BANÁNPÁLINKA

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.08.07.

Valami egészen csodás az a tudatzavaros agyhalál, melyben sokan megtalálni vélik az életterüket. Úgy lubickolnak benne, hogy öröm nézni. Tényleg hihetetlenül vicces lenne, ha kívülről nézhetném, de lassan már el is felejtem, hogy mennyire gáz ebben élni, annyira abszurd. Igen, olykor képes vagyok vigyorogni. Máshogy talán nem is lehet viszonylag ép ésszel megúszni a dolgot.

Van itt nekünk egy közimádatnak örvendő népvezérünk. Azt hirdeti magáról, hogy ő aztán detényleg soha a büdös életben nem volt, nem van és nem is lesz vagyonos ember, arról azonban mindenki tud – a rajongótábor is -, hogy az egész családja milliárdos lett, mióta hatalomba került. Ahogy arról is mindenki tud, hogy a szomszédos disznószerelő kisiparos a saját esze és tehetsége szerint ma is olajos kezeslábasban járna házhoz kazánt szerelni, megbecsült szakember lenne, de biztosan nem lenne az ország leggazdagabb embere számolatlan vállalkozással és felmérhetetlen vagyonnal. Nem kell kettőnél több működő agysejt annak felismeréséhez, hogy itt olyan mértékű korrupcióról van szó, amilyenért egy rendes banánköztársaságban már belenyomták volna az önjelölt királyt a saját arany vécékagylójába legalább fél órára.

Az sem mindennapi jelenség, hogy olyan miniszterek és államtitkárok díszelegnek az ország kormányában és körülötte, akik nem csupán szellemileg és erkölcsileg alkalmatlanok ilyesmire, hanem kimondottan olyanok, akik egy átlag kétszáz fős településen is legfeljebb annyit érnének el saját erőből, hogy jóindulatúan rájuk hagyja a baromságokat a falu népe, mert nem tehet róla szegény, ennyi esze van. De nem nevezik ki a település vezetőjének, az biztos. Nem dobja össze a falu népe a fizetését, hogy bárgyú létére ötször annyit keressen, mint aki meg is dolgozik a pénzért, az is biztos. Mármint nem nálunk van ez így, hanem egy rendes banánköztársaságban. Nálunk simán. Sőt!

A közpénzből zabáltatott, pártpropagandát nyomató portálok közpénzből zabáltatott propagandistái szabadságharcolnak. Főként a független média ellen. Jelzem, azzal szemben, amit a propagandisták a sok eszükkel gondolnak, nem a gondolkodástól, nem eszméktől és főként nem etikától és gerinctől független az újságírás (már amelyik az), hanem a hatalomtól és a hatalom pénzétől. Tudom, ez nehezen értelmezhető annak, aki elhiteti magával, hogy a portálhoz zúduló állami cégek hirdetéseinek bevételéből kapja ő a fizetését, ezért teljesen piaci alapon működik. Amikor meg nem...

ITT OLVASHATÓ

“MINEK ÍR AKKOR A SZEGÉNYSÉGRŐL, HA EZ SEM KELL?” – A TÁRGYI ADOMÁNYOK CSAPDÁI

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.08.05.

Sokat kell még beszélnünk a 21. századi szegénységről, arról, hogy mi a jó adomány, és mi nem az, hogy mindkét oldal azt kaphassa, ami neki a legjobb, és az adományozás ne legyen plusz teher a segítők számára. Ha lassan is, de szépen alakul a dolog.

Holmikat akkor adományozunk el, ha valami miatt nincs szükségünk rá, de értéket látunk benne, ezért a szociálisan érzékenyebbek szívesen átadják azoknak, akiknek szerintük még jó lehet. Persze ez sincs mindig így: gyakran írják, főleg bútoradományokkal kapcsolatban, hogy meghirdették különféle oldalakon, de nem keltek el. Kidobni nem akarják, meg macerás is, inkább felajánlják az alapítványnak. Ezzel sincsen semmi baj, ez is teljesen vállalható. A lényeg, hogy fölöslegessé vált, de másnak még jó lehet.

Amiben nagyon nehéz határvonalat húzni, az a döntés, amit mindenki az értékrendje, életszínvonala, önfenntartási képessége alapján hoz meg, hogy ő mit gondol arról, mi lehet még jó másoknak. Mert ilyenkor az ő életéhez igazodó szempontok kerülnek előtérbe, és így, a saját magában megformált, a szegénységről alkotott képpel párosulva hozza meg valaki a döntést. Ez a kép viszont magában hordozza azt is, hogy nem valós információkon alapul.

Ez talán a legélesebben akkor mutatkozik meg, amikor valakinek időre ki kell ürítenie egy lakást, és egyre türelmetlenebbül szembesül vele, hogy rengeteg holmival nem tud mit kezdeni, mert nem kellenek senkinek. Ilyenkor az ezektől való megszabadulás vágya felülírja a szociális érzékenységet. Jönnek a dühös telefonok, amikor nagyon nehezen tudjuk meggyőzni az adományozót arról, hogy hiába maradt az elhunyt hozzátartozó után sokminden, nekünk egyszerűen nem éri meg a teherautós szállítás – távolságtól függően – átlagosan 70 ezer forintos költsége. Ráadásul még munkatársakat is kellene küldenünk, akik átválogatják a holmikat, miközben folyamatosan szemrehányást kapnak amiatt, hogy bizonyos dolgokat nem hajlandók elvinni. Ilyenkor gyakran azt kérdezik, „minek ír akkor a szegénységről, ha ez sem kell?”.

Innen nagyon nehéz megmagyarázni, hogy nincs szükség az ötven éves öltönyre, a tediber bundára, sem az egyébként hibátlan tergál pulóverre, mert nem tudjuk kinek adni. Ugyanígy a vitrines szekrényt, vagy a megkímélt állapotú nagy foteleket, meg a kis dohányzóasztalt sem. A szegénységben ezeket nem tudják használni.
A hagyaték-adományozókkal a legnehezebb egyezségre jutni. Olyanokkal, akik szabadulni akarnak a holmiktól, és olyanokkal is, aki érzelmileg kötődnek hozzájuk, ezért szeretnék, ha ezek tovább hasznosulnának, jó helyre kerülnének. Sok ilyen beszélgetésen vagyunk túl. Persze szeretnénk segíteni, de nekünk nem az a dolgunk, hogy az adományozó problémáit oldjuk meg, hanem a rászorulókét, akik egy másik problémahalmazzal rendelkeznek. Ebben a helyzetben viszont más szempontokhoz kell igazodnunk, nem a felajánlóéhoz.

Szerencsére már vannak olyan támogatóink, akik azzal foglalkoznak, hogy összegyűjtik és átnézik az adományokat. Ők ismerik azokat a szempontokat, ami alapján kiválogatják, hogy mi az, ami kell, és mire nincs szükség. Mosnak, javítanak, csoportosítanak méret és fajta szerint. Ezt mind önkéntes munkában végzik, gyakran a saját garázsukban. Nemrég beszélgettünk velük a válogatás nehézségeiről. Ugyanis gyakran előfordul, hogy elhozzák azt is, amiről pontosan tudják, hogy az alapítvány nem tudja majd továbbadni, mert látják, hogy az adományozónak ez mekkora lelki és fizikai segítség. Ígyhát inkább beletesznek még néhány munkaórát, és keresnek gazdát ezeknek a holmiknak, mintsem otthagyják. Ez az ő döntésük, az ő idejük, energiájuk, önkéntesen vállalják ezt a feladatot és a szállítást is. Elképesztően nagy munka, és egyre inkább látjuk, hogy talán erre is jó lenne kialakítani valamiféle szervezett tevékenységet.

Mi, segítő szervezetek ezt egyszerűen nem bírjuk. A raktárunkba nem tudunk olyan holmikat bevinni, amelyekről tudjuk, hogy nem kellenek senkinek, vagy mosásra, javításra szorulnak. Nekünk nem ez a dolgunk, hanem egy komplex, a generációs szegénységben élők segítésére irányuló munka.

Valójában óriási költségeket emészt fel az adományok szállítása, raktározása, és azoknak a munkabére, akik a holmik szortírozásán, csoportosításán fáradoznak. További költség az is, hogy a használhatatlan dolgokat a hulladéktelepen leadjuk. Úgy gondolom, hogy szét kellene választani az emberek tudatában a szegénységben élőkre irányuló munkát, és az adományok cél szerinti becsatornázását. Ugyanis most mindenki ránk, segítő szervezetekre tolja ezt az egészet.

Szükség lenne nagyobb raktárakra, és olyan, szállítással, átválogatással, csoportosítással foglalkozó szervezetekre, akik kapcsolatot tartanak a segítő szervezetekkel, melyek azt kérnek tőlük, amire épp szüksége van a szegénységben élőknek. Jelenleg a segítő szervezeteknek kell raktározniuk a felajánlott holmit addig, amíg találnak olyan helyet, ahol hasznosulhat.

Az adományozás nem ajándékozás, nem is egy ingyenes bolhapiac, vagy turkáló, hanem a tanult tehetetlenség ellen harcoló, a szükségleteket és a képességeket is összhangba hozó munka.

Azt hiszem, nagymértékben tudnánk csökkenteni azt a bizonyos ökológiai lábnyomot, és a támogatni a segítő szervezetek munkáját, ha ez a célzott adományozás megvalósulhatna. Mert rengeteg értékes, továbbhasznosuló, vagy újrahasznosítható holmi van az adományok között, amit szervezetten jobban lehetne kezelni.

Nem tudom, ez létrejöhet-e valaha. Addig is sokat kell még beszélnünk a 21. századi szegénységről, arról, hogy mi a jó adomány, és mi nem az, hogy mindkét oldal azt kaphassa, ami neki a legjobb, és az adományozás ne legyen plusz teher a segítők számára. Ha lassan is, de szépen alakul a dolog. Alakul, hiszen egyre több olyan csomagot kapunk, amivel tényleg csak annyi a dolgunk, hogy becsatornázzuk a napi kríziskezelésbe. Egyre több olyan adományozó van, aki elhozza hozzánk azt, ami számára már fölösleges, és úgy véli, ismerve a munkánkat, hogy nekünk kellhet. Ezek az adományok is mindig rendben tovább adhatók. Mert aki pénzt, időt, plusz energiát szán az adományozásra, az már érti, hogyan lehet ezt úgy csinálni, hogy ne plusz teher, hanem valódi segítség legyen.

ITT OLVASHATÓ

MELLÁR TAMÁS: ELLENTMONDANAK EGYMÁSNAK A STATISZTIKAI HIVATAL ADATAI

MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2020.08.07.

Számos furcsaságot lehet találni a KSH által közölt adatokban, több területen is ellentmondanak egymásnak a számok – nyilatkozta a Magyar Hangnak Mellár Tamás közgazdász, országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke, az ENSZ Statisztikai Bizottságának volt elnöke.

– A koronavírus-válság miatt a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme jelentősen lassult, az első negyedéves 2,2 százalékos növekedést követően jelentősebb visszaesésre lehet számítani az év második három hónapjában. Erre utal, hogy a Pénzügyminisztérium a korábbi három százalékkal szemben már öt százalékos visszaesést vár éves szinten – emelte ki alapvetésként a közgazdász. – A foglalkoztatásról már vannak friss adatok. Ezeket áttekintve úgy tűnik, igaza lehet Orbán Viktornak abban, hogy teremtenek annyi munkahelyet, amennyi elveszett a válság miatt. Hiszen idén júniusban 58 ezerrel dolgoztak többen mint májusban, és az egy évvel korábbi számtól is csak 38 ezerrel marad el az állásban lévők száma. A munkanélküliek száma is alig több mint 58 ezer fővel emelkedett, ami beleillik a képbe...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB SZÖG AZ EGÉSZSÉGÜGY KOPORSÓJÁBA – LEHETETLEN HELYZETEK EGY TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS MIATT

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.08.06.

A hónap elején lépett életbe a társadalombiztosítási járulékról szóló, jelentős indulatokat kiváltó törvénymódosítás. A kormány ezzel az egészségügy potyautasait kívánja kiszűrni, de ehelyett inkább több ezer embert helyez perifériára. Emellett az új szabályok egy olyan frontvonalat is megnyitottak, amelyre semmi szükség nincs.

Már érvényes az új társadalombiztosítási törvény, amely többek között módosítja az egészségbiztosítással érintett személyek körét és a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját, egységesíti a járulékfizetési rendszert, továbbá új elemként járulékfizetési alsó határt vezet be. Emellett a nyugdíjjárulék (10 százalék), az egészségbiztosítási járulék (7 százalék) és a munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék) összeolvadt, így létrejött a társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke 18,5 százalék lett. Életbe lépett továbbá az a szabály is, hogy akik nem fizetik rendesen az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és legalább három hónapos elmaradást halmoznak fel, azok nem jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra, igaz, a sürgősségi ellátást azért továbbra sem lehet megtagadni tőlük

A módosítás komoly indulatokat váltott ki az utóbbi hónapokban, rengetegen vádolták igazságtalansággal a kormányt. A kormányzati kommunikáció persze – ahogyan ilyenkor lenni szokott – állta a sarat, a fideszes és kereszténydemokrata politikusok egyre csak azt harsogták, hogy senki nem szorul ki az állami egészségügyi ellátásból. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára külön ki is emelte, hogy a törvény szerint továbbra is teljes körű ellátásra lesznek jogosultak egyebek mellett a gyermekek, a diákok, a nyugdíjasok, a gyedben és gyesben részesülők, a biztosított munkavállalók, illetve mindazok, akik eddig is jogosultak voltak. A kormány épp csak azoknak nem adott semmi garanciát, akiknek az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot maguk után kell megfizetniük, azaz a jelenlegi adatok szerint összesen 320 ezer embernek.

Mindezt lefordíthatnánk úgy is, hogy a hatalom szembeszállt egy zömében egyéni vállalkozókból és mélyszegényekből álló csoporttal, s tagjait a törvénnyel az egészségügy perifériájára helyezte.
Eközben persze folyamatosan arra hivatkoztak, hogy az új szabályra szükség van, hiszen csak tavaly szeptemberben mintegy 75 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni az egészségügyi ellátórendszert, ami tűrhetetlen...

ITT OLVASHATÓ

A SOROK KÖZÖTT OLVASTUNK – MILYEN LEHET AZ ÚJ SZFE?

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.08.07.

Arra nincs világos koncepció, esetleg koncepció nélkül/jól eltitkolt koncepcióval került – egy puccsszerű átvétellel – a Színház- és Filmművészeti Egyetem első számú irányítói pozíciójába Vidnyánszky Attila, akinek még a véleményét is csupán ritka megnyilvánulásaiból lehet kiolvasni. Ugyanakkor az általa vezetett Magyar Teátrumi Társaság (MTT) által másfél hónapja publikált nyílt levélből kiolvasható, mire készülhet a magyar színházi életben szinte már teljhatalomra szert tett, a kormány iránt maximálisan lojális, annak lépéseit, terveit egyértelműen támogató rendező, akinek a fia – s ez sokat elárul – az SZFE hallgatóival tartva szintén kiállt a szeptember elsejével hatályba lépő gyökeres változások ellen. Az a minimum, hogy modellváltást akar Vidnyánszky, és persze az ebben az ügyben általa képviselt kormány.

A Színház online portálon jelent meg másfél hónapja, június 21-én az MTT nyílt levele, amely egyrészt kemény szavakkal illeti az SZFE-n uralkodó állapotokat, sejtetve, hogy ha mindennek az ellenkezőjét folytatná az intézmény, akkor – persze elsősorban a Vidnyánszky és az általa képviselt kulturális kormányzat– megcélzott változások következhetnének. A dokumentum sorolja is, hogy mi lenne az eredmény – s ebből lehet kiolvasni, hogy mivé fogják átalakítani a felsőfokú oktatási intézményt. Az már szinte csak hab a tortán, hogy az MTT és Vidnyánszky – borítékolhatóan egyeztetve a kormánnyal – szinte megzsarolja az oktatási intézményt, utalva arra, hogy – a dokumentum által modellváltásnak nevezett – kívánatos változások nyomán kedvezően fognak változni a jelenlegi siralmas infrastrukturális állapotok, megjavulnak a gyászos munka- és oktatási körülmények, hiszen mindennek az oka, hogy a vezetésnek nem sikerült dűlőre jutnia a kormányokkal.

Cikkünk szempontjából a legérdekesebb része a levélnek az, amelyik tételesen felsorolja, hogy „milyen lehetőségeket kínál a modellváltás”...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/32. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.08.07.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Egy régi magyar nyár

Lengyel Balázs idézi föl Két Róma című esszéjében, hogy amikor 1948. július végén, augusztus elején a római ösztöndíj és egy párizsi kitérő után Nemes Nagy Ágnessel hazatértek volna, a jugoszlávok nem akartak átutazóvízumot adni, „s amikor erősködtünk érte, talányos arccal adták át, olyan kifejezéssel: Maguk akarták!” A jugoszláv szervek természetesen jobban tudták, mint a magyar értelmiségiek, hogy az újholdasok hova mennének haza; hogy év eleji kiutazásuk óta valami megváltozott. Talán ők tudták a legjobban. A Tájékoztató Iroda június 28-i határozatával Sztálin és a hozzá hű pártok ellenséggé nyilvánították Tito szintén kommunista – sőt akkor még sztálinista – Jugoszláviáját, és ennek Kelet-Európa-szerte belpolitikai következményei voltak, Magyarországon is.

Megindult az ország militarizálása – Sztálin terveiben mint egy Jugoszlávia elleni háború potenciális felvonulási területe és kulcsfontosságú csatlósa szerepeltünk –, az új honvédelmi miniszter a moszkovita Farkas Mihály lett a politikához és a hadügyhöz egyformán nem értő népi író, Veres Péter helyett.

A jugoszláv összejátszás gyanújába keveredő Rajk László – akkortájt, amikor Lengyel Balázsék hazajöttek – belügyminiszterből külügyminiszterré bukott. Utóda, Kádár János az Államrendőrség Államvédelmi Osztályát egy fokkal önállóbbá tette a BM Államvédelmi Hatósága néven, és hatalmát is megnövelte. A Nitrokémia-perben – amit már a háborús paranoia jegyében indítottak meg – halálra ítélték és kivégezték Szabó Kornél vezérigazgatót, ő volt az új koncepciós perhullám első áldozata...

Losoncz Miklós: Brexit – a skóciai fejezet újabb fejleményei

A Brexit és a koronavírus-járvány által felerősített skót függetlenségi törekvések mögött nem csekély mértékben húzódik meg az Európai Unió melletti elkötelezettség, e két tényező nélkül az önálló államiságnak valószínűleg sokkal kevesebb híve lenne. A szavazásra jogosultak többsége szerint Skócia önálló entitásként lehet később újból EU-tag. Egy független Skócia gazdasági szempontból továbbra is életképtelen lenne. Irrealitása ellenére a függetlenség kilátásba helyezésével fokozódhat az EU-ból megállapodás nélküli, rendezetlen kiválás elkerülésére irányuló nyomás. A Brexit kimenetelétől függetlenül Boris Johnson miniszterelnök és kormánya aligha kerülheti el az Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország által alkotott unió, az Egyesült Királyság struktúrájának és működésének újragondolását...

Benda László: Hercegnő trónközelben

Kovács Zoltán: Cső!

Verebes István: Összefüggések

„Kicsinek meg nagynak / e mai nap ünnep. / Szeretettel köszöntjük most, / kik itt egybegyűltek. / Kedves közönségünk, / kis figyelmet kérünk, / míg sorjában szerepünkkel / elétek kilépünk. / Hisz a kedvetekért / tanultuk a verset, / hogy mondhassa minden szülő: / „Ügyes ez a gyermek...” (Jancsik Pál)

Dolinszky Miklós: Világjárvány
– új remények a zeneéletben

Paralipomena Csalog Gábor home-video sorozatához...

Ferenczy Miklós: Ismeretlen epizód

Ágoston Zoltán: A Pécsről Arles-ba vezető út
Csordás Gábor hetvenéves

Posztpetőfi Sándor: A Csapos középre helyezkedik a libernyákok és bumburnyákok közti szóváltásban

Kozák Márton – Magyar Bálint: Ha nem tetszik a rendszer…
A rendszerkritikai alapállás stratégiája

V I S S Z H A N G

Gömöri György - Márton László: Kik 1956 örökösei?

Kemény Ádám: Antall és a keresztény Magyarország

Avar János: Groucho, nem Woody

Deák Dániel: Ne érints engem!

P Á R A T L A N

pá-ti-: BAZSEVA

aha: ELKÉSTÉL, PARASZT!

-hg-: HÍRHEDT

Lázár György: PAPI ZÖLDKÁRTYA

Szilasi György: KIRÁLYVÍZ

ICS: RAFITÉRIA

msz: 2 PERC 22 MÁSODPERC

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

Bősz Hunor: SZÓRD,

ki tudja, meddig szórhatod

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/32. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.08.07.

F E U I L L E T O N

Almási Miklós: Kutyák és emberek
Írás az új magányról

I N T E R J Ú

Szále László: Nálunk gyakran a nincsenek állnak össze valamikké
Beszélgetés Pritz Pál történésszel, az MTA doktorával, az ELTE magántanárával

K R I T I K A

Csehy Zoltán: Csatolt fájlban az idő

Meliorisz Béla: Vagyunk örökké. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 196 oldal, 1999 Ft

A fő téma megint az időérzet megszövegezhetősége, annak a folyamatnak a dokumentálása, amelynek során az egyén és a szöveg egyaránt kiesik a „most-időből” és „nyelven kívüli válasz-jelekre” vár (Kiesni). Mihelyt versbe lépünk, ez azonnal meg is történik, a most-idő a kötetidő-hálózat része lesz, mely a romantikus végtelenségre csatlakozik rá, amikor váratlanul leáll „az idő hülye futószalagja”. A „megtévesztő képletek” (Mindig máshol) foglyai vagyunk, melyek nem visznek közelebb a megoldáshoz, mert a megoldás idejéből előbb-utóbb kiszakadunk. A költő dolga, úgy tűnik, az idő szóra bírása (Sikerül mégis), ami Meliorisználfulltimejob...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

D. Magyari Imre: Ex Libris

Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása

Kóczé Angéla–Neményi Mária–Szalai Júlia (szerk.): Egymás szemébe nézve

Nagy Pál (szerk.): „Emberi hajlékot a putrik helyett!”

Balogh Rodrigó (vál.): Roma hősök

Benczi Boglárka: „De mi is egy beszélgetés?”

Sally Rooney: Baráti beszélgetések. Fordította Dudik Annamária Éva. 21. Század Kiadó, Budapest, 2020, 301 oldal, 3790 Ft

A könyv mind a négy fő szereplője érzelmileg éretlen, nem tudják kimutatni érzéseiket, vagy ha megpróbálják, az annyira esetlen, hogy rendszerint rosszul sül el, ezért inkább végeláthatatlan filozofikus beszélgetésekkel kompenzálnak. Frances folyamatosan megkérdőjelezi önmagát, másokra „normális emberekként” gondol. Bobbi okos és lázadó, sajátos módon viszonyul az élethez, miközben menekül kusza családi életéből. Nick középszerű színész, túl van azon a ponton, amikor még nagyon sikeres lehetett volna, házasságában megalkuvó. Melissa az egyetlen erősnek tűnő szereplő, sikeres, gazdag, de amint feltűnik a mentora, visszahúzódik, szorongóvá válik...

Erdész Ádám: Álarcok vagy arcok?

Petrás Éva: Álarcok mögött. Nagy Töhötöm életei. ÁBTL-mo­no­gráfiák. ÁBTL–Kronosz Kiadó, Budapest–Pécs, 2019, 308 oldal, 4500 Ft

Nagy Töhötöm pályájának kulcsa a személyiségét meghatározó végtelen ambíció, amely kiváló intellektussal, merészséggel és kreativitással párosult. Amikor rendje utasítására a KALOT egyik vezetője lett, felismerte, hogy az egyház, s a tágabb világ formálására az lesz képes, aki tömegeket tud maga mögé állítani, és a tömegek bizalmát az nyeri meg, aki jogokat és magasabb életszínvonalat ígér nekik. Kerkai Jenővel együtt a KALOT-ot pár év alatt népfőiskolai hálózattal rendelkező félmilliós mozgalommá fejlesztették. Tulajdonképpen kiépítették egy modern kereszténydemokrata mozgalom tömegbázisát...

Hegedűs Claudia: Emberarcú migráció

Amitav Ghosh: A puskakereskedő legendája. Fordította Csuhai István. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 384 oldal, 3999 Ft

Abban biztosak lehetünk, hogy ADa Vinci-kód sikerét nem fogja felülmúlni A puskakereskedő legendája, de aki kiigazodott Dan Brown ügyesen kitalált rejtvénylabirintusában, annak nem jelenthet gondot összerakni a szálakat AmitavGhosh könyvében sem. Mindazonáltal nem árt a nevekről jegyzeteket készíteni, mert a történet elején igencsak nehéz követni, hogy ki kivel van. A regény központi karaktere, egyben narrátora a könyvritkaságokkal kereskedő Dinanath (Deen) Datta, aki a regény írójához hasonlóan, Kalkuttában született, és az év nagyobbik részében Brooklynban, a téli hónapokban pedig Indiában él és dolgozik...

Arató László: Három metamorfózis regénye

Géczi János: A tenyérjós. Athe­naeum Kiadó, Budapest, 2019, 366 oldal, 3999 Ft

A három nagy metamorfózis a regényben a pszichológus Judith jósnővé válása, a szépséges Dénesnek, Judith hetvenes évekbeli, szegedi – besúgással is foglalkozó – egyetemista első szerelmének Marymarivá, a főszerelő analitikusává és barátnőjévé változása, valamint a kulturált és nyitott, szőke orosz tiszt, Ajaz azeri moszlim baltás gyilkossá alakulása. A narratív építkezés egyik sajátossága, hogy a szereplők identitásváltáson mennek keresztül, s Judith esetétől eltekintve a korábbi és a későbbi alak azonosságára csak hosszú késleltetés után derül fény...

Kácsor Zsolt: Az én harca Énnel

Háy János: Ne haragudj, véletlen volt. Európa Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2020, 228 oldal, 3499 Ft

A feljegyzések 2020. március 17-én kezdődnek, és amikor Háyt követve besétálunk a szövegbe, eleinte sejtelmünk sincsen róla, hogy vajon hová is vetődünk el. Visz a szöveg magával, mi megyünk előre naivan, sétálunk, kezdetben kedélyesen csevegünk, és ártalmatlannak tűnő információmorzsákat szedegetünk föl egy Háy János nevű magyar író társaságában, aki ide megy, oda megy, ezt főz, azt főz, ebédet visz ennek-annak, aztán leül írni, írás közben meg az íráson gondolkodik – aztán a szöveg útjának felén egy nagy, sötétlő erdőbe jutunk; szörnyű elbeszélni mi van ottan, s milyen e sűrű, kusza vadon! Pedig el kell beszélni, és nekünk végig kell olvasni, mert ez a „karanténnapló” a dantei sűrű, kusza, vad pokolba visz, a lélek sötét, rejtett tájaira, a kimondhatatlan fájdalmak tartományába. Mert akármilyen könnyedén is indul Háy Jánossal a séta, ahová végül mindannyian eljutunk, az a fekete Halál úr győzhetetlen vára lesz, amelynek tömlöcéből nincsen visszatérés...

György Péter: Közös időnk ’89–90

(Közös időnk ’89–90, Nemzeti Múzeum, megtekinthető augusztus 30-ig.)

Sinkó István: Élettöredékek fényködben

(Szabados Árpád emlékkiállítása a veszprémi Csikász Galériában szeptember 5-ig látható.)

Szabados Árpád képeinek sorát járva a néző mégis felismer valamit ebből a fényből, tárgyból és szellemből összegyűrt valóságnak a mibenlétéből. Talán megérezve, hogy alkotói ideje rövidre fogott, Szabados olyan esszenciális képsorozatot hozott létre, amely föld, ég, levegő, fény (és érzés) együtteséből összerakva mindannyiunk csendes és elmélkedő, meditatív figyelmére tart igényt...

Cserhalmi Luca: A képzőművészeti torta krémje

(A Top 10 című csoportos kiállítás 2021. január 11-ig látogatható a Vaszary Galériá­ban.)

Érdekes tanulságként rajzolódik ki, hogy Magyarországon továbbra is a hagyományos táblaképfestészet lehet a legbefolyásosabb művészeti ág, hiszen a tíz képzőművész közül nyolcan ebben a legaktívabbak. Kis Varsó, illetve Szöllősi Géza életműve eltér ebből a szempontból, de Bukta Imre és Maurer Dóra művészi praxi­sa is sokoldalúságáról ismert. Habár a kiállítás anyagában ez a gazdagság nem domborodik ki, azért jelzésér­té­kűen látható Bukta Imre egyik iko­nikus fotográfiája az óriás GMO ku­koricát tartó vidéki néniről, illetve Mau­rer Dóra Dosszié című, 1990–1996-ig készült projektjének egyes darabjai, amelyekkel a művészi alkotófolyamatot mutatja be...

Báron György: Paint It, Black

(A hazugság színe. Angol–olasz film. Rendező: Giuseppe Capotondi.)

Megjelenik a házigazda, Mick Jagger, s lazán lejátssza a két ígéretes fiatal színészt. A rocklegenda tucatnyi játékfilmben szerepelt már (a nagyszámú dokumentumfilmről nem beszélve), ám azok elsősorban az ikonikus Jagger-figurára építettek: a kamaszosan karcsú férfialakra, a lazán lebbenő félhosszú hajjal, ami a sztár vizuális névjegyévé vált az évtizedek során. Aztán, ahogy a rockikon idősödött, az arca és a játéka lett érdekes. Hetvenhét éves korára már nemcsak lehet, hanem érdemes is közeliket adni róla. Rovátkolt, érett fizimiskája önmaga nagy történet, a mimikája és a gesztusrendszere lenyűgöző. Egyszerre okos, cinikus és sátáni, kifinomult és romlott...

Csengery Kristóf: Három múltidéző

(Denis Matsuev: Shostakovich, Schnittke, Lutosławski. Kammerorchester Wien–Berlin, Gábor Tarkövi. Deutsche Grammophon)

Közös persze e darabokban az is, hogy jelentős kihívás elé állítják előadójukat. Olyan művésznek valók, mint Gyenyisz Macujev. A zongorázás szibériai tigrise régi ismerőse a magyar közönségnek, két évtizede halljuk rendszeresen fellépéseit az összes jelentős budapesti hangversenyhelyszínen. Annak idején hamisítatlan fenegyerekként mutatkozott be, nemegyszer olyan módon állítva koncertjei középpontjába technikai virtuozitását és teherbíróképességét, hogy azt nemigen lehetett másképp értelmezni, mint ezek fitogtatásaként...

Molnár Zsófia: A sárga 5+1árnyalata

(Határátlépések, OPI, Hatszín Teátrum, július 30. etc.)

Tetszik a színpadi elkötelezettség, a minőségi szórakoztatás vágya, a komédia mögötti gondolat, a játszók közötti kapcsolat, bosszant a kritikátlan röhögés a puszta hatásvadászatnak vélt (részben az is, de csak részben) gatyaletolós viccelődésen. Tetszik a jó karikírozás, egy-egy kabarétréfa kidolgozottsága, bosszant, amikor csak úgy-amúgy, kényszerből sikerül lecsapni a poént. Tetszik a meta, a kiszólás, még ha következetes motívummá nem fejlődik is, bosszant, amikor kevesebb van egy jelenetben a hosszánál...

Fáy Miklós: Hasak, falak, hasfalak

(Richard Strauss: Elektra – a Salzburgi Ünnepi Játékok előadása az Arte internetes oldalán)

A rendezés szemnek kellemes, okos is, de nem Elektra-megváltás. Ami igazán hat, az a vége, ahogy a falra vetített vérfoltokon megjelennek a legyek, óriási legyek, és csak gyűlnek, gyűlnek, amíg a rajzásukkal be nem feketítik a hátteret. Azt ne higgye valaki, hogy a bűnhődés eltörli a bűnt. A rendezés helyett a legkellemesebb meglepetés az árokban vezénylő Franz Welser-Möst, akiről már sokszor mondtuk és olvastuk, hogy a két lábon járó unalom, de ennek a halvérűségnek most a jó oldalait látjuk: a mozdulatok pontosak, tiszták, egyértelműek, a zenekari játék ennek megfelelő, az énekeseknek meg van elég bajuk, legalább most azzal nem kell foglalkozniuk, hogy hol is tartanak...

Siba Antal: Az elnök bevonul

(A miniszterelnök bevonulása Brüsszelben)

Amúgy is érdekes, hogy ez az elszántság és harci kedv csakis Brüsszelben vesz erőt rajta, még sosem láttam Orbánt Putyin elé pitbullként érkezni, hát még nyakra dobott, megkötetlen türkiz színű nyakkendőben. Ott mintha visszafogott lenne, a szája is kisebb, és ahogy nézem, ott soha nem azzal az elszántsággal toppan a terembe, hogy most szétszedi a berendezést...

Torma Tamás: Tessék? Ne tessék? Na, tessék!
(Szálkák a szemekben)

(A Győri Nemzeti Színházról)

De vegyük sorra a polgármester érveit is. Az első szerint az épület ormótlan, ami tipikusan laikus és esztétizáló – és mint ilyen erősen véleményes – érv: egyrészt nem veszi figyelembe, hogy a színház jellegzetes síugrósánc sziluettjét nem a tervezői ihlet formálta ilyenné, hanem a szükségszerűség. Akkor is spórolni kellett, ezért egy Szlovákiában akkor elterjedt, kábeles felfüggesztést választottak (lásd drótkötélpályák) a színház 79 méter fesztávú tetőszerkezetéhez, hiszen annak egy gigantikus magasságú zsinórpadlást is magában kellett foglalnia.

I R O D A L O M

Pusztai Zoltán: Örvény

Szijj Ferenc: Távolságtartás
Versek a Ritka események ciklusból

Szijj Ferenc: Írás
Versek a Ritka események ciklusból

Szijj Ferenc: Fekete holdvilág
Versek a Ritka események ciklusból

Szijj Ferenc: Futkosás
Versek a Ritka események ciklusból

Szijj Ferenc: Terepasztal

Grecsó Krisztián: Engesztelő ajándék

"A járványtól tikkadtan, a magány és a kétségbeesés kotorta össze bennem a bátorságot, hogy újra ide jöjjünk. Hogy itt meséljünk, éljünk, aludjunk, ahol ezt az egészet különben most írom is, és ahol az első születésnapomra készült, tortás portrém néz vissza rám a nappali ötvenéves, de a vastag vályogfalak között még mindig esetlenül újnak ható szocreál stílbútoráról. A nagyszüleim lassan egy évtizede lakatlan öreg parasztháza ez. A murvás szegvári Kurca-parton áll, egy U-alakú mellékutcában. A Károlyi-kastély alig száz méter, alvadt csönd van, a szomszédban elült az esti türelmetlen bégetés. A lányom az egykori tisztaszobában szuszog, lassan éjfél. A dédiék (lévén, hogy egy ideje – viszonylag gördülékenyen ment – a gyerek nézőpontjából beszélünk magunkról) esküvői portréja jobbról mellettem. Két leplezetlenül szomorú ember készül rajta a hosszú boldogtalanságra. Negyven éve, óvodás koromban aludtam itt náluk először, és, lám, majdnem utoljára is. Első éjjel, a szorongás és a túl sűrű nosztalgia nyughatatlanságában minden fiókba benéztem. Megtaláltam Domos nagyapám féltve őrzött brigádnaplóját, amit, hogy oldjunk a nyugtalanságomon, végiglapoztunk. Egy műbőr kötésű zsíros füzet, teli pózzal. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy nevetséges, éppen ellenkezőleg, hiszen csak annyira hazug, amennyire minden időkben az lehet egy másoknak készített album – magunkról. Ráadásul a fiatal Domos szeme a ktsz szűk tereiben, a drótfonó üzemben más, ott mosolyog, onnan egy boldog emberre lehet emlékezni."...

Kerékgyártó István: Helycsere

Néhány héttel nemzetgyűlési képviselővé választása előtt Luko Voditi üzent a tartótisztjének, Mekan Wurm századosnak, hogy azonnal találkozniuk kellene.

Már a múlt héten is iderángattál, úgy látom, nagyon sietős neked, Luko, mondta a százados, mikor leült a presszóban a sarokasztalukhoz. Már biztosan azt hiszi ez a pincércsaj, buzik vagyunk, hogy állandóan itt sugdolózunk a félhomályban.

Mekan, a halogatás kockázatos dolog. A politikában a második nem kap díjat. Mi pedig nyerni akarunk.

Nem akarok én a politikába...

Nem te, hanem én akarok, Mekan! Te meg segítesz nekem, mert ez az érdeked. Tehát: az a kérdésem, hogy hozzá tudsz-e férni az összes beszervezési aktához és a hozzájuk tartozó jelentések dossziéihoz...

Tóth B. Judit: Vi­har­sarokban

(Ősz) Tíz lehettem, amikor egy csirkét adott kezembe nagyanyám, és nem tudtam elvágni a nyakát. Ültem a fonott háncsszéken, a sötét csabai vályogházban, és a döglött csirke halottá vált a kezemben. Hol van az a pillanat, mikor az élő már nem élő? Mikor múlik el az ősz?

(Messiásvárás) A magányos nagyi eljött Csabáról Pestre, könnyű díszeket aggatott a fánkra, apám hallgatag volt, gondoltam, gyötrődik még mindig a sok szörnyűség miatt, a forradalom miatt, amit képzeletemben ő okozott. Csillogott a fa, és nem is látszott az angyalhajaktól meg a gyertyalángtól, Tannenbaum, ó tannenbaum!...

Káli István: Kontroll

Ha a bűnbeesés-félelem időbeni fokozatai az emberben mérhetők lennének, papírra kivetítve bizonyára nem egyenes vonalat, hanem ugyanúgy egy exponenciális görbét írnának le, mint a legtöbb fejlődő érzelem, például a szerelem. Különösen olyan esetre igaz mindez, ha a félelemérzet valami konkrét, naponta ismétlődő, az elkövethető, lehetséges bűnhelyzethez kapcsolódik, amelyben maga a bűn fogalma sem tisztázott, mert értelmezhető és nem alkalmazható törvény szabja meg, emiatt a rettegésre ítélt részéről állandó, éber készenlétet igényel, hogy a rajtakapottságot elkerülhesse. Már ennyi is elég magyarázat ahhoz, hogy megértsük, mitől gyűrődtek viszonylag fiatal kora ellenére aggastyánosan ráncossá, szűz szántásra emlékeztetően barázdássá mérnököcskénk arcvonásai, amikor azon a decemberi, sötét reggelen Bundea Tiberiu, a Megyei Néptanács ellenőrző csoportjának főnöke, aki arról volt híres, hogy ha kellett, a mosolyával is fenyegetni tudott, ezúttal mosolytalan töprengésbe merevedve, furcsa, négy évtizede jóformán nem is hallott szavakat suttogott az aznapi, egyeztetésnek álcázott eligazításon: lázadás, lövöldözés, áldozatok Temesváron, elégetett hullák, furcsa készülődés ebben a puhányra nyomorított városban is, tankok a főtéren, konok tekintetű, középkorú, borostás, sisakos, kaki egyenruhások kordonja a pártház körül. A szív kegyetlenül szaporán ver, olykor félre is, mert igen, Temesvárt már mindenki tudja, magukból kikelt emberek hangja, a napok óta visszacsengő, szívben és lélekben visszhangzó „ide lőjetek, az anyátok úristenit!”

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR VÁLSÁG VALAMI EGÉSZEN MÁS, VAGY MÉGSEM? – PILLANATFELVÉTEL A KSH-ADATOK ALAPJÁN

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.08.07.

„Kutya nehéz úgy hazudni, hogy az ember nem ösmeri az igazságot.” – Ezt, az Eszterházy Pétertől (Harmónia Celestis) vett idézetet választotta Mellár Tamás közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke ahhoz a „pillanatfelvételhez”, amely a Hírklikkel folytatott korábbi beszélgetés továbbgondolásaként született meg. Mellár alábbi cikkének végkövetkeztetése, hogy a közzétett makroadatokból nem derül ki, mi is történik velünk 2020-ban: gazdasági válság van a második negyedévében, vagy tovább folytatódik a konjunktúra? Avagy a közismert vicc poénjával szólva: operálunk, vagy boncolunk. S ennek eldöntése már csak azért is rendkívül fontos volna, mert a kialakult helyzetet jellemző számokhoz kellene szabni a gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot és nem fordítva: a tervbe vett intézkedéscsomaghoz a makro-számokat.

Most, 2020 augusztus elején, még igen kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy képet alkossunk a tavasszal elindult gazdasági válságról, amelyet a vírus-járvány idézett elő. Éppen ezért, nem is törekszem semmilyen összkép megalkotására, pusztán megpróbálok értelmezni néhány friss adatot, amelyek az elmúlt hetekben láttak napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal közleményeiben.

A GDP növekedési ütemére vonatkozóan, csak az első negyedévről van hivatalos adat, amely szerint, 2,2 százalékos volt a bővülés a megelőző év első negyedévéhez képest. Itt tehát még nem volt érzékelhető a válság. A második negyedévet illetően csak különféle előrejelzésekre hagyatkozhatunk, amelyek azonban igen jelentős, akár öt-tíz százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartanak. S nem csak az ellenzéki szakértők ilyen pesszimisták, hanem a Pénzügyminisztérium is, hiszen néhány nappal ezelőtt közölte Varga Mihály miniszter úr a sajtóval, hogy ők éves szinten már nem három, hanem öt százalékos visszaeséssel számolnak. Ebből pedig elég nyilvánvalóan következik, hogy igen komoly (öt százaléknál nagyobb) második negyedéves visszaesésre számítanak a gazdaságpolitika irányítói is. Egyébként ezt támasztják alá az ágazati termelési adatok is: májusban az előző év azonos időszakához képest, az ipari termelés 30, az építőipari termelés pedig 20 százalékkal volt alacsonyabb. A békeidőben húzóágazatnak számító járműgyártás termelési értéke pedig májusban a felére zsugorodott...

ITT OLVASHATÓ

SOHA NEM LÁTOTT, BRUTÁLIS HIÁNY A BÜDZSÉBEN

NÉPSZAVA
Szerző: P.Zs.
2020.08.07.

Júliusban az államháztartás 328 milliárd forintos hiánnyal zárt, így a héthavi hiány elérte a 2165 milliárd forintot, amely minden idők legnagyobb deficitszáma.

2020 első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2165 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1841,4 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 12,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 336,3 milliárd forintos hiányt értek el – közölte a Pénzügyminisztérium. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 352,7 milliárd forintot tett ki. 

A tárca közleménye szerint bár a gazdasági kilábalás már megkezdődött, a veszélyhelyzet utáni újraindítás a költségvetésből továbbra is komoly forrásokat igényel. A kormány szándéka az, hogy minden segítséget megadjon a magyar vállalkozásoknak, és annyi munkahelyet teremtsen, ahányat a járvány megszüntet – vagyis a kormány szerint ezért szállt el a hiány. Az vitathatatlan, hogy az egészségügyi, a járvány elleni védekezési kiadásokra és a gazdaság újraindítására mintegy ezer milliárdot költöttek el az az első hét hónapban, ám a pénz egy része olyan helyekre került, amelynek semmi köze a járvány elleni védekezéshez. Több száz milliárd forint jutott a baráti oligarcháknak a turizmusban, a Budapest- Belgrád vasútvonal építésre, vagy épp egyházi és sportberuházásokra...

ITT OLVASHATÓ

A MÉDIAKANNIBALIZMUS MÁR AZ AJTÓNKON KOPOGTAT

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.08.07.

Az Index eltávolított főszerkesztőjére váratlanul „rárúgták az ajtót” a hasonló területen dolgozó kvázi kollégái egy szaftos anyag reményében. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökét kérdeztük – mennyiben jellemző ez a perverz gátlástalanság a szakmára, és hogy meddig lehet még lemenni kutyába.

– Dull Szabolcs, az Index kirúgott főszerkesztője pár napja a hvg360 Terasz vendégeként számolt be arról a bizarr esetről, hogy „a propagandamédia becsöngetett a lakására”. Mint mondta, a csöngetésre kinyitotta az ajtót. A küszöbén a Pesti TV (via PestiSrácok) élesben rászegeződött kamerája és stábja állt. Az újonnan indult média a Dull kirúgásában érdekelt Vaszily Miklós résztulajdonában van. Ő értékesítette az Index reklámfelületeit is. Ön szerint meddig lehet még feszíteni a gátlástalanság húrját? Míg ki nem veri valakinek a szemét?

– A helyzet összetett. Mivel a magyar jogszabályozás az újságírókat is közszereplőnek tekinti, de a közszereplői státusz és annak határainak meghatározása nincs pontosan definiálva, a közszereplő köteles tűrni és elviselni a sajtó érdeklődését. A jelek szerint, egy újságíró sokkal inkább közszereplő, mint például egy miniszterelnök, akinek a házánál erős tiltások szigorítják már évek óta a köz érdeklődését. Valamint az újságírók megjelenését...

ITT OLVASHATÓ

SZÓ SINCS A KERESLET ÉS A LAKÁSÁRAK VISSZAESÉSÉRŐL - LELEMÉNYES BEFEKTETŐKÉNT ILYEN INGATLANBA TESZED MOST A PÉNZED

PORTFOLIO
Szerző: DITRÓY GERGELY
2020.08.07.

Ha járványhelyzet nem adott volna elég nagy sokkot a hazai ingatlanpiacnak, akkor a rozsdaövezeti lakásprogram és a rövid távú lakáskiadás korlátozása már biztosan felborítja az erőviszonyokat. Arról nem is beszélve, hogy a bizonytalanság és a kivárás miatt se a vevők, se az eladók többsége nem tudja, hogy mit csináljon. Vegyek gyorsan? Eladjak később? Kiadjam hosszú távra? Várjak még a bejelentésekig? Ingatlanba fektessek egyáltalán? Milyenbe? Ezek és még jó néhány téma előkerült, amikor Vincze Edittel, az OC Investment Solutions ügyvezetőjével és Nagy Tiborral, üzletfejlesztési vezetővel beszélgettünk. Rövid válasz nem lesz a kérdésekre, a hosszúból viszont kiderül, hogy milyen ingatlanba érdemes most fektetni, de szó lesz az airbnb-s szabályozás hatásairól, a city logisztika berobbanásáról, az újlakás-piacon megjelenő alkudozókról, és arról is, hogy sok befektető belátta, hogy a pénzük megtartására az ingatlanpiac a legbiztonságosabb szegmens...

ITT OLVASHATÓ

15 EZERREL KEVESEBB KÓRHÁZI ÁGYON ÁPOLNAK BETEGEKET, MINT A JÁRVÁNY ELŐTT

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.08.07.

Júniusban elkezdték feltölteni a tavasszal kiürített kórházi ágyakat. A nyár első hónapjában az összes kórházi ágy 53 százalékát használták ki, 12 százalékkal többet, mint májusban. De ez még mindig messze van a járvány előtt megszokott, közel 80 százalékos aránytól, ahogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jelentéséből látszik. 

Számszerűen ez azt jelenti, hogy a járvány előtti 50 ezerhez képest most 35 ezer ágy van használatban.Továbbra is a rehabilitációs ágyak kihasználtsága a legalacsonyabb (46 százalék, 6500 darab), fele annyi, mint a járvány előtt volt. Ugyanakkor ez is 16 százalékkal meghaladja a májusi értéket.

A krónikus és az aktív ágyak kihasználtsága egyaránt 53 százalék. Járványmentes időszakban az előbbi 85, az utóbbi pedig 70 százalék körül szokott mozogni...

ITT OLVASHATÓ

MOST AKKOR LEHET FASZNAK NEVEZNI EGY POLITIKUST VAGY NEM?

24.HU
Szerző: CSERI PÉTER
2020.08.07.

Mindenféle véleménynek helye van a nyilvánosságban, lehet az akár sértő, szélsőséges, zavaró vagy sokkoló. Sőt, helye van a trágár, vulgáris kifejezéseknek is – állítja Kaputa Júlia. A Társaság a Szabadságjogokért jogi munkatársa szerint, ha a véleménynyilvánítás egy közügyhöz kapcsolódva történik, akkor azt szinte soha nem lehet szankcionálni. Ezért is keltett feltűnést, hogy nemrég elítéltek egy magánszemélyt, aki a Facebookon fasznak nevezte a győri alpolgármestert. Interjú.

B. Zoltán esete – legalábbis a másodfokú ítéletig – új fénytörésbe helyezi a véleménynyilvánítás szabadságának kérdését. Mint ismert, a férfit első fokon három év próbára bocsátották becsületsértés miatt, mert a tavalyi önkormányzati kampány során Radnóti Ákos fideszes győri alpolgármester egyik megosztott cikke alá azt kommentelte: „ez egy fasz”. Kezdjük az alapoknál! Ha most én négyszemközt azt mondom önnek, hogy ön egy fasz, azzal megsérthetném az ön becsületét, jó hírét?

Megtehetné. Becsületsértést ugyanis úgyis el lehet követni, hogy más nem is szerez róla tudomást, tehát akár egy négyszemközti beszélgetésben is. Más kérdés, hogy emiatt elvétve indul eljárás. Viszont rágalmazni nem tudna, mert azt csak úgy követhetné el, ha a dehonesztáló állítását megosztaná a nyilvánossággal. Vagyis, ha a rágalmazás kettőnk között marad, akkor nem is lehet jogi következménye. A jogi következmény egyébként ilyen ügyekben büntetőjogi vagy polgári jogi lehet, előbbi kategóriába tartozik a rágalmazás és a becsületsértés, utóbbiba – a becsületsértés mellett – a jó hírnév megsértése. A rágalmazás azt jelenti, hogy valakiről nyilvánosan valótlan és sértő tényt állítanak. Ezt csak szándékosan lehet elkövetni. Becsületsértést értékítéletekkel, véleménynyilvánítással lehet elkövetni...

ITT OLVASHATÓ

FERTŐ TAVI GIGABERUHÁZÁS: NEMZETKÖZI TILTAKOZÁS INDULT AZ EGYIK LEGNAGYOBB ÁLLÓVIZÜNK VÉDELMÉBEN

MAGYAR HANG ONLINE

Szerző: LUKÁCS CSABA

2020.08.07.

Húsz ország harminc civil szervezete küldött levelet az UNESCO Világörökségi Központ igazgatójának Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, a Fertő tó védelme értelmében. Két hete a Magyar Hang nyomtatott változatában egész oldalas riportban számoltunk be arról, hogy a tó magyar szakaszára tervezett kormányzati gigaberuházás miatt – amely még el sem kezdődött – immár két éve kerítés fogadja a strandolni vágyókat, valamint a helyi civilek tiltakozása ellenére a kormány egy óriási luxusszállodát és több száz hajó befogadására alkalmas kikötőt tervez, lebetonozva a fél tópartot...

ITT OLVASHATÓ

VAN OLYAN EGYETEM, AHOL FELEANNYI HALLGATÓT VETTEK FEL, MINT TAVALY - KOLLÉGIUMI FÉRŐHELYBŐL VISZONT MÉG ÍGY SINCS MINDENHOL ELÉG

NÉPSZAVA 

Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL

2020.08.07.

Idén rekord kevesen, 91,4 ezren – 2019-hez képest mintegy 20 ezerrel kevesebben – jelentkeztek a felsőoktatásba, ami a felvételi eredményeken is meglátszott: szeptembertől 68,1 ezer hallgató kezdheti meg egyetemi tanulmányait, 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés miatt – néhány kivételtől eltekintve – több egyetemen jelentősen csökkent a bejutók száma, különösen a kisebb vidéki intézményekben. 

A lapunk által vizsgált fővárosi egyetemeknél egyedül a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nem történt változás, idén 2205 hallgatót vettek fel, ugyanannyit, mint tavaly. Jelentősebb csökkenést a Budapesti Corvinus Egyetemen és az Óbudai Egyetemen találtunk: a felvi.hu adatai szerint a Corvinusra idén 2809-en nyertek felvételt az általános felvételi eljárásban, 19,5 százalékkal kevesebben, mint tavaly. Az Óbudai Egyetemen 2288-an kezdhetik meg tanulmányaikat, ez 28,9 százalékkal kevesebb sikeres felvételizőt jelent 2019-hez képest. 

Az egyik legkisebb arányú csökkenés a Semmelweis Egyetemen történt, ide 2102 jelentkezőt vettek fel, mindössze 1,1 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Budapesten a legtöbb hallgatót – 9918-at – változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel, számuk csak 2,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az Orbán-kormány „janicsárképzőjeként” is emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetemen viszont pozitív irányba történt változás: 1749 hallgatót vettek fel, 3,1 százalékkal többet, mint tavaly. 

A nagyobb vidéki egyetemeken a Debreceni Egyetemen történt jelentősebb visszaesés, ide 6127-en iratkozhattak be, számuk mintegy ezerrel (14,4 százalékkal) csökkent. A Szegedi Tudományegyetemen 4,1 százalékkal, a Pécsi Tudományegyetemen 7,5 százalékkal kevesebb hallgató kezdhet idén szeptemberben, mint 2019-ben. 

A kisebb egyetemeken már nagyobb mértékű visszaesés történt. A Miskolci Egyetemen 18,1 százalékkal, a Soproni Egyetemen 24,1 százalékkal, a Pannon Egyetemen 25,4 százalékkal, a győri Széchenyi István Egyetemen 31,2 százalékkal, a Nyíregyházi Egyetemen 38,1 százalékkal kevesebb hallgatót vettek fel idén, mint tavaly. A legnagyobb mértékben a kecskeméti Neumann János Egyetemen csökkent a felvettek száma: míg 2019-ben 1508 hallgató nyert felvételt, idén 762, ami 49,5 százalékos visszaesést jelent. 

A Kaposvári Egyetemre 491 jelentkezőt vettek fel, 36,2 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A Szent István Egyetemen ennél több, 1875 hallgató kezdheti meg tanulmányait, ám még ez is 35,5 százalékos visszaesést jelent 2019-hez képest. Talán ezért sem véletlen, hogy a kormány a két intézmény összevonásáról döntött: augusztus elsejétől a Kaposvári Egyetem a Szent István Egyetem kaposvári campusaként működik tovább...

ITT OLVASHATÓ

TÁJKÉP CSATA KÖZBEN – A LIGET-PROJEKT KÖZELRŐL

168 ÓRA
Szerző: RÓZSA PÉTER
2020.08.07.

Nem jött fel a talajvíz. Nem is ment el a talajvíz. Pedig a Ligetvédő mozgalom szószólói közül többen vagy az egyik, vagy a másik veszélyre figyelmeztettek a megkezdett múzeum- és mélygarázsépítések okán. A víz tehát a helyén maradt, és a zöld is köszöni, jól van. A Ligetvédők aggodalmai ellenére látványosan megindult az évtizedekig lekopott, elhasználódott, betonjárda-töredékekkel szegélyezett zöldfelületek és parklétesítmények megújítása, és továbbra is burjánzó, ősfás ligetet találunk ott, ahol eddig az volt. Akkor mi is van itt most? Járjuk be együtt!

ITT OLVASHATÓ

VERSENYKÉPESSÉG: MIT LÁTNI A JÖVŐBŐL?

G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2020.08.05.

Míg egy termék vagy vállalat, sőt akár egy ágazat versenyképességét viszonylag egyértelműen meg lehet mérni, a gazdaság versenyképességét sokkal kevésbé. Ha a termék jól fogy, piaci részesedése nő, és nem egyedi, átmeneti okból, nem is cégen belüli keresztfinanszírozás vagy pláne állami támogatás miatti olcsósága okán, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy húzó, versenyképes termék. Talán nem a legrentábilisabb a cégen belül, ami rendben is van, hiszen a fejőstehén terméken van a legtöbb fajlagos nyereség, mert annak fejlesztésére már nem költenek annyit.

Az tehát, hogy mi versenyképes, függ a fejlődési-növekedési kilátásaitól, meg a versenytársakétól. A jövőt persze nem ismerhetjük, de szakértői becslésekre támaszkodhatunk. Egy egész cég is lehet versenyképes a maga iparágában, vagy látszódhat annak; aztán ha fordul a piac és változik a technológia, akkor az elért pozíció könnyen odalesz – elég csak a Nokia mobilok helyzetének drámai változására gondolni.

Egy ország esetében még bonyolultabb az ügy. Mindenhol vannak erős és gyengébb pontok. Ha sok versenyképes gazdasági ágazat, szakmai kultúra található a szóban forgó gazdaságban, akkor az eredmények megjelennek az olyan átlagszámokban, mint a munkatermelékenység, a GDP növekedése, a világpiaci exporthányad alakulása. Ezek ismert teljesítménymutatók, de keveset mondanak arról, hogy milyen lesz a gazdaság, miként alakul a jövő, márpedig a versenyképesség forgalmába beleértjük a kilátásokat.

A sokat idézett nemzetközi versenyképességi vizsgálatok, mint amilyen a World Economic Forumé vagy az IMD-é, teljesítmény-indikátorok valamint szakértői vélemények alapján adnak pontokat, és végzik el az összemérhetetlen országok összemérését. Az objektív teljesítménymutatók a már fejlett országokat eleve előbbre sorolják, ám okkal, mert a fejlettségi szinthez el kellett jutniuk, így korábban bizonyosan versenyképesek voltak. A jövőt illetően is lehet következtetni a jelen oktatási színvonalának, a lakosság fizikai és mentális egészségi állapotának, a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított pénzek indikátorainak alapján, és persze meg kell kérdezni a szakterületek jó ismerőit. A Világbank kereteiben végzett hasonló vizsgálatnál inkább a fejlődési képességet ragadják meg, és amint a neve is mutatja (Ease of Doing Business), alapvetően az üzleti tevékenység jó vagy kevésbé jó előfeltételeit mérik és rendezik globális sorrendbe.

Az indikátorokból készül egy pontszám és egy nemzetközi helyezés. A sorrend élén vitathatatlanul sikeres és dinamikus országok állnak (Szingapúr, Egyesült Államok, Hollandia, Németország), és a lista végén levőkről is köztudott, hogy nehéz a helyzetük. Nekünk persze a magyar besorolás az érdekes, elsősorban azokkal összevetve, akikhez magunkat mérjük, és mások is hozzájuk mérnek minket. Ez bizony nem Németország vagy Ausztria, hanem a V3, a másik három visegrádi ország. A Magyar Nemzeti Bank a most ismét közzétett versenyképességi jelentésében, amelyről mindjárt szó esik, nagyon helyesen ezt a mércét választotta ki. A nemzetközi elemzői közösségben elfogadott országlistákon a magyar helyezés a következő: a WEF-nél hazánk 47-ik a felmért 141 országból (ez a visegrádiak között a negyedik helyre jó), az IMD-nél is 47-ik 63 ország közül, a Doing Business rangsorban 52-ik 190-ből – szintén a másik három mögött. A gazdaságban jártas olvasóinkat ezek az adatok aligha lepik meg. A cseh, lengyel, szlovák (meg a nem-visegrádi szlovén, balti) szintnél kicsit rosszabb a helyezésünk, a román, bolgár és görög érdemjegynél kicsit jobb – különösebb mutatószám-halmaz nélkül is ilyesmi lenne a tipp.

E rangsorokban (a világbankit kivéve) beleépülnek szakértői értékelések is, és azokat lehet szubjektívnek nevezni – noha az egész gazdasági élet nem más, mint a jelenre és a jövőre vonatkozó szubjektív fogyasztói, befektetői, hitelminősítői, munkaadói, munkavállalói, szabályozóhatósági vélemények és döntések láncolata. Vannak bennük persze kemény adatok is, noha mindig csak a múltról, ilyen a megtett gazdasági növekedési pálya.

Ha ránézünk az MNB alapos, 154 mutatót felvonultató tanulmányának nyitó oldalaira, érdemes elgondolkodni az a két ábrán, mely az egy főre jutó GDP alakulását, illetve az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP-t, azaz a termelékenységet mutatja be a WEF nemzetközi összehasonlító adatai alapján...

ITT OLVASHATÓ

GRAFIKONOKON ÉS DIAGRAMOKON MUTATJUK, HOGYAN ALAKULT ÁT A MAGYAR MÉDIA AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: BÁTORFY ATTILA, SZABÓ KRISZTIÁN
2020.08. 07.

A magyar média elmúlt tíz évének változásai nagyon jól dokumentáltak, egy-egy jelentősebb eseményről még azok is hallhattak, akiket egyáltalán nem érdekel a média. A folyamat értékelése leginkább attól függ, hogy valaki melyik politikai oldalon áll. A kormánypárti média jelentős területfoglalása tény, terjeszkedése változatos módszereit nagyon sokszor megírták már. Tudjuk, milyen kétes szerepe volt ebben a részrehajló médiaszabályozásnak, a médiahatóságnak, a versenyhatóságnak, milyen szerepük volt ebben a strómanoknak, magas rangú külföldi kormányzati tisztségviselőkkel kötött alkuknak, a töménytelen mennyiségű közpénznek. A médiabirodalom mérete, pénzügyi teljesítménye, bevételeinek forrása az adatokból szintén kiolvasható. Ebben a fejezetben a folyamat részleteit most nem mutatjuk be, csupán összefoglaljuk vizuálisan, hogy milyen lépéseken keresztül nőtt hatalmassá a kormánypárti média 2010 óta, és ezzel párhuzamosan a kormánytól független média terepe hogyan szűkült...

Bekebelezett és megszüntetett médiacégek, strómanok és intézők, százmilliárdok a propagandamédiának, miközben a demokratikus nyilvánosság tere egyre csak szűkül. Grafikonokon és diagramokon mutatjuk, hogyan jutottunk ide...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A JEGYBANK ALAKÍTOTTA A HOZAMOKAT - JÚLIUSBAN KISSÉ EMELKEDTEK A KÖTVÉNYALAPOK ÁRFOLYAMAI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző Az Én Pénzem
2020.08.07.

A júliusi állampapírpiaci mozgások következtében csak kissé emelkedtek a kötvényalapok árfolyamai, így többségük egy év alatt alig hozott valamit. A rövid kötvényekbe fektető alapok átlagosan 0,5, a hosszúakba fektetők 1,5 százalékos éves hozamot mutathatnak fel.

Felemásan teljesítettek júliusban a hazai állampapírok, akárcsak júniusban. Csak éppen a múlt hónapban a rövidebb futamidőkön csökkentek a hozamok, a hosszabbakon pedig nőttek, júliusban épp ellenkező volt a mozgás.

Az OTP Alapkezelő legfrissebb portfoliójelentése szerint a hosszabb lejáratok hozama július első felében tovább emelkedett, folytatva a jegybanki állampapír-vásárlások május végi leállítása utáni emelkedést. Ez az irány azonban megfordult a jegybank július 21-i 15 bázispontos kamatcsökkentése után.

A kamatdöntő ülését követően bejelentették azt is, hogy ismét megkezdik az állampapírok vásárlását. Ezúttal a hosszú, 15 év feletti szegmenst fogják megcélozni korlátozott mennyiségű vásárlásokkal, amivel javítják a monetáris transzmissziót, és támogatják az államadósság lejárati szerkezetének javulását. A bejelentést követően esni kezdtek a hosszú oldali állampapírhozamok, legnagyobb mértékben a 15-20 éves lejáratoké. Az éven túli lejáratok hozama így júliusban végül 3-15 bázisponttal csökkent. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

ITT OLVASHATÓ

PANDÉMIÁVAL JÖTT A POPULIZMUS ÚJ HULLÁMA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.08.07.

Megmenthetné az úgynevezett Európa Projektet a Covid-19? A koronavírus okozta súlyos gazdasági válság kezelése igazi tesztje lehet az Unió életképességének. A pandémia nem ölte meg a populizmust. A Fekete Életek Számítanak Magyarországon is?

Megmenthetné az úgynevezett Európa Projektet a Covid-19? – az amerikai (floridai) World Politics Review szerint az európai illiberális és autokrata vezetőket meg lehetne fékezni, s erre kiváló lehetőségként a most berobbant koronavírus-válság kínálkozik. Pontosabban az ennek menedzselésére Brüsszelben megszavazott segélyalap, amelynek felhasználását a jogállami normák betartásához kötötték. A kelet-közép-európai államok csatlakozásakor még fel sem merült problémákkal – értve ezen a nacionalista, illiberális pártok megjelenését vagy az emberi jogok és a sajtószabadság kérdését – az EU igyekezete ellenére sem tudott mit kezdeni az elmúlt évtizedben. Attól tartottak, ha túlságosan behúzzák a féket, akkor az az Unió széteséséhez vezet. Eközben azonban épp az nagylelkű pénzügyi alapok járultak hozzá ahhoz, hogy az uniós elvek egyre kevésbé érvényesülhessenek. S itt Orbán Viktort név szerint is kiemeli a cikk, folytatva azzal, hogy egyetlen uniós vezető sem élt vissza olyan súlyos mértékben a koronavírus jelentette válsággal, mint ő. Ami a magyar demokrácia – rendeleti kormányzással történő felfüggesztését is jelentette egyben. Ennek jele volt például a több milliárd dolláros kínai vasútépítési projekt titkosítása – a projekt nemcsak késésben van, de a korrupció gyanúja is felmerült vele kapcsolatban. A titkosítással azonban biztosan meg tudják védeni azokat, akik hasznot húznak belőle.

Az egész világot megrázó, a koronavírus okozta súlyos gazdasági válság kezelése igazi tesztje lehet az Unió életképességének. Ami egyébként a Brexitnél is komolyabb kihívást jelent. Orbán Viktor ugyan hatalmas győzelemről beszélt Brüsszelből visszatérve – miután megszavazták a 750 milliárd eurós segélycsomagot, azonban nem eszik olyan forrón a kását. Az Európai Bizottság olyan jogosítványt kapott, amivel megakadályozható, hogy rossz helyre kerüljenek a pénzek. S noha úgy tűnt, hogy a pénzek hitelként vagy vissza nem térítendő segélyként történő elosztásáról folyt a nagyobb vita, a kihívást mégiscsak a jogállamisági kritérium fogja jelenteni – amire kínosan ügyelnek majd az úgynevezett „takarékos négyek” (Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia), akikhez végül Franciaország is csatlakozott. Az egyhangú szavazás helyett a bizottság már 55%-os támogatottsággal már meg is vonhatja majd a forrásokat, vagy adott esetben szankcionálhat. Ami nem mellesleg az uniós lakosság 65%-ának a képviseletét jelenti. Ehhez kevés lesz a magyar és a lengyel kormány számára a Visegrádi Négyek támogatása. Az írást a CNN colt producere és elemzője, Frida Ghitis jegyezte a World Politics Reviewban.

A pandémia nem ölte meg a populizmust – állítja a Foreign Affairs elemzője, Nadia Urbinati, sőt a demagógok újra erőre kapnak az újabb szigorítások nyomán. Az Egyesült Államokban, Magyarországon és Brazíliában a populisták, akik úgy tesznek, mintha a fennálló politikai elittel szembemenve a nép érdekeit védenék meg – az olyan ellenségekkel szemben, mint a menekültek, az ellenzék, a kisebbségek vagy a független média. A szerző egyébként hangsúlyozza, hogy a poplista vezető nem feltétlenül diktátor vagy fasiszta, adott esetben még demokratikus keretek között is működhet. Az Orbán Viktor által kreált helyzetet kifejezetten tanulságos példaként hozza fel, mert az már a demokratikus keretet is feszegeti, mivelhogy parlament- és kontroll nélküli hatalomra tett szert. Elemzi azt is, hogy a populista vezetők a tudományt is kétségbe vonják, ha az nem az érdekeiket szolgálja. Sőt még a koronavírust is vagy éppen a maszk viselésének kötelmeit ’fake news’-ként állítják be. Lásd Trump Amerikáját, Bolsonaro Brazíliáját. S a mindezek következményeként egyre súlyosbodó munkanélküliség és kilátástalanság még populistábbá teszi majd őket. A szerző cikke végén cselekvésre szólítja fel a szociáldemokratákat, hogy mozgósítsák a lakosságot a társadalmi egyenlőség és az igazságos újraelosztás érdekében, különben ragyogó jövő elé néz a populizmus újabb hulláma.

A Politico a magyar ösztöndíjjal hazánkban tanuló, mintegy 7200 afrikai egyetemistáról ír, akik minden nap megélik, megtapasztalják a rasszizmust, s csak remélni tudják, hogy az Amerikából indult Black Lives Matter, a Fekete Életek Számítanak mozgalom elér idáig. Az amerikai követség által az európai tüntetések mintájára szervezett júniusi szolidaritási akción például ellentüntetők jelentek meg ’A Fehér Életek is Számítanak’ táblákkal. A cikk interjúkon keresztül mutatja be, milyen incidensek érik őket nap mint nap. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy a fiatalok egyre kevésbé tudnak azonosulni a kormányzati menekültellenes retorikával, ami remélhetően változást hoz majd előbb-utóbb az életükbe.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ