FRISS MAGYAR NARANCS - LAPAJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: mancs.hu
2020.09.09.

Diákok védik az egyetemi autonómiát
Az őrzők

Kétszáz diák védelmezi a 155 éves Színház- és Filmművészeti Egyetemet a kormányzati önkénnyel és a teljhatalmat kapott Vidnyánszky Attilával szemben, aki szerint nem elég keresztényi-nemzeti a képzés. A diákok pár nap alatt több ezer szimpatizánst állítottak szabadságharcuk mellé – végigkísértük a Vas utcában az egyetemfoglalás első hetét.

VÉLEMÉNY

László Géza
Kohl kancellár hosszú keze

1990 – a német bérunió katasztrófája

Nyugati árakhoz nyugati béreket! Béruniót! Ez a rendszerváltás nemzedékének legkitartóbb vágya. A többi óhaj az évek során szép lassan lekopott a politikai zászlókról, pedig ennek a szlogennek már az első fele sem stimmel, hiszen az áraink még messze nem nyugatiak.

egotrip
Vajda Mihály: Szókratész

Kivégezték? Vagy mégsem?

A szerk.
Kinek is magyarázkodik?

Hadházy Ákos még július közepén szúrta ki, hogy Szijjártó Péter csak helikopteres segítséggel tudta Tolna megyei programját lebonyolítani.

A szerk.
Orbán Viktor fölemeli

A nemzet vezetőjének „trianoni beszédére”, amelyet Sátoraljaújhelyen olvasott fel június 6-án, és amelyet a kormányzati propaganda vezető internetes portálja bátran „korszakosnak” minősített, immár komplett kampányt épít az ún.

A szerk.
Áll a kapu előtt vasban

Vidnyánszkynak mennie kéne.

POLITIKA

Állami erők az anyatejért
Nem csendőrök

A szoptatással foglalkozó szakértők szerint a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságnak legfeljebb a neve cseng kellemetlenül. Az állami intézmények nagyon sokat tehetnek a szoptató anyákért, és a statisztikák alapján erre nagy szükség is van.

Kutatókat bírál felül a Palkovics-minisztérium
Belepiszkáltak

A minisztérium 35 éves gyakorlatot rúgott fel, amikor önkényesen beavatkozott az OTKA-pályázatok értékelésébe. A kedvezményezettek között a kormány tudománypolitikájának támogatói is feltűnnek.

Változó 168 Óra
Az átalakulás természete

Több újságíró is önként távozott a Pesti Hírlappal összebútorozott 168 Órától az elmúlt két hétben, Rózsa Péter főszerkesztőt pedig menesztették. Új profilt kap a baloldali hetilap, vagy megmarad az eddigi karaktere?

Tillmann József A.
Messziről, közelről – és más távlatból

A MOME és az egyetemi „modellváltás”

Messziről nézve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem látványosan megújult; kampusza új épületekkel bővült, a megmaradt régieket felújították, parkja nyitottá vált. Közelről szemlélve, alakulása menetét látva a kép némileg mást mutat, különösen azóta, hogy ún.
Forráselvonások a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató intézményektől
Örök szégyenük marad

Három olyan szervezettől vonja el a Fidesz-kormány a közoktatási kiegészítő támogatást szeptembertől, amelyek hosszú évek óta foglalkoznak a legrosszabb körülmények között élő gyerekek oktatásával. Céljuk, hogy esélyt és jövőt adjanak, illetve megakadályozzák az iskolából való lemorzsolódást.

Interjú
„Amit Putyin zsebre tett”

Mihail Hodorkovszkij üzletember

Oroszország egykor leggazdagabb emberével, leghíresebb bebörtönzöttjével, az emigrációban élő másként gondolkodóval a Gazeta Wyborcza újságírója készített nagyinterjút. A mai Oroszország szinte minden égető kérdését érintették, Putyin hatalmának szilárdságától az FSZB mindenhatóságán át a rendszerszintű korrupcióig.

KULTÚRA

rés a présen
„Fontosak az álmok”

Dömötör Judit táncművész


Interjú
„Mindenki nem mehet el innen”

Péterfy Bori színművész, énekesnő

A karantén alatt írta meg és nyáron hozta ki darkdiszkós, Szikra című új albumát a Péterfy Bori & Love Band. A zenekart érő trolltámadásról, a raktárkoncertekről, az SZFE-ügyről beszélgettünk Péterfy Borival, és arról is, hogy meg lehet-e szokni a trollokat.

Színház
Rossz a rendszer

Jennifer Haley: A Menedék / TÁP Színház

Péntek este hétkor Vajdai Vilmos, a TÁP Színház vezetője és az itt vizsgált előadás rendezője lép a színpadra, hogy közölje, elmarad az előadás, mert a TÁP így szeretne szolidaritást vállalni a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanáraival és hallgatóival.

Interjú
„Mindig lopsz egy kicsit”

Alexis Michalik színműíró, rendező, színész

Edmond című darabjában a Cyrano de Bergerac fiktív keletkezéstörténetét írta meg Edmond Rostand-nal, a már fiatalon kopaszodó és még sikertelen drámaköltővel a főszerepben. A nagy sikerű színdarab immár magyarul is olvasható a Cyrano új, prózai fordításával egy kötetben.

Könyv
Két Múzsa, ha koccan

Veress József: Könyvbe bújt filmek

A társművészetek és médiumok találkozása mindig felvillanyozó és segíthet abban is, hogy egyikről vagy másikról új ismereteket szerezhessünk, vagy más megvilágításból tekinthessünk rájuk.

Posztmodern Kánaán a műfordításokban

„Hadd játsszam az Oroszlánt is én!”

Mennyire köti a hagyomány a fordítót és mennyire az olvasót? Miért ragaszkodunk ennyire a sokszor szállóigékké vált idézetekhez? Egyáltalán szabad-e egy verses klasszikust rímek nélkül lefordítani?

Kiállítás
A király nem meztelen

Hol tart a kortárs akt?

Az akt hosszú évszázadok alatt olyan önálló műfajjá fejlődött, amely a test mozdulataival, az ábrázolt helyzetekkel önmagában képes tartalomkifejezésre, tükrözve a korszellem adottságait. Kortárs kérdéseinkre „kortárs testeken” keresztül mutat fel válaszokat a Kiscelli Múzeum kiállítása.

Interjú
„Kontrollált extázis”

Jonas Kaufmann operaénekes

Jellegzetesen sötét színezetű, fényes, tiszta tenorhang, kivételes színészi adottságok, film­sztár külső. Négy évvel ezelőtt egy különleges, Mahler, Richard Strauss, Britten műveiből álló dalciklussal nyűgözte le a magyar közönséget, azóta szinte éves rendszerességgel jár vissza, legutóbb a Nessun dormától Lehár Vágyom egy nő után című örökzöldjéig hat áriával és négy ráadással vette le a lábáról az Eiffel park közönségét.

ÉLET + MÓD

Konyhai kémia LXIV. - A marcipán
Hígul a mandula

A mandulaalapú édességről még azt sem tudjuk, honnan származik, de még a neve is ismeretlen eredetű.

Budapest100
Mulatóból zsinagóga

A főváros népszerű helytörténeti programja, a Budapest100 is elmaradt tavasszal; az immár tíz éve futó rendezvénysorozatot így szeptember 19–20-án tartják meg. Az egyik legérdekesebb állomásnak a Nagyfuvaros utcai zsinagóga bemutatása ígérkezik.

BLOG

Film
Saudade

Karim Aïnouz: Egy nő láthatatlan élete

E „trópusi melodráma” alaphelyzete megtévesztően egyszerű. Az ötvenes évek Rio de Janeirójában két nővér, Guida (Julia Stockler) és Eurídice (Carol Duarte) a családi szégyen és zsarnoki apjuk dühe folytán évtizedekre elszakadnak egymástól.

ITT OLVASHATÓ

ÚGY TŰNIK, VALAMI MEGMOZDULT A MAGYAR TÁRSADALOMBAN, AMIT A FIDESZ IS ÉRZÉKELT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.09.08.

Ami a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül zajlik, a civil kurázsi és a hatalmi arrogancia csatája. Az esélyek természetesen nem egyenlők, hiszen a hatalmas médiagépezettel rendelkező Orbán-kormány nincs kényszerhelyzetben akkor sem, ha a hallgatók ellenállása és a tanárok jelentős részének felmondása miatt el sem kezdődik az érdemi oktatás az intézményben. Ugyanakkor az események rámutatnak arra a tényre, hogy a társadalmi szolidaritás már sokkal jobb állapotban van Magyarországon, mint mondjuk 6-8 éve.

Többször értekeztünk már arról, hogy az Orbán-rendszer egyik fő törekvése a társadalmi szolidaritás ellehetetlenítése Magyarországon. A különböző szociális, szakmai és civil csoportok elleni fellépését ugyanis az jellemezte, hogy a konfliktusok idejére sikerült izolálniuk ezeket a szerveződéseket, így a minimálisra csökkentették annak az esélyét, hogy más fenyegetett társadalmi csoportok is kiálljanak a megtámadottak mellett.

Az SZFE elleni támadás esetén azonban mintha megváltozna a tendencia. A hatalom ugyanis a maga erőszakos módján ugyan végigvitte az intézmény átjátszását a kormányhoz kötődő közalapítványhoz, ám amikor annak vezetői megpróbálták elfoglalni aúj pozíciójukat, a diákság, a tanárok és szimpatizánsok megakadályozták ezt. A Vidnyánszky Attila elleni közös fellépés olyan összhangot teremtett a társadalom jelentős részében, hogy vidéken, sőt külföldön is tiltakozásokat indított el a kormány módszerei ellen...

ITT OLVASHATÓ

VÁLASZTÁSI CSALÁS IDE VAGY ODA, KILENC ÉVRE KAP MEGBÍZATÁST AZ NVI ÚJ VEZETŐJE

HÍRKLIKK
SZERZŐ: HÍRKLIKK
2020.09.07.

„Arra készülnek, hogy a választókörök ismételt átrajzolásával, elvegyenek egy mandátumot Budapesttől, így az ellenzéktől” – mondta Tóth Zoltán választási szakértő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem véletlenül fogják kilenc évre választani az új Nemzeti Választási Iroda vezetőjét, hiszen „úgy maradhat fideszes ez az ember akkor is, ha ’22-ben az ellenzék nyeri az országgyűlési választásokat.”

Pálffy Ilona, aki nyugdíjazása miatt, lemondott az NVI vezetéséről, úgy nyilatkozott, hogy „a választási törvény nem alkalmas arra, hogy kiszűrje az átjelentkezéses csalókat”, Tóth Zoltán szerint, pedig ezt kétharmaddal bármikor tudná módosítani a jelenlegi hatalom. Hozzátette: amikor én voltam a választási iroda vezetője, akkor ki volt adva a jegyzőknek, hogy a voksolásokat megelőző hatodik hónaptól figyelni kell az átjelentkezők számát. Ha ez a szám meghaladta a tíz-tizenöt választót, az összes további jelentkezőt figyelmeztetni kell arra, hogy a fiktív átjelentkezés bűncselekmény.

ITT NÉZHETŐ MEG

LESZ NYUGDÍJAS, AKI 4100 FORINTOS, MÁS 288 EZRES NYUGDÍJKORREKCIÓT KAP NOVEMBERBEN

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.09.09.

A legmagasabb nyugdíjban részesülő idős magyarok az átlagnyugdíjban részesülőknél 14-szer (!!!), a legalacsonyabb nyugdíjasnál pedig 70-szer (!!!) magasabb kiegészítésre számíthatnak novemberben.

A nyugdíjasok számára rendkívül fontos, és túlzás nélkül régóta várt adat érkezett szerdán, a Központi Statisztikai Hivatal közzétette ugyanis az augusztusi fogyasztói árindex és ezzel párhuzamosan a nyugdíjas infláció mértékét is. Utóbbi adat mérvadó az idős társadalom számára, mivel ez dönti el, hogy a törvényi rendelkezéseknek megfelelően novemberben szükség van-e arra, hogy a kormány kiigazítsa a nyugdíjakat annak érdekében, hogy azok megőrizzék a reálértéküket...

ITT OLVASHATÓ

„AZ ORBÁN-RENDSZERT CSAK KATASZTRÓFA SÖPÖRHETI EL, DE AZ BELE VAN KÓDOLVA”

KLUBRÁDIÓ / BESZÉLJÜK MEG
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.09.07.

A szomszédos népek szemében a nyílt magyar szupremácia kifejeződését jelentheti az Alapjogokért Központ kampánya, amelynek újsághirdetése és videója a többi között rohamra induló első világháborús magyar katonákkal, Árpád-házi királyokkal és magyar történelmi héroszokkal idézi meg a Kárpát-medence elmúlt ezeregyszáz évét – véli Ungváry Rudolf író. Szerinte pont ez, a szembefordulás az euroatlanti világgal és a környező népekkel, okozhatja az egyre militarizálódó Orbán-rendszer bukását, mert annak beágyazottságával választási győzelme esetén se tudna mit kezdeni az ellenzék.

Az Alapjogokért Központ nevű kormányközeli szervezet rohamra induló első világháborús katonákat ábrázoló hirdetése szeptember 4-én jelent meg először a Nemzeti Sportban az „Igazság, erő, felemelkedés – Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét” szlogennel, és a keszuljetek.hu webcímmel (az ebben szereplő felszólítás Orbán egy korábbi Trianon-beszédének tartalmára utal). Hasonló irányba mutató mondat olvasható egyébként az Alapjogokért „hitvallásában” is, amelyben többi között az szerepel: "küldetésünk, hogy méltóképpen őrizzük a Kárpát-medencét".

A magyar szupremácia felélesztéséről van szó, neki akar menni a miniszterelnök a környező országoknak ezzel a militarista plakáttal? Mennyire átgondolt ez? – kérdezte műsorvezetőnk, Szénási Sándor Ungváry Rudolf írótól. Szerinte átgondolt mondatokról van szó, de „nem úgy, ahogy mi gondolkodunk”. Első látásra ez szájtépés, mintha csak belpolitikai célokat szolgálna, valójában az euroatlanti világgal szembeni „orbáni rohamok" része, amivel szintet lépett a rezsim, hiszen a kampányban majdnem teljes nyíltsággal megjelenik, ami eddig nem volt, a fasiszta rendszerek egyik jellemzője, a militarizmus, a katonai erő alkalmazásának „apoteózisa”. Úgy vélte, politikai vakság vagy színtiszta gyávaság figyelmen kívül hagyni, hogy a közreadott szöveg, az 1944-es, nyilas idők hangulatát idézi.

Szemfényvesztésnek nevezte a Kárpát-medencei népekkel együttműködésről szóló üzenetet, hiszen az említett weboldalon (és imázsfilmben) megjelenő egész körítés az Árpád-házi királyokkal, történelmi héroszokkal (a vérszerződéstől 1956-ig szerepelnek benne jelenetek – a szerk.) a szomszédos népek szemében a nyílt magyar szupremácia kifejeződését jelentheti.

Az egykori fasizmusnak és nyilasságnak egy egészen ravasz, a demokrácia álarcában megjelenő mutációjáról van szó, amely burkoltan totális, alamuszi módon, apró lépésenként építkezik – véli Ungváry Rudolf. Szerinte a miniszterelnök a putyini orosz birodalomban keres olyan szövetségest, amely felboríthatja a status quót. Az orosz birodalom pedig szét akarja robbantani Ukrajnát, ekkor a stabilitás felborulna – a hosszú távú célok valahol itt rejtőzhetnek, „életveszélyesen játszik a tűzzel”. Szerinte Orbán Viktor ebben az esetben félkatonai, katonai jellegű kormányzást vezetne be, ennek főpróbája, ujjgyakorlata volt a járvány katonás kezelése, az operatív törzs, a kórházak katonai irányítása.

Orbán Viktor miniszterelnökre utalva azt mondta: ennek az embernek a megalomániája kezdettől fogva megvolt, de csak fokozatosan bontakozott ki. Az, hogy együtt akarja kezelni a visegrádi négyeket a Kárpát-medencei sugallt magyar szupremáciával, azt mutatja, hogy nincs igazi realitásérzéke. „Őrült politikai, taktikai és stratégiai, állati ösztönei vannak”, de ezek csak a vesztét okozhatják hosszú távon – vélekedett.

Szerinte ezt az orbáni „vezéri hatalmat” a választások nem változtathatják meg, az ellenzék, ha kormányra is kerül, nem tud mit kezdeni az orbáni klientúra gazdasági hatalmával, '56-os jellegű forradalomra nincs kilátás a magyar társadalom állapotát elnézve, csak egy katasztrófa söpörhetné el a rendszert, de ezt magában hordozza a miniszterelnök távlatos gondolkodása, ahogy szembeszáll az euroatlanti világgal és lebegteti a konfrontációt a szomszédos országokkal.

Ungváry szerint nincs ellensúlya a kormányban Orbán Viktornak, senki sem fékezi. Műsorvezetőnk megjegyezte, hogy vannak a miniszterelnök körül olyan fiatalabb, korszerűbb figurák, mint Gulyás Gergely, aki ráadásul magas poszton van. Erre az író történelmi párhuzamot hozva azt mondta: Albert Speer, a náci Németország főépítésze teljesen modern technokrata volt, és semmiben nem tartotta vissza Hitlert, csak az utolsó hónapokban, amikor szabotálta a felperzselt föld taktikáját. Az orbáni klientúrában nem lesz senki, aki megmoccanna, amíg el nem zárják az európai uniós pénzcsapokat – vélekedett.

Egyre erősödő militarizmus jellemzi a NER-t, és nem csak a szóhasználatban. Nemrég egy vidéki hetilap címlapján jelent meg kisfiú gépfegyverrel, aztán jött a lőterek fejlesztése, a nagyarányú fegyvervásárlások. Ungváry Rudolfot az döbbenti meg, hogy a magyar társadalom többsége ebből nem vesz észre semmit. Hihetetlen, de még mindig arról beszélnek, hogy itt csak sérülnek a demokrácia szabályai, meg ez azért nem teljesen diktatúra. Egyenes vonalú a rendszer mozgása a militáns, katonás szervezettség felé.

A szuronyos-katonás plakátról kedden megkérdeztük Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, azt a cikkünket IDE kattintva olvashatják el.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

VÁRHATJUK-E A KORMÁNYTÓL, HOGY JÓL KEZELI MAJD A JÁRVÁNY MÁSODIK HULLÁMÁT?

MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2020.09.09.

Most, hogy elért minket a koronavírus-járvány második hulláma, érdemes megvonnunk az Orbán-rezsim válságkezelésének elmúlt bő féléves mérlegét, és leszámolni azzal a sokakban máig élő illúzióval, hogy „ezek” „legalább kormányozni tudnak”. Jó tudni, mire számíthatunk ősszel.

Mikor tél végén a járvány megérkezett hozzánk, az ország vezetői előtt három kihívás állt: 1) Hogyan fékezhetik meg a vírus terjedését, védhetik meg az ország lakosságát az akkor még nem teljesen ismert fenyegetéstől? 2) Hogyan kerülhetik el, hogy a járvány elleni védekezés súlyos gazdasági válságba torkolljon, és ezáltal felbecsülhetetlen károkat okozzon az ország és lakói számára? 3) Hogyan háríthatják el a járványból és a gazdasági-társadalmi károkból fakadó veszélyeket hatalmukra? Vajon hogyan teljesített ezekben a rezsim?

Ami az elsőt illeti, akár azt is mondhatnánk, hogy a miniszterelnökék elégedettek lehetnek. A járvány első hulláma nem érintette katasztrofálisan az országot (vö. Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Olaszország). A kimutatott megbetegedések száma alacsony maradt, a halálozások száma is.

Bár az is igaz, hogy az utóbbiak aránya elég magas volt, ami arra utalt, hogy az egészségügy vagy a megbetegedettek kezelésében vagy a tesztelésben követett el súlyos hibákat. Ha tippelnem kellene, mindkettőben van némi igazság, de a tesztelés terén minden kétséget kizáróan nagyon komoly mulasztások történtek a nemzetközi tapasztalatok és a későbbi hazai vizsgálatok fényében.

Hogy mégsem történt katasztrófa, annak lehetnek olyan okai, amelyek még máig sem tisztázottak, de biztosan nincs közük a jelenlegi rezsim kormányzati teljesítményéhez (magas BCG-, kanyaró-átoltottság), és amik akadályozták a vírus hazai terjedését. Biztosan fontos szerepet játszott benne az a spontán polgári engedetlenségi mozgalom, amelyik tavasszal néhány nap alatt meglehetősen kiterjedt lockdownhoz vezetett, s amit a kormány maga semmilyen formában nem kezdeményezett, legfeljebb néhány nap késéssel lepapírozott.

A személyközi interakciók számának radikális csökkentéséhez járult hozzá a gazdaság szintén a kormányzati szándékoktól független összeomlása is tavasszal, amit a nemzetközi termelési lánc és kereskedelem átmeneti leállása váltott ki.

Bár nem lehet azt mondani, hogy a kormány egyáltalán semmit sem tett, azért az általánosságban véve igaznak tűnik, hogy a kormány csak követte az eseményeket, és ahol beavatkozott, ott sokszor kifejezetten ártalmasak voltak a lépései: ilyen volt a kórházi ágyak erőszakolt és értelmetlen felszabadítása, illetve a maszkviselés terén a meglehetősen zavaros, ellentmondásos kommunikáció, aminek hosszabb távú negatív következményei az intézményi bizalom rongálásán keresztül mutatkoznak meg.

Hasonlóan káros lépés volt a digitális oktatásra való átgondolatlan és szervezetlen átállás, nyáron pedig a második hullámot siettető apró hangulatjavító intézkedések sorának meghozatala.

De mind közül a legnagyobb hiba az volt, hogy a kormány nem készült fel rá, hogy a második hullám idejére képes legyen proaktívan cselekedni, hanem gazdasági megfontolásokból és a társadalom kifáradását követve megint le van maradva az eseményekhez képest.

Megdöbbentő információk sokasága érkezik a tesztelés és karanténintézkedések szervezetlenségéről. Se az egészségügy, se az oktatás nem lett felkészítve a gyors és hatékony válaszra, ha a járvány megint felerősödne, csak a felelősségük van hangsúlyozva...

ITT OLVASHATÓ

BIZTOSÍTÁS: A KORMÁNYZATI ÜGYNÖKSÉG DOLGOZÓI VÁRÓLISTA NÉLKÜL JUTHATNAK ORVOSI ELLÁTÁSHOZ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2020.09.09.

Közbeszerzésen keres szolgáltatót az állami ügynökség arra, hogy a hivatali dolgozókat várólista nélkül ellássák, ha pedig műtétre van szükségük, akkor a többi beteggel szemben kiemelt elhelyezést kapjanak. Az ügynökség szerint a dolgozók ezt béren kívüli juttatásként kaphatják, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő viszont úgy látja: a NER újabb rendszert épít tagjainak.

“Kormányzati Informatikai Fejlesztés Ügynökség által foglalkoztatott közalkalmazottak és
munkavállalók számára csoportos szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás – beleértve a szolgáltatás megszervezését is – fedezetének nyújtása 12 hónapra.” Ezzel a nem túl izgalmas címmel hirdetett közbeszerzést az állami ügynökség július 16-án. Nem adtak túl sok időt, augusztus 5-ig lehetett pályázni, és már a bírálatnál tartanak.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztés Ügynökség (KIFÜ) az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Feladatai közé tartozik az “uniós és hazai forrásból megvalósuló informatikai projektek vezetési, minőségbiztosítási feladatainak ellátása, a projektek előkészítésétől a megvalósításán keresztül azok lezárásáig”, illetve az “informatikai infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése, valamint arra épülő szolgáltatások nyújtása a hazai közoktatási, felsőoktatási, kutatási intézmények, közgyűjtemények számára.”

A hivatal közel 6 milliárd forintból működik, költségvetése szerint informatikai szolgáltatásokra 2,2 milliárd, míg bérekre 1,3 milliárd megy el. Százmillió forint felett költenek a 4iG Nyrt.-nél, vagyis Mészáros Lőrinc jobbkezének informatikai cégénél, valamint a már általunk 2015-ben bemutatott NER-tag eNet Kft.-nél...

De vissza a közbeszerzésre. A műszaki leírás szerint a biztosítás 300-330 főre szólna. A biztosító feladata az ügynökség “közalkalmazottjainak és munkavállalóinak a kockázatviselés hatálya alatti egészségbiztosítási szolgáltatásfinanszírozói fedezete”, ami az alábbi – az állami egészségügyi rendszerben elérhető – területekre terjed ki:

korlátlan számú, limit nélküli komplex járóbeteg szakorvosi ellátás megszervezése várólista nélkül, az időpont egyeztetéstől számítva legfeljebb 8 munkanapon belüli időpontra Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Székesfehérváron.

Szükség esetén receptírással minimálisan az alábbi szakágakra: allergológia, angiológia, belgyógyászat, bőrgyógyászat, diabetológia, dietetika, endokrinológia, évente egyszer fogászati szűrés, fizioterápia, fül-, orr-, gégészet, gasztroenterológia, kardiológia (az egészségügyi szolgáltatás szükség esetén tartalmazza a szívultrahangot), neurológia, nőgyógyászat, ortopédia, proktológia, pullmonológia, radiológia (röntgen, ultrahang, mammográfia), reumatológia, szemészet és urológia.

És ehhez jön még korlátlan számú diagnosztikai vizsgálat megszervezése, 8 napon belül, várólista és összegkorlátozás nélkül: nőgyógyászati citológiai vizsgálat, ekg, (nyugalmi, terheléses, holter, 24 órás vérnyomás vagy pulzus monitorozást), ultrahang (uh), röntgen (enterográfia, nyelésvizsgálat), mammográfia, doppler- illetve arteriográfos érvizsgálat, szűrő audiometria, audiológiai vizsgálat, dermatoszkópia, centrális csontsűrűség-vizsgálat (odm, dexa), allergiateszt bőrön illetve vérvétellel, biopszia illetve sejt- és szövettani vizsgálatok, endoszkópos-tükrözéses vizsgálatok (gasztroszkópia, kolonoszkópia, cystoszkópia), mri, ct, cardio-ct, pet-ct...

ITT OLVASHATÓ

MOST JÓ LENNI NYUGDÍJASNAK?

HÍRKLIKK
Szerző: DR. DÁVID FERENC
2020.09.09.

Látszólag igen, hiszen a KSH által közzétett inflációs adatok egyértelműsítették, hogy

-  2020. november 1. napjától nyugdíjemelés keretében kiigazítják (emelik) a nyugdíjakat;

- a megemelt nyugdíjjal együtt kifizetik a 2020. január – október hónapokra eső emelés összegét (korrekció);

- 2021. január 1. napjától pedig a már megemelt nyugdíjakra vetítve számítják a három százalékos nyugdíjnövelést, és ennek megfelelően folyósítják az összeget.

A KSH szeptember 9-én közzétett számai nem adnak okot sok örömre. 2020.augusztus és 2019. augusztus viszonylatában (hónap/hónap) 3,9 százalékkal emelkedtek az árak, ez az érték a nyugdíjasok esetében magasabb: 4,3 százalék. Minkét adat azt jelzi, hogy nem lanyhul az inflációs nyomás, mindkét adat azt bizonyítja, hogy – a figyelmeztetések ellenére – jelentős tervezési hibát vétett a kormány.

Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben. Csupa olyan termék (alapvető élelmiszer, élvezeti cikk), amit a nyugdíjasok is jelentős mértékben fogyasztanak. Az élelmiszerek ára 7,9 százalékkal nőtt, ezen belül a párizsié, kolbászé 18,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukoré 13,4, a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 11,4, a tojásé 10,2, a tejé 8,9 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,8, ezen belül a dohányáruk 10,3 százalékkal drágultak. A nyugdíjasok tehát besorolhatók az év vesztesei közé, hiszen a meglóduló árak ellentételezéseként ebben az évben eddig semmilyen juttatást nem kaptak, ellenkezőleg: az őszre (novemberre) halasztott korrekció és emelés azt mutatja, hogy a nyugdíjasok adtak kölcsön az államnak, a nyugdíjasok hiteleztek a költségvetésnek!

...

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA SZEPTEMBER 9-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 ÓRA
2020.09.08.

Gáz van, babám. Ez a címe Bródy János hét végén megjelenő új nagylemezének, amelyről elsőként a 168 Órának adott nagyinterjút. A címadó dalból kiderül, hogyan változhat meg a szabály: „aki nem lopott, az nem nyert”. Több nóta témája, hogyan hamisítják a múltat, és megint rádöbbenhetünk: a „szemétdomb a szemét otthona, a tisztaság az ellenség szava”. Az interjúban az is szóba került, hogy a Szörényi–Bródy páros miért találkozott Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával. Voltak, akiket kiakasztott, hogy a hazai rock klasszikusai közös fotón szerepeltek a tisztségviselővel, aki az irodalom után a popzene megújításának állami stratégiáját is elkészítette.

Attila vezér

A Kossuth-díjas színházrendező, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezője, az Emmi döntés-előkészítő testületének, a Színházművészeti Bizottságnak, valamint a Magyar Teátrumi Társaságnak az elnöke, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának rektori tanácsadója, az MMA alapító tagja, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetője, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egymilliárd forintos Déryné Program irányítója, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondja: építeni akar, nem rombolni. Az SZFE Vas utcai épületébe mégsem tud bejutni, mert a kapukat bezárták előtte az intézményt elfoglaló diákok. Vidnyánszky Attila pályaképében azt az utat próbáljuk megmutatni, amely Beregszásztól az elbarikádozott egyetemig vezette.

Sokan csattogtatják az ollóikat

Meg kell mutatnunk, mennyire fontos nekünk az egyetem. Ezt mondta az intézmény Vas utcai épületét elfoglaló hallgatók egyike lapunknak. Riporterünk a múlt héten végig követte a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél történteket. Mi miért és hogyan alakult – elsősorban erre kereste a választ.

Mesterségesen szított ellentétek

Amíg a Fővárosi Önkormányzat teljesen elégedett az ideiglenes bicikliutak és a belváros forgalmi rendjének átalakításával, addig a kerületiek – elsősorban a VII. kerületben élők – komoly aggályokat fogalmaznak meg. Főleg arra panaszkodnak, hogy az utóbbi hetekben sokkal nehezebbé vált számukra a közlekedés, a környezetvédelmi szempontok pedig egyáltalán nem érvényesülnek. Ami azonban ennél is nagyobb gond, hogy a döntéshozók a forgalmi rend átalakításakor elfelejtették kikérni a véleményüket.

Útmutatás nélkül

Fő a biztonság – mondták a kötcsei Polgári Piknik szervezői, és lefújták a szeptember eleji találkozót. Rövid időn belül már a harmadik olyan hagyományos esemény maradt el, ahol Orbán Viktor utat szokott mutatni a híveinek. Lehet-e ennek hatása a belpolitikára? – erre kerestük a választ.

Trükkösen kiszámolt bérek

Meglepetést okozott, hogy a KSH 400 ezer forintot meghaladó júniusi havi bérekről számolt be. Kiderült, hogy az egyszeri jutalmak, prémiumok beszámítása okozta ezeket a szépnek tűnő számokat.

A járványra hivatkozva büntetik a szegények iskoláit

A kormány az idei tanévben a felére csökkentette a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával foglalkozó civil szervezetek kiegészítő támogatását, amelyet a következő tanévtől már teljes egészében meg akar vonni. Addig facsarhatják az oktatással foglalkozó szociális szektor szereplőit, amíg le nem mondanak az intézményeikről.

Nem csitul a tiltakozás

Még mindig jelentős erőtartalékokat képesek mozgósítani Belaruszban (Fehéroroszországban) azok a tiltakozók, akik torkig vannak a rezsimmel. A páncélba öltözött hatalom tilalmával dacolva minden hétvégén újra és újra ők uralják a főváros utcáit. Ám Oroszország a jelek szerint továbbra is szilárd háttértámogatást nyújt Lukasenkának. A külföldre kényszerített ellenzéki elnökjelölt nemzetközi támogatást kér. A fejleményekről folyamatosan tájékozódhat honlapunkon.

Láda mélyén a szabadságba

Az Egyesült Államok hírszerző szervezetét a II. világháború alatt Stratégiai Ügyek Hivatalának (OSS) hívták, ennek lett ismertebb utóda a CIA. Arról azonban máig kevesen hallottak, hogy 1942 és 1953 között létezett egy harmadik is. „The Pond” (a tavacska) volt a katonai hírszerzés egyik ágának fedőneve, és az olyan titkos volt, hogy létezéséről mindössze néhány kormányzati vezető tudott.

A hangulatváltozások művésze

A közelmúltban volt nyolcvanéves Vári Éva Kossuth-díjas színésznő, aki Pécsett végigjátszotta a világ- és a magyar drámairodalmat. A város ünnepelt művésze volt. Aztán 52 évesen, vidéki sztár létére szokatlan módon átszerződött a fővárosba, a Budapesti Kamaraszínházba. A televízióban vállalt szerepléseivel országosan ismert és elismert művész lett.

In memoriam Varga Imre

Valószínűleg kevés olyan település van, ahol egyetlen művész tizennyolc köztéri (és egy épületen belüli) alkotása tekinthető meg. Magyarországon csak Szentendrén van hasonló, a világban is csupán néhány helyen. Siófokon Varga Imre egy mell- és 18 egész alakos szobra látható, közülük tíz a Fő téren. A Kossuth-díjas szobrászművész itt született 1923-ban, és 2019-ben bekövetkezett halála után itt helyezték örök nyugalomba.

ITT OLVASHATÓ

KICSI VAGYOK ÉN, / ERŐS LESZEK ÉN, / VILÁG MINDEN ÓRIÁSÁT / FÖLDHÖZ VÁGOM ÉN. / KICSI VAGYOK ÉN, / BÁTOR LESZEK ÉN, / ÓRIÁSOK PALOTÁJÁT / ELFOGLALOM ÉN...

FACEBOOK
Szerző: noÁr
2020.09.01.

Egyedem, begyedem vaskampó
volt egyszer egy kis Jankó
Egyet gondolt magába
Lecsapott egy színházra

Egyetem, begyedem, pávatánc.
– Hallod bástya, mit kivánsz?
– Nem kivánok egyebet,
Adj nekem egyetemet!

Életem legboldogabb napja? MIKOR FELVETTEK!
És most a függetlenség az, amit ti elvesztek!
Anno az egyetemen a gólyaesküm közben,
Egy szövettség köttetett az ország és köztem!
Kaptam önbizalmat, ezért nem pálya, ha szivat más.
Nem oldalt választottam magamnak, hanem hivatást!
Naív vagyok? Ja.. Benéztem szerepem?
Mert SZABAD ORSZÁG SZABAD EGYETEM!
TANULNÁNK SZAKMÁNK, HA HAGYNÁTOK!
Ki a képletből a diákot hagytátok.
Tőr az amit ott làtunk? Markolattal kínálja magàt.g
De mi nem fogadjuk el, csak a józan észnek szavát.
Ami minket int, hogy bizony van egy szint!
Amikor frissebb a levegő az utcán kint!
Mit te nekem hatalom? Gólyalelkem avatom:
TELJES SZÍVVEL AKAROM, ALKOTHASSAK SZABADON!

Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
mint a tüdő a fazékból
kidagadok én.

Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
apámnál is, anyámnál is
nagyobb leszek én.

A Legtisztább szívvel kérdezzük, vannak ötletek?
Vagy csak egy hekkelt monopoly az, amivel jöttetek?
Van terv, vagy csak az van, hogy mit ne?
Meghogy: “én erősebb vagyok mint te?” Szinte
Látom, hogy ez is csak kamu Thália papi pipa
A vár bevéve, huuuu...ja ez is sima!
De hopp, BIMM A FAL.. itt van egy kopp,
Mert itt állnak Zrínyi Ilonák és Dugovicsok.
Akiknek bizony bele kell néznetek a szemébe.
Akik látják, hogy a császári ruha levéve!
És dalolva többszáz tudja, hogy a rendszer szemtelen.
És együtt kiálltják, hogy a CSÁSZÁR MEZTELEN!
Ilyenkor tényleg, hogy néztek tükörbe?
Nem véletlen szorul nálunk a tenyér ökölbe.
Hogy a magasba emeljük, jelezve: ELÉG VOLT!
Mert barbár tettetek számunkra szégyenfolt!

Kicsi vagyok én,
majd megnövök én!
anyámnál is apámnái is
Nagyobb leszek én!

“De most a tojáshéj a seggeteken, mit pofáztok!”
Mert fiatalok vagyunk, jól értjük, ezért aláztok?
Mert változást akarunk az országban sokan?
Mert tanulni akarunk, de nem mindegy hogyan?
Mert nem maradunk csendben, ha csendre int a hatalom?
Mert nem a külcsíny számít, hanem fontos a tartalom?
Mert kértünk valamit és abból semmi se lett!
Mert nem fogadjuk el, hogy a párbeszéd elveszett?
Mert nemcsak magunkért, de a jövőnkért is küzdünk!
És a szabadság az, amit a zászlónkra tűztünk! Mert csak idő kérdése, mikor cserélődik minden:
Tanár, diák, eszme, rendszer, mindenki és minden szinten.
Persze, mindig lesz, aki a rendszereteket szolgálja,
Csak tudjátok, egy uralkodónak van szolgája!
De a cifra palota üres termeiben ülve,
A hozzá nem értést, hát, a sikerért tűrve,
Mikor azt érzitek, minden megvan! Vagány!
Nem tör rátok az ordító magány?
Hogy minden úgy a tiétek, hogy nincs benne lélek,
És elmétek a börtön, hova nem jutnak be érvek. (Meg kell kérdeznem)
A gerinc ingyen volt? Mert látjuk hajlik!
A vak hűség és hatalom hát az bizony hajlít!
De nem minket, mert ami minket illet,
a tettek testvére a forrongó szív lett!
Mert tényleg, mi van? A seggünkön miért ülünk?
SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK, SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK!

Kicsi vagyok én,
erős leszek én,
világ minden óriását
földhöz vágom én.

Kicsi vagyok én,
bátor leszek én,
óriások palotáját
elfoglalom én.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

NEM ÁRULJA EL A KORMÁNY, MEKKORA VISSZAESÉS VÁR IDÉN MAGYARORSZÁGRA

PORTFOLIO

Szerző: BEKE KÁROLY

2020.09.09.

Hónapok óta nincs friss előrejelzése a kormánynak az idei gazdasági visszaesés mértékéről, miközben az elemzők szerint mára irreálisan optimista a 3 százalékos zsugorodásra vonatkozó becslés. Sőt, itt-ott a kormányzat képviselői is mondtak nagyobb visszaesést jelző számokat, de hivatalosan nincs új előrejelzésük.

A kormány még hisz abban, hogy ennyivel megúszhatjuk?

Hivatalosan a kormány továbbra is arra számít, hogy az idén 3 százalékkal eshet vissza a magyar gazdaság teljesítménye. Ez még a tavasszal kiadott konvergencia programban szerepelt, már akkor is kicsit optimistának számított, de nem volt kirívó.

AZÓTA KIDERÜLT, HOGY AZ ELSŐ FÉLÉVBEN 6,1%-KAL ESETT VISSZA A GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE, AMI EGYELŐRE INKÁBB A PESSZIMISTA JÓSLATOKAT TÁMASZTJA ALÁ.

Ma már nehéz a kormánynál optimistább előrejelzést találni, az MNB-t leszámítva (a jegybanki előrejelzésről később még lesz szó) talán csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban kiadott prognózisa hasonlítható hozzá, mely 3,1%-os zsugorodást jelez előre. Az Európai Bizottság viszont 7 százalékos visszaeséssel számol, míg az OECD a járvány második hullámától függően 8-10 százalékos GDP-zsugorodást valószínűsít Magyarországon.

A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK MELLETT AZ ELEMZŐK IS REÁLISABBNAK TARTANAK EGY 5%-NÁL NAGYOBB GAZDASÁGI VISSZAESÉST, MINT A KORMÁNY VÁRAKOZÁSÁT...

ITT OLVASHATÓ

„ORBÁN VIKTOR AZT MONDTA, HOGY 2022-IG MINDEN NAP VAN EGY HARC, AMIT MEG KELL NYERNI, ÉS A NAP VÉGÉN SZÁMOT KELL VETNI, HOGY A MAI NAPON GYŐZTÜNK VAGY VESZTETTÜNK”

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2020.09.09.

Szijjártó Pétert ígérték a szervezők, de külügyminiszter helyett munkatársa, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár volt az állami cégek támogatásaival felhízlalt Civil Összefogás Fórum beszélgetős estjének főszereplője szeptember harmadikán. A karrierjét sportriporterként kezdő Menczer Tamás 2015-ben Szijjártóval együtt kezdett a Bem téren, előbb sajtófőnök, majd kommunikációért és parlamenti koordinációért felelős helyettes államtitkár, 2018-tól pedig a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár titulus szerepel névjegykártyáján. 

Menczer Tamás a mindennapi harcokról és a végső célról

„Harcban állunk, és valahogy ez a harc nem akar véget érni. (..) Azt szeretném kérni, hogy mindennap tartsanak ki ezekben a harcokban, amiket vívunk, mert 2022-ig mindennap szükség lesz az önök munkájára, támogatására és szeretetére” – mondta a beszélgetés elején az államtitkár. Kijelentette:

„Egy bölcs ember, Orbán Viktornak hívják, azt mondta egyszer, hogy 2022-ig mindennap van egy harc, amit meg kell nyerni, és a nap végén számot kell vetni, hogy a mai napon győztünk vagy vesztettünk. És ha több napon győztünk, mint ahányat elveszítünk, akkor 2022-ben is tudunk majd győzni, ami a mi célunk.”...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: VIDNYÁNSZKY OLYAN, MINT EGY DIKTATÚRA SZŰK LÁTÓKÖRŰ MINISZTERE, ORBÁN MEG VÍRUSLUTRIT JÁTSZIK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.09.

A járvány csak az első körben kedvezett az autoriter vezetőknek, mára lényegében mindegyiküket csapdába ejtette.

Neue Zürcher Zeitung


Bár már 30 év telt el a hidegháború vége óta, ismét működik Magyarországon a Szabad Európa Rádió, mert a washingtoni Kongresszus úgy ítéli meg: baj van a magyar sajtószabadsággal. Egyelőre azonban nem világos, mennyire tudnak zavartalanul dolgozni a munkatársak, mert már eddig is sok fura dolog történt a színfalak mögött. De az is kétségtelen, az amerikai fél igyekezett elérni, hogy a magyar vezetésnek ne legyen annyira rossz érzése, miközben lenyeli a békát. Emlékezetes, hogy Szíjjártó Péter tavaly még sértésnek nevezte, hogy az USA elhatározta a magyar adás felújítását.

Hírek szerint a budapesti amerikai nagykövet megpróbálta kijárni, hogy a műsor ne mondjon semmi rosszat Orbán Viktorról és közvetlen környezetéről, ám utóbbi vágya aligha teljesül, mivel az új főszerkesztő beköszöntője pont azt hangsúlyozza, hogy erősen romlott a sajtószabadság állapota, és hogy a munkatársaival együtt a tényfeltárást tekintik egyik legfőbb feladatuknak.

Az amerikai kormányzat persze nem ebbe az irányba megy, mert úgy ítéli meg, hogy a világban erősödik a feszültség, és így hanyagolni kell a szövetségeseknél mutatkozó demokratikus hiányosságokat, és inkább az együttműködést kell forszírozni. Emellett látnivaló, hogy Trumpnak tetszik az, amit Orbán csinál. Ezek után azonban egyértelmű, hogy mind a washingtoni, mind a budapesti kormányzat éberen követi, mi sül ki a magyar SZER ténykedéséből. Ám pont ezért bizonyítania kell a szerkesztőségnek, hogy képes arra, amiért létrehozták, azaz hozzájárul a magyar sajtó erősödéséhez.

Neue Kronen Zeitung

A magyar SZER washingtoni anyacégének vezérigazgatója azt közölte, hogy az új szerkesztőségnek feltett szándéka megbízható és elfogulatlan híreket közölte. Daisy Sindelar nyilatkozata hozzáteszi, hogy azért döntöttek 30 év elteltével a magyar adás ismételt beindítása mellett, mert Magyarországon erősen visszaesett a sajtószabadság. Bizonyíték erre, hogy a Riporterek Határok Nélkül szerint a média függetlenségét tekintve az Orbán-kormány 10 év alatt a 23-ról a 89. helyre csúszott vissza a világ 180 állam között. A miniszterelnök pedig így vagy úgy, de kézben tartja az állami tévét és rádiót, továbbá a kereskedelmi alapon működő szerkesztőségek javarészét is.

Nemzetközi szervezetek rendszeresen szóba hozzák, hogy Magyarországon újra meg újra sérül a média függetlensége. Csak pár nappal ezelőtt kellett távoznia a 168 óra főszerkesztőjének, amiért lehozott egy fotót Orbánról, a feleségéről és a gyerekekről. Előzőleg felállt az Indexnél jóformán az összes munkatárs, mert úgy ítélte meg, hogy veszélyben van az önálló munka. Magyarország évek óta az EU célkeresztjében van a sajtószabadság és a bíróságok szuverenitása kapcsán. De hasonló a helyzet Romániában és Bulgáriában is, úgy hogy ott már két éve működik nemzeti nyelven a Szabad Európa Rádió – reloaded.

Süddeutsche Zeitung

„Lehet, hogy a Színművészeti Egyetem lerohanása után egy idő múlva Orbán úgy ítéli meg: na, ebből elég” – mondja Lengyel Anna rendező. A PanoDrama társulat alapítója, aki egyben producer és fordító is, azon kívül oktat az iskolában, a helyszínen készült interjúban megjegyzi, hogy nem elég az intézmény autonómiájának felszámolása, továbbá hogy a kuratóriumban csak olyanok kaptak helyet, akik kifejezetten közel állnak Orbán Viktorhoz, ám ezt csak tetézi Vidnyánszky Attila arroganciája és határtalan hatalomvágya. Az iskola az utolsó hely a magyar színházi életben, amelyet még nem ural.

Pedig hát a mérlege nem éppen fényes, példáué. ha azt vesszük, hogy urambátyám-rendszert alakított ki az általa létrehozott Teátrumi Társaságnál, ahová persze nyakló nélkül ömlik az állami pénz. És bár korábban egészen kiemelkedőt nyújtott rendezőként, ma inkább egy diktatúra szűklátókörű minisztereként lép fel. A Nemzetiben csak a jegyek fele talál gazdára, a többi helyet ingyen meghívottakkal, illetve diákokkal töltik meg. Utóbbiak számára kötelező a részvétel. Ennek ellenére Vidnyánszky hihetetlen összegeket kap, hogy továbbvigye a koncepcióját, noha az már megbukott. De a legfőbb bűne, hogy gyakorlatilag szétverte a színészképzést Kaposváron. Úgy hogy ott most kétes szakemberek oktatnak, így még egy lelkész is.

Lengyel Anna úgy látja, hogy a kulturkampf immár 14 éve zajlik. A Fidesz már a 2006-os önkormányzati választások után átvette a vidéki színházakat. Majd 10 éve a kultúra egész területén támadásba ment át. Az igazgatókat hozzá nem értő lakájokkal váltja fel, illetve párhuzamos intézményeket alapít, de utána a pénzek már odamennek. A szabad magán szerveződéseket nem zárja be, egyszerűen anyagilag kivérezteti őket. Lásd az Ámdébkárt, az Igazgöngyöt, vagy Iványi Gábor iskoláját, De idetartozik Schilling Árpád és Bodó Viktor társulatának sorsa is. Ez alól az irodalom sem kivétel, újabban állami ügynökség feladata lett, hogy külföldön terjessze az „igazi” magyar irodalmat. Mellesleg ez a kompánia azt állítja, hogy nemzetközi összeesküvés zajlik a „jó” hazai szerzők ellen, azok ezért nem sikeresek külföldön. Csak éppen hiába áldoznak óriási összegeket a vonalhű művek fordítására, a kutya sem olvassa azokat.

Az interjúalany nem gondolja, hogy Vidnyánszky magától visszalépne. Ő is nemzetközi összeesküvést emleget az SZFE kapcsán, a diákok szerinte sötét hatalmak bábfigurái. De elképzelhető, hogy egy szép napon a miniszterelnök kijelenti, hogy immár túl messzire mentek a dolgok. Mindenesetre feltűnő, hogy a hatalom milyen csendes az egyetem elfoglalása óta.


A rendező ugyanakkor nem győz hova lenni a hatalmas hazai és külföldi szolidaritás láttán, de hát mint mondja, itt a szabad oktatás, az egyetemek autonómiája, a következő nemzedék, vagyis a jövő a tét. És reméli, hogy ez lesz az utolsó csepp a pohárban.

New York Times

Eleinte úgy nézett ki, hogy a koronajárvány igencsak jól jön a tekintélyelvű politikusoknak, ám kiderült, hogy ez nem az a válság, amire Trump, Bolsonaro és a többiek vágynak. Pedig ők általában hasznot húznak a krízisekből. Ezt Ivan Krasztev fejti ki legújabb kommentárjában. A bolgár politológusnak, aki rendszeresen ír szemléket az amerikai világlapban, déjá vu-érzése van, amikor a Minszkből érkező képeket látja. A tiltakozó munkásság neki a szolidaritást idézi, arról pedig a 68-as Csehszlovákia jut eszébe, hogy Putyin baráti segítséget ígér Lukasenkónak. A Nyugat pedig – döbbenetes módon – pont annyira képtelen segíteni a belorusz civil társadalomnak, mint 1989-ben Kínában. A kérdés csupán az, megismétli-e a fehérorosz elnök a Tienanmen téri tragédiát.

De Belarusz leginkább arra emlékezteti, hogy pont ez történt a csernobili szerencsétlenség után: az emberek megelégelték, hogy semmi sem változott az eltelt évtizedekben, a kormány kész feláldozni őket, hogy leplezze a rezsim rothadását. Lukasenko Csernobilja a Covid-19 volt. Viszont az elemző nem ért egyet azzal, hogy a ragály az autokrácia megerősödését hozza, az emberek a biztonságért cserében hiába hajlandóak lemondani szabadságjogaik egy részéről.

Látnivaló ugyanis, hogy a kórokozó meggyengítette a basáskodó politikusok hatalmát, mert egy csomóan nem vették komolyan a bajt. Az ok az volt, hogy számukra csak az a válság a jó, amelyet saját maguk okoztak. Nekik legyőzendő ellenség kell, nem megoldandó probléma. Hát, a koronavírus nem ilyen, mert a munkájukat az alapján ítélik meg, hogy mennyire tudják azt kezelni. Hiszen itt nem lehet önkényes lépéseket tenni, nagyon is szokványos intézkedésekre van szükség.

De még ennél is rosszabb számukra, hogy gyengének tűnnek, mivel ez életveszélyes az uralmukra nézve. Mert mi van akkor, ha mondjuk, Putyin elrendeli a maszk viselését, de a fél ország tesz rá. Egy autokrata szemében ez egyenértékű hatalma megkérdőjelezésével, egy demokrata vezetőnek viszont meg sem kottyan. Ráadásul a választók látják, hogy más országokban miként birkóznak meg a fertőzéssel. Egyszóval, az ilyen politikusoknak átok a vírus és nem áldás. Csernobil annak idején felnyitotta a közvélemény szemét és a rendszer utána már csupán pár évig húzta.

Financial Times

A vezércikk azt igyekszik megértetni a kormányokkal, hogy csak akkor van esélyük a koronaválság újabb hullámának feltartóztatására, ha tömegesen végeznek teszteket, méghozzá részben új eszközök alkalmazásával. A világ hónapok óta arra vár, hogy meg legyen az ellenszer, de az még odébb van. Addig azonban tesztelni, tesztelni és tesztelni kell. Ez persze nem elegendő ott, ahol már beindult az újabb tömeges fertőződés. De a sűrű vizsgálatok annak meghatározásában is döntő módon segítenek, hol kell elrendelni helyi korlátozásokat. Mert ily módon el lehet kerülni, hogy akár az egész országot kelljen ismét vesztegzár alá helyezni.

Minél több a teszt, annál inkább eredményesek lehetnek a válaszlépések. Hiszen a betegség akkor is terjed, ha a fertőzöttnél még nem jelentkeznek a tünetek, sőt még az is lehet, hogy nem is tudja: átesett a bajon. Ezért nincs más választás, mint a kiterjedt szűrés. A PCR-tesztek azonban bonyolultak és sokba kerülnek. Ezért sokat ígérő az módszer, amelyen legalább 6 gyógyszergyár dolgozik: egy papírcsík segítségével a nyálból lehet kideríteni a kórokozó jelenlétét. A hátulütő, hogy ily módon csak az esetek kb. 85 %-ában lehet biztosra menni, de cserében egy sor emberről egyértelműen meg lehet tudni, mentes-e vagy netán megkapta a fertőzést. És szükség esetén utána még mindig meg lehet csinálni a PCR-próbát.

Ily módon az egész lakosság szűrheti magát, és ez sokkal olcsóbb, mintha nagy területeken kellene zárlatot elrendelni. Persze a költségek így is dollár milliárdokat emésztenének fel, ha mindenki akár csak heti egyszer a nyelvére teszi a papírcsíkot. Ám mindenképpen ez nyújt leginkább reményt arra, amíg nem lesz oltás, hogy az élet legalább megközelítőleg visszatérjen ahhoz, amit normálisnak lehet nevezni.

Bloomberg

Orbán Viktor kibúvót talált, hogy Budapesten legyen a Szuper Kupa döntője, de a vírus miatt igen nagy kockázatot vállal. Hiszen a fertőzés éppen letarolja az országot, úgy hogy lutri beengedni több tízezer szurkolót, mert ily módon turbófokozatba kapcsolhat a ragály. Ráadásul a politikus nem engedheti meg magának a fiaskót. Hiszen a 2. negyedévben 13,6 százalékkal esett vissza a gazdaság, és járvány miatt a hatalom újabb részleges zárlatra kényszerülhet. A gazdasági következmények azután két év múlva veszélyeztethetik győzelmét a választáson.

Orbán, aki megszállott futballrajongó és valóságos stadionépítési lázat indított be, amióta ismét kormányra került, egy jogi kiskaput megteremtésével tette lehetővé, hogy Budapest otthont adjon a Bayern-Sevilla találkozónak. Pár napja ugyan lezárta a határokat a külföldiek zöme előtt, ám kivételt tett többek között a két csapat rajongóival. Egyébként a kórokozó nem kíméli a magyar labdarúgást sem, jó pár csapat kénytelen volt elhalasztani a meccseit, mert a játékosaik sorra dőltek ki.

Süddeutsche Zeitung

Kemény patthelyzet állt elő Belaruszban, de még ha netán hatalmon maradhat is Lukasenko, az már nem az igazi az ő szempontjából, mert országa menetközben alapvetően megváltozott. Így látja a helyzetet a legnépszerűbb német újság kommentárja, miután nap mint nap tízezrek tiltakoznak az utcákon. A másik oldalon tömeges őrizetbe vételek, gumibotos rendőri támadások vannak, arról nem beszélve, hogy át akarták rakni a határon az ellenzék egyik női vezetőjét. A masszív ellenállás immár egy hónapja csap össze a kíméletlen államapparátussal.

Az eldöntetlen állás nem elegendő a változáshoz, főként amíg Minszk nem hajlandó párbeszédre és valódi reformokra. Ez azonban nem jó az ország számára, mert annak haladásra, pozitív impulzusokra van szüksége. De hátrányos az ellenzéki mozgalom számára, amely döntő hetekkel néz szembe, ha nem akar felsülni. A gond ott van, hogy a vezetői vagy külföldön vagy börtönben vannak, illetve nagy a veszély, hogy a rács mögött kötnek ki. Az elnök az erőszakra, és valószínűleg a közelgő télre alapoz, de azt is tudja, hogy Ororszország mellette áll, beleértve a katonai segítségnyújtást.

A Nyugat a jelképes szankciók mellett annyit tud tenni, hogy menedéket nyújt a kivándorló beloruszoknak. Az EU nem fogadja el a választás eredményét, de ha Lukasenko marad, akkor valamilyen modus vivendit kell vele találni. Ám látni, hogy az elnök ezek után csakis az erőre és a félelemre építheti uralmát, ami nagy ár érte.

Die Welt

A Bizottság biztosra akar menni, ezért lehet, hogy két hét múlva mégsem rukkol ki a közös menedékpolitika megújításának tervével, mert érzi: ez az utolsó esély, tehát nem szabad elpackázni és így tovább egyeztet a színfalak mögött. Az EU soros elnökeként Németország támogatja a reformot, ám ezzel nem minden tagállam van így. Berlin időközben már elállt a kötelező kvóták ötletétől, és azt mondja, ha egy kormány nem akar menekülteket átvenni, akkor élhet a rugalmas szolidaritással, vagyis pl. több emberrel és pénzzel vegye ki a részét a külső határok védelméből.

Az idő szorít, mert öt év óta először tavaly ismét nőtt a menedékérők száma. A tervezett változás kulcseleme, hogy egységes szempontok alapján dolgozzák fel és bírálják el a kérelmeket. Igazságosan osztanák el a migránsokat, közös normákat alkotnának a legális bevándorlás számára, összehangolnák az elutasított emberek kitoloncolását és megtiltanák, hogy a befogadott menekültek saját szakállukra döntsék el, melyik országban kívánnak élni.

A fő vitapont az, hol határozzanak a menedékkérelmekről, mert a jelen helyzetben a fő terhek a déli államokra hárulnak. Brüsszel azonban szolidaritási megfontolásokból igazságosabbá kívánja tenni a rendszert. Azon kívül egységes elbánást irányozna elő a migránsok számára. Ez esetben Magyarország és Horvátország is kénytelen volna emberséges módon bánni az érkezőkkel.

Washington Post

Az amerikai titkosszolgálat egyik korábbi kulcsfigurája arra figyelmeztet, hogy semmi kétség: az ország ellenségei be akarnak avatkozni az éppen nyolc hét múlva megrendezendő elnökválasztásba, ám nem szabad segíteni nekik, hogy tönkretegyék a tengerentúli demokráciát. Susan Gordon, aki tavaly a hírszerzés helyettes igazgatójaként fejezte be jó három évtizedes pályafutását, kiemeli, hogy a kormányzatnak, az üzleti vezetőknek és az egyszerű embereknek is jobban tisztába kell jönniük a veszéllyel, hiszen a másik oldal célja, hogy szétrobbantsa az Egyesült Államok intézményeit, a ország hatalmának alapjait, és megingassa legfőbb erejét: a magába, illetve a rendszerbe vetett hitet.

Ám Amerika egyelőre saját magával civakodik és ezt az ellenség bőven kihasználja a digitális térben. Itt mindenekelőtt Oroszországról, Kínáról és Iránról van szó. Mind a háromnak mások a szándékai, az eszközei és a lehetőségei. És amikor az amerikai hírszerzés azt jelenti, hogy az oroszok Trumpot támogatják, a kínaiak viszont Bident, akkor ez azt takarja, hogy melyikük politikája felel meg jobban az érdekeiknek. Moszkva egyértelműen alá akarja ásni az amerikai jogállamot. Profik és a legjobb IT-technikát bevetve új módszerekkel próbálnak kétséget és bizonytalanságot kelteni az USÁ-ban.

Kína ezzel szemben a washingtoni politikára igyekszik hatást gyakorolni, főleg gazdasági előnyszerzésre kívánja felhasználni az amerikai intézményeket. De a mögöttes célkitűzés az, hogy meggyengítse a nagy riválist a globális befolyásért zajló versenyben. Teheránt a saját belső szempontjai vezérlik, tehát hogy enyhüljön a rá nehezedő gazdasági nyomás, hogy az Egyesült Államok ne köthessen szövetségeket ellene és csökkentse jelenlétét a térségben.

Az jó, hogy az amerikai választási gépezet műszaki hálózata már jobban fel van készülve a digitális támadások észlelésére és kivédésére, mint akár két éve. De a magánszektor is ráébredt, hogy platformjait az ellenfelek kihasználhatják a dezinformáció terjesztésére. Ám visszaüt, ha közben egyesek elfogultnak minősítik a titkosszolgálat helyzetértékelését, ha szövetségi hatóságokat hozzá nem értőnek és korruptnak neveznek, ha erősödik a félelem, hogy manipulálni lehet a választási infrastruktúrát. Ez csak az ellenség malmára hajtja a vizet.

Ezért folyamatosan le kell leplezni a másik fél destruktív ténykedését, minden szinten szervezni kell a védelmet, hatékony elrettentést kell alkalmazni, és minderre elég pénzt kell fordítani. De a legfontosabb hogy nem szabad kishitűnek lenni, azaz senki se gondolja, hogy a rendszer már olyan állapotban van, hogy nem működik. Az ellenfelek pont ezt akarják.

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ RAGASZKODIK A RÁDIÓS PIAC KÉZBEN TARTÁSÁHOZ

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.09.08.

Megszűnt a digitális rádiózás lehetősége Magyarországon! Ugyanis a médiahatóság nem hosszabbította meg a földfelszíni digitális rádiós hálózatokra vonatkozó szerződést. A digitális rádiózás megszűnésével a jó minőségű zenehallgatás lehetősége is megfogyatkozott. Tehát a DAB+ megszűnése azt is jelenti, hogy az állam nem adja ki a kezéből a rádiós frekvenciák odaítélésének lehetőségét, amivel politikai kontrollt gyakorol a 3-5 milliós rádiós piac felett. A hír hátteréről Polyák Gábor jogász, a Mérték Média Műhely vezetője nyilatkozott portálunknak.

– Azt azért érdemes tisztázni, hogy miután a magyar médiahatóság lényegében lekapcsoltatta a digitális rádió-sugárzást, ez azt is jelenti, hogy megszűnik az online rádiózás?

– Nem, ez két technológia. Vagyis, interneten a Klubrádiót Makón vagy New York-ban a továbbiakban épp úgy lehet ezután is fogni, mint eddig. Az online és az úgynevezett Dab+ az két teljesen külön technológia. Az utóbbi – tehát a Dab+ szolgáltatás – az analóg helyére lépő digitális rádiósugárzást jelenti, ami elsősorban kiváló minőséget tett volna lehetővé. Az online pedig a mobilinterneten elérhető adásokat jelenti, amihez elég egy okostelefon, s bárhol, bármikor bármelyik műsor elérhető...

ITT OLVASHATÓ

BAD TRIP

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.09.

Jól behatárolhatóan az volt a pillanat, amikor megkezdtem az utazást, amikor megjelent a monitoron a kedves vezető képe, amelyen egy John Deere traktoron ücsörög a stadionja tövében, alatta a felirat: „Délutáni fusi. Nálunk a Puskás Akadémián mindenkinek mindenhez kell értenie.” – Mindehhez tegyük hozzá, hogy épp Roisín Murphy kisasszony Pure Pleasure Seeker című zeneszáma ordított a szaxofonjaival, amelyek ilyen gőzgép-hangot adtak ki, a fejem pedig Vidnyánszkyval volt tele, aki épp telesírja a világot, miszerint a gonosz libernyákok bántják őtet.

Egy megvilágosodáshoz méltatlan volt a szituáció, de kivételes helyzetnek és tökéletes pillanatnak bízvást volt nevezhető Sartre Annyja nyomán, aki rend szerint akkor jelenik meg Roquentin úr tudatában, amikor ő meg a Some of thesedays nevű ragtime-ot hallgatja. S miközben elönti őt a hányáshoz közeli undor, azt határozza el, hogy létezése bizonyítására regényt kell írnia. A regények első szavai, félmondatai jelentősek, az enyimé az édesfaszom, így, felrúgva az akadémiai utasításokat, mert ez összegezte azt a létbéli állapotot, amibe a traktorista kép lökött.

És amelyet az internet elámult népe is használt, látva a kedves vezetőt a traktoron traktoristáskodni, amely rádöbbenés feloldozást ad azon vádakra, miszerint nem komilfó Orbánt a Rákositól csent képpel ábrázolni, amelyen szerelmesen bújik egy búzakalászhoz. Kiderült, dehogynem, önmaga tapodja efelé az utat, kommunikációjában, megjelenéseiben már echte személyi kultuszos a drága. Mert magunk közt szólván tényleg ki az édesfaszomat érdekli az ő koviubija, a karácsonyfás kukucskálása, a kolbászai, a demizsonja a vejével, meg most a traktor, hacsak a bávatag rajongókat nem.

Nekik viszont épp megfelel. De mondom, utaztam, ez egy trip volt már onnantól, s legott ’79-ben voltam Sopronban, ahol a Lokomotív Hotel diszkójában Csiszár Jenő, a dj ekképp üdvözölte a betóduló osztrákokat: „Üdvözöljük a burgenlandi traktoroslegényeket” – így parasztozta le őket, nyomatta nekik a bóvli zenét, míg viszont nála, a Csengery utcai kanszobában rend szerint Blue not live-ot, Chick Coreát, vagy, ha vadulni akartunk, Jaggert hallgatunk egy kis jointtal. ’79-ben a kedves vezető még KISZ titkár volt és futballista karrierről ábrándozott, a fajtáját leparasztozó Csiszár pedig ma a nagykövete.

Fölfejlik azért az idő, ha az ember nekilát utazni, viszont, ha magához rántja őt a sors, akkor azt látja, hogy a kedves vezető hófehér ingben, farmerban lógó hassal ül a John Deere kormányánál a stadion tövében a térköveken, amitől teljesen valószerűtlen lesz az egész. Ha viszont komolyan gondolja ezt az imázst, akkor valami arra hivatott állampolgár föl is jelenthetné, mivelhogy a járműhasználat e módja jogtalan. A kedves vezetőnek ugyanis nagy valószínűséggel nincsen C+E típusú jogosítványa, ebből fakadóan jobb volna, ha maradna a szimpla gumicsizmánál...

ITT OLVASHATÓ