2020. szeptember 5., szombat

HA EZ LENNE AZ EGYETLEN BŰNÜK, AKKOR IS MEGBOCSÁTHATATLAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
 - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.09.05.


Emelkedett jó estét kívánok! Azoknak is, akik mostanság fájdalomtól megtört szívvel búslakodnak afölött, hogy még a Mészáros-féle önerőből sikeres, ráadásul példamutatóan keresztény és vérmagyar családok is szétesnek a nagyipari harácsolás súlya alatt. Arra gondolni sem merek, hogy valamiféle házasságtörési ármány és elcsábulás állna a közös megyezés, valamint a kölcsönös tisztelet talaján álló, megrázó döntés mögött. Nem, a keresztényhazafiak sosem tennének ilyet. Borkai az élő példa rá, hogy a nemzeti jobboldal morális fölénye megkérdőjelezhetetlen.

Ennél mondjuk sokkal fontosabb szempont, hogy ezek tényleg annyira hülyének nézik a saját szavazóikat, hogy miután évekig azzal etették őket, hogy a kizárólag közpénzből milliárdosra hízott univerzális gázszerelő nem közszereplő (ahogy a nemzet közpénzmegélhetési veje sem az), hanem egy kivételes tehetségű üzletember, most lazán beletolták az arcukba, hogy országos jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó hír az ő erjedésnek indult, vagy tán meg is romlott házassága. Sőt, még az is ráfért a mesebeli krokodil bőrét meghazudtoló vastagságú anyaggal borított ábrázatukra (mármint Mészárosnak és Mészárosnénak), hogy miközben a senkit nem érdeklő magánéleti lírájukat éppen erőszakkal kötötték az ország orrára, még ki is kérték maguknak, hogy a sajtó tartsa tiszteletben a magánéletüket...

MI LESZ ENNEK AZ EGÉSZNEK A VÉGE? - AVAGY A JÖVŐ FORGATÓKÖNYVEI

NÉPSZAVA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2020.09.05.


A címet egy napokban megjelent könyvből - Katie Mack: The End of Everything (Astrophysically Speaking). 2020, Allen Lane - kölcsönöztem. Az írás az elmúlt évek kutatásai alapján univerzumunk lehetséges végállapotait rajzolja fel, és azzal szembesít: mindenségünk nem egyetlen, hanem legalább öt „végállomás” felé veheti útját. Ezek: a Big Crunch (Nagy összeroppanás), a Big Freeze (Nagy kihűlés), a Vacuum Decay (Nagy Vákuum-bomlás), a Big Rip (Nagy széthullás) és a Big Bounce (Nagy oszcilláció). Nem vállalkozom ezek részletes elemzésre, csak annyit mondhatok megnyugtatásként: a kozmikus végítéletre még százmilliárd éveket kell várni. Inkább az csigázta fel érdeklődésemet: talán szűkebb otthonunk – bolygónk - sorsát is a sokféle lehetséges végállapot szemszögéből célszerű vizsgálni.

Amikor kizökken az idő


A történelem a jelenlegi szakaszában ugyanis az emberiség előtt nem egyetlen, eleve elrendelt jövő, hanem többféle lehetséges végkimenetel rajzolódik ki. Az viszont már inkább a véletlennek tulajdonítható, hogy – az univerzumhoz hasonlóan – öt jellegzetesen különböző jövő áll előttünk. Eltérően ugyanakkor a világegyetem sorsától, amire nincs ráhatásunk, azért, ami velünk történik, magunk vagyunk/leszünk a felelősek. A szomorú vég vagy a reménybeli boldog jövő – történelmi mértékkel nem is olyan távoli jövőben – a következő évtizedekben beteljesedik. Éppen ezért érdemes vizsgálni a kirajzolódó fejlődésvonalakat, hogy tisztába kerüljünk azzal, miként „csinálódik” a történelem. Így érthetjük meg, hogyan is „állítjuk” ezeket elő. 

A jövő mindig a pillanatok csábításainak és kényszereinek hatására készül. Arra, hogy messze előre tekintve értsük meg helyzetünket és ennek alapján döntsünk, mit teszünk, többnyire nincs lehetőség. Ez általában nem okoz problémát, hiszen az egymást követő nemzedékek, az elődök által kitaposott nyomvonalat követik. Ha azonban a történelem letér az addigi vágányáról, amikor „kizökken az idő” – mint napjainkban - akkor elkerülhetetlen, hogy minél messzebbre tekintsünk előre. Ilyenkor ugyanis a jelen és a múlt nem ad kellő eligazítást. Az ilyen időket - az egybecsúszó korszakok lehetőségeinek és veszélyeinek káoszában – kiszámíthatatlannak érzik az emberek. Jól tükrözi ezt az életérzést egy XIX. századi író saját koráról adott jellemzése: „Ez volt a történelem csúcsa, és egyben ez volt a mélypontja, ez a legnagyobb bölcsesség, és egyben a legmélyebb ostobaság korszaka, ez volt a hit és egyben a hitetlenség ideje, ez volt a fény és egyben a sötétség évszaka, ez volt a remény tavasza, és egyben a kétségbeesés tele.” (Dickens: A két város meséje. 1855). 

Különös, bár részben véletlen, hogy éppen abban a korban vetődött fel a társadalmi változások matematikai leírása. Az, hogy „a természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott” (Galilei), már régebb óta elfogadott volt a természettudományokban. A XIX. században azonban egyre nyilvánvalóbbá vált: a matematika hatékony modelleket kínál a társadalmi jelenségek leírására is. Amikor nyilvánosságra került Malthus – a gyors növekedést összeomlással lezáró - demográfiai elmélete, válaszul egy másik kutató - Pierre François Verhulst - a környezet eltartóképességének fokozatos tudomásul vételét feltételező, pontosabb modellt kínált fel. Ezt a kissé dőlt S betűre emlékeztető logisztikus görbét azóta a legkülönbözőbb társadalmi jelenség fejlődésmenetének leírására használják. Ezek a jelenségek többnyire a gyors növekedés korlátokba ütközésével vannak kapcsolatban...

EGY SOROZAT A VELÜNK ÉLŐ, DE LÁTHATATLAN AMERIKÁRÓL: A DRÓT

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ
2020.09.05.


Az HBO nagysikerű sorozata, a Drót könyörtelen őszinteséggel mutatta be azt az Amerikát, amelynek a létezéséről sokan nem szeretnének tudomást venni. A 2008-ban véget ért sorozat mondanivalója a mai napig jelentős, kiváltképp a Black Lives Matter mozgalom tiltakozásainak felélénkülése nyomán.

A kampányát az Obama-éra iránti nosztalgiára, a párt szavazóbázisának masszív Trump-ellenességére, valamint a demokrata balszárny progresszív javaslataival szembeni szkepszisre felépítő Joe Biden augusztus huszadikán hosszabb beszédben fogadta el az elnökjelöltséget. Az egykori alelnök a kampány kezdete óta hangoztatja, hogy ez a választás elsősorban „Amerikai lelkéről”, a demokratikus normákról kell hogy szóljon, mivel ezeknek áldatlan állapota az USA minden problémájának legfőbb forrása.

Kétségtelenül magasztos gondolatok ezek, ám nem kell ahhoz az Egyesült Államokban élnie az embernek, hogy láthassa, ennél sokkal konkrétabb materiális problémák is megnehezítik az ország lakóinak az életét, amelyekre a politikai elit évtizedek óta nem tud vagy nem akar megoldást kínálni...

„A SZAVAK IDEJE LEJÁRT” – AZ SZFE SORSÁRÓL KÉRDEZTÜK AZ OKTATÓKAT

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.09.05.


Három, az oktatók jövőjét illető három alternatívát képviselő, saját területén nemzetközi elismerésnek örvendő tudóst kerestünk és szólaltattunk meg, véleményüket kérve az SZFE, s ezzel kapcsolatban a saját jövőjükről
.

Péntek délután a Színház- és Filmművészeti Egyetem elé újabb tiltakozó demonstrációt szerveztek, amelyet Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője kezdeményezett, akitől éppen a napokban vonta meg a kormány az állam által biztosított fenntartási költséget. Vasárnap újabb tiltakozó akciót szerveznek a hallgatók, az egyetem épületétől a Kossuth térig tartó élőlánccal. Hétfőtől meg kellene indulnia a tanításnak. Ezzel szemben, az egyetem bejáratát kordon és fellázadt hallgatók zárják el lassan egy hete.

Három, az egyetemmel szoros kapcsolatban lévő és személyükben az oktatók jövőjét illető három alternatívát képviselő, saját területén nemzetközi elismerésnek örvendő tudóst kerestünk és szólaltattunk meg, véleményüket kérve az SZFE, s ezzel kapcsolatban a saját jövőjükről. A Hírklikk számára megküldött válaszukat változtatás nélkül közöljük...

FELJELENTÉS SZIJJÁRTÓ PÉTER ÉS MÉSZÁROS LŐRINC ELLEN, MILLIÁRDOK A TENISZSZÖVETSÉGNEK

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ 
/ HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.09.04.


Hvg.hu: Büntetőeljárás indult a tihanyi természetkárosítás miatt


Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője Polt Péter legfőbb ügyészt kérdezte arról, hogy Mészáros és felesége a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén vásárolt meg egy ingatlant több mint félmilliárd forintért, amely gyümölcsösként van nyilvántartva. Itt a természetvédelmi rendelkezések értelmében lakóépület nem is emelhető. A drónfelvételek ugyanakkor megmutatják, hogy a “mezőgazdasági épület” valójában egy nagyméretű nyaraló, a “víztározó” egy úszómedence, a “gyümölcsös+ pedig 6-8 fa, ami vagy gyümölcsfa, vagy nem. Polt azt válaszolta, hogy 2020. június 22-én elindult egy büntetőeljárás, és jelenleg is folyamatban van, bár gyanúsítottat még nem hallgattak ki.

Hvg.hu: Feljelentették Szijjártót a luxusjachtozás miatt, a Központi Nyomozó Főügyészségen van az ügy

A külügyminiszter úgy nyaralt Szíjj László luxusjachtján, hogy arra a vagyonnyilatkozata alapján nem volt pénze, ha viszont ajándékba kapta az utat, az korrupciós problémákat vethet fel. Szijjártó eddig nem adott magyarázatot, valaki viszont feljelentette. Kérdés, mire jut az ügyészség, már ha jut valamire egyáltalán.

24.hu: Turisztikai birodalom épült uniós pénzből a Fidesz parlamenti képviselőjének birtokán

Kovács Sándor, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjének birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Noha hivatalosan nem Kovács kapta a pénzeket, és szerinte semmi köze azokhoz, a nyerteseket – a fiát és a felesége által vezetett egyesület cégét – mégsem jegyezték be az ingatlan tulajdoni lapjára. Minderről ráadásul nem mondott igazat a kormánypárti képviselő, aki érdeklődésünkre öt év után módosíttatná a földhivatali bejegyzéseket.

Média1: Elbocsátották Rózsa Pétert, a 168 Óra hetilap főszerkesztőjét egy Orbán Viktort és családját ábrázoló fotó miatt

Milkovics Pál, a 168 Órát tulajdonló Telegráf Kft. anyavállalata, a Brit Media vezérigazgatója és résztulajdonosa a lépést azzal indokolta, hogy a 168 Óra most megjelenő lapszámát Rózsa Péter úgy engedte nyomdába, hogy az újságban Orbán Viktor miniszterelnökről és családjáról egy korábbi, adventi fotó is megtalálható. Milkovics elfogadhatatlannak, morálisan aggályosnak tartja a kép közlését: a fotón ugyanis a kormányfő fiatalkorú gyermeke is látható.

444: Merő döbbenet: 2,5 milliárdot ad a kormány a tenisz szövetségnek, ami 3,5 milliárddal nem tud elszámolni

Korábban 3,5 milliárd forint eltűnt a fideszes Szűcs Lajos vezetése alatt, akit erre leváltottak, és a helyére Lázár Jánost rakták. Mivel a 3,5 milliárd nem lett meg, most adott a miniszterelnök 2,5 milliárdot a szövetségnek. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a szervezet a pénzt a “működési feltételeinek stabilizálása (konszolidációja) és az általa megvalósítandó szakmai programok, fejlesztések” támogatására kapja.

EZ A 3000 TEMPLOM VAJON MENNYIBE KERÜLT NEKÜNK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.09.05.


Miután kiderült, hogy a kormány megvonja a támogatásokat a MET-től, az Igazgyöngy Alapítványtól, valamint a Dr. Ámbédkár Iskolától is, Szijjártó Péter ellátogatott a Vatikánba, hogy arról tárgyaljon a városállam külügyminiszterével, hogy micsoda üldözésnek teszik ki a keresztényeket. Nem azt mondom persze, hogy ne létezne keresztényüldözés, de vicces pont egy olyan ország külügyminiszterétől látni ezt a folyamatos aggódást, amelynek kormánya ott rúg bele az elesettekbe, ahol csak tud. Olyan civil szervezetektől vonnak meg támogatásokat, amelyek állami feladatokat láttak el azzal, hogy hátrányos helyzetűek számára nyújtottak segítséget, vagyis mondhatjuk azt, hogy keresztényi feladatot láttak el, még ha nem is feltétlen valláshoz köthető a tevékenységük minden esetben.

Szijjártó büszkén mesélt az ezer éves keresztény Magyarországról és arról, hogy a magyar kormány ott segít az üldözött keresztényeknek, ahol csak tud, viszont azt elfelejtette megemlíteni a Vatikánban, hogy mik azok a döntések, amelyekkel lehetetlen helyzetbe hozták elesettek ezreit. Az egy dolog, hogy a menekültekre úgy tekint az Orbán-kormány, mint egy csapat terroristára, hiszen vannak bőséggel olyanok a keresztény egyházban, akik ezzel egyet is értenek. A pápa mondjuk pont nem – legalábbis nem ezt kommunikálja – de ez nem is számít a nemzeti oldalnak, hiszen szerintük Ferenc pápa egy senki, az igazi pápa II. János Pál, valamint XVI. Benedek volt. Ők válogatnak, van ez így...

SZÉP DOLOG A SZAVALÁS ÉS AZ ÉNEKLÉS, DE AZZAL MÉG SEMMIT NEM ÁLLÍTOTTAK MEG A NER-BEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.04.


Magyarországon a rendszer által elnyomott, kivégzett és ledarált áldozatok a világ azon részéhez tartoznak, ahol semmit nem tanulnak, de mindent elfelejtenek, és képesek századszor is belelépni ugyanabba a folyóba. Tíz éve zajlik a szabadság, a jogállam, az emberi jogok és a normális élet felszámolása az országban, méghozzá formailag demokratikusnak álcázott, de nyilvánvalóan diktatórikus módszerekkel. De az ország lakossága semmit nem tanul belőle, nem képes arra a felfedezésre, hogy a látszat nem mindig a valóság, a demokratikus álca mögött egy kőkemény diktatúra építi ki egyre totálisabbá váló hatalmát, Mintha a csalás fogalmát n em ismerné ez az ország.

Ezért minden diktatórikus lépést, a legalapvetőbb emberi és polgári jogok lábbaltiprását is zene, tánc, éneklés és versmondás kíséri. Mintha hegedűszó mellett mennek mindenki a NER által megásott sírba, mielőtt még elfogadja a halálos döfésnek számító invitálásokat a kifárasztásra játszó, végtelen “egyeztetésekre”, ahol egyesével szalámizzák le a tárgyalófeleket, majd a kimerülés határán az egyeztetés sikertelenségén sajnálkozva végrehajtják azt, amit eleve akartak. A forgatókönyv mindig ugyanaz, szerkezeti átalakításra hivatkozva “alapítványokba” teszik azt, amit be akarnak kebelezni, majd az alapítványok élére kinevezik a politikai és ideológiai komisszárokat, esetenként hóhérokat, akik elvégzik a piszkos munkát.

Hiába a silány és egysikú forgatókönyv, az átlátszó cselekményvezetés, még a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai és tanárai, a velük szolidaritást vállalók sem ismerik fel a sablont, és nem jönnek rá, hogy a maguk sablonosnak mondható reakciója sem vezet soha eredményre. A sablon szerint a rezsim eljátssza a jogállami formát, a külső hamis keretek között meggyilkol és elfoglal valamit, az áldozatok pedig úgy tesznek, mintha ennek hamisságából semmit nem érzékelnének, és elhinnék, hogy formailag minden demokratikusan történt, ezért formailag nekik is demokratikus módon kell reagálniuk. Ekkor jön a tánc, az ének, a szavalás, a versmondás, a koncert, a ha én rózsa volnék, és az összes hiábavalóság, a pátosszal megvert giccs, és ebből már lehet is látni, hogy itt sem lesz más, mint ami eddig történt a CEU, az MTA, az Index és minden más esetében: röhögve megcsinálják, amit akarnak, a táncos-éneklők pedig vereséget szenvedve hazamennek.

Lassan már hősiesnek sem lehet nevezni az ilyen bukást, már erkölcsileg sem felemelő, ahogyan elveszít mindent az ország, mert ez már az áldozatok felelőssége is. Nincs katarzis, nem hal meg szépen az SZFE sem, mert nem találták meg az ellenállás adekvát módját, és az éneklésen kívül, a látványos gesztusokon kívül nem tesznek semmit, nem védik meg sem magukat, sem az egyetemüket. A CEU elüldözése elleni tiltakozás is addig látszott eredményesnek, amíg zengett a “Bajszos szar”, a “Mocskos Fidesz”, amíg erőt és ellenállást demonstráltak azok, akik a spontán ellenállást szervezték névtelenül. Amikor megérkeztek a rendszer hivatásos ellenállás szervezői, amikor koncertet szerveztek, buli hangulatot csináltak az életvédelemből, azonnal meghalt minden. Amikor az első éneklést meghallják a NER korifeusai, már bontják a pezsgőt...

TGM: SZÍNJÁTSZÓ LOGIKA

444.HU
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.09.05.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE, színiakadémia) autonómiájának széttiprása után gyönyörű és lelkesítő tiltakozás, ellenállás bontakozott ki. A színiakadémiai diákság, a többi egyetemek hallgatói, a maradék független sajtó, a magyar értelmiség határon innen és túl, a legjobb intézmények, a rokonszakmák képviselői bátor, ötletes és jó stílusú szolidaritási szövegeket tettek közzé, az egyetem szenátusa közösen lemondott, a diáktüntetések meghatók és szépek. A tiltakozást külföldön is nagy rokonszenv kíséri.

Mindenben támogatjuk a színiakadémiát.

Igen ám, de miben is?

Amikor a kormány eldöntötte, hogy alapítványi működési formába viszi át a színiakadémiát, akkor az SZFE vezetősége – bár bírálta ezt – nem tiltakozott, hanem neveket javasolt a kinevezendő kuratóriumba. Az Orbán-kormány pontosan azt tette válaszul, amit ilyen puha ellenféllel szemben tenni kell: az SZFE szenátusának javaslatait egyáltalán nem vette tekintetbe, és megvetőleg kinevezte az egyetem fölé az egyetem legádázabb ellenségeit.

Erre kitört a tiltakozás és az ellenállás. A bátor és okos diákifjúság lezárta az épületet, ahová nem engedi be a Vidnyánszky-féle kuratórium és a Nemcsák-féle fölügyelő bizottság tagjait, közölte, hogy nem ismeri el (persze pontatlan fogalmazással: „nem fogadja el”) a kuratóriumot és a fölügyelő bizottságot, a szenátus – mint említettem – lemondott.

Ez értelemszerűen azt jelentené – bár ezt világosan senki nem mondta ki – , hogy az SZFE követeli a kormánytól a sérelmes intézkedések visszavonását, a Vidnyánszky-féle kuratórium elejtését (kinevezésének törlését)...

KENTAURBESZÉD – KENDE PÉTER: ÜSTÖKÖS HALAD ÁT EURÓPA EGÉN

NÉPSZAVA
Szerző: KENDE PÉTER
2020.09.05.


Lengyel Laci barátom kérésére ragadtam pennát, hogy mint régóta Párizsban élő és a nyugdíj-korhatárt is réges-rég maga mögött hagyó magyar és francia tollforgató, tömören felvázoljam, hogyan látom kelet-közép-európai szemmel a mai francia államvezetés politikai és emberi teljesítményét. Mint e sorok olvasói közül sokan bizonyára tudják, Emmanuel Macron 2017 tavaszán került országa élére egy fölényesen megnyert elnökválasztás eredményeképpen. Igen fiatalon, 39 évesen, és szinte ismeretlenül lépett be ebbe a csatába. Programjában jelezte, hogy nem lesz sem jobboldali, sem baloldali, hanem minden államügyet a dolgok érdeme szerint fog kezelni, s a fennálló 5. Köztársaság teljes tiszteletében. Az 5. Köztársaságot Charles De Gaulle tábornok alapította 1958-ban, a 4. Köztársaság romjain. Macron e több mint fél évszázad óta fönnálló államrendszer 8. elnöke. A köztársaságok hosszú története francia földön 1792-ben kezdődött, azaz a nagy forradalom idején, s kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy negyed évezrede tart. 

Kormányzásának eddigi három évében Macron elnök, úgy hiszem, csalódást okozott a magyar ellenzéki erőknek, amelyek sokkal határozottabb fellépéseket vártak tőle az Orbán-rendszerrel szemben. Ez a várakozás nem volt indokolatlan, csupán azt a geopolitikai adottságot hagyta figyelmen kívül, hogy a Németországtól keletre fekvő kisállamok milyen szerény helyet foglalnak el Franciaország világhatalmi megfontolásaiban. Ezzel együtt Macron többször is éreztette, hogy Orbán Viktort a maga vétó-fenyegetődzéseivel nagyon is az EU ártalmai közé sorolja...

NEKIK JÓL JÖTT A VÍRUS: ORBÁN FŐTANÁCSADÓJÁNAK KÖRE A LÉLEGEZTETŐGÉP-BIZNISZBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.09.04.


A külügyi tárca nagy, legalább ezer lélegeztetőgépet szállító partnerei között egyetlen tisztán magyar tulajdonú érdekeltség akad: a kínai eszközöket „aranyáron” szállító Fourcardinal Tanácsadó Kft. Régebben ez a cég működtette a kormány egyiptomi kereskedőházát, s már akkor igen közel állt Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához (nyitóképünkön balra). Olyannyira, hogy a nővére volt az ügyvezető. Majd idén, épp a nagy lélegeztetőbiznisz napján beszállt a vállalkozásba két ügyvéd. Egyikük nem akárki: Veréb Balázs csillaga az MSZP-érában ragyogott fel, aztán a Fidesz jövetelével elszámoltatási célszeméllyé vált, ma pedig IV. rendű vádlottja a Budapest Airport körüli korrupciós bűnügynek. Üzleti nagykoalíció a köbön – a koronavírus árnyékában...

SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG BÍZIK BENNE, HOGY AZ ORBÁN-KORMÁNY NEM TEKETÓRIÁZIK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.05.


Az EU a határzár kapcsán készül elfogadtatni pár javaslatot a magyar kabinettel.


Euractiv

Az EU belügyi biztosa azt mondta: Magyarország mindig is villámgyorsan hoz döntéseket a határok ügyében, de ugyanilyen szélsebes, amikor módosítani kell azokat, mivel látni, hogy egy sor gondot okoznak.

Ezért Ylva Johansson azt gondolja, hogy a magyar kormány nem fog teketóriázni és ezúttal is gyorsan fog lépni, azaz követi a Bizottság frissen közzétett ajánlásait, amint azokat elfogadja az Európai Tanács. Hozzátette, hogy minden korlátozásnak arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lennie, amivel a jelek szerint az egyoldalúan vezetett magyar határzárra utalt. Ám mint ismeretes, annak hatálya alól – Babis közbenjárása nyomán – előbb kivonták a cseheket, majd a lengyeleket és a szlovákokat is.

Brüsszel kifogásolja azt is, hogy a magyar fél nem tájékoztatta előre a tervezett lépésről, ezért az EU levélben fejezte ki rosszallását. Orbán ugyanakkor arról beszélt a tegnapi rádióinterjúban, hogy a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteniük: járványügyben igen szoros az együttműködés a V4-ek között és, hogy polgáraik más elbánást élveznek, mint a többiek, az normális, jól végiggondolt döntés volt.

Johansson egyébként azért állt a nyilvánosság elé, mert a Bizottság egy sok ajánlást tett közzé, éppen azért, hogy a tagállamok összehangolják az utazási korlátozásokat, és így egyetlen nemzet polgárait se érhessen hátrányos megkülönböztetés. Így pl. a tagok egységes szempontok alapján bírálnák el, a járvány szempontjából mennyire veszélyesek az egyes államok a földrészen. Mint mondta, a cél az, hogy fenntartsák a Schengeni rendszert. Ennek érdekében az Európai Betegségmegelőzési Központ rendszeresen közzétenné az egyes országok besorolását és a megszorításokra készülő kormányok ennek alapján léphetnének, előtte azonban szólniuk kell Brüsszelnek, valamint a többi 26 partnernek.

Kurier

Magyarország máris enyhít a kedden elhatározott szigorú határzáron: mától ismét megnyitnak négy átkelőhelyet az osztrák határon. A bécsi magyar nagykövetség honlapján közzétett tájékoztató szerint Zsiráról, Bozsokról, Alsószölnökről és Szentpéterfáról van szó. Mind a négy helyen ingázók, illetve olyanok mehetnek át, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. A könnyítést a burgenlandi Agrárkamara járta ki a magyar hatóságoknál, mert így az érintetteknek nem kell nagy kerülőt tenniük, hogy eljussanak a munkába. Másik 10 határállomást kezdettől fogva használni lehet, hetet éjjel-nappal, a másik hármat pedig reggeltől estig.

Der Standard

Az európai államok a járvány kezdetén reflexszerűen nemzetállami korlátozásokhoz folyamodtak, de gyorsan rájöttek, hogy a bezárkózás nem jó, mert az árt a gazdaságnak. Azaz ezúttal nem tud megélénkülni a nacionalizmus, mert gyorsan beleütközik a gazdasági érdekekbe. Ezt Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus mondta a lapnak adott interjúban. Az emberek pedig arra döbbentek rá a házi karanténban, hogy más országok is ugyanilyen cipőben járnak és már csak ezért sem működik ez esetben a nacionalizmus. Nem úgy, mint a menekültválság idején.

Viszont éppen a tapasztalatok alapján azt még a nacionalisták is kénytelenek elismerni, hogy az EU erősítése országuk szuverenitását is növeli. A kis államok immár látják, hogy az unión kívül nincs esélyük. De a legnagyobb változáson Németország ment át és ez igen jelentős Európa szempontjából. Emellett feltűnő, hogy a populisták ezúttal nem tudnak sikeresek lenni, mert itt nem lehet általában félelmet és elégedetlenséget kelteni. A vírus teljesen konkrét, és gyakorlati megoldást kell felmutatni vele szemben. A pánikkeltés nem segít, a ragály mindenkit egyaránt fenyeget. Így az emberek még abba is belenyugszanak, hogy az állam figyelje őket. Halandóak lemondani az egyéni szabadságjogok egy részéről, mert érzékelik, hogy az jó a társadalom számára.

Itt egyébként nem az etnikai nacionalizmus jelentkezett, mint 2015-ben, különösen Kelet-Európában. Nem a származás a fontos, hanem, hogy ki hol lakik. Az országok tavasszal bezárkóztak, de aki a területükön él, azt védték, állampolgárságtól függetlenül. Vagyis ez újfajta, befogadó nacionalizmus volt. Az pedig, hogy leengedték a határsorompókat, szinte természetes, mert a történelem során ez sűrűn előfordult járványok vagy pl. forradalmak idején.

Reuters

Az Európai Tanács elnöke elismerte, a jogállami kritériumok bevezetése akadályozza leginkább a koronavírus miatt szükségessé vált mentőcsomag bevezetését. Tehát hogy milyen demokratikus normák érvényesüléséhez kössék a gazdasági támogatást. Charles Michel azt mondta, nincs abban semmi új, hogy jogállami mechanizmust kívánnak bevezetni, de meg kell találni a megoldást és meg is fogják találni.

Mint emlékezetes, az állam- és kormányfők júliusban 750 milliárd eurót szavaztak meg az egyes gazdaságok fellendítésére, ám azt még jóvá kell hagyni Strasbourgban, valamint a tagországokban is. Orbán Viktor azonban azt közölte, hogy az Országgyűlés áldásáról csak akkor lehet szó, ha a jogállami feltételek nem akadályozzák a magyar törekvéseket. Ő és a lengyel euroszkeptikus vezetés már jó ideje vitában áll az EU-val a demokrácia visszaszorítása miatt. Azzal vádolják, hogy aláássa az igazságszolgáltatás, a sajtó, a tudomány és a civil szféra függetlenségét. Épp ezért a legutóbbi uniós csúcs csupán homályos írta körbe a jogállami kikötéséket, nehogy Budapest és Varsó vétózzon. Az EP azonban kemény biztosítékokat akar. A fő gond ugyanakkor az, hogy a spanyolok és az olaszok minél gyorsabban pénzt szeretnének kapni, hogy túljussanak a fertőzés okozta gazdasági megpróbáltatásokon.

Independent

A kommentár azt tanácsolja Trump ellenfeleinek, hogy vegyék ki a hazafias kártyát az elnök kezéből és mutassák meg, hogy igazából ő a nép ellensége. Idáig ugyanis a politikus és a többi populista sikeresen állították be magukat a nemzet nacionalista megmentőjeként, noha közben felmérhetetlen károkat okoztak országuknak. A módszer a mószer, vagyis, hogy mindenfélével megvádolják ellenfeleiket, ami persze nem igaz, így cinikus, de a másik nyilvános védekezésre kényszerül. És pont ez a lényeg.

Trump mesterien alkalmazza ezt az eszközt. A maga számára előnyös terepre kényszeríti ily módon Bident. És eltereli a figyelmet a járvány siralmas kezeléséről. Hasonló módon jár el a többi populista-nacionalista vezető, mint Orbán, Erdogan vagy az indiai államfő. Trumpnak az az előnye velük szemben, hogy ellenfelei alábecsülik a képességeit. Merthogy durva, tudatlan és hazudozik. De az információ manipulálásában veri Orbánt, valamint a török és az indiai vezetőt is, mert neki ellenséges sajtóval kell megküzdenie, a többiek viszont többnyire már felszámolták a kritikus szerkesztőségeket. Tudja, miként kell valami megdöbbentőt mondania ahhoz, hogy azt ne hagyhassák figyelmen kívül a hírszerkesztők.

Ösztönösen ráérzett arra, hogy a páratlan híráradat közepette magára kell vonnia a figyelmet. Erre szolgálnak számára a mániákusnak tűnő twitter üzenetek is. De mivel kormánya nem működik, korrupt és még nem is ért a feladatához, egészen rendkívüli, hogy a másik oldal nem tud kemény ütést bevinni neki. Lásd az orosz beavatkozás ügyét. De az ellenzék ugyanilyen zavarodott Brazíliától Izraelig, Magyarországtól Indiáig, Törökországtól a Fülöp-szigetekig. A populista vezetők nem úgy tűnnek, hogy ki lehet billenteni őket a hatalomból, ha egyszer már megszerezték azt.

A kudarcban az a közös, hogy ezek a rezsimek kisajátították a hazafiságot, a nacionalizmus tartja össze őket.

Financial Times

A vezércikk összehangolt stratégiát sürget a Nyugat részéről, nehogy megismétlődjön a Navalnij-ügy. Hogy két évvel egy volt orosz kettős ügynök és a lánya ellen megkísérelt merénylet után ismét elővették a betiltott katonai idegmérget, az iszonyatos. A célja alighanem az volt, hogy szamárfület mutasson a szabad világnak. Világosan rávilágít, milyen messze van Putyin Oroszországa egy „normális” rendszertől. Az államra vetülő gyanú miatt minden kormány kaparná magát, hogy megtalálja a tettest (már ha nem ő adott megbízást a mérgezésre). Moszkva azonban elutasította a vizsgálatot, megkérdőjelezte a bizonyítékokat.

És mivel azokkal Németország állt elő, a Kreml most azt állítja, hogy le akarják járatni, de ez teljes képtelenség. Berlin jó viszonyra törekszik az oroszokkal. Ugyanakkor Putyin nem egyszerűen nem akarja tartani magát a demokratikus nyugati normákhoz, hanem próbálja azokat aláásni. Az eddiginél átfogóbb stratégia kell ahhoz, hogy módosítson a szándékain. Ezt az energiával és az épülő Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kell kezdeni. Utóbbi forszírozásának egyértelműen politikai indokai vannak, hogy ti. a szállítás útvonala ne Ukrajnán át haladjon.

Még a CDU-ban is elismerik, hogy jutalom volna Putyin számára, ha elkészül a csőrendszer. Ha viszont a németek most elállnak tőle, az megkönnyíti, hogy az USÁ-t is fokozottan bevonják a szankciókba. És ha Európa hajlandó cseppfolyósított amerikai földgázt venni, azt üzenné, hogy csökkenteni kívánja függőségét az orosz energiahordozótól. Azon kívül korlátozni kell Moszkva tagságát a nemzetközi „klubokban”. Továbbá szigorítani kell sok mindent, a vízumok kiadásától a politikai adományokig. Itt az idő, hogy a Nyugat határozottan cselekedjen, mert ilyen gyalázat, ami Navalnijjal történt, még egyszer nem fordulhat elő

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív lap arra figyelmeztet, hogy Oroszország hatalmi eszköznek tekinti az energiapolitikát, és az Északi Áramlat 2-őt nem lehet magángazdasági beruházásnak minősíteni, ahogy azt a CSU elnöke tette, mert Németország már így is függ Putyin földgázától. Mindenesetre még nem ült el a felháborodás Navalnij megmérgezése miatt, amikor a projekt védelmezői elkezdték bizonygatni, hogy a kettőt nem szabad összekapcsolni. Ám Putyin a gázeladásokból finanszírozza a rendszerét – és a háborúit. Ezért ellenzi sok szövetséges a programot, Washingtontól, Párizson át, Varsóig. Ám az orosz elnök pontosan tudja, hogy energiaügyekben neki vannak jobb lapjai. Ezért hiszi azt, hogy azt csinálhatja, amit csak akar, és ez vonatkozik arra is, hogy bármire megbízást adhat.

Die Welt

A kancellár minden eddiginél keményebben nekiment Oroszországnak Navalnij miatt, még sincs semmiféle következménye, és a NATO-tól sem lehet sokat remélni. A Nyugat sokszor egyszerűen nem ér fel Moszkva taktikájához. Úgy hogy legfeljebb grimaszokat tud vágni. Merthogy az európaiak elfelejtették, miként kell stratégiailag gondolkodni. A amerikaiak pedig jelenleg csakis saját magukkal foglalkoznak. Pedig Merkel nyilatkozata után azt lehetett remélni, hogy most jönnek a gondosan kitalált szankciók. A NATO azonban csupán annyit közölt, hogy a Kremlnek komoly kérdésekre kell választ adnia. Az orosz elnök bizonyosan reszket a félelemtől.

Azaz itt csakis politikai eszközök jöhetnek szóba és Európának meg is van rá a lehetősége. Csak éppen kérdéses, lehet-e Putyinnal beszélni. Hiszen ő ahhoz van szokva, hogy parancsokat adjon, ezért az ő szemében a dialógus azt jelenti: elismeri hatalma korlátait. Vagyis maradnak a súlyos figyelmeztetések. Tehát ha az orosz fél nem hajlandó tárgyalásokra, akkor nézhet az Északi Áramlat 2 után. Ám nemigen valószínű, hogy a német kormány ebbe belemegy. Ebben a kérdésben, leszámítva az ünnepi beszédeket, pont olyan önző, mint Trump a szövetségeseivel szemben. Szóval nincs más, mint grimaszolni.

Spiegel

A Biztonsági Tanácstól kért segítséget a belarusz ellenzék vezetője. Szvetlana Tyihanovszkaja on-line kapcsolódott be a testület ülésébe és felvetette, hogy az ENSZ küldjön nemzetközi megfigyelőket országába, mert a rendőrség erőszakot alkalmaz a békés tüntetők ellen. Egyben javasolta, hogy hívják össze a világszervezet Emberi Jogi Tanácsát a fehérorosz emberi jogi helyzet megvitatására. A BT tanácskozását Észtország kezdeményezte és a belorusz politikus még a szankciók lehetőségét is felvetette a karhatalom brutális fellépésének megállítására. Azt hangsúlyozta, hogy ha a világ együttműködik Lukasenkóval, akkor támogatja az erőszakot, az emberi jogok megsértését.

Úgy fogalmazott, hogy az államfő kétségbeesetten kapaszkodik a hatalomba és nem hajlandó hallgatni a népre. Ám egy egész nemzet nem lehet egyetlen ember uralomvágyának a túsza és nem is lesz. A fehéroroszok felébredtek és a folyamat immár megfordíthatatlan. A minszki erős ember erkölcsileg becsődölt, helyzete jogilag kétséges és a nemzet már nem kér belőle.


VÉTKEK, BŰNÖK, NYEGLESÉGEK – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2020.09.03.


A TARTALOMBÓL:

Vétkek, bűnök és nyegleségek – Bod Péter Ákos közgazdász professzor költekező gazdagokról, visszaesésről, 2022-ről és a külügyminiszter luxusjachtozásáról. Interjú

Vihar előtti csend? – Az iskolákban tartanak attól, hogy hamar visszatér az online oktatás

Elsült galamb – Furcsaságokkal teli a Heves megyei Ludas önkormányzatának galambos mintaprogramja

Nem drog volt az, csak fű! – Kábítószer végzett egy fiatal férfival Besenyőtelken, hozzátartozói a „bikára” gyanakodnak. A helyszínen jártunk

Félsziget, dupla lakosság? – A „feláldozott kisujj”, „tollasék” és a fakivágás – Újabb nagyágyú gigantikus beruházása Tihanyban. Riport

Közpénzből tiltják ki a közt Aligán – Tópart nélkül maradhatnak a helyiek

Washingtont is ilyen rendszerrel védik – Az egymilliárdos amerikai légvédelmi üzlet és ami mögötte van

Engedtek az autósoknak, de maradnak a fővárosi biciklisávok – Mi lesz később?

Trump a zavarosban halászik – A kenoshai zavargások korántsem voltak pusztán spontán megmozdulások

Aki legyőzte a montenegrói illiberalizmust – Zdravko Krivokapic és az ellenzéki többség

A belarusz „kis herceg” – Lukasenkát egyelőre nem sikerült megdönteni, az elnök dinasztiát építő álmait azonban elsöpörték a tiltakozások

Nincs magyar gazdasági csoda – Hazánk 2010 és 2019 között elért gazdasági eredményei mindössze ahhoz voltak elegendők, hogy visszakapaszkodjunk a régiós középmezőnybe

A Hitler-bunker árnya – Varsó példátlan módon elhúzza a német nagykövet akkreditációjának megadását, amellyel tovább rontja a kétoldalú kapcsolatokat

Törzsi csoportokba tömörül Amerika – Egyre inkább polarizálódik az amerikai társadalom, párhuzamos világok alakultak ki, amelyek egyre kevésbé képesek bármiféle párbeszédre – mondta lapunknak Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol–Amerikai Intézete vezetője. Interjú

Túlélő szerzetesek – A negyven évig tartó illegalitás után a szerzetesközösségek nehezen születtek újjá. Hogy erőre kapjanak, arra a mai világban kicsi az esély

Prédák – póráz nélkül – A vadászok és a kutyájukat póráz nélkül sétáltató ebtulajdonosok konfliktusa hosszú múltra tekint vissza

Öngyilkosság elől menekülő idegsejtek – Magyar agykutatók egy olyan fehérje egészen újszerű szerepét fedezték fel az agyi őssejtekben, amely alapvető jelentőséggel bír a programozott sejthalálban

„Engem nem zavar a kelet-európai káosz” – Kiss Noémi a Kádár-kor iróniájáról, a sport világában természetes erőszakról, az 50-es évek gyermekgyilkos anyáiról, a Balaton elfoglalásáról és a magyar kultúrharcról. Interjú

Pizza-aranyháromszög Felcsút szomszédságában – Budapesthez közel három autentikus olasz étterem is működik, meglátogattuk őket

Napsütés és az élet végtelen szeretete – A tökélyre fejlesztett hétköznapokban rejlik az olasz konyhaművészet titka

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden” – Szeptember 4-én jelenik meg a tavaly júniusban elhunyt Térey János posztumusz kötete, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. A könyv szerkesztőjével, Nagy Boglárkával beszélgettünk. Interjú

Elér-e Párizsba a remény versenye? – Ha nem lenne Tour de France, a csapatok jó része feltehetően megszűnne

Publicisztika:

Puzsér Róbert: A kutyahús feldolgozása
Gulyás Balázs: Magas életünk Futbóliában: Prégelés – Maga itt a kultúrhörcsög?
Torkos Matild: Cserbenhagyás és pitiáner bosszú
Szerető Szabolcs: Nem bohóctréfa
Majláth Mikes László: Európa legnagyobb tava
Pápay György: Ez a jacht már elment – Több a zászló
Makrai Sonja: A jövő nemzedéke – Helyzet-Kép
Híd Jenő rajzol: Baljós előjelek
Wekerle Szabolcs: Budzsero – Újbeszél
Gazda Albert: Minden eltörölve
Szerető Szabolcs: Szintet ugorhatnak a zöld-fehérek – Szotyola
Dévényi István: Magyarságom teljes tudatában
Marabu: Költségek

Tárca:

Szántó T. Gábor: Csöpi, 1975
Szenczi Tóth Károly: Hamis szalonok

Kritika:
– A főzés esztétikája – Thomas Leddy: Rendkívüli és mindennapi. A hétköznapi élet esztétikája
– Amikor a rasszizmus szörnyetege kiszabadul – Lovecraft Country, HBO

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.09.04.


P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Egybefésülik

Nem hullanak alá a Puskás Aréna tetejéről se hatalmas kőtömbök, se apró kavicsok, aki mást mond, hazudik. A Puskás Aréna hozzáértő, aranykezű, hazafias érzelmű mesteremberek munkája, és mint ilyen, a trianoni száz év magyar magány korszakának lezárását hirdeti. Most azért kell a tíz hónapja átadott építmény betonelemeit darabonként átvizsgálni, hogy az esetleges hibák szakszerűen, maximális körültekintéssel kijavítódjanak, más kérdés, hogy hibák nincsenek, sőt el se gondolhatók. Hogy mást ne mondjunk, ennek az objektumnak csak a tervei több mint két és fél milliárdnyi jó magyar forintba kerültek, most gondoljuk el, milyen körültekintés, micsoda precizitás, mennyi gond, figyelem és ügyszeretet fekszik azokban, hogy a beléjük invesztált szellemi energiáról már ne is beszéljünk. És akkor a kivitelezésről még szó se esett. Annak megtisztelő feladatát a Magyar Építő és a ZÁÉV vállalta magára, az első vállalat ismeretes mód Szíjj Lászlóé, akit főképp azért zártunk a szívünkbe, mert nemzetünk nagyjait ő csónakáztatja az Adrián, a másik pedig Mészáros Lőrincé, akit az egyszerű nép már csak kormányzó urunk földi visszfényeként csodál.

Lezuhanó kőtömbök? Abból az épületből, amely ilyen kiválóságok keze nyomát viseli?

Darvas Béla: Zizü

Tömpe István: Épül az európai újperiféria

Németh Gábor: Arról, ami sürgős volt

Kovács Zoltán: Sompolygó agresszorok

Tamás Ervin: Siettek még látni a tengert

Dobozi István: Maradt-e még esélye Trumpnak az újrázásra?

Kis valószínűséggel igen, ha sikerül „tökéletes vihart” kiváltania

Azonkívül, hogy a hivatalban lévő amerikai elnököket általában újraválasztják, most látszólag minden az ellen szól, hogy Donald Trump újrázni tudjon november 3-án. Sorozatos kormányzati hibák miatt Amerika lett a koronavírus-járvány globális gócpontja, a gazdaság szenved, százezrekben mérhető a halottak száma, sokan úgy fogalmaznak, vér tapad az elnök kezéhez. Ezzel a háttérrel Joe Biden demokrata elnökjelöltnek játszi könnyedséggel kellene nyernie, ha erős, karizmatikus jelölt volna. S ha nem Donald Trump lenne az ellenfele, aki eddig minden róla szóló politikai előrejelzést durván megcáfolt, legutóbb 2016-ban, az előre megkoronázott Hillary Clinton elleni váratlan győzelmével. Akkor vezettem be a „szűk sáv” elméletet, miszerint több választást befolyásoló tényező szerencsés együttállása esetén a teljesen esélytelennek tartott Trump nyerőként befuthat. Befutott. Most is van ilyen szűk sáv, lehetőség a perfect stormra, nem mintha ezt személyesen kívánnám. A válasz tehát a címbeli kérdésre: kis valószínűséggel igen. De milyen elemekből tevődhet össze Trump számára a Bident esetleg elsöprő tökéletes vihar?

Gerő András: Szubjektív nem

Dobrovits Mihály: A Netanjahu-terv

Gervai András: Tótfalusi István

(1936–2020)

Pályi András: A belarusz Jeanne d’Arc

Szűcs R. Gábor: Látványkekeckedők


Kevés a jó vicc mostanában Janez Janša szlovén kormányfőről, írja a Dnevnik című napilap. Mégis van néhány, amelyet közlésre tart érdemesnek1, ámbár hozzáteszi, hogy mintha hasonlóak volnának a Tito-éra alatt a Goli otokról, azaz a jugoszláv Gulagról szóló viccekhez. Ezek közül az egyik: „– Janša már nem ül hűvösön. – De hát két évre ítélték! – Igen, de a börtönben megkezdődött a fűtési szezon.” Vagy: „Éppen a börtönbe tart kocsijával, mikor megállítja a rendőr. – Janša úr, a kocsiján nincs matrica! – Ez csak a maga elfogult véleménye! – válaszolja a kormányfő.” Vagy, ami a legdurvább: „Üzenet a cellatárstól: Janša tényleg ártatlan volt.”

Simonovits András: A gazdasági fejlettségről

Sok embert izgat, gazdaságilag mennyire zárkóztak föl a kelet-közép-európai országok a fejlett országokhoz a rendszerváltás óta. A kérdés megválaszolásához persze valamilyen skálán kell mérnünk az országok gazdasági fejlettségét. Például az EU-27 átlag mindenkori százalékában fejezzük ki a tagállamok fejlettségét. Ebben a rövid írásban a lehető legegyszerűbben próbálom megvilágítani a kérdéskört. A következő dimenziókat vizsgálom. 1. Mit jelent a GDP, Gross Domestic Product, bruttó hazai termék – egyszerűen kibocsátás? 2. Miért érdemes a fejlettséget az egy főre jutó GDP-vel számolni? 3. Hogyan módosítja a GDP-t az ország valutájának vásárlóereje? 4. Miért érdemes figyelembe venni a külkereskedelmi cserearány-változást? 5. Miben különbözik az életszínvonal a fejlettségtől? A cikk írásakor nagymértékben támaszkodtam Oblath Gábor munkáira...H

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek

Váradi András: Búcsú az OTKA-tól

Hegyi Iván: Budapest, Bukarest

Molnár Erzsébet: Ötszáz bizony


V I S S Z H A N G

Szále László: A volnán túl

Lévai Júlia: Nem kéne eltakarni

Török József: Érdekvédelmi hungarikum

Lévai Csaba: 
Feketék az USA-ban

P Á R A T L A N 

BGY: GYÁSZHUSZÁR

a. m.: TERMELÉSI JELENTÉS

pá-ti-: MENNYEI BAJNOKI

Iván Csaba: LUKACS, A PRÓFÉTA

Lantai András: UNALMAS

Lázár György: STATISZTIKA


(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.09.04.


F E U I L L E T O N

Láng Zsolt: Satmarer

I N T E R J Ú


K R I T I K A

Csehy Zoltán: A legkitartóbb

Cselényi László: Akadályok földje. Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2020, 328 oldal, 18 euró

Cselényi László érett költészete „monomániás” unikum, több szempontból sem hagyományos líra. Olykor magát a verset sem hozza létre, hanem partitúrát kínál, mely az olvasási irányok felszabadítása, a befogadott idegen hangok sokfélesége miatt különféleképpen szólaltatható meg. Aleatória, John Cage-féle chance music, posztszerializmus: hogy értelmezzük a szokatlan poétikai helyzetet, ilyen és hasonló zenei mankókat érdemes használni. Ez a zenei fogantatású regiszter a programozott véletlen költészete lesz, a tömbökké tagolt, számozott, mozgó szövegegységeké. Cselényi számára az irodalmi hagyomány az azt újraaktiváló tudatban a híres mallarmé-i kockadobás „szabályai” szerint működik, és az egyetlen könyvvé írandó, szerkesztendő, önazonosságát minduntalan megkérdőjelező szövegben lényegíti jelenné és jelenlétté magát...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Pálfalvi Lajos: Ex libris

Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat
Levan Berdzenisvili: Szent sötétség
Viktor Pelevin: Titkos pillantások a Fudzsi-hegyre
Wiesław Myśliwski: Értekezés a babfejtésről

Vajna Ádám: Sex & Drugs & Knausgård

Karl Ove Knausgård: Álmok – Harcom 5. Fordította Patat Bence. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 640 oldal, 5999 Ft

Ami az íróvá válást illeti, az mint a köteten végig húzódó jelentős témakör, remek táptalajt szolgáltat a metairodalmi játékoknak. Nehéz például nem a Harcomra vonatkoztatni a báty, Yngve azon kijelentését, miszerint „nem létezik olyan, hogy »a könyv maga«”, ahogy az is erős utalás a hatkötetes projektre, amikor egy ponton az elbeszélő arról tudósít, mennyire folyékonyan írja a leveleket, amelyek a személyes élményeiről és a gondolatairól szólnak, de irodalmi prózába nem képes átültetni „ezt az attitűdöt, ezt az áramlást”...

Urbán Bálint: Az események mögött feltáruló igazság

Ernesto Rodrigues: Előre nem látható múlt. Fordította Pál Ferenc. Prae Kiadó, Budapest, 2019, 206 oldal, 1790 Ft

Az Előre nem látható múlt a szerző magyarországi tapasztalataiból táplálkozik. Az utolsó oldalon önmagát „életregényként” definiáló szöveg első fejezete egyértelműen autofikcionális történet, melynek során az elismert regényíróvá ért egykori lektor – több évtized után – egy rejtélyes magyar professzor invitálására újralátogatja Budapestet és az emlékeit. A 80-as évek későkádári Magyarországa az egyetemek és a presszók sajátos világával ott vibrál a jelenlegi Budapest mögött, hiszen a narrátor városi „kószálása” során nemcsak kedvelt helyeit, de rég nem látott (az autofikció szabályai szerint eredeti nevükön szerepeltetett) barátait is felkeresi, így a város újrafelfedezése szükségszerűen az emlékek újralátogatását is jelenti...

Géczi János: Puszta név

Monok István: Könyvtári (?) prob­lémák. A Magyar Tudományos Aka­dé­mia Könyvtárának Közleményei. Új sorozat 41. (116), Budapest, 2020, 272 oldal, 3000 Ft

A kötet akár Monok István (közintézményi) munkásságának eszenciája is lehet. Az eszme- és mentalitástörténeti áttekintés révén világossá teszi a magyar könyvtárazás ügyének valamennyi kérdését. Köztük ilyeneket. A gazdasági, társadalmi és kulturális változásokra nem lehet az európai és a nemzeti tradíciók ismerete nélkül helyesen reagálni. A technológiai változások gyorsasága többnyire nem szakmai elvárást elégít ki, hiszen az irántuk való igényt önmaguk alakítják ki, s nem a tartalomra történő figyelés. A dokumentumok feltárási mélységéhez, a modern gyűjtemény kezeléséhez megfelelő tudással rendelkező emberek képzése (s a képzés tartalmának kialakítása) megoldandó. A könyvtárak modern funkcióit, azaz közfeladat ellátását kétséges a vállalkozásra épülő magáncégeknek adni...

Visy Beatrix: „Right Here Waiting For You”

Ketten egy új könyvről – Szilasi László: Kései házasság. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 192 oldal, 3299 Ft

Hiszen a történet nem több, mint egy, a hatvanas években kezdődő és napjainkban lezáródó viszony története, kései elégtétellel, házassági papírokkal, a megözvegyülés szomorúságával, nagy sóhajával. Egy tisztes novellára vagy elbeszélésre elegendő anyag. Regényhez kissé sovány. Ráadásul egy olyan regényhez, amelynek választott elbeszélésmódja, felépítése, távolító gesztusai még a meglévő anyagot, történetet is feltördelik, biztonságosan szárazra, messze helyezik az olvasótól, hiába ugrik fejest az emlékezés medencéjébe a hetvennégy éves főszereplő a regényt keretező uszoda-jelenetben, „hogy a víz felszíne alatti suhanás másodperceiben szaggatottan és szigorúan végiggondolja az életét.”...

Bazsányi Sándor: Különös regény

Ketten egy új könyvről – Szilasi László: Kései házasság. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 192 oldal, 3299 Ft

Az emléktagoló úszásfolyamattal párhuzamos történetmondás „szaggatott és szigorú” rendjéhez társul a nyitófejezetbeli medencébe ugrás „dallamos mozdulatához” fogható hangfekvés, amelynek reflektált szentimentalizmusából fakad a regényszerkezetté duzzadó epilógushangulat, maga a Kései házasság című epilógusregény, amelynek legvégén a történet hőse szépen kiszáll a vízből és megszárítkozik: „Amikor végzett az emlékező hosszaival, Ilma kimászott a medencéből, és kiállt a rajtkövére.” Ilmával együtt Szilasi is leúszta az „emlékező” regény fejezetnyi „hosszait”. Olvasóként egyébként huszonöt méteres (huszonnégy yardos) medencét képzelek el, gyakori fordulóval, amikor is az úszó újra és újra ellöki magát, újra és újra nekifekszik „a víz felszíne alatti suhanásainak”, nyújtott testtel, amely azután átalakul a „szaggatott és szigorú” szerkezetű mellúszás fegyelmezett mozdulatsoraivá. Szabályosan kivitelezett láb-, kéz- és levegővétel-tempókká. A beugrás és a kimászás között pedig: siklás, tempózás, fordulás, siklás, tempózás, fordulás, siklás, tempózás, fordulás, siklás... – ötvennyolc plusz kettő, összesen hatvan fejezeten keresztül...

György Péter: A Ludwig-probléma

(Időgép. Kurátor: Szipőcs Krisztina. Ludwig Múzeum, megtekinthető 2023. január 1-ig.)

Torma Tamás: Bájépítészet

(A Millenáris Park újabb része a Széllkapuval Budán)

Működik tehát itt, a közepén állva az elvarázslás? Működik. És az igazi varázslat hatása alatt sosem a forintszámlálóra figyelünk. Pedig a különleges parkintimitásnak azért itt-ott más ára is volt – és nem csak a ráfordított százmilliók tükrében nézve. Az a szinte mellékes követelmény például, hogy a park éjszakára bezárható legyen (hasonlóan a Millenáris korábbi évtizedeihez – ja, és a park változatlanul maradt határozottan nem kutyabarát!), építészeti főszereplővé vált, hiszen a Margit körút és a Kis Rókus utca felől méretes betonfal veszi körül. Számomra maga a többszintes névadó építmény, a fémszerkezetes Széllkapu is a Kedves Hiábavalóság emlékműve, hiszen nagyon nem vezet sehová – csak az autós átmenő forgalmat volt hivatott áthidalni –, mégis inkább kedves, mint riasztó emlékmű ez...

Széplaky Gerda: Csendélet – mérték nékül

(Horváth Dániel: Csendélet mértékkel. A kiállítás megtekinthető szeptember 11-ig a B32 Galéria és Kultúrtérben.)

Báron György: Jutalomjáték

(Az igazság. Francia–japán film. Rendező: Koreeda Hirokazu.)

Valódi jutalomjáték ez a hatvanas-hetvenes évek antiszexszimbólumának, a megközelíthetetlenül hűvös, gyönyörű Deneuve-nek. Érezhetően annak szánták, s hogy gyengére sikerült, abban csak részben a főszereplő a ludas. Ő is, persze, elvégre fénykorában sem gazdag, árnyalt színészi eszköztárával, hanem lenyűgöző megjelenésével hatott a vásznon. Erős kisugárzása volt, különösen, amikor riasztóan jéghideg szőkéket alakított, Buñuelnél, Polanskinál. Ám a varázs az idővel megtört. A matrónakorba ért Deneuve ebben a filmben nem nyújt többet egy igyekvő vidéki epizódistánál...

Papp Lídia: Kapufa

(Galambos Attila–Szente Vajk–Juhász Levente: Puskás, a musical, Erkel Színház, augusztus 20.)

Az előadás óriási apparátust mozgat, egyes jeleneteket a cirkuszi mutatványokkal, Túri Lajos Péter akrobatikus elemekre épülő koreográfiájával vagy épp a dübörgő technozenével sikerült annyira túlzsúfolni, hogy az egész inkább összművészeti káosznak tűnik, mint végiggondolt koncepciónak. Legalább már tudjuk, milyen a NER-féle fizikai színház...

Herczog Noémi: Le a színházzal!

(Tandem Színház: A Kóbor Szálló; Fapados revü – és közösségi rágcsa, Thealter Fesztivál, Szeged)

Végül Szeged önkormányzata segített, hogy mégse maradjon el a fesztivál, miközben a Margitszigeten Vidnyánszky Attila éppen hetedszer (!) rendezte meg a Bánk bánt (lassan kéne rendszeresíteni újrázó kedvű rendezőink mellé egy számlálót), az Erkel Színházban pedig bemutatták a Puskás Öcsi-musicalt. Nincs kifogásom az ellen, hogy megvalósultak, csak próbálom érzékeltetni, melyek azok a reprezentatív projektek, amelyek most kiemelt támogatásban részesülnek. És hogy mindeközben egy harmincéves nemzetközi fesztiválnak, amelynek mostanára már legalább egy Avignon off-fá kellett volna kinőnie magát, nemhogy szegényszínházként kell stagnálnia, de léte is megkérdőjeleződik. Miközben halljuk a mantrát, hogy a vidéki települések nem jutnak minőségi kultúrához, nem érti az ember, hogy a Thealter miért nem érdemes a létezésre, amikor idén harminc éve szolgáltat kísérleti színházat Szegeden. Mert ha valami, akkor a kísérletezés tényleg fővárosi privilégium...

Fáy Miklós: Beugrok a hegedűbe

(Paganini: 24 caprices – Warner, 1972–2020)

Aztán jött Perlman, 1972-ben ezzel a lemezzel. Itt nem volt kérdés, hogy jó-e az időzítés, Perlman huszonhét éves, mindent tud, ami a caprice-okhoz szükséges, ami a dolog technikai oldalát illeti, és minden benne van, ami ahhoz kel, hogy megemelje, nem is megemelje, hanem helyére emelje a darabokat. Kell hozzá a hegedűhang, ami nem éles, nem csípős, nem fáj, és kell hozzá a feltétlen hit a hangszerben. Amit elhegedülök, az igaz...

Grecsó Krisztián: Terápia

(Elviszlek magammal, tévén: Spektrum Home, YouTube: WMN csatorna)

A szinte kiszolgáltatottan kényelmetlen, idegtépő helyzet könyörtelenül és gyönyörűen mutatta meg Mácsai Pált magát. Az embert, a színészt, a jellemet, az apát. A hajához kapkodó, a gallérját rángató, ingét feszegető Mácsai olyan szellemes, önironikus, őszinte és valódi volt, hogy a néző vágyott ott lenni a közelében, hallgatni őt. Bármilyen rémisztő hely lehetett az az autó, kedvem lett volna beszállni oda, ahol még efféle nyomás alatt is (vagy éppen azért) ilyen elemi, mégis egyedi igazságok kerülnek elő...

Károlyi Csaba: „Megírtam, olvassák el!”

(Értsünk szót, Parászka Boróka műsora, Marosvásárhelyi rádió, június 2. – A hely, Farkas Erika műsora, Kossuth rádió, június 30. – Dobszerda, Váradi Júlia műsora, Klubrádió, július 8.)

Az íróportrék nagy kérdése, mit érdemes „kiszedni” a művek szerzőjéből, mit célszerű firtatni, és mit nem. Mesélje el a regénye cselekményét élőszóban? Mondja meg, miért így írta meg, miért nem másképp? Árulja el, „mit hallgatott el”? Ezek akkor is érdekes dilemmák, ha fiktív történetről, „kitalált” regényről van szó. Még izgalmasabbak, ha a regény tárgya az író.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Zsuzsika

Árvaság (10.)

A másik megjegyzést Háy János legújabb könyvében is olvastam. Lányt szeretett volna az édesanyja, mondta is neki, a gyerekeknek. Nekem is mondta az anyám. Kislányt szerettem volna, tudod-e. Egy másik Zsuzsikát szerettem volna. Legyek én, újra, kicsivel jobb változatban. Ezt akarják a szülők, apám se bírta a változást, hogy nem olyan lett belőle, mint amilyen ő. Nem én vagyok. Olyan legyen, mint én, minden én legyek.

Egy Zsuzsika. Az, hogy én ez vagyok, hogy ilyenné lettem, kezem, lábam, fejem, az, hogyan is mondjam csak, nem kielégítő? Nem ez a termék volt várva. Nem egy ilyen cikk? Nem vagyok jó? Elég? Csak valami, valaki helyett vagyok?

Ezek gyanútlan megjegyzések. A legolcsóbb megszólalásainkkal ejtjük a legnagyobb vágásokat. Végtére is mindenki gyanútlan. Az is, aki meglepetést okoz, az is, akin okoznak. Ne vedd föl. Nem kell mellre szívni. Tényleg nem kell.

De azért az, hogy élsz, tényleg nem evidencia. Ha az ember elveszti a fiatal feleségét, aki már két gyereket szült neki, majd valamivel később elveszti 17 éves nagyfiát is, nyilván mellre szívja. Olyan könnyű az evidencia, mint a buborék. Ssss, így fújod el, emberi élet, ssss, te maradsz árvának, aztán értekezz, mit szerettél volna...

Ménes Attila: Ugrás

Megölhetik simán az összes bolondot, de azzal nincs semmi elintézve. Ha kivégeznék a világ összes miniszterelnökét és diktátorát, azzal többre jutnánk. Hiszek benne, hogy a kóros elmeállapot az egyik legdallamosabb magyar kifejezés. Énekelni is lehet. Sokszor, egymás után, mantrázni addig, míg ennek a fogalomnak a legmélyéig hatolunk. A kóros elmeállapot a kulcsa annak, hogy csodálatosnak tartsuk a létezést. Skarufa cigarettát sodor, engem is megkínál, kortyolgatjuk a sörünket. Ő megtalálta a maga kis szigetét, a szeméttárolót. Innen csak az érzéketlen lakóbizottság űzheti ki, lángpallossal. A fölöttes hatóságok. Vén krampusz leszek, mire az összes értelmetlen erőszakszervezet megszűnik. Lehet, meg sem érem. Ahogy így egymás mellett üldögélünk, tudom, hogy a vámszabadterületen egy közönséges városi galamb egy akácfa lombjai közé keveredik, és ott csapdos a szárnyaival. Ebben az ágbogas közegben vergődik, verdes, mindaddig, míg ki nem szabadul. Ha kiszabadul...

Balássy Fanni: Óriáskerék

Az EU-s pénzek lehívása után megkezdődtek a főtéren az óriáskerék, a Korom-rezidencia kertjében pedig a medence munkálatai. Mindkét projekten a Károly sógorának érdekeltségébe tartozó Betyár Építőipari Kft. mérsékelten motivált, a szakképzettséget leleménnyel pótló munkatársai dolgoztak. Korom Károly egyik helyről a másikra perdült, kézben tartott mindent. Előbb szakértelemmel végigmustrálta a fémlemezeket összefogó anyacsavarokat – ő maga is húzott rajtuk, biztos, ami biztos –, aztán átszelte a főteret, hogy szemügyre vegye, hogyan kínlódnak a mesterek a mozaikos burkolóval. A faluban napokig nem lehetett közlekedni, a munkagépek elállták az utat. Az emberek csoportokba verődve bámészkodtak a körbekerített terület körül, az asszonyok töpörtyűs papuccsal meg kőbambival kínálták a kitikkadt melósokat, akik gyakran ott felejtették magukat a sörpadon. A projekt határideje lejárt, de még sehol sem tartottak, ezért Károly bekeményített, éjszaka is munkára fogta a dolgozókat. Fél tizenkettőig recsegett az ütvefúró és csörömpöltek az alkatrészek. A harmadik éjjel ápolási osztályra került Ilonka néni intravénásan kapta a Xanaxot...

Fecske Csaba: Tejesköcsög

A Csemetekert fölött mogorva, sötét felhők gyülekeztek. Mire észrevettük, már le is csapott a vihar, dörgött, villámlott, zuhogni kezdett az eső, de olyan erővel, hogy az erdész közeli bungalójához érve bőrig áztunk. A rozoga kis épület pihenő és öltöző volt, de irodaként is szolgált. Ruháinkat csavargatva ültünk szanaszét a vaságyon és a földön, a lányok egymás háta mögött igyekeztek szárítkozni a fiúk kuncogása közepette. Megtelt a kicsi helyiség ázott ruháink átható szagával, pusmogó hangokkal.

Vörös István: A kanárik

Vörös István: Varietétáncos

Vörös István: Ezra Pound cserbenhagyása

Halmosi Sándor: Semmiért egészen

Halmosi Sándor: Kísértés

Halmosi Sándor: Hogy ne őrülj meg

Halmosi Sándor: Csontváry

Jász Attila: Ez csak filmzene, ugye?

Jász Attila: Tisztán torz

Jász Attila: Remélem, van ott valaki

SZFE - TÜNTETÉS 2020. SZEPTEMBER 4. (A MÉRCE VIDEOKÖZVETÍTÉSE - FACEBOOK-ON)

FACEBOOK / MÉRCE
Szerző: Mérce
2020.09.05.



SZFE - 2020-09.04.


FRISS MAGYAR NARANCS - LAPAJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: mancs.hu
2020.09.03.


I
nterjú
„Az állam, ha problémát lát, akkor megoldásként pofon vág”
Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője

A járvány kiélezte az oktatási rendszer problémáit, de a rendkívüli helyzet és a digitális oktatás lehetőséget is adhatna az újragondolására. Az igazi megoldás persze az iskolai autonómia növelése lenne, ehhez képest a rendszer centralizált, és a központ az ideológiai nevelésre koncentrál.

VÉLEMÉNY


Király Dávid–Thury György
Kényszerű fejlődés
A járvány hatása a nagyvárosi közlekedésre

A koronavírus-járvány hosszabb távon is megváltoztathatja utazási szokásainkat, de korántsem mindegy, hogy a nagyvárosok e változásoknak elszenvedői lesznek, vagy tudatos felkészüléssel fenntartható irányba terelik a városi közlekedést.

A szerk.
Satuban

Szeptember 1., a magyar határzár bevezetése előtt napokig nyomta azt a propagandamédia, hogy a járvány újabb hullámának az oka az, hogy a koronavírust külföldről behurcolják Magyarországra a szeleburdi nyaralók.

A szerk.
Az elsők

Minden halál veszteség, és szerfelett problematikus erkölcsi vagy akár hatékonysági alapon számon kérni valakit, aki így vagy úgy cselekedett, amikor hírét vette, hogy elindultak ellene vagy szűkebb, tágabb körei (családja, barátai, kollégái, eszmetársai) ellen a hatalom halálbrigádjai.

POLITIKA

Ki az a Steve Bannon?
Ötmilláért szabadon

A 2016-os választás előtt Donald J. Trump főtanácsadója volt, a győzelem után az alkalmazottja lett. A rövid fehér házi kaland után Brüsszelben próbált szerencsét, de befuccsolt. Idén augusztusban New Yorkban tartóztatták le: amerikai állampolgárok adományainak saját használatra fordításával vádolják.

Magyar fegyverüzletek dollármilliárdokért
Begyújtották a rakétákat

Magasabb fokozaton a kormány fegyverkezési politikája: rakétákat veszünk az amerikaiaktól és német harckocsikat fogunk gyártani. A légvédelmi rendszerről szóló megállapodás részletei tisztázatlanok, és a Magyarországra csábított Rheinmetall sem makulátlan

Jogsértően elhallgattatott corvinusos tanár
Ne kérdezzél, ne nézzél

Öt éven át harcolt igazáért a Budapesti Corvinus Egyetem volt oktatója, aki azért kapott fegyelmit, mert az intézmény szétdarabolásakor merészelte m
egkérdezni, hogy mi végre történik is ez az egész. Végül a Kúria is igazat adott neki.

Pálffy Ilona távozik a Nemzeti Választási Iroda éléről
Porod is neki szolgál

Bár a közvélemény az ő nevéhez köti a magyar választási rendszer visszásságait, nem biztos, hogy Pálffy Ilona lemondása jó hír azoknak, akik tiszta 2022-es választásokban reménykednek.

KULTÚRA

Interjú
„A lufi jó partner”
Bora Levente színész, bábos

A Pride-hét keretében láthattuk Akvárium című zenés monodrámáját, ahol a hős, Lóránd útkeresése közben megérezhetjük egy magát nőnek tartó, ám ezt titkolni kényszerülő ember szenvedését, s persze azt is, hogy egy bábdarabbal nem csupán a gyerekeket lehet megszólítani.

Interjú
„Harctér lett a játszó terünk”
Keresztes Tamás színész

Első nagyszínpadi rendezése a Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című regényéből készült zenés képregényszínház. Amellett, hogy e műfaji meghatározás pontosan mit is takar, beszélgettünk arról is, hogy miért nehéz Rejtőt dramatizálni, szóba került a Katona József Színház meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem helyzete, s persze a politikai befolyás kérdése is.

Színház
Sötét virrasztás
Démonizált hely, ahová más kirándulni jár

A séta végén Vecsei H. Miklós leteszi a földre az eloltott fáklyát, és elindul a Költő utca felé. Nem fordul vissza, nem néz hátra. Akkor sem, amikor a nézők egy része tétován tapsolni kezd. Mit akar ez jelenteni?

Interjú
„Frank Zappa a példaképem”
Mihalik Ábel zenész

Kilenc évig dobolt Lovasi András zenekaraiban, de 2016-ban kiszállt, mert nem akart teljesen kiégni. A dobolást nem hagyta abba, de mostanában inkább az Abel Label nevű szólóprojektjére koncentrál, három éven belül a harmadik lemeze jelenik meg, ráadásul mind más műfajban.

Lemez
World music: miután

bejártuk Jugoszláviát, fény borul Iránra, és berobban a nemzeti tangódiszkó.

Kiállítás
Vonzóan szabad
Új művek, új arcok – Művészkönyvek a B32 Galériában

A művészetben, legyen az autonóm vagy alkalmazott, számos olyan terület és műfaj létezik, amelyek értelmezése és definiálása régóta és rendre visszatérően foglalkoztatja a teoretikusokat.

Rádió
Nekünk Mohács
A nagy csata emlékezete a Kossuthon

Van még pár évünk a mohácsi csata félezredik évfordulójáig, és ha minden jól megy, addigra biztosan kiderül, hogy semmi sem úgy volt, ahogy azt a fejünkbe verték.

poeta.doc
A koszorús költő hozzászól

Domsa Zsófia
Irodalmi kentaur
Az álmok és a Knausgård-jelenség

„Minden írás főszabálya, hogy lehet írni unalmas dolgokról, de nem unalmasan.” Ez a Harcom ötödik kötetében Ragnar Hovlandtól idézett gondolat akár a teljes kötet mottója lehetne. A regény lapjain ugyanis egymást követik a szóra sem érdemes hétköznapok, a The New Yorker kritikusa mégis így fogalmazott: „Még amikor untam, akkor sem tudtam letenni.

Bajba jutott folyóiratok
„Húzzátok le!”

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) idei folyóirat-támogatási döntései olyan orgánumokat sodortak bajba, mint az Új Forrás, az Apokrif, a litera.hu vagy épp a prae.hu. Ez talán nem független attól sem, hogy az államilag előretolt erőirodalom felől Orbán János Dénes miniszteri kinevezettként két éve beült a kultúra­finanszírozó szerv szépirodalmi kollégiumába, Demeter Szilárd pedig áprilisban az NKA bizottságába.

ÉLET + MÓD

Interjú
„Egyfajta népbetegség”
Gáspár Krisztián bőrgyógyász, allergológus

A parlagfűszezon közepén nem árt az eszünkbe vésni, hogy a szénanátha, a pollenallergia nem múlik el magától, a népszerű patikaszerek pedig csak a tüneteket enyhítik. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Klinikájának adjunktusa szerint kalciummal ne is próbálkozzunk.

Kontaktkutató applikációk a pandémia idején
Tudom, mit tettél idén nyáron

A koronavírus-járvány olyan feladatokat ró az emberiségre, amelyekre korábban nem volt példa. A vírus terjedésének megállapításához, a gócok megtalálásához és a karanténba küldendő emberek azonosításához szükséges kontaktkutatással eddig nem voltak tapasztalataink.

Gondoskodás világjárvány idején
Végkimerülésig

Még soha nem volt olyan nagy szükség fizetett gondozókra, mint a koronavírus-járvány idején, ám a magas kockázat miatt sok professzionális segítő épp ebben az időszakban veszítette/hagyta el a munkáját.

BLOG

Film
Papucshős
Christopher Nolan: Tenet

Aki vett már részt időutazáson, tudja, nem is olyan nagy szám, a magyar kórházakban például évtizedeket lehet visszaugrani az időben – persze Christopher Nolant az idő másfajfa folyása és már megint egy James Bond-film lehetősége izgatta.

Film
Távol-lét
Kore-eda Hirokazu: Az igazság

Nincs annál mélyebb filozófiai, ismeretelméleti probléma, mint hogy mi az igazság, hiszen a szellemtörténet legjelentősebbjei már abban sincsenek közös nevezőn, hogy a valóság, amelyre az igazság vonatkozhatnék, egyáltalán létezik-e.