„SOLTÉSZ ÁLLAMTITKÁR ÖSSZEKEVERI A ZSÁK KRUMPLIT EGY SCHUBERT-SZONÁTÁVAL”

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.08.19.

Egy könyvbemutató kapcsán Soltész Miklós vallásügyi és egyéb államtitkár kijelentette, hogy maga II. János Pál pápa óvta a világot a liberalizmus mételyétől. A széles körben elismert filozófust és vallástörténészt kérdeztük a részletekről. Gábor György megszokott szellemességével kezdte sorolni, mi mindent emelt be II. János Pál egyháza a liberalizmusból. 

– A feltehetően mélyen vallásos államtitkár a katolikus egyházfő születésének századik évfordulójára készült könyv hétfői bemutatóján közölte, hogy II. János Pál pápa „a szeretet és szabadság szentje, a függetlenség pápája volt, aki felemelte a szavát nemcsak a fasizmussal és a kommunizmussal szemben, de iránymutatásaiban többször óvott a liberalizmus káros hatásaitól is”. A kormánypolitikus sietős lojalitással tette magáévá a miniszterelnök minapi „libernyákozását”: véleményed szerint, életeket ment ezzel a figyelmeztetéssel?

– Az ilyen totálisan dilettáns kijelentés mindössze arról árulkodik, hogy a kijelentőnek, jelesül Soltész államtitkárnak fogalma sincs arról, amiről beszél. Nem ismeri a kereszténységet, a keresztény hagyományokat, fogalma sincs arról, hogy mi a liberalizmus, de legfőképpen fogalma sincs arról, hogy ki volt János Pál pápa...

ITT OLVASHATÓ

MIT TUDNAK A SZOMSZÉDBAN, AMITŐL NEMCSAK PÉNZ LESZ A FOCIBAN, HANEM SIKER IS?

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.08.19.

Évtizedes álma a magyar foci vezetőinek, hogy az ország csapatai minden évben ott legyenek legalább az Európa Ligában, és néha egy-egy BL-csoportkör is becsússzon. (Köz)pénz bőven van erre, a sikerek viszont csak néha-néha jönnek. Megnéztük, mit csinálnak máshogy a régiónk olyan országaiban, ahol nemzetközi szinten is sikeres focit építettek fel.

Újra nekiveselkedik négy magyar focicsapat, hogy bejusson valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe, vagy legalább túlélje az első selejtezőfordulót. A BL-selejtezőben szerdán kezdő Ferencváros, valamint a jövő héten az Európa Ligáért indulók közül a Mol Fehérvár az elmúlt években helyet kapott már az EL-főtáblán. A Kispestnek már a távolabbi múltra kell ehhez visszatekintenie (egész pontosan 1994-ig), a Felcsút pedig újonc a nemzetközi porondon...

ITT OLVASHATÓ

SZÍJJ LÁSZLÓ AZ ELSŐ ORBÁN-KORMÁNY IDEJÉN KEZDETT KÖZPÉNZBŐL MEGGAZDAGODNI

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2020.08.19.

A Szijjártó Péter külügyminisztert családostól jachtoztató tiszakécskei üzletember az elmúlt években főként a közpénzmilliárdokat elnyerő Duna Aszfalt Kft. gazdasági szárnyalása miatt került a hírekbe, pedig annak egykori anyavállalata, a Vakond Kft. is hasonló megtáltosodáson ment át az első Orbán-kormány idején.

A Szíjjről írott portrék eminensen a szeptemberi határidővel éppen Kft.-ből Zrt.-vé alakuló Duna Aszfalthoz kötik a vállalkozó nevét; olyannyira, hogy az Index korábbi, idevágó cikke voltaképpen inkább erről a cégről, mint a Forbes gazdaglistája szerint 207,4 milliárd forintos vagyonával Magyarország negyedik legmódosabb emberének számító üzletemberről szólt.

Sajnálatosan kevés figyelmet kapott mindeddig azonban Szíjj időben legeslegelső vállalkozása, a gyermekkori barát Varga Károllyal közösen alapított, és közvetetten ma is Szíjj érdekeltségébe tartozó Vakond Kft. Ezredforduló környéki hírlapszámok ugyanis arról tanúskodnak: a legelső Orbán-kormány regnálása idején a Vakond olyasféle, közpénzes hátszelű megtáltosodáson ment keresztül, mint a Duna Aszfalt az elmúlt évek során.

“A cég fejlődése 1999-től szinte robbanásszerűen felerősödött. Kisvállalkozásból Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb vállalatává fejlődött.” — adta hírül egy PR-szagú Magyar Nemzet-szöveg anno — “1998. évi félmilliárd forintos bevételüket 2000 végére több, mint kétmilliárdra növelték (…) a Vakond Kft. munkái nagy részét közbeszerzési pályázatokon nyeri el, de a magánszféra megrendeléseit is szívesen fogadják. Megrendelőik közé tartoznak a területileg illetékes állami közútkezelő társaságok, önkormányzatok”...

ITT OLVASHATÓ

HA SZIJJÁRTÓ KÜLÜGYMINISZTER, ÉS NEM MAFFIATAG, AKKOR KORRUPCIÓS HAJÓZÁSON VETT RÉSZT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.08.19.

Szijjártó Péter külügyminiszter egy közbeszerzéseken állami milliárdokat nyert nagyvállalkozó luxusjachtján vendégeskedett az Adrián. Dél-Koreában és más országokban ennél kisebb ajándékok elfogadása miatt is börtönbe zártak volt minisztereket, miniszterelnököt is. Ha Szijjártóék meghagytak valamit az egykori külügy irattárából, biztosan talál egy olyan papírt, ami forintra meghatároza egy beosztott diplomatának is, hogy milyen értékű ajándékot fogadhat el, azt hogyan kell jelenteni. Ha valami protokolláris állami ajándékot kap egy másik országtól, és meghaladja ezt az értéket, azt hova kell leadnia a külügy pénzügyi osztályán.

Ez korrupció, ami után minden demokratikus jogállamban le kell mondani. Magyarország termszetesen nem az, ezért nem kell lemondani, és nem is értik, mi ezzel a probléma. Itt lép be a rendszer különlegessége, hogy a rendszer egy nagy maffia, amelyben minden és mindenki összetartozik, egy szervezetet akot. A szerepek különbözőek, vannak, akik minisztert játszanak benne, mások a “vállalkozót”, de ez egyetlen sejt, egy szerveződés. Csakhogy kifelé azt a hazugságot próbálják eljátszani, mintha ez egy ország lenne, amely törvényes keretek között működik, nem pedig egy bűnszervezet által megszállt állam, amit egy maffia a saját hasznára működtet.

Ezért, amikor a látszat logikája szerint feltesznek ilyen kérdéseket, hogy mit keres egy külügyminiszter egy közpénz milliárdokat elnyerő nagyvállalkozó luxusjachtján, akkor nem mondhatják a valóságot, hogy nem a külügyminiszter járt a mindenkitől független vállalkozó hajóján, hanem a Peti volt a Laci ladikján, amit a Viktor engedett meg. Ütközik a látszat és a valóság. Ha a valóságból indulunk ki, akkor nevetséges a kérdés, hiszen ez egy bűnbanda, egymás közt osztják a szerepeket, a köztől ellopott pénzt, használják az államhatalmat egy maffiaország működtetésére. Amikor együtt vannak, maguk között vannak. Mi sem természetesebb, hogy együtt élvezik a közösen kilopott javakat...

ITT OLVASHATÓ

MILYEN SZÁMÍTÓGÉPRŐL LEVELEZETT SZIJJÁRTÓ ÉS HOL VOLT A TEK?

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.08.19.

„Az ilyen nyomkövető rendszereket az ember- és drogcsempészek, a tilosban halászók, jellemzően a rosszban sántikálók szokták kikapcsolni” – szögezte le portálunk megkeresésére Szalma Botond hajózási szakértő, annak kapcsán, hogy a külügyminisztert az Adrián utaztató luxusjachton kikapcsolták az AIS követő rendszert, azután, hogy az Átlátszó fotósa lefényképezte őt a fedélzeten. Szalma emlékeztetett arra, hogy Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter a négy évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban majdnem belebukott abba, hogy nem védett magánszámítógépről levelezett. Egyébként pedig, hol volt a TEK?

„Egyszerűen nem megyünk be bukósisakban pénzt kivenni egy bankból, csak akkor, ha pisztoly van nálunk” – jellemezte egy hasonlattal a történteket a korábbi kereszténydemokrata politikus, hajózási szakértő, aki egy ideig a MAHART elnök-vezérigazgatója is volt. Egyébként korábban úgy fogalmazott, hogy „Ezt ugyan nem kell tudnia egy külügyminiszternek, de a hajó személyzetének utasítást adó bárkinek igen. A hajó pozícióját jelző AIS rendszert egy ekkora hajó nem kapcsolhatja ki. Gyerekes és büntetik. Ez olyan, mint a gyerekeknél a kukucs-kukucs játék. Azért mert valaki letakarja a szemét, még a többiek látják...”

Mint az Átlátszó tegnap megírta: „augusztus 16-án, vasárnap a Lady MRD-en, a Szíjj László tulajdonában lévő luxusjachton láttuk és fotóztuk a miniszter urat az Adrián, Horvátországban, Biograd Na Morutól 25 kilométerre délre, a Kornati-szigetek alatt, a szárazföldtől mintegy 15 kilométeres távolságra, családja körében, nyaralás közben”. A történet persze – Szijjártó és a magyar kormány számára – hemzseg a botránygyanús elemektől. Ezek közül elsőként az úgynevezett AIS követő kikapcsolására kérdeztünk rá Szalma Botondnál...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC KISZÁLLT HORVÁT FOCICSAPATÁBÓL A FELCSÚT SIKEREI MIATT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.08.19.

Nagyjából egy hónapja minden előjel nélkül lemondott tisztségeiről és eladta részesedését az eszéki futballcsapatban Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdos részesedése egy magántőkealaphoz került, amely mögött hivatalosan nem tudni, hogy ki áll, de nem nehéz megtalálni a kapcsolódási pontjait a Mészáros-birodalomhoz. A tranzakcióra a felcsúti Puskás Akadémia sikerei, egészen pontosan a csapat Európa Liga szereplése miatt volt szükség.

Mészáros Lőrinc tovább erősödött

„Meszaros: Osijek ide dalje”, azaz „Mészáros: Hajrá Eszék” címmel számolt be június legvégén a horvát klub honlapja a csapat mögött álló cég tisztújításáról. Maga a tudósítás sok érdekességet nem tartalmazott, bár néhány dolog arra utalt, hogy a felcsúti milliárdos még inkább megerősítette pozícióit a horvát klubnál.

Az írás szerint – amit a helyi cégjegyzék is megerősít – a felcsúti milliárdos maradt az NK Osijek s.d.d. nevű vállalat felügyelőbizottságának elnöke, és szintén benne maradt a grémiumban Mészáros állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László valamint Takács Mihály, a felcsúti futballakadémia igazgatója is. A horvát tagokat azonban lecserélték, két teljesen új ember került be a testületbe...

ITT OLVASHATÓ

A SPORTKLUBOK TAO-KALAPOZÁSÁT NEM AKASZTOTTA MEG A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

MFOR.HU

Szerző: SZÉKELY SAROLTA

2020.08.19.

Miközben a gazdaság és az élet is hónapokra leállt a koronavírus-járvány hazai megjelenése után, a sportszervezetek TAO-gyűjtési folyamatát nem akasztotta meg a pandémia.

Soha nem látott módon és mértékben bolygatta meg az élet minden területét idén a koronavírus-járvány, ám van egy szegmens, ahol látszólag minden rendben zajlott. Vagy, ha voltak is nehézségek, azok nem igazán mutatkoznak meg a számokon, amelyeket összegyűjtöttünk a sportági szakszövetségek oldaláról. Ez pedig a sportfejlesztési álmok és a hozzájuk szükséges támogatás beszerzése.

Igaz, a kormány a sport területét sem hagyta figyelmen kívül, amikor gazdaságmentő intézkedéseket kellett hozni, melyekkel a járvány negatív gazdasági hatásait igyekezett ellensúlyozni. Mint arról mi is beszámoltunk, az Orbán-kormány engedélyezte, hogy az eddigi (30-70 százalékos támogatási mértékű) szabályokkal ellentétben sportcélú ingatlanberuházással és üzemeltetéssel, az utánpótlás-neveléssel, versenyeztetéssel, személyi jellegű ráfordításokkal, képzési feladatokkal összefüggő költségek 100 százalékát finanszírozzák TAO-támogatásból.

Szintén a TAO-támogatásokat érintő módosítás volt, hogy miközben a közös teherviselés jegyében extraadót vetett ki a kormány a bankokra, annak felét már előre felpántlikázta. A pénzintézeteknek lehetőségük volt, hogy a fizetendő extrasarc felével TAO-címén a választott sportszervezet sportfejlesztési programját támogassák...

ITT OLVASHATÓ

HEGYI IVÁN: SZÁZTIZENKILENCSZER VOLT HATVANÖTEZER NÉZŐ A NÉPSTADIONBAN – 1986-BAN UTOLJÁRA

HÍRKLIKK / KLIKK-TV

Szerző: NÉMETH PÉTER

2020.08.18.

Hegyi Iván sportújságíró, akinek 2016-ban a magyar-svájci vb selejtező másnapján szűnt meg a Népszabadságban a rovatvezetői állása, hosszas számolgatás után arra jutott: „száztizenkilencszer volt minimum 65 ezer néző a Népstadionban, utoljára 1986-ban!”. Ettől függetlenül, Hegyi úgy véli, hogy sem könnyűzenei koncerteket, sem pedig focimeccseket nem kellene tartani a vírushelyzetben. Szerinte „hetente tizenhatezer NB1-es meccseket néző ember éppen elegendő a vírus terjesztéséhez függetlenül attól, hogy a nézők fogyasztanak-e alkoholt, vagy sem”. Hozzáfűzte: „még ha a magyar foci dicsőséges évtizedeit élnénk, amiket már három dekád óta elfelejtettünk, akkor sem értem, miért kell különválasztani a kettőt”.

A magyar foci helyzetét sem kímélve, Hegyi Iván kifejtette: „ennyi pénzzel nem sikerült egy jottányit sem előbbre lépni, sőt! Tragikomikussá vált. Kapcsolatokkal került oda, ahova Mezőkövesd, Kisvárda, Felcsút. A magyar futball ezekből fog profitálni? Ezt valaki komolyan gondolja?” – tette fel a költői kérdést.

ITT NÉZHETŐ MEG

AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÓK MÁR ELŐRE MOSSÁK KEZEIKET

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020.08.19.

Tegnap este az iskolák megkapták az előírásokat járványügyi teendőikről. Míg korábban az oktatásirányítás még egy krétát is alig engedett nekik önállóan megvenni, most rájuk ruházna minden felelősséget és teljesíthetetlen feladatot.

A kiadott járványügyi protokoll szerint, az iskoláknak gondoskodniuk kellene a gyerekek közti másfél méteres távolságról. Ennek érdekében, vigyék ki a tanteremből a fölösleges bútorokat, a tornaórán ne végeztessenek érintkezéssel járó gyakorlatokat stb.

Csupa remek ötlet. Úgy nézem, a humán tárcánál még senki sem látott átlagos tantermet vagy menzát. Akármit visznek ki onnan (könyörgöm, mit vihetnének?), teljes létszámnál nem lesz meg a másfél méter. De a menzán is csak akkor, ha reggeltől estig ebédeltetnek. A tornatermi öltözőkről nem is beszélnék...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY VÁLUNK TÉNYLEG GYARMATTÁ - SEREGHAJTÓ LEHET MAJD MAGYARORSZÁG

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.08.19.

Miközben egykor a térség éllovasának számított Magyarország, hamarosan Románia és Bulgária is megelőz bennünket – derül ki egy elemzésből. Ami miatt egyre inkább szégyenkezhetünk, azt a szerző szerint bátran lehet gyarmati függésnek nevezni.

Mint arról korábban írtunk, a jegybank friss versenyképességi jelentésében (ez teljes terjedelmében itt nézhető meg) is jókora teret szán annak, miért is kellene még több kölcsönt felvenniük a magyaroknak. Az MNB azonban persze számos más tényezőről is írt. Papp József a Corvinus Egyetem nyugdíjas oktatója a G7 Ekonomi rovatában a „Mi a baj a magyar gazdasággal?” című cikkét azzal kezdi, hogy megfogadta Bod Péter Ákos javaslatát, és tanulmányozta a versenyképességi jelentés ábráit.

A jegybank volt elnöke korábbi cikkében arról írt, hogy az MNB által közzétett, az egy főre jutó GDP alakulását bemutató grafikonnak erős vizuális üzenete van. Az ábra jól jelzi, hogy a visegrádi kiscsapat közepéről miként és mennyire csúszott le Magyarország a csoport aljára, és milyen reménytelenül távoli a jövedelmi utolérés. A munkatermelékenységi ábra Bod Péter Ákos szerint még rá is erősít arra: a V3 mint mérce, bizony egyre magasabbnak látszik.

Egyébként az MNB módszertana szerint – olvasható a cikkben – Magyarország valahogy előbb végzett a rangsorban, mint a lengyelek, szlovákok és még néhány EU-tagállam. A volt jegybankelnök szokásos finom humorával ezt úgy kommentálta: „ne mondjuk el nekik, van most elég gondjuk”.

Papp József mostani írása nem tűnik ennyire megengedőnek. A cikk alapján úgy tűnik, hogy igazán gyilkos az az ábra, ami a hozzáadott érték közvetlen importtartalmát mutatja. A szerző szerint mellbevágó azt látni, hogy a magyarországi hozzáadott értéknek csak a harmadát tette ki a hazai rész, miközben az uniós átlagban elérte a 90 százalékot 2015-ben. A visegrádi országok közül a szlovák mutató hasonlít leginkább a magyarra, de a cseheknél majdnem eléri a felét, míg a lengyeleknél több mint 70 százalék volt abban az évben...

ITT OLVASHATÓ

KICSORDULT A POHÁR - FEKETÉK EGYENJOGÚSÁGA AMERIKÁBAN?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BEREND T. IVÁN
2020.08.14.

...A fordulat jelei.Mindennek ellenére valóságos fekete egyenjogúságról ma sem beszélhetünk. A felemelkedett, sőt meggazdagodott feketék sem kivételek ez alól. Erről fest meggyőző képet a Pulitzer-dijas fekete írónő, Margo Jefferson memoárja, a 2016-ban megjelent Negroland. Az 1947-ben született írónő már a szegregációt és megkülönböztetéseket megtiltó törvények életbelépése után nőtt fel, felső középosztálybeli fekete családban nevelkedett, apja századosi rangban katonaorvos volt, ő egyetemet végzett. Könyve ennek a kiemelkedett fekete rétegnek a társadalmi helyzetét és belső világát, gondolkodását mutatja be. A könyve címéül választott Negroland éppen azt fejezi ki a rabszolgaság idejéből fennmaradt kifejezéssel, hogy ez a réteg is „negro,” vagyis megkülönböztetett és társadalmilag kirekesztett maradt. Az írónő többször is idézi édesanyja mondását, hogy „már majdnem elfelejtettem, hogy negro vagyok”. A környezet azonban mindig emlékeztette rá. A fehér munkás, aki úgyszólván naponta szállított a családnak különféle megrendelt árukat, és ilyenkor mindig mosolyogva és végtelen barátsággal meg udvariassággal kezelte a család tagjait, amikor nyilvános helyen véletlenül összetalálkozott a fekete asszonnyal, elfordulva nem ismerte meg. Az írónő és barátnői számára rendkívül fontos volt, milyen árnyalatú, mennyire sötét vagy világosabb a színük, göndör fekete hajukat szőkére festették és kisimították. A szülők tanították a fiatal gyerekeket, hogy ne „viselkedjenek négeresen”. És ez a könyv már a meggazdagodott, felemelkedett fekete családok privilegizált világát mutatja be.

Vannak ugyan jómódú fekete családok, de míg a fehér családok több mint 15 százalékának vagyona 2016-ban meghaladta az 1 millió dollár értéket, a fekete családok esetében ez az arány a 2 százalékot sem érte el. A feketék fizetése a fehérekének átlagosan ma is csak kétharmada, s még ennél is jóval kedvezőtlenebb a fekete családok átlagos vagyoni állapota. A vagyon generációk felhalmozása alapján gyűlik, ezért a fehér családok átlagos vagyonának minden 100 dollárjával szemben a fekete családok átlagos vagyona csak 10 dollárt tesz ki. A fehérek nem egészen 12 százalékával szemben a feketék 27 százaléka él a hivatalos nyomorszint alatt. A nyomor nyilvánvalóan a bűnözés melegágya is, és a börtönök lakosságának 34 százalékát fekete férfiak teszik ki. A feketék eleve gyanúsak, őket ártatlanul vagy apró vétségek miatt gyakran állítják meg, tartóztatják le, sőt súlyosan bántalmazzák a rendőrök, ahogyan RodneyKinget négy rendőr gyorshajtásért nyomorékká verte 1991-ben, engedély nélküli utcai cigarettaárusításért egy rendőr megfojtotta Eric Garnert 2014-ben, s egy másik forgalmi vétség elkövetéséért addig verte MarlenePinnock fejét, míg az belehalt sérüléseibe 2015-ben. Ok nélkül lőtték le Sean Bellt és Michael Brownt ugyanezekben az években. George Floydot pedig annak a gyanúnak alapján teperte a földre négy rendőr és fojtotta meg egyikük, hogy hamisnak vélt 20 dolláros bankjeggyel fizetett a boltban. Átlagosan a XXI. században is ötször annyi ártatlan fekete áldozata van a rendőri brutalitásnak, mint a fehérek körében. Ezeket a gyilkosságokat és a bűnös rendőrök sorozatos bírósági felmentését esetenként kisebb-nagyobb felkelések követték, mint 1992-ben, amikor a Los Angeles-i felkelést a hadsereg bevetésével és 68 halálos áldozatot követelve verték csak le. Mindezek nyomán bontakozott azután ki 2013-ban a „Fekete élet számít” (Black LivesMatter) mozgalom és csordult ki a pohár George Floyd meggyilkolása után 2020 tavaszán.

Napjainkban azonban fordulat jelei láthatók. Először az amerikai történelemben – a legújabb közvélemény-kutatási eredmények szerint – ma a lakosság 76 százaléka tartja fontosnak a feketeproblémák megoldását, s ebben a fehér lakosság 71 százaléka egyetért. A Floyd-gyilkosságot követő lázadás most már nem feketelázadás volt, mert a fehérek azonos, sőt még nagyobb tömegben vettek részt benne. A hagyományosan rasszista Texas állam egyik, majdnem teljesen fehér kisvárosa, Vidor, ahol a lakosság mindössze 0,5 százaléka fekete, sem maradt ki a demonstrációkból.

Ami jár? Ebben az új közhangulatban ismét napirendre került a jóvátétel fizetése az afroamerkaiaknak. Ismét – hiszen ez a rabszolgák felszabadítása óta időről időre felmerül mint az igazságszolgáltatás természetes követelménye. A polgárháborús győzelem idején, 1865 januárjában William Sherman, Lincoln elnök tábornoka 15. számú rendelkezésével a konföderáció államainak földterületéből a felszabadított feketék számára családonként 40 hold földterület és egy öszvér szétosztását rendelte el. Áprilisban azonban meggyilkolták Lincoln elnököt, és utóda eltörölte ezt a rendelkezést. Azóta a jóvátétel követelése ismét és ismét elhangzik. Az egyik első fekete polgárjogi harcos, Frederick Douglass már 1881-ben kijelentette, hogy még a felszabadított orosz jobbágyoknak is adtak földet, de az amerikai rabszolgákat nem kártalanították. 1894-ben a szenátus elé került egy törvénytervezet a volt rabszolgák nyugdíjáról – sikertelenül. Martin Lu­ther King egy 1967-es beszédében újította fel ezt a követelést. 1989-ben John Conyers demokrata képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a Kongresszusnak az anyagi kárpótlásról, s miután azt elvetették, évente megismételte ezt. 1999-ben a fekete ügyvéd, Randall Robinson 1,4 billió dollárra becsülte az anyagi kárt, Robert Brown közgazda számítása szerint pedig 1,4 és 4,7 billió dollár közötti jövedelemtől estek el a rabszolgaság és szegregációs kirekesztés következtében az afroamerikaiak, ami 2019-es összegben fejenként 150 000 dollárnak felelne meg. 2014-ben a neves fekete politikus-író, Ta-NehisiCoates írt cikket A jóvátétel ügye címmel. 2019-ben számos demokrata elnökjelölt tért vissza a jóvátétel kérdésére. 2020 júniusában NikoleHannah-JonesAmi jár címmel publikált írásában a New York TimesMagazine-ban leszögezte, hogy ha az Egyesült Államok valóban igazságra és egyenlőségre törekszik, akkor végre napirendre kell tűzni a gazdasági jóvátételt, az országnak meg kell fizetnie tartozását a feketéknek. Ez év júliusában már a Wall Street Journal is támogatta a jóvátétel ügyét.

Ez mindeddig megbukott, mert a fehér amerikaiak elvetették jogosultságát, és mindössze 6 százalékuk támogatta azt. Mint az újságíró Kevin Williamson írta, „akiknek a jóvátétel járna, már rég halottak”.A szenátusi republikánus többség mai vezetője, MitchMcConell szerint „mi, ma élő amerikaik nem vagyunk fe­lelősek elődeink bűneiért”.A lépés pedig nem lenne egyedülálló, hi­szen a Legfelsőbb Bíróság 1980-ban kompenzációt ítélt a sziu indiá­noknak törzsi földjeik 1877-es elrablásáért, s 1988-ban a Kongresszus szavazott meg 1,25 milliárd dollár kártalanítást japán-amerikaiaknak, akiket a II. világháború idején börtöntáborokba zártak. A kormányzat 2008-ban és 2020-ban is milliárdokat folyósított a válságba süllyedt vállalatok, kisvállalkozók és munka nélkül maradt milliók támogatasára.

Kilátás a helyes út megválasztására?Négyszáz év telt el a rabszolgaság és szegregáció, a fekete lakosság kiszolgáltatottsága és alárendelése hosszú történetében. A küzdelmek fontos részeredményeket harcoltak ki. A mai – nem fegyverekkel és frontokon zajló – polgárháborús tüntetéssorozat végre meghozta a feketék ügyének fehér tömegtámogatását is. Virginia és Új-Mexikó államokban, Philadelphiában és Minneapolisban rabszolgatartók és rabszolga-kereskedők szobrait döntik le. A hírhedt Alabama Egyetemen, ahol a fajüldöző Wallace kormányzó rendőrökkel körülvéve akadályozta meg 1963-ban, hogy a bíróság által jóváhagyva két fekete hallgató beléphessen az egyetemre, most 17 ezer diák írt alá követelést a fehér felsőbbrendűséget hirdető fajgyűlölők emléktáblájának eltávolítására. Mindez fontos szimbolikus leszámolás a múlttal. A Berkeley PoliticalReview néhány hónapja programot is adott a jóvátétel észszerű módjára a fekete amerikaiak oktatási egyenlőtlenségének felszámolása formájában az óvodától az egyetemekig ingyenes és ösztöndíjakkal, kedvezményes felvétellel támogatott oktatás biztosításával...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

VITÉZY: MODERNIZÁLJÁK AZ ÉSZAKI, DÉLI ÉS KELETI ELŐVÁROSI VASUTAT

INDEX
Szerző: INDEX
2020.08.18.

Több elővárosi vasútvonal fejlesztésének előkészítéséről és tervezéséről döntött a napokban a kormány. A részletekről Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója a közösségi oldalán számolt be.

Folytatódik az elővárosi vasúthálózat fejlesztése, írta közösségi oldalán Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) igazgatója...

ITT OLVASHATÓ

MENNYIRE FONTOS A FIDESZ-FRAKCIÓNAK SIMONKA GYÖRGY?

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD TAMÁS
2020.08.18.

A rendszerváltás óta eltelt harminc évben nem vádoltak politikust olyan súlyos bűncselekményekkel, mint most a kormánypárti frakció dél-békési tagját, Simonka Györgyöt, aki 2010 óta néma leventeként „vitézkedik” a parlamentben. Mit tehet ilyen esetben a képviselőcsoport? – fordultunk az elmúlt hónapokban ötször Kocsis Máté frakcióvezetőhöz. Különösen, hogy időközben pártbeli kizárására is javaslat született. Válasza nem meglepő, és nem is mulatságos.

Simonka az 1990 óta legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolt magyar politikus. A kormánypárti képviselőt két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettével, két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettével és folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségével vádolják a januárban megkezdődött büntetőperben.

A bűncselekmény-sorozatban a kárérték eléri az 1,4 milliárd forintot. Amiért, ha a politikus elismeri a vádban foglaltakat és lemond a védekezés jogáról, akkor 8,5 éves fegyház és 750 milliós vagyonelkobzás vár rá a Központi Nyomozó Főügyészség bírósági előterjesztése alapján. Simonka tagadja a vádakat és a szerinte a vádhatóság koncepciós pert kreált.

Az idén januárban a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött és október közepén folytatódó perben született vádirat végén az ügyészség elkülönítette az európai uniós támogatások ügyében felmerült csalásokat. Egyelőre csak a termelési és értékesítési szövetkezetekkel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálják. Ez viszont azt valószínűsíti, hogy sokéves és elhúzódó büntetőeljárásra számíthat a dél-békési fideszes parlamenti képviselő...

ITT OLVASHATÓ

„A LEGNAGYOBB MAGYAR ÁLLAMFÉRFI” – THOROCZKAY GÁBOR TÖRTÉNÉSZ SZENT ISTVÁNRÓL ÉS HAMIS SZENZÁCIÓKRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.08.19.

Több, a korai magyar történelemmel kapcsolatos elmélet tudományos konszenzus nélkül került az új tankönyvekbe – mondja a Válasz Online-nak Thoroczkay Gábor. Az ELTE történészét a most megjelent, A középkori Magyarország – Állam és ideológiák című kötete nyomán kérdezzük őstörténetről és genetikáról, államalapításról, magyarságkutatásról és örökre elveszett puzzle-darabkákról. Szent István-napi nagyinterjú.

– Nem érzi úgy, hogy a nagyrészt az Árpád-korról és a korai magyar történelemről szóló, épp csak megjelent könyve máris elavult?

– Nem. Úgy 10-15 év múlva térjünk vissza a kérdésre.

– Viszont az ön kutatási területét érintő történelmi szenzációk most születtek: például a legújabb archeogenetikai mondás, miszerint az Árpád-házi dinasztia a mai Afganisztán területén alakult ki, valamikor 4500 évvel ezelőtt. Ezután nem kap klaviatúráért, hogy átírja a jegyzeteit?

– Ezzel a „szenzációval” történészként semmit sem tudok kezdeni. Az én szakmámban az írott források segítségével a 820-830-as évekig, vagyis a levediai tartózkodás idejéig látunk bele a korai magyar történelembe. 4500 év irtózatosan sok idő; gondoljon bele, nagyszülői távlatban négy, dédszülőiben viszont már nyolc felmenőnk van – és akkor csak száz évről beszéltünk. Az Árpád-házi ősről szóló bejelentés történészszemmel addig értékelhetetlen, ameddig valamiféle hidat nem képezünk a társtudományok, például a régészet segítségével az írott forrásokig. Egyelőre se egy tárgyi lelet, se egy sír nincs a mai Afganisztán területén, amit emellé a bejelentés mellé oda lehetne tenni. Fontos dolog a genetika, de azért vigyázni kell vele...

ITT OLVASHATÓ

KÜSZÖBÖN A JÁRVÁNY MÁSODIK HULLÁMA, DE UGYANÚGY ALIG TESZTELÜNK, MINT ÁPRILISBAN

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.08.18.

- Tavasszal, a koronavírus-járvány kirobbanása után rengeteg vita zajlött akörül, eleget tesztelnek-e Magyarországon.
 

- Áprilisban a Népegészségügyi Központ programvezetője is azt mondta, amikor elkezdünk lazítani, muszáj lesz bővíteni a tesztelést.
 

- Aztán jött a lazítás, májusban valamivel többet is teszteltek, de mostanra visszaestünk az áprilisi, napi 2-3 ezres szintre, pedig szakértők szerint 5-15 ezerre lenne szükség. Kérdéses az is, mennyire pontosan találják most meg a fertőzöttek kontaktjait.
 

- Időközben bővültek a kapcitásaink is, mégis egyedülállóan szigorú protokoll vonatkozik arra, kiket kötelező tesztelni, és kiket nem.

- Ráadásul most már egyre jobban látszik: érkezik a járvány második hulláma.

„Ez nem sok, ezzel egyáltalán nem vagyunk a világ élvonalában, és bár a járvány első fázisában ez a tesztelés elég volt, nem ez volt a fő stratégia a járvány megfékezésére, de azt gondoljuk, hogy a továbblépéshez bővíteni kell a tesztelést”

- mondta április 22-én Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai programvezetője egy online konferencián. Bár a kormány nem verte nagy dobra az eseményt, ez volt az első alkalom a veszélyhelyzet idején, amikor a nyilvánosság végre megismerhetett valamit abból, milyen elemzésekre alapozták a járványügyi intézkedéseket.

Oroszi az „egyetlen megvalósítható lehetőségként” beszélt arról a négyszintű stratégiáról, aminek a korlátozások enyhe lazítása mellett része a tesztelés bővítése, a fertőzöttek elszigetelése és a kötelező maszkhasználat. Ugyanitt Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa is intenzívebb tesztelést és kiterjedtebb kontaktkutatást javasolt a potenciális koronavírus-fertőzöttek fellelése érdekében...

ITT OLVASHATÓ

„NEM HITTEM VOLNA, HOGY VISSZAJÖN A MÚLT”

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2020.08.19.

A kormány még a lehetőségét is elvette annak, hogy a balatonaligaiak beleszólhassanak, hogy mi legyen a sorsa a település egyetlen, megmaradt szabad vízpartjának.

„Ha ezt tényleg megcsinálják, akkor ennek a falunak vége” – summázta az egyik parti vendéglő vezetője a faluban már régóta terjengő hírt, miszerint annyi év után a Club Aligát megszerző, immáron kőkemény kormányhátszelet maguk mögött tudó beruházók végleg megkaparinthatják a falucska, Balatonvilágos-Balatonaliga utolsó, még látogatható vízpartját. Nem messze tőle egy idős néni igyekszik haza a cekkerével. Mosolygós a szeme, de amikor a parti sétányról kérdezzük, elkomorul. 

„Szörnyen el vagyok keseredve – mondja –, nem hittem volna, hogy visszajön a múlt”. Ő 1964 óta tölti minden nyarát az aligai magasparton. „Harminc éven át csak a Tompa Mihály utcáig tudtunk elmenni. Onnan már fegyveres őrökkel őrizte a rendszer a balatonaligai magaspart árnyékában meghúzódó elit pártüdülőt vendégeit a dolgozó néptől”. „Azt hittük, hogy a rendszerváltozással ennek már végleg vége lett. Erre meg az egész újrakezdődik”. 

Ennél biztosabbat ő sem tud, csak azt, amit a falu népe susog a „kontyrádión” ahogy a szóbeszédet nevezi. Méghozzá azt, hogy jövőre óriási építkezések kezdődnek, óriásszálló épül a régi pártüdülő helyén, természetvédelmi területen többszintes apartmanok épülhetnek, illetve harminc év után újra lezárják a Balatonpartot a helyiektől, hogy újra csak a kiválasztott kevesek használhassák. Mindenki más, a falucska 1200 lakosa és a nyaranta itt pihenő ezrek pedig a kilométerekkel odébb lévő kis sóstói szabadstrandra mehetnek, ahol már most – a koronavírus dacára – egy tűt sem lehet leejteni.

A helyiek balsejtelmei akkor kezdődtek, amikor 2018-ban a Club Aligát tulajdonló céget, a Pro-Mot Kft. többségét megszerezte az akkor még Mészáros Lőrinc–Tiborcz István tulajdonolta Appeninn. Ezután sorompóval zárták el a parthoz tartozó mólót, kitiltva onnan a helyi pecásokat. Később az Appeninn a lakossági tiltakozás nyomán visszavonulót fújt, azt állítva, hogy a lezárás a mólót bérlő cég saját akciója volt. (A céggel később szerződést bontott az Appeninn.)...

ITT OLVASHATÓ

SZÍJJ LÁSZLÓ LUXUSJACHTJA OLYAN, MINT A NER SZAKSZERVEZETI ÜDÜLŐJE

24.HU
Szerzők: VITÉZ F. IBOLYA és KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2020.08.19. 

"Köszönöm az érdeklődést"

– mindössze ennyit mondott és már el is köszönt Szíjj László, akitől azt próbáltuk megtudni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter milyen minőségében tartózkodott a tiszakécskei milliárdos luxusjachtján: hivatalos vagy baráti látogatáson? A válasz nem is olyan egyszerű, a minisztérium szerint Szijjártó a szabadságát tölti a hajón, 

ám dolgozik közben.

Azt sem tudtuk megkérdezni az építőipari vállalkozótól, hogy milyen ellenértéket kap vagy kapott a külügyminisztertől a jachtozásért cserébe – ez pedig igencsak lényeges kérdés Szijjártó jövedelmi viszonyait és a jacht horribilis fenntartási költségeit összevetve. Igaz, a miniszterelnök röptetése óta tudjuk, nincs semmi különös abban, ha akár a kormányfő igénybe veszi valamelyik, közpénzeken nagyra nőtt nemzeti milliárdos szolgáltatását, és kiruccan egy futballmeccsre egy magángépen. Történetesen azon, amelyik Szijjártóval egy időben (?) érkezett meg Splitbe, és amely nem először repült ezen a nyáron Horvátországba.

Orbán Viktor emlékezetes parlamenti válaszában azzal rázta le a kérdést, hogy így szokott és ezután is így fog utazni, hiába fejezte ki aggályát a jobbikos Szilágyi György amiatt, hogy a miniszterelnök ilyen értékes utakat fogad el ajándékba attól, aki sokmilliárdos közbeszerzéseket nyer...

ITT OLVASHATÓ

MI A BAJ A MAGYAR GAZDASÁGGAL?

G7.HU
Szerző: PAPP JÓZSEF
2020.08.18.

(Papp József a Corvinus Egyetem nyugdíjas oktatója. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Megfogadtam Bod Péter Ákos javaslatát, és tanulmányoztam az MNB most közzétett versenyképességi jelentésében közölt ábrákat. Gondolatébresztő cikkében ő ezek közül két mutatót vizsgál meg, azokat, amelyek sokkoló módon érzékeltetik azt, hogy valami nincs rendben a magyar gazdasággal. Mind az egy főre jutó GDP, mind pedig a termelékenység tekintetében hazánk teljesítménye elkeserítően alakul: nem csupán az EU-átlag elérése tűnik lehetetlennek, de a másik három visegrádi ország (V3) is elhúzott mellettünk.

Különösen az utóbbi mutató alakulásának van „erős vizuális üzenete”*. 2008-ban a magyar gazdaság még a sáv felső határán teljesített, 2018-ra az aljára csúszott, a termelékenysége gyakorlatilag stagnál...

ITT OLVASHATÓ

NEM EGYSZERŰEN A KÉPMUTATÁS CSÚCSA. SIMA PROVOKÁCIÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.08.18.

Békés jó estét kívánok! A jelzőkkel igyekszem óvatosan bánni (milyen béke?), mert én se fogom megérteni soha a büdös életben, hogy azokat az embereket, akiket nem érdekel, hogy meglopják őket, hogy a gyereküket meglopják, hogy az unokájuk jövőjét is ellopják, hogy a kereszténységgel öblögetnek, miközben ők, a törvényesen tolvajkodók a Tízparancsolatot és a krisztusi, bibliai tanításokat naponta körbeállják és lehugyozzák, hogyan tudja a lincselés határáig lázba hozni egy 15X20 centis rongydarab, vagy egy nem tudom hányszor hányas szivárványszínű zászló.

Nem tudom, honnan van állandó késztetése az ország nyakán taposó bandának, illetve mindenféle csatolmányainak és leágazásainak arra, hogy 2020-ban emberek kölcsönös beleegyezésén, szabad akaratán alapuló döntéseivel foglalkozzon és lényegében kormányprogrammá emelje, hogy ezeknek az embereknek megkeserítse az életét. Ki a túrónak a kereszténységét, a magyarságát, a családi életét, a boldogságát gyalázza meg, sodorja veszélybe, teszi tönkre az, hogyha a tőle különböző szexuális irányultságú/nemi identitású kisebbséghez tartozó emberek is boldogok, és nem kell a kövek alá bújva szégyenkezniük azért, mert a közpénzből élő, véresszájú propagandisták hada elmebetegnek, aberrált szardarabnak, ferde hajlamú provokátornak, már-már bűnözőnek bélyegzi őket, és ellenük uszítja a normálisnak nevezett többséget?

Ennél csak az az émelyítőbb, amikor magukat normálisnak, toleránsnak, már-már liberálisnak tartó emberek rendre kinyilvánítják, hogy őket senkinek a nemi identitása nem érdekli, mert az mindenkinek a magánügye, DE csinálják otthon a négy fal között, és akkor oké. Szégyenkezz, bujkálj, titkolózz, hazudozz egy életen át, vagy ha emberhez méltó életet akarsz élni, akkor takarodj el egy olyan országba, ahol senkit nem érdekel, hogy kit szeretsz és kivel vagy boldog. Hogy házasságban éltek-e, és hány gyereket neveltek tisztességes embernek. Mert itt, ha egy évben egyszer egy kibaszott hétig megpróbálod felhívni a NORMÁLIS többség figyemét arra, hogy te is létezel, és nem te tehetsz arról, aminek születtél, de te is ember vagy és téged is megilletnek ugyanazok a jogok, mint őket, akkor az van, hogy kussolj, mert a tolószékesek és a balkezesek se tüntetnek a zászlóikkal. Azért, hogy a NORMÁLIS többség szarul érezze magát, és a civilizációs halálfélelem árnyékában rettegjen.

Mivel nem fogom megérteni, hogy mi az, ami olyan elviselhetetlenül provokatív egy szivárványszínű zászlóban, amely zászló ráadásul nem marad ott az idők végezetéig azokon a homlokzatokon (mint például a székely zászló a parlamenten, egészségére), inkább elmesélem, hogy szerintem mi a nettó provokáció.

Szerintem a nettó provokáció az, hogy miközben az erre fogékony néptömegeket a szivárványszínű zászló ellen hergelik (amely nép büszkén zabálja a 2000 forintos lángost a Balatonon, ahova azért ment, mert a főkipcsak azt mondta, hogy több Balaton, kevesebb Brüsszel és Adria), ők, az ország nyakán taposó banda azt állítja, hogy most is megszakadnak az irodájukban a felelősségteljes munka terhe alatt. Pedig valójában az Adrián a NER-oligarchia luxusjachtján sínylődnek, mint Szijjártó Péter...

ITT OLVASHATÓ

TANÁROK: "NEM TUDOM, MILYEN ISKOLÁT KÉPZELNEK EL A MINISZTÉRIUMBAN"

HVG ONLINE / ITTHON
Szerzők: BALLA GYÖRGYI és BALLAI VINCE
2020.08.19.

Iskolaigazgatókat és tanárokat kérdeztünk az iskoláknak küldött járványügyi intézkedési tervről. Általános vélemény, hogy az ajánlások nagy része nem megvalósítható. A szaktárca szerint igen, ha pedig mégsem, akkor hordjanak az idősebb diákok maszkot.

„Annyira bízni kell a kormányban, hogy jól méri fel a helyzetet”
– ezt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu kérdésére, amikor arról volt szó, mi lesz, ha a szülők nem viszik majd iskolába a gyereküket a járvány miatt. A miniszter akkor azt is jelezte, hogy javaslatot a járványügy kezelésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma tesz majd az iskoláknak.

A javaslat elkészült, hétfő este fél tízkor el is küldték az intézményvezetőknek. Eszerint a 2020/2021-es tanévben
 

- lehetőség szerint gondoskodni kell a tanulók lazább elhelyezéséről, adott esetben nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával,
 

- a tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező,
 

- a tanulók szellősebb elhelyezése céljából, amennyiben lehetséges, az oktatáshoz-neveléshez nem szükséges tárgyakat, bútorokat javasolt a tantermen kívül elhelyezni,
 

- a közösségi terekben egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság,
 

- az osztályok keveredését kerülni kell, ha erre nincs mód, a tantermeket fertőtleníteni kell,
 

- a testnevelésórákat javasolt a szabadban megtartani.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hajmeresztőnek nevezte az intézkedési tervet. Az érdekvédők szerint nem elég, hogy a minisztérium alá tartozó szakmák jó része egyszerűen kimaradt a tervekből,

"az előírások arról tanúskodnak, hogy a kormányzat vagy nem ismeri eléggé az általa működtetett rendszert, vagy nem hajlandó pénzt adni a védekezésre"...

ITT OLVASHATÓ

A DOLGOZÓK HATALMA A BELARUSZ FELKELÉSBEN

MÉRCE
Szerző: ARTYUH VOLOGYIMIR
2020.08.19.

A múlt heti belarusz tiltakozások fókusza nyilvánvalóan kitágult, az eleinte a választásokra koncentráló tüntetések mára a városi középosztály és a dolgozók növekvő ellenállási mozgalmává alakultak át.

Az Open Democracy oldalon megjelent cikkemben nemrég megpróbáltam magyarázatot adni arra, hogy az uralkodó elitből származó ellenzéki jelöltek és a „kreatív osztály” eddig nem látott mennyiségű támogatóra leltek, ami az országban évtizedekig nem tapasztalt tüntetésekhez vezetett. Amellett érveltem, hogy a belarusz társadalomban a 2009-es gazdasági válság óta fortyogó tiltakozó hangulat jutott forráspontra, amely alulról szerveződő populista tüntetések formájában már 2017-ben is megnyilvánult, akkor Lukasenka lealacsonyító retorikáját kifogásolták.

A mostani tüntetések előtt a legfőbb kihívó, Szvetlána Tyihanovszkaja a rendszer tekintélyelvűségét támadó, populista szólamai egy vállalkozókból, fiatal szakemberekből és dolgozókból összeálló, osztályokon átívelő szövetség számára bizonyultak vonzónak.

A Lukasenka rendszere elleni tiltakozási hullámot folyamatosan követjük a Mércén, cikkeinket itt olvashatod.

Ebben a cikkben a korábban felvetett kérdésekre reflektálok: milyen szerepet játszanak vezetők és tömegek a jelenleg folyó tüntetéseken, milyen formában szerveződnek a tiltakozások, és hogyan reagál a belarusz állam?

Reflexióim a cenzúra, a folyton zavart internet és a propaganda által szőtt ködön átszűrődő információmorzsák hatnapos maratoni emésztésének és a Belaruszban tartózkodó elvtársakkal folytatott beszélgetéseimnek eredménye. Ezen túl támaszkodom a 2015 és 2017 közt szociálantropológusként folytatott terepmunkára, amelyet belarusz dolgozók és szakszervezeti aktivisták közt töltöttem...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: PUTYIN KIS ZÖLD EMBERKÉKET VEZÉNYELHET BELORUSZBA, DE CSINÁLHATJA OKOSABBAN IS - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.19.

Az orosz elnök nincs könnyű helyzetben, az erő politikája itt nem biztos, hogy használ.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Indexre kerülnek Magyarországon a kellemetlen sajtóorgánumok? – teszi fel a kérdést a német konzervatív lap, bár úgy véli, nem egyértelmű az, ami a vezető, ám a hatalommal és az ellenzékkel szemben is kritikus vezető magyar hírportállal történt. Tehát az, hogy Orbán Viktor akarta volna elhallgatni. Az Index mindenesetre egyelőre működik, csak éppen már nincsenek benne olyan anyagok, leleplezések, amelyek korábban nagy visszhangot váltottak ki az időnként másfél millió olvasóból. Sem más szerkesztőségek tényfeltáró összeállításai, amelyek a hivatalos médiában nemigen bukkanhattak fel. Olyan, mintha az oldal halálra lenne ítélve.

Az Index sorsa élénk érdeklődést keltett a határon túl is, mert úgy néz ki, mintha egy folyamat újabb állomása jött el a sajtószabadság korlátozásának útján. Hiszen egyes orgánumok egymás után tűntek el, illetve álltak át. Kezdődött a közmédia megtisztításával, de nagy személyi változások játszódtak le az MTI-nél is, amelyet állami irányítás alá helyeztek. A Klubrádiót a frekvencia engedéllyel próbálták engedelmességre kényszeríteni. Az Origóból a kormányt dicsőítő esetlen portál lett.

Nem sokkal később eltűnt a színről a Népszabadság, a teljes archívummal együtt, a regionális lapok pedig egy Fidesz-közeli alapítványnál kötöttek ki. Külön tészta a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a HírTV, amely átmenetileg Simicska oldalán maradt, amikor az összekülönbözött Orbánnal.

Hogy az Indexnél mi áll a háttérben: hatalmi harc, munkahelyi vita, vagy netán egy nem jól átgondolt láncreakció, az nem világos. Munk Veronika főszerkesztő-helyettes kitart amellett, hogy minden kétséget kizáró biztosítékokat kértek a tulajdonosoktól a szakmai munka függetlenségének fenntartására, amire a válasz a főszerkesztő menesztése volt, és ezt a munkatársak egyértelmű jelzésnek vették. Többet azonban nem árulhat el, mert köti a titoktartás.

Urbán Ágnes, a Corvinus Egyetem szakértőja szerint nem vitás, hogy kormány közeli üzletemberek kaparintották kézbe az Indexet, Munk megjegyzi, hogy az utóbbi három évben egyik beavatkozási kísérlet követte a másikat náluk, de valamennyit visszaverték. Ám a végén sem valamiféle cenzúrázási próbálkozás húzódott meg a háttérben.

Mráz Ágoston Sámuel, a hatalom közeli Nézőpont Intézettől ezzel szemben azt mondja, szó sincs arról, hogy bárki át akarta volna állítani a portált. Hiszen a Fidesz háromszor is fölényesen győzött a választáson, bármit is írt róla az Index. Emellett az olvasók 30 százaléka a kormánypártot támogatta, de ők továbbra is akarnak bíráló anyagokat. Ugyanakkor a Népszava és az ATV is kap állami hirdetéseket. Szerinte ha az RTL Klubot és a 24.hu-t is idevesszük, akkor politikai egyensúly van a magyar médiában. Ám Urbán Ágnes ezt egészen másként látja, mert nem gondolja, hogy az Indexet pótolni lehet.

Kurier

Szorult helyzetbe került a magyar külügyminiszter, mert lefényképezték, hogy egy olyan luxusjachton tölti a szabadságát az Adrián, amely egy gazdag vállalkozóé és utóbbi szépen kapott állami megbízásokat. De ez még nem minden, mert a világhálón olyan képeket közölt, amelyek úgy ábrázolják, mintha az irodájában ülne, és fontos államügyeket intézne más, uniós kollégákkal a belorusz válság kapcsán. Egyben felmerül, milyen kapcsolatok fűzik Szíjjártót az üzletember Szíjj Lászlóhoz, aki az ország 4. leggazdagabb ember. Arról nem beszélve, hogy Orbán Viktor felszólította az embereket: a járvány miatt töltsék otthon a szabadságukat.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az EU idáig tudatosan tartózkodott attól, hogy lemondásra szólítsa fel a belorusz államfőt, sőt, az Európai Tanács elnöke a mai on-line csúcskonferencia előtt kifejezetten óvott a külső beavatkozástól. Michel figyelmeztetetése persze elsősorban Oroszországnak szólt, de szavait azokhoz is intézte, akik azt állítják Moszkvában és Minszkben, hogy a tiltakozásokat külföldről gerjesztik. Jelezte ugyanakkor, hogy az unió kifejezetten közvetíteni szándékozik Lukasenko, illetve az ellenzék és a civilek között.

A politikus megvitatta a helyzetet Putyinnal. Közben európai diplomaták azt mondják, hogy az állam- és kormányfők a mai egyeztetésen kinyilvánítják szolidaritásukat a belorusz néppel. Egyben állást foglalnak, hogy be kell szüntetni az erőszakot. Leszögezik, hogy a választás nem volt sem tisztességes, sem szabad, ezért az nem ad semmiféle legitimitást az elnöknek, továbbá hogy a fehéroroszoknak kell dönteniük saját jövőjükről.

A cseh és a lengyel miniszterelnök már a múlt héten követelte, hogy legfelső szinten vitassák meg a helyzetet, ám a döntés késett, főként Orbán Viktor miatt, aki szoros kapcsolatot ápol a belorusz elnökkel. Emellett Ausztria sem látszott túl lelkesnek. A két kormány ezzel együtt eddig megszavazta az unió minden idevágó döntését, állásfoglalását.

Bloomberg

A kommentár szerint csakis Putyinon múlik, mi történik Fehér-Oroszországban, de azt Lukasenkónak is tudnia kell, hogy a játszmának vége. A gengszterei nem voltak képesek megfélemlíteni a lakosságot. Ugyanakkor Tyihanovszkaja erkölcsi világító torony, aki ellenállásra ösztönöz. A végső szót azonban az orosz elnök mondja ki, bármennyire is fájdalmas ezt elismerni.

Őt két dolog hajtja: hogy növelje személyes hatalmát és helyreállítsa az egykori „orosz világot”, amely eltűnt a Szovjetunió szétesésével. Az ő szemében a Nyugat, azaz a NATO és az EU, folyamatosan bekeríti az orosz érdekövezetet, ezért vissza kell szorítani. Így egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a politikus tétlenül nézné, amint a beloruszok próbálják kivívni a szabadságot és a demokráciát. Azon kívül az országra ütköző övezetként van szüksége, hiszen Napoleon és Hitler seregei is azon a területen keresztül hatoltak be orosz földre.

Lukasenkót középszerűnek tekinti, akinek az egyetlen előnye, hogy gátolja a demokratikus fordulatot. De ha arra sem képes, akkor egyetlen pillanat alatt ejti. Ezzel együtt senki sem tudja, hogy mi jön most. Lehet, hogy a fehérorosz elnök – más választása nem lévén – belemegy a Kreml által szorgalmazott államszövetségbe. De ha már előbb távozásra kényszerül, akkor Putyin előveheti az ukrán forgatókönyvet. Azaz „kis zöld emberkéket” vezényel a szomszédos országba, dezinformációval árasztja el a hazai és a nemzetközi sajtót, beszünteti az energiahordozók szállítását, de még az is megeshet, hogy simán lerohanja Fehér-Oroszországot.

Ebben sem az EU, sem az USA nem képes megakadályozni, de a NATO sem bonyolódik vele háborúba. Szóval lehet, hogy a szabadság hívei már közeljövőben örömkönnyekben törnek ki, mert felszabadulnak a beloruszok, de a boldogság könnyen sírásba fordulhat át, mert az újabb rabság időszaka következik.

Financial Time

Fehéroroszország leveti a diktatúra páncélzatát és ez mély, érzelmi húrokat pendít meg Közép- és Kelet-Európában, ha bárki visszaemlékszik a többnyire békés forradalmakra a rendszerváltás idején. A bátorságra, a méltóságra, a jobb életbe vetett reményre, a hatalmas tömegre. A rendszerváltás dicsőséges év volt a mai európai történelemben, még akkor is, ha a fordulat később kudarcot vallott egynémely országban. A fehéroroszok azonban ugyanazt akarják, mint az említett nemzetek 31 évvel ezelőtt. Mármint hogy a diktátor menjen a fenébe. Lukasenko ugyanúgy elszakadt a társadalomtól, mint a megalomán Ceausescu.

Sajnos, nem lehet biztosra venni a boldog véget a belorusz önfelszabadítás történetében. Egy kis országról van szó, amely rendkívül ki van szolgáltatva az oroszoknak. Moszkva semmiképpen sem fogadná el, hogy Minszk ellene forduljon. Ám ebből még nem következik az intervenció, ez nem Ukrajna. Ott a felkelésnek volt nacionalista, oroszellenes íze. A tüntetők erővel reagáltak a hatalmi erőszakra és az ország jövőjét az EU-ban, sőt, a NATO-ban képzelték el. Erre jött a Krím megszállása.

Ám Fehér-Oroszországra egyik jellemző sem áll. Az emberek nem az uniós csatlakozást szorgalmazzák. Polgári jogokat, igazságot akarnak, no meg szabadulni az államfőtől. Az orosz állami sajtó jelentéseiből az derül ki, hogy a Kreml tudja: vége Lukasenko legitimitásának. De ha Moszkva lerohanná szomszédját, az csak elherdálná az erőt és a tekintélyt. Bölcsebb volna afelé terelni a dolgokat, ami az örményeknél történt. Hiszen ott két éve a forradalom eredményeként győztes miniszterelnök helyreállította a demokráciát, de nem idegenítette el Oroszországot.

A beloruszoknál viszont félő, hogy Lukasenko beveti a biztonsági erőket az elégedetlenség elfojtására. Ahogy az a Tien-an-men téren történt Pekingben. A tekintélyuralmi rendszerek ugyanis semmitől sem riadnak vissza, hogy szétzúzzák ellenfeleiket. Nem véletlen, hogy elsőként Hszi gratulált Lukasenkónak a „győzelemhez”. Viszont annak idején az NDK-ban is a csalárd választás adott nagy lökést a rendszer megbuktatásához és ez bíztató.

A Nyugat csak korlátozottan tud közrehatni a belorusz eseményekben, de nincs szükség arra, hogy saját szövetségi rendszere felé terelje az országot. Ki kell azonban nyilvánítania, hogy támogatja az átalakulást, hogy szabadon választott kormány kerülhessen hatalomra. Mert egy nemzet búcsút int az önkényuralomnak.

Die Presse

Lukasenkonak távoznia kell, mert már egyáltalán nem érti, mit akar a nép – a viszály a nyitott gondolkodású lakosság és a minden változástól iszonyodó, merev despota között húzódik. Hogy akkor miért vannak időről időre választások? Hát, alighanem azért, mert az ilyen diktátorok szeretik a kirakatba tenni, mennyire kedvelik őket az emberek – állítólag. Ezt sulykolják ugyanis nekik a maguk köré gyűjtött talpnyalók. Ezért kell közvélemény kutatásokat hamisítani, valóságos várakat emelni hazugságokból és gátlástalanul manipulálni a választásokat. A minszki rezsim ezt már tökélyre fejlesztette.

De már fogalma sincs, mi történik az egyszerű emberek szintjén. A fiatal, jól képzett, a világra nyitott nemzedékek változást kívánnak. Csak éppen olyasvalaki vezeti az országot, aki hallani sem akar korszerűsítésről. A helyzet teljes képtelenségére derült fény, amikor vasárnap Lukasenko hívei azt harsogták az elnök kérdésére, hogy nem szeretnének sem szabadságot, sem reformokat. A nagy többség azonban akarja az átalakulást. Ezt a vágyat csak felerősítették az utóbbi napokban, hetekben az államfő elnyomó intézkedései. Alighanem ő is tudja, hogy másfél hete elbukott a népszerűségi vizsgán. Ám nem hajlandó szembenézni a ténnyel.

Ezért olyan sértett, amikor a nyilvános rendezvényeken kifütyülik és még a rendszer által kényeztetett munkások is beintenek neki. A rezsim Achilles-sarkát egyrészt az állami üzemek dolgozói, másrészt a biztonsági apparátus, valamint az államigazgatás tagjai jelentik. És ha nagy repedések mutatkoznak, akkor Lukasenkónak el kell gondolkodnia a viszonylag rendezett távozáson.

A geopolitikai elemekről annyit, hogy a pofátlanság csúcsát produkálta Putyin, amikor a Merkellel folytatott telefonbeszélgetés után óvott a külföldi beavatkozástól. Az EU ugyanis túl gyáva, hogy határozottan kiálljon Fehér-Oroszország ügyében, ezt elintézik az olyan tagok, mint Magyarország. Így ha valaki beleszól Minszkben a dolgokba, az Moszkva. Hiszen ugyanolyan rezsimekről van szó és az egyik bukása veszélyeztetheti a másikat. A Kreml sosem fogja megengedni, hogy Lukasenkót olyasvalaki kövesse, aki nyugatbarát és oroszellenes irányvonalat választ.

Der Standard

Paul Lendvainak az 56-os forradalom előtti nap jutott eszébe a sarokba szorított belorusz diktátor vergődése láttán. Merthogy annak idején, október 22-én, az általános erjedés közepette, a Csepeli Vasműben tartott pártaktíván Kiss Károly, a KB tagja „ellenforradalmi veszélyre” figyelmeztetett. Közölte továbbá a hivatalos álláspontot, hogy egy ilyen kísérletet 30 perc alatt le tudnak verni. Aztán, 13 nappal később csakis szovjet páncélosokkal voltak képesek felszámolni a népfelkelés nyomán létrejött többpártrendszert a semlegességét kikiáltó Magyarországon.

Természetesen Lukasenko személyes hatalma nem vethető össze azzal, amit a Szovjetunió egyik csatlósállamában a kommunista hatalmi monopólium jelentett. Ennek ellenére tévedés volna hinni a diktatúrák erejében. Az elnök csakis rendőri erővel tudta megakadályozni a rendszer összeomlását, mert előtte végzetesen rosszul mérte fel a helyzetet. Külföldi összeesküvést emleget, és világossá tette, hogy ha végképp szorul a hurok, akkor kész segítséget kérni orosz kollégájától.

Putyin igyekszik megelőzni a rezsim kaotikus bukását és a demokratikus áttörést. Az opciók közé tartozik, hogy az önkényúr orosz emigrációba vonul, mármint hogy legyen kiút a válságból. A békés tüntetések nem szolgálhatnak ürügyül a beavatkozáshoz a moszkvai és a minszki zsarnok számára.

Amit Pompeo mondott a múlt héten Közép-Európában, az arról árulkodik, hogy az amerikai kormányzatot teljesen hidegen hagyja a belorusz viszály. Az EU-nak nincsenek eszközei, hogy közvetlenül támogassa az ellenzéket és lemondásra kényszerítse az elnököt. Ám ezzel együtt gyorsan kell cselekednie, ideértve fájdalmas szankciók elrendelését, és hogy követelje a bezárt tüntetők elengedését, valamint új, demokratikus választások megtartását. Az időkülönösen azért szorít, mert a tiltakozások a meggyengült, ám mindenre képes államfő ellen végzetes következményekkel, akár vérfürdővel járhatnak.

ITT OLVASHATÓ

SZIJJÁRTÓ FEDETT CSÓNAKBA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.19.

Félreértés, fake news, manipuláció: reagált a külügy arra hírre, miszerint Szijjártó külügyminiszter egy yachton múlatná az időt, s onnan küldözgetné a képeket, amelyek azt mutatják, serényen dolgozik az ország felvirágoztatásáért éjt nappallá téve. Yachton eleve nem tartózkodhat – jegyezte meg a külügy –, ugyanis ilyen szó a magyar nyelvben nincs. Ahogyan a stadion helyett a sokkal kifejezőbb fedett sportlétesítmény használatos, szegény sincs csak rászoruló, illetve segély sem, csak támogatás az EMMI szíves útmutatásai alapján. A yacht fideszmagyarul fedett csónak, külügyminiszter elvtárs tehát maximum azon lehetett volna. 
Ámde nem volt.

A kép, amely állítólag gumicsónakból készült megközelítve a fedett csónakot, kitaláció, fotoshop, ürgebőrbe kötött békaember, nemzetközi összeesküvés, amely Vidnyánszky elvtárs ellen is dolgozik, központja pedig a Holdon van, onnan sugarazzák az elvtársakat. Ezért járnak ólommellényben, illetve hordják a hajukat tarajosan, mert az visszaveri az elektromos, gamma és röntgensugarakat, amivel az emberek agytörzsébe akarnak behatolni a tudjukkik, hogy liberálisságot ojtsanak az ottani turulszarba. Magyar űrhajóst küldünk majd ellenük a Holdra, aki lekardozza ott mind az összes űrlényeket, karikás ustorral tanítja móresre őket majd, hogy ne hazudozzanak yachtot, ami nincs.

Yak, magyarul jak van, az ősi magyar párosujjú patás a tülkösszarvúak családjából, tulokformák alcsaládjából (lásd, Németh Szilárd), akik az őshazában, a mai Tibet területén élnek, ahonnan III. Béla is származik, csak ottani életében láma volt. Szijjártó külügyminiszter Kásler sámán útmutatásai, Julianus barát intelmei és Paracelzus varázsigéi segítségével yakháton keresi az őshazát a keleti nyitás jegyében. Ezért fényképezkedik kirgiz külügyessel, és küldözgeti a képeket a yakjáról és nem a yachtjáról. Egyébként ott messze felfedezett kis futsalközösségeket, akik olyan ősi magyar kifejezéseket használnak mint közbeszerzés vagy nemzeti tőkésosztály...

ITT OLVASHATÓ