2020. szeptember 7., hétfő

RÁADÁS: JIRÍ MENZEL - SÖRGYÁRI CAPRICCIO (FILM, 1980)

YOUTUBE
Szerző: Jirí Menzel
1980.



A Sörgyári capriccio (eredeti cím: Postřižiny 1980-as csehszlovák játékfilm, melyet Jiří Menzel rendezett Bohumil Hrabal azonos című regényéből.


Az emberi közvetlenség varázslatos légköre uralkodik a húszas évek elején ebben az álmos és vidám kisvárosban. Mintha az öröklött tradíciók szabályoznának a sörgyár külön világában is; valójában persze a változás lassanként kiterjed mindenre. A sörgyár fiatal gondnoka, Francin rádiót vesz, s ez a nagyszerű találmány végképp bebizonyítja az embereknek: eljött a "lerövidítések" korszaka, minden közelebb került, csökkennek a távolságok. A cég gépkocsit vásárol a lovak helyett, Pepin lefűrészeli az asztal lábait, Mariska pedig divatos, rövidre vágatja combig érő haját. Új világ kezdődött, új világ köszöntött be. (port.hu)


RÁADÁS: JIRÍ MENZEL - AZ ÉN KIS FALUM (FILM, 1985)

YOUTUBE
Szerző: Jiry Menzel
1985



A hajnali köd még nem szállt fel a városka házai közül. Kakasszó innen is, onnan is. Egy alacsony, pocakos ember lépked az utcán. Éleset füttyent, mire mellészegődik egy hosszú, nyurga fiú. Megpróbálja felvenni a köpcös férfi lépéseinek ritmusát, aki útközben még megjavítja a doktor úr Skodájának a motorját, s a kocsi nagy durrogások és rángások közepette elviharzik. Mialatt a rádióban a reggeli tornát közvetítik, hőseink már a teherautón zötykölődnek a tüzéptelepre homokért... Ez a nap is úgy kezdődik, mint bármelyik másik, de ki sejtené előre, hogy ma az aranyszívű, ám hirtelen haragú Pavelnek betelik a pohár és szakít félkegyelmű kocsikísérőjével, Otikkal. Pedig minden kalamajkának az oka Otik Pavel úrtól kapott fülvédője.

Pável úr a szövetkezet sofőrje, Otik pedig a kissé félnótás kocsikísérő. Szeretik egymást, de ez nem zárja ki azt, hogy Pável úrnak időnként idegeire megy "beosztottja", meg is mondja neki, hogy szüret után boldogítsa a másik sofőrt, Turek urat. A falu ábrándos lelkű orvosa pedig csendes nyugalommal, mondhatni rezignáltan figyeli a körülötte folyó "komédiát". Véleménye szerint a betegeket majdcsak meggyógyítja az idő, mert tudvalevő, hogy maga a természet a világon a legnagyobb csoda!

RÁADÁS: JIRÍ MENZEL - HÓVIRÁGÜNNEP (FILM, 1984)

YOUTUBE
Szerző: Jirí Menzel
1983



Gyönyörű kis cseh falu Kreskó, ahol a film hősei élik a maguk hétköznapi, bár egyáltalán nem unalmas életét. Mintha a falut körülvevő erdő üde levegője hatná át az életüket, a szomorú eseményekben is meglátják a dolgok fonákját, a humort. S ennek a szatirikus humornak a legjobb ismerője nem más, mint Bohumil Hrabal és Jiri Menzel. Mert valljuk be, hol máshol is történhetne biciklis vaddisznóüldözés vagy disznótor egy Trabant hátsó ülésén, mint egy Hrabal műből készített Menzel filmben. A cseh kisemberek, mint például ebben a filmben is, utolérhetetlen leleményességgel élik az életüket és nem történhet semmi olyan dolog - még a rusnya darazsak csípése sem - mely kizökkentené őket békés derűjükből. A "Kersku"-i erdő levegője átitatja a falusi település házait, utcáit, lakóit, akik utolérhetetlen leleményességgel élik a maguk kis életét:vaddisznó-üldözés biciklin, disznótoros a trabant hátsó ülésén, a helyi vadásztársaság történelmi horderejű találkozója - mind a hétköznapok része."És milyen szép vóna is az élet, ha a rusnya darazsak nem lennének." (port.hu)

A 12 LEGJOBB IDÉZET JIRÍ MENZEL FILMJEIBŐL

PORT.HU
Szerző: port.hu
2020.09.07.


Szeptember 5-én 82 éves korában, hosszú betegség után elhunyt Jirí Menzel cseh rendező, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, a Sörgyári capriccio és az Őfelsége pincére voltam alkotója. Emlékezzünk rá olyan vidáman, amilyen vidám ember volt, a filmjeiből származó legviccesebb aranyköpések segítségével!

1.
 „Rossz az életrendje. Ön túl sokat gondolkodik.” /Szeszélyes nyár, Antonín Dura/

2. „Ami a hibáimat illeti, azok javíthatatlanok.” /Szeszélyes nyár, Antonín Dura/

3. „Hé, uram! Fedje el már a férfiasságát! Világosan látom a combjai közt! Mi oltotta magába ezt az erkölcsöt?” /Szeszélyes nyár, a pap/

4. „Jobb az utolsó szó, mint az utolsó döfés.” /Szeszélyes nyár, Antonín Dura/

5. „Bizalmi: Hogy vagyunk doktor úr? / Ügyész: Köszönöm. Azóta, hogy kirúgtak az állásomból, kitelepítettek és épp csak be nem csuktak, szinte napról napra jobban. Ha hiszi ha nem, a reumám is elmúlt. / Tejes: A végén még hálás is lesz nekik. / Ügyész: Hát azt éppen nem. De lélektani szempontból valahogy leegyszerűsödtem.” /Pacsirták cérnaszálon/

6. „Nem én üvöltök; itt valami bennem!” /Sörgyári capriccio, Pepin/

7. „Franc: Mintha mindegyik csizma ballábas volna. / Leli: Már hogyne volna ballábas... Különben nem adták volna ilyen olcsón.” /Hóvirágünnep/

8. „A nép és a vadásztársaság nevében elkobzom a biciklijét.” /Hóvirágünnep, Franc/

9. „Nem zavar, hogy abba a pohárba a pácienseim vizelni szoktak?” /Az én kis falum, Dr. Skruzny/

10. „Leány: Mit tanulnak ott a városban? / Iván Csonkin: Nyilvánvaló! Falusi szalonnát zabálni.” /Iván Csonkin közlegény élete és különleges kalandjai/

11. „Iván Csonkin: És kit szeretsz jobban? Aput vagy anyut? / Kislány: A leges-leges-legjobban Sztálin elvtársat!” /Iván Csonkin közlegény élete és különleges kalandjai/

12. „Jan Díte: Kínaiul is tud? / Skrivánek: Ez koreai volt.” /Őfelsége pincére voltam/

ITT OLVASHATÓ

JIRÍ MENZEL HALÁLÁVAL LEZÁRULT EGY KORSZAK, AMIKOR MÉG TUDTUNK NEVETNI MAGUKON

HVG / KULT
Szerző: BALLA ISTVÁN
2020.09.07.


Szeretnivaló, önmagát lustának kikiáltó ember, nagy európai humanista. Egy véletlen folytán lett – mellesleg Oscar-díjas – filmrendező, aki nem nagyon szeret moziba járni, és olyan sokat dolgozott Magyarországon, hogy köztársasági keresztet is kapott. Jiří Menzel filmjei és szellemisége tovább él, még ha legendás barátja, Szabó István szerint le is zárult egy korszak a halálával.


„Menzel olyan dolgot tudott, amit már senki nem tud a mai világban. Bemutatott elesett embereket, akik csetlenek-botlanak, szegény tehetetlenségükben egymással is konfliktusba kerülnek, és ezen mi jóízűen kacaghatunk. De nem rajtuk nevetünk, hanem saját magunkon. Ezt a hatást úgy tudta elérni, hogy nagy szeretettel ábrázolta a szereplőit. Áradt belőle a szeretet” – emlékszik vissza barátjára és Oscar-díjas kollégájára Szabó István.

Mint lapunknak elmondta, magánemberként is pont ilyen szeretnivaló ember volt a szombaton elhunyt rendező, mindig kedvesen viccelt, ironikusan nézte a dolgokat, és nagyon szeretett élni. Szabónak rengeteg közös fotója van a barátjával, aki ezek szinte mindegyikén valamilyen ironikus pózban áll.

A két rendező barátsága a ’90-es évekből ered, amikor mindketten tagjai voltak az Ingmar Bergman vezette Európai Filmakadémia vezetőségének. Valahogy kiderült, hogy a születésnapjuk közel van egymáshoz (mindketten 1938 február végén születtek: Szabó 18-án, Menzel 23-án), így ezt muszáj volt egy pohár vörösbor mellett megünnepelniük, majd ebből tradíció lett, és minden évben közösen szülinapoztak. Közben kialakult egy mély barátság közöttük...

ÉPÜL AZ EURÓPAI ÚJPERIFÉRIA

ÉLET ÉS IRODLOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: TÖMPE ISTVÁN
2020.09.07.


Szakadások


A klasszikus Magyar történet (Hóman–Szekfű) középkori szakaszaiban bemutatja a hazai feudalizmus elkanyarodását az addig nagyjából közös európai mintától. Ilyesfajta elfordulás, helyenként drámai visszaesés gyakori az egész világon. Minél tovább tart, minél kevesebb az erő a felfelé való korrekcióra, annál súlyosabb állapotok alakulnak ki a periférián. Gyakran használják a félperiféria kifejezést is, ami olyan, mint gyermekkorunkban a háromnegyedes osztályzat: közbülső helyzet, a tanár bizonytalan. Nincs annyira távol a centrum, és talán van remény utolérni. Néha egy fejletlenebb ország megiramodik és felzárkózik, ez Szingapúr, Dél-Korea, korábban Japán, mostanság Kína esete. A gyorsítási történetek modellértékűek lehetnek a kutatás számára, de nem könnyen követhetőek a lemaradottak számára. Az elnyomó és infantilizáló kormányzás (és olajkincs nélkül) önmagától nem szorul vissza, egy felvilágosult elit és a társadalom aktív közreműködése nélkül a gazdasági csoda elmarad. A hatalmasságok a fizikai infrastruktúrát szeretik fejleszteni (sok külföldi hitel, bőséges lefölözés), az oktatási rendszert szinte senki sem választja kiugrási lehetőségként.

A periférián való stagnálást sokféleképpen magyarázzák, kezdve a klimatikus különbségektől a kulturális eltéréseken keresztül egészen az intézményi karakterekig, mint amilyen a jogállamiság, a piacgazdaság. A modell Kelet-Európa volt szocialista országainak esetében szinte adja magát, hiszen gyakran sérülnek olyan intézmények, mint a jogbiztonság, a tulajdon stabilitása, hiányzik a vállalkozás ösztönző környezete, emellett kiegyensúlyozatlan az állami tevékenység, nincs hatékony állami oktatás. A tartósan magas gazdasági színvonalú országokat hasonlóvá teszi a vállalkozások ösztönzése, az oktatás elsődlegessége, a tulajdon biztonsága, az állam gondoskodása a társadalom humán és fizikai infrastrukturális szükségleteiről, és természetesen a stabil jogállamiság. Néha a fejlett régió szélén megroggyan az intézményi alapzat, megindul a gazdasági lejtmenet, ez történt Görögországban vagy Cipruson. Valaha hasonló színvonalú helyszínek szétszakadása tankönyvi fejleményeket okoz, gondoljunk a korábbi két Németország, a két Korea vagy akár Burgenland és a tájék magyar felének fejlődésére.

A centrumtól leszakadó vagy fejlődésükben tartósan megtorpanó, szegényebb országok esete nem egyforma, de azért bőven találunk közös jellemzőket. Ahol nem a káosz vagy a polgárháború irányít, csak „egyszerűen” periférikusak, közös jellemzőnek mondható a vezérelvű kormányzás és a kivételes helyzetű elit felemelkedése. Az elnyomó oligarchia szerepét a történelemben sokan betöltötték, a földesurak Dél-Amerikában, a meggazdagodott katonák, ahogy Burmában vagy éppen pártfunkcionáriusok és utódaik, mint a posztszovjet köztársaságokban, végül megemlíthető a magyar oligarchikus elit felemelkedése...


„AZT MONDOD, EZ ITT NEM MŰFAJ” – AZ EGYETEMFOGLALÁSRÓL

MÉRCE
Szerző: PRICS LILLA
2020.09.07.


Az oktatás átalakítása


Nem rejti az Orbán-kormány véka alá, mit gondol az oktatásról. Mivel az államot céghálóként működteti, kizárólag üzleti szempontjai vannak: igyekszik az oktatást a lehető legolcsóbban letudni, úgy, hogy senkinek ne jusson a regnáló elit hasznára átalakított állam szempontjából felesleges tanuláslehetőség. A további, minimális feletti többletráfordítás pedig kegygyakorlásként, és lojalitásvásárlásként működik.

Aki nem érintett benne, el sem tudja képzelni, mennyire ellehetetlenítő a tanárhiány, és milyen bénító a forráshiány. De mindez immár a félmúlt. A közoktatás módszeres leépítése minden szakmai és civil tiltakozás ellenére lényegét tekintve lezajlott.

A kormány közben nem tétlenkedett a felsőoktatás átalakításában / elpotyázásában sem, ez még javában zajlik, de tudjuk, értjük, mi történik. A fenntartóváltásnak nevezett szemfényvesztés pénzelvonási, illetve a politikai hatalomgyakorlás átalakítását, bebiztosítását szolgáló procedúra.

Ahogy Németh Gábor az SzFE lemondott rektori tanácsadója mondja:

Az SZFE névleg ugyan magánegyetemmé vált, de valójában egyetlen eleme sem magán. Merthogy az állam alapította, az állam jelölte ki a kurátorokat, Fidesz-közeli gazdasági szakembereket és a kultúra olyan prominenseit hozva pozícióba, akiknek nyilvánvaló a világnézetük, hogy finoman fogalmazzak. Más egyetemek esetében vezető politikusok is felbukkannak a kuratóriumban. …nem szabad elfelejteni, hogy a most kinevezett kurátorok 2022. január elsején megkaphatják az alapítói jogokat is, így az állami függés utolsó szálát is elvághatják. Onnantól semmi köze nem lesz az államnak ezekhez az intézményekhez, viszont olyan embereket betonoznak be határozatlan időre a kuratóriumokba, akiknek teljesen egyértelmű az elköteleződésük.”

Érdekes, hogy a közvélemény magántulajdon iránti szent vonzalmára lehet alapozni az efféle a varázslatot: az faktum, hogy attól minden jobb lesz, ha magánkézbe kerül. A kapitalista állam (pláne a periférián), illetve a nyelvi összetartozás semmiféle közösséget nem jelent, így lehet új tartalmakkal megtölteni, ami nagy erőkkel történik is a központi propaganda szerint.

Ebben a közegben valóban egyre inkább szembe ötlenek azok az iskolák, egyetemek, ahol kifejezetten más történik: leegyszerűsítve valami szabad és független szakmaiságra épülő munka.

És annak ellenére, hogy meggyőződésem szerint nem ez az ideológiai szembenállás Orbánék cselekvésének eredeti oka, hiszen nekik nincs is ideológiájuk, azért egy-egy ilyen kritikai szemléletű intézmény tönkretétele jóérzéssel töltheti el őket – így olcsón kerül erre lakáj, aki mindezt belső meggyőződésből képviseli is...

A TAVASZI JÁRVÁNYCSÚCS SEMMI AHHOZ KÉPEST, AMI MOST VAN, ÉS SZINTE BIZTOS, HOGY TOVÁBB EMELKEDNEK A SZÁMOK

444.HU
Szerző: haszanz
2020.09.07.


Április 19-én Orbán Viktor elejtett egy megjegyzést egy kórházlátogatásos videójában, amiből kiderült, hogy a szakemberek számítása szerint két héten belül tetőzik a járvány. A jóslat nagyjából bejött, május 4-én az aktív esetek (vagyis az éppen fertőzöttek) száma 2055-ön tetőzött, aztán elkezdett csökkenni.

Mostanában Orbán Viktor érdemben nem igazán szólal meg a járványról, pedig a május 4-i rekord szeptember másodikán megdőlt, 2100 aktív fertőzöttet tartott aznap nyilván a rendszer. Ez a szám azóta meredeken emelkedik, ma már dupla annyi (4377) aktív fertőzött van, mint a tavaszi csúcs idején - vagy éppenséggel öt napja...

ANNYISZOR KELL FELÁLLNI A PADLÓRÓL, HOGY ÉRZEM MAGAMON ÉS A CSAPATON IS: FOGY AZ ERŐNK

24.HU
Szerző: RUGLI TAMÁS
2020.09.07.


Országszerte sok viszontagsággal indult az új tanév, egyes intézményeknek azonban nem csak a járványhelyzet jelent embert próbáló feladatot. Olyan oktatási intézményektől vonta meg a kormány a több tízmillió forintos állami támogatást, amelyek a mélyszegénységből jövő tanulókat próbálják felzárkóztatni a többségi társadalomhoz. L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatójával, Orsós Jánossal, a borsodi Dr. Ámbédkar Iskola elnökével és Iványi Gáborral, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházelnökével beszélgettünk a helyzetükről.


Az elmúlt napokban több alapítványi iskola is jelezte, hogy a kormány drasztikusan csökkentette a köznevelési megállapodás szerint járó állami támogatását. Ezekben az intézményekben az a közös, hogy a fő profiljuk hátrányos helyzetű gyerekek taníttatása, a mélyszegénységben élők integrálása.

Az intézmények költségvetése eddig sem volt az egekben, ehhez képest

- az Igazgyöngy Alapítvány támogatását megfelezték, az eddigi 17 millió forint helyett idén csak 8,5 millió forintra számíthat az államtól.

- A borsodi Dr. Ámbédkar Iskola az eddigi 30 millió forintos támogatás egészétől elesik.

- A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől (MET) szintén az eddigi támogatás felét vonták meg, az idén 190 millió forint helyett csak 95 milliót folyósítanak nekik.

A szűkös költségvetés mellett eddig sem volt lehetőség arra, hogy igazán hosszú távú koncepciókban gondolkodjanak, a kormány mostani döntése értelmében viszont már az életben maradás is komoly erőpróbát jelent a fenntartóknak...

A PÉNZ HATALMA, A HATALOM PÉNZE AZ OKTATÁSBAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.09.07.


A vírustámadás alatt induló tanévben a korai beiskolázás erőltetése, az új Nemzeti alaptanterv mindenáron való bevezetése, a képesítési rendszer fellazítása elgondolkodtatja a szakembereket, szülőket, de azokat is, akik figyelemmel kísérik a magyar oktatást. Az okokat keresők között sokan a pedagógushiánnyal magyarázzák mindezt, de vannak olyanok is, akik egyenesen kormányzati nemtörődömséget, sőt hatalompolitikai szándékosságot látnak benne. Egy rögtönzött közvélemény-kutatáson viszont a legtöbbet azok nyernének, akik szerint minden a pénzről és a spórolásról szól. Azt, hogy melyik verzió áll közelebb az igazsághoz, Trencsényi Lászlótól, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnökétől kérdeztük.


– Pontosan nem lehet tudni – válaszolta az MPT elnöke – a kormányzati intézkedések lényege, hogy azok nem nyíltak és nem nyilvánosak. A kormány egymással összefüggésbe nem hozható intézkedéseket hoz, nincs már tárcaközi egyeztetés sem. Az látszik, hogy már nem működik a belső fékek és egyensúlyok rendszere sem, amit a kormányfő kitalál, azt igyekeznek a többiek teljesíteni. Nincs egyensúly, van viszont káosz, dilettantizmus és egyeduralom.

A pedagógushiány létező fenyegetés, évekkel ezelőtt kellett volna felkészülni rá. Például vissza kellett volna csalogatni a pályára azokat, akik korábban elhagyták azt. Ehelyett azonban csak porhintés folyt, az életpálya-modell bevezetése a túlzott bürokratizmusával inkább taszította, mint vonzotta a pedagógusokat. A béremelés vonzereje a pénz inflálódása miatt elfogyott. Visszavonták a megkezdett Bolognai rendszert is, ami Hoffmann Rózsa személyes bosszúja volt, mert nem akarta folytatni azt, amit Magyar Bálint oktatási miniszterként elkezdett...

A TÉRSÉG LEGBETEGEBBJE A FORINT - MOST LEPLEZŐDNEK LE A KORMÁNYZATI HIBÁK?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.07.


A térség devizái közül a járvány leginkább a forintot viselte meg. Egyre több jel mutat arra, hogy ebben jókora szerepet játszhat, hogy a magyar válságkezelés minden propaganda ellenére valójában kudarcos. Mintha a jegybank sem lenne annyira a helyzet magaslatán, mint azt láttatni szeretnék.


Öt hónap után először 360 forint fölé került az euró ára a devizapiacon, megközelítve áprilisi történelmi mélypontját. Az év eleje óta a forint 8,5 százalékot veszített értékéből. Különösen feltűnő, hogy nemzeti devizánk mennyire kedvezőtlenül jön ki az összehasonlításból, ha a térségbeli, ténylegesen hasonló helyzetben levő devizákkal, a cseh koronával, a román lejjel és a lengyel zlotyval hasonlítjuk össze. Ezek lényegesen kisebb mértékben, 4,04 százalékkal, 1,46 százalékkal, illetve 4,57 százalékkal gyengültek január 1. óta az euróval szemben.

A térségbeli gazdaságokat, ahogy az egész világot, egyértelműen az év elején kirobbant koronavírus-járvány viselte meg. Ezt mutatja a devizaárfolyamok mozgása is. A WHO március 11-én nyilvánította ki, hogy világjárvány van, és ugyanezen a napon született meg a kormány rendelete Magyarországon is a veszélyhelyzet kihirdetéséről...

A KÉT MÁRTA TÖRTÉNETE

NÉPSZAVA
Szerző: CSÁKVÁRI GÉZA
2020.09.07.


Két magyar alkotó sikerének örülhettünk a hétvégén a 77. Velencei filmfesztiválon: Mundruczó Kornél a hivatalos versenyben jelentkezett be, mind abszolút díjesélyes, Horvát Lili pedig a Venice Days nevű párhuzamos szekcióban nyűgözte le a közönséget.


Mundruczó Kornélnak megvannak a maga enigmái. Bizonyos időközönként korszakokat zár le, hogy valami teljesen új irányba terelje az életművét. A Pieces of a Woman is korszaknyitó alkotás Mundruczó-kánonban. Rövid indok: eddig soha nem láthattunk ennyi érzelmet a korábbi művekben, melyek inkább mívesen intellektuálisak, esetleg zsigeri kegyetlenséget ábrázoló drámák voltak elsősorban. Elképesztő finom apróságok vannak ebben a filmben, emocionális bombák, mely eddig nem volt a rendezőre igazán jellemző korábban. Ami tulajdonképpen nem meglepő, hogy Mundruczó és Wéber Kata forgatókönyvíró karakter tanulmányban gondolkodott, elvégre, ahogy a cím is sugallja, egy nő alkotóelemeit látjuk különböző stációkban. A mű középpontjában a harmincas éveiben járó Martha (Vanessa Kirby) áll, aki férjével, Seannal (Shia LaBeouf) együtt várják első közös gyermekük megszületését. A pár úgy döntött, hogy a kórház helyett az otthonszülést választja egy bába segítségével. A szülés azonban tragédiába fullad: a gyermek csak néhány percig él az anyja karjaiban – hívnak ugyan mentőt, de már későn érkeznek ki a helyszínre. Ez a 122 perces alkotás első fél órája és csak ezután jön a főcím. Nem véletlen. Mundruczó egy thrillert forgatott le: egy szülés olyan sokkoló, ám egyben intim módon még nem volt ábrázolva a filmtörténetben, ahogy most ő teszi. Az időt azzal teszi végtelenné és a szcénát hitelessé, hogy huszonöt percet vágás nélkül prezentál, Benjamin Loeb operatúr kamerája pedig olykor közel merészkedik, majd néha eltávolodik, mintha csak a kompozíciónak lenne lelkiismerete: csak akkor figyel oda tűpontosan, amikor nem lehet nem odafigyelni. A hangulat és a tempó is változik, az intim jelenetektől kezdve a szívfacsaró drámáig. A velencei sajtó- és szakmai vetítésen szinte érezni lehetett, hogy a közönség pattanásig feszült stádiumba került. Egyszóval, ez a fél óra félelmetesen életszerű és joggal teszi fel majd minden néző a kérdést: mi jöhet még ezután?
...

A SOROS-ÖSZTÖNDÍJASOK HÁLÁBÓL PLAKÁTOLTÁK TELE AZ ORSZÁGOT A GYURI BÁCSI KÉPÉVEL, HOGY A NÉP MEGISMERJE, KI FIZETTE A HATALOMBA VEZETŐ ÚTJUK KÖLTSÉGEIT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.09.06.


Tárgy: labancok

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Hagyjon fel kend a hazavágyódással. Kendnek – na és persze nekünk – nincs már hazánk. Elbitorolták a labancok, és a papok társtettesként tömjénfüsttel rejtik a nép elől a romokat. Ráadásul kuruckodnak. Nyelvet köszörülnek, kardot villogtatnak, és gyűlöletszóró bió-automatákkal riogatják a kifosztott bennszülötteket.

Nem hittel élő embernek való vidék ez. Néhány száz kincstári kullancs élősködik a társadalom szövetében és terjesztik a kórt. Most is mi történt. Mondjuk én nem is értem. Jó. Én se. Bár lehet, hogy a nagyi csak miattam tett úgy, mintha ő se. És nagyon is értette, csak nem plankolta fel úgy a témát. A kiskorúak miatt. A vegyes korösszetételű szájmaszkos nyárikonyha konzultáción. Mert a nyárikonyha falain belül még nem érvényes a szájzár, szólásszabadság van. Pillanatnyilag. Mert kisméretű téglából van, az is futóra rakva, úgyhogy nem nagy kunszt áthatolni rajta a világ népeit ámulatba ejtő hungarikum illiberálisnarancskereszténykonzervatív ideológiának.

Nem én voltam ott a legfiatalabb kettes sorszámú alattvaló. Látszott, hogy a tárgyaló felek nem nagyon akarják a generációm szókészletét gyarapítani néhány hirtelenkeresztény kultúrharcosokból kiböffenő buzizással. Merthogy visszatérően felbukkant a gyűlölettől fröcsögő pap, a szivárványos-zászló gyűjtő, és az LMBT, mint az útszéli Soros bácsis plakát, pedig ezek nem is voltak az előre beharangozott napirenden. (De most komolyan. Kend tényleg azt hitte először, hogy a Soros-ösztöndíjasok hálából plakátolták tele az országot a Gyuri bácsi képével, hogy a nép megismerje, ki fizette a hatalomba vezető útjuk költségeit? Most meg azon csodálkozik, hogy ennek ellenére mégse őt utálja az ország, mondván „az örmény keresztényt megölő azeri muszlim gyilkosnak is csak a magyar baltáját vitték a bírák elé, mint bűnjelet, és a kereszténygyilkosból nemzeti hőst fabrikáltak a full keresztény magyar fejesek asszisztálásával”. Férfi logika, mondaná a dédi.)

A napirend az újhullám, tajtékostól, valamint a gőgös hullámlovasunk és összes hordaléka volt. Kitárgyalták például, hogy ipari méreteket ölt az ateista nevelés, mert a papok kezére adták az iskolákat és a gyerekek az álszent és sunyi farizeusokkal való kényszerű személyes találkozástól eltávolodnak Istentől. Ezt. Így. Mert szerintük a kormány által gerjesztett létbizonytalanság miatt a népek az Istennél keresnének menedéket, de most, hogy Isten nevében fosztogatnak, tömegével gyártják a harcos ateistákat. Szó szerint írom: „Nincs az az Isten, aki ezeket felfogadná papnak, képviselőnek! Még közmunkásnak se, mert az első nap ellopnák a gereblyéjét, amivel a Sátán által szétzilált népeket kellene a megbékélés rendjére sodorni ”.

Meg azt is mondták, hogy ezek a kincstári hittérítők annyit tudnak a kereszténységről amennyit a marxista egyetemen tanultak. Bezzeg a Rákosi idején végzett teológusoknak a vérévé váltak az őskeresztény kommunisztikus eszmék. Békepapok lettek és hátat fordítottak a most felmelegített Horthy éra politikai ideológiájává degradált keresztényesdinek, és Isten szolgáiként az elesett híveket gyámolították, nem kizsebelték.

Meg azt is mondták, hogy Jóistennek nem lehet ilyen vacak a humánerőforrás politikája, mert még a gyerekmondókában is benne van: „Isten szeme mindent lát, el ne lopd a léniát!” (Szolgálati közleményként ide kívánkozik, hogy az unokahúgom, a 7 éves Mici, akivel szilvát magoztunk nekem odasúgta, hogy az ő tatája gyakorta emlegeti igen illetlen szövegkörnyezetben az „Öregistent”, és a Mici szerint az öregsége miatt az Isten is olyan rosszul lát, mint az ő tatája szemüveg nélkül, és ezért nem egy vacak vonalzó, hanem még a Balaton ellopását se vette észre.) Aztán a Zsiga bácsi mondott egy hosszabb mondatot, amit szerintem legjobb, ha egy az egyben ide teszek, és majd kezd vele kend valamit, mert azt sejtem, hogy hasonlít a „ne fogadj el édességet idegentől” dallamára, de azért bizonyára több is van benne, ha már ilyen hosszú.

„A kormány öléből köpködő családbarát pedofilok azért utálják a szivárványzászlósokat, mert direkt nem hajlandók kiszolgálni a gyermekek utáni sóvárgásukat és kénytelenek csak virtuálisan kielégíteni a gyermekszeretetüket, mint a volt perui keresztény magyar nagykövet.”

Végül hosszan elmélkedtek a színészpalánták szívatásáról. Egyhangúlag sajnálattal vették tudomásul, hogy az idejükből kitelne néhány nap szobrozás a fiatalokkal. Csak hát nekünk már nincs Soros, aki fizetné az útiköltséget, mint hajdan ezeknek a labancoknak. Állítólag a bácsinak öregségére benőtt a feje lágya, még egyszer nem fektet be olyan nyílt társadalomba, amelyiknek, ha a tetejét felveti a pénz, nem csak becsukódik, hanem meg is kövül.

Mindezek ellenére a tata optimista. Nem tudom pontosan idézni, de valami olyasfélét mondott, hogy tudatlanságában a nép kitermelt egy szénahordó kas Döbrögit de ne tévesszen meg senkit, hogy egyelőre a Ludas Matyi gyereket ministrálásra fogták.

Bütyökfalva, 2020. szeptember 5.

Mirtill

ITT OLVASHATÓ

ELHUNYT JIRÍ MENZEL

HVG / KULT
Szerző: hvg.hu
2020.09.06.



A filmrendező a cseh újhullám egyik legismertebb alakja volt.


Életének nyolcvanharmadik évében meghalt Jiří Menzel cseh filmrendező. A cseh újhullám egyik leghíresebb alkotója forgatókönyvíróként, színészként és színházi rendezőként is dolgozott. 1967-ben Oscar-díjat kapott a Bohumil Hrabal regénye alapján készült Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjéért.

Menzel halálhírét felesége, Olga Menzelova tette közzé egy Facebook-posztban, amelyhez egy videót is hozzátett, amelyen Menzel családjával látható, betegsége utolsó fázisáig.

Menzel a prágai Művészeti Főiskola filmművészeti szakán (FAMI) szerzett filmrendezői diplomát 1962-ben. 1956–57-ben a prágai televízió asszisztense. 1963-ig a Csehszlovák Híradó munkatársaként Véra Chytilová asszisztense, 1963–1965 között egy filmstúdió rendezője volt. 1965-től rendezőként dolgozott a Barrandov Studio filmstúdióban. 1965-ben készítette első rövidfilmjeit. 1971-ben Svédországban, 1977–78-ban az NSZK-ban, valamint Svájcban vendégrendező volt.

Az IMDb adatbázisa szerint 29 rövid vagy egész estés filmet rendezett, játékfilmben először a Gyöngyök a mélyben című, 1965-ös filmben készített egy jelenetet. Egy évvel később készült leghíresebb filmje, a Szigorúan ellenőrzött vonatok. Ezt követte például a Szeszélyes nyár, a Pacsirták cérnaszálon, vagy a Sörgyári capriccio - utóbbiak szintén Hrabal regényei alapján készültek, akárcsak a 2007-es Őfelsége pincére voltam. Utolsó filmjét, a Don Juanokat 2013-ban mutatták be.

Közismert a barátsága sok magyar művésszel. Játszott több magyar filmben (például Szívzűr – Böszörményi Géza, Felhőjáték – Maár Gyula, Franciska vasárnapjai – Simó Sándor, Az ajtó –Szabó István); színdarabot is rendezett Magyarországon. A Katona József Színházban, Carlo Gozzi Szarvaskirály című darabját vitte színre. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesült.

Az Oscar-díj mellett Menzelt háromszor jelölték Arany Medvére a Berlini Filmfesztiválon, a 
Pacsirták cérnaszálon c. 1969-es filmjével nyert megosztva 1990-ben. Másik két jelölése az Őfelsége pincére voltam (2006) volt, mellyel elnyerte a FIPRESCI-díjat, illetve az Aki aranyat keres c. filmje (1957). Karlovy Vary Kristály Glóbuszát egyszer nyerte el, 1968-ban a Szeszélyes nyárral, és kétszer jelölték Velencében Arany Oroszlánra, 1981-ben a Sörgyári capricciot, míg 1994-ben az Ivan Csonkin közkatona élete és különleges kalandjai c. filmjét. Mindkét filmjével elhozott egy-egy kisebb díjat a fesztiválról...


A PILLANATNYI SIKEREK CSAPDÁJA

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.09.06.


Sokszor mondják nekem, hogy pesszimista vagyok, meg kiégett, vagy irigy, mert nem hiszem el mások gyors eredményeit, amit az integrációban felmutatnak. De ez egyáltalán nem így van….csupán ennyi év után jól látom a csapdákat, meg azt is, mennyire nem mindegy a probléma mélysége, és ezért nehezen hiszem, hogy valaki egy-két év alatt már megfordít sorsokat, tudva a biztos megoldást. Mert ha ez igaz lenne, már nem itt tartanánk. Nem romlana a helyzet, hanem javulna.

Sokat megértek persze, mikor kibontakozik, miért olyan fontos másoknak a sikerkommunikáció. Azért, mert ezek mögött érdekek húzódnak, “indikátorkényszer”, ahogy a múltkor írtam. És még azt sem mondhatjuk, hogy ez bűnös dolog, hiszen támogatásra van szükség a munka folytatásához, ahhoz meg eredményt kell produkálni, legalább a kommunikáció szintjén ahhoz, hogy a pénzügyi forrás ne apadjon el.

Szóval, nehéz dió ez, ha elmondjuk, mennyire küzdelmes és bizonytalan az egész, ha beszámolunk arról, hogy nem sikerül valami úgy, ahogy elterveztük, rögtön ránk sütik a sikertelenséget, és jön a “bezzeg más” vonal. Ha meg nem beszélünk a kudarcokról, saját magunkat húzzuk bele a hazugságba, később egyre több ellentmondásra derül fény, és ebből nehéz kimenekülni úgy, hogy tisztességesek maradjunk.

A héten beszélgettem valakivel. Lelkes, elkötelezett, láthatóan nagyon hisz abban, hogy a módszer, amit alkalmaz, megoldást ad. Büszkén meséli, hogy neki már olyan kapcsolata van a gyerekekkel, hogy tanácsot kérnek tőle…és az iskola is szól neki, ha valakivel gond van, ő beszél vele, és utána nincs baj. Sőt, ami a legfontosabb, a gyerekeknek már vannak céljaik, továbbtanulásról beszélnek, és mindez pontosan mutatja, mennyire sikeres a módszer, és megoldja a problémákat, motivációt ad, ami ugye nagyon hiányzik. Szóval, tuti a siker.

Csendben hallgattam, és a végén mondtam neki, én húsz éve csinálom még csak, de én nem vagyok ennyire biztos, hogy ennyire tudok hatni, nem vagyok ennyire optimista. Kérdeztem, ő mióta dolgozik ebben? “Három éve.”- válaszolt mosolyogva.

Persze megpróbáljuk, vele is, hátha megvan a “csodafegyver”. De megéltem már párat, amiről ugyanezt kommunikálták, aztán eltűnt, sőt, azt kell mondanom, az én tapasztalatom az, hogy nincs ilyen. Önmagában már egyetlen pedagógiai módszer, egyetlen tevékenység sem oldja meg azt az iszonyúan bonyolult problémát, amiben a generációs szegénységben élő, zömében roma gyerekek vannak.

Mert a környezet, amiben élnek, mindig új, és mindig károsabb hatásokkal befolyásolja őket. Akkor is, ha akarnak. Akkor is, ha támogatjuk őket. Akkor sem lehetünk biztosak a sikerben.

Persze kérdés, mit tartunk sikernek? Számomra az, ha úgy épül be, hogy önállóan működik, nélkülünk, vagyis külső segítség nélkül képes más irányt venni egy egy gyereksors, ami egyébként elrendeltetett. Arra, hogy azt ismételje, amit a szülei, nagyszülei megélnek.

Ez pedig nem három év…nem is öt. Hanem egy generáció felnövekedése, vagyis minimum húsz.

Addig én csak azt mondom, a mi fejlesztésünkről, hogy próbáljuk, tudatosan tervezve, tanulva, mérve az eredményeket, és vannak, amik ígéretesen alakulnak, de még a húsz éves stratégiánk kicsit több, mint felénél tartunk…ezért ez nem elég idő a biztos siker kommunikálásához.

Ebben a tanulásban nagyon fontos elem, hogy értelmezzünk helyzeteket, okokat, hogy értsük, az egyiknél miért sikerül valami, a másiknál meg miért nem. Még akkor is, ha ugyanaz a nyomorúság veszi körül őket. Még akkor is, ha ugyanannyi támogatást kap tőlünk.

A lányt pl. kínkeservesen nyomtuk el két éve az érettségiig. Korrepetálások és pótvizsgák váltogatták egymást, nyáron is. Nagyon lassan, de haladtunk. Az utolsó vizsga előtt domborodó pocakkal jött be, teljesen kiakadtunk, mert ez úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Ő csak mosolygott, hogy jól van az így… Aztán meglett az érettségi, ő meg megszült. Gondoltam, ennyi volt. Az lesz vele is, mint mással, akit végig segítettünk, aztán maradt az anyja által mintaként adott úton. Munka nélkül, főállású anyaságban. Az alig moccantható női szerepben.

De a héten bejött. Hogy tanulna tovább, a szakmait is le akarja tenni. Az anyja segít a gyerekkel, ő meg kéri, segítsünk mi, bérlettel, meg biztatással, segítséggel, mint eddig. Mert tudja, nem hagyhatja abba. ha már eddig eljutott, szeretné befejezni. Elindul hát, kis szünet után. Persze, hogy segítjük.

A másik azonban kicsúszik a kezünkből, minden munkánk ellenére. Már általánosban úgy húztuk vissza a magántanulóvá válástól, azóta segítjük, mentoráljuk, korrepetáljuk. Nagyon nehezen tudtuk benntartani az iskolarendszerben. De sikerült, elindult a középiskolában is. Szakmát tanult, ő választotta, a karantén alatt azonban lemaradt. A nyári gyakorlatról pedig már le is morzsolódott. Mást akar választani, mondja, de nem érezzük már benne az akaratot a tanulásra.

Ugyanaz a közeg, nagyon hasonló sorsok. Az egyik úgy tűnik, működni fog, a másikról egyre biztosabban látszik, hogy nem.

És van még annyi ilyen. A nyolc évig velem munkatársként dolgozó, akit kulcsembernek tekintettem, ebben a pozícióban dolgozott, és a nyolcadik év végén vesztettem el. Mikor már középiskolába járt, és annyit változott, hogy biztos munkája, pozíciója, karrierje lehetett volna. Mindent hátrahagyott, és visszatért oda, mindenben, ahol először találkoztunk.

Ki kell heverni lelkileg azokat az eseteket, mikor megbíztunk valakiben és meglopott, mikor azt hittük, támogat minket, és aztán kiderül, szó sincs róla, mert ott árt, ahol tud, mikor felismerjük a színjátékot, és megtaláljuk alatta a bűn legaljasabb bugyrait, mikor tehetetlenül kell végignéznünk, mi történik gyerekekkel, mert nem bírunk eleget hatni…

Szóval, nagyon sok kudarcot kell megélni, és elismerni, hogy az ember reálisan tudja megítélni ezt az egészet. És ezt csak a napi munkában lehet, velük, egyéni sorsokban keresve az általános elemeket, elemezve, sokat gondolkodva, tipródva. Csak a terepen.

Persze ez nem jelenti azt, hogy nálunk minden kudarcos. Sok örömünk, sikerünk is van. De a kudarcok tartanak minket a földön. Nem hagyják, hogy elszálljunk, és azt higgyük, kommunikáljuk, hogy ennyi az egész. Mint sokan vélik azt, elég, ha megmondjuk nekik, hogy kellene jól, és majd ők úgy tesznek. És minden jó lesz. Felvillan valami, és azt hiszik, működik. Csalóka sikerek hamis fényei.

Hát nem. Mindig mondom, ha ennyi lenne, már megoldódott volna. Mégis, mindig akad, aki egy-két év után állítja, neki sikerül. Megvan a módszere. A tuti.

A módszer szerintem egy komplex beavatkozás, amiben próbáljuk megnehezíteni, ami rossz, és megkönnyíteni, ami jó irányba visz. Amiben fontos az ő döntésük. Mindez közösségfejlesztésbe ágyazva.

A hitelesség szerintem a kudarcok elismerése, és a tenni akarás szilárd üzenete.

Így próbáljuk ezt mi, civil szervezetként. Egy olyan rendszerben, ami közben minket is terelni akar, a működési feltételek szűkítésével.

De olyan jó, hogy nekünk nem kell sosem azt mondani, hogy minden sikerül. Hogy el lehet mondani, baromi nehéz, de örömteli is ez a munka.

Olyan jó, hogy nekünk lehet őszintének lenni.

LEKAPCSOLTATTA A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS RÁDIÓZÁST A NEMZETI MÉDIAHATÓSÁG

MEDIA1.HU
Szerző: SZALAY DÁNIEL
2020.09.06. 


Vasárnaptól hiába keresik az InfoRádiót, a Klubrádiót, a Katolikus Rádiót és az állami rádiócsatornákat a digitális rádiókészülékkel rendelkezők, mert immáron már csak analóg módon, a régi technológiával érhető el ezek adása, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem hosszabbította meg a DAB+ rádiós sugárzásra vonatkozó szerződést az állami műsorszóró céggel. Pedig az NMHH még tavaly is azt állította, hogy fenn akarja tartani a digitális műsorszórást.


Szombatról vasárnapra virradó éjjel, 0 órakor lekapcsolta az Antenna Hungária az úgynevezett DAB+ technológiával megvalósított digitális rádiós sugárzást Magyarországon. Ennek oka, hogy mint arról a digitrendi.hu részletesen beszámolt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem hosszabbította meg az állami műsorszóróval kötött szerződést, ezért az 2020.szeptember 5-én, szombaton lejárt.

Az NMHH a Digitirend.hu-nak azt jelölte meg a leállítás indokaként, hogy nem mutatkozott tényleges piaci és hallgatói igény a digitális rádiózásra Magyarországon.

Egy éjszaka alatt évtizedeket ugrott vissza Magyarország az időben

Magyarországon 1995 óta zajlottak kísérletek a digitális rádiós átállásra: eleinte DAB, 2009-től egy fejlettebb technológia, a DAB+ (Digital Audio Broadcasting+) formátumban üzemelt digitális rádiós sugárzás.

A DAB+ nagy előnye, hogy az FM-adások esetében megszokottnál lényegesen jobb, zavarmentes hangzásminőséget, valamint különböző új típusú szolgáltatások igénybevételének lehetőségét is biztosítja a rádióhallgatók számára. A digitális rádiózás további nagy előnye, hogy lényegesen szabadabban lehet rádiókat indítani, hiszen az analóg FM rendszerű műsorszórással ellentétben nem jellemző rá a frekvenciaszűkösség, így egy-egy új rádió elindítása lényegében csak azon múlik, hogy üzletileg biztosítottnak látják-e a fennmaradását.

A DAB+ elterjedése segíthette volna Magyarországon is a médiapluralizmus, a sokszínű médiavilág megvalósulását.

A DAB+ elterjedésének azonban (a Magyarországon pár éve lezajlott digitális tévés átálláshoz hasonlóan) komoly akadálya is volt: DAB+ vételére alkalmas rádiókészülékeket kellett hozzá beszerezni, így a nagymama jó öreg Sokol rádiója nem volt alkalmas digitális adások vételére...

ÉRETTSÉGIZZ NYUGODTAN, EZ CSAK EGY VILÁGJÁRVÁNY!

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: kkerenyi
2020.09.06.


Az őszi érettségi vizsgák szervezése úgy zajlik, mintha minden rendben lenne.
..

...Néhány dolog persze változott május óta. Igazán apró, jelentéktelen dolgok.

- Májusban a gyerekek több hét otthonülés után érkeztek meg az érettségi vizsgára. Most nincs kijárási korlátozás, a szórakozóhelyek, üzletek, mozik, és az iskolák is nyitva vannak. Azaz a most egy terembe ültetett gyerekek sokkal nagyobb eséllyel lehetnek potenciális vírushordozók, mint néhány hónapja.

- Tavasszal a napi száz körüli új fertőzött már elég indok volt arra, hogy az érettségi ne kerülhessen megrendezésre a hagyományos formában, és az előrehozott vizsgajelentkezéseket töröljék. Most a napi átlag az akkori háromszorosa, mégsem téma, hogy talán nem olyan jó ötlet vizsgákat szervezni.

- Mivel sokan nem a saját iskolájukban vizsgáznak, így a találkozások száma sokkal nagyobb az érettségi alatt most, mint tavasszal. Ha valaki előrehozott érettségit tesz, az a vizsga után visszaül a saját osztályába tanulni, és ezzel könnyedén átadhatja a társainak, ha esetleg elkapott valamit.

- Eddig nem esett szó arról, hogy most is csak írásbeli vizsgát tervez-e az oktatásirányítás, vagy ezúttal szóbelik is lesznek. Csak néhány hét van a vizsgákig, és nincs még hivatalos álláspont. Igaz, ez nem volt másképp tavasszal sem, amikor az utolsó pillanatban derült ki, lesz-e egyáltalán érettségi, és ha igen, akkor milyen formában.

- A vizsgahelyszínként szolgáló intézmények működő iskolák. Ezért a fertőtlenítésük egy kicsit körülményesebb lesz, mint tavasszal volt, amikor az épületekben már hónapok óta nem járt gyerek az érettségi vizsgák előtt. Az is megeshet, hogy valamelyik intézményben épp az érettségi előtt találnak koronavírusos esetet, és ez azt vonhatja maga után, hogy az utolsó pillanatban kell mindent átszervezni, új helyszínt és felügyelő tanárokat keríteni...

MÉSZÁROS LŐRINC PÉLDÁT MUTAT A MINTASZERŰ KERESZTÉNY VÁLÁSRA (IS) - A MAGYAR EMBER PEDIG MEGKÉRDEZI: EZ A SOK PÉNZ, AMIT ELLOPTAK TŐLÜNK, NEM TETTE BOLDOGGÁ ŐKET?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.05.


Soha nem olvastunk még olyan pozitív hangulatot, majdhogynem életörömöt árasztó és példamutatást nyújtó hírt egy válásról, mint ahogy az MTI bejelentette Mészáros Lőrinc és felesége válását. Már az is sajátos, hogy a közszolgálati távirati iroda ad hírt egy állítólagos “üzletember” válásáról, mintha Mészáros Lőrinc és felesége házassága közügy lenne. Annál is inkább, hogy Mészáros Lőrinc rendszeresen azt mondta, amikor a sajtó a közpénz milliárdok megszerzéséről kérdezte, hogy ő nem közszereplő. De mindenki tudja azt, hogy Mészáros Lőrinc közszereplő, méghozzá az egyik legfontosabb közszereplő, a miniszterelnök strómanja és vagyonkezelője.

Az MTI történetének egyik mesterműve a hír, pedig a sok mindent megélt MTI nagy rutinnal rendelkezik a diktatúrák kiszolgálásában és a hírek tálalásában. De egy alapvetően negatív hírt, mint amilyen egy válás, különösen a családbarát keresztény Magyarországon és a miniszterelnök környezetében, csak az MTI tud megírni úgy, mintha Mészáros Lőrinc és felesége nem válna, hanem házasodna. Ízleljük ezt a remekművet. Íme: “Házasságuk egyezséggel történő lezárását kezdeményezi a bíróságnál Mészáros Lőrinc és Mészárosné Kelemen Beatrix Csilla.” Mészáros Lőrinc nem válik, nem tönkrement a házassága, hanem a feleségével a házasságuk lezárását kérik, méghozzá egyezséggel, vitáról szó sincs, mintha csak egy közbeszerzési szerződést írnának alá.

Majd a hír, amely Mészáros MTI-hez eljuttatott közleményén alapul, így folytatódik: “a házasság felbontásáról szóló döntésüket közösen, együttes akarattal hozták meg. Az eljáráshoz szükséges kérdésekben vita nélkül, egymást segítve, becsülve és tisztelve állapodtak meg”. Elérzékenyülve olvassa ezeket a sorokat a családszerető keresztény magyar ember, majdnem elsírja magát a meghatódottságtól. Csak azt nem érti, hogy ha ilyen nagy az egyetértés, a kölcsönösen megnyilvánuló tisztelet, megbecsülés, egymás segítése, akkor miért válnak el? Nem elég alap ez egy jó házassághoz? Hányan élnek úgy együtt, hogy ennek a minimumával sem rendelkeznek?

A legzseniálisabb az MTI-hír utolsó mondata, amely így szól: “Az érintettek a válásuk részleteiről nem kívánnak nyilatkozni, és kérik a sajtó képviselőit magánéletük tiszteletben tartására – áll a közleményben.” Közleményt adnak ki, de nem nyilatkoznak, és a sajtót kérik a magánéletük tiszteletben tartására. De hát ők maguk tájékoztatják az MTI útján a sajtót a magánéletükről. Mi köze van bárkinek ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó nős, elvált, egyedülálló vagy élettársa van? Melyik magyar vállalkozó házas állapota tartozik a nyilvánosságra, hogy arról maga az érintett ad ki közleményt az MTI-nek, amelyben a magánélete tiszteletben tartását kéri?
...

ÍGY KERESETT RENGETEG PÉNZT MÉSZÁROS AZ ÁLLAM KÁRÁRA

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.09.07.


Az elmúlt két és fél év alatt egészen bizarr üzletek köttettek a Mátrai Erőműről. Végső soron a magyar állam hatalmasat bukott, míg Mészáros Lőrinc és cseh partnerei jót kerestek rajta. Néhány részlet csak idén nyáron került nyilvánosságra, és ezek alapján már jól rekonstruálható a történet.

Az államnak 5,9 milliárdért nem kellett, de 17,4-ért már igen

A Mátrai Erőműben, és a hozzá tartozó lignitbányában lévő 72,6 százalékos részesedését 2017-ben kezdte árulni a német RWE nevű óriáscég, és itteni partnere, a szintén német EnBW.

Az erőmű az ország második legnagyobb áramtermelője Paks után. Az 1995-ös privatizációjakor még ígéretes befektetésnek számított, de mostanra a végét járja. A szén-dioxid kvótarendszer miatt egyre drágább az üzemeltetése, a klímavédelmi EU-s tervek miatt a 20-as évek közepén várhatóan be kell zárni, a zárás után pedig a környezetvédelmi helyreállítás költségei igen magasak lesznek. A németek akkor szabadultak az erőműtől, amikor az még hasznot hozott, de látszódott, hogy hamarosan többet kell rá költeni, mint amennyit keresni lehet vele. A sokáig nyereséges erőmű 2017-ben már veszteségesen működött. A lignit annyira korszerűtlen már, hogy sok nyugati bank nem is finanszíroz bányatulajdonosokat.

Amikor az RWE - EnBW jó három éve meghirdette az erőművi részesedését, az ajánlattevők között volt az állami MVM is, ami egyébként is 26,1%-os tulajdonos volt, mert a privatizáció idején az állam ennyit megtartott magának belőle. Az MVM ajánlata azonban hamar elvérzett, mert mások többet ajánlottak.

A győztes vásárló 5,9 milliárd forintot fizetett az erőműért. Az MVM sokallott érte ennyit - akkor. Hogy mennyit ajánlottak, azt nem tudni. Idén viszont megvette 17,4 milliárdért, úgy, hogy addigra kivettek belőle minden tartalékot, az erőmű teljesen eladósodott, és végül további 57,7 milliárdot, azaz összesen 75,14 milliárdot kellett költenie rá az államnak.

De ha csak a sima vételárat vizsgáljuk, már akkor is bizarr, hogy 2017-ben az állami MVM sokallotta érte az 5,9 milliárdot, de 2019 végén már aláírta a vételi szerződést 17,4 milliárdról. Hogy lehetséges ez? Annyi biztosan változott menet közben, hogy a 17,4 milliárdos vételár kifizetésekor már nem a németek voltak az eladók, hanem Mészáros Lőrinc érdekeltségei. Neki már ennyit is kifizetett az állam - pedig mint látni fogjuk, az erőmű üzleti vállalkozásként már sokkal rosszabb állapotban volt.

(Az erőmű 2017-es árát, az 5,9 milliárd forintot akkoriban nem hozták nyilvánosságra. Ezt csak a pénzügyi beszámolókból lehetett kisilabizálni, a számítást elsőként a hvg hozta nyilvánosságra tavaly novemberben. )...

VILÁGTÜKÖR: MOST MÁR AZ EGYETEMISTÁK IS MEGTAPASZTALHATJÁK, MI A DIKTATÚRA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.07.


A nemzetközi sajtóban is cikkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiáját ért kormányzati akciókról, valamint az arra reagáló, egyre szélesebb körű tiltakozásokról. Miként foszlottak szét a rendszerváltás hajnalán remélt illúziók?


A Színház- és Filmművészeti Egyetem blokád alá helyezése, valamint a vasárnapi tüntetés nemcsak az ellen való tiltakozás, hogy az autokrata Orbán Viktor átvette az egyetem irányítását is, hanem a nacionalista kormány ellen meghirdetett általános ellenállás jelképe is lett – értelmezte a helyzetet a New York Times budapesti keltezésű tudósításában. Mindenkinek alkotmányos joga, hogy politikai hovatartozástól függetlenül oktatásban részesüljön – ezt már Szurdi Panni, az egyetem 22 éves hallgatója fogalmazta meg a lapnak, amely ezzel szembeállítja Orbán kijelentését, aki szerint épp ez a változás fogja az államtól függetlenné tenni az egyetemet. Gulyás Gergelyt, a kormányfő kabinetfőnökét is idézi a cikk, aki bejelentette, hogy az egy hete tartó tüntetések után sem fogják vitatni senkinek a tüntetéshez való alkotmányos jogát, noha nem ért egyet a tüntetők követeléseivel, illetve hogy a tüntetők aggályai alaptalanok, nincs mitől félniük. A cikk kiemeli a nemzetközileg ismert neveket, mint Saul Fiáért Oscart nyert Röhrig Gézát, Zsigmond Vilmos világhírű operatőrt és a legutóbb a Test és a lélek című filmmel számos nemzetközi elismerést nyert Enyedi Ildikót. Az egyetemistákat képviselve Csernai Mihály azt emelte ki, hogy eltökélt és megingathatatlan kultúrháborúba kezdett Orbán Viktor. És ez része a 2010 óta nyilvánvalóvá vált nacionalista propagandának, amelynek során igába hajtotta a bíróságokat, a médiát, amely megszülte az új alkotmányt és a választási törvényt, utóbbi pedig a Fidesz malmára hajtja a vizet. A kuratóriumi elnökké avanzsált Vidnyánszky Attila a miniszterelnök Orbán embere, aki szerint az egyetemistákat meg kellene tanítani arra, hogy mi a nemzet, a haza és a kereszténység, mert változásra érett a szerinte ideológiai képzést nyújtó egyetemi oktatás – ismerteti az előzményeket. A cikk még a pénteki Iványi Gábor által szervezett tüntetésre is kitér, és idézi a távozó Upor Lászlót is, aki úgy fogalmazott, hogy a diákok kicsiben megtapasztalhatták, mit jelent a diktatúra és azt, hogy ami most történik, egy életre szóló lecke lesz mindenkinek.

Az élőláncról az AP amerikai hírügynökség összefoglalója alapján az ABC News tévé is beszámol, sokkal inkább a konkrétumokról, mint az elvekről, például hogy a szervezők a maszk és a kesztyű viselésére szólították fel a résztvevőket, hisz kézről kézre adták a Charta Universitatist. Az egyetem neveltjei közül Kertész Mihályt, illetve ahogy a Casablanca rendezőjeként külföldön ismerik, Michael Curtist, és ugyancsak Zsigmond Vilmost emeli ki a cikk. Megtudjuk azt is, hogy a Velencei Filmfesztiválon tartózkodó Mundruczó Kornél a #freeSzFE feliratú pólóban hívta fel az ott lévő kollégák figyelmét a hazánkban zajló eseményekre.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig arról számolt be, hogy a híres Berliner Ensemble lemondta a Nemzeti Színházunkban szervezett nemzetközi színház fesztiválra, a MITEM-re hozott darabjának előadását, a Medeát, így tiltakozva Vidnyánszky szerepvállalása ellen, aki egyébként meghívta őket a fesztiválra. A Facebookon egyébként fotókkal illusztrálták, hogy a vendégszínészek a tenyerükre firkantották az SZFE-t szolidaritásuk kifejezéseként.

A George Washington Egyetem Művészettudományi Tanszékének legfrissebb recenziójában Anne Applebaum legújabb, a Demokrácia alkonya című könyvéről olvashatunk, amiben természetesen arról ír, miként foszlottak szét a rendszerváltás hajnalán remélt illúziók, s lettek a demokráciáknak induló rendszerekből önkényuralmi és illiberális rendszerek. És itt bizony nem csak Lengyelországot és Magyarországot emeli ki, de Olasz- és Spanyolországot, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat is idesorolja azok mai állapotában. Ezek az országok a lenini pártmodellt alakították ki azzal a különbséggel, hogy nem forradalmi, hanem békés úton tették ezt.

És végül a brit konzervatív Spectator folyóiratból Johan Norberg cikkére érdemes felhívnunk a figyelmet, mert sorra véve a koronavírus miatti rendszer- és kormányszintű változásokat, a szerző aggályát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy vajon lesz-e visszaút ezekből a zárt és önkényuralmi, központosított rendszerekből a nyitott társadalmakba? Mert nagyon úgy néz ki, hosszú távra rendezkednek be a most hatalmon lévő kormányok, ami reális forgatókönyv a vírus kiismerhetetlensége miatt. Természetesen központi hely jut ebben a kontextusban az Orbán-féle rendeleti kormányzásnak is, mint Kínának, Iránnak és Törökországnak is, ahol a vírus okán ki lehet terjeszteni az emberek kamerákkal és egyéb módon történő megfigyelését, életük teljes nyomon követesét. Magyarországon pedig még le is tartóztathatják a rendszerre veszélyes elemeket.

VOJTINA ARS POÉTIKÁJA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.07.


Egészen ritkán, de vannak emlékezetes, felemelő, élni érdemes aktusok a mindent megülő szürkeségben, és ez a tegnapi demonstráció az volt. A szabadság, tisztesség, tisztaság erejét, szépségét és méltóságát mutatta meg, és ennél többet nem érdemes, mert még elpityeredi magát az ember, és hogyan venné az ki magát. Viszont Gulyás Gergely a hatalom ormairól kegyesen megengedte, hogy tüntessenek a megtévedt fiatalok, és megígérte, nem löveti ki a szemüket, mint a Gyurcsány annak idején.

Kedves tőle, de valahogyan nem láttam elszabadult tankokat tegnap, sem lángoló autókat, sem vérben forgó szemeket. Ha a tegnapi tömeget valami bántás érte volna, az olyan lett volna, mintha egy sétáló oviscsoportot kardlapoztatott volna meg rohamrendőrökkel. És persze tudjuk, egy bizonyos pont után erre is képesek, de a jelek szerint ez még nem érkezett el. El fog. Ezt kívánja a szükségszerűség, a regnáló rezsim jellege és a történelmi tapasztalat. Momentán tagadás van, elhallgatás és fitymálódás.

Én voltaképp szerencsés helyzetben vagyok, mert látom, amit a magasságos politikusok nem, és tudósíthatok nekik Magyarországról, amiről azt hiszik, ismerik, pedig á, dehogy. Mert nem jártak még az én utcámban. Elmesélem, hogyan élünk mi errefelé. A szomszéd Józsi tegnap érdeklődött, mit csinálok, felelem neki, tüntetést nézek. Kérdi, milyet, mondom neki a tényállást, hogy a színészeset, erre megvilágosodva, jóváhagyólag konstatálja, hogy ja, azok, akiknek a Gyurcsány elvette a pénzét.

Az igen. Ennyi, ami első elképedésemben előjött a mélyeimből, de, miután visszamásztam a székre a padlóról, ahová ettől lezuhantam, kérdem őt, honnan ered bölcsességének mérhetetlen ereje és tartalma, mire ő: én Kossuthot hallgatok. Itt le lehetne ütni a lasztit, hogy nincs több kérdés, csak sajnálatosan mégis van. Az jelesül, mit mondhattak neki a Kossuthon, amiből ez sűrűsödött össze benne, de végül is mindegy. Erre jut a Kossuth-béli információ és az átlagos magyar honpolgár együtt...

"MAGUNKRA VAGYUNK HAGYVA"

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.09.07.


Alig egy hét telt el a tanévkezdés óta, de már több iskolát, óvodát is be kellett zárni a koronavírus megjelenése miatt.


A járvány gyorsan terjed: az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella a növekedés.hu-nak adott, péntek reggel megjelent interjújában még arról lehetett olvasni, négy iskolában van rendkívüli szünet, aznap este Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár már azt nyilatkozta az M1-en: péntekig négy óvodában és hat iskolában kellett rendkívüli szünetet elrendelni. Ezen felül 60-70 olyan intézményről tudtak, ahol megjelent a fertőzés gyanúja (vasárnap kora este derült ki, hogy Tótkomlóson az összes oktatási intézményt be kellett zárni a vírus terjedése miatt: a pedagógusok járványügyi felügyelet alá kerültek). 

Bár az államtitkár nyilatkozata azt sugallja, nincs ok aggodalomra, minden esetben célzott intézkedésekkel, a kidolgozott protokoll alapján járnak el, maguk az érintettek sokszor nem ilyen nyugodtak. Múlt héten derült ki, hogy többen megfertőződtek a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium gólyatáborában is. Az egyik szülő – akinek gyermeke ott volt a táborban – lapunknak azt mondta: gyereke a múlt héten nem ment iskolába, önkéntes karanténban volt otthon, de a népegészségügy nem tesztelte, mivel nem mutatott tüneteket. Ezért úgy döntöttek, magánúton végzik el a tesztet – ami pozitív lett. – Másnap magunkat is teszteltettük, a három vizsgálat mintegy 90 ezer forintba került. A miénk szerencsére negatív lett, a gyerekem most egy másik lakásban van karanténban. Úgy érezzük, teljesen magunkra vagyunk hagyva – mondta. 

Az egyik fővárosi gimnázium pedagógusa pedig arról számolt be a Népszavának, az osztályában szintén fertőzött lett egy diák. – Őt elkülönítettük, de hogy mi lesz a többi gyerekkel, illetve a kollégákkal, nem tudjuk. Az osztály hétfőn nem megy be az iskolába, várjuk a tankerület döntését. Mi, tanárok csak annyit tudunk, hogy jelenteni kell az igazgatónak, aki jelent a tankerületnek, de hogy ezen felül mit tegyünk, fogalmunk sincs. Letesztelnek mindenkit? Maradjunk otthon? Menjünk magántesztre? Nincsenek forgatókönyvek, a szülőknek sem tudok mit mondani – fogalmazott. 

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hasonló történetet osztott meg a hétvégén: egy budai gimnáziumban tanító kollégájuk pénteken tudta meg, hogy munkahelyén az egyik tanár tesztje pozitív lett, s bár három tanórát tartott a beteg kolléga osztályában, több értekezleten is részt vett, őt nem tesztelik, mert tünetmentes. – A pedagógusok, óvodapedagógusok más megítélés alá kell essenek, mint a többi munkavállaló, hiszen naponta akár több száz emberrel kontaktálhatnak, és munkájukból kifolyólag képtelenek betartani a járványügyi ajánlásokat – közölte a szakszervezet. Szerintük ha a kormány nyitva akarja tartani az oktatási intézményeket, az lenne a minimum, hogy aki igazoltan fertőzött személy kontaktlistáján szerepel, azt automatikusan és ingyenesen tesztelik, függetlenül attól, hogy mutat-e tüneteket. Emellett az oktatásban dolgozókat minimum heti rendszerességgel kellene önkéntes alapon tesztelni. 

Maruzsa Zoltán államtitkár ezt másként látja: szerinte az összes tanár, 170 ezer pedagógus tesztelése hatalmas logisztikai feladat lenne, ugyanakkor két-három napra szóló eredményt hozna, hiszen a tanárok újra és újra találkoznak az iskolán kívül is emberekkel, és így bármikor megfertőződhetnek. Emellett a szaktárca továbbra sem látja indokoltnak azt sem, hogy minden iskola átálljon a tantermen kívüli digitális munkarendre. 

SZABAD SZEMMEL – AZ SZFE MELLETTI TÜNTETÉSEKRŐL ÍR A NEMZETKÖZI SAJTÓ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.07.


New York Times


A Színház- és Filmművészeti Egyetem elfoglalása az ellenállás jelképe lett a nacionalista kormánnyal szemben. A diákok azért folyamodtak ehhez az eszközhöz, mert úgy ítélik meg, hogy a hatalom be akarja kebelezni az ország egyik elsőszámú művészképzőjét. A tiltakozást támogatják színtársulatok, művészek, egyetemi karok, Magyarországon és külföldön egyaránt. Tegnap pedig élőlánc jött létre az iskola és a körülbelül öt kilométerre lévő Parlament között. Szurdi Panni a hallgatók nevében azt mondta: mindenkinek alkotmányos joga tanulni, függetlenül a politikai beállítottságától.

A vitát az robbantotta ki, hogy az Orbán-kabinet az intézmény tulajdonjogát egy magánalapítványba vitte át. Új kuratóriumot nevezett ki, így félő, hogy az iskola, amely már régóta szálka a Fidesz szemében, kénytelen lesz igazodni a miniszterelnök nacionalista és konzervatív országképéhez. A pártolók élelmet és innivalót visznek az épületet elbarikádozó fiataloknak, aki azt mondják, addig maradnak, amíg nem kapnak biztosítékokat az autonómia ügyében. Cserni Mihály, a HÖK elnöke úgy fogalmazott, hogy Orbán tudatosan elszánt kulturkampfot vív.

A kormány azt ígérte, hogy az egyetem vezetése beleszólhat az új vezetés összetételébe, ám ebből nem lett semmi – közölte Upor László, a megbízott rektor. Sőt, a Szenátus elvesztette minden jogát a költségvetés és az irányítás kulcskérdéseiben. Orbán már jó ideje központosítja a jogköröket és nacionalista politikát folytat. Újraírták az alaptörvényt, a Fidesz javára változtatták meg a választási szabályokat, átalakították az igazságszolgáltatás felügyeleti rendszerét, az Alkotmánybíróságot teletömték a hatalom embereivel. A kormányfő és szövetségesei tartják kézben a közmédiát, továbbá a kereskedelmi sajtó túlnyomó részét.

Átszervezték a kulturális életet is, megszigorították a színházak állami finanszírozását. A nacionalista nyomulás utolérte a tudományt és az oktatást is. Új kutatóintézeteket hoztak létre, amelyek kiszolgálják a történelem revizionista értelmezését. A Közszolgálati Egyetemen az államapparátus jövendő kádereit képzik.

A SZFÉ-n a düh Vidnyánszky Attila, a nacionalista színi direktor ellen irányul, mert ő lett az új Kuratórium elnöke. Az eltelt években már jó pár dehonesztáló megjegyzést tett az iskolára. Szerinte annak többet kellene foglalkoznia a nemzettel, a hazával és a kereszténységgel. Egyben az állította, hogy ott egyfajta ideológiai képzés folyik.

A pénteki demonstráción Upor László azt emelte ki, hogy a hallgatók a diktatúrával kerültek szembe, megtapasztalták a hatalmasságok arroganciáját. De azt is látták, nekik maguknak mekkora erejük van és érezték mások szolidaritását. Ez pedig olyan tanulság, amit sosem felejtenek el.

(Az élőlánc híre egészen elképesztő visszhangot váltott ki az amerikai sajtóban: a Reuters, illetve az AP jelentése alapján olyan települések újságjai is beszámoltak róla, amelyek legfeljebb minden szökőévben foglalkoznak Magyarországgal. Vagy még akkor sem – a szerk. megj.)

BBC

Hozzávetőleg 8 ezren tiltakoztak Budapesten, hogy követeljék a kormánytól: el a kezekkel a Színház és Filmművészeti Egyetemtől. Attól tartanak ugyanis, hogy az új vezető testület, Vidnyánszkyval, Orbán hívével az élen, tönkreteszi az intézmény autonómiáját. Az állam támogatói ezzel szemben azt állítják, hogy a művészeteket a liberálisok, illetve baloldali erők uralják.

A hatalom immár 7 felsőoktatási intézményt helyezett egy-egy magánalapítvány ellenőrzése alá, és az új vezetőket központilag válogatták ki. Ám a kormány szerint ez a lépés csupán a versenyképesség javítását célozza és szó sincs a szólásszabadság szűkítéséről. Magyarországon azonban egyre nagyobb a félelem a kultúra és a tudomány függetlensége miatt. A CEU nagy része Bécsbe települt át, miután Orbán jogi háborúskodást indított ellene. Majd jó egy hónapja távozott szinte a teljes szerkesztő gárda az Indextől.

Guardian

Több mint 100 ezren vonultak az utcára Minszkben és tüntetések voltak jó pár más településen is, azaz nem csillapodik a tiltakozás Lukasenko rezsimje ellen. A fővárosban a tömeg az elnöki palotához vonult, immár a 4. egymást követő hétvégén. Azt követelte, hogy távozzon tisztségéből a politikus. A rohamrendőrség lezárta a központi teret és páncélozott harcjárműveket vonultatott fel. A karhatalom emberei álarcot viseltek. Több demonstrálót letartóztattak és megvertek. Hivatalos adatok szerint országosan kb. 100 tüntetőt vittek be. Többeket a mentőknek kórházba kellett szállítaniuk.

De nem sok jele van annak, hogy beválik a hatalom keménykezű taktikája. A felvonulások már egy hónapja tartanak az elnökválasztás eredményének elcsalása miatt. Kisebb megmozdulások hét közben is vannak. A Belorusz Újságíró Szövetség egyik munkatársa arról számolt be, hogy csak szombaton 3 újságírót vettek őrizetbe, az egyikük még mindig rács mögött van.

Közben úgy néz ki, hogy bármennyire is kellemetlen partnernek tartja, a Kreml beáll a belorusz államfő mögé és nem engedi, hogy a nép megbuktassa. Az orosz miniszterelnök a hét végén Minszkben tárgyalt és kijelentette, hogy az ország nem hajolhat meg a külső nyomás előtt. Lukasenko pedig nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen állítólag egy magas rangú német illetékes elismerte lengyel kollégájának, hogy Németország meghamisította a bizonyítékot, miszerint novicsokkal mérgezték meg Navalnijt.

Die Zeit

„Gyilkos logika” címmel a lap arról ír, hogy a Navalnij-ügy kapcsán Moszkva a jól ismert módon igyekszik kétségeket támasztani, mármint hogy benne volt a történetben, de ezúttal a jelek szerint még a saját híveit sem tudja meggyőzni. A hivatalos védekezés szokás szerint hármas védővonalat igyekszik felállítani:

- Egy ilyen merénylet az ország jó hírneve, illetve az esetleges szankciók miatt többet árt, semmint használ a Kremlnek.

- A titkosszolgálat nem engedte volna el az áldozatát, hanem befejezte volna, amit elkezdett.

- A hatalom megbízottai nem olyan ostobák, hogy ilyen nyilvánvaló nyomot hagyjanak maguk után, mármint hogy novicsokot használjanak.

Ám az elnöknek nagyon is volt oka hidegre tenni riválisát. Hiszen jövőre választások lesznek és Putyin népszerűsége gödörben van. Navalnij pedig arra mozgósított az interneten, hogy mindenki arra a jelöltre voksoljon a körzetében, aki bizonytalanná tudja tenni a kormánypárt helyi emberének sikerét. És hát az Egységes Oroszország tavaly pont ilyen okokból elvesztette Moszkvát. Ha ez megismétlődne az országos választásokon, az katasztrófa volna az államfő számára. Úgyhogy amikor a hatalom forog kockán, akkor számára teljesen mindegy, hoz-e ellene szankciókat a Nyugat. Viszont az időpont most azért volt kedvező a merénylethez, mert elvileg van idő, hogy megnyugodjanak a kedélyek, mielőtt az urnákhoz járulnak a szavazópolgárok.

Egy orosz elemző szerint nincs abban ellentmondás, hogy kiengedték Navalnijt, mert a tettesek bíztak abban, hogy felszívódik a méreg. Csakhogy azzal nem számoltak: a németek mentőrepülőgépet küldenek. Így választaniuk kellett: vagy marad a beteg Omszkban, ám ez megerősíti a gyanút a hatalom bűnrészessége ügyében, vagy pedig hagyják elvinni, bízván abban, hogy a német szakértők már semmit sem találnak a szervezetében.

Egy másik orosz elemző, aki két éve Franciaországban él, arra hívja fel a figyelmet, hogy akik engedélyezték a szállítást a Kremlben, aligha voltak beavatva a gyilkossági kísérletbe. Így feltételezték, hogy a kormány ártatlan. Sztanovaja szerint azonban a hivatalos reakció és az elmaradt nyomozás pont azt bizonyítja, hogy nyakig benne volt. No meg az is, hogy ujjal mutogat a Nyugatra. Úgyhogy már a hívek is kételkednek a hivatalos verzióban.