AZ ELSŐ SOKK UTÁN VAGYUNK...

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.08.31. 

Az első sokk után vagyunk...

Megtisztelő az a szolidaritás, ami újra körülvesz minket.
Köszönjük mindenkinek az együttérzését, felháborodását, ötleteit.

Nem tudom, kik kerültek még hasonló helyzetbe, a sajtóból Iványi Gábor intézményeit és Orsós János- Derdak Tibor iskoláit tudom. Mindannyian az esélyteremtés meghatározó intézményei.


Drukkolok nekik is, hogy túléljék, és kérem, aki tudja, segítse őket is.

Sok-sok levelet, üzenetet kaptam, és megindultak a támogatások is. Kádár Anna délután hívott, és meghirdette a gyűjtést, az Igazgyöngy oktatási tevékenységének támogatására.

Az Igazgyöngy AMI most 20 éves... épp a napokban beszéltünk arról, hogy mit tervezzünk majd a 25. évfordulóra. Akkor még nem számítottam erre a mai levélre.

De nem adjuk fel. Nem lehet. Lesz még az Igazgyöngy 25 éves...:)

ÍGY SEGÍTHETSZ

ITT OLVASHATÓ

EZ AZ A SZINT, AHOL ELFOGYNAK A SZAVAK!

FACEBOOK
JÁVOR BENEDEK FACEBOOK BEJEGYZÉSE
2020.08.31.

Ez az a szint, ahol elfogynak a szavak. Ez már rég nem politika: az Igazgyöngy Alapítvány, a Dr. Ámbédkar iskola, Iványi Gáborék ellehetetlenítése egész egyszerű embertelenség, gonoszság. Olyan gyerekek sorsába tenyerelnek bele, akik aztán tényleg nem sok esélyt kaptak az élettől. Ami kicsi fény mégis látszott az alagútjukban, azt ezek az intézmények gyújtották meg számukra. Ők biztosítottak, egyébként eddig is sokszor méltatlan feltételek mellett, emberfeletti munkával valamiféle reményt számukra, hogy mégse vesse teljesen az árok szélére őket a társadalom.

Amúgy meghálálták a működés lehetőségét. Tehetséges gyerekek sokaságát indították el egy emberibb élet felé vezető úton, nyújtottak segítséget gyerekeknek, családoknak, gyakran a teljes reménytelenség közepette. Adtak a kezükbe megélhetést, a boldogulás lehetőségét.

Nem is az álmok megvalósulását segítették számukra: gyakran olyan gyerekeknek fogták meg a kezét, akiknek már álmaik sem voltak, az álmok lehetőségétől is megfosztották őket.
Ezekbe az intézményekbe, ezekbe az gyerekekbe lépett most bele egy lábszagú, mocskos bakanccsal a hatalom.

Ja tudom, koronavírusos idők vannak, szűkös a költségvetés. Valóban. Amit Ritók Nóráéktól most elvonnak, abból Szíjjártó Péter másfél napig bérelheti a Lady Mrd-ot.
Csupán 5882 ilyen elvonás, és kijön Semjén vadászati kiállítása. Egyetlen csorba tülök többe kerül nekünk ott, mint az Igazgyöngy Alapítvány teljes költségvetése.
Szóval tévedtem, ez mégiscsak politika. Pont ez az üzene

ITT OLVASHATÓ

MEGVÁGJA A KORMÁNY L. RITÓK NÓRA ISKOLÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁT, AHOL NEHÉZ HELYZETŰ GYEREKEKET TANÍTANAK

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.08.31.

Az eddigi 17 millió helyett csak 8,5 millió forint többlettámogatást fog kapni az új tanévben az L. Ritók Nóra-féle, Hajdú-Bihar megyei Igazgyöngy Alapítvány művészeti iskolája, ahol többnyire hátrányos helyzetű, roma gyerekeket tanítanak.

„Az értesítés a járványhelyzettel indokolja a csökkentést, egyben felajánlja, hogyha nem tudjuk fenntartani az iskolát, ott a lehetőség az államnak való átadásra”- írja Facebook-posztjában L. Ritók. Vagyis ugyanaz a helyzet, ami Iványi Gábor és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség esetében. Ahogy néhány napja megírtuk, a kormány az ő többlettámogatásukat is ötven százalékkal csökkenti, ráadásul velük azt is közölték, hogy 2021 őszétől egyetlen forintra sem számíthatnak.

„Én is voltam megbeszélésen, és azt hittem, tudok megértetni szempontokat. Például azt, hogy mi kínosan ügyeltünk arra, hogy olyan területen kínáljunk művészeti képzést, ami nincs a településeken. Másnál ez nem volt szempont, és minden gond nélkül felvették azokat a területeket is, ahol mi már működtünk. Most a minisztérium szerint párhuzamos kifizetések vannak, és ez nem fenntartható. És mi vagyunk a fölöslegesek”
- írja L. Ritók. Szerinte azzal is érveltek a csökkentés mellett, hogy az Igazgyöngy sok adományt gyűjt. Azonban az általuk végzett öt közhasznú feladatból így is csak az oktatásra kapnak állami támogatást. Elmondása szerint az is elhangzott, hogy az Igazgyöngy részt vesz a kormányzati felzárkóztató programban, amit a Belügyminisztérium irányít. Ez így van, de annak a programnak nincs köze a művészeti iskolához, és nem is költhetik az ott kapott pénzt iskolafenntartásra.

„Hát, most itt tartunk megint. A nagy demokratikus vívmány, az iskolaalapításról és fenntartásról átértelmeződött. Ebben kell most gondolkodnunk, hogy meddig tudunk működni, ebben a feltételrendszerben. Hogy túl tudjuk-e élni, mert a költségvetés ennyi...és az állami támogatás szűkül. Mi pedig nem olyan társadalmi csoporttal dolgozunk, akikre a költség ráterhelhető. Csökkentsük-e a tanulólétszámot, vagy más területtől vegyük el a hiányzó összeget? Hogy feladjuk-e, vagy küzdjünk tovább az iskolánkért? A szektorsemlegességért? A gyermekközpontú pedagógiáért? A leszakadó társadalmi csoportok gyerekeiért? Egy esélykiegyenlítő oktatásért? Mert mindig nehezedik a terep... és mi sem bírjuk a végtelenségig.”

ITT OLVASHATÓ

L. Ritók Nórával február végén készítettünk interjút az oktatás helyzetéről.

KIS HAZUGSÁG, NAGY HAZUGSÁG,…

HÍRKLIKK

Szerző: Dr. DÁVID FERENC

2020.08.31.

…STATISZTIKA. 2020. júniusban a bruttó átlagkereset 421 700 forint volt, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 000 forintos egyszeri rendkívüli juttatással volt összefüggésben. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 421 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva, 434 000 forint volt. 2020. január–júniusban a bruttó átlagkereset 395 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 600 forint volt, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2020. első félévében (2019. első félévéhez viszonyítva) a reálkereset 6,3 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett. (KSH gyorsjelentés – 2020. augusztus 31.)

Próbáljuk értelmezni!

– Azt a KSH is elismeri, hogy az öt fő alatti vállalkozásoknál dolgozók keresete (munkabére) nincs benn a mérésben. A hosszú évtizedes tapasztalatok és az adóbevallások azt igazolják, hogy ebben a körben (a mikro vállalkozások világában) van a legtöbb minimálbéres munkavállaló és azt is tudjuk, hogy itt „bevett” gyakorlat a színlelt szerződések alkalmazása. Mit ér az a statisztika (kimutatás), amelyben a legalacsonyabb bérből élők százezrei nem szerepelnek? Ebből következően, sem a növekedés üteme (15,6 százalék), sem pedig a tényleges mérték (bruttó 421.700 forint) nem mutat valós folyamatot, nem mutat reális képet....

ITT OLVASHATÓ

ELŐRE ELTERVEZETT KIVÉREZTETÉS

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2020.08.31.

Az egészségügyi szakdolgozók bérének 72 százalékos emelése bár jól hangzik, az ápolók fizetése ebben a kormányzati ciklusban éppúgy nem fogja elérni a nemzetgazdasági átlagot, mint az elmúlt két-három évtizedben. Az ágazat elhanyagolásának súlyos következményei látszanak: kisvárosnyi ápoló hiányzik, a dolgozók többsége pedig pár éven belül eléri a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt.

Soha nem látott mértékű béremelés megy végbe az egészségügyben, hiszen az ágazati szakdolgozók fizetése több lépésben 72 százalékkal emelkedik ebben a kormányzati ciklusban, amire korábban nem volt példa – hangoztatják időről időre a kormányzat képviselői. Legutóbb Gulyás Gergely kancelláriaminiszter fogalmazta meg ezt válasz gyanánt, akitől az augusztus 19-ei kormányinfó alkalmával teljesen mást kérdeztünk. Konkrétan azt, hogy ha Budapest átadná a súlyos ápolóhiánnyal küzdő Pesti Úti Idősek Otthona üzemeltetését a kormánynak – ahogy ennek lehetőségét felvetette a kabinet –, havi 160 ezres fizetésért hogyan találnának munkaerőt.

A másról beszélő miniszter ugyanakkor igazat állított, hiszen tény: a rendszerváltás óta regnáló kormányok – köztük három Orbán Viktor vezette kabinet – jellemzően vagy nem nyúltak az egészségügyi alkalmazottak, így a szakdolgozók béréhez, vagy csak olyan mértékben, hogy a rendszer ne omoljon össze perceken belül. Ám sajnálatos módon valódi felzárkóztatásról most sincs értelme beszélni, a szakdolgozói fizetések ugyanis az arányait tekintve valóban jelentős – csak a képviselői, államtitkári, miniszteri fizetések emeléséhez mérhető – megnövelés után, 2022-re sem fogják elérni még a jelenlegi nemzetgazdasági átlagot sem. A matematikai alapon is könnyen belátható problémát valószínűleg döntéshozói szinten is érzékelik, még ha sokat nem is tesznek ellene. Legalábbis erről árulkodik Gulyás miniszter egy korábbi, beismerésnek is tekinthető elszólása (Kormányinfó, 2020. június 4.), miszerint az egészségügyi dolgozóknak a koronavírus-járványban tett szolgálatukért járó egyszeri bruttó (!) félmilliós juttatás sokuk esetében a fizetésük kétszeresét is meghaladja.

Hogy a krónikus alulfizetettség mit is jelent az ellátás szintjén, jól érzékeltetik az ágazati foglalkoztatási adatok: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) korábbi felmérése szerint mindössze 55 ezer regisztrált szakdolgozó van, és 24–25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből. Míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16. A szakdolgozók átlagéletkora nálunk ötven év körül alakul, s közülük a legtöbben már a szakközépiskola elvégzése után, 17–18 évesen elkezdtek dolgozni, így a nyugdíjba vonuláshoz szükséges negyven év munkaviszonyt 6–8 éven belül elérik. A dolgozók többsége másod-, harmad-, negyedállást is vállal, hogy a családfenntartáshoz elegendő pénzhez jusson, ennek következtében egy év alatt átlagosan 14 hónapnyi munkát végez el egy ápoló...

ITT OLVASHATÓ

FELE SEM TRÉFA - MAGYAR HANG AJÁNLÓ

RÁADÁS: AKIKNEK NINCSENEK SZÜLEIK, DE VAN ÉLETÜK - SÜTNI, FŐZNI, MESÉLNI, GYEREKNEK LENNI. EGY ÁLOMVILÁG NEM? NEM. SZÜLŐK NÉLKÜL FELNŐNI NEM AZ

KLUBRÁDIÓ / ÚTSZÉLEN
Szerző: JÓZSA MÁRTA
2020.08.27.

Mese habbal – nevelőotthonban élő gyerekek sütnek-főznek és mesélnek családban élő társaikkal együtt. Ez a Létra Klub, ahol a befogadás a jelszó, ahova naponta érkeznek a budai nevelőotthonok kisebb és nagyobb lakói azért, hogy az itt szerzett élményeik legalább hasonlítsanak azokéhoz, akik szerencsésebb körülmények között nőnek fel. És megismerhetik Lorit, azaz Lorettát, aki nevelőszülőknél nőtt fel, és nagykorúvá válása után sem engedi el a kezét a Világszép Alapítvány.

Wirtz Ágnes Németországban élt, művészettörténészként dolgozott, mígnem férjével együtt úgy döntött: valami sok az életükben, valami pedig kevés. Vagyonukat pénzzé téve azért költöztek haza, hogy segítsenek a szülők nélkül nevelkedő gyerekeken. Ők hozták létre a Világszép Alapítványt.

ITT HALLGATHATÓ MEG

TANÉVKEZDÉS A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉGIÓKBAN – MIT ÉRDEMES ADOMÁNYOZNI?

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.08.31.

Kezdődik a 2020-21-es tanév. Bizonytalanul ugyan, de normál munkarendben. Részben hasonló a munkánk a korábbi évekhez, de készülnünk kell arra is, ha bedurvul a járvány. Milyen gépet érdemes adományozni a távoktatáshoz, és miért ne adjunk javításra szoruló gépet?

A korábbi évekhez hasonlóan, idén is gyűjtünk iskolaszereket. Ezt már jóval korábban elkezdtük szervezni, és szeptember végére le is zárjuk. Rengeteg kérés fut be ilyenkor, segítséget kérnek a beiskolázáshoz. A kérések telefonon, vagy Facebookon érkeznek. Rögzítjük a kort, a nemet, és az elérhetőséget. Ha bizonytalanok vagyunk, mert új család bukkan fel a kapcsolatrendszerünkben, lecsekkoljuk a rendszerben a rászorultság valódiságát, majd meggyőződünk róla személyesen is. Ezután továbbítjuk a kérést azokhoz, akik névre szólóan összeállítják és kiszállítják a csomagokat.

Persze próbáljuk harmonizálni a folyamatokat. A családok ilyenkor kapnak pénzbeli segítséget az államtól és az önkormányzatoktól is. Az állami segítségnyújtás a családi pótlék korábbi eljuttatását jelenti, ami bár néhány helyen segítséget jelent, a generációs szegénységben élők nagy részénél ez is becsatornázódik a napi megélhetésbe. A következő hónapban pedig nagyon hiányzik majd ez az összeg, és biztosan lesz olyan család, ahol adósságspirált generál ez a fajta segítség. Ennek oka csak részben a pénzügyi tudatosság hiánya. Ami nagyobb részben hat az az, hogy annyi pénzből, amennyi egy családhoz eljut, egyszerűen nem lehet megélni.

A cél szerinti ráfordítás esetében hasonló a helyzet az önkormányzati pénzbeli támogatással is, ami óvodától egyetemig érintheti a gyerekeket. Az összeg területenként változik, átlagosan 5 és 20 ezer forint között mozog. Sajnos itt is azt látjuk, hogy a legnehezebben élőknél ez az összeg azonnal belefolyik a kölcsönök rendezésébe, vagy élelmiszerek vásárlásába. Ebben a helyzetben, az iskola ezekhez képest másodlagossá válik.

Ugyan a tankönyv ingyenes, de így is sok még a kiadás, akkor is, ha akad más segítség is. Számolunk egy ingyenes füzetcsomaggal, amit a hátrányos helyzetű településeken élőknek ad az állam. A segítségnyújtás ezen formája azonban, mivel a települési mutatók alapján kapják a listát, elég furcsa helyzeteket teremt. Adott egy falu, amely a mutatói alapján hátrányos helyzetűnek minősül, ezért a település megkapja a támogatást. A csomagot az első tanítási napon, az iskolában adják oda a gyerekeknek. Ahol nincs iskola, ott egy másik településen lévő intézményben, ahova a gyerekek járnak. Igaz, hogy abba az iskolába más rászoruló gyerekek is járnak, de ha az ő falujuk nem tartozik a hátrányos helyzetű kategóriába, akkor ez a támogatás nekik nem jár. Így a „bejárós” diák megkapja, a helyben lakó viszont nem, még akkor sem, ha utóbbinál nagyobb a rászorultság mértéke.

Így nekünk, segítőknek ilyenkor is van elég dolgunk. Hosszú a lista, amit az iskolák kérnek: iskolatáska, tolltartó, tornazsák, füzetek, írószerek, rajzfelszerelés, technika csomagok, olló, vonalzó, körző, színes korongok, mérőszalag, szögmérő, tisztasági csomag, és így tovább. Szerencsére minden évben vannak, akik ebben az időszakban mellénk állnak és segítenek. Ki tárgyi adománnyal, ki pénzzel, ki szállítással. Kapunk használt vagy új táskákat és tanszereket is. Ilyenkor mindig gyűjtést szervezünk a kapcsolatrendszerünkben, és sokan segítenek. A pénz is nagyon fontos, hiszen a hiányzó holmikat ebből vesszük meg, legyen az szótárfüzet, ceruzahegyező, vagy bármi más.

Minden tanévben többszáz gyereknek segítünk ezzel, hogy a rajtvonalnál legalább ebben a tekintetben egyenlő eséllyel indulhassanak. Rutint szereztünk már ebben az évek során, de a járvány miatt másképp is készülnünk kell.

A karantén alatt 140 táblagépet, laptopot, és számítógépet adtunk a családoknak, hogy kapcsolódhassanak a digitális oktatáshoz. Nyárra visszaszedtük ezeket, aki ezen a terepen dolgozik, tudja, mennyi kockázata van annak, ha a nyári szünetre a családoknál marad az eszköz. Tanévkezdéskor újra kiosztjuk a gépeket, hiszen az iskolaév során jobban tudjuk mentorálni a gyerekeket. A nyár folyamán még több eszköz érkezett hozzánk, amit nagyon köszönünk.

Ha adományban gondolkodunk, a legjobb tabletet és a laptopot adni, mert az asztali számítógép túl sok helyet foglal a zsúfolt lakóterekben, és az alkatrészei is könnyebben leamortizálódnak. Fogadtunk persze pár asztali gépet is, bár a raktárunkban mindig őrzünk néhányat.

Reméljük, ezekre nem lesz már szükség, de ha mégis, és elindul újra a digitális eszközök gyűjtése, pár szempontot szeretnék kihangosítani a használt gépekkel kapcsolatban.

Az első és legfontosabb kérésünk, hogy javításra szoruló laptopot ne adományozzanak! Ha bedurvul a járvány, lesz elég munka a segítő szervezeteknél, sem idő, sem pénz, sem szakember nincs ahhoz, hogy ezeket megjavítsuk. Akkor sem kérünk ilyen gépet, ha csak húszezerbe kerülne a javítás, utána pedig újra százezret érne a gép.

Ha valaki adományozni szeretne, ne tegye ránk a javítás terhét. Mi nem ezért jöttünk létre, hanem azért, hogy a szegénységben élő gyerekeken segítsünk. Viszont jó ötlet lenne alapítani erre a tevékenységre egy civil szervezetet, mert hiánypótló lenne. A televíziókkal és kerékpárokkal kapcsolatban ismerünk már remek kezdeményezéseket, ezeket bárki követheti.

Nagyon nehéz megítélni, mert szubjektív kategória, a „teljesen jól működik, csak kicsit lassú” gépek csoportja. Az illető letette, mert nem bírta már a tempót, hogy lassan töltött be tartalmakat, és vett egy másikat. Ám vészhelyzetre megtartotta még a régit, amit szívesen eladományoz. Ezekre a gépekre többnyire igent mondunk, de többször előfordult, hogy visszaadta az új tulajdonos, mert nem tudott vele dolgozni.

Aztán ott van az „aksija nem jó, de hálózatról még teljesen jól működik” típusú felajánlás. Ezekből is nehezen fogadunk el, mert pontosan tudjuk, meg kell néznünk, hova adjuk, mert van, ahol gondot jelent a konnektorok száma, vagy az elosztók, hosszabbítók hiánya, és olyan helyhez kötöttséget eredményez, amiben nem tudják megfelelően használni a gépet. A karantén idején kaptunk elosztókat, így az ilyen gépekből is tudtunk továbbadni néhányat, de a csak hálózatról működő gép tipikus példája annak, amikor újabb segítséget kell társítani egy adományhoz, hogy az használható legyen. Vagyis növeli a segítő szervezet munkáját.

Tehát nem jó adomány a régi számítógép, ami már rég nem kompatibilis a most használatos programokkal, és a hibás, vagy problémásan működtethető informatikai eszköz sem. Ezek hamar visszakerülnek hozzánk, és veszélyes hulladékként nekünk kell gondoskodnunk a megfelelő elhelyezésről. Úgy, hogy előtte már dolgoztunk az eszköz eljuttatásában, időt, energiát, és szállítási költséget fordítottunk rá, de csalódást okozott, mert a folyamatba való becsatlakozásnál olyan gond volt vele, ami lehetetlenné tette a későbbi felhasználást. Ezek után gondot és plusz munkát jelent a folyamat lezárása is.

Ezért nagyon fontos, hogy akinél elfekvő gép van, nézesse meg szakemberrel, és csak akkor adja tovább, ha tényleg használható.

Persze reménykedjünk, hogy a digitális eszközök gyűjtésére nem lesz már szükség, és elégséges lesz az, amit normál időben adunk az iskolakezdéshez. De még az is sok. Túl sok. Jobb lenne egy olyan világ, ahol a családok tömegeinek az iskolakezdés nem jelent megoldhatatlan problémát.

ITT OLVASHATÓ

FIGYELMEZTET A JÁRVÁNYÜGYI MATEMATIKUS: A KORONAVÍRUS-TERJEDÉS MAGYAR MUTATÓJA VESZÉLYES SZINTRE EMELKEDETT

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2020.08.31.

Az idehaza újra nagyobb sebességgel terjedő koronavírus-járvány reprodukciós értéke már egy ideje 1 felett van és az elmúlt napokban nagyon megugrott, pillanatnyilag 2-2,5 közé becsülhető - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora, aki a jelenlegi R értéket ezért nagyon veszélyesnek tartja. A döntéshozókat rendszeresen szakértői jelentésekkel tájékoztató járványügyi matematikuscsapat vezetője szerint a behurcolt, illetve az azzal összefüggő esetek aránya már a 10%-ot sem éri el, ugyanis a saját eseteink is növekedtek. Meglátása szerint ezért a kedvezőtlen trendet nem lehet kompenzálni a határzárral, ideje lenne most a belföldi terjedésre fókuszálni. Kiváltképp mert indul az iskola, ami növelni fogja a reprodukciós számot. A nemzetközileg elismert magyar matematikus arról is beszélt, hogy egy összetett járványügyi intézkedéscsomagra van szükség, ugyanis a tavaszi járványhelyzet óta tudjuk, hogy a kontaktusszám csökkentése (pl. kijárási korlátozás) nagyon költséges társadalmilag. A tesztelés és a kontaktuskövetés hatékonyságát is sürgősen javítani kellene ennek keretében. Ha kizárólag a tünetesekre fókuszálunk, akkor nagyon sok időt veszítünk, nem véletlen, hogy Németország is stratégiát módosított ebben a tekintetben...

ITT OLVASHATÓ

BUDAPESTEN HATSZOROSÁRA NŐTT A FERTŐZÖTTEK SZÁMA: ELKEZDHETJÜK ÍGY A TANÉVET?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.08.31.

Soha ennyi új koronavírusos esetet nem regisztráltak egy nap alatt idehaza, mint vasárnap, és az elmúlt hónapban összesen közel háromszorosára nőtt az új fertőzöttek száma. A nagy márciusi le- és bezáráskor ennek csak a töredékét észlelték – mégsem kell hiszterizálni az iskolakezdést. Az új csúcsot részben az okozta, hogy az emberek tömegesen kérnek fizetős teszteket, mert nem akarnak vakon nekifutni a tanévnek. A Válasz Online egészségügyi szakújságírója a legégetőbb kérdésekre válaszol az új járványügyi korszak kezdetén.

Mekkora a baj?

Nagy, és most már a közvélemény is értesült róla, hiszen vasárnap sosem látott magasságba emelkedett az új esetek száma. A járványhelyzetnek több fontos mutatója van, ezek közül az első az új esetek száma, a másik a növekedési index, vagyis az esetszámok mögött látszó trend. A harmadik fontos mutató pedig, hogy közösségi (kórházi, idősotthoni, börtönbeli) járványról van szó, vagy a vírus „szabadlábon” terjed. A Válasz Online az új eseteket megyénként és kéthetes ciklusokban összesítette, hogy lássuk, mi történt a nyári hónapokban.

Először két hete észleltük, hogy baj van. Az augusztus 2-át és az augusztus 16-át megelőző 14 napot összevetve az új esetek száma 14 nap alatt százról közel 400-ra nőtt.

Veszprém megyében, Hajdúban és Szabolcsban már-már helyi járványról lehetett beszélni, Budapesten is látszott, hogy baj lesz, mert ugyan a 79 eset 14 nap alatt nem tűnik vészesnek, az viszont már igen, hogy 2,4-szeresére nőtt az esetszám. Emlékeznek rá, hogy 1,3 a bűvös szám? Ha ennél gyorsabb tempóban terjed a vírus, akkor már aggódni kell. Országosan pedig ez az index már augusztus közepén is 3,8 volt.

Az azóta eltelt két hét megmutatta a vírus alattomosságát: a korábbi észrevétlen, de jelentős növekedés hirtelen láthatóvá vált. A vasárnap (augusztus 30-án) záruló kéthetes ciklusban 1045 új esetet regisztráltak, ebből közel hatszázat az utolsó három napban. 14 nap alatt 2,8-szoros volt a növekedés, és csak szombatról vasárnapra közel megduplázódott a regisztrált új esetek száma (158, 292). Masszív járvány van kialakulóban.

Különösen veszélyes a helyzet Budapesten, ahol augusztus második felében az első két héthez képest közel hatszoros a növekedés, ezen belül egyetlen nap alatt, szombatról vasárnapra megduplázódott a felismert fertőzöttek száma (70, 135). Augusztus első felében összesen volt annyi új fővárosi eset, mint amennyit csak vasárnap jelentettek.

Veszélyes a helyzet Fejér megyében, ahol 16-szorosra nőtt az új esetek száma, Győr-Moson-Sopronban, ahol 12-szeresre, Pest megyében, pedig négyszeresre emelkedett. Továbbra is magas az új fertőzöttek száma Szabolcsban, ahol már hetek óta több településen jelen van a vírus, az utóbbi hetekben legalább a fertőzöttek számának növekedési üteme megtorpant. Az ország többi részén alacsony az esetszám, de Vas megyét és Zalát leszámítva mindenhol növekszik.

Fontos információt rejt az a tény, hogy az új esetek száma szombaton (158) és vasárnap (292) nőtt meg ilyen jelentősen, akkor, amikor az állami egészségügy általában hétvégi üzemmódra kapcsol. Mindez azt jelzi, hogy alapvetően megváltozott a helyzet a tavaszihoz képest: az emberek és a cégek a saját kezükbe vették az irányítást.

Úgy tudjuk, hogy az utóbbi napok emelkedése mögött nagyon sok a fizetős teszt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ a külföldről hazatérők tesztelése érdekében több magánlaboratóriumot is akkreditált, vagyis a magánegészségügyben végzett PCR-tesztek nagy részét is szerepeltetik már a hivatalos számokban.

A magánemberek mellett több nagy cég tért át közben dolgozói rutinszerű átszűrésére, számos multi, sportegyesület, színház rendel meg átfogó, vagy szúrópróbaszerű teszteket. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt hetekben nagyobb számban találtak tünetmentes fertőzötteket. A kultúra és a gazdaság világa rájött tehát arra, amire az állam nem nagyon akar: a kiterjedt tesztelés az egyetlen módja a viszonylag zavartalan működésnek.

Így fordulhat elő, hogy vasárnap minden idők negyedik legtöbb tesztjét végezték egy nap alatt Magyarországon, ennél több embert utoljára csak június elején vizsgáltak. (Az egy nap alatti 5846 teszt még mindig szerény nemzetközi szinten, a Magyarországnál hatszor nagyobb – a világ egyik legfertőzöttebb országának számító – Egyesült Királyság heti 1,2 millióról szeretné tovább növelni a tesztek számát az iskolakezdésre.) A hétfői, cikkünk megjelenésének napján közölt adat megint jóval kevesebb tesztet mutat: 3880-at. Az eredmény ennyi teszttel: 178 új fertőzött, közülük 97 budapesti. Az új esetszámok tehát igen magas szinten kezdenek stabilizálódni. A kormány eközben politikai látványintézkedéssel, a határok lezárásával válaszolt a kihívásra.

Ha rekordot dönt az új fertőzések száma és járványos a terjedés mértéke, biztonságos elkezdeni az iskolaévet?

Sok szempontból nagyobb a baj, mint tavasszal. A korábbi napi rekordot az az április 10-e tartotta, amikor a fővárosi Pesti úti idősotthont letesztelték. Az ottani járvány az egész országot megrázta, a vírus 55 idős ember halálát okozta, ám közvetlenül nem veszélyeztette a gyermekeinket, mert kijárási tilalom volt érvényben a szociális intézményekben. Soha ennyi vírus nem volt „szabadon”, mint most, a fertőzések inkább egyediek, mint kórháziak. Amíg egy szociális intézményben, kórházban újra zárlatot lehet hirdetni, vagyis ugyanazt a védekező mechanizmust alkalmazni, mint tavasszal, addig társadalmi szinten nem lehet újra bezárkózni. Még egy tíz százalék feletti bezuhanást nem bírna el a magyar gazdaság...

ITT OLVASHATÓ

COVID-IDIOTIZMUS

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.08.31.

„A fertőzések száma nem lényegtelen, de a legfontosabb, hogy az emberek ne haljanak bele a vírusba. A betegségből meg lehet gyógyulni. Biztos nem kellemes, megkínozza az embert a koronavírus-fertőzés, de nagyon sokan felépülnek.” Ez a mondat is augusztus 21-én hangzott el Orbán Viktor szájából, mintegy annak jelzésére, hogy szabad utat biztosítunk a járványnak, csak a halálozási szám ne legyen magas. Lássuk be: meglepő kijelentés ez egy miniszterelnök szájából, és nem azért, mert ő nem orvos, hanem mert így felelős vezető nem beszél. Nem mondja, hogy biztosan kellemetlen megbetegedni, meg nem jó, ha a kór megkínozza az embert, de a lényeg mégiscsak az, hogy ne haljunk meg. Lehet ilyeneket mondani baráti társaságban, kocsmaasztal mellett, de már egy orvostól is nehezen fogadható el.

E kijelentés óta eltelt tíz nap, és mit látunk azóta: folyamatosan emelkedik, illetve tartósan magas a fertőzöttek száma. Ugyanakkor áldozatok – szerencsére – alig vannak. Pont úgy, ahogy ezt a miniszterelnök kívánta. Müller Cecília rögtön magyarázattal is szolgált; több a fiatal fertőzött, náluk gyengébb a betegség lefolyása. És lehet, hogy így is van, ha nem élne a gyanúperrel az ember a tiszti főorvossal kapcsolatban; azt nyilatkozza, amit fentről hallani akarnak. Különösen akkor ment el a bizalmam benne – igaz: ez korábban sem volt túl erős –, amikor odaállt a szerb határhoz – közel a kerítéshez – sajtótájékoztatót tartani arról, hogy a menekültek hurcolják be a koronavírust Magyarországra. Müller Cecília ezzel, a kormányfőnek tett gesztusával (?) ékes bizonyítékát adta annak, hogy nem a megbízását teljesíti, hanem a megbízóinak igyekszik – kötelezően? – megfelelni.

Most az a feladat, hogy lehetőleg ne legyenek halottak, és lám: nincsenek is. Muszáj persze óvatosan fogalmazni, nehogy álhírek terjesztésével vádoljanak meg, de annyi nyugodtan elmondható: nem annyi a fertőzöttek száma, mint amennyit hivatalosan elismernek. És a halottaké? Sokan gondolják: a számokat, a nyilvánosságra kerülő adatokat maga a miniszterelnök hagyja jóvá. Most például azért emelkedik ez a szám, hogy néhány nap múlva ránk köszöntsön a javuló tendencia, mintegy megerősítve a kormány helyes és időben érkezett döntését a határzárral kapcsolatban. Vagyis: az emberek megbetegednek, kínlódnak, de meggyógyulnak...

ITT OLVASHATÓ

DÖMÖTÖR ANDRÁS: “FÉLIGAZSÁGOK RENDSZERÉBEN ÉLÜNK”

SZÍNHÁZ NET
Szerző: SZENTGYÖRGYI RITA
2020.08.31.

A személyes történetek és gondolatok, társadalmi kérdések mentén létrejött előadások foglalkoztatják. Az elmúlt években német nyelvterületen, főként Berlinben és Grazban jegyzett rendezéseivel hallat magáról. A legendás Máté–Horvai színészosztályban végzett, ezt követően Székely Gábor növendékeként szerzett rendezői diplomát. Az Örkény Színházban színészként kezdte a pályáját, majd egy berlini színművészeti egyetemre kapott ösztöndíj után Németországban építette fel a színházi karrierjét. Legutóbbi itthoni munkája a Határátlépések, mely a színészek személyes történeteiből építkező Second life „folytatása”, javarészt ugyanazzal az alkotói gárdával.

– Az AlkalMáté Trupp előadások hatására fordultál a színészek élményeiből tematizált színházi formához, amiben elmosódnak a határok fikció és valóság között?

– Nem. Egyrészt, és ez talán szerénytelenség, a sorozat meghatározó alkotójának érzem magam, és sok olyan dolgot vittem bele azokba az előadásokba, amikre itt is építek, másrészt egy másik perspektívából nézve ez a jellegű színház egyáltalán nem egyedülálló, sokféle variációban létezik. Úgy éreztem, hogy ez a nyers és őszinte párbeszéd a nézőkkel ma Magyarországon releváns lehet, és valamennyire a kortárs dráma pótlása is. Ha hatást kell keresni, a berlini Gorkij Színházé erősebb, ahol ez az új személyesség volt a platform. Pár jelenet hasonló az AlkalMátésokhoz, de pont úgy, ahogy azokban sokszor próbálok közvetlenül beszélni a nézőkhöz, ezekben ezt a direkt kommunikációt kifejezetten keresem, ahogy az életgyakorlatok realizmusán túlmutató formai és dramaturgiai játékosságot is. Amikor már kialakult, hogy bizonyos emberek csatlakoznak Orlai Tibor színész csapatához, akik részben az osztálytársaim, évfolyamtársaim voltak, részben dolgoztam velük Egerben, felvetődött egy olyasfajta kísérleti színházi forma ötlete, ami kicsit hasonlít az AlkalMátés előadásokra, de irányítottabb és tematizált. Eldöntöttük, hogy szeretnénk középhosszú távon együtt dolgozni az Orlai Produkció védőszárnyai alatt. Egyébként ezek az emberek, a történeteik, a közös történeteink számomra Magyarországot is jelentik, egy nagyon erős érzelmi kötődést. És ebben a formában dolgozni nekem közösségépítés is, és egy olyan színházi működés gyakorlása, ami kevésbé hierarchikus.

– A Határátlépések a személyes, párkapcsolati, szakmai esendőségeken, bénázásokon túl erőteljesen reflektál a bezártság újszerű élményére a járványhelyzetben. A valóság rápakolt az eredeti elképzelésre?

– Úgy tűnhet, mintha a világjárvány motiválta volna a Határátlépéseket, de éppen fordítva van, a közös történetünk a koronavírussal jól illeszkedett a témához. Olyan témát, hívószót kerestem, amivel kapcsolatban nagyon sokféle történet elindulhat. Irányított kérdéseket tettem fel arról, hogy volt-e a részvevőknek olyan helyzet az életükben, amikor valódi országhatárokon áthaladva történt velük valami emlékezetes, amikor azt érezték, hogy olyan határt állítottak maguk elé, amit nem tudtak meghaladni, vagy éppen sikerült meghaladni. Volt-e olyan, hogy valaki belegyalogolt a határaikba, vagy ők gyalogoltak bele másokéba. Ilyen jellegű szempontokat kerestem, volt még több is, beszéltettem őket, próbáltuk kipiszkálni belőlük azokat a helyzeteket, amikből aztán jeleneteket írtunk együtt vagy Benedek Alberttel és Deés Enikővel. Ebben elég nehéz az arányokat meghatározni. Úgy kell egy próbát elképzelni, hogy a beszélgetés után lesz egy leírt első szöveg, aztán az eltűnik a próba közben, belefőződik, szavanként íródik át, repkednek a mondatok, aztán újra szerkesztünk, és ez a körkörösség addig tart, amíg úgy érezzük, hogy áll a lábán a jelenet. De van benne olyan is, ami íróasztalnál lett megírva...

ITT OLVASHATÓ

NEMCSAK AZ EGYENLŐTLENSÉGEKET FOKOZZÁK, DE A VÁLASZTÁSOK TISZTASÁGÁT IS VESZÉLYEZTETIK TRUMP POSTAREFORMJAI

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ
2020.08.31.

Egyes dolgok olyanok, mint az oxigén: létezésük csak akkor tűnik fel, ha nincsenek többé. A koronavírus-járvány kezdete óta állami szolgáltatások egész sorával kapcsolatban lehetett ilyen érzése az embernek. A pandémia megmutatta, milyen súlyos következményekkel járhat, ha ezek a szolgáltatások nem kapják meg a zavartalan működésükhöz elengedhetetlen finanszírozást.

A leggazdagabb, legerősebb országok egészségügyi, járványügyi rendszerei is sok esetben az összeomlás szélére kerültek a túlterheltség okán, ami bár valóban jelentős volt, de kezelhető maradhatott volna, ha az elmúlt évtizedekben nem építették volna le őket a piacpárti neoliberális politika nevében.

Az Egyesült Államok hagyományosan élen jár(t) ebben, az állami szolgáltatásokat sokszor lehetetlen helyzetbe hozó gazdaságpolitikában, ami nem csupán a közúti és tömegközlekedési infrastruktúrára, a szociális intézményekre, kulturális intézményekre mért óriási csapást. Az amerikai posta (United States Postal Services, USPS) 2020 nyarára sok helyen a szolgáltatás szintjének csökkentésére kényszerült, miközben egyre több gondot okoz a levelek és küldemények időben történő kézbesítése.

Ennek a koronavírus járvány mellett azért lehet különösen súlyos hatása az USA-ra, mert idén november harmadikán elnökválasztást tartanak, és minden jel arra mutat, hogy óriási igény lesz a szintén a USPS által lebonyolított levélszavazásra.

Mi vezetett ideáig, hogyan orvosolná a problémákat a Trump-kormányzat, és miképp hozzák a felszínre a postahálózat körüli bonyodalmak azokat a strukturális egyenlőtlenségeket, amelyek nagymértékben alááshatják az amerikai demokráciát?

...

ITT OLVASHATÓ

A FÜGGETLENSÉG VEZET AZ IGAZSÁGOSABB TÁRSADALOM FELÉ – INTERJÚ A SKÓT NEMZETI PÁRT PARLAMENTI KÉPVISELŐJÉVEL

NÉPSZAVA
Szerző: KOCSIS KRISZTINA
2020.08.31.

Az elmúlt években mind artikuláltabb az igény a politikai függetlenségre, ami természetes vágy az itt élők számára – nyilatkozta lapunknak Tommy Sheppard, a Skót Nemzeti Párt politikusa.

Mitől erősödött fel ismét a skót függetlenség iránti vágy? 

Skóciának mindig is saját történelme, kultúrája, hagyományai voltak, a skót identitás nagyon is létező jelenség. Az elmúlt években mind artikuláltabb az igény a politikai függetlenségre is, ami természetes vágy az itt élők számára, hogy ők határozzák meg a saját belpolitikájukat, rendelkezhessenek az erőforrásaik felett, illetve olyan gazdasági és politikai alapot teremthessenek, amelyre saját nemzetközi kapcsolataikat építhetik. Ez a törekvés mindig is jelen volt, de az „étvágy” tovább nőtt azóta, hogy láthatóan egyre kevésbé összeegyeztethetőek a skót emberek vágyai és az ezek megvalósításához az Egyesült Királyság által kínált platform. 

Milyen társadalmi csoportok támogatják a függetlenségi törekvést? 

A támogatás átível minden társadalmi, életkori és etnikai csoporton, szóval nem hiszem, hogy lenne egy „tipikus függetlenségpárti” lakos. Viszont felmérések igazolják, hogy a támogatás erősebb a szegényebb társadalmi rétegekben, azoknál, akik leginkább a hagyományosan a munkásosztály által lakott környékeken élnek. Továbbá kifejezetten erős az igény a fiatalok körében. Kutatások támasztják alá, hogy a 35 év alatti skóciai lakosok körében körülbelül 60 százalék támogatja az ország függetlenedését. Ezek azok a csoportok amelyek a legtöbbet profitálhatnának a változásból, ezek az emberek azok, akik leginkább a gazdasági létra alsó fokára vannak szorítva. A fiatalok esetében pedig nagyobb az érzékenység és tenni akarás a klímaváltozás és a globális egyenlőtlenség ellen, változtatni szeretnének és politikai hatalmat akarnak ahhoz, hogy ezt megtehessék. A függetlenség iránti igényt ez a motiváció hajtja, hogy világviszonylatban is képesek legyünk cselekedni, illetve egyenlőbb és igazságosabb társadalmat alakíthassunk ki...

ITT OLVASHATÓ

AZ SZFE ÉS A TEHÉN ESETE – ZELKI JÁNOS RENDEZŐ, FORGATÓKÖNYVÍRÓ SORAI

SZÍNHÁZ ONLINE
Szerző: ZELKI JÁNOS
2020.08.31.

Az alábiakban Zelki János rendező, forgatókönyvíró, előadó gondolatait tesszük közzé:

A Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusa, az egyetem legfőbb döntéshozó szerve szeptembertől nem dönthet többé saját működési szabályzatáról, nem szólhat bele a költségvetésbe, nem fogadhatja el intézményfejlesztési tervét, nem választhatja meg az egyetem rektorát, nem jogosult önállóan kinevezni osztályvezető tanárokat és intézetvezetőket, nem indíthat osztályokat.

Ezek a jogok a jövőben Vidnyánszky Attilát és az ő általa vezetett kuratóriumot illetik meg. E döntéseket eddig a szenátus hozta meg, amelybe demokratikus módon választottak tagokat az egyetemi polgárok. A szenátus még tavaly novemberben megválasztotta Upor Lászlót rektornak, de a hivatalos kinevezését a minisztérium azóta blokkolja, így már ez is a kuratórium hatásköre lesz.

Szóval, azt a társadalmi berendezkedést, ahol ilyesmi az ország egyeduralkodó vezetőjének utasítására megtörténhet, diktatúrának nevezik. Nem hibrid rendszernek, nem autokráciának, nem maffiaállamnak, hanem diktatúrának.

Amiből, persze, többféle van a világban, különbözik kicsit a Lukasenkáé az Erdogánétól, a Kim Dzsong Uné az Alijevétől, ahogyan egyik tehén sem olyan, mint a másik, van fehér, fekete, tarka.

De az az állat, amelyiknek tőgye van, két szarva, bőg, lepényt szarik, és pont úgy néz ki, mint egy tehén, az tehén.

ITT OLVASHATÓ

SEMJÉN ÁLMAINAK SZÁMLÁIT MI FIZETJÜK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.31.

Vírus ide, járvány oda, a kormánytagokat nem hozza lázba ez a dolog. Persze hoznak intézkedéseket és bejelentenek dolgokat, de a nemrégiben tartott kerti parti és az azt követő bejelentések, miszerint egy tucat kormánytag kényszerült koronavírus teszt elvégzésére mutatja jól, hogy milyen példával is élnek az emberek számára ezek a nagyszerű vezetők. Ameddig sok helyen külföldön még a miniszterelnök is maszkban jelenik meg, ezzel is példát mutatva az állampolgárok számára, idehaza ennek nyoma sincs. Mi itt a putyini valóságot éljük, ahol csodák csodájára eddig még nem merült fel, hogy védjük magunkat jó kis házi pálinkával a vírustól. Persze nem kizárt, hogy ez majd egyszer csak előkerül, ezért nem merek kijelenteni semmit. Mondandóm ezúttal mégsem a járvánnyal kapcsolatos, hiszen a sajtóban már így is azzal foglalkozik szinte mindenki – érthető okokból – hanem Semjénnel és Kovács Zoltánnal, akik a hazai vadászat név szerinti szégyenei.

Szégyenei ők persze másnak is, de nehéz lenne felsorolni ezeket anélkül, hogy ne fusson az ember ki a cikknek szánt helyből. Semjén és Kovács esetén már annyiszor foghatta az ember a fejét, hogy az nem is mindennapi, és ez most sincs másként. Történt ugyanis, hogy ez a két sztárvadász népszerűsíteni próbálta a jövőre esedékes világszínvonalú vadászkiállítást, amely szerintük akár több, mint 1 millió vendéget is oda csalhat, ezért az 55 milliárd forint mindenképpen meg fog térülni. Nem csalás, nem ámítás, Semjén egészen pontosan a következőket mondta:

"ha a koronavírus-járvány miatt elmaradnának a külföldi látogatók, akkor is rentábilis lehet a rendezvény, hiszen 670 ezer horgász és vadász van Magyarországon, családtagjaikkal együtt ez legalább másfél millió embert jelent"...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ-KÉTHARMADÉRT ISMÉT VÁLTOZHAT A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.08.31.

A választási szabályok újabb, az eredményeket befolyásoló átalakítására lehet számítani, legalábbis ez olvasható ki a Nemzeti Választási Iroda leköszönő elnökének utolsó nyilatkozatából. De Pálffy Ilona miért pont a nyugdíjba vonulása előtti percekben világosodott meg? Lehet, hogy a kormány általa akarta üzenni: a szakma sürgeti a változást? És ha tényleg hozzányúlnak a rendszerhez, mi lesz a végeredmény? Ezúttal ezt a kérdést járta körbe Magyar György a blogjában.

Lehet a választási törvényen még tovább finomítani, hogy legközelebb is meglegyen a kétharmad – áll a blog legfrissebb bejegyzésében, amely annak kapcsán született, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) távozó elnöke, Pálffy Ilona – amúgy búcsúzóként – többek között azt üzente, hogy Pest megyében változtatni kellene a 12 országgyűlési egyéni választókerület beosztásán annak érdekében, hogy az egyes körzetek lakosságszámának átlagtól való eltérése ne haladja meg a törvényben rögzített értéket. „Érdekes, hogy Pálffy Ilona miért pont most világosodott meg? Csak nem az ennek a magyarázata, hogy a tavalyi önkormányzati választás során, a kormányoldal elbukta Érdet, Gödöt Pomázt, Szentendrét és Vácot is?” – teszi fel a költői kérdés Magyar György, aki szerint rossz érzésünk támadhat: mintha az NVI leköszönő vezetője még utoljára valamilyen pártfeladatot teljesítene, amikor bedobta a választási szabályok kisebb átalakításának szükségességét...

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNY ELLENÉRE IS ÓRIÁSIT NŐTT SCHMIDT MÁRIÁÉK CSALÁDI INGATLANCÉGÉNEK PROFITJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.08.31.

Közel 1,8 milliárd forint lett a BIF Nyrt. első féléves eredménye, 62 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

62 százalékkal nőtt a tavaly ilyenkorihoz képest a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. idei első féléves profitja – írja a Világgazdaság. Az ingatlancégnek, amelynek a főrészvényese a Schmidt Mária és gyerekei tulajdonában álló Pió-21 Kft., közel 1,8 milliárd forint volt az adózás utáni eredménye idén január és június között...

ITT OLVASHATÓ

OFFSHORE PARADICSOMBA ÖMLENEK A MAGYAROK VÉRPLAZMÁJÁN MEGKERESETT SZÁZMILLIÓK

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2020.08.31.

Hatalmas üzlet a vérplazma, de a nagy pénz a donorok helyett a begyűjtő cégeknél csapódik le. Tiborcz István köreitől az Egyesült Arab Emirátusok különleges gazdasági zónájába vezetnek a szálak.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

Vérplazma segítségével meggyógyult egy súlyosan vírusbeteg lengyel kismama

Nem személyesen a Tiborcz-kör milliárdosa csinál üzletet a magyar vérből

Tiborczék köre gazdagodhat a vérplazmán

Megtáltosodott Magyarország egyik legnagyobb, emberi vérplazmával kereskedő cége, a Plasma Expert Kft. Alig négy éve alapították, és tavaly már 3,6 milliárd forint árbevételt ért el, így egy év alatt megduplázta a forgalmát, a nyereségét pedig megnégyszerezte: 810 millió forint profitot mutatott ki. A cég beszámolója szerint a teljes összeg exporttevékenységből származik, ezek szerint a plazmát az utolsó cseppig külföldre adták el. A nyereség is oda tart, az Egyesült Arab Emírségekbe, egy szabadkereskedelmi övezetben bejegyzett céghez, a Golden Bay Trading FZE-hez.

Ez a vállalkozás a 100 százalékos tulajdonosa a Plasma Expertnek, és az idén tavasszal úgy döntöttek, hogy az eddig termelt profitból 268 millió forint osztalékot kivesznek. A Plasma Expert fennállása óta nem nyúlt a nyereségéhez, ez volt az első alkalom, hogy osztalékot fizet a tulajdonosának. Jó ritmusban, hiszen az emírségekben bejegyzett tulajdonos igen kedvező kondíciókkal veheti ki a pénzt a leányvállalatból.

A Golden Bay székhelye Umm el-Kajvajn szabadkereskedelmi zónájában van, alig egyórányira a dubaji nemzetközi repülőtértől, az ország legfontosabb kikötői mellett, ebben az épületben:...

ITT OLVASHATÓ

NYISSUNK ABLAKOT A VILÁGRA!

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.08.31.

A Határátkelő egyik célja a kezdetektől az, hogy megmutassa, milyen más országokban, kultúrákban élni. A címben megfogalmazott ablaknyitás ebben az esetben viszont szó szerint értendő – kicsit felújítva egy régi sorozatot arra kértünk titeket, hogy (ha már meglehetősen korlátozottak az utazási lehetőségek) mutassátok meg, milyen a környezetetek. Tizenhárom országból érkeztek fotók, de küldjetek még akár emailben, akár Facebookon!

Persze úgy korrekt, ha elmondjuk, hogy ez a mostani ötlet egy WindowSwap nevű projekten alapul, melynek célja virtuális ablakot nyitni egymásnak a világra.

Az ötlet egy szingapúri pártól indult, akik a barátaikkal kezdték el cserélgetni a látványt, amit az ablakukból láttak, a karantén alatt, mert a sajátjukat megunták. Ahogy a járvány folytatódott, a lehetőséget kinyitották mindenki számára, akinek kedve volt hozzá.

Mint mondják, nincs olyan, hogy „rossz kilátás”, valakinek sokat jelenthet akár az a pár perc egy adott helyről, amihez kapcsolódást talál. Vannak kilátásaik orosz falvakból, Afrikából, Koreából, Japánból, az Egyesült Államokból.

Na de lássuk, ti honnan küldtetek képeket!

ITT NÉZHETŐK MEG

KIDERÜLT, KIK VESZÍTETTÉK FRISSEN EL AZ ÁLLÁSUKAT - MAJD EGYSZER ÚJRA LESZ MUNKAERŐHIÁNY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.08.31.

Megugrott a munkanélküliségi ráta, különösen sok nő veszítette el munkáját. A második negyedév részletes adatai – derítette ki az Azénpénzem.hu – megdöbbentő módon azt mutatják, hogy a frissen elbocsátottak majdnem kétharmada érettségizett volt.

Az idén a május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma a KSH által közzétett adatok szerint 224 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt. Különösen a nők szenvedték meg a járvány hatását, körükben ugyanis a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra emelkedett.

Az idén júliusban a KSH adatai szerint az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 23 ezer fővel csökkent. Az egy évvel korábbinál 52 ezerrel volt magasabb az állásnélküliek száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 366 ezer fő volt.

A fiatalok helyzete sem túl rózsás. A 15–24 éves munkanélküliek száma 48 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 15,1 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde – állapította meg a KSH – ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek (őket tartják a legjobb munkavállalási korúaknak) munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, míg az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,4 százaléka emelkedett. A munkanélküliség átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 22,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A KSH közzétette azt is, hogy a második negyedévben végzettség és lakóhely szerint miként alakult a munkanélküliek száma. A részletes adatok – derítette ki az Azénpénzem.hu – megdöbbentő módon azt mutatják, hogy miközben a képzetlenek körében csökkent a munkanélküliek száma, a frissen elbocsátottak majdnem kétharmada érettségizett volt...

ITT OLVASHATÓ

„RENDSZERESEN EGYHÁZELLENES HANGOT ÜT MEG” - BESZÉLGETÉS MIRÁK KATALIN TÖRTÉNÉSSZEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2020.08.28.

Közismert reakciós – írta 1960 táján egy lelkészről a belső elhárítás ügynöke. A saját püspöke. Nyugati útjain túlzottan barátkozó, puha, titkokat fecseg ki – ezt viszont róla írta egy másik III/III-as besúgó. Szintén püspök. Ilyen döbbenetes dokumentumokon kívül sok emberi drámát is bemutat a Magyarországi Evangélikus Egyház tényfeltáró bizottságának Háló főcímű könyvsorozata, amelynek a harmadik kötete jelent meg nemrég. A könyvsorozatot Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról 1945–1990 alcímmel a Luther Kiadó adja ki, a Bevezetés című első kötet 2010-ben, az Egyházvezetők 1. és 2. kötete 2014-ben és 2020-ban jelent meg.

– Önök a tényfeltáró bizottságban nemcsak történészek, hanem hívő evangélikusok is. Ön presbiter és kántor, a családjában lelkészek is vannak. És 15 éve teregetik ki a saját egyházuk szennyesét. Minek ez Önöknek?

– Hát igen, a belső kritika jórészt épp erről szól: mi a kukában turkálunk, és ezzel alaposan lejáratjuk az egyházat. Mások azt kérdezik, hasznunkra válik-e mindez. Szóval jócskán vannak ellenzői a tényfeltárásnak. Sokunknak mérvadó az, amit Ittzés János püspök mondott ki 2006-ban: az ügynökmúlt az egyház teljes nyilvánossága elé tartozik, mert aki ügynökként az egyház tagjai ellen vétett, az az egész közösség ellen vétett. Ezért hát mindenkit megillet a tisztánlátás joga. Az pedig már a legelején egyértelmű volt, hogy a múltunkat nekünk kell feltárnunk.

– Engem az lep meg, hogy az első könyvek megjelenése után se fújták le a kutatást. Pedig kiderült, hogy több püspökük, köztük a csaknem 30 évig működött Káldy Zoltán is be volt szervezve, aki püspök volt 1958-tól, elnök 1967-től haláláig, 1987-ig. És például a jelenlegi világi vezetőjük, Prőhle Gergely országos felügyelő egyik rokona, egy neves teológus is.

– Ez még egyszer sem merült fel. Sőt, a zsinat és az egyházvezetés évente megerősíti, hogy vigyük végig, amit 2005-ben elkezdtünk. Konszenzus van abban, hogy a szembenézés hozzátartozik az egyház hitelességéhez, és a megtisztulását segíti. Egyetlen házasság, család vagy közösség sem működik igazán, ha a konfliktusok kibeszéletlenül maradnak, ha elmarad a bűnbánat és a megbocsátás. Egy egyház, ha tényleg komolyan gondolja Krisztus követését, ráadásul lutheri örökség van a tarsolyában, aligha tehet mást, még ha ez sok fájdalommal, sérüléssel is jár.

– Nem féltek attól, hogy a kutatók saját családjáról is kiderülhet valami?

– Őszintén szólva túlságosan nem rettegtünk, s eddig nem is került elő semmi ilyesmi. Némi aggodalom persze mindenkiben volt, hisz mi sem tudhattuk előre, hogy mibe futunk bele. Sok magyar családi szekrényből hullhat még ki váratlanul egy-egy csontváz, de az apák egykori döntéseiért és tetteiért nem vállalhatunk felelősséget. Annyit tehetünk, hogy kikutatjuk, amit csak lehet, őket pedig megbocsátással, szeretettel elhordozzuk...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

MOCSOKÁRADAT

NÉPSZAVA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.08.29.

„Ezt érzékelteti Keresztes Attila húsba vájó, abszurdba forduló, de nagyon is a rögvalót ábrázoló rendezése. Megmutatja, hogyan mérgeznek minket nap mint nap, miben kényszerülünk élni.”

Lehet ámulni és bámulni, hogy Ibsen látnok volt. Látta előre, hogyan lehet a demokratizmus örve alatt temérdek gazságot elkövetni, arról papolva, hogy minden rendben, ennél magától értetődőbben megkérdőjelezhetetlen demokráciát ember legyen a talpán, aki látott már. Ez kérem itten a szabadság és a népfelség netovábbja. Igencsak farkasvakságban szenved, aki nem veszi észre. Aztán, ugye mindig akadnak olyan elvetemültek, akik ezt nem így gondolják. Bele akarnak köpni a levesbe, okvetetlenkednek, sőt lázítanak, az ilyeneket meg kell próbálni észre téríteni, és, ha ez nem megy, ki kell közösíteni. Ha ez sem vezet eredményre, netán ki kell csinálni őket, nehogy már megzavarják a fene nagy demokráciát. A kicsinálás folyamatáról, és ennek közrendként való kikiáltásáról regél a 138 évvel ezelőtt írt, letaglózóan aktuális mű, A nép ellensége. Amivel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vendégszerepelt a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján, agorává téve a hosszúkás színpadot, ami kettéválasztja a nézőteret, ahol nem oltják el a lámpákat. Ahogy a deszkákon lévőket, úgy egymást is folyamatosan bámulhatjuk. Végig mustrálhatjuk, hogyan reagálnak a közönség tagjai különböző szituációkra, igaz és hamis mondatokra, megalkuvásokra, gerincek sorozatos meghajlására. Ami rendszerint önérzeteskedéssel, sőt sértettséggel is jár, ha valaki szóvá igyekszik tenni az erős érdekek által vezérelt népámítást...

ITT OLVASHATÓ

VILÁGTÜKÖR: ELSŐKÉNT A MAGYAR HATÁROK ZÁRULNAK AZ EU-BAN A KORONAVÍRUSRA HIVATKOZVA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.08.31.

Több külföldi lap is foglalkozik azzal, hogy nyár végén Magyarországon csúcsra jár a koronavírus-fertőzések száma azok után, hogy a járvány első hullámát viszonylag olcsón megúszta. Számos írás szól a Jankovics Marcell-féle Fehérlófiáról is, remekműként emlegetik a rajzfilmet, amelyet majd' negyven évvel a budapesti bemutatója után restauráltak, és kivitték az Egyesült Államokba. Téma a magyarországi székhelyű Wizz Air is, a légitársaságról megjegyzik, radikálisan ritkítja heti járatszámait. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

A New York Timesba is bekerült, hogy a Wizz Air jelentősen csökkenti szeptember 7-től indított heti járatait is, miután a magyar kormány nem enged be külföldieket a koronavírus járvány újabb terjedése miatt. A magyarországi székhelyű diszkont légitársaság egy héten csak 32 járatot fog indítani, ami például az e heti 126 járathoz képest radikális menetritkítás. A cég közleményében hozzáteszi még azt is, hogy a kifejezetten népszerű járatokat fogja működtetni. A Reuters tudósítása kitér a hazánkban is romló járványadatokra, illetve megjegyzi azt is, hogy az úgynevezett fapados járatok közül a Wizz Air volt képes a leggyorsabban talpra állni a koronavírus-járvány első sokkja után, és úgy látni, hogy a britekre épített hosszú távú terveit egyelőre nem kell visszavonnia, az ottani karantén-szabályok ellenére sem.

A stadionok meg fokozatosan nyílnak

A Liverpool FC egyrészt trófeát ígér rajongóinak az első osztályú labdarúgó-bajnokság végére ( bár a múlt szombati angol Szuperkupa-döntőn kikapott az Arsenaltól), és még azt is bedobta a drukkereknek, hogy miután Premier League-győztes lesz, igazi nagy bulit szervez a diadalhoz. A csapat honlapja remek összefoglalót közöl arról, a világban miként nyitják meg fokozatosan kapuikat a stadionok. Ausztriában például szeptember 11-től már 10 ezer nézővel játszhatnak meccset, a németeknél október végéig biztos csak zárt kapuk mögötti rúgják a bőrt, ellenben a budapesti szervezők 6 ezer vendég előtt megnyitják a Puskás Aréna kapuit az UEFA Szuper Kupa döntője alkalmából. Nyitnak a hollandok is, az amerikaiak is, igaz, ott a rasszizmus elleni tiltakozás akasztotta meg a játékokat egy-két napra. A kínaiak óvatosak, ők egyelőre ezer rajongónak adnak belépési engedélyt a stadionokba.

A pszichedelikus műfaj egyik remeke

Számos kulturális portálon dicsérik immár egy hete a Jankovics Marcell-féle Fehérlófia rajzfilmet, amit majd' negyven évvel a budapesti bemutatója után restauráltak, és kivitték az Egyesült Államokba. Olvashattunk kritikát az Animation Magazinban épp úgy, mint a New York Timesban vagy éppen a Film New Europe portálon. A legfrissebb a kanadai Comic Book Resources oldalon jelent meg, azzal a címmel inspirálva a nézőt, hogy Ha szereted a Szamuráj Jacket, akkor a Fehérlófiára is érdemes lesz befizetned. Az ajánló a pszichedelikus műfaj egyik remekeként aposztrofálja a rajzfilmet, amelynek mitológiai narratíváját is kiválónak találja. A cikk szerint a mű igazi csemege az animációs filmek rajongói számára.

Végleg kirekeszti a menekülteket

Szintén sok írás foglalkozik azzal, hogy nyár végén Magyarországon csúcsra jár a koronavírus-fertőzés azok után, hogy viszonylag olcsón megúsztuk a járvány első hullámát. Például a France 24 és az India Today ennek kapcsán az ENSZ menekültügyi hivatalának a közleményével foglalkozott elsősorban, miszerint a külföldiek kitiltása a járványveszély miatt azt is jelenti, hogy Magyarország a migrációs válságra fütyülve ezentúl végleg kirekeszti a menekülteket.

A portálok a francia AFP Vámosszabadiban készült írását vették át. Egy iraki kurd menekült nyilatkozott a hírügynökségnek, aki elmondta, hogy eddig is hosszú volt a várakozás, amit ugyebár az európai bíróság még májusban törvényellenesnek nyilvánított a tranzitzónában, most azonban egyszerűen nincs kivel szóba állni és rendezni az ügyeket. Két éve várja a négygyerekes apa, hogy végre megkapja menekültstátuszát. A legkisebb gyereke már a tompai határátkelőnél született. Leginkább a nagyobbak miatt aggódik, akiknek iskolába kellene járniuk, nem beszélve arról, hogy ők is el vannak szigetelve, ki vannak rekesztve a mindennapi életből.

Az AFP-nek nyilatkozó iraki férfi arról is beszélt, hazájából azért menekült el, mert nem akart a hadsereg katonája lenni vagy a Kurd Munkáspárt aktivistája. Amióta azonban Tompánál átlépett a magyar határon, azóta a bajai, gondjai csak nőttek, úgy érzi, mintha börtönben ülne. Ennek ellenére szívesen élne hazánkban, Végül is uniós ország, nemde? – kérdez vissza a francia tudósító érdeklődésére.

ITT HALLGATHATÓ MEG