RÁADÁS: AUTÓZZUNK - AUTÓ NÉLKÜL, KORONAVÍRUS IDEJÉN

YOUTUBE
Szerző: 7ze3 Travels
2020.07.19.

  Leukerbad to Lauterbrunnen - Scenic 
  Drive Switzerland

  Driving in Austria 1: Grossglockner High 
  Alpine Road

  Driving in Austria 2: Grossglockner High 
  Alpine Road

  Driving in Austria 3: From Heiligenblut to 
  Fusch an der Grossglocknerstrasse


Driving in Austria 4: Kaunertal (From 
Prutz to Kaunertaler Gletscher - 2750m)

Driving in Switzerland 1: Flüela Pass (From Susch to Davos Dorf)

Driving in Switzerland 2: Oberalp Pass (From Disentis to Andermatt)Driving in 

Driving in Switzerland 3: Furka Pass (From Andermatt to Gletsch)

Driving in Switzerland 4: Grimsel Pass (From Gletsch to Innertkirchen)

Driving in Switzerland 5: Innertkirchen - Brienzersee - Interlaken - Grindelwald

Driving in Switzerland 6: From Grindelwald to Lauterbrunnen

Egyveleg

VILÁGTALÁLKOZÓ - VENDÉG: TGM ÉS MAJKA

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2020.08.15.



Kadarkai Endre új műsora a Klubrádión minden szombaton déltől! A Világtalálkozóban két teljesen eltérő habitusú és értékrendű közismert embert ültet egy asztalhoz. Olyanokat, akiket valószínűleg máskülönben nem hozott volna össze az élet. Ezúttal nemcsak ő kérdez tőlük, hanem ők is egymástól. Milyen a viszonya a pénzhez a milliárdosnak és a sztárénekesnőnek? Hogyan gondolkodik a nőkről a világhírű tudós és a nagyszájú rapper? Milyen párkapcsolati tanulságokkal gazdagodott az évek során a népszerű stand-upos és a közkedvelt tévés?

ITT HALLGATHATÓ MEG

ÍME A LEENDŐ KÖZÖS ELLENZÉKI VÁLASZTÁSI PROGRAM ELSŐ KÉZZEL FOGHATÓ JELE

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.08.16.

...Az első ajánlásuk az egészségügyi ellátás jövőbeli fejlesztését illetően a következő:

Egészségügyi kiadások

Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az európai uniós átlag alatt vannak, és ez a különbség inkább nő, mint csökken. Ezen a téren hazánk a sereghajtók között van. Ennek oka nem abban keresendő, hogy a magyarok egészségesebbek lennének a többi uniós állampolgárnál – állapítja meg a közlemény, amely a következőket javasolja:

Az egészségügy finanszírozásában ne a „maradvány-elv” érvényesüljön, hanem az egészségügyi költségvetés a GDP mértékében legyen meghatározva. Az egészségügyi közkiadások GDP-arányos részesedését négy év alatt az európai átlag szintjére kell emelni.

Magyarországon az egészségügyi kiadások mintegy kétharmada származik állami forrásból. A költségek fennmaradó egyharmadát zsebből fizetik a magyarok. A jövőben a lakossági kiadások arányát le kell szorítani, és a közkiadások mértékét meg kell emelni.

Egészségügyi dolgozók jövőképe

Az utóbbi években több ezer orvos és több tízezer ápoló „menekült” külföldre a jobb élet reményében – vázolja a jelent a szakbizottság, amely erre a problémára nem egészségügyi dolgozók külföldre utazásának korlátozása a megoldás, hanem a megfelelő munkakörülmények, és főleg a tisztességes bérezés megteremtése, a következőkkel:

Az egészségügyi dolgozóknak ne csak ígérgessék a béremelést, hanem ennek fedezete látható legyen a költségvetésben is. Az egylépcsős béremelés után garantálni kell, hogy az egészségügyi ágazat dolgozóinak bére minimum öt éven át az átlagos bérnövekedést meghaladó módon növekedjen.

Az alapellátás

Az egészségügyi ellátórendszer első számú védelmi vonala az alapellátási rendszer. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvényben az áll, hogy „az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása alapvető nemzeti érdek”. Ennek alapján, elvárható, hogy az állam a színvonalas és mindenki számára egyformán elérhető egészségügyi alapellátás megteremtését és fenntartását elsőrendű feladatának tartsa, és ennek megfelelően, az a mindenkori költségvetésben külön soron jelenjen meg. Ennek részeként a csoportpraxisok kialakítására, támogatására is el kell különíteni forrásokat – szögezi le az állásfoglalás.

Szakhatósági önállóság

Szakmai konszenzus van abban, hogy az egészségügyi szakhatósági rendszer önállóságát vissza kell adni, és annak háttérintézményeit újra kell szervezni – állapítja meg a közlemény.

Megelőzés

Magyarország az egészségmegőrzés tekintetében nagyon rosszul áll. Prevenciós programokat kell indítani: törekedni kell az egészséges környezet biztosítására, minél szélesebb körben elérhetővé kell tenni szűrővizsgálatokat, és el kell érni, hogy mindenki számára biztosítható legyen az egészséges életmód és táplálkozás – szól az ellenzéki együttműködés egészségügyi szakbizottságának első közleménye.

ITT OLVASHATÓ

A KULCSEMBEREK KÉRDÉSE

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.08.16.

Amikor (ez már 11 éve volt) megjelentem a kis faluban, még idegen voltam. Vagyis a gyerekek ismertek, hiszen a művészeti suliban tanítottam őket, de a szülőkkel akkor még nem volt kapcsolatom. Lassan ismerkedtem ezzel a világgal, ami annyi ellentmondással teli, hogy felsorolni is nehéz. Ráadásul folyamatosan változik benne és körülötte is minden, nincsenek állandó elemek, vagyis, csak a cél az, a küldetés, hogy mit akarunk egyáltalán, hova akarunk ezzel a munkával eljutni.

Mert az nem változott, továbbra is szeretnénk egy olyan, máshol is működtethető keretrendszert felépíteni, és leírni, ami egy (de nyilván nem az egyetlen) út ahhoz, hogy egy közösséget működőképessé tegyünk, olyanná, amiben megtörhető a generációs szegénység.

Az első évek naiv elgondolásaiból mára már nem sok maradt bennem. Nagyon sok kudarc, megtapasztalás kellett ahhoz, hogy megértsem, mennyire bonyolult hatásrendszer mozgatja ezeknek a családoknak az életét, és azt, hogy a családon belüli szocializáció mindennél erősebb amortizáló tényező. Sokszor annyira akartam, sürgettem, annyira éreztem, hogy jó lesz, hogy magam sem vettem észre, csak a nekem való megfelelés kényszere miatt nézett úgy ki, mintha együtt akarnánk. A csalódásokból aztán összeállt bennem egy türelmesebb, elemzőbb és kitartóbb munka, amiben gyakran elhangzik a számból, hogy: “nehéz, persze…ha könnyű lenne, már rég megoldódott volna”.

Mert nem könnyű, ez nyilvánvaló. Az is, hogy mi nem vagyunk ehhez elegek, kellenek helyi kulcsemberek is a megvalósításhoz. A közösségből, akiket helyzetbe hozunk, akik feladatokat vehetnek át tőlünk, közvetíthetnek a többiek felé, akikből majd a közösség mozgatói lehetnek.

Akit először annak tekintettem, ő nyolc évig volt velem. Tényleg ígéretes volt. Sokat tanultam tőle, és ő is nagyon sokat fejlődött, kommunikációban, tudásban, szervezőkészségben. Kapcsolódtak hozzá időnként mások is, akkor úgy tűnt, erős kötelékek alakulnak ki, de aztán ezek pillanatok alatt szűntek meg egy-egy konfliktusban, és fordultak egymás ellen. Aztán megint visszarendeződött valami… és megint megszűnt.

Az okokat később világosan megértettem. Ugyanaz a kettős szerep okozta, amit ma is megtapasztalunk, pl. a kommunikációban. Ami más, ha velünk beszélnek, vagy jelen vagyunk, és más, ha nem.

Az első években mindent áthatott a verbális agresszió. Egyébként is magas volt az indulati fok, és sokkal több volt a családok közötti konfliktus is, no meg nekünk sem sikerült mindig mindent úgy csinálni, ahogy terveztük. Durva szavak, ordibálások, elrohanások, átkozódások voltak, néha csakugyan hajszál választotta el őket a tettlegességtől.

Mára ezt sikerült megszüntetni, nem is emlékszem, mikor volt utoljára a közösségi foglalkozáson ilyen, és talán az intézményrendszerrel való kapcsolattartásban is érezhető a változás. Ma már alap, hogy nyugodt hangon beszélünk egymással, akkor is, ha konfliktusos a téma, vitatkozhatunk, ám nem használunk durva szavakat. Nem bántjuk, nem alázzuk meg a másikat. Még viccből sem. De amikor nem vagyunk jelen a közösségben, vagy a családokon belül vannak, nem ez a hangnem. “Fel kellene tenni egyszer egy rejtett kamerát, hogy lássa, mi folyik itt…”- ajánlotta egyszer valaki. “Nagyot nézne, ha hallaná, az tuti…”.

De tudjuk a szakemberektől, három szférában élünk, egy a nyilvánosságnak szól, egy a privát szférának, és van egy titkos is, ami csak a miénk. Nyilván baj, ha ezek ellentmondanak egymásnak. Ott zavar van, és ez meghatározhat sok mindent. De ha egységesen durva, agresszív, az sem jó.

Ha változást szeretnénk, inklúziót, befogadást, akkor nyilván segítenünk kell, hogy a kommunikációjuk is ezt támogassa. Eredmény, hogy ezt sikerült mondjuk a közösségi eseményeinken megerősíteni. De kudarc, hogy a privát szférában nem változott semmi. Még nem változott. Kettős beszéd van. Két szótár, ha tetszik, vagy inkább két viszonyulás.

És ebben a kommunikáció csak egy kis szelet. Mert nemcsak erről van szó. Hanem a közösségben elfoglalt pozícióról is, ami a kulcsembereket igencsak nehéz helyzetbe hozza. Mert van egyszer a nyilvánosságnak, vagyis a nekünk, a látogatóknak, az intézményrendszernek mutatott kép, ami a mi elvárásainkhoz igazodik, tehát együttműködő, partneri, a másikat megértő, támogató viszonyulás. Úgy tűnik, ez megy, nincs vele gond.

De amikor belép a kulcsember a privát szférájába, ott más az elvárás. Kommunikációban és viszonyulásban is. Sőt, ilyenkor bejön a településen belüli hierarchia is, az érdekek, a fekete zónában körvonalazódó túlélési stratégiák, amiben a működéshez, pozicionáláshoz megfelelőbb eszköz az erőszak, a verbális is, és akár a fizikai is.

Ezt a két szerepet, egy személyben nem lehet sokáig vinni. Ezért nehéz a kulcsemberi pozíció. Most inkább feladat-orientáltan próbáljuk az ígéretes személyek helyzetbe hozását. Nem tesszük rájuk ennek a kettős szerepnek a terhét, hanem folyamatosan támogatjuk őket abban, hogy egységesedjen a nyilvános és a privát szférájuk.

Persze ez sem egyszerű. Mert a kulcsember pozícióhoz azt is nézni kell, hogy ki, hol van a közösségen belül, ki, milyen hatással lehet a többiekre. A képességek ebben kisebb jelentőséggel bírnak, a pozíció a fontos, azt viszont nem a személy, sokkal inkább a mögötte álló család határozza meg. A családot viszont az érdekek mozgatják, ami főleg az anyagiak elérésében csúcsosodik ki, és nem feltétlen a legális utakon. Ha egyszerűbben fogalmaznék, azt mondanám, az kerül a hierarchia élére, akinek pénze van, pénz pedig a szegregátumokban nem a legális vonalon teremtődik meg. Viszont, ha az ember az integráción dolgozik, akkor csak a legális utakat, az átlátható történeteket kellene támogatni. (Nem hozom most ide a korrupcióval átitatott felsőbb szinteket, csak jelzem, hogy az sem támogatja most a törekvéseinket.)

Vajon melyik a könnyebb út? Pozicionálni a közösségben olyan embert (embereket), aki a képességei alapján ígéretes lehet, ám a családja nem tényező, a periférián van, vagy megküzdeni (esetleg megalkudni?) a fekete zónában működőkkel, és megpróbálni partnerré tenni őket? Azt hiszem, ez utóbbi sokkal több kockázatot hordoz. Mert azt világosan látjuk, hogy amíg a túlélési stratégiák működtethetők feketén, amíg meg lehet így élni, és jobban is, mint más, addig senki sem fog változtatni. Bűnözésből pedig nem lehet integrációt építeni.

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: TELENOR HIPERSULI

TELENOR
Szerző: TelenorHiperSuli
2020.

Hasznos eszközök és érdekességek, nemcsak tanároknak.

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: A TELJES ISKOLATÉVÉ, AZ ÖSSZES ÉRETTSÉGI ELŐADÁSSAL

INDEX / ISKOLATÉVÉ
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.05.03.

Március 16-án a koronavírus terjedése miatt bezárták az összes iskolát, de az oktatás nem állt le. Az iskolák és a tanárok többsége hihetetlen gyorsasággal és kreativitással állt át az online oktatásra. Mivel az Index egy online újság, nálunk is hamar körvonalazódott az ötlet, hogy saját eszközeinkkel segítsünk ebben a különleges helyzetben. Leginkább az érettségizőkre gondoltunk, akiknek talán a legrosszabbkor jött, hogy másfél hónappal az írásbeli vizsgák előtt át kellett átállniuk távtanulásra.

Szerencsére találtunk kiváló tanárokat, így jöhetett létre az Index Iskolatévé projekt. Március 23-tól hat héten át tartottak matematika, történelem, valamint magyar nyelv és irodalom órákat az Indexen Csapodi Csaba, az ELTE oktatója, Repárszky Ildikó és Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai.

Nem sok olyan kezdeményezés volt az Indexen, ami ilyen sok lelkes és pozitív üzenetet kapott volna olvasóinktól. A visszajelzések igazolták eredeti célunkat, hogy ezek az órák nemcsak az érettségizőknek, hanem minden diáknak, minden fiatalnak, minden szülőnek és nagyszülőnek is szólnak.

Kiváló előadásokat hallhattunk az összehasonlító verselemzésről, a posztmodern jellegzetességeiről, a valószínűségszámításról, a koordinátageometriáról, a mohácsi csatáról (amiről mindent rosszul tudunk?), illetve láthattuk, hogyan vonult be a történelemkönyvekbe és lett érettségi témakör az, amit sokan át is éltünk: a Kádár-rendszer és a gulyáskommunizmus erjedése vagy a rendszerváltás. Izgalmas lett volna végignézni azt is, ahogy Csapodi tanár úr szakálla adásról adásra megnő, ő ugyanis fogadalmat tett, hogy addig nem borotválkozik, amíg nem taníthat újra személyesen diákokat. Aztán elég hamar kiderült, hogy a szakállnövesztés pont egy koronavírus járvány idején nem a legjobb ötlet.

Az Iskolatévé adásait ezennel átadjuk az öröklétnek. Ezek az előadások hosszú ideig segíteni fogják a diákok, érettségizők felkészülését és mindenki tájékozódását. Az órákat egybegyűjtöttük a Youtube-on is, hogy tantárgyanként bárki megnézhesse őket:

Matematikaórák a Youtube-on

Magyarórák a Youtube-on
 

Történelemórák a Youtube-on

De nem csak tantárgyanként, hanem egyenként is kigyűjtöttük a témákat és az órákat. Aki holnaptól érettségizik, az még kattintson rá arra, amiből nem sikerült teljesen felkészülnie! Aki pedig már régen érettségizett, az kattintson bárhova, hiszen egyrészt sosem árt az ismétlés, másrészt jó lesz újra megtanulni azt, amit egyszer valamikor régen tudtunk...

ITT NÉZHETŐK MEG, ITT OLVASHATÓK

RÁADÁS: ISKOLATÉVÉ 2: MINDEN ELŐADÁSUNK A PROGRAMOZÁSRÓL

INDEX /  ISKOLATÉVÉ 2
Szerző: TÓTH BALÁZS
2020.06.14.

Még bőven tartott az érettségire felkészítő Index Iskolatévé, amikor eldöntöttük, hogy folytatjuk a sorozatot. Egy újabb iskolai tantárgy helyett a programozást vettük elő, mert a világban most minden erről szól.

Néha már nyomasztó is lehet, hogy a csapból is digitális tudás folyik, ezért úgy állítottuk össze a sorozatot, hogy abban szórakoztató eszközökkel adjunk át új ismereteket: programozható legórobottal, kvarcjátékként is működő Microbit lapkával, drónnal, és Raspberry Pi miniszámítógéppel. A kütyükkel felvértezett kiváló vendégtanáraink olyan sorozatot állítottak össze, ami mindenkinek hasznos, az éppen csak írni-olvasni tudó általános iskolásoktól egészen a dolgozó felnőttekig.

LÉPÉSENKÉNT JUTHATUNK EL A JÁTÉKOKTÓL AZ ŰRESZKÖZÖKIG

Ezek az előadások a következő években is hasznosak lesznek, bármikor elővehetők, és nem kell hozzá semmilyen apropó, legfeljebb a tanulási vágy.

Tanáronként is összegyűjtöttük a videókat:

Koren Balázs, az ELTE oktatója az online biztonságról, a programozás alapjairól tart előadásokat. A Scratchben egyszerű játékot, a Microbit lapkával biciklis féklámpát programozunk ebben a sorozatban. 

Jámbor Kornél, az Edutus Egyetem projektmenedzsere és a WRO robotolimpia magyarországi főbírója a legórobotokat mutatja be előadásaiban.

Kangyerka András ménök-tanár a sokszínű Raspberry Pi programozását mutatja be, rengeteg szenzorral, diódákkal és relékkel.

Az alábbiakben pedig egyenként, és nem minden esetben a megjelenés sorrendjében gyűjtöttük össze a videókat, hogy témánként és korosztály szerint is könnyű legyen eligazodni...

ITT NÉZHETŐK MEG, ITT OLVASHATÓK

ORBÁNÉK 225 MILLIÁRD FORINTÉRT AMERIKAI MAGÁN HADIIPARI CÉGEKNÉL VÁSÁROLNAK BE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.08.16.

Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki a magunk mögött hagyott héten a Budapesten bejelentett magyar-amerikai giga fegyverüzlet: kis túlzással az egész világ beszámolt az egy milliárd dollár értékű rakétavásárlási szándéknyilatkozatról. Ezekből a beszámolókból több információt tudunk kiszűrni, mint amennyit a magyar kormány hajlandó csepegtetni a cechet valójában álló magyar adófizetőknek. Például azt is megtudhatjuk, hogy maga a rakétaüzlet 230 millió dollárnyi, a maradék pénzt a magyarok az eladó amerikai hadiipari céggel közvetlenül kialkudott és kötött megállapodás keretében költik el. Ennek fényében, talán nem is olyan véletlen, hogy Orbánék még a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának sem számoltak be a részletekről, beleértve az előzményeket, azt, hogy mit és pontosan mennyiért vásárolnak, illetve, milyen kiegészítő beruházásokat terveznek a szeptember végéig véglegesítendő üzlet keretében. Emlékszünk még az Orbánék korábbi giga hadiipari üzletére, a Gripen-ügyletet máig kísérő gyanúra.

„Egymilliárd dollár nagyon sok pénz, miért nem lehetséges durván 300 milliárd forintért csak rakétákat venni” – szögezte le az Egyenes beszédben Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa. Mint mondta, a fejlett középhatótávolságú levegő-levegő rakéták (amilyenek egyébként a Gripeneken is vannak) nem kerülnek annyiba. Hozzátette, hogy egész egyszerűen nem lehet tudni, hogy mit vásárolunk, „közben ugyanis azt is hallom, hogy valami mást veszünk, de nem tudjuk, hogy mit... azt is hallom, hogy bizonyos légvédelmi komponenseket is”. Vadai a totális átláthatatlanságot bírálta („ha a hadsereget modernizálják, azzal nincs probléma, azzal van, hogy 2018 óta töretlen gyakorlatként teljesen átláthatatlanok ezek a beszerzések, pedig ha valami érzékeny beszerzésnek számít, akkor éppen a fegyverbeszerzések azok”. Hozzátette: „előzetesen kellett volna a nizottságot tájékoztatni arról, hogy milyen volt a beszerzés folyamata, milyen beruházások jönnek mellé, hogy fogjuk ütemezni, stb.”.

Vadai is utalt rá, de sokan emlékezünk még az 1998 és 2002 közötti első Orbán-kormány Grippen-beszerzésére, amit máig körbeleng a korrupció gyanúja. S egyébként nem csak Magyarországon...

ITT OLVASHATÓ

LEZÁRHATJÁK AZ EMBEREK ELŐL A CLUB ALIGÁT ÉS A BALATON-PARTOT, MINT A KOMMUNISTA ÁLLAMPÁRT IDEJÉN

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2020.08.16.

A strandot is felparcellázhatják, minden eddigi szabályozás érvényét veszíti. A helyiek falurombolást kiáltanak. A kormány az egykori pártüdülő fejlesztését „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá” nyilvánította, ami teljesen új helyzetet teremt, és kiszorítja az embereket a Balaton partjáról.

A közút innentől nem közút, a közpark nem közpark, s a szabad parti sétány is megszűnik a Club Aligában, amit immár le lehet zárni a köz elől. És elzárva a települést a Balaton-parttól, ugyanúgy, mint a pártállami időkben – ez olvasható ki az egykori pártüdülő fejlesztését „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá” nyilvánító minapi kormányrendeletből. A tulajdonos Appeninn Nyrt. több mint 7 milliárd forint támogatást kapott. A Magyar Narancs és a Narancs.hu az elmúlt időszakban rendszeresen beszámolt a Club Aliga körül történtekről. Ezekről itt, itt és itt olvashat.

„Szörnyű, hihetetlen, ez valóságos falurombolás” – ilyen reakciókat hallottunk, amikor Balatonvilágoson olyan helybéliekkel és üdülőtulajdonosokkal beszéltünk, akik már tájékozódtak, mit is tartalmaz a kormányrendelet. Megjelenése óta ezt elemzi mondatról mondatra óta az Aligai Fürdőegyesület, hogy el tudja dönteni: mit lépjen ebben a helyzetben?

Hétezer aláírás

Napokkal a kormányrendelet napvilágra kerülése előtt adta át Fülöp Balázs egyesületi elnök azt a 7 ezer aláírást tartalmazó petíciót Takács Károly balatonvilágosi polgármesternek, amelyben arra kérik az önkormányzatot: ha nem teljesül a helyiek és az üdülőtulajdonosok évekkel ezelőtt szerződésbe foglalt igénye, akkor menjen perre e követelések érvényesítéséért a Club Aliga új tulajdonosaival. Például hogy a Club Aliga köztulajdonú közútjai, közparkja és szabad parti sávja kerüljön a település tulajdonába...

ITT OLVASHATÓ

ZÖLD RENDSZÁMOS, NÉPNEMZETI NEOLIBERALIZMUS

MAGYAR HANG 
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2020.08.16.

Nincs még egy annyira irritáló jelenség a közutakon, mint a zöld rendszámos terepjáró. Még az önkényesen kihelyezett sebességkorlátozó táblához tartozó traffipax sem rúg labdába mellette. Önmagában már a városi terepjáró is súlyos rendszerhiba tünete, sajátos jogalkotói baki eredménye, amelynek nagyjából annyi keresnivalója van a gépjárműforgalomban, mint egy kombájnnak, egy traktornak vagy egy harckocsinak. A tőkének hála a sietősebb milliárdosok helikopterrel járnak, hisz nincs fantáziájuk elképzelni, milyen mámoros élvezettel és mekkora kilátással járna egy luxustank tornyából szétnézni a városban, miközben az két sávot eltorlaszolva dönget fel a Margit hídra. Márpedig hamarosan menthetetlenül ez lesz a trend, úgyhogy nem árt megbarátkozni a gondolattal.

A városi terepjáró puszta léte a féktelen önzés és a newtoni fizika közös válasza az egyre általánosabbá váló ötcsillagos töréstesztekre. Amikor már valamennyi autó nagyon biztonságos, a nettó tömeg előtérbe lép: két mozgásban lévő test ütközésekor a nagyobb a kisebbet elsöpri. Nyilván minden gépjárműforgalomban részt vevő személy a baleset elkerülésére törekszik, ha azonban mégis bekövetkezik a csattanás, az SUV sofőrje és utasai élve fognak kiszállni a roncsból – ellentétben azokkal, akik személyautóban ültek.

Egy két és fél tonnás városi terepjáró parkoláskor több helyet foglal el a közös térből, nehezebb mellette közlekedni a forgalomban, nagyobb terhelés aszfaltnak és hídnak egyaránt, fogyasztásával pedig a légkör pusztító mértékű szén-dioxid- és károsanyagtartalmáért felel. A városi terepjáró minden megtett kilométerén egy személyautóénak nagyjából a kétszeresét fogyasztja, így képezi az élő környezet és a globális felmelegedés iránti teljes érdektelenség, a szégyentelen királykodás és a polgári társadalomban újratermelődő előjogok szimbólumát...

ITT OLVASHATÓ

„NYÍLJON KI VÉGRE AZ EMBEREK SZEME!” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

DALOLVA MENT

ÉLET ÉS IRODALOM / MŰBÍRÁLAT
Szerző: GRECSÓ KLRISZTIÁN
2020.08.14. 

(Ez a te haverod-Bodi? + mi folyik az Indexnél, Winkler Róbert vlogja, YouTube) 

Ahhoz, hogy az ember megalkudjon, feladja magát, az úgynevezett elveit, és feltegye a kezét, általában erről a korántsem teljes érzelmi önmosdató-palettáról szokás válogatni. Az már viszonylag ritka, hogy a megalkuvó – legalábbis tudatosan – igyekezzen elkerülni mindezeket, és maradjon csupaszon, magában, a beismerés. Winkler Róbert vallomásos videója, amit a saját YouTube csatornájára töltött fel a napokban, 

ebből a szempontból (is) érdekes.

Tényleg van olyan, hogy nem gondol rá az ember. Hátba szúrta, elárulta, megdugta, aztán nem hagyja, hogy eszébe jusson. Van egy ilyen technika, szerelmi csalódások esetén is működik, munkaterápiával és vaskos önkábítással kombinálva viszonylag hatásos, el lehet kerülni vele a mérlegelést, a szembesülést. És persze ott van szimplán az önhazugság gyönyörű módszere is, „nem is volt fontos”, „nem számít”, „nem nagy dolog az egész”. Különösen kamaszkorban lehet remekül használni, amikor még viszonylag keveset csalódott magában a vétkes halandó, amikor még különbnek, jobbnak, okosabbnak gondolja magát, mint a világ, de legalább az átlag alsó pereme. Szinte melengető érzés, ahogy lassan más megvilágításba kerül az egész, mert sikerül a részleteket és legfőképpen azok viszonyát parányit arrébb tolni, nem is kell feltűnően, és a nagytotál mindjárt mást mutat. Ezzel a metódussal rokon és szintén kiváló lehetőség az úgynevezett tágabb kontextus. Messzebbről nézve minden szaros, és a probléma, ami előtt mi állunk, meg­igyuk-e, ellopjuk-e, fel- vagy kiadjuk-e, nem rendszert módosító helyzet, és ha mindegy, ha egészében nézve nem számít, máris meghoztuk a döntést. Ennek ellenére szívből hiszem, hogy létezik égi bíróság, vagy ha nem, hát nem érdemes úgy élni, mintha nem létezne.

Ahhoz, hogy az ember megalkudjon, feladja magát, az úgynevezett elveit, és feltegye a kezét, általában erről a korántsem teljes érzelmi önmosdató-palettáról szokás válogatni. Az már viszonylag ritka, hogy a megalkuvó – legalábbis tudatosan – igyekezzen elkerülni mindezeket, és maradjon csupaszon, magában, a beismerés. Winkler Róbert vallomásos videója, amit a saját YouTube csatornájára töltött fel a napokban, ebből a szempontból (is) érdekes. A tévés újságíró bő évtizede már autókat és nem olyan régen söröket tesztel, nincs rossz dolga, de remekül is csinálja. Bazsó Gáborral külön műfajt hoztak létre, a tematikus dokumentumriportét, ahol nem létezett jármű (autó, szőlőarató-kombájn és így tovább) kontextus, valóság és történtelem nélkül. Akár tévében, akár webes felületen írtak cikkeket, csináltak filmeket, mindig veszettül jók, szellemesek voltak, szerintem még azoknak is szórakoztatóak és pontosak, akiket nem érdekel egy dizájnolt kaszni négy keréken. Ráadásul egy idő után még a szaksznobizmus is lehullott róluk, mint másról a ruha a boldog szerelemben. A Totalcar, megelégelve a tévés vergődést, évek óta az Index melléklete, az alkalmazáson külön oldal, nyilvánvalóan húzóágazat. Az autókat tesztelő szakterületnek nincs köze a közélethez, se a pártpolitikához, de ahhoz, ami most az anyalappal történt, már nyilván van. Kell, hogy legyen.

Erről mesél Winkler Róbert újságíró egy sötét, csinos konyhában, mögötte ásító mosógép. Hogy szerinte mi történt a közelmúltban, hogyan és milyen körülmények között működött eddig a lap, ki az a Bodolai László, és miért nagy dolog, hogy a lap munkatársai nem hagyták csöndben kinyíratni magukat. Aztán – talán sikerül, talán nem – mindezektől elvileg függetlenül közli, hogy ő nem mond fel. Marad „csicskának” egy hűbéressé lett médiumnál. Nem mentegeti magát, nem szépeleg, nem indokol, bár a kontextus konkrét...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

BEMUTATKOZIK A HVG360: „LÉNYEGTELEN INFORMÁCIÓKKAL ELÁRASZTOTT VILÁGUNKBAN A TISZTÁNLÁTÁS HATALOM.”

HVG360
Szerző: HVG
2020.

Összefoglal

Kiszűrjük az információs zajból az igazán fontos dolgokat. Reggel és este is animációs hírösszefoglalóval jelentkezünk. Befogadható mennyiségű, minőségi tartalmat adunk nap mint nap, hogy mindig képben legyél.

Elmagyaráz

Nemcsak a napi aktualitásokkal, hanem azok hátterével is foglalkozunk. Összefüggéseket mutatunk be, bennfentes információkkal látunk el cikkeinkben és videós elemzéseinkben.

Szórakoztat
Mosolyra is szakítunk időt, legyen szó közéleti stand-up humorról vagy híres írók szubjektív naplójáról. Érdekes magyar dokumentumfilm-sorozatainkból pedig mindig tanulhatsz valami újat...

ITT OLVASHATÓ

ANNYIAN VANNAK A BALATONNÁL, HOGY VAN, AKI AUTÓBAN, AZ ÚTSZÉLÉN ÉJSZAKÁZIK

HVG / FÜLKE (PODCAST)
Szerző: HVG / BALLA GYÖRGYI
2020.08.16.

Sok esetben a járványügyi óvintézkedésekre is fittyet hányva nyaralnak az emberek a Balatonnál. Az ottani települések rég láttak ekkora érdeklődést a tó iránt. Kérdés: az idei tapasztalatok alapján lesz-e jövőre is turistaroham a Balatonnál.

Bejött a több Balaton, kevesebb Adria ukáz, ki lehet tenni a megtelt táblát a Balatonnál. Amíg korábban csak a főszezonra és a hosszú hétvégékre volt jellemző a teltház, addig idén lényegében pünkösd óta lépni nem lehet a tónál. A hvg.hu is írt arról, hogy megfizethetetlenek idén a balatoni apartmanok. És arról is beszámoltunk, hogy szinte ugyanannyit kell fizetni egy szingapúri luxushotelben, mint egy tapolcai négycsillagos szállodában.

A hvg.hu podcast sorozata, a Fülke vendégével, Varga Gábor turisztikai szakújságíróval 

arról beszélgettünk, mi, nyaralók tehetünk-e arról, hogy 900 forint egy lángos és retró a nyaraló. Szóba került még, hogy

- valóban úri huncutság-e a Balatonnál nyaralni,
 

- egyáltalán: mihez kell mérni az árakat,
 

- mi minden kellene ahhoz, hogy egész évben legyenek turisták a tó körül,

- lehet-e még újra a Balaton a régió legnépszerűbb nyaralóhelye...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KÉTEZER IT-S NYÍLT LEVÉLBEN FENYEGETI LUKASENKÁT, HOGY KIVONUL AZ ORSZÁGBÓL, HA NEM ÍRNAK KI ÚJ VÁLASZTÁSOKAT

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2020.08.15.

Amikor a Fibery nevű startup alapítója, Michael Dubakov szerda este levitte a kutyáját sétálni Minszkben, a végén menekülnie kellett a hanggránáttal támadó rendőrök elől. „Így nem lehet dolgozni” – mondta a Euronewsnak a cégvezető, egyike azoknak az információtechnológia területén dolgozó menedzsereknek, akik aláírták a fehéroroszországi erőszak beszüntetését és új választásokat követelő nyílt levelet. Dubakov a maga részéről azzal is megelégedne, ha újraszámolnák a vasárnapi szavazatokat.

Fehéroroszország vezető techcégei a szerdán közzétett nyílt levélben új választás kiírását, az állampolgárok megfelelő tájékoztatását, a rendőri erőszak beszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. Ha követeléseiket nem teljesítik, kivonulnak az országból – olvasható a levélben, amelyet mára több mint kétezren – alapítók, cégvezetők, alkalmazottak – írták alá, és a nevek továbbra is gyűlnek.

Aljakszandr Lukasenka (elvileg újraválasztott) fehérorosz elnök kevés sikere közé tartozik, hogy uralma alatt több milliárd dolláros iparággá fejlődött az országban az IT szektor, amely nemzetközi blue chip cégeknek is beszállítójává vált az évek során.

Az aláírók, akik biztosra veszik, hogy „a választásokat elcsalták”, a levélben röviden összefoglalják az elmúlt napok véres eseményeit, elsősorban a fegyveres erők civilek elleni túlkapásait és az internet lekapcsolását.

„Minden normális embernek fáj ezt látnia. Rendkívül nehéz ilyen körülmények között dolgozni. Nem vagyunk politikai szakértők, de a techvilághoz értünk. Olyan körülmények alakulnak ki az országban, amelyek között technológiai cégek nem működhetnek. Startupok nem születnek a félelem és az erőszak légkörében, a startupok a szabadság és a nyitottság légkörében teremnek” – folytatódik a rövid, de határozott levél.

Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy a közlejövőben a külföldről odatelepült szakemberek el fognak menni az országból, és a szomszédos államokban nyitnak új irodákat, visszaesik a technológiai szektor növekedése, kevesebbet fektetnek majd a fehérorosz IT cégekbe, és az adóbevételek is csökkenni fognak. „Fennáll a veszély, hogy rövid idő alatt lerombolják az összes eredményt, amit a technológiai szektorban elértek.” Ám ez a folyamat még visszafordítható – írják a techcégek, majd rátérnek a cikk elején felsorolt négy követelésükre.

Elena Szokolova, a Miote alapítója szerint az aláírók is tisztában vannak azzal, hogy a levél nem változtat majd semmin, „csak egy segélykiáltás. Mert az ember nem tudja mit tegyen, csak azt, hogy nem ülhet a babérjain, csinálnia kell valamit” – fogalmazott...

ITT OLVASHATÓ

AZ ISKOLAI DIGITÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE - GLOBÁLIS TREND: MINDEN MUNKAHELY DIGITÁLIS MUNKAHELY LESZ

IVSZ.HU
Szerző: IVSZ - SZÖVETSÉG A DIGITÁLIUS OKTATÁSÉRT
2020.

...Nem találkozik a munkaerőpiaci kereslet az oktatás által kibocsátott kínálattal

Az óriási, ma már globális kereslet ellenére a magyarországi iskolák képtelenek kellő számban és minőségben kibocsátani digitális munkahelyeken helyt állni képes embereket, ami már a mostani munkaerőpiacon is jelentős hátrányt jelent, de mire a mostani diákok a munkaerőpiacra kerülnek, addigra a most megszokott szakmák egy része eltűnik, gépek és szoftverek helyettesítik az egyszerű szakmák jelentős részét, túlnyomó részt a keresleti oldalon digitális – részben ma még nem is definiálható – munkahelyek jelennek meg.

Az alapvető felhasználói ismereteken lényegesen túlmutatnak a programozókkal, program tervezőkkel szembeni elvárások. Az ő képzésükre, felkészítésükre, felkutatásukra, motiválásukra azonban a köznevelésnek még nincs programja. Ennek az a következménye, hogy informatikai pályára kevesebben jelentkeznek, mint ahányan a nyugdíj, vagy a külföldi munkavállalás miatt elhagyják a hazai informatikai munkaerőpiacot.

Az informatikai pályát választók alacsony létszáma miatt a hazai informatikai ipar veszít versenyképességéből és import munkaerőre szorul Ukrajnából, és a Közel-Keletről, holott az informatikai munkavállalók az átlagnál lényegesen magasabb bérezésre számíthatnak annak köszönhetően, hogy az informatika a legdinamikusabb fejlődő, és a leggyorsabban növekvő hozzáadott értékű ágazat. Magyarország nemzetközi versenyképességének egyik fő motorja az az informatika, amely egy egyre inkább elöregedő, megfelelő utánpótlás nélküli munkaerőbázisra támaszkodik.

Következmény: a diákok felnőve nehezen jutnak majd munkához, mert nem rendelkeznek a megfelelő digitális képességekkel


Az IVSZ összegyűjtötte az iskolák IKT fejlesztési képességét gátló problémákat és egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, amellyel a köznevelés alacsony digitális készségfejlesztő-képessége javítható.

Az IVSZ által feltárt problémák:

- Elavult eszközrendszer
 

- Alacsony internet sávszélesség
 

- Támogató elektronikus szolgáltatások és digitális tartalom hiánya
 

- Rendszergazdák és karbantartás hiánya
 

- A digitális oktatásra felkészítő pedagógusképzés hiánya...

ITT OLVASHATÓ

VÉGIGCSINÁLTUK AZ ÁLLAMI ONLINE INFORMATIKUSKÉPZÉST

G7.HU
Szerző: STRAUB ÁDÁM
2020.08.15.

A kormány még május elején, a koronavírus-veszélyhelyzet alatt, a gazdaságvédelmi akcióterv részeként jelentette be Újratervezés program néven az online elvégezhető informatikai alapozó kurzusát. A tanfolyam sikeres teljesítése esetén a jelentkező jogosultságot szerezhet a részvételre a később induló, 100 százalékban állami támogatású informatikai képzéseken, így nem csoda, hogy közel 62 ezer ember jelentkezett rá, bár ténylegesen vélhetően csak kisebb hányaduk kezdte elvégezni a kurzust. A nyolchetes online tanfolyamot a program honlapja szerint munka mellett vagy akár csak hétvégén haladva is el lehetett végezni, heti 10-30 óra tanulással. Saját tapasztalataink következnek.
Sok órányi videózás várt a jelentkezőkre

A tanfolyam modulokból áll, amelyek minden egyes része egy-egy videót tartalmaz, amelyen egy oktató elmagyarázza a szükséges ismereteket. Sajnos modulonként eltérő volt, hogy a videó mellé rendelkezésre áll-e szöveges segédanyag vagy sem, néha csupán egy-egy honlapot linkeltek a készítők. Tapasztalataim szerint egy minimális informatikai ismeretekkel rendelkező felhasználónak inkább a heti 30 órás felkészülési idő volt reális, mint a 10 óra...

ITT OLVASHATÓ

DIGITÁLIS TANANYAGGYŰJTEMÉNY SZÜLETETT, AMELYNEK MINDEN PEDAGÓGUS HASZNÁT VESZI

OFOE.HU
Szerző: Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020.08.08.

Egyelőre ugyan sok még a kérdés azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a 2020/21-es tanév, de ahogy az élet más területein, úgy az oktatásban is érdemes megtartani azokat a digitális módszereket, amelyek jól működtek a szigorú korlátozások ideje alatt. A Telenor HiperSuli digitális tanári tananyag-fejlesztő pályázatának munkáiból minden pedagógus számára ingyenesen elérhető tudástár állt össze, amellyel a tanárok felkészülten kezdhetik az évet, akár a monitor, akár a tábla előtt oktatnak majd.

Képzeljünk el egy énekórát, amin nemcsak a hangszer, hanem a számítógép elé is leül a diák, vagy egy olyan földrajzórát, amin tanár és diák közösen barangolhatják be a világ különböző tájait. A tananyag-fejlesztő pályázatra nevező pedagógusok eddig még nem látott oldaláról mutatják meg a különböző tárgyak oktatásában rejlő lehetőségeket pedagógustársaiknak. A pályázók nemcsak tantárgyakra szabott ötleteket hoztak, hanem módszertani kérdésekben is mankót nyújtanak: néhány lépésben mutatják meg, hogyan lehet interaktív feladatokat készíteni, miként születhetnek online tanösvény formájában egyénre szabott feladatok vagy hogyan fejleszthető a virtuális számonkérés.

A tantárgyak és a tematika szempontjából is széles palettán mozgó tananyagok a legújabb és a már olyan jól bevált tanítást támogató alkalmazásokkal való ismerkedésben is segítenek, mint a Wakelet vagy a Wordwall. A tudáscsomagok előnyei, hogy bárki számára könnyedén elsajátíthatóak, akár komolyabb digitális ismeret nélkül is.

A pályázatra 66 pályázó, összesen 198 pályamunkát adott be, a szakmai zsűri pedig az előszűrést követően a napokban döntött 24 tananyag közül a legjobb 10 kiválasztásáról. „Óriási örömmel tölt el, hogy ilyen nyitott és innovatív tanárokkal van tele az ország, akik szívesen osztják meg egymással a tudásukat” – mondta Joós Andrea, a Tanárnő, kérem! podcast házigazdája, az Élménybiológia alapítója, a zsűri tagja...

...A Telenor HiperSuli digitális tanagyag-fejlesztő pályázat 10 legjobb pályamunkája:
 

- Digitális dallamok – ének-zene oktatás virtuálisan (pályázó: Lehr-Juhász Mónika)

- Interaktivitás az éterben – a Google Slides és a Bitmojik használata (pályázó: Kovács Szilvia)

- Tanösvények, labirintusok, szabadulószobák – eredményes és szórakoztató tanítás a Deck Toys-szal (pályázó: Csordásné Tróbert Annamária)

- Ez nem játék! – az Actionbound gamifikációs program használata (pályázó: Fenyvesi Fruzsina Bianka)

- Wakelet, a digitális oktatás sztárja (pályázó: André Krisztina)

- Népességföldrajz látványosan és izgalmasan (pályázó: Szenti Alexandra)

- Ez az eszköz ablakot nyit a világra – virtuális túrák a Tour Creator-rel (pályázó: Balázs Brigitta)
 

- Flipgrid, azaz számonkérés újratöltve (pályázó: Balogh Bence)
 

- A prezentálás új generációja – Nearpod (pályázó: Benedek Judit)

- Így készülnek interaktív feladatok egy gyógypedagógus számítógépén a Wordwall szoftver segítségével (pályázó: Krénusz Kata)

ITT OLVASHATÓ

HA A PARANCS SZERINT ÉLVE KELL ELÉGETNEM TITEKET, MEGTESZEM

INDEX
Szerző: INDEX
2020.08.15.

Több ezren gyűltek össze szombaton Minszkben, hogy eltemessék a belarusz zavargások első áldozatát, írja a BBC. Az emberek zászlókat tartottak a magasba, gyertyákat gyújtottak, a sofőrök autóik dudáit nyomták, míg többen a tüntetésekben megsérült emberek fotóit tartották a kezükben. 

Épp szombaton került nyilvánosságra egyébként az a felvétel, amin az látszik, hogyan halt meg a minszki tüntetések első áldozata. A hivatalos verzió szerint saját robbanószerkezete robbant fel a 34 éves férfi kezében, a felvételen azonban ezt cáfolja: láthatóan nem robbanás ölte meg, hanem a rendőrség speciális egységének egy tagja lőtte le Alekszandr Tarajkovszkijt augusztus 10-én. Tarajkovszkij a felvételen rövidnadrágban és pólóban látható, nincs jele annak, hogy robbanószer volna a kezében. Robbanás egyértelműen nincs, látszik viszont az egyik rohamrendőr fegyverének torkolattüze, amely után a férfi összeesik...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A COVID-19 TANÉVE KÖVETKEZIK: MIRE SZÁMÍTHATNAK A MAGUKRA HAGYOTT ISKOLÁK?

MAGYAR NARANCS

Szerző: VILÁGI MARIANN

2020.08.16.

Botrányos, hogy két héttel a 2020/2021-es tanév indulása előtt a még közzé sem tett intézkedésekre, iránymutatásokra kell várni.

A 2020/2021 évi tanév a Covid-19 tanéve lesz. Történelmi léptékben rövid idő. A közoktatásban a tisztességes cél és feladat a világjárvány fizikai, pszichológiai következményeinek optimális kezelése, túlélése lenne.

Jóindulattal feltételezhető, hogy a kormányzat, a közoktatásért felelős minisztérium nem szeretne emberkísérletet folytatni a szeptemberi, szokásos rendben indítandó tanév meghirdetésével. (A 2020/2021. tanév rendjéről megjelent rendelet ugyanis az előző tanév mintájára készült, azzal szinte teljesen megegyezik a naptári dátumok lényegtelen változásai mellett.) Az előjelek azonban nem kecsegtetők.

Párhuzamos valóságok március közepétől június közepéig

Március közepén – nagyon helyesen – bezárták az iskolákat, miközben a lényeget tekintve magukra is hagyták őket. Minden iskola, tanár egyik pillanatról a másikra belezuhant az úgymond online oktatásba. Nem a függetlenség, önállóság okán, hanem a kormányzati, hivatali támogatás hiányában. Csinálja mindenki, ahogy éppen tudja. Ha csak feladatlapokat és teljesítési határidőket küld a tanár a tanítványainak, az is jó, ha nincs más eszköze (amiről nem feltétlenül ő tehet).

Találgatni lehet, miféle érdek, cinizmus, felkészületlenség, miniszteriális belharcok vagy a tudatos, az egész társadalomnak szóló, jól begyakorolt manipuláció döntötte el a három hónapig tartó, a tényleges tanügyi állapotok elkenésének motívumait. Egy dolgot tudunk: nem álltak és ma sem állnak rendelkezésre a központosított rendszerhez hivatalosan alkalmazható, online oktatásra használható tankönyvek, módszertani útmutatók a kötelező tananyagok feldolgozására. És sajnos, bizonyos következményekről is lehet képünk. Arról például, hogy az alsó és felső tagozatos általános iskolások körében országosan újabb szegregátumok alakultak ki.

Máig nem készült olyan országos, hitelt érdemlő felmérés, kutatás, statisztika, amiből képet nyert volna a kormányzat, a társadalom, hogy mi is történt az online és offline távoktatásban. Újságcikkek, a közösségi média szórta csak a híreket, véleményeket, amelyek főként arra összpontosítottak, hogyan növekedtek meg a szülők terhei, lehetetlenültek el a tanulási feltételek a családokon belül, milyen pszichológiai terhet jelentett az egyes korosztályoknak a valós szociális tér hiánya, a saját közösségeik hirtelen megszűnése. Igaz és fontos tényezők, önmagukban azonban nem segítettek, és nem is igazolják az iskolák szokásos működésének megnyitásának tervét. Az ilyen érvelés jellemző logikai csúsztatás, mert nem arra a kérdésre ad választ, hogy milyen módon lehet és szabad a tanévet elrendezni. Milyen értékek és prioritások alapján. Például mi van akkor, ha egy osztályban elterjed a járvány, és ha csak egyetlen gyermek is kerül kórházba – netán maradandó károsodást szenved, amire van nemzetközi példa –; hogy micsoda pánikot okoz adott esetben egy ilyen helyzet egy közösségben, az élő szociális térben.

A kormányzati kommunikáció hónapokig az online oktatás működőképességét szajkózta tőmondatokban. Hiszen megvolt a saját nagy története: az új NAT, a kerettantervek. A legfontosabb az iskolák felé az volt, hogy a tanárok az új kerettantervekből először áprilisi majd májusra kitolt határidővel elkészítsék a helyi tanterveket, és azokat be is nyújtsák az illetékeseknek. A kimeneti követelmények ismerete nélkül dolgozzák fel a hol csak új cégért kapott tankönyveket, hol pedig a jelentősen átszabottakat. Készítsenek órahálót a kerettantervekhez. És az iskolák, a tanárok megcsinálták. Nem a munkaterhelés, a több tantárgynál botrányos kerettantervhez igazodás a legnagyobb szégyen – hosszabb távon, persze, igen –, hanem egy második valóság kormányzati elhitetése, mely szerint minden az előirányzott keretben zajlanak, és ezért más kérdés nincs is. Ezért sem szükséges a kormányzatnak egy járványhelyzet keretrendszerében nyilatkozni, a feltett kérdésre válaszolni, netán cselekedni. A tantestületek – nem lévén választásuk – szorgalmasan vagy sem, a helyi tanterveket legyártották, átalakították az órahálókat. És talán akadt olyan tanár is, aki egy pillanatra azt gondolta, hogy nincs is és nem is lesz járványhelyzet...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC: „AZ ÉLETRŐL SOK MINDENT GONDOLOK ÉN JÓMAGAM IS”

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.08.16.

Felcsút és környéke, vagyis a Váli-völgy fiataljainak felsőfokú tanulmányait már negyedik éve támogatja a Mészáros Alapítvány, az elmúlt tanévben összesen 117 millió forintot juttatott 244 hallgatónak. Az idei kedvezményezettek ezen felül abban a megfizethetetlen – és példátlan – élményben is részesülhettek, hogy 

személyesen Mészáros Lőrinc osztotta meg velük gondolatait a sikerről.

Akik megnézik a Pesti Srácok videóriportját, azoknak először talán Steve Jobs világhírű stanfordi beszéde ugorhat be, amelyben szintén egy világklasszis üzletember fedte fel sikerének titkát. De a hasonlóságok mellett fontos tisztázni a különbségeket, rögtön itt az elején: Mészáros Lőrinc sokkal szerényebb előadó, ha nem is kevésbé karizmatikus, miközben tudjuk, hogy okosabb Zuckerbergnél, és bizony: sikeresebb Steve Jobsnál is! Utóbbi agyonsztárolt cége, az Apple például megötszörözni sem tudta a bevételét 2010 óta, míg ugyanebben az időszakban a Mészáros és Mészáros kft megszázszorozta (!) azt. Érdekes, erről nem ír a New York Times, pedig a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb cégéről beszélünk, amelynek tulajdonosa a leggyorsabban gazdagodó magyar nemzetünk ezeréves történelme során. Arról nem is beszélve, hogy hiába van nagyra magával ez a Steve Jobs, az Apple sikereire csupán annak vezetői lehetnek büszkék, míg a Mészáros és Mészáros kft.-re egy egész ország, hiszen bevételeinek szinte kizárólagos forrását az adófizetők biztosítják közbeszerzéseken keresztül.

Mit üzen tehát korunk top üzleti koponyája a mai fiataloknak?

Az alkalom rendkívülisége megköveteli, hogy szó szerint idézzük mindazt, ami a Pesti Srácok videójában elhangzik. Nem lennénk meglepve, ha a jövőben fali terítőkön és általános iskolai tankönyvekben látnánk viszont e gondolatokat, jóllehet azok jelentőségét, rejtett üzeneteit talán nem is értjük meg rögtön...

ITT OLVASHATÓ

LEGALÁBB 1100 PEDAGÓGUS HIÁNYZIK AZ ISKOLÁKBÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.08.15.

Az egyik tanár szakszervezet szerint ennél is rosszabb a helyzet, mert sokakat megbízási szerződéssel foglalkoztatnak.

Több mint 1100 pedagógust keresnek országszerte az iskolák, két héttel a tanévkezdés előtt - derül ki az RTL Híradójából. 

Az egyik tanár szakszervezet szerint ennél jóval több pedagógus hiányzik a rendszerből, mert sokakat megbízási szerződéssel foglalkoztatnak. A másik nagy pedagógus szakszervezet szerint sok helyen eleve helyettesítésekkel készülnek az igazgatók. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált: ilyenkor nyáron váltanak álláshelyet a pedagógusok, természetes fluktuáció zajlik az intézményekben.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

KÉTEZER MILLIÁRDOS ÉL A FALVAKBAN - AZÉ A FÖLD, AKI MEGMŰVELTETI – ÉS A PROFITOT ELTESZI

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.08.15.

Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer 2022 után változatlan kedvezményekkel működik. Az utóbbi évtizedekben kevesen jutottak sok földhöz, mert a föld, minden korábbi előítélet ellenére, aranybánya. Kikből lettek az új földesurak? Raskó György egykori államtitkárral, az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozójával beszélgettünk.

Kié ma Magyarországon a föld? Mint tudjuk, nem a volt kis téesztagoké. Semmiképpen sem azoké, akik a pusztuló kis településeken laknak. Csak kis részben a „családi gazdáké.” Akkor kié?

A termőföld Magyarországon egyértelműen azoknál a mezőgazdasági vállalkozóknál koncentrálódott, akiket a Fidesz „családi gazda” szakszóval illet. Család persze sokféle van. Koldusszegény is, gazdag is. Létezik 30, esetleg 35 ezer család, amely az elmúlt húsz évben jutott jelentős földvagyonhoz, és tulajdonosként vagy földhasználóként elképesztően meggazdagodott. A koncentráció mértéke nagyobb, mint a Horthy-korszakban. S a föld kisebb része persze ma is az államé.

Én például anyám után tulajdonos vagyok, fél hektárral. Évente 16 ezer forint járadékhoz jutok. De a földemet sosem láttam, csak sejtem, hogy merre lehet.

Az egyéni gazdák tulajdonában és/vagy használatában lévő termőföldek aránya ma már 70 százalék körül van, az évezred elején ez 47-48 százalék körül mozgott. A koncentráció ezzel a lendülettel zajlik, azoknak a gazdáknak a kezében van a földek zöme, akik nagygazdának, mezőgazdasági vállalkozónak minősülnek. (Régebben aranyparasztot mondtak.) Ami nem is csoda, ha tudjuk, azok vesznek földet, akiknek a gazdálkodásból komoly jövedelmük származott.

Móricz és Tolsztoj óta tudjuk, hogy egy megszállott gazda, aki egész életében a földet túrta, ha pénzhez jut, azonnal földbe forgatja. (Tolsztoj: Mennyi föld kell az embernek?)

Persze. Mindenki igyekszik egységes birtoktestet, termelési rendszert kialakítani. Én szinte minden héten veszek földet, hozzám jönnek be ugyanis a környékről azok a tulajdonosok, akik nem akarnak gazdálkodni, és a földjüket el akarják adni. Stratégiám az, hogy mindent megveszek annyiért, amennyit kérnek, mert ha nem, huszonnégy órán belül talál más vevőt a kliens. A kereslet hatalmas. Ausztriában egy hektár ára tízmillió, Magyarországon kétmillió...

ITT OLVASHATÓ