CSÁNYI SÁNDOR A SZÍNMŰVÉSZETIS DIÁKOKRÓL: EGÉSZEN LENYŰGÖZŐ, AHOGY ŐK CSINÁLJÁK

MAGYAR NARANCS
Szerző: NARANCS.HU
2020.09.10.

A színész kiállt az egyetemen tanító tanárok és a tüntető diákok mellett.

Csányi Sándor egy Facebook-videóban emelt szót az "egyetemen tanító tanárok és diákok védelmében".

Az egyetem elleni lejáratókampányban előszeretettel hangoztatott vádról, miszerint ott ideológiai képzés folyik, ezt mondta:

"Visszagondoltam, hogy amikor odajártam, beszéltünk-e valaha is politikáról bárkivel. És nem beszéltünk, se tanárral, se diákkal, semmiféle ideológiai képzés nem volt. Ha őszinte akarok lenni,
én azt se tudtam, ki van kormányon."

Majd így folytatta:

"Az a vád is éri a tanárokat, hogy ezt az iskolát egy szűk baráti kör vezeti. És ez igaz. eZ így is van évek óta. Zsámbéki, Ascher, Székely, Máté Gábor. Ők azok, akik meghatározó elemei az iskolának.

Erre született mindenféle összeesküvés-elmélet, hogy ez mért lehet így, én ezeket nem is tudom megcáfolni, de az összeesküvés-elmélet mellett eszembe jutott egy másik szó, az pedig a szakértelem Hogy lehet, azért vezetik ők a főiskolát, mert értenek hozzá."

A színász úgy látja: azért van, hogy a színészek sorra kiállnak a rendezők és a tanárok mellett, mert ezek az emberek életüket és vérüket, és reggelüket, nappalukat és délutánjaikat és éjszakájukat adták ezért az iskoláért.

Csányi a tüntető diákokhoz is szólt:

"Egészen lenyűgöző, ahogy ők csinálják; intelligensen, visszafogottan, elegánsan, elképesztően megszervezve az egészet. És nem esnek bele abba a szabadságharcos közhelybe, hogy üvöltök és ha velem üvöltenek, akkor visszaüvöltök. Csodálatos látni, hogy a gyűlölködésre tudnak értelmesen intelligensen és szellemesen válaszolni És én azt gondolom, hogy ez az útja annak, hogy ezt a harcot valahogyan meg lehessen nyerni. Amiről azt gondolom, hogy a legjobb lenne, ha tudna valami kompromisszum születni. Tudom, hogy erre nagyon kevés az esély, nem közelednek az álláspontok. de valahogy mégis az lenne a jó, ha meg tudna a két fél állapodni és elkezdődne végre az oktatás" - mondta a színész.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A KORONAVÍRUS FOLYAMATOSAN MUTÁLÓDIK, ÉS AZ IS ÚJRA MEGBETEGEDHET, AKI EGYSZER MÁR ÁTESETT A FERTŐZÉSEN

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.09.10.

Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.

A koronavírus-újrafertőződés első dokumentált esetét augusztus végén mutatták be a Hongkongi Egyetem kutatói, akkor egy 33 éves férfiről derült ki, hogy 4 és fél hónappal a COVID-19 betegségből való felgyógyulása után újra megfertőződött a SARS-CoV-2 koronavírussal. Korábban Kínából jelentettek olyan eseteket, amelyekben a kórházból gyógyultan hazaengedett covidosok szervezetében mutatták ki újra a vírus jelenlétét, de azoknál nem volt egyértelmű, hogy valóban a felépülés után fertőződtek meg újra, vagy néhány megbújt vírusrészecske újította ki a fertőzést.

A hongkongi példa mindenesetre megnyugtatta a szakértőket, mivel azt látták, hogy míg az első fertőződést a jól ismert tünetekkel járó betegség is követte, a második után tünetmentes maradt a férfi. Ez azt sugallta, hogy az immunrendszer megjegyzi a vírussal való első találkozást, és beindul a sejtes immunizáció, így a szervezet már vissza tudja verni a vírus legközelebbi támadását, mielőtt az ismét nagyobb gondot okozhatna.


Aztán néhány nap múlva az immunológusok is elbizonytalanodtak. Rövid időn belül három különböző helyről, Hollandiából, Belgiumból és Nevadából is jelentettek olyan eseteket, amelyekben a koronavírus egy másik törzse fertőzött meg embereket, vagyis nem csak a lappangó vírus indított újabb támadást. A belgák vezető virológusa, Marc Van Ranst azt nyilatkozta, hogy a három hónap után újrafertőződött leuveni nő esete „nem jó hír”, míg a nevadai eset során az elsőnél is súlyosabb tüneteket hozott a második fertőzés.

Ahhoz, hogy az újrafertőződés tényét meg tudják állapítani, a hongkongi és nevadai kutatóknak szekvenálniuk kellett az első és a második fertőzés során támadó vírusok genomját – a kettő közötti különbségek kimutatása után lehet levonni azt a következtetést, hogy a SARS-CoV-2 eltérő vírustörzsei okozták a fertőzést. Mivel azonban a 27 milliónál is több globális eset között egyelőre alig néhány újrafertőződést jegyeztek fel (legutóbb Nagy-Britanniából), a nemzetközi szakértők sem tudják, milyen gyakran fordulhat elő, hogy valakit többször is megfertőzzön a koronavírus.

Thomas Geisbert, a Texasi Egyetem galvestoni orvosi kutatóközpontjának virológusa a Nature-nek azt mondta, hogy már csak idő kérdése, mikor tudhatnak meg többet a jelenségről, hiszen az egyes országok egyre többet tesztelnek (a hongkongi férfi például akkor tudta meg, hogy újra koronavírusos, miután spanyolországi utazásából hazatérve a repülőtéren elvégezték rajta a kötelező ellenőrzést), ráadásul a világ számos pontján az első hullám lecsengését követően ismét felívelőben vannak az esetszámok. Hónapokkal a tavaszi fertőzések után pedig már azok is újra ki vannak téve a vírusnak, akik egyszer már tünetmentesen vagy enyhébb betegséggel megúszták a COVID-19-et...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ ÁLLÁS SZÜLETETT A TECHCÉGEKNÉL, A TÁVMUNKAMENEDZSER

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.09.10.

A járvány világszerte új lendületet adott a távmunkának. Ez iparágtól függően mást jelent: vannak cégek, ahol még csak most kezdtek kísérletezni az iroda kiiktatásával, máshol viszont már korábban is jellemző volt, hogy a munkavállalók nem mindennap jártak be.

A legtöbb technológiai cég az utóbbi kategóriába tartozik, és úgy tűnik, hogy ebben az iparágban a távmunka térnyerése a járvány után is kitart majd. A Facebook tavasszal például bejelentette, hogy a munkavállalói eldönthetik, otthonról vagy az irodából akarnak-e dolgozni, a Quora belső felmérése szerint pedig a munkavállalóinak 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány után is otthonról akar dolgozni. Ennek az egyik következménye, hogy egyre több cégnél hoznak létre külön pozíciót a távmunka menedzsmentjére.

A Washington Post cikke alapján több cég, többek között például a Facebook, az Okta vagy a Quora is meghirdetett már hasonló pozíciót, más cégek – például a LinkedIn vagy a Glassdoor – pedig fontolgatják, hogy legyen-e külön távmunkamenedzserük.

A 2011 óta teljesen távmunkában működő open source szoftvercég, a GitLab távmunkamenedzsere – a stílszerűen szintén távmunkában dolgozó – Darren Murph szerint a pozíció sok techcégnél már bevett operatív-, vagy embermenedzseri (chief people officer) állás evolúciójának következő lépése lehet.

Murph munkaköri feladatai alapján a távmunkamenedzserhez tartozó feladatok elég eklektikus elegyet alkotnak. Ha a munkatársak a drágább városokból, például San Franciscóból való elköltözést fontolgatják, akkor neki kell segíteni abban, hogy milyen olcsóbb helyszínek jönnek szóba, ahol az internet sebessége is megfelelő a távmunkához.

Ha a projektmenedzsereknek segítség kell ahhoz, hogy a projektek távmunkában se essenek szét, szintén a távmunkamenedzsernek kell segítenie. De például a kommunikációs szoftverekhez, az online csapatépítők szervezéséhez, vagy a távmunka szabályainak kidolgozásához is értenie kell. Ez utóbbi magában foglalja például a megbeszélések számának csökkentésére vonatkozó iránymutatásokat, vagy annak a menedzselését, hogy különböző időzónákban dolgozó munkatársaknak se okozzon gondot a több ember részvételét igénylő online megbeszélésen vagy munkában való részvétel.

Murph szerint a munkakörhöz olyan külön képességekre van szükség, hogy indokolt a külön pozíció létrehozása és külön ember felvétele...

ITT OLVASHATÓ

SZÁNALMAS, HOGY AZ ÁSZ KIFOGÁSAI MIATT KELL “KERESZTÉNNYÉ” TENNI AZ SZFE-T A SZABADSÁG A LEGNAGYOBB KERESZTÉNY ÉRTÉK, EZT SZÁMOLNÁ FEL VIDNYÁNSZKY - KLASSZIKUS FASZISZTA IDEOLÓGIAI MEGSZÁLLÁS ZAJLIK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.10.

A fideszes Domokos László által vezetett Állami Számvevőszék sietett az Orbán-rezsim segítségére, hogy valami elfogadható indokot találjon arra, miért is kellett “átszervezni” a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Ez azért szánalmas próbálkozás, mert Vidnyánszky Attila kinevezése megmutatta, hogy miért történt az “átszervezés”: azért, mert az egyetem liberális fészek, amelyet nemzeti-keresztény fészekké akarnak alakítani. Vidnyánszky megmondta, hogy mi a célja az SZFE átalakításának. Az, hogy “nemzeti” és “keresztény” érzelmű oktatást hozzanak létre, amelyből majd “nemzeti” és “keresztény” alkotók nőnek ki, s a libernyák kozmopolita kultúra helyett “keresztény” és “nemzeti” kultúrát hozzanak létre. Ez ideológiai agymosás, politikai tisztogatás, az oktatási szabadság és az egyetemi autonómia felszámolása, az egyetem ideológiai átnevelő táborrá történő átalakítása.

Ehhez képest most azzal állt elő az ÁSZ, hogy az SZFE gazdálkodását 10 éve szabálytalanságok jellemzik, ezért indokolt a szervezeti átalakítás. E logikából az következik, hogy a háttérhatalom ellen harcot hirdető Vidnyánszky vezetésével a nemzeti és keresztényfasiszta, antiszemita ideológia képviselői szabályosabb gazdálkodást tudnak folytatni, mint a “liberálisok”, akikről soha senki nem készített felmérést, hogy azok-e vagy nem. Miközben az SZFE vezetői szerint az ÁSZ kifogásainak alapja az volt, hogy az egyetemi gazdálkodással összeférhetetlen szabályokat kértek számon, amelyek az egyéb állami intézményekre vonatkoznak, rájuk nem. Ha bármi szabálytalan volt, akkor azért is elsősorban a fenntartó minisztérium a felelős, amelynek ezeket a kérdéseket meg kellett volna oldania. Például azzal, hogy az ÁSZ nem kér az egyetemtől esztelen szabályokat és kimutatásokat és ezt a fideszes elvtársak egymás közt megbeszélik.

De az biztos, hogy a szabályok egyeztetése és a bürokrácia racionalizálása nem igényli az SZFE átszervezését és “keresztény” ideológiai alapokra helyezését. Ez utóbbi azért is zavaros, mert ha Vidnyánszkynak a Bibliából és Pál apostol alapján kellene elmagyaráznia, hogy miért és mitől keresztény egy színház, akkor nagy bajban lenne, mert ehhez az ideológiai hazugsághoz nem talál semmiféle alapot a Bibliában. A kereszténység még csak nem is az erkölccsel azonos, nem is a családdal, különösen nem a nemzettel. A horthyzmus nem kereszténység, ahogy a szentisváni állameszme sem az. A zsidó Messiás, Jézus Krisztus megváltása, engesztelő áldozata és annak elfogadása az ember egyéni döntése és szabad választása. Azt ránézésre megmondjuk, hogy Vidnyánszky mégcsak nem is keresztény és fogalma nincs arról, hogy a Biblia alapján mi a kereszténység. Ha tudná, nem kapcsolná a “nemzethez”, sem egy állami ideológiához.

Mivel a NER a Horthy-rendszer örökösének tartja magát, és átvette annak “keresztény-nemzeti” ideológiáját, nem nehéz megfejteni a “keresztény-nemzeti” kifejezés tartalmát. A Horthy-rendszerben a “keresztény” azt jelentette, hogy nem zsidó. Ma is ugyanezt jelenti. Függetlenül attól, hogy kinek mi a származása vagy a vallása, A “keresztény-nemzeti” ideológia szerint minden “zsidó”, ha nem nacionalista, nem antiszemita, nem fasiszta és a szabadság, a nyitottság és a sokszínűség híve. Vidnyánszky azt állítja, hogy a “keresztény-nemzeti” irányzattal a sokszínűséget növelné, ami nem igaz. Ez egy hamis és hazug ideológia, s nem azért nem kap teret a kultúrában, mert elnyomják, hanem azért, mert minden ideológikus művészet hamis, hazug és silány. Most is egy elnyomó politikai hatalom szolgálatában áll. A művészet ezek ellen küzd évezredek óta. A zsarnokság ideológiája a kultúrában nem egy “szín”, hanem maga az ellenség...

ITT OLVASHATÓ

A KIS LIBERÁLISOKNAK MOST NEHÉZ LESZ, UGYE?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S PÉTER
2020.09.10.

Két egykori kaposvári színihallgató közléséből tudjuk, hogy amikor Vidnyánszky Attila Kaposváron tanított, egyik órájára meghívta Takaró Mihály irodalomtörténészt. Takarót nem kell bemutatni a magyar nagyközönségnek, bemutatkozott ő már, nem is egyszer. Például azzal, hogy a Nyugat című folyóiratot rendre zsidó szennylapnak nevezi, Esterházy Péterről pedig az a véleménye, hogy nem kell tanítani, mert kultúraromboló.

Takaró Mihály rajong az Orbán Viktor által kiváló államférfinek tartott Horthyért és gyakran fejti ki antiszemita nézeteit. Emellett a hazafiasságról, és a nemzeti érzületről is vannak elképzelései. Szívesen kioktat másokat. Egy évvel ezelőtt, egy konferencián például arról beszélt, hogy akinek külföldre mentek a gyerekei, „ott valamit elrontott a kedves szülő”.

Mielőtt továbbmennénk a történetben, megjegyeznénk, hogy nem a kedves szülő rontott el valamit, ha a gyerekei máshol keresik és találják meg a boldogulásukat, hanem a kedves haza, pontosabban azok, akik a haza nevében vállalhatatlan és ijesztő eszmékért rajonganak. Azok rontottak és rontanak el valamit, akik kirekesztenek másokat a nemzetből, csak azért, mert mást gondolnak hazáról, kereszténységről és úgy általában a világról, mint ők...

ITT OLVASHATÓ

KARÁCSONY LEVELE ORBÁNNAK: TERVEZ-E A KORMÁNY INGYENES TESZTELÉST, HOGY AKARJÁK MEGVÉDENI AZ IDŐSEKET?

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2020.09.10.

Karácsony Gergely nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, amiben három pontban fogalmazza meg a védekezéshez szükséges szerinte és a Fővárosi Operatív Törzs szerint kulcsfontosságú kérdéseket.

Levelében úgy fogalmaz, bár feltételezi, a miniszterelnök vele együtt aggodalommal figyeli a járvány második hullámának alakulását, azt sajnálattal veszi tudomásul, hogy a vírus elleni harc frontvonalában tevékenykedő önkormányzatok továbbra sem kapnak megfelelő tájékoztatást a felelős kormányzati szervektől. Ennek ellenére meggyőződése, hogy nem csak az helyi irányításoknak de az állampolgároknak is szüksége lenne több és pontosabb információra...

ITT OLVASHATÓ

SOKAT VOLTAM A BÖRTÖNÖK ELŐTT, AHOVÁ A TÜNTETŐKET VITTÉK – SHAUN WALKER A BELARUSZ HELYZETRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.09.10.

Shaun Walker korábban több mint tíz éven át a The Guardian moszkvai tudósítója volt, majd két évvel ezelőtt Budapestre költözött, és a brit lap kelet-közép-európai tudósítója lett. Az augusztus 9-i választások utáni belarusz eseményekről Minszkből tudósított. Az ottani tapasztalatairól és a kialakult helyzetről kérdeztük.

A tüntetések harmadik napján érkezett Minszkbe, milyen volt akkor a helyzet?

Nyolc évvel ezelőtt rendszeresen tudósítottam Fehéroroszországból, és már akkor is egyértelműen látszott, hogy az emberek teljesen tisztában vannak azzal, hogy milyen politikai rendszerben élnek. Ugyanakkor könnyen lehetett ott egyfajta párhuzamos valóságban élni. A hatóságok csak az ellenzékiségüket nyíltan hangoztatókkal szemben léptek fel, sokan pedig egyszerűen szemet hunytak efelett. Most azonban már a választások előtti hetekben is nyilvánvaló volt, hogy megváltozott a helyzet, nőtt a feszültség. Igaz, azért ekkora tüntetésekre senki nem számított. Augusztus 11-én, kedden érkeztem Minszkbe, két nappal a választás után. Az azt megelőző két éjjel a készenléti rendőrség már erőszakot alkalmazott a tüntetőkkel szemben, az internetet pedig az egész országban kikapcsolták. A lakásban, ahol megszálltam, én is csak VPN-nel fértem hozzá az emailjeimhez...

ITT OLVASHATÓ

NOÁR A MŰVÉSZVILÁGNAK: MÁR NEM ELÉG A FACEBOOKON DRUKKOLNI A DIÁKOKNAK

HVG360
Szerző: GERGELY MÁRTON
2020.09.10.

...Csodálkozom, hogy a CEU elüldözése és az MTA bedarálása után sem látja mindenki, hogy a képlet mindig azonos. Ugyanaz történik a filmintézettel, a színházakkal és múzeumokkal. A hatalom mindenféle szakmaiság nélkül foglalja el sorra az intézményeket, miközben félresöpri az adott helyen felhalmozott tudást és tapasztalatot. Egyetlen célja a döntéshozatal centralizálása. Mindenhol elhelyezi a maga lojális embereit, akiknek eszükbe sem jut visszapofázni. Ha felülről jön egy utasítás, hogy valaki sokat ugrált, ezért nem játszhat egy államilag támogatott filmben, akkor az új főnök nem kéri ki magának a kérést. Nem mondja, hogy ne hülyéskedjetek, egy szabad országban semmi sem írhatja felül a tehetséget. Nem, ő végrehajtja az utasítást, és választ valakit, aki hűséges, vagy legalábbis kussol. Az SZFE diákjai nem hallgatnak...

ITT OLVASHATÓ

EGY MAGYARORSZÁGON RAGADT HATÁRÁTKELŐ VALLOMÁSA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Péter
2020.09.10.

Péter önhibáján és akaratán kívül kényszerült több hónapra Magyarországon maradni, ami 13 év külföldi lét után kifejezetten érdekes tapasztalatokat hozott számára. Azon is elgondolkodott, milyen érzés ma magyarnak lenni.

Felbosszantottam magam. Igaz értelmetlenül, de nagyon csúnyán! Tizenhárom éve költöztem el az országból, most még is úgy alakult egy faramuci helyzet során, hogy csak Magyarországra tudtam jönni.

Munkám nagyon sok utazással jár és két út között bezárt sorra zártak be előttem az országok. Ilyenkor szinte csak egyet tehet az ember: oda megy, ahová az útlevele szól, máshová az esélyek elhanyagolhatók, vagy ha akad is, meglehetősen kockázatos.

Magyarországon ragadva

Már pár hete vissza kellett volna mennem, de rajtam kívülálló okok miatt csúszik az indulás, igy elmondhatom, hogy az elmúlt évtizedben a legtöbb időt most töltöm Magyarországon. Kereken fél éve vagyok itthon. Az állásom eddig megvárt, elvileg megyek is vissza, de ez most nevezet patthelyzet, amikor türelmesnek kell lenni.

Az ember pihen és feltöltődik, tanul, olvas, családnak, rokonoknak, barátoknak, hobbinak szentel időt. Habár nem ez terveztük be idénre, igyekszem úgy élni, hogy mindez ne legyen elvesztegetett korszak, ami egyszerűen elfolyik a semmire.

Mindemellett most végre volt időm leülni és úgy igazán hosszan, néha egy pohár bor mellett eltraccsolni egy délutánt rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel. Rendkívül feltölt egy jó beszélgetés.

Akár az, amikor ugyan ott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk, máskor meg a lehetőség megélni a másik ember gondolatvilágát és elképzeléseit. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy minden egyértelműen úgy történik, ahogy én gondolom, ezért is jók ezek a találkozások, kicsit újra kinyílok.

A gyors összefutások, ha nem is felszínesek, de sokszor nem kielégítőek. Egyszerűen ott az időkényszer és nem tudnak az emberek nyugodtan, meghitten beszélgetni, mert a kapkodás az egészre rányomja a bélyegét.

Habár elfogult vagyok, mert a szubjektív meglátásaim azzá tesznek, úgy gondoltam, hogy csak bennem túlzottan kritikus az itthonról kialakult kép az eltelt idő és a megtett utak tükrében.

Kicsit meglepetten láttam, hogy közel sem vagyok ezzel annyira egyedül, mint ahogy az megannyi beszélgetésből kiderült. Szakmám, szenvedélyem és hivatásom ugyanaz...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN DURVA ESZKÖZÖK NÉLKÜL IS K TUDJA GOLYÓZNI ELLENFELEIT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.10.

Szomorú történet a magyar bíróságoké, és sajnos nem egyedülálló, kiüresített, felvizezett igazságszolgáltatás, a politikailag kényes kérdések mellőzése. Ez lett több helyen is azon intézmények sorsa, amelyekre a polgárok korábban úgy tekinthettek, mint amelyek pajzsot tartanak eléjük a zsarnokság és az autokrácia ellen, megvédik a szabadságukat és átláthatóságot biztosítanak – erről olvasható cikk a New York Timesban. A külföldi sajtóban szó van a hatalmas összegű új magyar fegyverbeszerzésről, a Szabad Európa visszatértének okairől és egy magyar holokauszttúlélő üzenetéről is, amit Mark Zuckerbergnek címzett. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

Major Gabriella Debrecenből a második magyar, aki a holokauszttúlélők nevében küldött videóüzenetet Mark Zuckerberg Facebook-alapítónak, felszólítva őt arra, hogy közösségi hálójáról tiltsa ki a holokauszttagadókat – akiknek száma szerinte egyre nő, ahogy múlnak az évtizedek. A videóüzenetből, amelyet a holokauszt idején elveszett zsidó javak Németországtól való visszakövetelésére még 1951-ben alapított szervezet, a Claims Conference logójával tettek közzé, megtudjuk, hogy Major Gabriella 28 családtagja vesztette életét a nácik kegyetlensége miatt koncentrációs táborokban. A magyar nő külön kiemelte, most azok nevében is könyörög Zuckerbergnek, akik már nem emelhetnek szót, mert brutális gyilkosság áldozatai lettek, köztük több százezer magyar.

Szomorú, ami a bíróságokkal történt

A bíróságokra mindig úgy tekintettünk, hogy azok pajzsot tartanak elénk a zsarnokság és az autokrácia ellen, szabadságunkat megvédik és átláthatóságot biztosítanak. Szomorú, de több országban ezt ma már ezt nem mondhatjuk el róluk, mert sok esetben a rendszer néma cinkosai lettek – kezdi a New York Timesba írt véleménycikkét az Indiában és a New York-i Columbia egyetemen tanító Madhav Khosla, aki írását ezúttal Új-Delhiből küldte meg a lapnak. Az autokráciákban átalakult bíróságok bemutatását a magyarországi helyzet említésével kezdi, és bemutatja, hogy a tíz éve hatalmon lévő Orbán Viktor miniszterelnök miként hajtotta akarata alá őket. Kezdve a bírák jelentős részének nyugdíjazásával, akiknek megüresedett helyeire rögtön saját kiszemeltjeit ültette.

Az indiai szerző azt is megemlíti, hogy a magyar kormányfő eredetileg parallel közigazgatási bírósági rendszert akart kiépíteni, de végül letett erről, miután a pátja által uralt parlament olyan törvényt fogadtatott el, amellyel meg tudta akadályozni azt, hogy a politikailag kényes kérdések viszonylag független, magas szintű bírói testület elé kerüljenek. 2018-ban ennek egyik látványos következménye volt számos bíró lemondása – magánéleti okokra való hivatkozással.

Hasonló lépéseket tett Recep Tayyip Erdoğan elnök Törökországban, aki párttársaival töltötte fel a bíróságokat. Sőt, az ellene sikertelenül végződött 2016-os puccskísérlet után aztán végképp kiüresítette az igazságszolgáltatási intézményeket. De se Magyarországon, se Törökországban nem zárták be a bíróságokat, sőt, még több munkát adtak nekik és még jobban felvizezték őket. A lengyelek is ugyanebben a cipőben járnak, de a szerző szerint az indiai Narendra Modi kormánya, illetve pártja az elmúlt hat évben mindenkit túlszárnyalt az igazságszolgáltatás megcsúfolásában. S aki bírálni merte a rendszert, legyen az akár egy bíró, azt is bűnösnek kiáltották ki.

Elveszíti igazságszolgáltatási jellegét

A magyar alkotmányt kiválóan ismerő Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogprofesszora azt mondja, hogy a 19. században az autokraták hatalmuk megerősítésére még tankokkal vonultak az utcára, ma az autokraták új nemzedéke törvényekkel golyózza ki az ellenfeleit.

S azzal, hogy a kormányt gyakorlatilag nem is tudják a bíróságok számon kérni tetteikért, azt jelenti, hogy a bíróság, mint intézményrendszer kezdi elveszíteni igazságszolgáltatási intézmény jellegét. Azaz, ma az a legfőbb kérdés, egyáltalán legitim intézménynek tekinthetjük-e őket a zsarnoki vagy önkényuralmi rendszerekben. A kérdést nyitva hagyja a szerző, megoldási javaslata nincs.

Élvonalba tör a Honvédség

Ismét középpontba került a magyar hadseregfejlesztés a nemzetközi sajtóban, ahol a Reuters tudósítása alapján is megismerhetjük annak a Németországgal kötött katonai szerződésnek a részleteit, amelyet szerdán írtak alá a tárgyalófelek. 2 milliárd euró, azaz több mint 700 milliárd forint értékben a 218 Lynx KF41 típusú harcjárművet vesz a Magyar Honvédség a düsseldorfi Rheinmetall cégtől. Azonban a magyar kormányzat ígérete szerint a harcjárművek többségét Magyarországon fogják legyártani, csak az első 46 darab készül Németországban, ami egyúttal a hazai gyár magyar szakembereinek teljes körű felkészítését szolgálja.

A német cég vezérigazgatója az aláírás alkalmából megdicsérte Magyarországot, amely szerinte ezzel az ügylettel az európai védelmi technológia élvonalába tör, s emellett minden tekintetben kielégíti a NÁTO elvárásokat is.

A dezinformáció ellen tér vissza

A konzervatívnak mondható, és gyakran bulvár karakterű Washington Times azt írja a kedden működését Budapesten majd' harminc év után újrakezdő, amerikai támogatással megvalósuló Szabad Európa Rádióról, hogy azért tért vissza Magyarországra, hogy leleplezze a Magyarországon is ható dezinformációs rendszert.

A lap idézi a digitális platformon, és nem hagyományos rádióként működő Szabad Európa erről szóló közleményét, amely azonban nem említi meg konkrétan, hogy kikre vagy milyen országokra gondolnak, amikor dezinformációról, illetve annak forrásáról beszélnek. A Washington Times azonban megjegyzi, hogy elemzők gyakran az orosz médiát okolják a kialakult helyzetért, amelyik szerintük aláássa a sajtószabadságot Kelet-Európában.

ITT HALLGATHATÓ MEG

BE KÉNE MÁR FEJEZNI HAZA ÉS SZABADSÁG ÖSSZEKEVERÉSÉT!

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.09.10.

Vegyük sorra mi nem működhet emberi szabadság nélkül! (Szögezzük le gyorsan, szabadságon a modern társadalmakban nem egy nemzet vagy kollektívum szabadságát értjük. Amire a mai posztfeudális, polgárosulatlan, nacionalista, modernizációellenes közvélemény szabadságként gondol, az valójában a függetlenség, vö. "Éljen a magyar szabadság!". A szabadság ezzel szemben tipikusan személyes, a gyökerei a magyarok körében régebbre nyúlnak, mint a nemzeti függetlenség programja, le a nemzetté válás -- a nacionalizmus -- előtti korba, egészen a középkorig, amikor a személyes szabadság, akkor a nemesekre és a városlakókra értve, még privilégium volt. Mi több, a népvándorlás korában is találkozhatunk a személyes szabadság ismeretére utaló régészeti és nyelvi motívumokkal, viszont nem találkozunk a nép -- a gens -- szabadságának programjával. Erre a XVIII. század végéig, még inkább a XIX. század elejéig várni kell: nem véletlenül ez a modern nemzetté válás folyamatának kezdete, amelynek végén minden egyes magyar anyától Magyarországon született ember együtt alkotja a magyar -- politikai, majd a többségi etnikai magyarok szándéka szerint a kulturális -- nemzetet. És ezt a modern nemzeti programot egészítette ki a reformkorban a szabadelvűség, a minden ember egyenlő személyi szabadságának nyugatias programja.)

De a személyes szabadság értéke mára -- éppen a polgárosulás és a nemzetté válás traumái, a nemzet és a szabadság integrációjának elmaradása miatt -- mára csaknem homályba borult a magyar kultúrában. Az a minimum, hogy a szabadságot használjuk ott is, ahol függetlenséget és nemzeti szuverenitást értünk, és külön (jelzővel) kell magyarázni, ha éppen a személyes szabadságról beszélünk. A nyelvi-kulturális beszorítottságnak azonban ára van a mindennapokban. Mi minden nincs vagy csak vegetál a szabadság hiányában?

Szabadság nélkül nincs piac (és fordítva), azaz nincs csere, azaz emberek nem hoznak létre olyan értékeket, amik másoknak kellenek, azaz veszteség van, a hatalmon lévők körén kívül szegénység van -- ami szükségszerűen hívja életre a túlélés érdekében az erkölcstelenséget, az önbecsapást és a hazudozást. Érdemes volna komolyan vennünk, amit Kollonich Lipót érsek mondott a XVIII. század elején a Hofburg magyarországi szándékainak (radikális) hangot adva: "faciam Hungariam captivam, postea mendicam, deinde catholicam" („Magyarországot előbb rabbá teszem, azután koldussá, végre katolikussá.") Előbb rabbá és aztán koldussá! Világosan érthető program ez ma, háromszáz évvel később is.

Szabadság nélkül nincs tudomány, mert az emberek nem a saját szellemi nagyszerűségüket vetik latba a gondolkodásban és a felfedezésben, hanem minden mást: a szervilizmusukat vetik latba, a pénzkeresést mint puszta motivációt vetik latba, mások (az állam) kimódolt ötleteit vetik latba, a megfelelési kényszert és a félelmet vetik latba -- ami szükségszerűen életre hívja az önbecsapást és a hazudozást...

ITT OLVASHATÓ

A BELARUSZOK NEM FELEJTENEK - SZVJATLANA CIHANOUSZKAJA A GAZETA WYBORCZÁNAK

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Fordító: PÁLYI ANDRÁS
2020.09.04.

Szvjatlana Cihanouszkajával, akit a meghamisított belarusz elnökválasztás után litván emigrációba kényszerített a titkosszolgálat, Ewelina Mokrzecka, a vilniusi lengyel Kurier Wileński újságírója készített interjút a varsói Gazeta Wyborcza számára. Cihanouszkaját, aki úgy lett Lukasenka fő ellenzéki kihívója, hogy ellenzéki elnökjelölt férje, a népszerű youtuber Szjarhej Cihanouszki letartóztatása után ő a helyére lépett, a litván kormány megkülönböztetett személyi védelemben részesíti, a Hotel Hilton különtermét, ahol augusztus 22-én az interjú készült, a civil ruhás rendőrök garmadája őrizte. A beszélgetés már aznap este felkerült a Gazeta Wyborcza honlapjára. Ezt közöljük alább a varsói lap engedélyével.

– Mivel foglalkozott ez idő tájt egy esztendeje?

– A gyerekeket készítettem fel az iskolára. Beszereztem nekik az iskolába járáshoz előírt orvosi igazolást. Ami normálisan az anya feladata.

– És most?

– Különféle érzések közt vergődöm. Aggódom a belaruszokért, akik a jogaikért harcolnak. Aggódom a férjemért, akit túszul ejtettek, és börtönben van. És felfogom, hogy így próbálnak nyomást gyakorolni rám. Annak viszont örülök, hogy a gyerekeimmel lehetek.

– Hogyan fogadták a gyerekek, amikor megérkezett hozzájuk Vilniusba?

– Tengernyi volt az öröm. Nagyon hiányoztam nekik, és nekem is ők. Korábban sosem maradtak ilyen hosszan nélkülem. Mindennap velük voltam. Ez a hirtelen elszakadás nekem is, nekik is traumatikus volt. Még ma is, amikor ide indultam, a kislányom könyörgött: „Mama, ne menj el. Maradj velem.”

– A gyerekeknek van fogalmuk arról, mi történik odahaza, és hogy a férje börtönben van?

– Nem tudják, hogy az apjuk börtönben van. Azt mondtam nekik, hogy bevették egy delegációba, és nemsokára hazajön. Nagyon vágyakoznak utána. Leveleket írunk neki, rajzokat készítünk. Az idősebbik, a fiam tízéves, nézi a közvetítést Belaruszból. Látja, hogy az emberek ünnepelnek.

– És azt tudja, hogy az ő anyja ma az új Belarusz arca?

– Nem. Megmaradtam mamának.

– A posztszovjet országokban a patriarchális szemlélet az uralkodó. A belarusz forradalom arcát viszont a nők határozzák meg. Mostantól megváltozik itt a nők szerepe?

– A belarusz nők mindig is erősek voltak. Korábban sajnos nem nyílt lehetőségük, hogy megmutassák az erejüket. A választások előtt sorra börtönözték be a férfiakat, a nők léptek a helyükre. Ez nyilván hatott a többi nőre is. Rádöbbentek, hogy ők is kimehetnek az utcára a férjükkel, vagy akár egyedül is. Ami hatalommal ruház fel mindnyájunkat. Azt hiszem, régebben egyáltalán nem értékeltek bennünket, bebeszélték nekünk, hogy másodrangú szerepet kell betöltenünk. Holott a történelem, de a mai helyzet is jól bizonyítja, hogy a nők sok mindenre képesek. Nagy belső erővel rendelkeznek, csak megfelelő körülmények kellenek hozzá, hogy megmutathassák. Mindig meg voltam győződve, hogy én egy gyenge nő vagyok. De amit ma teszek, az sem győz meg az ellenkezőjéről, bár lassan kezdem elhinni, hogy mégis másképp fest a dolog. Korábban soha nem kerültem olyan helyzetbe, hogy az erőmet megmutathassam...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

2010-BEN EGY VÁLSÁG EMELTE MAGASBA ORBÁNT, MOST EZ OKOZHATJA A VESZTÉT

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.09.09.

...Érkeznek a gazdasági adatok, amelyek nem vetítenek előre túl szép jövőt. Matolcsy tippelgetése nem annyira jött be, ezért érdemes felkészülni a komoly gazdasági visszaesésre év végén is. Ez viszont nem elég, hiszen – hogy minden tökéletes legyen – az infláció is szárnyal rendesen, ami azt jelenti, hogy az uniós szinten egyébként sem túl magas fizetések értéke tovább romlik. Történik ez annak ellenére, hogy az üzemanyag ára tovább csökken, ami nagy általánosságban komolyan befolyásolja az infláció alakulását. De most nem. Az infláció csak emelkedik és emelkedik, ami nyilván óriási siker, csak a jó oldalról kell nézni, ugye. A legdurvább mégis az, hogy lassan oda jutunk, hogy már nem csak a minimálbérből, esetleg alacsony nyugdíjból élők, de már a jobban keresők is gondba kerülhetnek, ha nagybevásárlásra van szükség mostanság.

Az üzletekben ma már olyan árakon vásárolhatunk, amelyek simán elérik a nyugati árakat, sőt, egyes esetekben már bőven meg is haladják azokat. A helyzet tehát eddig is rossz volt, de ezután még rosszabb lesz, ami ellen úgy tűnik, a kormány nem kíván tenni semmit. A forint romlik, ezzel csökken vásárlóértéke, ami sokak számára egyre lehetetlenebbé teszi az egyszerű bevásárlást is. Amikor már egy egyszerű lecsót is több ezer forint összehozni, akkor bizony valami baj van. Hiszen az egy dolog, hogy mennyibe kerül 1 kg csirke- vagy marhahús, de ma már ott tartunk, hogy az alapvető zöldségek ára is nevetségesen magas.

Mit tegyen az a minimálbéren, vagy nyugdíjon tengődő polgár, akinek a havi bevétele nem elegendő arra, hogy a legalapvetőbb élelmiszereket megvásárolja? A kormány nem nyújt szinte semmiféle segítséget ezen emberek számára, így leginkább magukra maradnak. Mert lehet itt sikerpropagandát zengeni arról, hogy a fizetések megduplázódtak az elmúlt években, de ehhez nem árt hozzátenni, hogy az élelmiszerek és a szolgáltatások árai is megsokszorozódtak. A bérek vásárlóértéke tehát könnyen lehet, hogy alig változott, sőt, még az is elképzelhető, hogy romlott. Erről persze nem beszél a nagyon zseniális nemzeti kormányunk, hiszen ami fontos, az a béremelkedés, a munkaerőpiac feltöltése és a rezsicsökkentés. Ezeket a szavakat ismételgetik, miközben a valóság az, hogy magasabb fizetések mellett kénytelenek sokan egyre több mindenről lemondani, mert már nem engedhetik meg maguknak...

ITT OLVASHATÓ

MEGAKADHAT A HATALOM TORKÁN AZ SZFE, DE VÉGIGVISZI A KORMÁNY, AMIT ELKEZDETT

HVG / ÉLET + STÍLUS
Szerzők: CZEGLÉDI FANNI, CSATLÓS HANNA
2020.09..10.

Több mint egy hete már, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói blokád alá vonták az egyetem főépületét, az új kuratóriumi tagoknak nem engedik a belépést az intézmény területére, a tanítás megkezdését elhalasztották. A kormány és az intézmény új vezetője, Vidnyánszky Attila egyelőre nem akarnak visszavonulót fújni. Feszült patthelyzet alakult ki, mi pedig sorra vettük, innen milyen lehetséges forgatókönyvek mentén gördülhetnek tovább az események.

Miután szeptember elsejétől alapítványi fenntartás alá került az autonómiájától szinte teljesen megfosztott Színház- és Filmművészeti Egyetem, a hallgatók látványos tiltakozásba kezdtek. A hónap elején elfoglalták az intézmény Vas utcai épületét, a járvány közepén is több ezer embert megmozgató tüntetést szerveztek, tiltakozásuknak pedig híre ment a világban...

ITT OLVASHATÓ

TARLÓS TÍZ ÉV ALATT SZŐNYEG ALÁ SÖPÖRTE A PROBLÉMÁKAT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.09.10.

Tüttő Kata, szocialista főpolgármester-helyettes a Klikktv-n reagált Tarlós István, volt főpolgármester állításaira, miszerint Karácsonyék vezetése alatt „inkább érzelmi, mint átgondolt szakmai döntések történnek, amik pótcselekvésnek nevezhetők”. Még azt is hozzátette a volt városvezető: megérti, hogy a „fővárosi ügyekben a Fidesz nagyon óvatos kommunikációt folytat, hiszen az ellenzék egykettőre ráront a Budapest-ellenesség vádjával, majd online sajtója hosszan és lelkesen mantrázza azt.” Tüttő Kata elmondta: „városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettesként én is elemeztem az elmúlt tíz évet, és az a rengeteg adósság, amit találtam, a rozsda. Rozsda a felszín alatt, fölött. Ez pedig abból ered, hogy az itt megtermelt adóból gyakorlatilag semmi nem marad itt. Így volt az elmúlt időszakban is – ezeket megpróbáltak elfedni, tűzoltásokkal hárítani.”

A „Fidesz óvatos kommunikációja” azt sulykolja, hogy a jelenlegi vezetés autósellenes, miközben Tüttő szerint, az az igazi autósellenes kormányzás, hogy „amikor minden egyes tankolásnál a számla felét adóra fizetjük, annak a jövedéki adójából nulla forint marad arra, hogy az utakat, hidakat, felüljárókat felújítsuk. Csak a jövedéki adóból az elmúlt tíz évben mi, budapestiek befizettünk kétezermilliárdot, de nem látunk viszont semmit”. Párhuzamot vont azzal, hogy bezzeg a Budapesten megrendezésre kerülő vadászkiállításra ötvenmilliárdot költ a kormány.

A főpolgármester-helyettes hosszasan kezdte sorolni az adósságokat, amelyekre költhető lett volna a kétezermilliárd forint: „jelenleg Budapesten van háromezer kilométer rossz állapotú út, a felújítandó hídjaink mellett, háromszáz olyan felüljáró, amire nem költöttek szinte semmit, ezért megrövidült az élettartamuk. Ezeken érdemes lenne Tarlós Istvánnak elgondolkoznia, ezek ugyanis az ő felelősségi körébe tartoznak”...

ITT OLVASHATÓ

ITT VANNAK A TÉNYEK: NÉMETH SÁNDOR ÉS A LIBRI AZÉRT TILTOTTA LE A FESZ LESZT, HOGY AZ ATV ELLOPÁSÁT ELTÜNTESSÉK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2020.09.09.

A Libri Kft. augusztus 18-án egy mondatos indoklást küldött a Fesz lesz című könyv kiadójának, hogy “a GDPR törvénnyel (az európai adatvédelmi törvény – a Szerk.) való összeférhetetlensége miatt levette a Libri-Bookline az elérhető címek sorából”. A Libri erről előzetesen nem egyeztetett a kiadóval, nem is tájékoztatta erről a szándékáról. Az adatvédelmi törvénnyel való összeférhetetlenséget sem az adatvédelmi hatóság, sem a bíróság nem állapított meg, ilyen eljárás még csak nem indult.

A Libri nem adatkezelő, nem felel a könyvek tartalmáért. Ha nem így lenne, akkor az újságárus is felelne azoknak az újságoknak a tartalmáért, amelyeket árul, és minden reggel át kellene lapoznia minden újságot, és annak alapján eldönteni, hogy aznap melyik újságot árulja, melyiket nem. Mindent elmond az is, hogy a Libri közleménye szerint a cég nem tudja eldönteni, hogy adatkezelő vagy sem, de azért adatkezelőként járt el, azonban kizárólag Bartus László Fesz lesz című könyvével szemben gyakorolta ezeket a feltételezett kötelezettségeit, a Libri többi 18 ezer könyvében nem talált a Németh Sándoréhoz hasonló adatvédelmi kifogásokat.

A Libri hivatkozása nyilvánvalóan hamis, és valamilyen más okot takar. A Hit Gyülekezete valamilyen eszközzel elérte, hogy a Libri tulajdonosai a könyv árusítását befejezzék és a cég inkább megszegje a szerződést. Annak érdekében, hogy az olvasók tisztában legyenek azzal, milyen adatvédelmi kifogásai voltak Németh Sándornak, a Hit Gyülekezete vezetőjének, bemutatjuk, hogy a kiadónak is megküldött adatvédelmi kifogások mit tartalmaztak. Ezekből megállapítható, hogy a Fesz lesz című könyv semmi okot nem adott arra, hogy a legnagyobb könyvterjesztő cég beszüntesse az árusítását. Még adatkezelőként sem lett volna oka a könyv árusítását befejezni.

A Fesz lesz című könyvvel kapcsolatban Németh Sándor, Németh (Jader) Csillag, Németh Sándor lánya, Németh (Kauzál) Alexandra, Németh Sándor másik lánya, Németh Szilárd, Németh Sándor fia, az ATV vezérigazgatója, Karika Gábor, Németh Sándor sofőrje és Szigeti György, Németh Sándor egyik fegyveres testőre emelt “adavédelmi” kifogást. Ennek lényege, hogy a könyv egyes részletei sértik az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát. Az erről szóló ügyvédi levelet megküldték a kiadónak és a Librinek is.

A kiadó nem adott helyt ezeknek az adatvédelmi kifogásoknak, mert jogi képviselője szerint ezek alaptalanok. Emiatt elutasította azt, hogy a könyv árusítását befejezze. A Libri azonban a fentiek szerint erre hivatkozva, helyt adott ezeknek a kifogásoknak. Legalábbis erre hivatkozott annak kapcsán, hogy azonnali hatállyal, egyoldalúan felmondta a szerződést a Fesz lesz című könyvre vonatkozóan. Az igazán érdekes az, ha az olvasó megismeri, milyen kifogásokat emeltek a Németh-család tagjai, Németh Sándor sofőrje és egyik testőre...

ITT OLVASHATÓ EL

FOGD A PÉNZT ÉS FUSS

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.09.08.

Vagy fogd a pénzt és kuss?
Ki tudja?
Mindkét változat szóba jöhet az elit csúcsán, csak egyetlen dologban kételkedik a szájtátva bámuló népség: a szerelmi változatban.
Ha valaki pontosan meg tudná mondani, mennyi pénz is mocorog a magánéleti válságoknak feltüntetett vagyonkezelési attrakciók mögött, hát igencsak elcsodálkozna a nép, merthogy az összeget a középiskolát végzett népesség többsége precízen le se tudná írni, azok számára pedig, akik csak nyolc osztályt végeztek, kettesével alkalmazva kimondottan jól jönne a rengeteg nulla, hiszen a feladattól be is csinálnának azonnal...

Az elit válik.
Rogán is paradigmát váltott.
Mostanában a közéleti szereplését már más oldalról közelíti, mint a múltban, már nem akar az elit divatdiktátora lenni, nem akar szerepelni, nem akar reflektorfényben élni.
Már meghaladta a Pasa-parkot - nyugodtan szeretne helikopterrel utazni, ha olyanja van, jachton ringatózni, magánrepülőn vagy kisebb holdrakétán utazni, emellett hazament, és a paraszti bölcsességgel tért vissza, mely szerint nem jó minden tojást egy kosárban tartani.
Ha úgy tetszik, nem akar Himmler lenni, jó neki Göbbels pozíciója is,
Merthogy az elit be van szarva.
Jóllehet kicsi az esélye annak, hogy Nagyurunk beadja a kulcsot - a rosszindulat és a gonoszság tartósít, az elme kórtüneteivel pedig millió évig el lehet élni - de hát ők közelről látják a folyamatot, első kézből érzékelik az irracionalitást és elkezdik bebiztosítani magukat.
Ennek egyik módja a vagyon elporlasztása - természetesen megfelelő biztosítékok mellett - a családtagok és a bűntársak között, gondolván, hogy nem lesz könnyű összegereblyézni a lopott holmit - már ami nem pénz, merthogy az már régen biztonságos, baráti országokban van, akikkel nincs még kiadatási egyezményünk sem...

ITT OLVASHATÓ

NEMCSAK A FELDERÍTÉSBEN, DE A BETEGEK ELKÜLÖNÍTÉSÉBEN IS NAGY LEMARADÁSBAN LEHET A MAGYAR JÁRVÁNYÜGY

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.09.10.

A jelenleg Magyarországon alkalmazott tesztelési protokoll nem alkalmas arra, hogy megállítsa a járvány gyors terjedését - ezt már régóta tudjuk. A járványügyi szakemberek és a döntéshozók napokban tett megnyilvánulásaból azt is sejtjük, hogy a tesztelési kapacitásaink elérhették a határt, így abban már nincs semmi meglepő, hogy a kontaktszemélyeket sem feltétlenül tesztelik. Az olvasóink történeteiből viszont úgy tűnik, hogy nemcsak nem tesztelik őket, de még a karantén elrendelése is késik - azaz a potenciálisan fertőző embereket nem tudjuk időben kivenni a társadalomból. Ezek a potenciális betegek hiába keresik fel a háziorvost, azok sokszor még a nyilvánvaló tünetek és a szoros kontaktus ellenére sem kérnek tesztet. Ilyenkor a beteg társadalmi felelősségérzetén múlik, hogy hány másikat fertőz meg.

A tavaszi első hullám óta érvényes járványügyi eljárásrend és tesztelési protokoll azt a célt szolgálja, hogy a társadalomból kivegyék a potenciálisan fertőző egyéneket, mielőtt azok továbbadhatnák a vírust. Az olyan gyors és már tömeges terjedés időszakában, amelyet ma Magyarországon látunk (területileg elszórt, egymástól független, visszakövethetetlen eredetű megbetegedések), ez a módszer már teljesen alkalmatlan a járvány megfékezésére, értesüléseink szerint a kivitelezés is teljesen elégtelen. Úgy tűnik ugyanis, hogy a szinte biztosan koronavírusos betegek izolálása sem megy zökkenőmentesen, nemhogy a potenciálisan fertőzők preventív jellegű elszigetelésére...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB MINT 200 MILLIÁRD FORINTOT SZÓRT SZÉT EGY PILLANAT ALATT A KORMÁNY - ITT A NYERTESEK LISTÁJA

MFOR.HU

Szerző: mfor.hu

2020.09.10.

A szerdán megjelent Magyar Közlönyben található kormányhatározat közel 206 milliárd forintot csoportosít át a kiürült Gazdaságvédelmi Alapból. Emellett a Központi Maradványelszámolási Alapból közel 2 milliárd forintot vesznek ki, a Miniszterelnöki Kormányirodához tartozó központi tartalékokból pedig közel 3,7 milliárd forintot.

A Gazdaságvédelmi Alap sokadik terhelése a mostani, valójában nincs benne már forrás, a mostani 206 milliárdos átrendezés a közlönyben írtak szerint is újabb túlteljesülést jelent, azaz a deficitet növeli.

A Gazdaságvédelmi Alap 206 milliárdjából

- 60 milliárd kiemelt közúti projektekre
- közel 37 milliárd a Magyar Honvédség beruházásainak támogatására
- 35 milliárd az egészségipari ágazat technológiai korszerűsítésére
- 12,4 milliárd a vasúthálózat fejlesztésére
- 10,9 millárd az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra, túlnyomórészt az MFB Zrt. rábízott vagyonába tartozó társaságok tőkeemelésére
- 9,2 milliárd a büntetés-végrehajtásnak kiadásokra és beruházásra
- 7,6 milliárd az Eiffel Műhelyház és Próbacentrum beruházására, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének beruházására
- 5,5 milliárd a Pénzügyminisztérium kiadásaira, nagyrészt Pest megyei fejlesztésekkel kapcsolatos kiadásokra
- 4,4 milliárd tulajdonosi joggyagorlással kapcsolatos beruházásokra, tőkeemelésre
- 4,1 milliárd a külügynek, túlnyomórészt külképviseletekkel kapcsolatos beruházásra
- 3,8 milliárd sportlétesítmények fejlesztésére és kezelésére
- 3,7 milliárd kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra
- közel 3 milliárd a Magyar Turisztikai Ügynökség feladataira
- 2,9 milliárd az Egyházi közfeladatellátási és közösségi célú beruházások támogatására
- 1,8 milliárd a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszernek, túlnyomórészt felújításokra
- 1,79 milliárd forint a Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatására
- 800 millió a hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatására
- 594 millió a Borsi Rákóczi-kastély helyreállítására
- 405,7 millió az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet elhelyezése beruházásának előkészítésére
- közel 400 millió a közgyűjteményeknek
- 307 millió a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kiadásaira
- 157 millió a Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatokra
- 110 millió forint pedig Sopronba megy: az önkormányzat használhatja fel a pénzt a fogvatartottak átmeneti elhelyezésével összefüggő feladatokra.
megy el.

További átrendezések:...

ITT OLVASHATÓ

PDSZ: RÖVIDESEN TÖMEGES ISKOLABEZÁRÁSHOZ VEZETHETNEK A KORMÁNY INTÉZKEDÉSEI

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.09.09.

„Az közoktatási dolgozóknak ma veszélyes körülmények között kell dolgozniuk. Tapasztalataink alapján nyugodtan kijelenthető: nincsenek meg az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményei” – olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásában.

A szakszervezet szerint ha valamelyik közoktatási intézményben fertőzött személyre bukkannak, nem tesztelik automatikusan az intézményben dolgozókat és az oda járó tanulókat, így az sem derülhet ki, hogy aki fertőzött, de még tünetek nélkül bejárt, továbbadhatta-e a fertőzést.

Úgy vélik, az alkalmazott protokollok esetlegesek és hiányosak, a PDSZ-hez érkezett visszajelzések alapján jellemzően akkor sem rendelnek el tesztelést, ha bizonyítottan COVID-fertőzöttet találtak az intézményben. Az elterjedt gyakorlat a szakszervezet szerint az, hogy a COVID-gyanús személyeket azonnal karanténba rakják, ám ha a dolgozó vagy a diák szülője nem éri el, hogy a háziorvos megrendelje a tesztelést, az nem történik meg automatikusan.

Az érintett dolgozó így nem tud kiszabadulni a karanténból, hacsak nem fizeti ki saját pénzből a PCR-tesztet, amelynek darabja minimum 30 ezer forint, és 48 óra eltéréssel két negatív kell belőle. Emiatt két hétre karanténban marad, csupán 60%-os táppénzzel, hacsak nem sikerül elérnie, hogy a fertőzést foglalkozási betegségnek minősítse a hatóság. Ehhez hozzájárul, hogy a többi munkavállaló amúgy is jelentős terhelése tovább nő, hiszen a kieső kollégát helyettesíteni kell.

A PDSZ szerint ez a gyakorlat elfogadhatatlan, ráadásul úgy tapasztalják, hogy ahol elrendelik a tesztelést, ott is nagyon lassan történnek az események.

A szakszervezet átgondolatlannak tartja, hogy hogy mit bíznak az intézményekre.

Esetenként olyan kérdéseket is, amelyekben az intézmények egyáltalán nem kompetensek: például helyi járványügyi protokollok kidolgozását várják el a laikus tantestületektől

– írják...

ITT OLVASHATÓ

TÖRVÉNYTELEN ÁLLAPOTOT OKOZOTT AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK HIÁNYA, DE AZTÁN MEGOLDOTTÁK: RENDELETET HOZTAK, HOGY NE KELLJEN ANNYI

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.09.09.

- Ma Magyarországon nagyjából ezer óvodapedagógus hiányzik az oktatásból – állítják szakmai szervezetek.

- A hiány miatt az utóbbi években megsokasodtak az olyan csoportok, ahol az előírt kettő helyett csak egy óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel, délutánonként pedig középfokú végzettségű pedagógiai asszisztensek felügyelnek rájuk.

- A kormány egy rendelettel inkább legalizálta a törvénytelen állapotot, mint hogy kezdjen valamit a pedagógushiánnyal.

- Pedig vannak gyerekek, akiknek szükségük lenne egyéni fejlesztésre, amit két óvodapedagógussal a délutáni órákban kaphatnának.

Évek óta egyre súlyosbodó pedagógushiánnyal küzdenek a hazai óvodák. A csoportonként előírt két óvodapedagógus helyett sok csoporttal már csak egy szakember dolgozik. A gyerekekkel délután foglalkozó, középfokú végzettségű pedagógiai asszisztensek ugyan kiválóan tudnak vigyázni rájuk, de fejlesztő munkát nem végeznek.

A témáról egy évvel ezelőtt még az Abcúgra írtam hosszabb cikket, olyan óvónőkkel beszéltem, akik kénytelenek ilyen körülmények között dolgozni. Egyikük, egy Budapest 14. kerületi intézmény dolgozója azt mesélte, hogy a munkahelyén a hétből három csoport működött csak egy óvónővel, a betöltetlen pozíciókra pedig több mint két éve nem tudtak felvenni óvodapedagógust.

Így ahelyett, hogy váltott műszakban lenne egyszer délelőtt, máskor délután a gyerekekkel, Réka folyton reggeltől az ebéd utáni elalvásig dolgozik, délután pedig csak a pedagógiai asszisztens van a csoporttal. Pedig ez lehetne, és korábban ez is volt az az időszak, amikor a fejlődésben a többiekhez képest lemaradt gyerekeket egyénileg, elsősorban játék közben tudták fejleszteni a pedagógusok.

De Réka beszélt egy másik nehézségről is. Óvónőpár híján mindig neki kell megterveznie a foglalkozásokat, megtartania a szülői értekezleteket, fogadóórákat, ráadásul dokumentálni a gyerekek fejlődését a róluk vezetett egyéni fejlődést követő lapokon. „Azért egy 25 fős csoportban nem mindegy, hogy mindezeket egyedül, vagy ketten kell megcsinálni” – mondta.

Réka szerint mindezekben egyáltalán nem tudnak segíteni a pedagógiai asszisztensek. Az ő képesítésük arra hatalmazza fel őket, hogy az óvónőnek segítsenek a foglalkozások, órák lebonyolításánál, felügyeljenek a gyerekekre, a hátrányos helyzetű gyerekekre és családjaikra különösen. „Ezek elengedhetetlenül fontos feladatok, de az óvodapedagógus munkáját az asszisztensek nem tudják helyettesíteni” – magyarázta az óvónő...

ITT OLVASHATÓ

A RÓKA BŐREI

KOLOZSVÁRI SZALONNA / ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.09.09.

Olvasom az MTI egykori igazgatójának okos ötletét. Ha annyira nem tetszik egyeseknek a Vidnyánszkynak erővel átadott (előtte persze erővel elvett) Színművészeti, akkor legyen egy másik is. Az egyiket működtesse az alapítvány, a másikat a szülők. Probléma megoldva, lehet oszlásnak indulni.

Ez egészen pontosan az a bődületes baromság, amit olyan sokszor láthattunk már. Például amikor bejelentik: a kormány támogatja, a kormány finanszírozza, a kormány pénzt ad rá, a kormány fizeti. Először azt kellene megérteni, hogy a kormány semmit nem fizet, mert a kormánynak nincs pénze. Nekünk, adófizetőknek van pénzünk, a jövedelmünk közel felét befizetjük az államkasszába. A kormány abból gazdálkodik, vagy éppen hitelt vesz fel (például kötvénykibocsátás formájában), amit aztán mi, adófizetők fogunk törleszteni a kamatokkal együtt. Magyarul: mi – fideszesek és nem-fideszesek, nők és férfiak, minimálbéresek és jobb keresetűek – fizetjük a stadionépítéseket, utakat, templomtornyokat, parókiákat, iskolákat, egyetemeket, kórházakat. Mi fizetjük a Színművészetit is. És most az a javaslat, hogy a megadóztatott jövedelmünkből fizessünk egy másik Színművészeteit, hogy teljesüljön Orbán parancsa, hogy örüljön Vidnyánszky, hogy megnyugodjon a kormány.

Nagyon szép példája ez annak, hogy lehet egy rókáról (adófizetőről) 2-3 vagy akárhány bőrt lehúzni. Fizetjük (pontosabban a kormány fizeti) az adónkból az Orbánnal szövetséges egyházaknak a fejpénzt a leszállított szavazókért cserébe, majd az adózott jövedelmünkből támogatjuk Iványi Gáborékat, hogy talpon tudjanak maradni, és képesek legyenek működtetni azt a rendszert, mely segít a rászorulókon, tanítja a szakadék mélyéről kikapaszkodni akaró gyerekeket, fedelet adnak az otthon nélkül maradtak feje fölé, védelmet a bántalmazott nőknek és gyerekeknek.

Fizetjük a fideszes propagandát toló tévéket, rádiókat, lapokat, portálokat, blogokat (pontosabban a kormány fizeti a mi adónkból irányított hirdetéseken keresztül, állami cégeken keresztül, ezeket a pénzforrásokat teljesen elzárva a függetlenek elől), és fizetünk, hogy a független média működni tudjon. Külön hányingerkeltő, amikor a közpénzből dagonyázó pártmédia felnyüszít: a függetlencivil portálok állandóan pénzt tarhálnak. Ha van gusztustalan szemétség, ez annak egy ékköve.

Aztán fizetjük a szolidaritási adót és a nem tudom minek nevezett egyéb sarcokat azért, hogy a jövedelem nélkül maradt honfitársaink ne maradjanak magukra a bajban, ugyanakkor adakozunk és adományokat gyűjtünk, ruhát, ételt viszünk azoknak, akik jövedelem nélkül maradtak.

Fizetjük az egészségügyi hozzájárulást, hogy baj esetén ellássanak az orvosnál, a kórházban, aztán fizetünk a magánorvosnál, ha nem akarunk megdögleni egy olyan betegségben, aminek a kivizsgálásáig sem sikerült eljutnunk az állami rendszerben.

Fizettünk a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök (gumikesztyűk, maszkok) megvásárlásáért – hiszen azt állami pénzből szerezte be a kormány -, majd megvesszük a gyógyszertárban, boltban azokat a gumikesztyűket, maszkokat. Sok pénzért.

Felépítették az utakat a mi pénzünkből, majd útdíjat fizetünk, hogy használhassuk őket...

ITT OLVASHATÓ

NÉZEGESSE, ENNYIT KAPNAK A NYUGDÍJASOK! - KISZÁMOLTUK A JUTTATÁSOK ALAKULÁSÁT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.10.

Nyugdíjprémiumra biztosan nem, visszamenőleges nyugdíjemelésre viszont számíthatnak a nyugállományban levők. Kiszámoltuk, hogy a jelenlegi ismeretek alapján mikor mennyit hoz a postás, illetve mennyi írnak jóvá a nyugdíjasok bankszámláján. Talán senkit sem lep meg, hogy igazán most sem a kisnyugdíjasok dörzsölhetik majd a markukat.

Az idén augusztusban a KSH által frissen közzétett adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan majdnem 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjasok által érzékelhető drágulás ennél magasabb, 4,3 százalékos lett. Az infláció az év első nyolc hónapjában 3,5 százalékra rúgott. A nyugdíjasok inflációs kosara alapján számított érték közel 4 százalék lett ugyanerre az időszakra.

A nyugdíjasok kosarában a rezsi és az élelmiszerek nagyobb, a ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek kisebb súllyal szerepelnek (azokra tehát havonta arányában kevesebbet költenek az idősebbek). Az átlagok persze (mint ez a nyugdíjszámításainkból is jól érzékelhető) jókora eltéréseket takarhatnak, de a statisztikákban ezek óhatatlanul összemosódnak...

ITT OLVASHATÓ

VIDNYÁNSZKY: ANNYI A FELELŐSSÉGEM, HOGY MEG MERTEM LÉPNI AZT, AMIT EDDIG SENKI

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH GYULA
2020.09.10.

A piros fehér szalagok mellé zöldet rakna Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, az alapítvánnyá vált Színház-és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának elnöke, akivel kedden reggel beszélgettünk. A kuratóriumi elnök bocsánatot kér Karsai Györgytől, az egyetem tanárától, akire félreérthető megjegyzést tett.

A Színház-és Filmművészeti Egyetem körül kirobbant botrány olyan lavinát indított el, amelyben megkerülhetetlen világsztárok foglaltak állást, gyakorlatilag ön ellen, mint Cate Blanchett, Helen Mirren színészek, Salman Rushdie író és Peter Brook rendező. Szembenézett ezzel? 

Ezekből a sztármagaslatokból ön szerint megítélhető a színművészeti ügye? 

Nehéz kérdés, de az nem mondható, hogy Cate Blanchett ne tudná, kicsoda Ascher Tamás, hiszen rendezte őt, de Helen Mirren és Peter Brook is járt Budapesten, rendelkeznek itteni szakmai kapcsolatokkal. 

Lehet, de legalább ilyen illusztris aláíráslista született, amikor idejöttem a Nemzetibe. Ha most először történne ez meg velem, akkor a szívemhez kapnék. 

Minden helyzet más, a mostani tiltakozási hullámot nem lehet nem figyelembe venni. 

Erre azt kell mondanom önnek, hogy sajnálom. Ezt válaszoltam a Berliner Ensemble igazgatójának is, amikor értesített, hogy lemondják a MITEM-en való szereplést. Az kezdettől fogva világos volt, hogy mást gondolunk a bevándorlásról, a nyitott társdalomról, a sajtószabadságról, de mindannyian úgy véltük, hogy kellenek olyan platformok, ahol képesek vagyunk ütköztetni a véleményünket, vagy bizonyos értelemben ezeken túllépni, és műalkotásokban megfogalmazott gondolatainkat egy fesztivál keretében bemutatni a közönségnek. Ilyen volt a MITEM. Ezzel a lemondással, ők léptek ki a párbeszédből. 

A színművészeti ügye tehát épp a párbeszédet rombolta szét, úgy látszik teljesen. Amit a MITEM-nél sikerült elérnie, miért nem sikerült az SZFE esetében? 

Sok oka van, egyáltalán nem örülök annak, ami történt. 

Önnek mekkora a felelőssége ebben? 

Évtizedes, lappangó konfliktus került napvilágra és nekem annyi a felelősségem, hogy én, illetve mi, megmertük lépni azt, amit eddig senki. Ez sok fájdalmat és indulatot váltott ki. Nekünk abban van az igazságunk lényege, hogy egy végtelenül zárt rendszeren akartunk változtatni. A mostani SZFE gyakorlatilag a Katona József Színház iskolájaként működött. Az nem életszerű, sőt nem demokratikus és nem is etikus, hogy egyetlen – kétségtelenül színvonalas és fontos – szellemi műhely ennyire egyeduralkodó legyen egy képző intézményben, amely az adófizetők pénzéből működik. Meg kell találni a módját annak, hogy a képzés sokszínű legyen, és tükrözze a társadalom sokszínűségét is...

ITT OLVASHATÓ

A SZÁMVEVŐSZÉK KISZOLGÁLJA A KORMÁNY POLITIKÁJÁT

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.09.10.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetésének most jutott eszébe, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tíz éve súlyos pénzügyi szabálytalanságok vannak. A számvevőszék közleményben reagált az SZFE rektor-helyettesének, Novák Eszternek a nyilatkozatára, aki közölte, hogy nem lesz átadás-átvétel az intézményben. Az egykori fideszes képviselő, Domokos László által vezetett ÁSZ viszont a vagyonnal való elszámolás miatt sürgeti a vagyonátadást. De mint kiderült az SZFE menedzsmentje már rég elvégezte az átadás-átvétel előkészítését, amit azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő blokkol. Beavatkozhat-e a politikába az Állami Számvevőszék? - kérdeztük Nyikos Lászlótól, az ÁSZ egykori alelnökétől.

- Az Állami Számvevőszék korábbi alelnökeként nem tartja furcsának, hogy az ellenőrző szervezetnek épp a politikai botrány kellős közepén jutott az eszébe: a Színház és Filmművészeti Egyetemen tíz éve szabálytalanul gazdálkodtak!?

- Kétségtelen, úgy látszik az ÁSZ ezúttal is politizál, - ami parlamenti ellenőrző szerv számára megengedhetetlen. A törvény ugyanis tiltja! Politizál, ahelyett, hogy pénzügyi ellenőrzéseket végezne. Az utóbbit már országgyűlési képviselőként is kezdeményeztem...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - SZFE: ORBÁNÉK NEM SZÁMÍTOTTAK EKKORA TILTAKOZÁSRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.10.

FAZ

A magyar vezetés aligha számított ilyen tiltakozásra a Színház- és Filmművészeti Egyetem kapcsán, de hát itt már jó ideje nem egyszerűen az iskola a jövője a tét. Kulturkampf dúl Magyarországon, mert Orbán úgy gondolja, hogy liberális diktatúra érvényesül a sajtóban, a művészetekben és a felsőoktatásban. Ebbe a keretbe illeszkedik a gazdasági nyomásgyakorlás a hatalommal szembehelyezkedő sajtóra, valamint a Soros támogatta CEU elleni fellépés, továbbá, hogy addig szorongatták a Tudományos Akadémiát, amíg az bele nem ment, hogy ott nagyobb legyen a központi befolyás.

Az SZFE bedarálását már májusban elhatározták, amikor még az emberek csak a vírusjárvánnyal foglalkoztak, majd fű alatt meg is valósították az ötletet, amihez Vidnyánszky Attila volt a faltörő kos, miután megszűnt az eddigi akadály: az iskola autonómiája. Ő már mindenre rátette a kezét színházi világban. Annak idején a Nemzetiben beült Alföldi Róbert helyére, aki csupa olyan értéket képviselt, amit az orbáni kulturrevoluzzik megvetnek: baloldali, nemzetközi és meleg. A jelenlegi botrányban úgy foglalt állást, hogy akik Magyarországon nőttek fel, azok számára más jelenti a jó színházat, mint Vidnyánszkynak, aki a magyar lelket és magyar gondolatot írta ki zászlójára.

Írd és mondd, hét egyetem kerül az államtól alapítványokhoz, a kuratóriumokat mindenütt a kormány nevezi ki. Ily módon akarják elérni, hogy később se gátolja semmi a megcélzott nemzeti, jobboldali hegemóniát. De ha félretesszük a politikai és művészeti ízlés szempontjait, akkor is azt kell mondani, hogy Orbán a régi kommunista, majd balliberális köntösbe bújt kommunista elit jó tanítványának bizonyult. Az persze nem csupán Magyarországon történt meg, hogy a korábbi vezetés a rendszerváltás után is megőrizte helyét, ideértve a művészeteket és a sajtót, és ily módon azután uralta a közbeszédet.

Hogy mennyire azonos a mostani és a korábbi hatalom gondolkodásmódja, arról árulkodik, amit Gyurcsány Ferenc mondott, hogy ti. a „pártkatona” Vidnyánszky megnézheti magát, ha bukik a kormány. Utóbbinak azután több sem kellett. A magyar konzervatívok számára azonban ez sem lehet indok, hogy még rendíthetetlenebbül belesodródjanak a saját kulturális forradalmukba, amely immár riasztó méretű. Példa erre az a cikk, amely két éve a Magyar Időkben jelent meg, és amely régi időket idéz, amikor kritikát és önkritikát sürget a jobboldali tábor elhajlói részéről.

Süddeutsche Zeitung/Frankfurter Rundschau/DPA 

Igen találékonyak az SZFE diákjai a hatalom ellen vívott küzdelemben, de csak így van esélyük, miután a kormány évek óta nyomul a kulturális-tudományos életben. Minden további nélkül már átszervezett egy sor másik felsőoktatási intézményt, megszüntette a Tudományos Akadémia önállóságát és elérte, hogy sajtóorgánumok túlnyomó többsége a hivatalos álláspontot szajkózza.

A tiltakozó hallgatók vissza akarják szerezni az autonómiát, amit a jobboldali, nemzeti kormány azért számolt fel, mert anélkül nem tudja elérni ideológiai célkitűzéseit. De azt is igyekeznek megakadályozni, hogy a kuratórium tagjai betehessék a lábukat az elfoglalt épületbe. A tiltakozásnak a piros-fehér csíkos, széles ragasztószalag a jelképe, a szolidaritás megnyilvánulásaként már sokfelé kitűzték: házakra, autók visszapillantó tükrére, hátizsákokra, kutyák pórázára. A tiltakozás eddigi legnagyobb sikere vasárnap az élő lánc volt.

Hogy mi lesz az egyetemmel, az igen fontos az ország urai számára. A színházi szakmában Vidnyánszky mondja meg a frankót, ő dönt a támogatásokról. Orbán feltétlenül megbízik benne, miután a Nemzeti igazgatójának a keresztény és nemzeti színház ideálja lebeg a lelki szemei előtt. Az a becsípődése, hogy az SZFÉ-ről generációk óta csakis balos színházi szakemberek kerülnek ki, zárt rendszert alkotnak, de ennek véget kell vetni.

A Kárpát-Ukrajnából áttelepült rendező úgy érezte, hogy nem értik meg és igazságtalanul a háttérbe szorították, amikor 2002-ben sikertelenül pályázott az ország első társulatának igazgatói posztjára. Majd felkínálkozott Orbánnak, aki igen nagy hasznát veheti a kultúrforradalomhoz.

Ám a diákok felé árad a rokonszenv, külföldről is. A bécsi Burgtheater pl. 10 ösztöndíjat ajánlott fel nekik. A fiatalok szóvivője, Szurdi Panni kijelentette, hogy addig küzdenek, amíg nem nyerik vissza az autonómiát és nem lép le a színről a kuratórium. Miközben a hatalom azzal fenyegetőzik, hogy másutt szervezi meg az oktatást. A hallgatók pontosan tudják, hogy csak akkor kerekedhetnek felül, ha nagy kitartás van bennük.

Die Presse

A határok lezárása önmagában semmire sem jó a vírus ellen, jelentette ki az osztrák Európa-ügyi miniszter asszony. Csakhogy az EU-ban a biztonság és az egészségügy kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis a kormány felelőssége, hogy a lehető legjobban megvédjek polgárait a fertőzéstől. Edelstadler, aki a határzár ügyében személyesen szeretett volna találkozni magyar kollégájával, Varga Judittal, csak éppen a járvány megakadályozta a tárgyalást, egyetért azzal, hogy az egyoldalú magyar lépés nem éppen az európai egységről árulkodik. Épp ezért az szorgalmazza, hogy mielőbb kezdődjön vita az EU-ban a közös jövőről, ideértve a migrációs politika reformját.

Euractiv

Elhamvad a Moria-i tábor és vele együtt a szolidaritás is, no meg az értékkánon, amit az EU állítólag képvisel – mutat rá a kommentár. Oda az unió méltósága. Hogy leplezze bűnét, Brüsszel sietett kifejezni szolidaritását és teljes támogatásáról biztosította a migránsokat. Németország pedig arra szólított fel más tagokat, hogy vegyenek át menedékkérőket. De mit csináltak idáig? Hónapok óta késik a migrációs politika megújítását szolgáló javaslat, mert a kormányok nem mutatnak szinte semmiféle szolidaritást.

Először beütött a koronaválság, majd az unió nem akarta, hogy az újjáépítési csomag alku tárgya legyen a migránsellenes Orbánnal zajló vitában. De amint létrejött a megállapodás, megint takaréklángra került az egész reform. Csak remélni lehet, hogy a dolgok gyorsan jobbra fordulnak. De ha nem, akkor a Leszboszon tartózkodó 4 ezer gyerek remélhetőleg egy napon olvas majd Orbán Viktorról, akinél senki sem követeli határozottabban hogy Európa térjen vissza keresztény gyökereihez. Ő egyébként a bevándorlás legnagyobb ellenfele. Ő és a többi kicsi „Orbán” egyelőre biztonságban van az európai középjobb nyújtotta menedékben.

Die Welt

A konzervatív német lap úgy látja, hogy a Leszbosz szigetén kiégett, túlzsúfolt menekülttábor az unió gyengeségét mutatja, ám a politikusoknak ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a migránskérdés csakis közös erőfeszítéssel oldható meg. Azonban Magyarország és egy pár másik állam miatt egyhamar nem találják meg a kivezető utat és már rég berozsdásodott Merkel terve, hogy meghatározott kulcs alapján osszák el a menedékkérőket a tagok között. Úgy hogy nem marad más választás, mint hogy összeálljanak azok a kormányok, amelyek hajlandóak segíteni a szerencsétleneken.

A Moria-i katasztrófa borzalmas, de előre lehetett látni. Aki érdeklődött a dolog iránt, az tudhatta, hogy humanitárius dráma játszódott le a földrész közepén. Brüsszel, a tagállamokkal együtt nem fordította el a fejét, de hagyta, hogy megtörténjen ez a szörnyűség. Az EU lejáratta magát, tehetetlennek bizonyult, fekete nap ez a számára. A rideg szív és gonosz szándékok következménye. De a német belügyminiszternek igaza van, amikor sürgeti, hogy Berlin azonnal fogadjon be egy csomó menekültet. Viszont ettől még az uniónak lépnie kell, mert máskülönben nem rendeződik a helyzet. A Bizottságnak pedig kellő nyomást kell kifejtenie e cél érdekében.

Neue Zürcher Zeitung

Az EU ugyan harcol a korrupció ellen, de igazából maga is a probléma része, hiszen ahogy pl. Szófiában hangsúlyozzák a kormány visszaélései ellen tüntető tömegek: Brüsszel az anyagi támogatással egy maffiaállamot hizlal. És való igaz, hogy az uniónak nem állnak rendelkezésére megfelelő ellenőrző mechanizmusok – állapítja meg a svájci lap. Hiába helyezte Bulgáriát annak idején különleges megfigyelés alá, az eltelt 13 nap nem sok eredményt hozott. A hatalom kevesek kezében összpontosul, ebből viszont az következik, hogy elmaradnak a külföldi befektetők, nyomorúságosak a bérek, tömeges a kivándorlás, ugyanakkor óriási uniós pénzek érkeznek, ám semmiféle pozitív hatásuk nincs.

Pedig működik az OLAF és hamarosan feláll az Európai Ügyészség is, azaz nem az intézmények jelentik a gondot, hanem a politikai akarat hiánya. Boriszov pártja az EPP tagja, így jelentős szószólója van nem csupán Brüsszelben, hanem Berlinben is. Vele szemben egyszerűbb megértőnek lenni, mint Orbán Viktor esetében, mert a bolgár vezető nem ideológiai alapon hurrog le mindenkit, körmönfontságát elegánsan odaadó nyilatkozatokkal leplezi.

Az EU könnyedén megteremthetné azokat az eszközöket, amelyek révén szembeszállhatna a jogállam megsértőivel, és nem csak Bulgáriában. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytröszt bedobta, hogy a szubvenciókat az Európai Bíróság ítéletétől tegyék függővé. Vagyis csak az a tag kaphasson anyagi támogatást, amely tiszteletben tartja a demokráciát. Ha nem, és ezt az EUB kimondja róla, akkor automatikusan ugranának a brüsszeli források. Ám itt megint beleköp a levesbe a politika. Mert ugyan a Bizottság és az EP az ötlet mellé állt, ám az jelenleg elképzelhetetlen, hogy az állam- és kormányfők egy ilyen fontos jogkört az EU legfőbb ítélőszékének adjanak át.

New York Times

A szabadság forog kockán, amikor azt látni, hogy összedől az igazságszolgáltatás, miután Magyarországon, Törökországban és Indiában a bíróságokból csendes szemlélő és cinkos lett az autoriter kormány oldalán. Erre figyelmeztet egy indiai professzor, aki a Columbia Egyetem jogi karán is tanít. Madhav Khosla emlékeztet arra, hogy a 3. hatalmi ág egykor azért jött létre, mert pajzsra volt szükség a többség zsarnokságával, az állam tekintélyelvű próbálkozásaival szemben. Védte a szabadságot és kikényszerítette az elszámoltatást. Sajnos, ez ma már nincs így.

Ennek igazolására a szerző felidézi, hogy az autoriter magyar vezetés módszeresen megfosztotta hatékony fellépés lehetőségétől az igazságszolgáltatást, amikor kényszernyugdíjazott egy sor bírót és a helyüket vazallusokkal töltötte be. Szó volt közigazgatási bíróságok felállításáról is, ezeket a kormány ellenőrizte volna, de ezt a tervet ejtették. Viszont decemberben olyan törvény született, amelynek segítségével a politikailag kényes ügyeket az autonómiáját már csak hellyel-közzel őrző Alkotmánybíróság elé lehet vinni, az pedig tele van a Fidesz kádereivel. A cikk arra is emlékeztet, hogy a 2018-as választás után személyes okokra hivatkozva több bíró is lemondott, de az időzítés és a bejelentése nagy száma arra utal: kormányzati nyomás lehetett mögötte.

Kim Lane Scheppele azt mondja, nagy különbség van a régebbi és a mai autokraták között. A korábbiak ugyanis tömegesen sértették meg az emberi jogokat, az utcákra pedig kivezényelték a fegyveres erőket, hogy megszerezzék a hatalmat. Napjainkban azonban az utódoknak nincs szükségük erőszakra, ők a jogot használják ki. A bíróságok létalapját ugyanakkor sosem a néptől kapott felhatalmazás képezte. Arra épült, hogy ellenőrzés alatt tartja a politikai képviseletet és megvédi az embereket a politika szélsőségeitől. Így a jövő számára most az az igazi kérdés, a bíróságok döntései legitimek lesznek-e, miután ezek a testület külső-belső okok miatt összeomlanak önálló tényezőként.

ITT OLVASHATÓ