TRIANON - MUSZÁJ CSALNI?

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2020.08.21.

Augusztus 14-én megjelent egy cikk a konzervatív jobboldali Válasz Online oldalán, amiből kiderült, hogy a most, augusztus 20-án avatott Nemzeti Összetartozás Emlékhelye egy nagy történelemhamisítás.

Az történt, hogy a falba vésett helységneveket az 1913-ban megjelent, A magyar Szent Korona Országainak Helységnévtárából vették. Igen ám, de egy monarchiabeli helységnévtárban százával szerepeltek olyan községek, amelyeknek se addig, se azután egy fia magyar lakosa nem volt, és soha nem volt magyar neve – egészen 1913-ig.

Az 1913-as helységnévtár megjelenését megelőző tíz évben a – magyarosítás, a magyar kultúrfölény kidomborítása és az asszimiláció gyorsítása szándékával – a helységnevek körülbelül ötven százalékát megváltoztatták. Pont úgy, ahogy 1920 után az utódállamokban Kolozsvárból Clujt, Pozsonyból Bratislavát, Marosvásárhelyből Turgu Murest csináltak. 1913-ban volt olyan név, amit „lefordítottak” magyarra, és volt olyan, amelynek kitaláltak valami újat. Így kaptak magyar nevet magyarok soha nem lakta falvak.

A szerző bőségesen hoz példákat is. Példák a fordításra: Hradecből Váracska lett, Mühlenbachból Malompatak, Valea-Lungából Hosszúvölgy. Volt, amikor csak a hangzás emlékeztetett az eredeti névre: így lett Kotyikletből Kótliget vagy Kolcskóból Kalács. És volt, amikor csak egyszerűen eltörölték a régi nevet, és kapott egy vadonatújat: így lett például Buhonicéből Apátszentmihály. Ezeket a településeket eredeti nevükön ezeket nehéz lett volna a magyarok trianoni veszteségeihez sorolni.

Kínos ez az egész, mert most már nem csak egy porosodó nyomtatvány lapjain él, hanem gránitba van faragva...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT ÉPP MOST LETT ELEGÜK LUKASENKÁBÓL? – EXKLUZÍV INTERJÚK BELARUSZ ELLENZÉKIEKKEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.08.21.

A világ egyik legjámborabb nemzete 26 év után elégelte meg, hogy teljesen hülyének nézzék. Belaruszban Aljakszandr Lukasenka legfrissebb választási csalása már akkora volt, hogy egy ország vonult az utcára ellene, és még abban sem lehet biztos, hogy az augusztus 9-i elnökválasztás előtt a belarusz belügyekbe való beavatkozással megvádolt Oroszország a hóna alá nyúl. Helyzetképünk után villáminterjút olvashatnak Lukasenka 2015-ös kihívójával és az ország egyik legismertebb politikai kommentátorával. Arról, hogy miért most lett elegük az embereknek, és hogy mi következhet ebből.

„Hogy miért tud Lukasenka 1994 óta diktátorkodni? 2010-ben, amikor a választási csalások ellen tüntettek ellene Minszkben, a tömeg annyira békés volt, hogy még a piros lámpáknál is megállt.” Pár éve hallottam ezt az anekdotát annak szemléltetésére, mennyire távol áll a belarusz emberektől a forradalmárkodás. Múlt heti, választási utáni elemzésünk is erre a vonásukra alapozott; arra tehát, amivel az ismert magyar politikai állócsillag 2006 őszén elintézte az ellene utcára vonult magyarokat: „Lehet tüntetni (…), előbb-utóbb megunják, hazamennek.” Így hangzott ugyanez szerdán, lukasenkásan: „Nem szabad, hogy több zavargás legyen Minszkben. Az emberek fáradtak, békét és nyugalmat szeretnének.”...

ITT OLVASHATÓ

„FÜTTYRE INDÍTHATÓ, FEGYELMEZETT SZOLGAHADAT KÉPEZÜNK” – EXKLUZÍV INTERJÚ VEKERDY TAMÁSSAL ÉS FIÁVAL, DÁNIELLEL

WMN.HU
Szerző: GYÁRFÁS DORLA
2020.08.21.

Amikor ez az interjú készült, még nem lehetett tudni, hogy az utolsó pillanatok egyike, amikor egy mindentudó bölcs megoszthatja a gondolatait, az élettapasztalatát. Lehetett rajta látni, persze, hogy súlyos betegségből lábazodik, de a remény eltakarta előlünk a valóságot. Nagyobb volt az öröm, hogy most az egyszer a fiával állt a nyilvánosság elé, aki a maga visszahúzódó, szerény stílusában hasonló humanizmust és gyerekkörpontúságot képviselt. Felejthetetlen beszélgetés volt, amit egy évvel később sem árt felidézni. Gyárfás Dorka interjúja...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN JUTOTT EL A TELJES ÖSSZEOMLÁSIG A BARCELONA?

AZONNALI.HU
Szerző: KÖMLŐDI FERENC
2020.08.21.

„Messi és a haverokká” fakult a pár éve még világverő gárda, vicinálisként pöfögő, 30 feletti kocogó öregfiúkkal, káros és kóros játékosuralommal, tekintélyelvűséggel. Örültem a Bayern München elleni 2-8-nak: csak így jöhetnek drasztikus változások...

ITT OLVASHATÓ

A KATOLIKUS EGYHÁZ LEGFELSŐBB VEZETÉSÉBEN NÉHÁNYAN A NER KOTTÁJÁBÓL JÁTSZANAK

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.08.21.

„Amit írtam, az igaz! A katolikus egyház vezetése erőszakkal hallgattatta el az Index mellett, pontosabban a sajtószabadságért kiálló Hodász atyát” – nyilatkozta portálunknak a KDNP-ből kiugrott politikus. Lukácsi Katalin szerint, felháborító, hogy a miniszterelnökségtől is érkezik politikai nyomásgyakorlás. A mai hatalom ugyanis mindent uralni akar, az egyházat saját bázisának tekinti, ezért szoros ölelésben tartja. De tudni kell, hogy az állam és az egyház házassága nem szabadon született meg, vagyis az egyház kényszerházasságban szenved a hatalom mellett. Lukácsi szerint, a mai kormánypolitika minden, csak nem keresztényi.

– Ha nem hozza nyilvánosságra egy szelfiben, hogy Hodász András részt vett az Index bezúzása elleni tüntetésen, akkor őt talán nem tiltják le. Nincs lelkiismeret furdalása?

– A legborzasztóbb, hogy nem azért háborodtak fel sokan, mert szóvá tettem Hodász atya politikai nyomásra történt elhallgattatását. Nyilván ezt nehéz is bizonyítani, de aki nyitott szemmel és füllel jár a mai közéletben, az el tudja dönteni, hogy valóban született-e politikai nyomás, vagy Hodász András passzióból szüntette meg a Papifrankó adását...

ITT OLVASHATÓ

ÁLLAMI KITÜNTETÉST KAPOTT A TÖRTÉNÉSZ, AKI SZERINT A ZSIDÓK KIVERTÉK A MAGYAROKAT A VAGYONUKBÓL

444.HU
Szerző: haszanz
2020.08.19.

Idén is kapott állami kitüntetést olyan figura, aki nem kaphatott volna, ha a kormány valóban komolyan veszi a saját maga általa meghirdetett zéró toleranciát az antiszemitizmussal szemben.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg augusztus 20-i alkalmából a 71 éves Raffay Ernő történész a Magyarságkutató Intézet munkatársa, a Trianon Kutató Intézet Közhasznú Alapítvány egyik alapítója. Volt az Antall-kormány honvédelmi államtitkára is, azóta sem tudta feldolgozni, hogy nem sikerült revíziót elérni Erdélyben és a Kárpátalján.

Raffay több „előadása” is olyan volt az elmúlt években, mintha a Numerus clausus melletti korabeli konzultációs fórumot tartott volna, aktualizálva a jelenlegi migránsellenes propagandával. Ez itt például egy 2015 novemberi, tetszés szerint bele lehet tekerni, szinte biztosan a migráns zsidókról lesz szó. Esetleg a románokról vagy a szlovákokról...

ITT OLVASHATÓ

ISKOLAKEZDÉS SZEPTEMBERBEN: NEHÉZ ÉV VÁR A TANÁROKRA ÉS A DIÁKOKRA

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.08.21.

Az elmúlt napokban egyértelművé vált, hogy a kormány rendes, osztálytermi tanítással tervez, egyelőre nem látják indokoltnak a digitális oktatást, de minden iskolának fel kell készülnie egy lehetséges átállásra. Az idei tanév sok kihívást tartogat diákok és pedagógusok számára egyaránt: hogyan tegyenek eleget az Emberi Erőforrások Minisztériuma által küldött járványügyi intézkedési protokollnak az oktatási intézmények? Hogyan tudnak felkészülni a tanárok a tantermi munka mellett az esetleges digitális oktatásra? Mi a helyzet a gyerekekkel, mennyire volt hatékony előző félévben a távoktatás? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Augusztus második felében egyértelművé vált, a 2020/2021-es tanév hagyományos, osztálytermi oktatással indul, ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a közoktatási intézmények vezetőinek küldött, 2020/21-es tanévben alkalmazandó eljárásrend szerint minden iskolának fel kell készülnie egy lehetséges átállásra. Erre saját protokollt kell kialakítaniuk, amihez az Oktatási Hivatal módszertani ajánlást ad.

A távoktatás lehetősége tehát benne van a levegőben, amire a tanároknak (és a szülőknek is) fel kell készülni. Az előző félévben a járványhelyzet miatt március 16-a, hétfőtől digitálisan folyt az oktatás -úgy, ahogy. Nagy Erzsébet, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) országos választmányi tagja a Portfolio-nak azt mondta, alig volt köze az oktatásirányításnak a digitális munkarend megszervezéséhez, az a pedagógusok és szülők összefogásának eredménye volt...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB NARANCS - LAPAJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MaNcs
2020.08.20.

Soros 90 - Interjú
„A jövő foglalkoztat”
Soros György

Kilencvenedik születésnapja alkalmából kerestük meg a magyar származású üzletembert, filantrópot, hogy alapítványainak helyzetéről, a CEU elüldözéséről, az Európai Unióról és Magyarországról alkotott véleményéről érdeklődjünk. Írásban, magyarul válaszolt kérdéseinkre.

VÉLEMÉNY

Lannert Judit
Levetni az egyenruhát

Iskola járvány idején és után

A szeptember közeledtével egyre inkább élesedik a kérdés világszerte: vajon hogyan indul vagy folytatódik az oktatás? Digitálisan, hagyományosan vagy valamilyen köztes formában? Érvek és ellenérvek sorolhatók mindegyik megoldás mellett a gazdaság, az egészségügy, az oktatás és a jóllét szempontjából.

Szécsi Noémi: Nem és nem

Cécile és a vérvesztett férfiak

A kultúrharc sokadik nyarán a napi hírek között tallózva olykor úgy érzem magam, mint Mindszenty bíboros az amerikai követségen: felmértem, hogy pillanatnyilag nem tudok kijutni, így hosszabb tartózkodásra rendezkedem be.

A szerk.
Kis NER-esek

A Mi Hazánk Mozgalmat hivatalosan a Jobbik felpuhulása ellenében hozták létre a 2018-as választások után, de már a „zászlóbontás” után nyilvánvalóvá vált, hogy ugyanazt a nótát fújják, mint a Fidesz, csak bohócruhában.

A szerk.
Ideig-óráig

Az augusztus 9-i, pofátlanul elcsalt belarusz elnökválasztás óta folyamatosak a tüntetések Minszkben és szerte az országban, a legkisebb faluig.

A szerk.
Papszáj

Elhallgatott hát Hodász atya is, legalábbis az Instán meg a YouTube-on.

POLITIKA

Kamala Harris demokrata alelnökjelölt pályaképe
A jövő választása

„Biztonságos választásként” értékelték az elemzők azt, hogy Kamala Harris kaliforniai demokrata szenátort kérte fel Joe Biden az alelnökjelöltségre. Harris első női (és első fekete) alelnökként kétségkívül történelmet írhat, ám lehet, hogy ennél is komolyabbak a szándékai.

Bretter Zoltán
Nyílt, zárt, SorosSoros 90

„Hinni akarunk, hinnünk kell, az emberiségnek hitre van szüksége. Olyan hitre, amely hegyeket mozgat, mert azt az illúziót kelti, hogy a hegyeket el lehet mozdítani. Az illúzió vélhetőleg az élet egyetlen realitása.

Interjú
„Megértették, hogy ők vannak többségben”

Haraszti Miklós a belarusz helyzetről

Belarusz valójában nem Európa utolsó diktatúrája, hanem a Szovjetunió összeomlását követő első – mondja Haraszti Miklós, az ENSZ korábbi Belarusz-ügyi rapportőre, akit a tüntetések okairól és lehetséges hatásairól kérdeztünk.

Milyen ellenzéki együttműködés várható 2022-ben?
A nulladik lépés

Az ellenzéki pártok vezetői megállapodtak, hogy közös jelöltekkel és közös programmal indulnak a 2022-es országgyűlési választásokon. A következő hónapokban számos politikai és technikai kérdést kell még rendezni.

KULTÚRA

tévésmaci
Eresz alatt fecskefészek

Rádió
Magos labda

Tamás Gáspár Miklós és Majka a Klubrádióban

Pestiesen szólva ezt nem láttuk jönni, pedig valószínűleg láthattuk volna, sőt, kellett is volna látnunk. Végül is a Világtalálkozó című műsor erről szól, ahogy az a leírásában is ott áll feketén-fehéren: „A Világtalálkozóban két teljesen eltérő habitusú és értékrendű közismert embert ültet egy asztalhoz (a műsorvezető – K.

mi a kotta?
Cégéres hízelgők
Lemez
Hippikiller: Deleted Pictures

Lemez
Joshua Redman – Brad Mehldau – Christian Mc­Bride – Brian Blade: Round Again
Lemez
Grigory Sokolov: Beethoven, Brahms, Mozart

Lemez
Gép, test, lélek

Gábor Lázár: Source

Az izgalmas hangzásokban és kétségbevonhatatlan tehetségekben egyaránt bővelkedő magyar elektronikus zenei színtérről többen is eljutottak a műfaj legfelsőbb szintjeire, közéjük tartozik Lázár Gábor is, akit egyebek közt a pécsi egyetemen folytatott elektronikus zenei, illetve médiaművészeti tanulmányai inspiráltak.

rés a présen
„Minél rosszabb, annál jobb”

Fodor Tamás színész

ŐSZMŰVÉSZET - Színház
Diabolikus derű

Rejtő–Budapest Bár: A tizennégy karátos autó

„Gorcsev Iván, Vanek úr és Vendier őrmester legendáriumából igazi, varázslatos összművészeti élmény” – áll a TRIP és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös bemutatójának netes színlapján a nagyralátó fordulat, amely vészcsengőként hangzik a verzátus színházlátogató számára, s még csak nem is a négyszögletes fogazatú altiszt nevének elgépelése miatt.

ŐSZMŰVÉSZET - Interjú
„A gonosz banalitása”

Perovics Zoltán rendező, díszlettervező

Társulatának, az általa is alapított szegedi Metanoia Artopédiának a története összefonódik az idén 30 éves Thealter színházi fesztiváléval. A színpadon különleges mikrovilágokat teremt, előadásainak témája három évtizede az emberi törékenység és nagyság.

Könyv
Magali Le Huche: Pepe az operában

Kiállítás
Posztszovjet – Szilágyi Lenke fotói 1990–2002

ŐZMŰVÉSZET - Kiállítás
Több tündöklést!

Ragyogj! – Divat és csillogás

Rövid, lényegre törő, ám mégiscsak sejtelmes felszólítás csábít a Kiscelli Múzeum templomterébe: Ragyogj! Egy ilyen felütés után azt várja a látogató, hogy nyűgözzék le.

ŐSZMŰVÉSZET - Kiállítás
Nyuszik, békák, mókusok

Dürer kora – Német rajzok és grafikák a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

A Szépművészeti Múzeum hatalmas grafikai gyűjteményében csak a korai német rajzok mint­egy 9 ezer lapot tesznek ki; a mostani tárlaton főként az 1870-ben megvásárolt Esterházy-gyűjteményből származó grafikák szerepelnek.

ŐSZMŰVÉSZET - Interjú
„Partizánok voltunk”

Szilágyi Lenke fotóművész

Sztálin, Gagarin és Gorbacsov portréi a falon, előttük abház bácsika, mellkasán temérdek kitüntetés. Kutyák szédelegnek a moszkvai utcán, hajó vonul különös társasággal a Volgán. Elkapott pillanatok egy széthullt birodalomból 1990 és 2002 között.

ÉLET + MÓD

A veszélyes NH4NO3
A föld sója
Az ammónium-nitrát az egyik legnagyobb jótétemény az emberiség számára, ugyanakkor az egyik legveszélyesebb anyag is. Jó és rossz felhasználására is találni bőven példát.

A veszélyes NH4NO3
A föld sója

Az ammónium-nitrát az egyik legnagyobb jótétemény az emberiség számára, ugyanakkor az egyik legveszélyesebb anyag is. Jó és rossz felhasználására is találni bőven példát.

chili&vanília
Padlizsánparádé

kertész lesek
Vadvirág Csárda – Bük

Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója
A tervezgető

A Budapesti Közlekedési Központ egyik megálmodója és első vezérigazgatója hat évvel ezelőtt távozott a vállalat éléről. Egy ideig úgy tűnt, hogy kevésbé befolyásos pozíciókat szán neki a kormányzat, ám a tavalyi önkormányzati választások után a budapesti fejlesztésekért felelős kormányzati cég vezetője lett.

BLOG

Film
Project Power: A por ereje

Tévésorozat
A Mindentudó

Film
A Greyhound csatahajó

Interjú
„Bírom, ahogy tanácsot adsz”

Danny Trejo színész

A hatvanas éveket főleg börtönben töltötte, a többi közt fegyveres rablásért. Filmkarrierjét egy véletlennek és bokszolómúltjának köszönheti, ma már úgy ismeri mindenki, mint Machete. Telefonon beszélgettünk vele.

ŐSZMŰVÉSZET
„A mozik sem vetítik gyakran”

Szabó Éva Andrea, a szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztivál művészeti vezetője

Rekordszámú nevezés érkezett: 67 nagyjátékfilm, 430 kisjátékfilm és 41 kísérleti film. A 2017 óta megtartott filmfesztivált az éppen 100 éves Belvárosi moziban rendezik meg szeptember 8–12. között. A részletekről a művészeti vezetőt kérdeztük.

ITT OLVASHATÓ

MEGY A GŐZÖS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.21.

Készen lett az Aranyvonat Szent Jobb-ereklyeszállító kocsija. Fel is avatták, meg is mutatták, már csak az hiányzik, hogy bejárja az egész magyarlakta vidéket Gyergyótól (Gheorgheni) Lékáig (Lockenhaus), ha már van ilyen sírdogálós gödrünk. Ez a kelet-nyugat metszet az útvonalban, de lehetne Borneótól New Yorkig, észak-délre meg Sydney-től Reykjavikig, mert minden magyar miniszterügynök elvtárs ünnepi delirálása nyomán. Vagy ha nem, az lesz, míg a meccset le nem fújják. A mi hatalmunk egészen degenerált, ezt mutatja a Szent Jobb-ereklyeszállító kocsi nívója, ami egy falusi búcsú céllövöldéjével vetekszik.

Mégis, ahogyan először megláttam a műalkotást, két név ötlött az eszembe egyből, mégpedig Raffay Ernőé és Bajusz bakteré. Az egyik azt mondja, történész, de nem kell neki feltétlenül hinni, plecsnit tegnap ugyanis feltehetően azért kapott, mert hangosan bír bömbölni Trianon miatt, és mellesleg véresszájú antiszemita. Ez a két tulajdonság már felér egy jól fizetett hivatallal a NER-ben, de Raffay az ereklyés kocsi miatt nem ezért ugrott be, hanem egy hadgyakorlat miatt, amely, ha jól emlékszem, Újdörögdön zajlott a rendszer változása után. Olyan szabad volt a levegő, és Raffay államtitkár volt Antallnál. Akkor még nem tudtuk, de abban a pillanatban lett elcseszve a jövőnk.

Raffay bemutatkozott mint államtitkár, kezet fogott, és összeütötte a bokáját, mint egy zupás őrmester, és utólag belegondolva már akkor is benne volt a téboly, csak még nem teljesedett ki. Viszont Mikszáth és Móricz világa igen, meg Horthyé, ahová visszavágyik az egész rühös banda, lásd ereklyeszállító kocsi, meg a nacionalizmustól gőzölgő agyuk. Ezt a világot mutatja be egyébként a Megy a gőzös, Koltai Róbert filmje is, amely nem elborzasztani, hanem röhögtetni akar Bajusz bakter, Ivaros és a Barcikai ősanya meséjével. De az országban hurcolászott múmia és az őt (azt) körüllengő pátosz olyan mélységes sötétséget mutat, mint ami az Aranyvonatból sugárzik.

De míg az film, ez véres valóság, és az ember ekkor döbben rá, hogy egy abszurd, szürreális vagy nem tudom milyen tébolydában él, ami egyáltalán nem vidám, bár az egyetlen autentikus viszonyulás hozzá ez: a képébe röhögni. Kierkegaard is ezt javasolja az élet elviseléséhez, de még nem látta a vonatunkat. Tegnap vakarásztam a hasamat, kapcsolgattam a teleképet, és alig lehetett elmenekülni az abból folyó takony elől. Az egész országnak fönnakadt a szeme, az összes nagyunk mondta a pátoszos semmit, a képtelenségnek olyan fokáig jutottunk, amely komolyan veszélyes az egészségre. A vírus ehhez képest bolhafing, de azt a NER-ben lehet miatyánkkal gyógyítani...

ITT OLVASHATÓ

KUBAI ÉS MEXIKÓI AUTÓSKALANDOK

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.08.19.

Más-más okokból ugyan, de Mexikó és Kuba is meglehetősen izgalmas terep az oda látogató turistának, pláne akkor, ha az kilép a szervezett keretek közül és például autót bérelve kalandozna egy sort az országban, mint azt Stevenék is tették. Aztán ez lett belőle.

Életem folyamán rengeteget béreltem autót. Legtöbbször munkámmal kapcsolatosan. X városba kellett repülni valami építkezéssel kapcsolatos találkozón részt venni.

Odarepülsz, a kocsi már le van foglalva, 5 perc, míg a formaságokon túlesel. Általában egy vállalatnál bérlek, az AVIS-nél, ezek mindent tudnak rólam, csak ránéznek a jogsira, és uzsgyi, mehetek.

A kocsi visszatérítése még kevesebb időbe kerül. Lefésülik a kocsit egy kézi micsodával, van egy kód rajta, megnézik, hogy tele van-e benzinnel, leírják a km órát, és körülsétálják, van-e karcolás. Ezután máris nyomja a nyugtát a masinája, a hitelkártya információ már meg van nekik. Máris mehetek a repülőtérre vissza...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.08.19.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: A hallgatag ember

Tíz napja rendezték a belarusz választásokat, és azóta vonulnak nagy tömegben az utcára választások körüli tisztázatlanságok és erőszakoskodások miatt. Naponta jelentenek tüntetéseket Minszkből, Bresztből és más városokból is. A hatóságok megbízható források szerint kegyetlenül lépnek fel, országszerte több ezer embert vettek őrizetbe, és a tüntetők között már halálos áldozatok vannak.

Belarusz és Oroszország európai uniós lobbistája, Orbán Viktor tíz napja nem képes megszólalni az ügyben. A kilencedik napon sem ő beszélt, hanem külpolitikai kengyelfutója, Szijjártó Péter, miután egyeztetett Josep Borrell-lel, az Európai Unió külügyi főképviselőjével és Heiko Maas német külügyminiszterrel. Vasárnap este Facebook-oldalán adott ki közleményt, amelyben három fontos tényt emelt ki. Rámutatott, hogy „az európai politikai közvéleményt továbbra is foglalkoztatja a minszki helyzet”. Ennek a gondolatnak úgyszólván semmi jelentősége nincsen, hát még hírértéke. Körülbelül olyan méretű semmitmondó közhely, mint hogy William Shakespeare igen figyelemreméltó drámaíró volt – hogy túlzásokba ne essünk...

Váncsa István: Az úton végig kell menni

Pályi András: Nézem a forradalmat

Tóth-Czifra András: Egyszerű választás Belaruszban

Berend T. Iván: Kicsordult a pohár
Feketék egyenjogúsága Amerikában?

Lukácsy András: Egy Füst Milán-levél margójára

Aczél Géza: Egy öreg kibic naplójából 2.

Fleck Zoltán: Mit jelent a tudomány szabadsága?

Kenesei István: Új idők új dalai

György Péter: Sváby Lajos
(1935–2020)

V I S S Z H A N G

Haskó László: Tetszik, nem tetszik

Váradi Róbert: Az emberi privilégium

Wehner Tibor: Kezdő mondatok

P Á R A T L A N

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

BGY: AZ ÜLDÖZÖTT

Fábri Ferenc: LUKASENKA

Beck Tamás: SZIJJÁRTÓ SÜTEMÉNYE

-hg-: BIKA

Róna György: MI KELL MÉG?

hágé: FILMD. Zs.: TIHANYI ROZSDA

pá-ti-: RÖSZKÉN,BÜSZKÉN

(-or): TALLEYRANDSZK

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Huszár Ágnes: JÁRVÁNYFÜRDŐ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.08.19.

F E U I L L E T O N

Balázs Imre József: Dalszövegológia

I N T E R J Ú

J. Győri László: Én magát a műfajt szeretem
Beszélgetés Dinyés Dániellel, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetőjével

Sławomir Sierakowski: „Vigyázó szemetek Belaruszra vessétek”
Beszélgetés Adam Michnikkel

K R I T I K A

Cserhalmi Luca: Emberarcú istenállat
(Gallai Judit Ágnes TriaMala. Tűz Tenger Asszony című kiállítása szeptember 6-ig látogatható a szentendrei ÚjMűhely Galériában.)...

Mélyi József: Megállított idő

Wagner István: "Más" USA-művészet

(Mapping the Collection, Museum Ludwig, Köln, meghosszabbítva október 11-ig)...

Báron György: Durci bodobácsok

(Pesti balhé. Magyar film. Rendező: Lóth Balázs.)

A jószerivel elérhetetlen nulla fok – amit a magyar film az utóbbi években már többször megközelített – most a maga vegytiszta formájában ragyog fel előttünk. A neve: Pesti balhé. Ideális demonstrációs anyag igényesebb filmiskoláknak: mit és hogyan nem szabad csinálni. Száz perc, amelyben egyetlen értékelhető pillanat sincs, még véletlenül sem. Lóth Balázs rendező-forgatókönyvíró olyan tévedhetetlen kézzel képes rontani, ami már szinte tudás. Ritka képesség ez is...

Csengery Kristóf: Halálkvartettek

(Vision String Quartet: Memento. Schubert & Mendelssohn. Warner Classics)

A hangzás sűrű és olykor határozottan nyers, de ez minden esetben illik a zene karaktervilágához. A hangsúlyok igen élénkek, nemegyszer vadak, ám ez is a tételek drámaiságának kifejezője. A tempóvételek szélsőségesek: gyakran úgy érezzük, a hallgatót valósággal elsodorja a zenélés heve – ez is összhangban áll a Schubert- és Mendelssohn-tételek sötét energiatartalmával. Különös és talán egyszeri érvényű szépségeszmény ez: dúlt, karcos muzsikálás, amely ugyanakkor érvényes záloga két vérrel írt önéletrajzi mű hitelének...

Molnár Zsófia: Tanulj, lányom!

(Tündértánc – Nővarázs, Fővárosi Nagycirkusz, augusztus 14., 15:00)

Vitatható viszont a rendezés, a műsor összeállítása – a „darabot” maga Fekete Péter jelenleg kultúráért felelős államtitkár stb. arranzsálta, akit egyszer megvédtem, de most már nem mentegetem, csak csodálom, hogy a munkája mellett a hivatására is tud nem kevés időt és energiát áldozni –, illetve az arra aggatott dramaturgia, még ha az nem egészen úgy működik is, mint a szövegalapú, drámai színházban, hanem „vannak kész és alig piszkálgatható artistaszámok”, azokhoz kell karaktereket és ívet kitalálni, betéteket, párbeszédes passzázsjeleneteket írni, ahogy azt az előadás dramaturgjától, Pál Dániel Leventétől olvashatjuk a vonatkozó újságszerű kiadványban.

Fáy Miklós: És ha tényleg vége?

Az egész egyébként arról jutott eszembe, hogy sehogy sem sikerül egy normális felvételt találnom a Vivaldi csellóversenyekből. Azt hinné az ember, hogy a csellisták egymást gyilkolják, ki a jobb, mert amúgy sincs sok lehetőségük, hogy híres szerző versenyműveit játsszák. Ehhez képest mindenki elég bágyadt, és ha ő nem bágyadt, akkor bágyadt a zenekar körülötte. Vannak jó tételek, vannak szép csellóhangok, de hogy valaki azt mondaná, hogy tessék, ez ilyen, így kell játszani, erről szól, ez az értelme, olyan egyáltalán nincs...

Grecsó Krisztián: Sorstalan férfiak

(Álomház, 14. évad, Spektrum Home)

Az Álomház nem jó műsor, álproblémákkal, ostoba és mesterséges dramaturgiai feszültségekkel. Az első évadokban mindig azbesztet találtak a falban, de aztán ezt megunták. Nem értem, hogy egy olyan élethelyzetben, amely valóban tele van fordulatokkal és drámákkal, miért kell ennyire átlátszó és lehetetlen gondokat kreálni; de ez nem is fontos...

Károlyi Csaba: Fél óra felfedezés
(Felfedező. Nyelvről, irodalomról, zenéről. Házi Hunor műsora, Kossuth rádió, szerdánként 14.34–15.00)

Ugyanakkor a pártállami médiában sok tisztességes, szakmailag magas színvonalú próbálkozás van még ma is. A számomra hallgathatatlan politikai ámokfutások között található számos érdekes kulturális, tudományos, ismeretterjesztő, szórakoztató műsor. Ezek előtt és után sajnos olyan híreket mondanak, amelyek demokrata hazafiak számára több mint kínosak. Nagy dilemma, ilyenkor a becsületes műsorkészítő mit tegyen. Álljon föl, és legyen munkanélküli? Hódoljon be, és legyen megalkuvó?...

Hermann Veronika: Szélmalomharcosok

Salman Rushdie: Quichotte. Fordította Greskovits Endre. Helikon Kiadó, Budapest, 2020, 525 oldal, 3999 Ft

Már a szöveg elején megjelennek a Don Quijotén kívüli legfontosabb előképek, például a virtuális valóság egyfajta korai allegóriájaként értelmezhető Óz, a nagy varázsló, vagy a magának ugyancsak fiút képzelő és faragó Dzsepettó mester, Pinokkió nevelőapja. Ha van mágikus realizmus, úgy ez szürreális realizmus, amelyben jelentő és jelentett viszonyának teljes felbomlását látjuk: „Szótári szó vagyok, aminek eltörölték a jelentését.” (62.) A kortárs irodalomnak muszáj az eddig ismert világ széthullására reflektálnia, és ebben az irodalomtudománynak is követni kell, ha nem akarja, hogy elefántcsonttoronyban üldögélő széplelkek költséges hobbija legyen. Fogalmam sincs, hogy a Quichotte alkalmas-e arra, hogy valódi társadalomelméleti polémiákat fogalmazzon meg: ironikus módon az elbeszélő által írt Sam DuChamp pont ezzel a problémával szembesül Quichotte kalandjainak leírásakor, hogy ugyanis hiába a több évszázados irodalmi hagyomány, hiába a keleti és nyugati kulturális mintázat és a szellemes popkulturális parafrázisok, ha senkit nem érdekel az, amit állít...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Hahner Péter: Ex libris

Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis

Oross András: EUrópaGÉNiusza

David Grann: Megfojtott virágok

Egy magyar republikánus életútja

Benedek Szabolcs: Lyuksógorok

Fehér Béla: Banánliget. Kortárs Kiadó, Budapest, 2020, 218 oldal, 3500 Ft

A rendszerváltás kudarcát sokan, sok helyütt fölemlegették már, mégis, amikor a Banánliget elolvasása után az embernek az az érzése támad, hogy ez a regény ugyanezt a tanulságot hordozza magában, egyben szöget üthet a fejünkbe az a gondolat is, miszerint a tapasztalatok levonásának és meghaladásának egyik lehetséges útja lehet az a dacosan ironikus megközelítés, amellyel Fehér Béla új könyve operál. A groteszk és a szatíra persze eleve nem áll távol az ő írói alkatától és eszközrendszerétől, sőt egyik meghatározó pillére, ezzel együtt a mostani abszurd attól válik különösen élessé és hatásossá, hogy az elmúlt harminc évre visszatekintve magától értetődőnek tűnhet, hogy a regényben leírtak megtörténhetnek, megtörténtek...

Gervai András: Alkotás és szolgálat

Sára Sándor (1933-2019). Szerkesztette Pintér Judit, képszerkesztő Kincses Károly, MMA Kiadó, Budapest, 2020, 400 oldal, 7800 Ft

Sokszínű pályáján tulajdonképpen a kezdetektől tudatosan építkezett. Ez lehet a magyarázata, hogy operatőrként meglepően kevés rendezővel dolgozott együtt. Igaza van Benke Attilának, amikor azt írja Arcokra írt történelem című tanulmányában, hogy Sára rendezői, de még inkább operatőri munkássága révén formálta is a magyar filmtörténet legfontosabb irányzatait. Sárát a legintenzívebb alkotói kapcsolat Kósa Ferenchez fűzte, három kisfilmjét és öt játékfilmjét (köztük a Tízezer napot, az Ítéletet, A mérkőzést) fényképezte. Szabó Istvánnak három filmjében alkotótárs (Apa, Tűzoltó utca 25, Budapesti mesék), Gaál István három kisfilmjében és két játékfilmjében operatőr, utóbbiak közül a Sodrásban a magyar új hullám emblematikus nyitódarabja. De az alkotótársak között ott van Gyöngyössy, Huszárik (Szindbád), Kardos, Ranódy, Radványi, Rózsa és Szőts is...

Gajdó Tamás: A családregény vége

Czeiner-Szücs Anita: Na, pupák! A Karinthy – aki színházat csinált. Flaccus Kiadó, Budapest, 2020, 223 oldal, 3480 Ft

Bár Czeiner-Szücs Anita a nagyközönséget érdeklő témákat részesítette előnyben, s elfogadta riportalanyának gondolatmenetét – ami megakadályozta, hogy egy-egy kérdésről elmélyültebben beszéljenek –, azért akadnak olyan apróságok, melyek nem ismert adalékokkal gazdagítják a magyar színháztörténetet. Ugyan a szerző és a kiadó nem mondja ki, emlékkönyvet tart kezében az olvasó. Az alcím – Karinthy, aki színházat csinált – viszont azt sejteti, hogy Karinthy Márton színházvezetői, rendezői életművéről megbízható összefoglalás született...

Visy Beatrix: Gyülekező a Trevi-kútnál

Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 192 oldal, 3299 Ft

Nádasdy Ádám kötete – a Vastagbőrű mimóza műfajából adódóan szubjektív esszéinél is erőteljesebben – nézőpontváltásra késztet. Bizonyára ez lehet a meghatározott fókusz által – női, bántalmazott, roma, holokausztot túlélő stb. – mégiscsak a szegregációra figyelmet irányító tematikus kötetek létjogosultsága. Nádasdy ugyanis nem csinál mást, mint ábrázol: nem kommentál, nem érvel a saját nevében. Szereplői ezáltal egészen közelről szerethetők vagy utálhatók, saját élettörténetük, feltáruló belső világuk, dilemmáik, gyötrelmeik, vágyaik egyedivé, egyszerivé teszik őket, mint minden embert. A távolság, már ami lélek és lélek közt egyáltalán leküzdhető, zsugorodik...

Bárány Tibor: Az emberi éthosz visszanyal

Cserna-Szabó András: Extra dry. Helikon Kiadó, Budapest, 2020, 340 oldal, 3999 Ft

Cserna-Szabó András könyve, az Extra dry tizennégy nap történetét meséli el tizennégy fejezetben; a cselekmény kedden kezdődik, valamikor 2019 őszén, és a rákövetkező második hétfőn ér véget. (A „boldog békeidők” utolsó hónapjaiban járunk, olvashatjuk a fülszövegben. A regényben e mellett szó esik egy „kínai denevérben élő halálos vírusról” is; az ominózus mondatok minden bizonnyal a karantén idején költöztek bele a könyvbe.) Két hét alatt beláthatatlanul sok minden történik. Aladár és Erika házassága felbomlik; a nő eseményekben gazdag leánybúcsún vesz részt egy melegbárban, a férfi kuplerájba téved, majd szövetséget köt az apósával, és Ignác papa támogatásával saját kezébe veszi sorsa alakítását...

I R O D A L O M

Gazdag Ági: Fordítottan arányos

Gazdag Ági: Kart a karba

Markó Béla: Holdvilág

Markó Béla: Napforduló

Markó Béla: Menedék

Markó Béla: Szégyen

Kiss Tibor Noé: Csak a napfényglóriát látom

Lévai Júlia Míra: Ez csak egy hasonló

Még félálomban volt, amikor hirtelen Bendi kulcsának csörgését hallotta, kintről. Hanyatt fordult, és igyekezett az összes érzékszervét beélesíteni. Nem, az előszoba felől semmiféle zaj nem jött és Bendi sem jött be az ajtón. De hát érthető, hogy mégis úgy hallottam – mentegette magát az érzéki csalódása miatt –, ma lenne a születésnapja. Persze, hogy az ember olyankor azt szeretné, ha a másik itt lenne, vele. És ha nincs, akkor ideképzelgi, ennyi az egész.

Bendi haláláról nem kapott partecédulát, azt se tudja, pontosan melyik temetőben nyugszik. Nem jó, hiszen ettől a halála valahogy lógva maradt odafenn a levegőben, akár egy elvágott telefonbeszélgetés, de tudomásul vette, hogy ez végül valami olyasmivé vált, ami már nem tartozik őrá. Éltek, éldegéltek, hosszasan és meleg intimitásban (akár egy mese), amikor is egyszer csak az első felesége azzal kezdte zsarolni Bendit, hogy megöli magát, az sem érdekli, mi lesz a gyerekükkel. Mire ő összeszedte a holmiját, és visszament hozzá. A professzori státuszát is magával vitte, tanítani se járt vissza Pestre...

Géczi János: Alláh barmai

– Nem a szarvas megy át az erdőn, hanem az útja! – ez az egyik vagy talán az utolsó mondata Essadnak. Amikor mondja, tudom, hogy van saját oroszlánom. És azt is, hogy ezt már olvastam egy indiánregényben. Azonban nem merem megemlíteni neki a felfedezésemet.

Essad majd három évig él velünk. Pápká és Jerma nappal egymástól távol, éjszaka (hiába titkolják előlem) közös szobában, én (ha nem vagyok az iskolában) a saját szobáimban, a lakásból labirintusszerű házzá terebélyesedő épületben (a szomszédaink sorra elköltöznek), Essad pedig az épület előtt lebzsel, többnyire a lépcsőfeljáró alatt üldögél, vagy a szemközti lakótömbök valamelyik szeméttárolójában (ahonnan szemmel tartható minden, mármint ami Essad mindene), hol elfeküdve a betonkorláton, amely az alagsorba vezető félköríves autólejárót határolja. Szüntelen illatos magvakat rágcsál.

Essad az idők folyamán egyre növekedik, hiába leszek minden évben egy-egy arasszal nagyobb, ő nálamnál sokkal gyorsabb iramban hosszul. Egyben soványodik, talán azért, hogy kevesebb hely legyen rajta a kék foltok számára...

Kőrössi P. József: Zsákutca két irányból
„Egyik kora reggel csörgött a telefon, a konyha és a bejárat közötti előszobában, a kisasztalon. Egyszerre nyitottunk rá a telefonra, a szobáink ajtaja nyitva maradt. Őt keresték. Az ő szobájából a román Szabad Európa szólt, az enyémből a magyar. A két hangot zavaró ismert zörgések, zörejek közös előszobánkban találkoztak velünk. Híreket mondtak, az egyik szobában Kádárt, a másikban Ceauşescut szidták igazságosan. Ettől kezdve nem csak a vásznak színéről, a cérna vastagságáról, meg a gombok milyenségéről, korhűségről és modernitásról beszélgettünk. A hátra maradt estéken, továbbra is kerülve a politikai aktualitásokat, a színház büféjében borozgattunk, vacsoráztunk is együtt.

Abban az évben választások voltak Romániában, a darab témája a választási csalások. Korrupció, vesztegetés, árulás. Mi sem természetesebb, hogy miközben mindenütt Európában, de még Ázsiában is elővették a darabot, Romániában az előadása elképzelhetetlen volt. A szolnoki előadás vidámra, vaskosra, és hogy ne mondjam: fergetegesre sikeredett, a mindig aktuális balkáni ízekkel leöntve, nekünk, magyaroknak is hitelesen üzent ezerkilencszáznyolcvannégyben.

A bemutató előtti főpróbákról elengedtek bennünket. Mind a ketten Pestre utaztunk, Dudu ismerkedik a magyar fővárossal, ahol azelőtt sohasem járt, én pedig magánéletemben próbáltam elrendezgetni azt, amit nem lehet.

Előtte a színház titkársága megkért, mondanék néhány nevet, akik Magyarországon kötődnek a román színházhoz, s akiket a legnagyobb román író bemutatójára érdemes Szolnokra hívni, különös tekintettel a kerek évfordulóra. Gondolkodjak protokollban is. Hogy adtam-e tippeket, ha igen, kiket, nem emlékszem, de arra igen, hogy jól összevitatkoztunk a színház titkárságvezetőjével. Vajon a követséget, a nagykövetet, a követségi titkárokat szabad-e meghívni? Nem tekintik-e provokációnak már magát az előadást is?”

ITT OLVASHATÓ

MÉG A VÁLSÁG ALATT IS MILLIÁRDOKAT VESZ KI A MUNKANÉLKÜLIEK ZSEBÉBŐL A KORMÁNY

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.08.21.

Magyarországon a világon a legszűkmarkúbb a munkanélküli ellátások rendszere. Ez olyannyira igaz, hogy még a példátlan gazdasági visszaesést hozó koronavírus járvány miatt megugró munkanélküliség idején is kevesebbet költ munkanélküli ellátásra a kormányzat, mint amennyit ezek fedezetére beszed.

A munkanélküli segély rendszere tulajdonképpen egy biztosítás: azért fizeti minden hónapban a munkavállaló, hogy baj esetén segítségére legyen. Az alacsony – a legtöbb országban a havonta a bruttó bér 1-5 százalékát kitevő – összegéért az állásukat elvesztő munkavállalók bérük jellemzően 70-80 százalékát kapják legalább fél évig.

Magyarországon – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk – nagyjából semmi sincs így: a Fidesz 2010-ben elképesztően rövid, három hónapos időszakra korlátozta az álláskeresési járadékot, és a mértéke is csupán a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de maximum a minimálbér összege (ez utóbbi jelenleg 161 ezer forint). Ha a 3 hónap letelt, akkor az egészen extrém alacsony összegű, 22 800 forintos szociális támogatást lehet csak kérni. Ennek összege 2009 óta változatlan...

ITT OLVASHATÓ

A TRIANON-RÁMPA ÉS A MAGYAR NAGY-MAGYARORSZÁG

MÉRCE
Szerző: BERECZ ÁGOSTON
2020.08.21.

Az Alkotmány utca torkolatában fölavatott Nemzeti Összetartozás Emlékhelye (Trianon-rámpa) az 1913-as hivatalos helységnevek fölsorolásával a magyar Nagy-Magyarország fikcióját viszi színre. Írásom amellett érvel, hogy ezzel a magyar nacionalizmus mélyen gyökerező aranykorképzete kap hivatalos támogatást, nem is olyan új köntösben. Az emlékhelyet címzettjei, lehetséges közönsége szemszögéből értelmezem az alapján, amit tudni vélek történelemről alkotott hiedelmeikről és történeti képzeletük bejáratott mintázatairól. Nem annyira szikár, elsődleges történeti tényekről lesz szó tehát, annál inkább történeti képzeletről és mítoszokról.

Egy idegen Magyarország

Előbb azonban néhány szikár tény. Az 1920 előtti Magyar Királyság településeinek anyanyelvi-etnikai megoszlásáról rögeszmésen részletes számításokat olvashatunk a militánsan nacionalista Balogh Pálnak az akkori magyar kultuszminisztérium által kiadott könyvében. Innen tudható, hogy az 1900-as népszámlálás az ország 12686 települése közül (Horvátország nélkül) 4718-ban (37%) talált magyar többséget. Ezzel szemben a magukat magyar anyanyelvűnek vallók 3458 faluban (27%) a Balogh által gavallérosan meghúzott egy százalékos küszöböt sem érték el. A magyarok kimutatott aránya ugyan folyamatosan nőtt az összlakosságon belül (a valós és statisztikai asszimiláció, illetve relatíve magas természetes szaporulatuk miatt), ez azonban a következő népszámláláson valószínűleg csak az utóbbi kategória megnyirbálására volt elég. A rámpa által fókuszba helyezett 9218, Magyarországtól 1920-ban elcsatolt településnek nagyjából 17%-a volt magyar többségű.

A legtöbb helyen nem is tudtak magyarul. Ezt azért tartom érdemesnek hozzáfűzni, mert tapasztalataim szerint az egykori kisebbségeket mai mintára kétnyelvűként szokás elképzelni, akik egy magyar világba integráltan éltek. Ezzel szemben a magyarországi románoknak 

1880-ban 5,7, 1910-ben 12,5, a szlovákoknak 1880-ban 9,9, 1910-ben 21,4 százalékát írták össze magyarul tudóként, és több jel int arra, hogy az 1910-es adatokat felülmérésnek tekintsük.

Gépen fölébük szállva ilyen képet mutattak tehát azok a helyek, amelyeket az emlékhely „összetartozókként” és – a vietnami veteránok washingtoni emlékművét és a berlini holokauszt-emlékművet megidézve – nyilvánvaló áldozati szerepben tüntet föl...

ITT OLVASHATÓ

LAKNER ZOLTÁN: MINDEN TÁRSADALOMNAK OLYANOK A MELEGJEI, MINT MAGA A TÁRSADALOM

444.HU
Szerző: plankog
2020.08.19.

- Lakner Zoltán politikai elemző, az idén indult Jelen hetilap főszerkesztője 2014-ben coming outolt.

- Szerinte hat évvel később egyszerre van nehezebb és könnyebb dolga is annak, aki a nyilvánosság előtt vállalja a homoszexualitását.

- Azt mondja, az ellenségkép-gyártás olyan általános sablonok alapján működik már, hogy csak helyzet kérdése, mikor húzza rá a kormány a melegekre.

- Az ellenzék is óvatos ezzel a témával, de néha nincs más lehetőségük, mint reagálni.

- Ő sem szokta mindig elmondani az LMBTQ összes betűjét.

Amikor Kövér László tavaly párhuzamot vont a pedofília és a melegek örökbefogadása között, volt egy nagy visszhangot kiváltó Facebook-posztod. Azt írtad benne: egy ilyen megszólalás világosan kijelöli, kit kell gyűlölni. Mennyit változott a helyzet azóta?

Olyasfajta ráfordulás nem történt a témára, mint Lengyelországban, ahol ez volt az elnökválasztási kampány egyik fő témája, és ez volt az egyik fő mozgósító erő, amivel Andrzej Duda győzni tudott a kistelepülési szavazóknál. Az ellenzéki jelölt ott aláírta az LMBT-chartát, amiben olyan elképesztő dolgok szerepeltek, mint például, hogy a coming outoló fiatalok kapjanak segítséget, hogy amikor elkergeti őket a családjuk, ne a semmibe érkezzenek. Ebből botrány is lett.

Nálunk az látszik, hogy a téma bent van a lehetséges lehívható kártyák között, és csak a helyzettől függ, mikor fordulnak rá épp erre a kisebbségre. Az éles politikai polarizáció mellett a saját tábor határainak meghúzása, illetve az identitásformálás és folyamatos mozgósítás mindennapos feladat. Régen csak a kampányidőszakban volt ez a helyzet, most már szinte állandóan.

Az mindig kérdés, hogy kell-e ilyenkor reagálni, de Kövér László mégiscsak az országgyűlés elnöke. Szerintem nem szabad hagyni, hogy ezek csak úgy elpuffanjanak...

ITT OLVASHATÓ

FILMÉLET VAJNA UTÁN: LEPATTINTOTT RENDEZŐK, A START ELŐTT ELKASZÁLT PROJEKTEK VAGY CSAK ÚJ TÁMOGATÁSI

24.HU / KULTÚRA
Szerző: BODNÁR JUDIT LOLA
2020.08.21.

Készülnek a filmek, érkeznek a támogatások, első ránézésre minden rendben az Nemzeti Filmintézet filmtámogatási rendszerében. De a szakmabeliek visszásságok sorát emelik ki: prominens rendezők nem jutnak filmhez, van, akit sokadszorra dobnak vissza, vannak viszont nagy nyertesek is. Közben több tízmilliónyi közpénz folyik el a startra kész, ám végül elkaszált projektek miatt. Azt állítják, hogy az indoklások ellentmondásosak, és a nagy hanggal beharangozott történelmi filmek készítése sem tűnik már annyira prioritásnak. A Filmintézetet is megkerestük kérdéseinkkel, szerintük a döntések szakmailag megalapozottak, és fontos, hogy nem a rendező személye, hanem maga a filmterv adja egy-egy pályázat alapját.

Minden rendben
Amikor Andy Vajna 2019 januárjában meghalt, a szakma abban az egy dologban egyetértett, hogy a magyar filmgyártás jelentős korszaka ért véget, és bármi jön, az biztosan más lesz, mint Vajna idejében, akinek szakértelmét azok is elismerték, akik emberi-politikai kapcsolataira ferde szemmel néztek. A Filmalap átalakulása gyors volt, Havas Ágnes vezérigazgató 2019 szeptemberében távozott, a Filmszakmai Döntőbizottság nem sokkal később, októberben átalakult, élére Káel Csaba filmügyi kormánybiztos került, ez év januárjában pedig a szervezet nevet váltott, és ma már Nemzeti Filmintézetként (NFI) hivatkozunk rá. Biztató jel volt, hogy a váltás viszonylag zökkenőmentesen lezajlott, és október 15-én már meg is született az első döntés az új Filmszakmai Döntőbizottság, azaz Káel Csaba, Kálmán András, Pesti Ákos, Fonyódi Tibor, Pál Ákos és Lukácsy György részéről.

Az NFI munkássága azóta is nagyító alatt van, és első ránézésre nincs is vele semmi gond: a filmek forognak, az elsőfilmesek Inkubátor Programja működik, új projektek kapnak pénzt, és bár a járvány a hazai filmszakmát is megrogyasztotta, az NFI ötvenmilliós gyorssegélye jókor és jól jött, és a nálunk viszonylag gyors lefolyású járvány enyhülésével már újra is indultak a munkák. A paletta sem tűnik egysíkúnak, közönségfilm és fesztiválra szánt szerzői alkotás egyaránt a csőben van, a zsánerek terén is változatos a kép. Madarász Isti fantasy-romkomot forgat Átjáróház címmel, szintén fantasy elemekkel készül a Szia, életem! című családi film, jönnek animációk, jön zenés mesefilm Dobó Kata rendezésében, éspedig 900 millió (!) forintos támogatással (El a kezekkel a papámtól!), első mozifilmjét készítheti Deák Kristóf, Fabricius Gábor is nagyjátékfilmen dolgozik – éspedig Christopher Nolan látványtervezőjével, Eggert Ketilssonnal, akivel mi is interjúztunk. Jön a Hosszú Katinka-doksi, és A vizsga című ügynök-thriller folytatása is A játszma címmel, a Viharsarokkal komoly sikereket elért Császi Ádám is forgathat, előkészítés alatt áll Szász János Utas és holdvilágja, illetve A martfűi rém rendezője, Sopsits Árpád Halassy Olivérről szóló sportfilmterve, a 42 karcsapás. Ez a sokszínű és izgalmas felhozatal ugyanakkor nem tudja teljesen elvonni a figyelmet a hazai filmszakmában egyre növekvő elégedetlenségről és néhány olyan visszásságról, ami látszólag szembemegy a szakma logikájával és az utóbbi évek hivatalos kommunikációjával egyaránt...

ITT OLVASHATÓ

JOBB SORSOT ÉRDEMLÜNK ANNÁL, MINT AMI VÁR RÁNK

HÍRKLIKK

Szerző: FSP

2020.08.21.

„Egy népnek, aki saját hazára vágyik, és saját szokásai szerint akarja berendezni életét, a szabadságáért minden percben meg kell küzdenie, akkor is, ha ez nem mindig nyilvánvaló.” Orbán Viktortól származik ez a gondolat, a miniszterelnök az augusztus 20-i ünnepi megemlékezésen beszélt erről. Majd még hozzátette: a meccs addig tart, amíg nem győzünk.

Van másik opció is. Például az, hogy nem kell mindig harcolni, nem kell mindig győzni. Mi, magyarok, alapvetően békés népség vagyunk. Béketűrők, fát lehet vágni a hátunkon. Nem szoktunk a harchoz, hiába is állítja ezt választott vezetőnk – ő maga is leginkább a szájkarate műfajában vitézkedik. Igaz, abban gyakorlatilag verhetetlen.

1989-ben készen kaptuk a szabadságot, a Szovjetunió szétesésével ölünkbe pottyant a demokrácia. Nem dolgoztunk meg érte, ezért nem is igazán tudtuk megbecsülni. Azt hittük, hogy a szabadság csak úgy ér valamit, ha vele együtt a jólét is eljön. Hogy majd utolérjük, talán le is hagyjuk Ausztriát, Németországot, Hollandiát, Dániát.

Amikor ebben a várakozásunkban csalódtunk, megsértődtünk a szabadságra. Visszasírtuk Kádár igazságtalan, de kiszámítható és végső soron élhető rendszerét, kezdtünk csak a szépre emlékezni. Hogy minden évben egy kicsivel jobb lett, vagy másként fogalmazva, kevésbé rossz...

ITT OLVASHATÓ

LELEPLEZTÉK AZ E-AUTÓK SÖTÉT OLDALÁT IS

NAPI.HU
Szerző: DOMOKOS ERIKA

2020.08.20.

A tisztább levegő és zöldebb környezet ígérete mellett kockázatokkal is számolni kell a villanyautók elterjedésével. Az elektromobilitás négy legfontosabb kihívását foglalta össze az Allianz a legfrissebb kutatásai alapján.

A Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint az utakon futó elektromos autók száma a következő évtizedre akár a százmilliót is elérheti. Jelenleg mintegy hétmillió elektromos meghajtású jármű közlekedik világszerte, ez a szám 2018-ban ötmillió volt, míg az azt megelőző évben mindössze 2,5 millió.

Az energiaügynökség 2018-as tanulmánya szerint egy elektromos jármű 17-30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt és levegőszennyező anyagot termel életciklusa során, mint egy benzines vagy dízel autó. Ahogy egyre több elektromosságot sikerül előállítani zöld források segítségével, az autók életciklus alatti kibocsátása további 73 százalékkal csökkenhet 2050-re.

A zöldebb jövő ára

"A közlekedés jövője jelenleg minden jel szerint az elektromosság irányába mutat, ám a fosszilis üzemanyagokról való átállás összetett és hosszadalmas folyamat lesz, amely másként jelentkezik majd az egyes országokban és kontinenseken" - véli Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere. Az új technológiával új szokásokhoz és problémákhoz kell alkalmazkodni - a tiszta levegőnek és az elektromobilitásnak ára van. Négy új kihívásra hívja fel a figyelmet a biztosító tanulmánya...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: BIDEN GYŐZELMÉVEL MEGSZŰNNE KÖZÉP-EURÓPA KIVÉTELEZETT SZEREPE AZ USA EURÓPA-POLITIKÁJÁBAN

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.21.

Financial Times

Ha Joe Biden leveri Donald Trumpot az éppen három hónap múlva esedékes választáson, akkor minden bizonnyal megszűnik Közép-Európa kivételezett szerepe az USA Európa-politikájában. Erről ír vendégkommentárjában a nagy tekintélynek örvendő bolgár politikai elemző, Ivan Krasztev. Merthogy jelenleg Trump az EU-n belül a korábbi Habsburg-birodalom feltámasztásával kísérletezik. Úgy ítéli meg ugyanis, hogy a németek vezető szerepe szinte automatikus jó viszonyt jelent az unió és Moszkva között és ez neki nem tetszik.

Amerikának viszont az a jó, ha vannak olyan államok, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek bizalmatlanok a németekkel és az oroszokkal szemben, viszont igénylik, hogy az Egyesült Államok szavatolja biztonságukat. Ily módon azt is meg lehetne előzni, hogy csökkenjen Washington befolyása földrészen, miután Angela Merkel és Emmanuel Macron a szuverén Európában gondolkodik. Egyébiránt Mike Pompeo külügyminiszter természetes szövetségest lát a közép-európai kormányokban és úgy gondolja, hogy Berlin helyett Bécsnek kell átvenni a régió politikai fővárosának feladatkörét.

Ám ha bukik a konzervatív adminisztráció, az alighanem nagy csapás lesz az európai populisták számára, arról nem beszélve, hogy lendületet kaphatnak a liberálisok Közép-Európában. Továbbá bőven megeshet, hogy Budapest és Varsó kénytelen lesz kiegyezni Brüsszellel. Hiszen onnantól kezdve nem támaszkodhatnak Washingtonra.

Az elemzés azt emeli ki, hogy három tényezőtől függ Európa és Amerika viszonya:

Az Egyesült Államok meglehetősen lejáratta magát az öreg kontinensen, miután Trump pancser módon állt hozzá a koronafertőzéshez.


Az USA olyan transz-atlanti szövetségest akar, amely képes megküzdeni a saját bajaival. Ám indokolatlan, hogy ezen belül kiemelt hangsúlyt kapjanak a néhai Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai. Németország meggyengítése nem állhat érdekében Amerikának.


A magyar és a lengyel kormány helyből úgy gondolja, hogy Biden politikai fenyegetést jelent számára, miután az illiberális budapesti és varsói vezetés fenntartás nélkül kiállt Trump populista forradalma mellett és azt sem titkolja, hogy nem ért egyet az EU stratégiai önállóságával.

Neue Zürcher Zeitung

Az új, tekintélyelvű nacionalizmus és a vele járó demokráciaellenesség azzal fenyeget, hogy egész Európa számára gondot okoz, merthogy a földrész keleti feléről nyugatra is átterjedhet a gazdasági bizonytalanság, valamint a menekültválság okozta jelenség. Így látja a helyzetet a bécsi egyetem egyik professzora, az Osztrák Nemzetközi Politikai Intézet kutatója.

Vedran Dzihic szerint Orbán Viktor már nagymesteri szintet ért el, miután elképesztő kitartással bontja le a jogállamot. A legutóbbi, maratoni brüsszeli csúcs után például nem győzte visszautasítani a bírálatokat, mondván, hogy „megfoghatatlan” a vád a demokrácia állapota és sajtószabadság korlátozásának miatt, majd hazatért és lejátszotta az utolsó felvonást az Index függetlenségének felszámolására. A nemzeti-konzervatív oldal évek óta azzal vet el minden kritikát a politikussal szemben, hogy az árulás Orbán víziójával szemben, aminek a lényege, hogy feltámad egy új, erősen a vezérre épülő Magyarország.

De hasonló a helyzet a lengyeleknél, a törököknél, valamint a szerbeknél is. Vucsics, akárcsak budapesti és varsói kollégája, állandóan a népre hivatkozik, de mindjárt meg is mondja, hogy abba ki tartozik bele: azok, akik őt támogatják. Mind a négy országban olyan tekintélyelvűség bontakozik ki, ami moralizáló nacionalizmussal vértezi fel magát a külföldi és hazai kifogásokkal szemben, illetve kölcsönöz legitimitást a rendszernek.

A magyarázat az, hogy az erős emberek a gazdasági és migránsválság közepette azt ígérték: majd ők véget vetnek a bizonytalanságnak, gondoskodnak a biztonságról és visszaadják a „népnek” az identitást, valamint a nemzeti büszkeséget. Orbán, Kaczynski és Vucsics egyben leszámolnak a rendszerváltás után kialakult liberális renddel, a demokráciát terhes koloncnak tekintik. A lopakodó tekintélyelvűség kiegészül azzal, hogy jókra és rosszakra osztják a társadalmat.

A politikai megosztás segít a hatalmon lévő pártoknak, hogy minden elégedetlenséget azzal utasítsanak vissza: az árt a nemzet ügyének. Egyben új külső ellenségképeket gyártottak: a muzulmán menekült, a meleg jogi aktivista és Soros személyében. A belső ellenzéket pedig azzal bélyegezték meg, hogy azok ideológiailag ugyanezt a vonalat képviselik.

Az EU mindmáig nem talált választ az új autokráciára. Langymelegen áll hozzá a demokrácia aláásásához, rossz kompromisszumokat köt a jogállam kapcsán, így viszont szó sem lehet a „következő nemzedék” uniójáról. A koronaválság alighanem csak felerősíti a szélsőjobbos, idegengyűlölő, kirekesztő nacionalizmust. És ez a jelenség, vagyis a túlzott nacionalizmus, továbbá a tekintélyelvű uralom már jó ideje felütötte a fejét nyugaton is.

Ma már a frontvonal a demokrácia és az autokrácia között húzódik. Hogy azután a dolgok jobbra fordulnak-e, az attól függ, képes-e Brüsszel bevetni egész politikai tőkéjét a liberális demokrácia és a nyitott társadalom megvédésére. Lukasenko példája azt igazolja, hogy taktikázással és pragmatizmussal nem lehet az önkényurakat sem megszelídíteni, sem megnyerni a jogállamnak. Az uniónak a saját jövője érdekében szolidaritást kell tanúsítania azokkal a polgárokkal, akik Minszkben, Belgrádban, Varsóban, Budapesten és másutt készek szinte mindent kockára tenni, hogy a szabadság és igazságosság viszonyai között jobban élhessenek.

Economist

Lukasenko az orosz támogatásban és Európa közönyében bízik, miközben próbálja brutális erővel engedelmességre kényszeríteni a tiltakozókat. A diktátor terrorral igyekszik leverni a felkelést, amely más közel jutott ahhoz, hogy megbuktassa. A politikus Sztálin csodálója és annak méltó tanítványa. És még hivalkodott azzal, miként kínozták meg a letartóztatott embereket a börtönben: egyes áldozatokat közszemlére tettek ki az állami tévében. Ily módon egyrészt meg akarták félemlíteni a polgárokat, másrészt magukhoz kívánták láncolni a rezsim tisztségviselőit, hiszen törvénytelenségek elkövetésére kényszerítették őket. Ahogy már csak diktátorok és maffiavezérek szokták ezt csinálni, nehogy bárki is leléphessen.

Ám az erőszak csak még nagyobb ellenállást váltott ki. Úgyhogy az elnöknek vissza kellett füttyentenie a pribékeket és el kellett engednie a jogtalanul letartóztatottak jó részét. A tömeg már csaknem megrohamozta a központi börtönt, csupán kb. 150 aktivista és lelkész akadályozta meg, mondván, hogy nincs szükség újabb áldozatokra. Meg egyébként is, akkor hiába hirdetik a megmozdulások békés jellegét és ürügyet adnak az államfőnek a még nagyobb elnyomásra. Ám a demonstrációk már kiterjedtek az egész országra. Sztrájkolnak az állami üzemekben, amelyek korábban Lukasenko hatalmi bázisát alkották.

De úgy tűnik, egyes helyeken elhal a munkabeszüntetés. A tiltakozások spontánul alakulnak ki, nincsenek mögöttük szervezőmunka, ami egyszerre előny és hátrány. Tyihanovszkaja, aki valószínűleg megnyerte a választást, inkább jelképes figura, semmint tényleges vezető, ráadásul emigrációba kényszerült. Lukasenko azonban elvesztette minden legitimitását és már csak a biztonsági erőkre tud támaszkodni. Az azonban a jelek szerint kitart mellette.

Viszont azt az elnök és az EU is pontosan tudja, hogy a karhatalom hűsége és az államfő sorsa a Kremltől függ. Lukasenko az utóbbi napokban legalább négyszer tárgyalt telefonon Putyinnal, Merkel hívását viszont nem volt hajlandó fogadni. Az orosz vezető arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy az ne avatkozzon be az ő hátsóudvarában. Arra ugyanakkor nincs szüksége, hogy csapatokat küldjön Belorussziába. Az is elég lehet neki, hogy lássa kollégája szenvedését, miután az tavaly visszautasította a szorosabb államszövetséget.

Mindazonáltal nem engedheti meg, hogy népi forradalom buktasson meg egy elnyomó rendszert, amely meghamisította a választás eredményét. Hiszen az még ötletet adna az orosz népnek. Neki teljesen megfelel, hogy elfojtják a felkelést és Brüsszel elismeri az uralmát.

Time
A Washingtonban működő Eurasia Csoport nevű elemző intézet igazgatója nem tartja valószínűnek, hogy Putyin Lukasenko segítségére siet. Pedig a bajban lévő belorusz elnök éppen ebben bízik, ám jobban tenné, ha csomagolna. Ian Bremmer szerint itt most más a helyzet, mint Grúziában, Ukrajnában, vagy amikor az orosz államfő fejest ugrott a szír mocsárba. Inkább Örményországot kell irányadónak tekinteni, ahol két éve szintén megbukott az oroszbarát vezetés, ám a Kreml nem a saját emberét juttatta hatalomra. Inkább együttműködött az ellenzékkel az átmenet érdekében. Így megtarthatta óriási befolyását, szinte minimális befektetéssel.

Most ugyanezt célozta meg Minszkben is, amit elősegített, hogy a tüntetések nem oroszellenesek és nem nyugatbarátok. Csakis Lukasenko ellen irányulnak. Ha csapatokat küldene, azzal csak elidegenítené Oroszországtól a felvonuló tízezreket, márpedig Moszkvának így is van éppen elég ellensége. Ha fegyveresen a fehérorosz elnök mellé áll, azzal egyben európai és amerikai szankciókat kockáztat, amikor gazdaságilag amúgy is fő a feje a vírusválság miatt. Emellett jelenlegi állapotában az orosz államkassza képtelen lenne elviselni egy újabb katonai kalandorság költségeit.

Ily módon az a bölcs megoldás, ha Moszkva a színfalak mögött dolgozik a politikai átmeneten, hogy megtarthassa kivételes pozícióit a fehérorosz politikában. De ettől még bőven lehetséges, hogy olyan megoldás születik, ami nem tetszik neki. Vagyis hogy az új vezetés inkább Brüsszelre és nem a Kremlre kíván támaszkodni. További opció, hogy a biztonsági erők jóvoltából Lukasenko hatalmon marad és olyan helyzet alakul ki, mint Venezuelában. De mivel fokozódik a tiltakozás az utcákon, mindkettő eléggé valószínűtlen. Ennél már csak az kevésbé elképzelhető, hogy felbukkan a színen az orosz hadsereg.

Washington Post

Az újság vezércikkben sürgeti, hogy a Nyugat reagáljon, miután Navalnij valószínű megmérgezésével Putyin egy újabb ellenfelét terítették le. Ráadásul itt olyasvalakiről van szó, akihez hasonló ellenzéki vezetővel idáig egyszer sem került szembe az orosz elnök. Tízmilliók nézték meg a filmet, amit például a korábbi kormányfő, Medvegyev anyagi visszaéléséről készített. Az általa szervezett moszkvai tüntetéseken tízezrek vettek részt a korrupció és a választási csalás ellen.

Az államfő ugyanakkor egy csomó bajjal küszködik. Népszerűtlen, rosszul kezelte a fertőzést, Habarovszkban tömegtiltakozás robbant ki. Úgyhogy bármennyire is megrendítő a hír Navalnij súlyos állapotáról, egy cseppet sem meglepő, bár egyelőre nem tudni, mi történt, és azt sem, hogy ha tényleg el akarták tenni láb alól, arra Putyin adott parancsot. De hát ott van a két korábbi ügynök, akit angliai menedékükben mérgeztek meg és figyelmeztető a Pussy Riot tagjainak esete is. A szintén ellenzéki Nyemcovot Moszkvában lepuffantották a nyílt utcán, és kétszer törtek az ellenzéki aktivista és újságíró, Kara-Murza életére. A sorba beletartozik Juscsenko volt ukrán államfő is, akivel szintén méreg segítségével akartak végezni.

Ám ezeket az arcátlan támadásokat Putyin egytől-egyik megúszta, amibe belejátszott Trump közönye. Az elnök, aki hasznot húzott 4 éve az oroszok választási beavatkozásából, soha nem bírálja nyilvánosan orosz kollégáját. Ám az európai kormányoknak meg kell értetniük, hogy ha tényleg merénylet történt az orosz államfő első számú ellenfele ellen, akkor annak lesznek következményei.

FT

A szerkesztőségi állásfoglalás azt írja a Navalnij-ügy kapcsán, hogy Oroszországban grasszál a politikai erőszak és az újabb eset arra utal, hogy a tettesek bíznak a büntetlenségben. Az persze biztos, hogy egyetlen, magát demokráciának kikiáltó rendszerben sincs olyan halálos veszélyben a rezsim ellenfele, mint éppen Putyin országában. Már eddigi is hányan haltak bele, illetve küzdenek jelenleg is az életükért! Elég csak az újságíró Politkovszkaját említeni, de a sor igen-igen hosszú.

Erősen feltételezhető, hogy gyilkossági kísérlet történt, és ez újabb vád az orosz politikai erőszak kultúrája ellen. Navalnij igen hatásos kampányt folytatott, de az áttörés nem sikerült neki, hiszen a Kreml tart kézben mindent: a sajtót, a bíróságokat, a választási rendszert. Ám a korrupciós leleplezések miatt szálka lett az üzleti és politikai osztály szemében. És bár nem bizonyos, hogy bármelyik hatóság, vagy az államhoz kötődő figura lenne felelős a történtekért, már ha tényleg ki akarták iktatni, de Oroszországban mégis ezeket a tényezőket kell elsősorban gyanúsítani, amíg nem igazolódik be, hogy mégis valaki más volt a tettes.

Hiszen többször letartóztatták, az egyik szemére csaknem megvakult egy fertőzésellenes szer miatt és rejtélyes allergikus reakciók jelentkeztek nála a börtönben. Az orosz vezetés kétségtelenül bűnös abban, hogy megengedi az ilyesfajta terrort, és a megbízókat soha nem sikerül megtalálni. A Kreml általában provokációnak minősíti, amikor valakik megtámadják az ellenfeleit. Pedig Putyin minden további nélkül világossá tehette volna, hogy nem tűri az ilyen akciókat. Ám amikor netán kiderül, hogy állam közeli figurák a ludasak, mint Litvinyenko meggyilkolásánál, a válasz gyakran ravasz vigyor. Az egyik feltételezett tettes még a parlamentbe is bekerült, az elnök pedig kitüntette.

A külföldi befektetőknek nem kellene becsukniuk a szemüket. Látni kell, hogy pénzük és az általuk hozott technológia nem segít jobbra fordítani az orosz állapotokat. A rezsim csak még tekintélyelvűbb lett. De nyugodtan aggódhat Macron is, mert ugyan tárgyalni kell például a nukleáris fegyverekről, de aki kapcsolatot épít ki Oroszországban, az nem táplálhat illúziókat az ügyben, milyen rendszert is hozott létre az elnök. 

Neue Kronen Zeitung

Osztrák és magyar zöldek azt várják a burgenlandi kormánytól, hogy közbenjár Magyarországnál a Fertő-tó magyar oldalán készülő nagy idegenforgalmi beruházás meghiúsítására. Az engedélyt már kiadták és lejárt a határidő, ameddig kifogást lehetett benyújtani ellene. A környezetvédők azonban attól tartanak, hogy a 100 ágyas hotel, valamint a kapcsolódó létesítmények veszélyeztetik a páratlan állatvilágot, valamint a régió státuszát a világörökség részeként, hiszen itt egy természeti kincsről van szó.

Ezért szorgalmazzák, hogy egyelőre fújják le a munkálatokat, és a két ország – az UNESCO bevonásával - dolgozzon ki építési irányelveket, az ilyen óriásprojektek szabályozására. Az osztrák zöldek már benyújtották a javaslatot a kismartoni parlamentben, magyar társaik pedig azt szeretnék, ha környezetvédelmi hatástanulmány készülne. Azt is felróják, hogy a magyar kormány szinte semmilyen felvilágosítást nem ad az ügyben.

ITT OLVASHATÓ