VESZTÉSRE ÁLL A LÁTSZATVALÓSÁG

KOLOZSVÁRI SZALONNA / ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.09.25.

Az elmúlt években mást sem hallottunk, másról sem olvastunk, mint az ellenzék aljasságáról. Diplomás kommunistáknak, majd libernyákoknak nevezett el mindenkit a keresztapa, a lakájmédia felkapkodta a szükséges vezényszavakat, és rohangált vele, mint fejetlen tyúk az udvaron.

Igazából erről beszélt mindenki, erre próbáltuk meg felhívni a figyelmet, ami mostanra egyre inkább valósággá válik. Propagandával nem lehet tartósan vezetni egy országot. Időlegesen el lehet fedni ugyan a tényeket, de semennyi sorosozás, gyurcsányozás, libernyákozás, magyargyűlölőzés, hazaárulózás nem lesz képes megfékezni az eseményeket, amikor a hazugságok máza repedezésnek indul. Ami történt és ezután fog történni, az nem a diplomás kommunisták és nem a libernyákok ármánykodásának következménye, hanem a tíz éve tartó hazudozások, lopások, dilettáns országvezetés egyenes és elkerülhetetlen végkifejlete.

A járvány mindössze annyiban játszik közre, hogy időben és térben koncentráltabban mutatkozik meg a valóság. Eddig is nagyon jól tudta mindenki, hogy az egészségügy reformokra szorul. Mégpedig átfogó, mélyreható, azonnali reformokra. A fideszes országvezetés ezt is kommunikációs trükkök sorával igyekezett megoldani. Az uniós pénzekből felújított kórházakat mutogatták, miközben rengeteg kórházban elborzasztó, elképzelhetetlen körülmények uralkodtak és uralkodnak ma is. Nem arról volt szó eddig sem, hogy nem a legmodernebb valami, hogy nem szép a függöny az ablakon, régi az ágy. Arról volt szó, hogy a végletekig lepusztult, omladozó, mocskos, penészes, rozsdás minden a kórházi szobában, ahol elméletileg gyógyulni kellene, gyakorlatilag igyekszik az ember megúszni egy komolyabb fertőzés vagy vérmérgezés nélkül...

ITT OLVASHATÓ

ÉN MAGÁT A MŰFAJT SZERETEM - BESZÉLGETÉS DINYÉS DÁNIELLEL, A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ ZENEI VEZETŐJÉVEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ

Szerző: J. GYŐRI LÁSZLÓ

2020.08.19.

Dinyés Dániel zeneszerző, karmester egyebek mellett színházak zenei vezetőjeként, színpadi zenék szerzőjeként vált ismertté. Működésének eddigi talán leglátványosabb sikere a zsúfolt házakat vonzó, roppant népszerű Operabeavató című sorozat, amelynek keretében kezdetben Ascher Tamás, később Göttinger Pál, valamint kitűnő énekesek társaságában egy-egy évadon át egy-egy operát elemeztek és állítottak színre – mint mondja: „statáriálisan” –, majd – ahogy ez például a Così fan tuttéval megtörtént – az évad végén a teljes mű is elhangzott. Ezek az estek immár évek óta minden alkalommal magukkal ragadják a közönséget, az emberek pedig, miközben ragyogóan szórakoznak, rengeteget megtudnak a műfajról és az adott darabról. Dinyés Dániel augusztustól a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője.

– Hogyan kerültél Szegedre?

– Az igazgató, Barnák László hívott. A prózai tagozaton egy év alatt sikerült jelentős megújulást elérnie, de – mint mondta – úgy érezte, hogy az operatagozat valahogy egy helyben topog, és szeretné, ha az is megújulna. Hosszú tárgyalásokat folytattunk, mielőtt igent mondtam, mert bár a feladat nagyszerű, de hatalmas: a következő egy-másfél évben át kell alakítanom, újjá kell szerveznem, korszerűvé kell tennem egy régóta egy helyben topogó operatagozatot mind működési, mind művészi szempontból. Ez hatalmas munka. Vezető kollégák közül többen is felhívtak, és csak annyit mondtak: nagyon bátor vagy! Nem tudom, hogy rémisztgetésnek vagy biztatásnak szánták-e... Többek közt arról is beszéltünk, hogy én – sokakkal ellentétben – nagyon hiszek a társulati létezésben, tehát meg kell őrizni a társulatot, és azt kell kitalálni, az a mostani időkben hogyan fejleszthető. Az adminisztratív tennivalók mellett azt a feltételt szabtam, hogy az operatársulatnak évi öt címet kell játszania, ha valóban operaéletnek nevezhető dolgot szeretnénk produkálni. Egy nagyszínpados és egy kisszínpados teljesen saját produkciót, egy koprodukciót vagy régi legendás szegedi előadás elővételét, egy koncertszerű operaprodukciót. Valamint Szegeden is elkezdem az operabeavató sorozatot, amelyben a Bohémélettel foglalkozunk majd, mert ezzel a darabbal szeretném kezdeni a rákövetkező évadot. Ezeket kiegészítendő még egy-két sokkal kisebb, ám az opera műfajához köthető dolgot is tervezek...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

NEM VIDNYÁNSZKY DÖNTI EL, HOGY LEMOND-E A KURATÓRIUMI ELNÖKSÉGRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: FSP
2020.08.25.

...Orbán Magyarországán nincs helye az ellenkezésnek, a büszkeségnek. Ha Vidnyánszky, akinek emiatt nyilván esze ágában sincs lemondani a kuratórium elnökségéről, visszautasítaná a Főnök felkérését – mert hát máshonnan nem is jöhetett volna az ukáz és az engedély –, azzal a saját halálos ítéletét írná alá. Nemcsak a kuratóriumi elnökségtől, de számos más megbízatásától is meg kellene válnia. Nem Gyurcsány Ferenctől kell félnie, aki egy nem túl szerencsés mondatában azt ígérte, hogy Vidnyánszkyt és a hozzá hasonlókat földönfutóvá teszik, hanem sokkal inkább Orbán Viktor haragjától és bosszújától kell tartania.

A Főnök keze ugyanis mindenhova elér, s Vidnyánszky nagyon jól tudja, hogy ha szembeszegülne az orbáni akarattal, vagyis, bejelentené lemondását, attól kezdve, nem volna maradása Magyarországon. Vidnyánszkynak és a NER más kedvezményezettjeinek sokkal inkább a baráti tűztől kell félniük, mint az ellenzék támadásaitól.

ITT OLVASHATÓ

TÖRTÉNELEMBŐL POLITIKAI MÍTOSZOK: KELETI EREDETÜNK ÉS TRIANON

1000 LEÜTÉS
Szerző: HaFr
2020.08.24.

A kormánypropaganda szerint a magyar történelem két definitív mozzanata (1.) a keleti eredetünk és (2.) Trianon.

1. A keleti eredet minden indoeurópai nyelvet beszélő nép(csoport) sajátja. Európa benépesítése kb. a Kr. e. VI-V. évezredben kezdődött (Afrikán keresztül) Palesztína felől déli, az indoeurópai őshaza (Anatólia? dél-orosz sztyeppék?) felől keleti irányból. Nem mellesleg már ebből a sok ezer éves perspektívából is látszik a kormánypropaganda értelmetlensége, amennyiben keleti eredetünkkel a mai állapotaink bármiféle legitimációját célozza. Az értelmetlenség még szembeötlőbb amiatt, hogy a konkrétan 895 körül a Kárpát-medencében letelepülő magyar törzseknek gyakorlatilag semmilyen "tiszta" származéka (genetikai és etnikai maradványa) nem él ma Magyarországon, hanem ezek folyamatosan keveredtek a már itt élő, a betelepülő vagy a betelepített egyéb (szintén "keleti") népcsoportokkal, amelyek cserébe jó adag "magyar" vért szereztek. A magyarságnak a származásnál jóval pontosabb ismertetőjegye az államiság és a nyelv. Ezek viszont nem determinálják, hogy kulturálisan "kelethez" tartozunk, aminek nemcsak a közvetlen leszármazás hiánya mond ellen, hanem az a határtalan butaság is, amellyel a kormánypropaganda azt próbálja elhitetni, hogy több ezer éven keresztül intakt, változatlan marad egy nép kultúrája...

ITT OLVASHATÓ

SOK MILLIÓ FORINTOT KAP ÉVENTE BUDAPESTRŐL A SECURITATE EGYKORI BESÚGÓJA

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: LUKÁCS CSABA
2020.08.25.

A magyar adófizetőktől évente nagyjából 35 millió forint kerül egy erdélyi filmeshez, aki gyakorlatilag a teljes erdélyi magyar elitről jelentett a hírhedt Securitaténak 1972 és 1989 között.

A Magyar Hang június közepén írta meg, hogy a közmédia négyrészes dokumentumfilm-sorozatot készíttetett a romániai rendszerváltásról azzal az erdélyi magyar filmes szakemberrel, akiről odaát minden szakmabeli tudja, hogy besúgó volt. Az egyébként elismert rendező-operatőr az erdélyi magyar elitről jelentett a Ceausescu-diktatúra idején a hírhedt román titkosrendőrségnek, a Securitaténak. Xantus Gáborról van szó, akinek esetében egyébként az anyaországban, egész pontosan a Nemzeti Együttműködés Rendszerében sem akadály a besúgói múlt. Xantus az egyetlen filmes szakember Erdélyből, akit beemelt tagjainak exkluzív soraiba a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata.

Első cikkünk után Xantus terjedelmes reflexiót küldött szerkesztőségünknek, a válaszadás jogára hivatkozva kérve annak megjelentetését. Válaszul azt írtam neki, hogy a cikkünkben állított dolgok tények, ezek bármilyen helyreigazítási per esetén megállnak a bíróságon. Úgy gondoljuk, akkor járunk el helyesen, ha felajánljuk egy interjú lehetőségét – ebben kifejtheti az álláspontját, de nekünk is lesz lehetőségünk tisztázni az állításaiban előforduló esetleges ellentmondásokat és csúsztatásokat. A válasz nem késett: interjút nem ad, ragaszkodik saját írása megjelentetéséhez, és egyszer „talán eljön az ideje, hogy a helyzet valós állásába” majd mi is beleláthassunk.

A Xantushoz köthető céggel kötött szerződésekről, a filmes állításairól és a birtokunkban lévő információk alapján a múltjáról szóló írásunkat elolvashatja a Magyar Hang augusztus 21-én megjelent 2020/34. számában...

ITT OLVASHATÓ

„Ez a hazugságok országa” – Magyar Hang-ajánló

"GÖD CSAK EGY CSÚNYA KIVÉTEL" - FEKETE-GYŐR ANDRÁS GYURCSÁNYRÓL, MATEKRÓL, POLIPRÓ

NÉPSZAVA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2020.08.25.

Az ellenzék akár 54 körzetben is nyerhet 2022-ben, 27-28 helyen pedig akár a Momentum lehet a befutó – állítja az ellenzéki párt elnöke.

Júniusban ismét a Momentum pártelnökének választották. Ez miniszterelnök-jelölti felhatalmazást is jelent 2022-re?

A pártszervezet fogja eldönteni várhatóan az idén, hogy ki az, aki mellett az aktivisták apait-anyait bele tudnak adni. Lehet ugyanis valaki népszerű ember, ünnepelt szónok, vagy kiváló debattőr, de ez semmit sem ér, ha nincsenek igazi támogatói, akik éjt nappallá téve dolgoznak mellette és szórólapoznak a piacon, kopogtatnak a panelházakban. A miniszterelnök-jelöltségről szóló döntés még nem esedékes, most még a balatonvédelmi kampány és a Fidesz "inzultációs" íveinek begyűjtése és hasznosítása zajlik.

Az ellenzék egyelőre megosztott abban a kérdésben, hogy egy vagy több listát kell-e indítani a Fidesz-KDNP-vel szemben. A Momentum szerint melyik megoldás hozna több szavazatot?

A közös lista valóban egyszerűbb helyzetet teremthet a választópolgárok számára. Ugyanakkor jelenleg minden negyedik momentumos szavazó úgy gondolja, hogy a múltnak és a jövőnek külön listán kell indulnia.

Az egyéni jelöltekről a legtöbb helyen előválasztással döntenének?

Mi momentumosok minél több előválasztást szeretnénk, de ésszel! Vannak olyan választókerületek, ahol száz-százhúsz település alkotja a kerületet. Ezeken a helyeken roppant nehéz megszervezni az előválasztást, bár nem zárjuk ki ezt a lehetőséget sem.

Számol azzal az ellenzék, hogy a Fidesz meghekkeli az előválasztást? Elvégre bárki regisztrálhatja magát szavazónak.

Olyan előválasztási rendszert fogunk kialakítani, hogy ez ne érje meg a Fidesznek. Tavaly két előválasztáson sem tapasztaltunk hekkszerű aktivitást. Készülünk rá, de nem félünk attól, hogy ez bekövetkezik.

Hány egyéni választókerületben lesz momentumos jelölt?

A választási győzelemhez az ellenzéknek legalább 54 kerületet meg kell nyernie, erre teljesen reális esélyünk van. Ehhez viszont piszok sokat kell dolgozni, márpedig mi ezt a munkát el fogjuk végezni. A Momentum az ellenzék egyik legerősebb pártjaként annyi választókerületben szeretne jelöltet állítani, amekkora a társadalmi súlya Magyarországon. Az ellenzék által megszerzett egyéni kerületek többségében szeretnénk képviselni a választókat. Persze az előválasztásokon minden megtörténhet: alakulhat kedvezőbben és kedvezőtlenebbül is a momentumos politikai képviselet...

ITT OLVASHATÓ

NEM, A RETTEGÉS VALÓBAN NEM MEGOLDÁS, DE UGYANEZ IGAZ A TUDATLANSÁGRA IS

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.25.

Nem tudom, mi történt az utóbbi időben, de igencsak úgy tűnik, hogy idehaza is egyre inkább terjed az a feltételezés, hogy a koronavírus egyfajta hoax, az nem is létezik, vagy ha létezik, akkor sem veszélyes, hiszen az csak olyan, mint egy gyenge influenza. Ez a vélekedés már a járvány elején is felütötte a fejét, aztán jött Olaszország és az ott haldokló betegekről készült felvételek bejárták a világsajtót. A szkeptikusok többsége elnémult, talán megkérdőjelezte saját hitét is. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, pláne nem itthon. A lombardiai képeket elfeledtük, és azzal szembesültünk, hogy az úgymond riogatás ellenére Magyarországon alig járt látható pusztítással a járvány. Hogy ez szerencse – szerintem az -, vagy megfelelő kormányzati intézkedések hatása, az sokak számára a mai napig fennálló kérdés. Talán soha sem fogjuk megtudni, mi is a valódi oka annak, hogy ennyire kevés eset volt csak idehaza.

A gond azonban az, hogy ezzel visszatértek a szkeptikusok is, akik Youtube-on tevékenykedő állítólagos orvosoktól és egyéb zseniktől tájékozódnak, megkérdőjelezve a járvány súlyosságát. Azon persze lehet vitatkozni, hogy mennyire is halálos a koronavírus és mennyire szükségesek az egyes intézkedések. Nem azt mondom, hogy mindent el kell hinni kérdés nélkül, hiszen sajnos a WHO is számtalan hibát követett el a járvány kirobbanása óta, azonban első számú forrásként a WHO-ra és a CDC-re kellene hagyatkozni, nem pedig holmi Youtube-on nyomuló önjelölt celeborvosokra. A koronavírus nyilvánvalóan létezik – nem, azt nem a 5G okozza –, de az a mai napig kérdéses, hogy mennyire súlyos valójában.

Nem tudni annak hosszútávú hatásait, mint ahogy azt sem, hogy miért pusztít egyes területeken, és miért nem pusztít más területeken. Azt sem tudni, hogy elsősorban miért az időseknél okoz súlyos tüneteket, és azt sem, hogy a fiatalok miért védettebbek. Egy sor olyan kérdés van még előttünk, amely megválaszolásra vár, ezért a szkepticizmus érthető és elfogadható, de véleményem szerint az nem, hogy már a járvány puszta létét is megkérdőjelezzék sokan. Ha cikkben írunk a járványról azonnal pánikkeltéssel vádolnak, vírusrettegőnek állítanak be. Sőt, már azt is látom, hogy ha valaki helyesnek gondolja a kormány egyes intézkedéseit, akkor azonnal Orbán-fanatikussá válik...

ITT OLVASHATÓ

TGM: SOROS MAGYARORSZÁGON ÉS IZRAELBEN

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.08.22.

(Ezt az írást eredetileg a Kettős Mérce blog – a Mérce előde – közölte 2017. július 12-én. Az olvasó megfontolhatja, hogy változott-e a helyzet azóta. Magyarországon talán annyiban, hogy a zsidó intézmények és „felekezeti” sajtó jobbra tolódása, tolása folytatódott, amint azt pontosan egy évvel ezelőtt ábrázoltam. Mint ahogyan 2014 augusztusa óta, amikor megjelent hírhedt cikkem, az „Izrael és mi”, a közel-keleti helyzet se sokat változott, a problémák nagyjából ugyanazok. Bár a Hagia Szophia és a Khóra bazilika mecsetté alakítása Isztambulban [Konstantinápolyban] és a kiújult török-görög-ciprusi konfliktus tovább rontja. Soros György a napokban betöltötte 90. életévét [nagyon világos interjút adott a Magyar Narancsnak a 2020. augusztus 20-ai számban, ugyanott jelent meg Bretter Zoltán érdekes tanulmánya a nyílt vagy nyitott társadalom fogalmáról, amelynek az egyik fő forrása – amint kiderítette – Henri Bergson, s megmutatja, hogy ezt már Babits kiemelte 1933-ban, a Nyugatban], csak közben megszüntették Budapesten a CEU-t, amely Bécsbe menekült: a végleges épületének a kialakítása is megindult az Otto Wagner által épített, használaton kívüli kórház területén, 2023-ban fog megnyílni, teljesen meg 2025-ben, ezt a tényt a magyarországi szélsőjobboldali kormánysajtó – érthetetlen okokból – tagadja, holott az egyetem már két éve a bécsi Favoriten negyedben, a Quellenstraße 51-57. szám alatt működik; mint vendégtanár, én is tanítottam ott. A Soros Alapítvány már korábban elköltözött Budapestről. Sok boldog születésnapot!)

Most mindenki megértheti, mi a modern antiszemitizmus...

ITT OLVASHATÓ

AZ AIRBNB-LOBBI ÉS A TUDOMÁNYOSNAK LÁTSZÓ MÓDSZERTAN

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2020.08.25.

Miután az Orbán-kormány az Airbnb szabályozásának kérdését lecsupaszította a mennyiségi korlátozásra, és az önkormányzatokra testálta a szabály megalkotását, megindult az önkormányzati politika befolyásolására irányuló nyomásgyakorlás. Legyen-e korlátozva az Airbnb-típusú szálláskiadás vagy sem, és ha igen, akkor hány napban évente? – teszi fel magának a kérdést minden budapesti polgármester és önkormányzati képviselő (elsősorban Budapestet érinti a kérdés) és sokan sietnek azonnal a segítségükre, hogy ebben az ügyben „jó” döntést hozzanak.

A nyomásgyakorlásról vagy lobbitevékenységről érdemes tudni, hogy ez egy igen hasznos és kívánatos eleme a politikai rendszer működésének. Fontos csatorna, amely segíti a politikai döntéshozókat abban, hogy érdekek, érvek, vélemények eljussanak hozzájuk, hogy saját személyes tapasztalataik, pártjuk álláspontja és a közvélemény-kutatások mellett egyéb, többnyire szakmai/szakértői információkra is szert tegyenek.

Az Airbnb-szabályozást illetően természetes, hogy azonnal megjelentek a lakhatással foglalkozó szervezetek szabályzáspárti megnyilatkozásai (AVM, Habitat) és ezzel egy időben elkezdődött a szabályozást ellenző, rövidtávú szálláshely-szolgáltatást végzőket képviselő szervezet lobbitevékenysége is (MAKE, FSZKSZ). Előbbiek a nyilvánosság csatornáin keresztül, míg utóbbiak a döntéshozók közvetlen megkeresésével juttatják el „üzenetüket”.

Mint korábban jeleztem, ez egy természetes és hasznos politikai folyamat, amivel nincs semmi baj, sőt! Azzal van baj, ha valaki ebben a folyamatban – szándékosan, vagy a megfelelő tudás hiányában „véletlenül” – megtévesztő adatot közöl, hamis állítást tesz. Hogy úgy mondjam, szép dolog a befolyásolás, de az igazság is az. Jó lenne, ha az előbbi nem válna az utóbbi kárára.

Az apartmankiadók egyesülete az önkormányzatokat megkeresve azzal érvel, hogy az csupán „tévhit”, hogy az Airbnb-típusú lakáskiadás terjedése hozzájárul a lakhatási válság elmélyüléséhez. Szerintük az Airbnb-típusú szálláskiadásba bevont lakásállomány növekedése és a magánbérleti árak (albérleti díjak) emelkedése között nincs kapcsolat.

Hát, hogy röviden és velősen cáfoljak: nem, nem tévhit és igen, van kapcsolat.

De nézzük, hogy mivel érvel az egyesület!

...

ITT OLVASHATÓ

NEM TELJESÜLT A KORMÁNY ÍGÉRETE: MAGYAROK SZÁZEZREI MARADTAK MUNKA ÉS ELLÁTÁS NÉLKÜL

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.08.25.

Júliusban a koronavírus-járvány kirobbanása óta először csökkent az álláskeresők száma havi alapon. A mérséklődés azonban szezonális hatásoknak az eredménye, de jó hír, hogy a járvány kirobbanása óta tartó romló tendencia megállt. Az előző év azonos időszakához képest így is 120 ezerrel több az álláskereső, számuk eléri a 366 ezret. A főbb trendek inkább romlóak: egyre több álláskereső nem kap munkanélküli segélyt, növekszik az egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek száma, miközben a csoportos leépítések száma is magas szinten mozog. Vagyis a vállalatok még nem heverték ki a krízist.

Júliusban 366 ezer álláskereső volt Magyarországon, ami csaknem 120 ezer fős növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat értékelése szerint az előző év azonos időszakához képest jelentős a növekedés az álláskeresők számában (48%-os emelkedés), az elmúlt hónaphoz viszonyítva azonban a COVID-19 okozta helyzet óta először tapasztalható csökkenés. Egy hónap alatt 11 ezer fővel mérséklődött az álláskeresők száma, ez azonban szezonális hatásnak tudható be. A szezonális munkák nyári felpörgésével együtt is 100 ezerrel több regisztrált álláskereső van, mint a koronavírus-járvány kirobbanása előtt (az év elején) volt...

ITT OLVASHATÓ

A LIBRI INDOKA SZERINT MAGÁT KELLENE FELFÜGGESZTENIE, NEM A FESZ LESZ CÍMŰ KÖNYV ÁRUSÍTÁSÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.08.24.

A Libri Könyvkereskedelmi Kft. nyilvános állásfoglalást adott ki Bartus László Fesz lesz című könyvének árusításával kapcsolatban. A Libri augusztus 18-án tájékoztatta a kiadót, hogy “a GDPR törvénnyel való összeférhetetlensége” miatt levette a könyvet az elérhető címek sorából. Azzal, hogy a Libri Kft. megszüntette a könyv árusítását, maga állapította meg az adatvédelmi összeférhetetlenséget, és azonnali hatállyal és egyoldalúan felmondta a könyv kiadójával kötött szerződést. A (Ptk.) 6:278. § (3) bekezdés szerint erre nem volt joga, mert azt csak a megbízó szerződéssszegése esetén tehette volna meg.

Bartus László és a könyv kiadója ügyvédi felszólítást küldött a Libri Kft.-nek, hogy a törvénytelen állapotot szüntesse meg, a könyvet állítsa vissza a kínálatába. Ellenkező esetben a kiadó bepereli a Libri Kft.-t, hogy az okozott erkölcsi és anyagi kárt térítse meg. A “GDPR” (európai adatvédelmi) törvénnyel kapcsolatos jogsértést vagy összeférhetetlenséget sem az adatvédelmi hatóság, sem bíróság nem állapított meg. A Libri Kft. pedig bármiféle jogsérelmet a bíróság ítélete nélkül nem állapíthat meg. A könyv tartalmáért a kiadó felelős, nem a könyvterjesztő. A szerződés szerint a könyvterjesztőt semmiféle kár nem fenyegeti, mert a kiadó azt a szerződésben magára vállalja.

Adatvédelmi kifogást Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, a két lánya, a fia, valamint a sofőrje és az egyik fegyveres testőre képviseletében a Hit Gyülekezete ügyvédje terjesztett elő. A Libri bírósági ítélet nélkül elfogadta az adatvédelmi kifogásokat, amelyeket a könyv kiadója elutasított. A Libri a kiadóval nem egyeztetett, a jogi aggályáról a kiadót nem is értesítette, nem hallgatta meg. Önhatalmúlag hozott egy jogi döntést és a könyv árusításának statáriális befejezésével egyoldalúan felmondta a szerződést. A most kiadott nyilatkozata pedig megkérdőjelezi ehhez való jogát.
A Libri Kft. ügyvédi felszólítást követően kiadott nyilatkozata már nem tartalmazza azt az indokot, amivel a könyv árusítását befejezték. A nyilatkozat már nem mondja, hogy Bartus László Fesz lesz című könyve jogsértő lenne. A nyilatkozat szerint a probléma az, hogy a Libri nem tudja eldönteni két alapvető emberi jog (a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelméhez fűződő jog) közül melyik élvez elsőbbséget. Ebben őket sem a magyar, sem az európai adatvédelmi gyakorlat nem igazítja el, nem ad a Libri Kft.-nek “biztos támaszt”. Éppen ezért ennek eldöntését bíróságra kellett volna bízni. Ennek ellenére ők ezt eldöntötték, amikor az ellenérdekelt fél adatvédelmi kifogásának helyt adtak...

ITT OLVASHATÓ

A LESHATÁRRÓL KILÉPVE: AZ ORBÁN-RENDSZER SPORTPOLITIKÁJA

MÉRCE
Szerző: PÁLFI MÁTÉ
2020.08.24.

(Az írás eredetileg A Szem kolozsvári portálon jelent meg.)

A 2010 óta regnáló Orbán-kormány sportpolitikája meglehetősen eklektikus konstrukció. Részét képezi azon elméleti keret, melynek számos eleme a baloldal számára is vonzó lehet (kisközösségi szektor támogatása, a tömegsport fejlesztése). Másrészt szemtanúi lehetünk az orbáni sportpolitika gyakorlati megnyilvánulásainak is, melyek jelentős része egyáltalán nem illeszkedik az előbb említett sémába. Pető Péter Lesgól című kötetében e rendszer holisztikus bemutatására törekszik, melyet néhány kiemelt, érzékletes példával tesz szemléletessé.

A sport mint tömegjelenség komoly potenciált rejteget magában a mindenkori politikai hatalom számára. A rendszerváltás utáni baloldali kormányok azonban ezt a fontos szektort szinte teljességgel ignorálták, üreskapus ziccert kínálva fel így Orbán Viktornak, akinek ez a lehetőség még személyes ambícióval is egybevágott. Így válhatott a sport a Fidesz-kormány egyik nemzetstratégiai húzóágává.

A Lesgól első fejezeteinek sorrendjével is érzékelteti az orbáni sportpolitika logikus felépítményét. A kiindulópont Magyarország legpopulárisabb sportja, a futball, melynek kiemelt szerepét Pető számos szempontból vizsgálja meg. Ezután a TAO-rendszer[1] ellentmondásos vonásain keresztül mutatja be, hogy milyen ellenőrizhetetlen módon és mennyiségben áramlik a közpénz a magyar sportéletbe. Majd a szerző az egyelőre még nem megvalósult, de a Fidesz által hőn áhított budapesti olimpiai rendezés kérdését problematizálja. A könyv második felében pedig az elmúlt 10 év sportpolitikájának azon jelenségeit gyűjti össze Pető, melyek már abszolút nem illeszkednek az Orbán által vázolt elméleti keretbe, és amelyek a rendszer labilitásához járulnak hozzá...

ITT OLVASHATÓ

MÁSODIK HULLÁM: SPÓROLÁS HELYETT BIZTOSÍTANI KELLENE A JÖVEDELMEKET

NÉPSZAVA
Szerző: VARGA DÓRA
2020.08.25.

A nyár végén kifutnak a koronavírusválság miatt bevezetett bértámogatási programok. Hosszabbítás nem lesz, és egyelőre nem tudni, mi jön helyette. A szakszervezet szerint az eddigi szűkmarkú politika nem jött be, ezért is zuhant be a gazdaság.

Akkor is járjon táppénz a szülőnek, ha gyermeke iskoláját járványügyi okokból időszakosan bezárják. A tavasszal bevezetett bértámogatási programot pedig hosszabbítsák meg, csakúgy, mint az álláskeresési járadék folyósítási idejét – többek között ezeket javasolja a kormánynak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a koronavírus-járvány ősszel várható második hulláma kapcsán. Az érdekvédők szerint a legfontosabb cél ugyanis a dolgozók munkaviszonyának megtartása, valamint a további jelentős jövedelemkisesés megakadályozása lenne. 

Az elemzők várakozásai és a kormányzati nyilatkozatok alapján ugyan ősszel valószínűleg nem lesznek a tavaszihoz hasonló léptékű bezárások, helyi szinten azonban lehetnek további kényszerszünetek. Ha egy üzemben góc alakul ki, ott ismét leállhat a termelés, ha valamelyik iskolában felüti a fejét a vírus, az adott intézményben akár ismét elrendelhetik a digitális oktatást. A munkavállalók jelentős része saját erőből viszont már nem tudná kezelni ezeket a helyzeteket, hiszen nem mindenki tud távmunkában dolgozni, a többségnek pedig már elfogyott a szabadsága. Gyors kormányzati segítség hiányában – a bértámogatási programot csak másfél hónnappal a lezárások kezdete után sikerült elindítani - a cégek ugyanis már tavasszal kiadták a fizetett szabadságokat, sokakat már ekkor fizetés nélküli szabadságra küldtek. 

 A kormánynak az elmúlt, járványügyi szempontból viszonylag békésnek mondható hónapokban lett volna ideje, hogy javaslatokat dolgozzon ki az ősszel várható újabb kényszerszünetekre. Egyelőre azonban nem tudni, konkrétan mivel készülnek, illetve készülnek-e egyáltalán ezekre a helyzetekre. Orbán Viktor múlt pénteken ugyan bejelentette, hogy egy új, a gazdasági növekedést támogató intézkedéscsomag kidolgozására adott felkérést a szakértőknek, de hogy ebben pontosan mi lesz, az valószínűleg csak szeptember közepén derül ki. A miniszterelnök szerint akkor fogadják majd el a csomagot, és a negyedik negyedéves – azaz az októbertől kezdődő - gazdaságpolitikai tervezés már ennek a keretében zajlik majd...

ITT OLVASHATÓ

ÉRTHETETLEN: SOKKOLÓAN KEVESET KÖLTÖTT MUNKANÉLKÜLIEKRE AZ ORBÁN-KORMÁNY JÚLIUSBAN

MFOR.HU
Szerzők: BAKA F. ZOLTÁN, SZÉKELY SAROLTA
2020.08.25. 

Akár azt is kijelenthetjük, hogy évtizedes mélypontot jelent az az összeg, amit a hetedik hónapban ellátásokra költött az Orbán-kormány. A 781 milló forint töredéke még annak a költségvetési forrásnak is, amit békeidőben, kevés munkanélküli és nyilvántartott álláskereső mellett erre a célra fordított.

Túlzás nélkül használhatjuk a megdöbbentő jelzőt a mostani költségvetési folyamatra, pontosabban arra, ahogy az egyik kiadási tétel alakult júniusban és júliusban. Lapunk az államháztartás június végi mérlege alapján elsőként számolt be arról, hogy vészesen fogy az az összeg, amit az idei büdzsé készítésekor passzív kiadásra irányzott elő a kormány.

Az első félévben a 83 milliárd forintos előirányzat 83,2 százalékát költötte már el a kormány - ami a gazdasági és munkaerőpiaci folyamatok ismeretében nem teljesen váratlan. Vagyis csupán 14 milliárd forint szabadon elkölthető pénzzel fordult rá az előirányzat a hetedik hónapra, ami legfeljebb egy havi kiadás fedezésre volt elegendő. És miközben jellemzően 5-11 milliárd forint közötti kiadást jelentenek havi szinten a passzív ellátások, júniusban hirtelen 29,4 milliárd forintot költött el a kormány ilyen célra. Ez annyira kiugró tétel volt, hogy 2006-ig visszamenőleg egyetlen hónapban sem volt még csak hasonló nagyságú kiadás sem ezen a soron.

Hogy egészen pontosan minek köszönhető a megugrás, arra csak tippjeink vannak, melyek meglehetősen bizonytalanná váltak a júliusi passzív kiadás nagysága láttán.

Az államháztartás központi alrendszerének július végi mérlege szerint csupán 781 millió forintnyi kiadás keletkezett az előirányzaton. Ez a júniusi csúcsköltéssel ellentétben eddig még nem látott rekordalacsony szint...

ITT OLVASHATÓ

„AZ M1 HÍRADÓT MÁR TUDNÁ VINNI ALGORITMUS” – EXKLUZÍV INTERJÚ A SZILÍCIUM-VÖLGY MAGYAR GURUJÁVAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2020.08.24.

Kína központosított társadalmi kreditrendszerrel, Amerika önjáró techóriásokkal próbálja a maga képére formálni a mesterséges intelligenciára (MI) épülő 21. századot. Európának valószínűleg nem marad más, mint hogy válasszon, melyik adatmonopólium része lesz, viszont legalább felveti az MI égető etikai dilemmáit. Erről beszélt a Válasz Online-nak Budapesten adott exkluzív interjújában a világ egyik legkeresettebb MI-szakembere. George Tilesch, vagyis Tilesch György jelenleg többek között a Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, és most új, magyarul jövőre megjelenő könyvével kapcsolatban kérdeztük a TikTokról, arról, hogy a robotok elveszik-e az orosz trollok munkáját, és hogy miért ne lemerült telefonról indítsunk hitelbírálatot...

ITT OLVASHATÓ

NEM MEGLEPŐ ÉS NEM MULATSÁGOS A MAGYAR GAZDASÁG VISSZAESÉSE

HVG360
Szerző: KARSAI GÁBOR
2020.08.24.

A friss GDP-adatok után már nyoma sincs a kormányzat kincstári optimizmusának, pedig lehetett látni az előjeleket. Jelentős lesz idén a visszaesés és régiós szinten megint csak sereghajtók vagyunk. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesének elemzése.

A magyar gazdaság idei második negyedévi 13,5%-os visszaesését számos elemző nevezte az elmúlt napokban a „bárki által vártnál mélyebb” recessziónak. Kétségtelen, hogy ez a visszaesés mélyebb volt a különféle piaci konszenzusoknál, amelyek jellemzően 10-11%-os visszaesést valószínűsítettek (a pénzügyminiszter 10% körülit).

Voltak azonban, akik nagyjából ekkora visszaeséssel számoltak. Így például az EU, amely nyári előrejelzésében 14,3%-os recessziót prognosztizált a második negyedévre. A GKI pedig 2020 júniusában 15% körüli zuhanást várt erre az időszakra.

Bár a kormányzati propaganda mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a magyar visszaesés kisebb volt az EU 14,1%-os átlagánál – tegyük hozzá csak minimális mértékben 0,6 százalékponttal –, de arról már nem nagyon esik szó, hogy az EU átlagát főleg a járvány által különösen sújtott dél-európai országok esetenként 20% körüli visszaesése húzta le. A régióban egyelőre Magyarország a sereghajtó, s ezen csak az eddig adatot nem szolgáltató szlovén, horvát és észt számok megjelenése változtathat. Ráadásul a régiós országok kétharmadánál a mostani visszaesés mértéke csak egyszámjegyű volt...

ITT OLVASHATÓ

AZ ISKOLA MEGÖLI A KREATIVITÁST?

YOUTUBE
Szerző: Sir Ken Robinson
20??

  Jó reggelt! Hogy vannak? Eddig egész jól, 

  nem? Engem megcsapott ez az egész. 

  Igazából megyek is. (Nevetés) Eddig 

  három téma volt, ha jól emlékszem, ami 

  átszőtte a konferenciát, és ami 

  kapcsolódik ahhoz amiről beszélni akarok. 

  Az egyik az emberi kreativitás elképesztő 

  bizonyítéka minden előadásban, amit 

  láttunk és minden itt lévő emberben. Csak 

  a változatossága és a sokfélesége. A 

  második az, hogy olyan helyzetbe hozott 

  bennünket, amiben ötletünk sincs, hogy mi 

  fog történni a jövőben. Fogalmunk sincs 

  hogy lesz ez majd. 

00:48

Nekem fontos az oktatás - igazából, úgy látom, hogy mindenkinek fontos az oktatás. Nem gondolják? Érdekesnek találom, hogy ha egy vacsorán vagyok, és azt mondom, az oktatásban dolgozom - őszintén, nem sűrűn vagyunk vacsorákon, ha az oktatásban dolgozunk. (Nevetés) Nem hívnak meg. És nem hívnak vissza, érdekesmód. Furcsa ez nekem. De ha mégis, és azt mondom valakinek, tudják, megkérdezik: "Mivel foglalkozik?" és azt mondom, hogy az oktatásban dolgozom, látom, ahogy a vér kifut az arcukból, és azt gondolják: "Istenem, miért pont én? Az egyetlen szabad estémen." (Nevetés) De ha megkérdezem őket a saját oktatásukról, a falhoz szögeznek. Mert ez az egyik olyan dolog ami mélyen megérinti az embereket, igazam van? Mint a vallás, a pénz, meg a többi. Nekem fontos az oktatás, és azt gondolom, mindannyiunknak. Igen nagy közös érdekünk ez. részben mert az oktatásnak kellene egy olyan jövőbe juttatni bennünket, amit fel sem foghatunk. Ha belegondolnak, az idei elsősök 2065-ben mennek majd nyugdíjba. Senkinek sincs fogalma - mindazon szakértelem ellenére amit felvonult az elmúlt négy napban - hogyan néz majd ki a világ öt év múlva. És mégis, erre kéne tanítunk gyerekeket. Olyan megjósolhatatlan szerintem hogy ez elképesztő.

02:16

És a harmadik része ennek az, hogy mindazonáltal mind egyetértünk a gyerekek tényleg elképesztő képességén - az innovációra való képességén. Úgy értem Sirena tegnap este egy csoda volt, nem igaz? Csak nézni, hogy mire képes. Ő kivételes, de nem gondolom, hogy kivételezett a gyerekek összeségében. Itt egy elképesztően elszánt személlyel van dolgunk, aki megtalálta a tehetségét. A véleményem az, hogy minden gyereknek félelmetes tehetsége van. És mi eltékozoljuk, elég kegyetlenül. Így az oktatásról akarok beszélni és a kreativitásról akarok beszélni. Állítom, hogy a kreativitás ugyanolyan fontos az oktatásban, mint az írástudás, és azzal megegyező szinten kellene bánjunk is vele. (Taps). Köszönöm. Igazából ennyi volt. Köszönöm szépen. (Nevetés) Van még 15 percem. Nos, születtem... - nem. (Nevetés)

03:20

Nagyszerű történetet hallottam - imádom mesélni - egy kislányról, aki rajzórán volt. Hat évesen ült a hátsó sorban, rajzolt, és a tanár észrevette, hogy ez a kislány alig figyelt órán, de ezen a rajzórán annál inkább. Felkeltette ez a tanár érdeklődését, odament hozzá és megkérdezte: "Mit rajzolsz?" A kislány így felelt: "Lerajzolom Istent." Mire a tanár: "Dehát senki sem tudja hogy néz ki Isten." A kislány: "Egy perc múlva megtudják." (Nevetés)

03:55

A fiam négy éves volt Angliában - igazából mindenhol négy éves volt, hogy őszinte legyek. (Nevetés) Ha komolyan vesszük, bárhová is ment, abban az évben négy éves volt. Szerepelt a betlehemes játékban. Emlékeznek a történetre? Nagyon menő. Tényleg ütős sztori volt. Mel Gibson rendezte a folytatást. Lehet, hogy látták is: "Betlehem II." James József szerepét kapta, ami minket nagyon felvillanyozott. Az egyik főszerepnek gondoltuk. A nézőtér tele volt ügynökkökel, a pólójukon felirat: "József MAGA James Robinson!" (Nevetés) Meg se kellett szólalnia, de tudják van az a rész amikor a három királyok bejönnek. Hozzák az ajándékokat, és hoznak aranyat, tömjént és mirrhát. Tényleg így történt. Ott ültünk és gondolom egyszercsak elvesztették a fonalat, mert utána beszéltünk a fiúval, kérdeztük: "Minden rendben volt?" Azt mondta, "Persze, miért, valami baj volt?" Csak megcsúsztak, ennyi volt. Mindegy is, bejön a három fiú, négyévesek konyharuhával a fejükön, lerakják ezeket a dobozokat, és az első így szól: "Aranyat hozok néked." A második: "Mirrhát hozok néked." Mire a harmadik: "Töményet hoztam néked." (Nevetés)

05:14

Ezekben a dolgokban az a közös, hogy a gyerekek adnak egy esélyt. Ha nem, akkor próbálkoznak. Igazam van? Nem félnek a tévedéstől. Persze nem azt mondom, hogy tévedni annyi, mint kreatívnak lenni. Amit biztosan tudunk, ha nem vagyunk készen tévedni, sosem jövünk elő valami eredetivel. Ha nem vagyunk készen tévedni. És mire felnőtté válnak, a legtöbb gyerek elveszíti ezt a képességet. Már félnek tévedni. És mi így vezetünk cégeket, egyébként. Stigmatizáljuk a hibákat. És így működtetjük országos oktatási rendszereineket, ahol a hibák a legrosszabb dolgok, amiket elkövethetünk. Az eredmény pedig az, hogy ki-oktatjuk az embereket a kreatív képességeikből. Picasso egyszer azt mondta: minden gyerek művésznek születik. A probléma művésznek maradni, miközben felnövünk. Szenvedélyesen hiszem: nem felnövünk a kreativitáshoz, kinövünk belőle. Vagy inkább, ki-oktatnak belőle. Hát miért van ez így?

06:13

Stratford-on-Avon-ben éltem öt évvel ezelőttig. Aztán Stratfordból Los Angelesbe költöztem. Képzelhetik, milyen problémamentes átmenet volt. (Nevetés) Igazából, egy Snitterfield nevű helyen éltünk, Stratford-on kívül, ahol Shakespeare apja született. Eszükbe jutott valami? Nekem igen. Nem gondoltak még arra ugye, hogy Shakespeare-nek volt apja? Vagy igen? Mert nem gondolunk arra hogy Shakespeare egyszer gyerek volt, ugye? Shakespeare hétévesen? Sose gondoltam erre. Mondjuk, egyszer hét éves volt. Valaki angol óráján ült, nem igaz? Milyen idegesítő lehetett? (Nevetés) "Próbáld újra." Az apja aludni küldte, és azt mondta neki Shakespeare-nek: "Ágyba, most!" William Shakespeare-nek: "és tedd le azt a ceruzát, és ne beszélj így, mindenkit összezavarsz!" (Nevetés)

07:26

Mindegy is, Stratford-ból Los Angeles-be költöztünk, és csak egy pár szót mondanék az átmenetről, tényleg. A fiam nem akart jönni. Két gyerekem van. A fiam 21, a lányom 16. A fiam nem akart Los Angelesbe jönni. Imádta, de volt egy barátnője Angliában. Élete szerelme, Sarah. Egy hónapja ismerte. Tudják, a negyedik évforduló, hosszú idő ez, 16 évesen. Szóval, nagyon dühös volt a repülőn, azt mondta: "Sose találok még egy ilyen lányt, mint Sarah." Mi nagyon elégedettek voltunk ezzel, őszintén, mert Sarah volt az egyik fő ok, hogy elhagyjuk az országot. (Nevetés)

08:16

De valami megfog, amikor Amerikába költözünk és ha a világ körül utazunk: a Földön minden oktatási rendszerben ugyanaz a tárgyak hierarchiája. Mindegyikben. Mindegy, hogy hová megyünk. Azt gondolnánk, hogy máshogy van, de nem ám. A tetején a matematika és a nyelvek, aztán a bölcsészet, és alul a művészet. Mindenhol a Földön. És szinte minden rendszerben van a művészeten belül is egy hierarchia. A képzőművészet és a zene általában magasabb rangot kap, mint a színház és a tánc. És nincs olyan oktatási rendszer a bolygón, ami táncot tanít a gyerekeknek minden nap úgy, ahogy matematikát tanítunk. Miért? Miért ne? Azt gondolom, hogy ez igen fontos. Azt gondolom, hogy a matek fontos, de a tánc is. A gyerekek mindig táncolnak, ha engedik nekik, mind így teszünk. Mindenkinek van teste, nem? Lemaradtam egy meeting-ől? (Nevetés) Valójában az történik, hogy ahogy a gyerekek felnőnek, oktatni kezdjük őket fokozatosan a csípő fölött. És később a fejükre fókuszálunk. És kicsit az egyik oldalra.

09:13

Ha űrlényként ismerkednénk az oktatással, és azt kérdeznénk: "Mire jó a közoktatás?" Azt gondolom, arra jutnánk - ha a végeredményt nézzük, aki igazán sikeres ebben, aki mindent megtesz, amit tennie kell, aki minden piros pontot begyűjt, aki a győztes - azt gondolom, hogy a közoktatás egyetlen céljának látnánk a világon mindenhol az egyetemi professzorok előállítását. Nem igaz? Ők azok az emberek, akik a tetején jönnek ki. Én is egy voltak, én csak tudom. (Nevetés) És kedvelem az egyetemi professzorok, de tudják, nem kellene őket az emberi teljesítmény árvizi emlékművének tartanunk. Ők csak egy életforma, egy másik életforma. Igen kíváncsiak, és ezt feléjük érzett szeretet mondatja velem. Tapasztalatom szerint van valami érdekes ezekben a professzorokban - nem mindegyikben, de általában - a fejükben élnek. Ott élnek fenn, és kissé az egyik oldalon. Testetlenek, értik, szó szerint értem. Úgy tekintenek a testükre mint a fejük szállításának egy módjára, nem igaz? (Nevetés) Egy mód arrra, hogy a fejük meeting-re menjen. Ha igazi bizonyítékot akarnak a testenkívüliségre, menjenek el idős akadémikusok több napos konferenciájára és nézzenek be a diszkóba az utolsó este. (Nevetés) Ott majd meglátják: felnőtt férfiak és nők, kontroll nélkül vonaglanak, ritmustalanul, arra várva, hogy vége legyen, és hazamehessenek tanulmányt írni róla.

10:50

Az oktatási rendszerünk az akadémiai képesség ideájára alapoz. Oka van ennek. Az egész rendszert - mindenhol a világon - akkor találták fel amikor nem volt közoktatás, tényleg, a XIX. század előtt. Mind azért jött létre, hogy az ipari forradalom igényeit kiszolgálja. Így hát a hierarchia két ötletbe gyökerezik. Először, a munka szempontjából leghasznosabb témák a tetején vannak. Így vélhetően jóindulatúan elterelték gyerekként az iskolában azoktól a dolgoktól, amiket szeretett, azon az alapon, hogy soha nem kapna munkát, ha azt csinálná. Igazam van? Ne zenélj, nem leszel zenész; ne rajzolj, nem leszel művész. Jóindulatú tanács - mélységesen téves. Az egész világot elnyeli a forradalom. A második az akadémiai képesség, ami tényleg dominálni kezdte az intelligenciáról alkotott képünk, mert az egyetemek a saját képükre formálták a rendszert. Ha belegondolnak, a közoktatás egész rendszere a világ körül az egyetemi felvételi elnyújtott folyamata. És a következmény az, hogy sok igen tehetséges, brilliáns, kreatív ember azt gondolja, hogy nem az, mert a dolgot, amiben jók voltak, az iskolában nem értékelték, vagy akár stigmatizálták. Azt gondolom, nem engedhetjük, hogy ez így menjen tovább.

11:59

Az UNESCO szerint a következő 30 évben több ember szerez majd diplomát az oktatásban, mint a történelem kezdete óta. Több ember, és minden, amiről eddig beszéltünk, összeadódik - a technológia, és ahogy átalakítja a munkát, a demográfia és az elképesztő népességnövekedés. Hirtelen a diploma nem ér semmit. Nem igaz? Amikor én tanultam, ha diplomád volt, munkád is volt. Ha nem volt munkád, azért nem volt, nem akartad. És én nem akartam, de tényleg. (Nevetés) De most a diplomás gyerekek gyakran hazamennek videójátékokat játszani, mert ahová eddig elég volt a BA, most már MA kell, MA helyett meg PhD. Ez az akadémiai infláció folyamata. És azt mutatja, hogy az oktatás teljes struktúrája mozog a lábunk alatt. Radikálisan újra kell gondolnunk az intelligenciáról alkotott nézeteinket.

12:47

Három dolgot tudunk az intelligenciáról. Egy: szerteágazó. Mindenféle módon gondolkodunk a világról ahogy tapasztaljuk. Gondolkodunk vizuálisan, hangban, kinesztetikusan. Absztrakt módon gondolkodunk, mozgásban gondolkodunk. Kettő: az intelligencia dinamikus. Ha az emberi agy interakcióit szemléljük, ahogy hallottuk tegnap számos előadásban, az intelligencia csodálatosan interaktív. Az agy nincs rekeszekre osztva. Igazából a kreativitás - ahogy én definiálom, mint a folyamat amelynek során értékes eredeti ötleteink támadnak - inkább többé, mint kevésbé különböző diszciplínák interakciójából, nézőpontjaiból táplálkozik.

13:24

Az agy szándékosan - egyébként van egy idegfonat, amely összekapcsolja a két agyféltekét, amit corpus callosum-nak hívnak. Nőknél vastagabb. Helen tegnapi előadására reagálva azt gondolom talán ezért jobbak a nők a párhuzamos feladatokban. Mert tényleg jobbak, nem? Egy szekérderék kutatás van erről, de tapasztalatból is tudom. Ha a feleségem otthon vacsorát főz - ami nem sűrűn van, hála Istennek. (Nevetés) De tudják, főz - tényleg, van, amit jól főz - szóval, ha főz, akkor közben telefonál, beszél a gyerekekhez, festi a menyezetet, amott meg szívműtétet végez valakin. Ha én főzök, az ajtó csukva, a gyerekek az utcán, a telefon félrerakva, ha bejön a feleségem, ideges leszek. Mondon neki: "Terry, kérlek, épp egy tükörtojást sütnék, nem hagynál békén?" (Nevetés.) Tényleg, ismerik a régi filozófikus dumát, ha egy fa kidől az erdőben, és senki sem hallja, akkor tényleg megtörtént? Emlékeznek erre a klasszikusra? Nemrég láttam egy klassz pólót, ez állt rajta: "Ha egy férfi kimondja, amit gondol az erdőben, és egy nő sem hallja, akkor sincs igaza?" (Nevetés)

14:43

És a harmadik dolog az intelligenciával kapcsolatban az, hogy különböző. Egy új könyvet írok most a címe "Megvilágosodás." Egy interjúsorozatra épül arról, hogyan fedezték fel emberek a tehetségüket. Elképesztő, hogyan jutnak el ide. Konkrétan egy beszélgetés indított el, amit egy csodálatos nővel folytattam, akiről sokan talán sosem hallottak, Gillian Lynne-nek hívják, hallottak róla? Páran. Koreográfus és mindenki ismeri a munkáját. Ő csinálta a "Macskák"-at meg "Az operaház fantomjá"-t. Csodálatos nő. Az Angol Királyi Balett boardjában voltam, mint látják. Mindegy is, Gillian és én együtt ebédeltünk, és megkérdeztem, "Gillian, hogyan lettél táncos?" Mire azt mondta, érdekes volt, mert az iskolában teljesen reménytelen volt. És az iskola a harmincas években írt a szüleinek, hogy "Azt gondoljuk, Gillian-nek tanulási rendellenessége van." Nem tudott figyelni, izgett-mozgott. Most azt mondanák, hiperaktív. Ugye? De ez a harmincas években volt és a hiperaktivitást még nem találták fel. Még nem volt hozzáférhető állapot. (Nevetés) Az emberek nem tudták, hogy ilyenjük is lehetne.

15:42

No mindegy, elment egy specialistához, egy ilyen tölgyborítású szobába. Ott volt az anyjával, bevezették, és leültették egy székre a sarokban, és húsz percig a kezén ült, amíg az orvos az anyjával Gillian iskolai problémáiról beszélt. És a végén - mert zavart másokat, mindig késett a leckéjével, meg ilyenek, nyolcévesforma gyerkőc - a végén az orvos leült Gillian mellé, és azt mondta, "Gillian, ezt mind meghallgattam most a mamádtól, most külön szeretnék vele beszélni." "Várj itt, visszajövünk, nem tart majd soká." és kimentek, otthagyták. De ahogy elhagyták a szobát, az orvos bekapcsolta a rádiót, ami az íróasztalon volt. Aztán kimentek, és az orvos így szólt az anyához: "Csak figyeljen." És abban a percben, ahogy kiléptek, Gillian már talpon volt, és a zenére mozgott. Egy pár percig nézték, majd az orvos az anyához fordult: "Mrs. Lynne, Gillian nem beteg, hanem táncos. Vigye el egy tánciskolába."

16:42

Mire én: "És mi történt?" "Elvitt. El nem tudom mondani, milyen gyönyörű volt. Bementünk egy szobába, és tele volt olyan emberekkel, mint én, akik nem tudnak nyugton ülni. Emberekkel, akik mozogva gondolkodnak." Mozogniuk kell a gondolkodáshoz. Baletteztek, dzsiggeltek, jazzre táncoltak, volt modern, volt kortárs. Végül felvételizett a Brit Királyi Balett Iskolába, szólótáncos lett, csodálatos karrierje a Királyi Balettnél. Később lediplomázott a Királyi Balett Iskolában és saját céget alapított, a Gillian Lynne Dance Company-t, találkozott Andrew Lloyd Weber-rel. Gillian produkciói minden idők legsikeresebb zenés előadásai közé tartoznak, millióknak okozott örömöt, és most multimilliomos. Valaki más gyógyszereket írt volna fel neki, és azt mondta volna neki, hogy nyugodjon le.

17:30

Hát én azt gondolom -- (Taps) hogy ez erre fut ki: Al Gore pár napja az ökológiáról beszélt, és a Rachel Carson által indított forradalomról. Azt hiszem, hogy az egyetlen reményünk a jövőre egy új emberi ökológiai felfogás elfogadása, amelyben elkezdjük újraalkotni koncepciónkat az emberi képesség gazdagságáról. Oktatási rendszerünk úgy bányászta eddig elménket mint egy külszíni fejtés: egy bizonyos nyersanyagért. A jövőben ez nem lesz elég. Újra kell gondolnunk az alapvető elveket gyermekeink oktatásával kapcsolatban. Jonas Salk csodálatos mondása volt: "Ha minden rovar eltűnne a föld színéről, 50 éven belül minden élet elpusztulna a Földön. Ha minden ember eltűnne a föld színéről, 50 éven belül minden életforma felvirágozna." És igaza van.

18:24

A TED az emberi képzelet ajándékát ünnepli. Óvatosnak kell lennünk, hogy ezt az ajándékot bölcsen használjuk, és elkerüljünk olyan szcenáriókat amelyekről itt beszéltünk. És az egyetlen út az, ha kreatív képességeinket úgy látjuk majd teljes gazdagságukban, ahogy vannak, gyermekeinket pedig minden reményükkel. Feladatunk az, hogy teljes lényüket oktassuk, hogy szembenézhessenek e jövővel.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ELHUNYT KEN ROBINSON, AKI AZT HIRDETTE, HOGY AZ ISKOLA MEGÖLI A KREATIVITÁST

QUBIT
Szerző: GALAMBOS ATTILA
2020.08.25.

Augusztus 21-én, 70 éves korában elhunyt Sir Ken Robinson oktatáskutató. Robinson munkássága a hazai közönség számára sem ismeretlen, hiszen több könyve is megjelent magyarul, TED-előadásai magyar feliratot kaptak, és a Budapest School is az ő gondolataival hirdeti magát. 

Robinson 1950-ben született Liverpoolban. Tevékenykedett oktatási tanácsadóként kormányzati, nonprofit és neveléssel foglalkozó intézményeknél. 1985 és 1989 között a Tudomány az iskolákban nevű walesi és angliai projekt menedzsere volt, 1989 és 2001 között pedig a tudományok oktatásának professzora a Warwicki Egyetemen. 2003-ban lovaggá ütötték a tudomány érdekében végzett szolgálataiért. 

Az iskola megöli a kreativitást

Robinson azok közé az „iskolaszkeptikus” gondolkodók közé tartozott, akik szerint az iskola mint intézmény elavult, nem a 21. századi problémákra reagál, és nem azokra készíti fel a tanulókat. Ahogy a Kreatív iskolák című könyvének bevezetőjében írja: „A hagyományos iskolák bizonyos vonásainak nem sok közük van a tanuláshoz, sőt kifejezetten akadályozzák azt. A forradalom, amelyre szükségünk van, azt jelenti, hogy újra kell gondolnunk az iskolák működését, sőt újra kell definiálnunk az iskola fogalmát. Emellett azt is jelenti, hogy bíznunk kell abban, hogy másfajta történet is szólhat az oktatásról.” Ilyen iskolaszkeptikus gondolkodó még például Sugata Mitra vagy éppen Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője...

ITT OLVASHATÓ

„A FELKENT PROGRESSZÍV FÉLISTENEK, ALFÖLDI RÓBERTTŐL KARÁCSONY GERGELYIG EGY ÖNGYŰLÖLŐ CIGÁNYT AJNÁROZNAK”

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2020.08.24.

- Márton Joci radikális roma polgárjogi és LMBTQ aktivista. 

- Az identitáspolitika egyik legérdekesebb hazai képviselője.

- Több más roma fiatal értelmiségivel együtt Ame Panzh néven készít műsort a Facebookra, ahol szokatlanul kritikus, kemény hangon beszélnek a kisebbségek helyzetéről és a többség előítéleteiről és felelősségéről.

- A nagyobb nyilvánosságba Gulyás Márton aktivistával folytatott vitájával került be, ahol a J.K. Rowling-botrányban a transzneműek védelmére kelt.

Bogdán László halála nagyon sokakat megrendített, ikonikus figura volt, te mit gondoltál róla?

Nem akarom a romáktól elvenni ezt a példaképet, de megmondom őszintén, számomra az ő szerepe és karaktere nagyon visszás. Őt valójában a többség jelölte ki roma hősnek, a többségi média szerepeltette folyton és tulajdonképpen mindig hozzájuk is beszélt.

Ő egy olyan habitusú hős, amilyen ma a roma társadalom: egyezkedő, a többségiek nyelve alá beszélő. Nem lehet bátor, radikális hőse a romáknak, ha mi sem vagyunk azok.

Vannak még roma példaképek Magyarországon?

Olyan, akit egy ország imádott, mint a Bogdán László, nincs. Pont azért, mert olyan tiszta volt, olyan manír nélküli, amilyen nincs másik. Én is egy modoros ember vagyok. Velem sem tudnak azonosulni az emberek. Nekem van példaképem, például a Setét Jenő, de ő nehéz eset, mert nem megalkuvó, nem akarja, hogy simogassa a fejét a többségi progresszív elit.

Van egy műsorotok, Ame Panzh (Mi öten), amiben kizárólag roma értelmiségiek fogalmazzák meg kritikáikat. Ez hogy jött?

Amikor volt a Deák téri késelés, akkor volt egy megemlékezésbe bújtatott cigányellenes tüntetés. Két roma embert szólított meg a mainstream média a témában, az egyik az elhunyt Bogdán László volt, a másik Forgács István, aki egy coon (Amerikában azokra a feketékre használják, akik meg akarnak felelni a többségi társadalomnak, nem vesznek tudomást a hátrányos megkülönböztetésről). De van egy kis progresszív roma mag, akiknek a hangja nem hallatszik. Nem félünk azt mondani, hogy radikálisak vagyunk, elégedetlenek vagyunk, dühösek vagyunk. Mi nem szeretnénk elnézést kérni, még akkor sem, ha cigány volt az elkövető. Mert az égvilágon semmi közöm nincs hozzá. Ráadásul nem roma volt az elkövető, ettől függetlenül roma megmondóemberek bocsánatot kértek. Ez volt, ami elindította a Ame Panzh-t...

ITT OLVASHATÓ

A NER-FOCIT IDÉZI VIDNYÁNSZKY NEMZETI SZÍNHÁZA: HIÁBA KIUGRÓ AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS, NEM JÖN A NÉZŐ

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2020.08.25.

A Nemzeti Színház adatai akkor festenek igazán rosszul, ha más fővárosi színházakkal vetjük össze őket. A nagyszínpad nézőinek csak 56 százaléka fizet a jegyért, de más miatt is szokatlan, amit a Vidnyánszky Attila vezette teátrum számai mutatnak.

Egy ideje elérhető a Nemzeti Színház honlapján az intézmény 2019-es évére vonatkozó pénzügyi beszámoló, amelyet április végén írt alá Vidnyánszky Attila igazgató. A dokumentum azért érdekes, mert olyan számok és adatok szerepelnek benne, amelyek meglehetősen sötét képet festenek a kormány első számú színházi felelősének, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány frissen kinevezett kuratóriumi elnökének intézményvezetői eredményességéről.

Nem művészeti teljesítményről, csak számokról lesz szó a következőkben. Ezeket vetjük össze több fővárosi színházéval, köztük olyanéval is, amelynek vezetője bizonyosan nem vádolható „balliberális elhajlással.” Ezt azért tartjuk fontosnak már most megemlíteni, hogy jelezzük: az, hogy valaki tud-e Budapesten jó, vagy tűrhető számokat produkálni színházvezetőként, nem annak függvénye, hogy az illető jobb- vagy baloldali. Dörner György színházát – ahogy a többi, alább szereplő teátrumot – nem értékeljük esztétikailag, azt viszont állíthatjuk róla, hogy bár hatalmas vita mellett nevezte ki Tarlós István főpolgármester Dörnert még 2011-ben az Újszínház élére, mára a műsorpolitikával, színpadi stílusával úgy tűnik, nagyjából megtalálta közönségét. Ez még akkor is így van, ha jelentősen több állami támogatás jut egy nézőre itt, mint más fővárosi fenntartású színházban. Ahogy Kálomista Gábor Thália Színháza a fővárosi társai közül a Katona József Színház számaival mutat hasonlóságot – ezt is élet- és működésképes projektnek tarthatjuk –, itt sem az a döntő tehát, hogy az intézményvezető milyen politikai nézeteket vall...

ITT OLVASHATÓ

A PUSZTÍTÓ DIZÁJNERDROG CSAK EGY ÚJABB GONDOT JELENT AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB NYOMORNEGYEDÉBEN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: KOVÁCS PANKA
2020.08.25.

A szokásosnál is életveszélyesebb dizájnerdrog áldozatainak majdnem fele kötődik Miskolc szegregátumaihoz. Az ember azt hinné, látványos hatással van a környékre egy tragikus haláleset, de nem: Lyukóvölgyben ezek éppúgy részei a hétköznapi életnek, mint a járhatatlan földutak és a szeméttel fűtött házak.

A bika névre hallgató dizájnerdrognak jelenleg tizenegy ismert halálos áldozata van, de sokkal durvább a szám, ha azt nézzük: a halálos áldozatok közül öten is miskolciak, akik vagy a híres/hírhedt számozott utcákhoz, vagy az ország legnagyobb nyomortelepéhez, Lyukóvölgyhöz köthetők. Egy 23 éves férfi például a Miskolc-Lyukóvölgy buszon lett rosszul a varázsdohányként árult szertől, a mentők pedig már nem tudták megmenteni.

Azt gondolhatnánk, szemmel látható változásokat hozott Lyukóvölgy életébe a “szokásos” dizájnerdrogoknál is veszélyesebb bika, azonban a különböző dizájnerdrogok valójában már évek óta a környék életének szerves részei ugyanúgy, mint a magukba roskadt, vagy rosszabb esetben eszüket vesztve tomboló emberek - ez pedig összességében csak egy probléma a legalább tizenöt ugyanilyen súlyúból...

ITT OLVASHATÓ

A TERVEZETT ÖSSZEG TÖREDÉKE MENT BÉRTÁMOGATÁSRA, NINCS MÉG EGY ILYEN SZŰKMARKÚ ORSZÁG

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.08.25.

Nem fukarkodott az ígéretekkel a kormány a koronavírus-járvány kezdetén, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) április eleji közleménye szerint 1200 milliárd forinttal támogatják a munkahelyek megtartását és újak teremtését idén. A qubit.hu által májusban megszerzett minisztériumi prezentációból az is kiderült, hogy kifejezetten az előbbi célra 220 milliárdot szántak.

Erre a kormány két támogatási formát alakított ki:

- Csökkentett munkaidős munkahelyvédelmi bértámogatás – ez a német kurzarbeit megfelelője, de a szabályai nagyon bonyolultak és korlátozók: csak 3 hónapig jár, a 15-75 százalékos munkaidő-kiesés 70 százalékát fizeti az állam, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális támogatás 112 ezer forint, ez havi 322 ezer forintos bruttó esetén járhat.

- Kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatása – bármely kutató fizetésének jelentős részét átvállalja a kormány, ha érintette a járvány, függetlenül attól, hogy visszaesett-e a bevétel és/vagy a munkaidő. 670 ezer forintos havi bruttó fizetés mellett lehet elérni a havi 319 ezer forintos maximális támogatást, a kormány a kutatói bérek felét vállalata át maximum három hónapra.

A sokféle korlátozás miatt elég vegyes volt ezeknek a támogatásoknak a fogadtatása (különösen az enyhítések előtt), ezek utána megnéztük, hogyan teljesítettek a gyakorlatban az elmúlt hónapok adatai alapján. Összegyűjteni a jóváhagyott kérelmek adatait tudtuk – ez nem egyezik meg az eddigi kifizetésekkel, az első program esetében három hónap alatt, a másodiknál év végéig fizetik ki az említett összegeket...

ITT OLVASHATÓ

VOLT EGYSZER EGY VADKELET - VÁROS AZ AKKUMULÁTORGYÁR ÁRNYÉKÁBAN

168 ÓRA
Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2020.08.21.

Gödtől még áprilisban elvette az állam a Samsung-gyárat, és most törvényesen működő önkormányzata sincs. Mint ismert: az LMP-s és DK-s alpolgármesterek, valamint a momentumos polgármester között odáig fajult el a vita, hogy a megválasztott városvezetőt augusztus eleje óta már másodszor is felfüggesztették. Göd bevételeinek nagy része elveszett, és most törvényes polgármestere sincs. A kettő között akár összefüggés is lehet.

– Ez magánterület! – indul meg felénk három tagbaszakadt, fekete szájmaszkos őr. Pedig a sorompó külső felén, az úton állunk.

– Nem, ez közterület – korrigál velem együtt a munkás is, akivel beszélgetek. De az őrök nem jogi eszmecserére jöttek. A gödi Samsung-gyár, úgy tűnik, város a városban.

Szigorúan őrzött, titkos város.

– Azt mondják, azért jó, hogy bővül a gyár, mert így lesz még több magyar munkahely – folytatja beszélgetőtársam. – Hát ez nincs így. Vannak itt ukránok és nagyon sok dél-koreai. Ők folyamatosan érkeznek. Még a légtérzár idején is jöttek.

Szavait a hivatalos adatok is alátámasztják: a gyárban dolgozóknak csak 52 százaléka magyar.

– Befejezzük, és már megyünk is – mondom az őrnek én, az amúgy jogkövető állampolgár, akit most épp rajtakaptak, hogy a gyár melletti úton beszélget.

– Most menjenek!

Azt még mondjuk megvárják, amíg kollégám a felszólításukra kitörli a gyárról – igen, az épületről – készült képeket. Átkullogunk Samsung-város túlsó végébe, az idilli kertvárosi házak közé – már az idilliből leszámítva azt, hogy az utcában a házak bejárata a gyár kétméteres betonkerítésére néz.

Ide már nem érnek el a maszkos őrök, legalábbis gyalog nem. Errefelé amerikai izomautóban járőröznek. Egyikük a CB-rádiójához kap. Nem vagyok üldözési mániás, de feltűnik, hogy épp akkor, amikor újabb munkásokat szólítok meg.

A munkások egykedvűek, a mai műszaknak is vége, „ebből élünk, ebből tartjuk el a családot”, vetik oda menet közben. Nem gödiek, de ettől még nem mondhatni, hogy könnyen beszélnek. Az akkumulátorgyár mindenkire veszélyes lehet, ha nem tartják be a szigorú biztonsági és egészségvédelmi előírásokat. Állítólag a dél-koreai gyárban sok munkás leukémiás lett. A dolgozók aggódnak, biztosítékokat szeretnének, hogy az itthoni vezetés jobban vigyáz majd rájuk...

ITT OLVASHATÓ