- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.08.10.
Tárgy: bicaj
Mikes Mirtill: E- mail Rodostóba
Maradjon kend! Figyelmetlenségből megint túltolta a biciklit! Már a múltkor is kérdezte, hogy az meg mi, de valahogy elfelejtődött a magyarázat, mint a családi pótlék emelés. Majd nézze meg a neten miként is fest ez a drótszamárnak is becézett szerkentyű, amit előrelátóan az elnyomórendszerváltás utáni magyaroknak találtak ki. Nem kell etetni, mint a szamár bio változatát, csak hajtani, ezért aztán nem is rendszeridegen, sőt ha Párduc tank kíséri Kárpátia muzsikával, akkor egyenesen guruló nemzeti jelkép lehetne a turul alatt. Sajnos az a libernyák holland pali és Karácsony főpolgi bicajos mániája végett a szimbólum funkciót sztornózta a Hadúr. Pedig. Jaj de nemzeti hagyományőrző lehetne! A felnövekvő nemzedékünk emlékezetébe vésné, hogy a kommunizmus ellen mintaszerűen halálba küldött magyar kerékpáros hegyivadászok menetből, milyen alaposan keresték az ukrán falvakban a magyar nyugdíjra érdemes, szavazatképes őslakosságot és segítették kereszt alá az ateistákat, amint fittyet hánytak a T 34-es tankokra. Mert páncélöklük nem volt.
Ezerszer jeleztem már kendnek, hogy vegye fontolóra, miket irkál ide. Kend az államvallás ellenes janzenista hite, meg a folyamatos libertátezése miatt a Soros György és az Iványi Gábor után bronzérmes nyilvántartott ellensége az illiberalis Magyarországnak és még többszörös migráns is, ha úgy akarják a fejesek. Úgyhogy a családunkat veszélyeztetve ne akarjon felmászni a dobogóra, mint az a másik harmadik helyezett, a tatai környezetvédő ifiasszony, aki az unokaszülés helyett, a nemzetszoptatás dandárjában a migráns vadludak pihenőhelyének elvesztésén vajúdik a stratégiai fontosságú szállodaépítés miatt.
Kend ott el van és kedvére lapíthat a sokféle nációjú menekült között. De mi itt nagyon szem előtt vagyunk. Nem írhatom azt, hogy nyilván vagyunk tartva, mert éppen az a nyilvánvaló, hogy nem tartva vagyunk, hanem számlálva, (a kutyák már ki is érdemelték a chip beültetést, nekünk saját pénzen kell venni és magunkkal hurcolni a mobiltelefonnak hívott nyomkövetőt). Sőt. Úgy hárommilliónyiunkat már ki is számoltak. Az állam törölt bennünket a kiadási listájáról, sőt mi tartjuk el (méghozzá egyre módosabban) a nyakunkra ültetett sok semmirekellőt. És ezt az állapotot felplankolja kend. És ezek után azt írja nekünk „a gazdag akkor eszik, mikor akarja, és a szegény, mikor kaphatja.” Lázít. Felségsértő módon. És akkor még ráadásul csudálkozik is nekem, hogy az elektronikus szupersztrádán világgá szalajtott digitális futárok szerencsétlen gazdáit rabosították a múltkor...