratikus elvtől szabadul meg. Szerinte feloszlik a NATO és az EU is, erre készíti fel rendszerét. Egyben – Putyinhoz és Erdoganhoz hasonlóan – azt ígéri a híveknek, hogy helyreállítja a nemzet korábbi nagyságát.

Az elmúlt években túlfűtött és paranoid jeleket mutató kampány keretében átformálta az országot, a népet pedig elhülyítette. Leplezetlenül azonosul a Kreml ideológiájával, aminek alapja az, hogy a Nyugat gyenge és a végét járja, ráadásul megtámadta a liberalizmus és a Felvilágosodás rákos betegsége. Márpedig ebben a helyzetben szerinte erős vezető szükséges. Azaz a magyar kormány ismét a korszerű világ ellen fordul. Az ilyesmi azonban szörnyű következményekhez vezetett a múlt évszázadban is.

Politico

Kemény fogadtatásban részesült az uniós értékekért és az átláthatóságért felelős biztos az Európai Parlament Igazság- és Belügyi Bizottságában, mert a képviselők élesen bírálták, hogy Brüsszel milyen elnéző Bulgáriával, noha az vastagon megsérti a jogállamiságot. Jourová jó egy órán védekezésre kényszerült, sőt, kifejezetten megbántódott, amikor azt hányták a szemére, hogy bűnrészesség terheli a hatalmas bolgár korrupcióért. Az országban már két hónapja tüntetéseken követelik az anyagi visszaélésekkel és oligarcha-kapcsolatokkal megvádolt Boriszov miniszterelnök lemondását és a tiltakozók erősen nehezményezik, hogy az EU becsukja a szemét a visszaélések láttán.

Mert ugyan az ország – Romániával egyetemben – különleges megfigyelés alatt áll az unió részéről, csakhogy az ellenzék és elemzők szerint az időről időre kiadott jelentések rózsaszínre festik a képet, miközben a helyzet csak egyre romlik. Szerintük ennek az az oka, hogy a kormánypárt az EPP tagja, ezért von der Leyen és Merkel fontos szövetségese az európai színtéren. Jourová azonban arra hivatkozott, hogy Bizottság nem sokat tud tenni, ha egy tagállam olyan súlyos gondokkal küszködik, mint Bulgária. Ám egy holland képviselő emlékeztette arra, hogy lehetne korlátozni az uniós támogatásokat és kötelezettségszegési eljárás is indítható. Ám Brüsszel inkább arra készül, hogy beszünteti az eddigi megfigyelési eljárást, mert már ebben a hónapban napvilágot lát a kitalált új rendszer keretében az első jogállami összefoglaló.

NZZ

A svájci lap is úgy tudja, hogy az Európai Parlament be akar keményíteni a jogállami klauzula ügyében, noha a vita miatt késik a kifizetés a gazdasági mentőalapból és kérdéses továbbá, hogy életbe léphet-e január elsején az új, hétéves költségvetés. A gond az, hogy az állam- és kormányfők júliusban elnagyolták azt a javaslatot, amely a demokratikus normák betartásától tenné függővé az uniós támogatásokat. Magyarország és Lengyelország pontosan csak azért szavazta meg az indítványt, mert annak megfogalmazása meglehetősen ködös. Ha most szigorítanak rajta, vagyis tényleg egy szankciós mechanizmus alapjául szolgálna, akkor vétó fenyeget Budapest és Varsó részéről.

Másfelől az EP-képviselők nagy többsége egyelőre nem hajlandó lenyelni a békát, mondván, hogy a közösség nem pénzkiadó automata vagy bólogató jánosok gyülekezete. És be is tudnak tenni a kialkudott egyezségnek. Viszont hatalmas a nyomás rajtuk, hogy ne gátolják a nagy nehezen tető alá hozott kompromisszumot. Így az valószínű, hogy heteken át húzódik a vita és csak novemberben vagy decemberben születik meg a megállapodás. De a tagállamok immár nem tudják megkerülni Strasbourgot, az viszont aligha viszi töréspontig a kérdést. 

Guardian

Közép-Európa elkerülte a legrosszabbat a koronavírus első hulláma során, de most nem túl jók a kilátásai, amikor ismét támad a kórokozó. Magyarország úgy reagált, hogy lezárta a határokat, amit azonban egyes európai vezetők kifogásoltak, mert úgy ítélik meg, hogy az nem különösebben hatékony és ellenkezik a schengeni kötelezettségvállalásokkal. De a lépés megdöbbentette a magyar idegenforgalom jó pár szereplőjét is.

Csehországban a megbetegedések száma rekordot döntött, ám Babis kormányfő mégis beszólt a WHO-nak, hogy az ne ugráljon, miután az ENSZ-szervezet aggályait fejezte ki, mert a cseh hatóságok hírek szerint vissza akarják fogni mind a tesztelést, mind a kontaktkutatást, mondván, hogy az új esetek közül nagyon sok tünetmentes. A V4-ek korábban büszkélkedtek azzal, hogy náluk nem sokat fertőződtek meg, ám most igencsak küszködnek, hogy feltartóztassák az újabb hullámot, amely keményebbnek ígérkezik, mint az első.

EGYELÉS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.11



Az egyelés – és mert csudálatos a nyelvünk –, más vidékeken fiókolás vagy fattyazás kertészeti művelet, amely során növényeink egy részét megöljük, hogy a többi, az amúgy is életképesebbek, strammabbak jobban fejlődjenek. Ők kapnak aztán minden földi jót, a napnak sugárát, vizecskét és tápanyagokat, dúsulnak és gyarapszanak, míg a halálra ítéltek szemétre kerülnek, vagy fölzabáltatjuk őket az állatokkal. Gazda szeme hizlalja a jószágot, gazda keze gyilkolja le őket, akinek nincs semmije, az annyit is ér, illetve senkit nem hagyunk az út szélén.

Dehogynem.

Vészekkel terhes időket élünk, a jódógos, jómunkásemberek veszítik el az állásukat sorra, pedig a kedves vezető nem győzi pénzzel tömni a magyar tőkésosztályt, akik a cimborái. A válság címén milliárdokat tesz a zsebükbe, hogy foglalkoztassák a jódógos jómunkásembereket, de azoknak eszük ágában sincs az ilyesmi, következésképp nő a munkanélküliség. A munkanélküliek munkanélküli ellátást nem nagyon kapnak, ha szerencséjük van, három hónapig, utána a hatalomtól – ami maga Orbán – föl is fordulhatnak az út szélén vagy a közepén, egyre megy.

Kikerülnek a rendszerből, nem mutatja őket a statisztika, és lehet mellett döngetni a munka alapú társadalom teljes foglalkoztatásáról. Aki szegény, az a legszegényebb, akinek nincs állása, nincs pénze, akinek nincs pénze, nem fizet tb-járulékot. Aki nem fizet tb-járulékot, Neriában megdöglik. Eddig ha ugyan új csípőre nem is volt jogosult, de, ha a kátyús járdán kitörte a lábát, begipszelték neki. Januártól nem. A sürgősségi ellátás eddig ingyen volt, jövőre meg kell fizetni, vagy, ha tudod, hogy nem lesz rá pénzed, megmondod, s akkor ellátatlan maradsz.

Járkálhatsz törött lábbal.

Élvezheted a sztrók minden örömét, feredőzhetsz az infarktus gyönyöreiben, ha nincs pénzed, fölfordulsz. Az orvosnak kötelessége tájékoztatni a beteget vagy a hozzátartozóját, hogy mennyibe kerül majd az ellátás, amelynek összegét utólag, a NAV számlájára köteles befizetni a beteg. A mókás nevű Emberi Erőforrások Minisztériuma, élén a tízparancsolattal gyógyító Kásler sámánnal még augusztus végén adott ki rendeletet arról, hogy a a sürgősségi ellátásért is fizetnie kell annak, akinek nincs érvényes tajszáma.

Ez nem egyéb, mint a társadalom egyelése – fiókolása vagy fattyazása –, amikor a satnyábbakat fölzabáltatjuk az állatokkal, hogy a többi gyarapodhasson. Adjuk a milliárdokat a cimboráknak, a többit belerúgjuk az árokba. Ez a rendelet a hajléktalanok, nincstelenek, a frissen lecsúszottak, egyre, többünk, nagyon sokunk endlösungja. Ez a nemzeti, keresztény Magyarország nemzeti keresztény kormánya, amely voltaképp halálra ítéli a legelesettebbeket: akinek nincs semmije, az annyit is ér. Szó szerint vehetjük immár Lázár elszólását, minden kiderült...