2020. augusztus 11., kedd

1,8 MILLIÁRD FORINTÉRT ŐRIZHETIK A PUSKÁS ARÉNÁT EGY ÉVIG

MFOR.HU
Szerző: TISZAI BALÁZS
2020.08.11.


ki elnyeri a feladatot, annak kinéz további két év hosszabbítás.

Újabb, a Puskás Aréna működését biztosító közbeszerzést írt ki a Nemzeti Sportközpontok, ezúttal őrzés, rendezvénybiztosítás témában. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentum szerint

egy évre 1,8 milliárd forintot szánnak az aréna biztonságára
...

ELSZÁLLÓ ÉLELMISZERÁRAK, DRÁGA BALATON – BEROBBANT AZ INFLÁCIÓ

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.08.11.


Agyonverte az inflációt a forintgyengülés és a drága Balaton. Velünk maradtak a magas élelmiszerárak is.

Nem csak az egyszerű vásárlók, de az elemzők is kikerekedett szemmel nézték a júliusi inflációs adatokat, amely a várakozásokat messze meghaladóan emelkedtek júliusban. Az KSH adatai szerint a 12 havi infláció a júniusi 2,9 százalékról – ez elemzők által várt 3,2 százalékkal szemben – egészen 3,8 százalékig emelkedett. A maginfláció – az élelmiszer és benzináraktól megtisztított mutató – 4,5 százalék lett, ami arra utal, hogy komoly inflációs nyomás van a magyar gazdaságban. 

Ennek okát az elemzők a gyengülő forintban, a drága balatoni üdülési díjakban vélik felfedezni. Júliusban leginkább a parkolási díjak, a belföldi turisztikai kiadások, a benzinár húzta az inflációt. Ugyanakkor éves szinten még mindig az élelmiszerárak tarolnak: a 3,8 százalékos inflációval szemben az ennivaló ára 7,8 százalékkal nőttek – átlagban. Mert a gyümölcsök 45 százalékkal, a zöldségek 13 százalékkal, a sertéshús pedig 11 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban. Ez utóbbit a sertéspestis járvánnyal, a magas zöldség- és gyümölcsárakat a tavaszi fagyokkal magyarázzák. 

A meglepetést a vártnál gyorsabban növekvő tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai okozták, amelyek egyértelműen tükrözik a forint gyengülésének negatív hatásait, míg az üzemanyagárak emelkedése, illetve a jövedéki adó emelése, valamint a parkolási díjak visszaállítása szintén hozzájárult az infláció emelkedéséhez, ez utóbbiak azonban várhatóak voltak – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Vezető elemzője. A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció 4 százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,6 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4 százalék után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, míg a szolgáltatások árait növelte a parkolási díjak visszavezetése, a tervek szerint pedig augusztusban érdemi díjemelés is lehet. Az üdülési szolgáltatások árait belföldön a megugró belső kereslet, külföldön a gyengébb forint növelte – tette hozzá Suppan Gergely...

ÉVENTE TÖBB MINT 100.000 NYUGDÍJASTÓL LOPJA EL A NYUGDÍJ-KOMPENZÁCIÓT A NER

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.08.11.


A brutális 3,8 százalékos infláció miatt kiszolgáltatottá vált a több mint 100.000 nyomorgó nyugdíjas, gyakorlatilag ők hiteleznek a kormánynak. A kompenzációt a legtöbben már meg sem érik, azonnal biztosítani kell a megfelelő korrekciót!

Nyugdíj-kompenzáció helyett, a sírba lök több mint 100.000 nyugdíjast minden egyes évben a kormány, hívta fel a figyelmet online sajtótájékoztatóján Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője, a Parlament népjóléti bizottságának elnöke kedd délután, Budapesten.

Rámutatott, jóllehet a pékáruk ára több mint hét, a többi alapvető élelmiszeré több mint 16, a gyümölcsé több mint 44 százalékkal emelkedett, a kormányt hitelező nyugdíjasok túlélőinek is csak közel egy év után adja oda a Fidesz az elvárt kompenzációt...

ÁNGYÁN JELENTÉS: TOLNA MEGYÉBEN ÍGY MŰKÖDÖTT A FIDESZ INTÉZMÉNYESÍTETT FÖLDRABLÁSA

GREENFO.HU
Szerző: ÁNGYÁN JÓZSEF
2020.08.09.


TOLNA MEGYE TELJES ÁNGYÁN JELENTÉS: Állami földprivatizáció földárverések Tolna megye (pdf 4,6 MB.)

19 megyéből a mostanival együtt eddig 13 esetében tárta fel Ángyán József agrárprofesszor, volt parlamenti államtitkár, hogy a kormányzati félretájékoztatás ellenére hogyan fosztották meg Fidesz-, illetve politika közeli vállalkozók a helyben élő földműveseket attól, hogy nagyobb birtoktestekhez jussanak az állami privatizáció során.
Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors végrehajtásból következtethetően a háttérben bizonyára hosszasan előkészített[1], majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában hirtelen bejelentett „Földet a gazdáknak!” elnevezésű program keretében, 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, és 2016 őszén törvénnyel lezárt – kiárusítását a kormányzat részéről sok csúsztatást, mi több valótlanságot tartalmazó kommunikációs kampány kísérte. A közvéleményt félrevezető kormányzati sikerpropagandára azóta is, mind a mai napig találunk – a tényektől úgy tűnik döbbenetesen elrugaszkodó – szép példákat, miniszterelnöki bemutatással megjelentetett kiadványt éppen úgy, mint miniszteri nyilatkozatokat.

[1]Bizonyára nem volt véletlen, hogy az állami földek privatizálását előkészítő állami földbérleti rendszer 2011-es indítását megelőzően a VM e területért felelős közigazgatási államtitkára, Farkas Imre – a minisztériumban alig-alig tartózkodva – az országot járta. Vélhetően – Szabó Csaba földügyi miniszteri biztossal együtt – a program kormányzati kedvezményezetteivel, a rendszer területi „vazallusaival” és „alvazallusaival” egyeztette a földek érdekkörök közti elosztását, majd e privatizációt előkészítő „koordinációs” feladatra – annak fontosságát jelezve – a kormány 2013-ban önálló földügyi államtitkárságot hozott létre Bitay Márton Örs vezetésével. (Bitayt, mint a rábízott feladat végrehajtása során „elhasználódott megbízható kádert” azután 2019-ben annak rendje és módja szerint leváltották. Friedrich Schiller nyomán: „A mór megtette kötelességét, a mór mehet.”..
.

ITT OLVASHATÓ

A CSÓKOSOKNAK KEDVEZŐ FÖLDPRIVATIZÁCIÓ TOLNA MEGYÉBEN IS MILLIÁRDOS ÁLLAMI BEVÉTELKIESÉST OKOZOTT – ITT A LEGÚJABB ÁNGYÁN-JELENTÉS

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.08.11.


Tolna megyében is jól jártak a nagyvállalkozók a kormánypropaganda szerint a „kis-, és közepes családi gazdaságok” számára indított fölárveréseken, az állam pedig sok milliárd forintnyi bevételtől esett el – állítja a legújabb Ángyán-jelentés. 

A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénként a tanulmányait a 2015-2016 os földprivatizáció korrupció-gyanús gyakorlatáról.

A legújabb anyag Tolna megyéről készült, ahol Ángyán szerint az értékesített földekből legfeljebb 15,3 milliárd Ft-os árbevétele lehetett az államnak, pedig az ott dobra vert 6.789 hektár állami földterület tényleges értéke – mai, nyugat-európai átlagos földárakkal (10-35 millió Ft/ hektár) számolva – 68 – 238 milliárd forintra tehető.

Ráadásul az elárverezett állami földek több mint felét itt is nagyvállalkozói csoportok szerezték meg, pedig a “Földet a gazdáknak” program épp nem ezt szolgálta volna. A Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával készített jelentés emlékeztet: a kormányzati kommunikáció még most is “30 ezer földhöz jutott földműves”-ről beszél, de az elemzést készítő professzor számításai szerint az elárverezett terület általa eddig megvizsgált 86%-ából alig több, mint 3000 fő jutott földhöz a programban.

A földosztás Tolna megyei visszásságait feltáró anyag szerint az elkelt megyei földterület 153 nyertes árverezőhöz került, ám a földek több mint 61%-át, mintegy 4.200 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis-, és közepes családi gazdaságok”, hanem 41 nyertes árverező tagja nevén mindössze 18 nagy – 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg.

Míg a kormányzati kommunikáció szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”, Tolna megyében a földek 75%-át nem helybeli gazdálkodó családok, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között vannak olyan cégtulajdonosok is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik...

ORBÁNÉK DÖRZSÖLHETIK A TENYERÜKET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.11.


Mészáros Lőrinc dörzsölheti a tenyerét, hiszen a Balatonnál felpörgött a turizmus az utóbbi hetekben. Miután a NER leuralta a Balatont is, nem is volt kérdés, hogy jó döntést hoztak. De a komoly bevételekben az is szerepet játszott, hogy a kormány a hazai üdülést promózza leginkább. Ez persze logikus, ezzel alapvetően nincs is probléma, hiszen a legtöbb ország kormánya a hazai turizmust erőlteti, mivel a járványt követően óriási szükség van arra, hogy fellendüljön ez a része a gazdaságnak. Érthető tehát az, hogy a több Balaton, kevesebb Adria kijelentés nem váltott ki különösebb ellenérzéseket, annak ellenére sem, hogy pont Orbán mondta ezt egy reggeli rádióadásban.

A gond azonban az, hogy a legritkább esetben segítik az emberek ezzel a magyar gazdaságot, mint inkább Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, valamint egyéb, kormányközeli oligarchákat. Még jóval a járvány előtt bevásároltak, majd ezt követően a gazdaságélénkítő csomagból megítélt milliárdokból azonnal neki is láttak annak, hogy tovább fejlesszék a magyar tenger turizmusát. Igen ám, csak a közpénzzel kitömött oligarchák ezzel a saját vagyonukat fogják gyarapítani, nem pedig az országét, annak ellenére sem, hogy magyar üzletembereknek hazudja őket a hatalom. Magyarok persze, de nem üzletemberek, arról nem is beszélve, hogy jóval többe kerülnek mindannyiunknak, mint amennyit ők maguk termelnek az országnak.

Egy nemrégiben közzétett blogbejegyzésből kiderült, hogy egy szingapúri ötcsillagos hotelszobáért közel ugyanannyit kell fizetni, mint egy négycsillagos tapolcai szállodaszobáért, ami nyilvánvalóan minőségben meg sem közelíti egymást. De az sem titok, hogy egy olasz, spanyol, vagy görög utazás is jóval olcsóbb és sajnos színvonalasabb is, mint egy balatoni nyaralás. A balatoni árak egyszerűen elszálltak, ennek ellenére sem csökkent a kereslet, sőt. A magyar tenger környéke szinte telt házzal üzemel, ami jó hír az ott a lábukat megvető oligarcháknak és személyesen Orbán Viktornak is. A kérdés már csak az, hogy vajon miért választják az emberek ennek ellenére is a túlárazott, sokszor még az alapvető színvonalat el sem érő hazai szálláshelyeket?
...

LESZ-E BUDAPESTBŐL MINSZK?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.08.11.


A rövid válasz: lehet, de nem holnap. Akarom-e ezt? Nem. Azt akarom, hogy megálljunk a lejtőn, mielőtt erőszakra kerülne a sor. Van emény erre? Fogyóban.

Az Orbán-rendszer sikeresen telepedett rá a magyar politikai kultúra antimodernizációs, etnicista fősodorvonalára, de ez a vonal és a vele járó közösség inkompetencia óhatatlanul a hanyatlás felé visz. Közben a rezsim elzárja a politikai ellenállásnak azokat az intézményes csatornáit, amik valóban számítanak és a lehetővé tennék a gyakorlat korrekcióját. Ha Orbán nem száll le erről a vonatról, az ország előbb-utóbb olyan állapotba kerül, amit a többség észre fog venni és hirtelenül, kétségbeesetten fog reagálni rá. Ez nem a szokványos ballib jajveszékelés (hadd dobjam ezt a csontot a kutyáknak), hanem pusztán logikus következtetés, amire -- az értelemre és a logikára -- a magyar történelem ugyan visszatérően rácáfol, de ez nem ok a büszkeségre. (Nézzünk rá a sorsunk alakulására úgy ötszáz évre visszamenően!) Az értelmet kiröhögni sokba kerül. Rövid idejű kielégülés, hosszú siránkozás, permanens tévelygés...

„NINCS OLYAN, HOGY CSAK KICSIT SZÓLNAK BELE AZ ÚJSÁGBA. ELŐBB-UTÓBB ELMENNEK A FALIG”

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2020.08.11. 


- 2005-ben a Magyar Hírlapnál volt riporter, amikor Széles Gábor elkezdte szétszedni a szerkesztőséget. 

- 2010 után átélte a közrádió, majd az Origo megtámadását, és szétesését, később pedig a VS-sztorit is.
- Az Index a negyedik hely, ahol felmondott.
- Interjú a magyar média egyik legtapasztaltabb és legtöbbet látott szerkesztőjével, az Index távozó politikai rovatvezetőjével, Rovó Attilával.

Politikai rovatvezetőként egyike vagy azoknak, akiknek ki kell tölteniük a felmondási idejüket az Indexnél. Hogyan zajlanak a mindennapok az utolsó hetekben?

A főszerkesztő-helyettesek mindent megtesznek, hogy működjünk, erőn felül is, de technikai értelemben elég gazdátlan a lap, mivel nincs főszerkesztőnk, Sztankóczy András és Szombathy Pál pedig, az ügyeket intéző két igazgatósági tag, személyesen, vagy mondjuk így, fizikailag nincs jelen az újság életében.

Bodolai László, azaz voltaképp a tulajdonosunk a felmondási hullám után nem sokkal szabadságolta magát, a felmondásokat is már egy általa kijelölt jogász kezelte.

Szerkesztői szempontból ez nem okoz fennakadást, de adódnak szokatlan szituációk abból, hogy az érkező újságírók még nálunk is kevesebbet tudnak a kialakult helyzetről.

Egyik nap megérkezett az új főszerkesztő-helyettes, majd másnap már távozott is. A minap az egyik érkező az épület előterében keresgélte a szerkesztőséget, ahová épp felvették. Egyszerűen nem volt, aki eligazítsa. Aztán bejött, maradt tíz percig, majd hazament. Azóta se láttuk...

A KÉPZETLEN UKRÁNOKAT VONZZA A LEGINKÁBB A MAGYAR ÁLOM

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2020.08.11.


Hosszú idő után megjelentek az állami jelentések a külföldi munkavállalókról.

2016 óta megötszöröződött a Magyarországon dolgozó külföldiek száma. Amikor áprilisban megírtuk ezt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, jeleztük, hogy arról viszont nem tudni semmit – legfeljebb sejteni lehet –, hogy kik azok a külföldiek, akik Magyarországra jöttek, mert az NFSZ adatgyűjtésre hivatkozva, korábbi gyakorlatától eltérően, nem adta ki addig még a 2018-as jelentését sem a külföldi munkavállalókról. Azóta viszont feltöltötték a 2018-as, sőt a 2019-es jelentést is, így pontosabb képet kaphatunk arról, kiket csábít a magyar munkaerőpiac.

A koronavírus-járvány valamennyire biztosan átrajzolja a hazai munkaerőpiacot, hiszen amíg az elmúlt években a munkaerőhiány volt a probléma, a gazdasági leállás miatt nagyjából százezren elveszítették az állásukat. A kormány azonban egyelőre nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek a korábbinál jobban ösztönöznék a munkaadókat arra, hogy magyarokat alkalmazzanak. Márpedig nem véletlenül döntöttek sok helyen a külföldiek mellett: alacsonyabb bérek, könnyebb túlóráztatás, nagyobb kiszolgáltatottság, hogy csak néhány érvet említsünk. A határ menti ingázást is gyorsan újra engedélyezték a járvány ellenére.

A foglalkoztatási szolgálat jelentései mindenesetre alátámasztják azt, amit az országban járva és más statisztikákat nézve eddig is sejthettünk:

az elmúlt években elsöprő többségben ukránok jöttek Magyarországra dolgozni, közülük is főleg a képzetlenek.
Elfogyott a magyar melós, a kormány kitárta a kapukat

A külföldi munkavállalók száma az elmúlt években a legnagyobbat épp 2018-ban ugrotta, azaz abban az évben, amelyről sem az NFSZ, sem a kormány nem közölt adatokat sokáig...

A FIATALOK PONT LESZARJÁK A FORRADALMAT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.08.10.



Nagyjából ez volt az utolsó komment ahhoz az íráshoz, amely szokatlanul nagy érdeklődést váltott ki olvasóink körében, és amely nagyjából arról szólt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kormányzati megszállásáról szólt, illetve arról, hogy most esély kínálkozik arra, hogy az egyetemi ifjúság szembeszáll Orbánékkal. Arra emlékeztettünk, hogy az 1956-os forradalom is a hallgatók elégedetlenségével indult, és miután a kabinet több felsőoktatási intézménynél is fenntartót vált, azaz alapítványi formára tér át, anélkül, hogy az érintett intézmények vezetőinek, hallgatóinak véleményére kíváncsi lenne, könnyen beleszaladhat a kabinet egy nagy felháborodásba, hatalmas utcai demonstrációba. Akkorába, amely meghátrálásra készteti.

Hogy a valódi helyzetet mutattuk-e be, vagy hamisan értékeltük a történteket, netán a vágyainkat vetítettük ki, nem tudjuk, azt azonban nyugodtan kijelenthetjük: a nagy érdeklődés, a magas olvasottság, a jelentős megosztás azt jelzi: a gondolat találkozott a tábor többségének reményeivel.

Másként: a magyar társadalomban tapinthatóan jelen van a változás iránti igény, de egyszersmind az is, hogy ezt a változtatást valaki más harcolja ki. Az embereknek, egyáltalán nem túlzás az idézett írás iránti érdeklődés alapján kijelenteni, elegük van abból, amit ez a tíz év hozott számukra. Igenis van egy jelentős réteg, aki nem fordít hátat a jogállam hiányának, akit igenis zavar, hogy a Fidesz minden hatalmat magához ragadott, hogy az összes, egyébként hatalmi kontrollt szolgáló intézményt maga alá gyűrt, ugyanakkor a saját embereit hihetetlen mennyiségű pénzzel tömte tele...

SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI VEZETŐK EZÚTTAL IS VÉRSZEGÉNYEN REAGÁLNAK A TEKINTÉLYELVŰSÉGRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.11.


FT 

A vezércikk rámutat, hogy Fehéroroszország népe szabadságot akar, miközben Lukasenko rezsimje erkölcsi és politikai csődjét igazolja. De hogy miként alakulnak az események, azt nem lehet megjósolni. Ám biztosnak látszik, hogy elérkezett a fordulópont. Csalások már eddig is voltak a választásokon, csakhogy még sosem bizonyult ilyen hatalmasnak a tiltakozás, a másik oldalon pedig ennyire brutálisnak a válasz.

A rivális Tyihonovszkaja részben elrejtőzött a hétvégén, az internetszolgáltatás javarészt megszakadt, pedig az ellenzék azt akarta használni kommunikációs csatornaként. Az államfő viszont külföldi beavatkozást emlegetett. Ám közben sorra érkeznek a jelentések, hogy szabálytalanságok történtek a szavazás során, de független megfigyelők nem lehettek jelen az urnáknál. A hivatalos adatok szerint az elnök 80 százalékot szerzett, az ellenzék által végzett exit pollok ezzel szemben sok helyen éppen fordított eredményről árulkodnak. A hatalom ugyanakkor cáfolja, hogy a megmozdulásoknak halálos áldozata van. Az vízválasztó lenne a történetben.

De azt a belügyi tárca is elismerte, hogy az összetűzésekben megsérült 50 civil és 39 rendfenntartó, 3 ezer embert pedig letartóztattak. A kampány végén a több tízezres ellenzéki gyűlések megmutatták a társadalom politikai érettségét. És a nyomás nem fog enyhülni a reformok kikényszerítésére.

Az uniós vezetők elítélték az erőszakot, de nem szabad visszariadniuk a szankcióktól, még akkor sem, ha attól félnek, hogy ily módon Putyin karjaiba terelik Lukasenkót. Utóbbi nagy tehetséget árult el, amikor ki kellett egymás ellen játszani Moszkvát és Brüsszelt. De bármilyen demokratikus engedményt is ajánl fel, az csak kozmetikai változtatás volna. Ha az EU nem lép fel határozottan, az aláássa hitelét a demokratikus értékek védelmezőjeként.

Ha elszabadulnak az események és már veszélybe kerül az elnök hatalma, a Nyugatnak támogatást kell felajánlania az ellenzéknek a szabad választások megtartásához. Ám a nagy kérdés ez esetben is az, mennyire hajlandó szembeszállni Putyinnal, aki nincs oda belorusz kollégájáért, de nem szeretné, ha az ország kiválna az orosz vonzáskörből, vagy veszélybe kerülne a korosodó tekintélyuralmi vezető uralma. Azonban ennél sokkal lényegesebb, hogy társadalom szabadságot és sokszínűséget követel. Vagyis itt nem arról van szó, hogy a Fehér-Oroszország csatlakozzon a nyugati táborhoz. A tét az, hogy a nép érdekében a szemétdombra kell kihajítani egy hitelét vesztett rezsimet.

The Times

A konzervatív lap úgy látja, hogy esik szét Európa utolsó igazi diktatúrája. A nagy tömegdemonstrációk jelzik, hogy egyre nagyobb az elégedetlenség abban az országban, amely mind inkább anakronisztikusan régi időket idéz. Lukasenko régi vágású autokrata. Az persze igaz, hogy vannak más kormányok is a földrészen, ahol a gyökerek a kommunista zsarnokságig nyúlnak vissza, illetve felbukkant az erős emberek új nemzedéke: Oroszországban, Azerbajdzsánban, vagy éppen Magyarországon.

Belorusszia viszont egészen sajátságos keveréke az önkényuralomnak, az ostoba katonai szoldateszkának. Egy volt állami gazdasági elnök tartja fojtófogásban. Lukasenko idáig mindig el tudott bánni a tiltakozásokkal, de most nem így néz ki. A jelek szerint egyre több embernek van elege az önmagát nevetségessé tevő rendszerből. Az elnyomásból, a koronavírusról tett bizarr bejelentésekből és a Moszkva és a Nyugat közti fárasztó táncból. Ekkora szenvedélyeket 26 éve nem látott az ország.

De hogy milyen rétegeket érint a lázadás, azt nem tudni. Független közvélemény kutatások nem léteznek, sok más külföldi orgánum mellett a brit újság tudósítója sem kapott engedélyt, hogy a helyszínről számoljon be a vasárnapi választásról. Viszont azért az ellenzéki kampánygyűlések részvevőinek nagy száma sokat elárul a tényleges mértékről. Ám hogy mi lesz a továbbiakban, az jórészt attól függ, meddig és milyen erővel folytatódnak a demonstrációk, illetve milyen választ adnak rájuk a hatóságok. Az erőszak fokozódása feltüzelheti az ellenzéket és új tömegeket állíthat az oldalára.

Lukasenko nem olyan, aki megijed és hamar beadja a derekát. Hogy ebben a helyzetben ki mellé sorakozik fel a rendőrség és a katonaság, az kulcsfontosságú. Az elnököt bátoríthatja, hogy Putyin gyorsan gratulált neki. Lehet, hogy meggyengül ugyan, de marad. Ezzel együtt érezni, hogy megindult a végleges rothadás. A korábbi minszki brit nagykövet úgy jellemezte a helyzetet, hogy a 89-es nagy európai átrendeződés utolsó szakasza zajlik a fehéroroszoknál.

Independent

A baloldali újság akciókat vár az EU-tól és nem üres nyilatkozatokat, miután a fehérorosz diktátor megtartotta hatalmát. Ám sajnálatos módon egyelőre azt látni, hogy az európai vezetők ezúttal is vérszegényen reagálnak a tekintélyelvűségre. Miközben működnek a vízágyúk és gumilövedékkel tüzelnek a tüntetőkre. Hogy Lukasenko ilyen rémisztő módon reagál, abban 26 év után nincsen semmi meglepő. Annál kiábrándítóbb viszont Brüsszel válasza, hiszen 30 éve azt hangoztatja, hogy a liberális értékek ideológiai és gazdasági védőbástyája.

A belorusz megmozdulások azt mutatják, hogy az uniónak erősebb demokratikus feltételeket kell támasztania a diplomáciai és anyagi támogatásért cserében. Utópia azt hinni, hogy a gazdasági együttműködés leszereli az autoriter vezetőket, ezt már a magyar és a lengyel demokratikus visszarendeződés is megmutatta. Sőt, azt is, hogy a jó viszony csak felbátorítja őket.

Az EU ugyan menet közben enyhített a szankciókon, amelyeket hozzávetőleg 10 éve, két ellenzéki eltűnése miatt rendelt el, ám a tegnapi képek azt tanúsítják, hogy Lukasenkót nem érdekli a retorzió, így folytatni kell vele szemben a harcot az alapvető jogokért, a jogállamért. És ha most Brüsszel nem cselekszik határozottan az erőszak láttán, akkor az veszélyes precedensként szolgál az elnök számára, hogy bármikor megszegje vállalt kötelezettségeit. És csak erősíti a diktatúra gyökereit, miközben a térségben ott az orosz fenyegetés.

Az unió semmit sem tett, hogy mérsékelje az államfő befolyását a közmédiában és a biztonsági erőknél. Pedig meg kellett volna követelnie a lényegi változtatásokat. Ha az unió nem szerez érvényt az emberi méltóság tiszteletben tartásának a partnerség ellenében, akkor az milliók életére hat ki a földrészen. Ha Európa megint becsukja a szemét az elnyomás láttán, akkor felelős lesz, hogy mindennapossá válik az ilyesfajta gyakorlat.

Kurier

20 ország 30 környezetvédelmi szervezete meg akarja akadályozni, hogy nagy szálloda épüljön a világörökség részének számító Fertő-tó magyar partján. A zöldek közös levélben fordultak az UNESCO-hoz, azt követelve, hogy a tavat sorolják át a veszélyeztetett tájegységek közé, miután a fertőrákosi terv a múlt hónap végén már megkapta az engedélyt a magyar hatóságoktól. Az ellenoldal még három napig jelentheti be kifogásait, de a szomszédos Burgenlandban még azt sem tudják, mire vonatkozik a zöld jelzés.

Annyi bizonyos, hogy egy százágyas hotel létesülne, de a 75 millió eurós projektnek része, hogy parkolót alakítanak ki 800 autó számára, teniszpályák is lesznek és bővítik a kikötőt. A környezetvédők épp ezért attól félnek, hogy az idegenforgalom legázolja a természetet. Ők már tavaly sürgették, hogy készüljön hatástanulmány, ám az illetékes magyar tárca csupán annyit közölt, hogy az aggályok megalapozatlanok. 

Deutsche Welle

Úgy néz ki, hogy végleg megpecsételődött a Lukács-Archívum sorsa. Bár az intézményt már két éve bezárták – a bírálók szerint politikai okokból – a volt munkatársak tovább küzdöttek a a 20. század egyik legjelentősebb marxista filozófusának munkásságát őrző központ újranyitásért. A tudós ebben a Belgrád rakparti lakásban élt és dolgozott 1945-től egészen 1971-es haláláig. Azóta szakértők egymásnak adták a kilincset, hogy kutassák munkásságát.

Mesterházi Miklós, aki maga is filozófus, 40 évig volt az archívum munkatársa, majd elbocsátották, a hagyatékot pedig elszállították az MTA egyik raktárába. Azt mondja, ily módon egy olyan intézményt adtak fel, amelyre minden város, minden tudományos közösség büszke lenne. Az Akadémia ugyanakkor arra hivatkozott, hogy fel kell újítani az ingatlant, de a munkálatok azóta is váratnak magukra. Az ellentábor azt mondja, hogy a létesítmény évek óta szálka volt az Orbán-kormány szemében, mert a rendszer kommunista gyilkosnak tartja Lukácsot, miután az 1919-ben állítólag utasítást adott dezertált katonák kivégzésére.

Mesterházi a többekkel együtt létre hozott Lukács-Archívum Nemzetközi Alapítvány képviseletében próbált zöld ágra vergődni a Tudományos Akadémiával, ám immár reménytelennek látja a dolgot, éspedig főként azért, mert úgy gondolja, hogy a háttérben a hatalom által kifejtett nyomás áll. A dialógus csupán színjáték volt és a miniszterelnöknek egyszer s mindenkorra sikerült eltávolítania az irattár jelentette „szégyenfoltot”. De azért a korábbi alkalmazottak nem adják fel a kutatómunkát, csak éppen a saját szakállukra, állami segítség nélkül végzik. Az eredményeket a neten teszik közzé.

A Deutsche Welle megjegyzi: Thomas Mann annyira csodálta Lukácsot, hogy a Varázshegy egyik figuráját róla mintázta meg. A filozófus fő műve, a Történelem és osztálytudat jelentősen befolyásolta a Frankfurti Iskolát, valamint az Új Baloldalt is. Maga a tudós a kommunizmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élését hirdette, a harmadik út fontosságát hangoztatta. Lakása a szocializmus idején az ellenzék találkozóhelyének számított. Olyanok jártak oda, mint Konrád György és Heller Ágnes, akik az Orbán-rezsim legélesebb kritikusai közé tartoztak. Alighanem osztotta volna véleményüket a mesterük is.

TOMBOLNAK AZ ISKOLAKEZDÉSI AKCIÓK - KÉRDÉS, MIKET VEGYENEK A GYEREKEKNEK A SZÜLŐK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2020.08.11.


Sohasem volt annyira bizonytalan, hogy mit érdemes igazán venniük a szülőknek a már elindult iskolakezdési akciókon. Úgy tűnik, a boltok a szokásos kínálattal és engedményekkel készültek. Könnyen lehet azonban, hogy a sulit ismét alapvetően a digitális oktatás jelentheti majd. Ez pedig a számítástechnikai eszközök keresletét dobhatja meg.


Megnyitotta a tanszervásárlási szezont a családpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Beneda Attila. Arról, hogy erre mi szükség lehet, és ráadásul miért (esetleg mennyiért?) éppen az Auchanban került sor a nagy eseményre, mindenki maga gondolkodhat el. Akárhogy is, a lényeg egyértelmű: valóban mindjárt itt az ősz, és vele az iskolakezdés.

Sohasem volt azonban korábban még olyan év, amikor azt, hogy a gyerekek elkezdenek iskolába járni, akkora bizonytalansággal lehetne leírni, mint most. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szennyvízvizsgálatai szerint a 32. héten Budapesten és Debrecenben a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának mennyisége enyhén növekedett. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés – írta le közleményében az NNK – 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának emelkedését...

A PROBLÉMA AKKOR VAN, HA EGY ORSZÁGBA SEM VISSZAMENNI, SEM MÁS NEMZETBŐL SZÁRMAZÓNAK ODAMENNI NEM ÉRDEMES

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2020.08.11.


...A magyar munkaerő egy része kiáramlik az országból. Jellemzően fiatalok és középkorúak, jellemzően szakemberek és magasan képzett, diplomás, nyelveket beszélő munkaerő vándorol el. Az itthoni alacsony bérek, a munkaerő nagyarányú kiszolgáltatottsága és a magas megélhetési költségek nem vonzzák külföldről a kvalifikált szakembereket. Azok jönnek, akik még a nyugati országokban sem igazán kellenek, esélyük sincs a jobb élet reményében máshová menni, de még az ócska magyar bérek is jobbak, mint a saját országában elérhető keresetek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a kormány közpénzből támogatja ezeket a külföldi tulajdonban lévő összeszerelőüzemeket – munkahelyteremtési támogatások, beruházási támogatások, adókedvezmények -, akkor nem nehéz belátni, hogy a magyar adófizetők pénzéből fizetünk a multiknak azért, hogy alulképzett ukránokat alkalmazzanak.

Nem az ukránokkal, nem is bármilyen más országból származó munkaerővel van a baj. Ez teljesen normális jelenség, mindenki keresi a maga boldogulását. A csehek mennek Németországba dolgozni, a németek Franciaországba, a franciák Angliába, az angolok Spanyolországba és általában megy – és szerencsére mehet – mindenki oda, ahová csak szeretne. Eltöltenek néhány évet egy vagy több országban, tovább állnak, helyükre jönnek mások. A probléma akkor van, ha egy országba sem visszamenni, sem más nemzetből származónak odamenni nem érdemes. Magyarország egyre inkább ilyen ország. Az értelmetlen és felesleges beruházások – a stadionépítések, mindenféle sportversenyek rendezése, az ahhoz szükséges létesítmények felépítése – átmenetileg pörgetik ugyan a munkaerőpiacot, növelik a GDP-t, de ez nem fenntartható és nem is jelent fejlődést. Amikor az építkezés befejeződik, nincs tovább szükség a munkavállalókra, azonban a létesítmények fenntartása, állagának megóvása további pénzeket emészt fel. Akkor is, ha üresen konganak az épületek.

A hazai ipar beteg, aránytalan. Nincs piaci verseny, nagyon sok, aránytalanul sok a külföldi érdekeltség. Mindebből logikusan következik, hogy nem csak most állunk pocsékul, hanem esélyünk sincs arra, hogy később jobb legyen. A hurráoptimista propaganda, a folyamatosan harsogott sikerjelentések ellenére az van, hogy szinte senki számára nem vonzó az ország. Azok számára sem, akik más országban élnek, de azok számára sem, akik itt születtek. Ha ez nem így lenne, akkor a nagyon lelkes – és ráadásul magyarul beszélő – külhoni magyarok (például Erdélyből, Szlovákiából) versenyeznének a németekkel, olaszokkal, hollandokkal a magyar munkahelyekért. Éppen úgy, ahogy más országokban is történik. De nálunk nem ez a helyzet. Hogy ez így rendben van, azt csak Orbán szektájának fanatikus hívei hiszik el. Éppen azok, akik nem fogják tudni fenntartani ezt az országot.

BARANYI SZERINT FÉLMUNKÁT VÉGEZTEK AZ ILLATOS ÚTON, MÉG MINDIG TERJENG A VEGYSZERBŰZ A TELEPEN

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.08.11. 


Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere három év után ismét az Illatos úton, az egykori Budapesti Vegyiművek (BVM) telephelyén járt, ahonnan – elsősorban az akkor még ellenzéki önkormányzati képviselőként dolgozó politikus munkájának köszönhetően – 2016 elején elszállítottak 12 ezer hordónyi súlyosan mérgező vegyianyag-maradékot, miután Tarlós Istvánnál, Lázár Jánosnál és Orbán Viktornál is személyesen közbenjárt, és állami felszámolót neveztek ki a magánfelszámoló helyett.

Baranyi Krisztinával 2019 nyarán forgattunk riportot, amelyben a polgármestert elkísértük az Illatos útra is, ahol felidézte a vegyszeres hordók elszállításáért vívott küzdelmét.


Baranyi élő videós bejelentkezésben mondta el a helyszínen – egy jókora törmelékkupaccal a háta mögött -, hogy a hordók elszállítása után is végigkövette az Illatos úti eseményeket, hiszen Lázár János akkori kancelláriaminiszter és Tarnai Richárd Pest Megyei kormánymegbízott ígéretet tettek arra, hogy folyamatosan kármentesítik a talajt és a talajvizet.

A polgármester felidézte, hogy ő már a hordók elszállításakor sürgette az alapos kármentesítést, de kkor türelemre intették, mondván három fázisból áll a terület „kitakarítása”:

- a felszínen lévő hordók, és az abban lévő hulladék eltávolítása
- a 11 hektáros gyártelep üzemépületeinek és berendezéseinek a bontása
- a talajban és a talajvízben található szennyezés eltüntetése

Baranyi szerint el is jutottak a második fázis végégig, és az épületeket és a gépeket elbontották, de a területen „félmunkát végeztek”, mert még mindig több ezer köbméter bontási törmelék maradt.
Erről azt állítják ugyan, hogy ez a törmelék már nem szennyezett, mert ezek a „tiszta” épületek után maradtak vissza. Baranyi ennek ellenére úgy gondolja, hogy ezzel együtt sem járt jól a kerület, mert ha a betonkupacok vegyi szempontból nem is veszélyesek, akkor is jókora törmelékhalmot jelentenek, amelynek a bontási porát szívják a környékbeli lakók...



BELARUSZ: NEM LESZ MAJDAN, DE EGYSZER MINDEN AUTORITER RENDSZER SZAVATOSSÁGA LEJÁ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2020.08.11.


„A súlyosan manipulált választás – és főleg a tüntetőkkel szembeni brutális hatósági fellépés – után várhatóan lelassul, esetleg befagy az a normalizálódási folyamat, ami az EU és Belarusz között 2014 óta zajlik” – ez már biztosnak tűnik a vasárnapi, nyilvánvalóan elcsalt belarusz elnökválasztás után. Vendégszerzőnk, Rácz András történész, külpolitikai elemző szerint Alekszandr Lukasenko rezsimje rendőri értelemben túlságosan erős, és túl sokat tanult az ukrajnai eseményekből, semhogy egy, a kijevi Majdanhoz hasonló, erőszakos hatalomváltásnak érdemi esélye legyen. Csakhogy egyszer minden autoriter rendszer szavatossága lejár. Elemzés rendőri túlkapások után...

ÚJ, ÉLETVESZÉLYES DROG JELENT MEG MAGYARORSZÁGON, EDDIG 11-EN HALTAK MEG TŐLE

HVG ONLINE
Szerző: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2020.08.11.


Május végén jelent meg a magyar piacon az eddigieknél veszélyesebb új dizájnerdrog, a "bika". A rendőrség szerint eddig 11 haláleset köthető hozzá. A szer rosszullét után gyors halált okozhat, amit görcsroham, őrjöngés előzhet meg.

"4FMDB Bika" néven fut és nagyjából egy fröccs áráért lehet megvenni a májusban felbukkant új dizájnerdrogot, amelynek használatába eddig 11 ember halt meg. Az utolsó és egyben legfiatalabb áldozat egy 23 éves miskolci fiatal volt, a legidősebb pedig 36 éves.

Egy miskolci, lyukóvölgyi haláleset után azonosították az új pszichoaktív anyag megjelentését a szakértői intézetben

– mondta a rendőrség sajtótájékoztatóján Csákó Ibolya alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság kiemelt főreferense. A szakértők ezután májusig visszamenőleg vizsgálták a gyanús eseteket, mire kiderült, a bika nevű anyaghoz 11 haláleset köthető. Ebből öten Borsod-Abaúj-Zemplén megyében haltak meg, de Budapesten, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében is azonosítottak halálesetet...

TGM: MORÁLIS FORRADALOM

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.08.11.


A mai világ rengeteg pontján kivehető politikai cél nélkül, elvont szabadságpátosszal törnek ki morális forradalmak, amelyeket a tekintélyelvű, korrupt és inkompetens kormányzatok elleni fölháborodás és megvetés fűt.

Helytelen volna ezeket a forradalmakat pusztán a politikai végkimenetel szemszögéből megítélni.

Bolíviában a sok tekintetben (nekem) rokonszenves Evo Moralest elkergették, mert – szabálytalanul, alkotmányellenesen – még egy elnöki periódusra megválasztatta magát, amúgy se tiszta módszerekkel. Helyette a hagyományos oligarchák és fasisztoid katonai klikkek kerültek hatalomra Bolsonaro és Trump támogatásával, a helyzet iszonyatos. Lehet, hogy Morales pártja visszatér. Ha hagyják.

Szlovákiában az újságíró-gyilkosság miatt kitört tüntetéssorozat, tiltakozó mozgalom eltávolította a nacionalista és autoritárius Fico-rezsimet a helyéről, de az ok nem politikai volt, hanem a korrupció és az állami bűnözés, a gyilkosságok és a maffia miatti fölháborodás. A választásokat egy felelőtlen, zavaros, jó dumájú, megbízhatatlan fickó nyerte, aki máris csalódást okozott, a másnaposság ismert tünetei érzékelhetők. A Fico-ellenes pártok erkölcsi mérlege (is) lesújtó, azt mégse tekinthetjük nagy eredménynek, hogy ezek legalább nem ölnek. A háttérben meg ott ólálkodnak a fasiszták.

Bulgáriában – amelyről makacs, nagy egyetértésben nem ír a magyar sajtó, ami gyalázat, de hát az ortodox meg balkáni népek nem élveznek hazánkban nagy megbecsülést, pláne ha cirill betűkkel írnak, ezért törekvéseik méltánylata (az indokolatlan alábecsülés miatt) elmarad – az egészen fantasztikus módon és mértékben korrupt Bojko Boriszov-kormány ellen folynak a tüntetések; a brutális és primitív vezér (aki „oroszellenes” és „Európa-barát”, ezért a CDU/CSU meg a visegrádi liberálisok kesztyűs kézzel bánnak vele) fölajánlotta a lemondását; a szintén hihetetlenül korrupt ellenzék esélyei javulnak. (Megjegyezzük: a korrupt szlovéniai rezsimnek és vezetőjének, Orbán Viktor első számú térségi szövetségesének, Janez Janšának se jósolunk nagy jövőt.)

A romániai és csehországi antikorrupciós tiltakozások nem vezettek eredményre (még olyanra se, mint Szlovákiában…), bár átalakították a politikai életet, az Aleksandar Vučić – egyszerűen szólva – orbánizmusa elleni szerbiai mozgalmak találmánya, a választási bojkott kudarcot vallott, de mindezeken a helyeken csak állandósult és mintegy „konszolidálódott” a válság.

A fölháborodás és a megvetés legföltűnőbb esete – Bulgária mellett – természetesen Belarusz.

Szemben a liberális és a baloldali világsajtóval, a magyarországi verzió semminő szimpátiát nem mutat a fehérorosz lázadók iránt, kivéve a Mércét. (Köszönjük, gratulálunk. Egyben el vagyunk képedve, hogy a Mércén érthetően olvasható tényekről többé-kevésbé független médiák nem látszanak tudni, csak találgatnak az ebben az ügyben eléggé eltájolt nyugati sajtó nyomán. Az 1989-ben pár hónapra megvalósult kelet-európai szolidaritás rég a múlté, különösen Magyarországon, de másutt se ragyog fényesen.) A kormánysajtó vagy hallgat, vagy nyíltan Lukasenkának szurkol, no comment...

AZ ELFOGLALT ÉS KISAJÁTÍTOTT EGYETEMEKRE IS LESZ JELENTKEZŐ, MINTHA MI SEM TÖRTÉNT VOLNA - EZ A FASIZMUS, NEM CSUPÁN AZ, AMIKOR FEGYVERESEK RONTANAK A SZÍNHÁZBA, A SZERKESZTŐSÉGBE, AZ EGYETEMI ELŐADÓTEREMBE, A TUDÓS LABORATÓRIUMÁBA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.08.11.


Az Orbán-rendszer arra a bevált tapasztalatra épít, hogy Magyarországon minden felháborodás és tiltakozás három napig tart. Majd megjelennek azok, akik találnak mentséget, akik meglátják a szabadság felszámolásában a “jót” is, akik szerint nem kell olyan radikálisan gondolkodni, s akik szerint nem is történt olyan tragédia. Akik továbbra is úgy gondolkodnak, hogy például a Színház- és Filmművészeti Egyetemet megszállták, elfoglalták, kisajátították, s a belső lényegétől megfosztották, azok egyre inkább magukra maradnak. Elszigetelődnek és szélsőséges magatartású, összeférhetetlen emberként bélyegzik meg őket. Akik behódolnak, megkapják a jutalmukat, a lehetőséget, és az élet megy tovább.

Mert az élet nem állt meg a Népszabadság kivégzésénél sem, az MTA szétverésénél sem, a CEU elüldözésénél sem, ahogy az Index kivégzésénél sem fog, mert mindenre van ember, és az ellenállók mindig magukra maradnak, akiket a többiek elárulnak, magukra hagynak. A szolidaritásra senki nem számíthat. Aki “hősködik”, soha nem győzhet, mert nem lesz elég követője, s azt a tanulságot hagyja maga mögött, hogy csak magának árt, semmit nem érdemes. Kevesen vannak, akiknek ez nem számít, akiknek döntéseit és cselekedeteit nem a győzelem és a siker igazolja, hanem saját elveik, az örök emberi értékek és a jó lelkiismeret.

Azt gondolhatná az ember, hogy művészként (és színészként főleg) bukni egy nemes ügy vagy cél érdekében katarzis, hiszen színpadi és filmes szerepeikben a pozitív hősre legtöbbször ez vár. S a bukás is belső lelki megtisztulást szerez annak, aki ezt vállalja, s még annak is, aki ezt nézi, s a szereppel azonosul. Azt hinné az ember, színészek, rendezők között nem lesz, aki önként jelentkezik az élet színpadán a rossz és a negatív hős szerepére, de nem így van. Mindig van elég jelentkező Mephisto szerepére, szinte túljelentkezés van.

De a legfájdalmasabb az, hogy aki színész akar lenni, az ezután is jelentkezik majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahogy van elég jelentkező a rendszer közszolgáit képző Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is, ahol Kövér László olyanokat mondott, hogy “a fékek és egyensúlyok rendszere hülyeség”. S akit felvesznek, boldog lesz, és odaadóan tanulja azt, amit majd tanítanak, s nagy tisztelettel hallgatja azokat, akik majd ott tanítanak, és észrevétlenül lesz a nemzeti agymosás áldozata. Lesz belőle észrevétlenül nemzeti érzelmű ideáltipikus színész. Nem mindenki, de közülük sokan elhiszik majd, hogy a kultúra érdeke volt, hogy megtisztították az egyetemet a libernyákoktól...

A 168 ÓRA AUGUSZTUS 12-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.08.11. 


Ha a zsúfolt, kényelmetlen vonatokon, vagy a gyakran dugókkal terhelt utakon eljut a pihenésre vágyó ember a családjával a magyar tenger partjára, akkor kezdődnek az igazi megpróbáltatások. Ha ugyanis valaki nem milliomos, az egykori szocializmust idéző szállásokon tengetheti napjait, s megtapasztalhatja, hogy minden mennyire drága. Közben pedig arról is meggyőződhet, hogy politikai csatatérre vált nyárra a Balaton.

Kísért a múlt a tóparton

Több Balaton, kevesebb Adria – hangzik a legújabb kormányzati jelszó, és ehhez még azt is hozzáteszik, hogy akkor a járvány is féken tartható lesz. Mindezzel a hatalom a koronavírus-járvány hatásaitól összeroppant turizmusba próbál folyamatosan életet lehelni. Miközben a magyarok több mint harmadának egyáltalán nincs pénze nyaralásra. Munkatársunk elment a pillanatnyilag túlzsúfolt Balatonhoz. Amit tapasztalt, arra nem mondhatjuk, hogy ez itt a reklám helye.

Marakodás a koncon, kevesebb szabadstrand

Politikai csatatérre vált nyárra a Balaton. A frontvonalak a fizetős és a szabadstrandok, a gazdag és a szegény vendégek között húzódnak. Eközben aggodalmat kelt a fideszes érdekkörök gátlástalan terjeszkedése is. A kérdés: maradt még hely az egyszerű honpolgároknak a magyar tenger mellett?

Tanulnunk kellene a leckéből

A szálláshely foglalások száma immár két hónapja azt mutatja, hogy a magyarok egyre inkább az országhatáron belül tervezik és töltik is nyári pihenésüket. Külföldre a korábbi 50 százalékos arány helyett csak 30 százalék megy, ami meg is látszik a Balatonpart szinte élhetetlen túlterheltségén.

Felsőoktatás: a zsarolási potenciál

Politikai célokat és gazdasági lobbiérdekeket szolgál a döntés, amellyel augusztus elsejétől hat felsőoktatási intézményt adott alapítványi kezelésbe az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A hetedik, a Színház- és Filmművészeti Egyetem élére is új vezetőket neveztek ki, és hamarosan megkezdődik a gödöllői központú Szent István Egyetem átalakítása is. A nemzetközi szakirodalom neoliberális felsőoktatás-politikának nevezi a modellt, amikor az állam terheit az egyetemek privatizálásával kívánják csökkenteni, és ettől hatékonyabb gazdálkodást várnak. Szakértőink szerint a magyar modell azonban alaposan eltér ettől. Miközben változatlanul az állam adja a pénzt, az átalakulás valójában hatalomról és annak reménybeli átmentéséről szól.

Kétezer milliárdos és a falvakban

Az utóbbi évtizedekben kevesen jutottak sok földhöz, mert a föld, minden korábbi előítélet ellenére, aranybánya. Kikből lettek az új földesurak? Raskó György egykori államtitkárral, az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozójával beszélgettünk.

Pártkatonák uralma

Uniszónóban énekelnek, egyetlen karmester intésére. Mármint a kormánypárti képviselők. A mai magyar Országgyűlés pedig csak paródiája annak a demokráciának, amely a rendszerváltáskor született. Ezek a vélemények is elhangzottak, amikor egy elmaradt parlamenti ülés okairól és hátteréről beszélgettünk.

Elő a farbával!

Pekingben Trump bukását szeretnék látni, de a jelek szerint még nem döntötték el, hogy ennek érdekében közvetlenül be is avatkozzanak-e az elnökválasztás menetébe.

Mi a baj a németekkel?

Trumpnak kiváltképpen nem volt ínyére Merkel bevándorlási politikája, amelyet köntörfalazás nélkül nevezett őrültségnek, s emiatt nem ritkán minősítette nyilvánosan is ostobának a német vezetőt.

Japán szexrabszolgái voltak


A II. világháborúban Japán megpróbálta fennhatósága alá vonni Ázsia minél nagyobb részét. Ennek során igyekezett gondoskodni a katonák „alapvető szükségleteiről”, felettébb tágan értelmezve ezt a fogalmat, beleértve a nőket érintő kívánságaikat is, amivel máig feloldatlan konfliktust okozott a kontinensen.

Do you, do you Saint-Tropez?

A legendát tulajdonképpen az irodalom és a filmművészet teremtette meg, a kulcsdátum 1954 lehet. Ekkor rendezte meg Roger Vadim az És Isten megteremté a nőt című botrányfilmjét, az, amely Brigitte Bardot-t egyszerre a kor egyik királynőjévé avatta.

Erdélyiek a vártán

Az Erdélyi hét viszonylag friss találmány. Elek Tibor újítása, aki a legendává vált Gedeon József után lett a Gyulai Várszínház igazgatója, és akkor többen azt gondoltuk, hogy valószínűleg az itteni rangos nyári rendezvénysorozatnak érdemben fuccs. Szerencsére nem így történt.

Tízezer

Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi televíziózás történetében is szinte egyedülálló rekordot jegyezhet mostantól az RTL Klub. E számunk megjelenésének napján, augusztus 12-én látható a Barátok közt című sorozat tízezredik része.

A kontroll nélküli hatalom veszélye

A legendás kaposvári társulat rendezője volt, majd az ottani egyetem tanára lett. Őt is Vidnyánszky Attila rúgta ki annak idején a Kaposvári Egyetem Színházi Tanszékéről. Van-e párhuzam aközött, ami Kaposváron és ami most a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történt? Eztis megkérdeztük Mohácsi Jánostól, akit idén Radnóti Miklós Antirasszista Díjjal tüntettek ki.

Ami érték, meg kell őrizni


A világban szinte mindenütt ismerik a Rajkó Zenekart. Hírnevüket a sikereikkel alapozták meg. Az együttes azonban az utóbbi években egyre több gonddal küzd. A múltról, a jelenről és az értékek megőrzésének fontosságáról is beszélgettünk az együttes igazgatójával, Gerendási Istvánnal.

Egy balettkarrier Flaviától A víg özvegyig

Kozmér Alexandra 19 évesen szerződött az Operaházhoz, és néhány év külföldi tapasztalatszerzést leszámítva egészen a tavalyi évig vezető magántáncosként főszerepek sokaságát táncolta el. Ezek után elbocsátották alkati és szakmai okokra hivatkozva.

Csak szalmaszálakba kapaszkodhatnak


A kultúrát finanszírozó intézmény szépirodalmi kollégiuma idén júliusban ismét több rangos kulturális lapnak nem ítélt meg az életben maradáshoz elegendő pénzt.

Búcsú a hóhértól


A halálbüntetés egyidős az emberiség történelmével, de az eltörlésére is számos kísérlet történt az évszázadok során. Ellene szól az egyszeri, visszafordíthatatlan jellege (elméleti esély sincs a megjavulásra), és hogy a másokat elrettentő hatása nem bizonyított.

VESZTESÉGES, DE MÁR GYARAPÍTJA A GAZDASÁGOT A KORMÁNY KEDVENC MULTIJA

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.08.11.


A kormány igyekszik kedvező feltételeket teremteni a külföldi befektetők számára, de a Samsung SDI gödi akkumulátorgyára által élvezett elbánásmód külön kategória ezen belül. Ennek részben a beruházás nagysága az oka. Tavaly ősszel még arról volt szó, hogy a 390 milliárd forintos fejlesztés nyomán 1200 munkahely jön létre, de idén áprilisban a térség parlamenti képviselője, Tuzson Bence már arról beszélt, hogy a beruházás 400-500 milliárdba kerül, és további 2700 embert vesznek fel a már meglévő 1600 mellé.

Ezek a számok jóval nagyobbak, mint például a BMW (elhalasztott) debreceni gyárépítésnél, ahol – a mostaninál jóval erősebb forintárfolyam mellett – egymilliárd eurós beruházásról és „több mint ezer” dolgozóról szólt az eredeti bejelentés. Így aztán nem csoda, hogy az állam – Debrecenhez hasonlóan – Gödön is jelentős, összesen mintegy 42 milliárd forint értékű infrastruktúrafejlesztés mellett kötelezte el magát.

Emellett a kormány 108 millió eurós közvetlen támogatást is adna a fejlesztéshez. Bár ez a 2700 új munkahelyre vetítve nem számít kiugrónak, de nagyságrendje miatt az Európai Bizottság elkezdte vizsgálni az indokoltságát, és ez még mindig nem zárult le.

Közben Gödön jó páran – különösen az üzemhez közel élők – nem fogadták örömmel a bővítés hírét, tartva a növekvő zajtól, forgalomtól, a beáramló vendégmunkásoktól, valamint attól, hogy mi lesz a gyártásnál használt veszélyes anyagokkal egy esetleges baleset esetén. A kormány, illetve az államapparátus reakcióján azonban jól látszik, hogy a beruházónak akar kedvezni, letörve az ellenállást. A környezeti hatásokkal, veszélyes anyagokkal kapcsolatos ügyek úgy mennek át a hatóságokon, mint kés a vajon, a nagy zajról beszámoló panaszokkal pedig nem foglalkoznak érdemben. (Hab a tortán, hogy „méltányossági okokból” a cég Kárpátaljáról érkezett munkavállalói még a hatósági karanténból is bejárhattak dolgozni.)...

KEDVETLENÜL

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.08.10.


...Ami a személyes rosszkedvemet illeti, arra két dolog nyomja rá - sok egyéb mellett - a bélyegét.Az egyik az, hogy hiába értünk el értékelhető és az ellenfelet is felzaklató sikereket az önkormányzati választásokon, ennek semmiféle, az állampolgár számára is szemmel látható következménye nincs. 

Vártam volna azért egyet-mást, leginkább azt, hogy ha már anno hagytuk kivenni a kezünkből a teljes magyar médiát (tulajdonképpen ez Gyurcsány történelmi bűne, és nem az őszödi beszéd...), most majd élünk a lehetőséggel és lehetőséget teremtünk arra, hogy valamennyit korrigáljunk ezen a lehetetlen helyzeten.

Ehhez képest már az internet felett is meghatározó befolyást szerzett a részben Fidesznek, részben Lőrincnek nevezett részben Nemzetvezető, részben Keresztapa, az ellenzéknek pedig az maradt, ami a harmadik gyereknek a mama bal és jobb cicijének kiosztása után a papánál.

Majd mindegyik önkormányzatnak van újságja, van televíziója, a törvény elő is írja, hogy a kábeltelevíziók kötelesek egy csatornát a helyi önkormányzat rendelkezésére bocsájtani, de nemhogy országos ellenzéki sajtó, de még budapesti sincs.

A másik dolog, hogy erősen megismétlődni látszik az LMP szindróma, csak a váltógazdálkodásnak megfelelően most nem azt ígérik, hogy lehet más a politika, hanem az unalom elkerülése végett ebben a momentumban egy húsz év előtti baromság üli torát: Jöjjenek a romlatlan fiatalok!

Namármost én szeretem az ifjúságot, de a politika tipikusan nem a fiatalok sportja, szegény Petőfi is csak szerencsétlenkedett anno, de persze lehet egy fiatal zenész is jó zenész.
Már persze, ha a maga nótáját húzza, mert könnyen előfordulhat, hogy időnként egy olyan kottát nyomnak a kezébe, melynek eljátszása felborítja a zenekar harmóniáját.
Nem okvetlen a koncertmesternek kell elrontani a szólamot, lehet a tizenkettedik hegedűs játéka is idegőrlő és ocsmány...


ITT OLVASHATÓ

„MOST MÁR KEZDHETÜNK AGGÓDNI” - A MÁSODIK HULLÁM MERŐBEN MÁS LESZ, MINT AZ ELSŐ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.08.11.


Könnyen lehet, hogy a járvány második hullámának elején vagyunk – mondja Nepusz Tamás bioinformatikus. Közben egyre több 40 éven aluli fertőződik meg, arányuk elérte a 44 százalékot.

Vége a viszonylagos nyugalomnak, a járványügyi adatok alapján a koronavírus újra terjedésnek indult Magyarországon. Ha a tendencia folytatódik, akkor heteken belül kialakulhat olyan állapot, mint márciusban volt, amikor a kormány kihirdette az országos veszélyhelyzetet – mondta Nepusz Tamás bioinformatikus a Népszavának.

– Könnyen lehet, hogy valóban a sokat emlegetett „második hullám” elején vagyunk. Most már kezdhetünk aggódni – tette hozzá a bioinformatikus. Véleményével nincs egyedül, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hétfőn a Facebook-on úgy fogalmazott: "Elérkeztünk az új típusú koronavírus második hullámának küszöbére."

A lapunk hétfői számában nyilatkozó Kemenesi Gábor virológushoz hasonlóan Nepusz Tamás is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus nem egy-egy gócpontban – kórházban vagy idősotthonban –, hanem egyszerre több megyében jelentkezik. A bioinformatikus a hivatalos adatok alapján végez számításokat, ezek alapján azonban nem lehet felelősséggel beszélni arról, mennyire nehéz hónapok előtt állunk. Ehhez jó lenne tudni például azt is, hogy az új fertőzések pontosan hol, milyen közösségekben vagy intézményekben történnek. Nepusz Tamás méltányolhatónak tartja, hogy az ilyen típusú adatokat nem hozzák nyilvánosságra, az viszont elvárható lenne, hogy napi rendszerességgel közzétegyék, melyik megyében hány aktív fertőzött található.

A járvány terjedését nagyban befolyásolhatja, hogy a kormány milyen korlátozó intézkedésekről dönt. Szerinte valószínű, hogy az ország nem fog még egyszer bezárkózni. Lényeges kérdés ugyanakkor, hogy a szokásos menetrend szerint indul-e a tanév.

– A második hullám merőben más lesz, mint az előző volt – hangsúlyozta Nepusz Tamás. Amikor Európát elérte a koronavírus, az influenzajárvány már lecsengőben volt. Az őszi hónapokban azonban jó eséllyel ismét jelentkezni fog, és megjósolhatatlan, hogy a koronavírus, az influenza, valamint más, náthaszerű tüneteket produkáló fertőzések milyen hatással lesznek egymásra. Annyi bizonyosan kijelenthető, hogy a nehezen megkülönböztethető megbetegedések miatt különösképpen nagy teher hárul majd az egészségügyre.

Nagyon sok múlik az embereken, azon, hogy a lakosság mennyire fegyelmezetten tartja be az óvintézkedéseket. Sőt: alighanem ez a legfontosabb. „A vírus ellen mi magunk tehetjük legtöbbet” – jelentette ki Nepusz Tamás, aki pozitív fejleményként könyvelte el, hogy szakmai berkekben ma már nincs vita arról, milyen fontos a maszk használata...
ITT OLVASHATÓ

MINSZKI LIBERNYÁKOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.11.


Ma reggelig nincs arról hír, hogy Orbán Viktor gratulált-e Lukasenkának a világraszóló győzelemhez, holott a hasonszőrűek, ezen kívül cimborák, tehát Erdogan és Putyin már rég megtették. Orbán fél felköszönteni és fél elítélni ami Minszkben folyik, Orbán fülét, farkát behúzva lapít, s ha már kitisztulnak a viszonyok, mond valami ordas baromságot. Orbán, az „államférfi” volt az utolsó uniós vizitáló Minszkben, ahol majdnem vérszerződést kötött. Lukasenka dalra is fakadt, nincs még egy olyan ember, aki annyira megértené őt, mint Orbán. Magyarországról és Belorussziáról beszélt, de kettejükre gondolt. Az ilyesformák mindig országokról mesélnek, de csak önmagukról szólnak.

Az ország és ők egy és ugyanaz, innen látszik, hogy valami szétment az agyukban, amit helyre kellene tenni, megfoltozni, ha még lehet. (Nem lehet.) Hogy Lukasenka is megrogyott elméjében, az mutatja, több mint nyolcvan százalékot hazudott magának. Ha beéri kevesebbel, lehet, nem tör ki a balhé, ami miatt most Orbán zavartan hallgat. De nem érte be, és dili van. Az ilyesfajta diktátoroknak van valami fura igényük arra, hogy szeressék őket azok, akiket elnyomnak, és ezt demonstrálni is igyekeznek, ha utálják őket, akkor is csillogó boldogságot prezentálnak. Van ebben valami visszataszító perverzió, mert nem tiszta hatalmi játszma az efféle.

Itt minálunk arra várunk, mikor derül ki ilyen origókból és prostisrácokból, hogy Soros, amit majd ezekre hivatkozva az M1 meg a Kossuth is átvehet, hogy bambítsa a magyar népet. Ezek a csatornák és lapok meg sem rezegtették a választási csalás lehetőségét, irányba vannak állítva úgymond, amitől újabb ukázig nem térnek el. Orbán viszont hallgat, mint tapasztaljuk. Minden oka megvan rá, mivel Lukasenka nyolcvan százaléka olyan, mint az ő kétharmada, azzal a különbséggel, hogy a magyar libernyákok nem vonultak miatta az utcára, holott megtehették volna. Akkor sem mentek, amikor hivatalos papírok születtek a csalásokról, akkor is mindenki csak nézett ki a fejéből, és a Facebookon hörgött.

Talán azért, mert a magyar libernyáknak még teli a hasa szemben fehérorosz kollégájával, vagy csak ilyennek született. Nem tudható bizonyosan, mint ahogyan az sem mondható, hogy vigyázó szemetek Minszkre vessétek, mert az sem ismeretes, a magyar rendőrök, TEK-esek, tűzoltók és katonák hogyan viszonyulnának egy olyan parancshoz, hogy törjék el a magyar tüntető lábát. Dudálásért már büntetik, hajnalban elviszik, így nem zárható ki az sem, minden szívfájdalom és irgalom nélkül esnének neki, mert így vannak dresszírozva hosszú évek óta...