A VÉGREHAJTÓ HATALOM MOZGÁSTERE IMMÁR KORLÁTLAN – VÖRÖS IMRÉVEL KARDOS ERNŐ BESZÉLGET

MOZGÓ VILÁG
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.08.05.

Magyarországon befejeződött az önkényuralomból a nyílt diktatúrába váltó rendszer kiépítése, mégpedig a törvényesség látszatának leple alatt – jelenti ki beszélgetésünk során Vörös Imre volt alkotmánybíró. A Magyar Tudományos Akadémia tagja a folyamatot azzal magyarázza, hogy a parlament elé beterjesztett átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat elfogadásával a jelenlegi hatalom kikapcsolhatja az Országgyűlést és az Alaptörvény által nem ismert egészségügyi válsághelyzet bevezetésével korlátlan időre szóló teljhatalmat szerezhet. A jogász szerint az egész meg van hintve járőröző, géppisztolyos katonákkal, rendőrökkel. Tehát a magyar kormány nagyon veszélyes útra lépett.

Professzor úr, nem gondolkodott még azon, hogy bocsánatot kérhetne, mert diktatúraépítéssel vádolta meg a kormányt? Azóta már beterjesztették és el is fogadták a törvény tervezetét a hatalom visszaadásáról.

Eszem ágában sincs bocsánatot kérni. Hiába fogadták el a vészhelyzet megszűnéséről szóló törvényt, a kormány valójában nem adta vissza a hatalmat. A rendszer tehát maradt az, ami a felhatalmazási törvény óta: alapvető alkotmányos jogokat a járványveszélytől függetlenül is korlátozó nyílt diktatúra. Így aztán nekem aligha kell bárkitől bocsánatot kérnem. Ez inkább azoknak lenne feladata, akik a folyamatot levezénylik. Szégyellem magamat helyettük. Kétségtelen persze, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvény 2. paragrafusa kimondja ugyan: a diktatúrát létrehozó felhatalmazási törvény hatályát veszti. Csakhogy a jogszabály 3. paragrafusa szerint majd a miniszterelnök határozza meg a hatályvesztés napját. Elfogadhatatlan, hogy a törvény szövege még a dátum kiszámításának módját sem írja elő.

Ön tehát nem bízik a kormányfő bölcsességében, hogy ez megtörténik?

Nem bízom, mert nincs rá okom. Legfeljebb az egyértelmű törvény jelentene számomra jogállami, jogbiztonságot jelentő garanciát...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NARANCS - LAPAJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: Magyar Narancs
2020.08.06.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem megszerzése
„Törvényes eszközeink nem nagyon maradtak”

Hivatalos: Vidnyánszky Attila megkapta a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Mihez kezdenek most az érintettek? Milyen jogköre van a kuratóriumnak és mit szólnak az oktatók és a diákok?

Gabriela Rogowska
Bizalom és bizalmatlanság

Így választott elnököt és jövőt Lengyelország

A lengyelországi elnökválasztás növelte a társadalmi megosztottságot. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje, Andrzej Duda 51,03 százalékkal nyert az ellenzéki Rafał Trzaskowski előtt. Ez a hajszállal több mint 2 százalékpontos különbség ahhoz elég nagy volt, hogy minden kételyt eloszlasson a választás tisztaságát illetően, viszont elég kicsi ahhoz, hogy a másik oldal erkölcsi győztesnek érezze magát.

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Jáfet gyermekei

János Jelenései szerint a végítélet előtt a rabságba vetett Sátán megszabadul és harcba hívja Góg és Magóg népét, akik a föld négy szegletén laknak. Mi lennénk netán Góg és Magóg fiai? Az alábbi (szövevényes) írás annak az új-régi történelemnek a (szövevényes) hátteréről szól, amelyik immár poraiból feltámadott a magyar iskolai oktatásban.

A szerk.
Így tenyésztik a nemzeti burzsoáziát. A németet is

„Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul” – írtuk április legelején, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a koronavírus-járvány árnyékában bejelentette, hogy március 26-án lezárult a Mátrai Erőmű (ME) adásvétele.

A szerk.
Aki időt nyer

Vidnyánszky Attila, lám, megkapta Orbán Viktortól – bizonyára takaros, nemzetiszín pántlikával átkötött ládikában – a Színház- és Filmművészeti Egyetemet.

POLITIKA

Ezt hozta haza Orbán az EU-s költségvetési tárgyalásokról
Jó ez nekünk?

Pénzügyileg nyert is, meg veszített is Magyarország az Európai Tanács minapi költségvetési alkujával. A jogállamisági mechanizmus nem került le a napirendről, részletei azonban továbbra is homályosak.

Joób Márton szegedi önkormányzati képviselő letartóztatása
Derült égből

Csupa szív, megnyerő ember, aki a családjáért él, politikai ellenfelei is becsülik – így jellemzik Joób Márton szegedi baloldali önkormányzati képviselőt és háromszoros világbajnok korábbi kenuversenyzőt. A cége azonban évi 200–300 milliós árbevétel mellett alig adózott.

Százmilliárdos beruházással épülhet MotoGP-pálya a Hajdúságban
Akiket a benzingőz megcsapott

Június 20-án sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a már tavaly ősszel kilátásba helyezett kelet-magyarországi MotoGP-pálya építésének végleges helyszíne a tizenhétezres kisváros, Hajdúnánás lesz. Feltárjuk a homályos gigaberuházás hátterét.

Interjú
„Ha hamarabb lépnek”

Kónya István közgazdász, az MTA tudományos főmunkatársa a munkanélküliség alakulásáról

A koronavírus-járvány alatt egyik napról a másikra szűntek meg munkahelyek és kerültek emberek az utcára – de mekkora a baj valójában? A lesújtó adatok hátteréről kérdeztük a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatóját.

KULTÚRA

Képeskönyv
Sally Morgan: Billie Eilish – Tények, titkok, érdekességek

Könyv
Bárður Oskarsson: A lapos nyuszi

Könyv
Ellökés vagy elengedés?

Viola Ardone: Gyerekvonat

Magyarországon az első világháború után, civil szervezésű segélyakció keretében vitték a gyerekvonatok a nélkülöző, éhség gyötörte gyerekeket Nyugatra (elsősorban Hollandiába), hogy befogadó családok feltáplálják őket, míg a hányatott sorsú anyaországban valamelyest rendeződnek a viszonyok, a második világháború után azonban, hiába volt hasonló a gyerekek helyzete, nem támogatták a kapitalista Nyugat segítségnyújtását, sőt a több száz gyerek sorsát befolyásoló program maga is tabutéma lett.

Lemez
SmokeFish: Krautfish

Lemez
Jarv Is…: Beyond the Pale

Lemez
Yannick Nézet-Séguin: Mahler

mi a kotta?
A kézmosás fontosságáról

rés a présen
„Szellemileg bonyolultabb”

Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia docense

Interjú
„Inkább a saját karakter”

Varga Balázs fesztiválszervező

Több mint tízéves története során először került címlapokra a Fekete Zaj, nem is kellett hozzá más, csak a bejelentés, hogy a mátrai fesztivált – ellentétben a legtöbbel – az idén is megrendezik. A fesztivál szervezője elmondta, hogyan lehetséges ez trükközés nélkül, de végigvettük a fesztivál történetét is.

Interjú
„Nem az a lényeg, hogy mindent értsenek”

Karádi Gergő énekes, gitáros, dalszerző

Zenekarát, a Sorbonne Sexualt sokan a 30Y-hoz hasonlítják, de örül annak, ha valaki emiatt talál rá a zenéjükre. Új lemezük, a májusban megjelent Amíg álmodik kapcsán beszélgettünk Karádi Gergővel, aki korábban az Üllői Úti Fuckban is megfordult.

tévésmaci
Kecskehiány

Rádió
Nem válogatott

Végső kibeszélés az Indexen

Ezt a beszélgetést hallgatva naivan azt gondolhatnánk, hogy olyan helyen élünk, ahol a nehéz témákról is lehet emberi hangon, értelmesen és közérthetően beszélgetni. A beszélgetés körülményeit ismerve azonban nem sok illúziónk maradhat: Magyarország ebben a pillanatban nem ilyen hely.

Kiállítás
Fokról fokra tűnik el

Vera Molnar: Machine Imaginaire

Ma már magától értetődő, hogy a számítógép és az algoritmusok a művészet eszközévé tehetők, de a 96 éves Vera Molnar az elsők közt ismerte fel az ebben rejlő lehetőséget. A kezdeti értetlenség ellenére idővel az egyik legnagyobb hatású, legjobban értékesíthető magyar művésszé vált, akinek a munkásságát választott hazájában, Franciaországban is nagyra tartják.

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Paradicsomi állapotok

kertész lesek
Nokedli – Nagymaros

Kulturális körkép a korlátozások árnyékában
„Ez nem az elmaradt haszon”

Augusztus 15. után sem lehet zenés-táncos rendezvényt tartani 500 főnél nagyobb nézőszám mellett, így az addig reménykedő fesztiválszervezők javának is le kellett mondaniuk az eseményt. De a korlátozások nem csupán a fesztiválipart érintették.

Távolságibusz-járatok a vasút birtokában
Visszakapcsolás

Július 15-től a MÁV lett a Volánbusz Zrt. tulajdonosa, a döntéshozók szerint erre az „egységes közlekedés­szakmai működtetés érdekében” volt szükség. A kormányzati lépés azonban nem példa nélküli, sőt a hazai távolságibusz-közlekedés kezdetén a MÁV volt az a társaság, amely az első igazán komoly buszos vállalatot létrehozta.

2500 éve zajlott a thermopülai csata
Tisztán hősies?

Thermopüla a heroikus és önfeláldozó honszeretet és a dicsőséges vereség legendás antik példája, a csata, ahol Leónidasz és társai megcselekedték, amit megkövetelt a haza. Valóban?

„A cikk társszerzőit is sokkolhatta”

Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus a magyar őstörténeti kutatásokról

Kásler Miklós miniszter nemrég hangzatos bejelentetést tett, miszerint archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi dinasztia a mai Észak-Afganisztán, a néhai Baktria területén alakult ki cirka 4500 évvel ezelőtt.

Interjú
„A körte elvérzik”

Éber Márk Áron szociológus

A magyar társadalom osztályszerkezete megnyúló cseppformára hasonlít. Hogy ez mit takar, A csepp című, új könyvében fejti ki az ELTE oktatója, aki arra is válaszol, mennyiben volt jobboldali minden kormány a rendszerváltás óta, és hol késlekedik az új baloldal.

BLOG

Film
Staten Island királya

Film
Zsaruk

Tévésorozat
Betty

Film
Papa a tükör előtt

Lóth Balázs: Pesti balhé

Az elmúlt évtized egyik lehetetlen küldetése volt a magyar műfaji filmek moziba csempészése. Itt, ahol a vígjátékon kívül szinte minden hazai próbálkozás alacsony nézettségre van ítélve, derekas vállalásnak ígérkezett, ám többé-kevésbé sikerült – még ha a nézők nem is mindig kaptak rá a dologra.

Interjú
„Miről beszélgettünk volna?”

José Garcia színész

A francia mozi spanyol származású, főként komikus szerepeiről ismert csillaga egy balesetben megvakult férjet alakít az Éric Lavaine rendezte Titkok és igazságokban. A filmet megjelenésünk napján mutatják be itthon.

Interjú
„Sokan mondják”

Peter Medak filmrendező

1956-ban hagyta el Magyarországot, tanult Hitchcocknál, instruálta Gary Oldmant, jól kijött gengszterekkel, de kikészült Peter Sellerstől. És dolgozott a Drótban és a Breaking Badben is. Skype-on beszélgettünk a brit filmalkotóval.

ITT OLVASHATÓ

FOGY A LEVEGŐ - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.08.06.

A TARTALOMBÓL:

– Fogy a levegő – Ascher Tamás a színművészetin zajló drámáról és a riasztó színvonaltalanságról. Interjú

– És mindig valaki kicsit erősebb, mint a másik – Klánszerű házasságok és lenézett csoportok az érdi az összecsapás hátterében

– Abszurd komédia karanténra és drága tesztekre – Sárgának és pirosnak minősített országokból hazatérő magyar családok ezreit szívatja fölöslegesen a rosszul kitalált rendszer

– „Ment tovább egyedül a saját útján” – Drog, prostitúció, csecsemőhalál – Úgy tűnik, nem kutatják a tragédia mélyebb okait a Heves megyei kistelepüléseken. Riport

– „Mi itt le vagyunk írva” – Elvesző munkahelyek, leromlott tömegközlekedés, kiürített gyógyintézmény. Kórházukért tüntettek a vásárosnaményiek

– A gödör alján élünk – Kecske a falon, hordalék az árokban. Villámáradat zúdult le Somogy és Zala megyére, nem volt, ami elvezesse a vizet. Riport

– Magyar árut magyar kikötőbe – A trieszti kikötőfejlesztésre létrehozott Adria Port Zrt. már megvetette a városban a lábát

– Mentőcsomagnak nevezik, de szó sincs megmentésről – A zenészek hónapok óta a túlélésért küzdenek, az állami segítséget elkésettnek tartják

– Késik a fővárosi Liget-szabályozás – A park megmentéséért küzdő civilek úgy érzik, Budapest új vezetése is figyelmen kívül hagyja a véleményüket, Bardóczi Sándor főtájépítész szerint a Városliget jövője a kormányfő politikai ígéretétől függ

– Nyerhetnek a válságon a bérlakásban élők – Várhatóan olcsóbban juthatnak szálláshoz a fővárosba, illetve az egyetemi városokba költöző vidéki diákok

– Leugrani egy újságért – Index-ügy: újabb mérföldkő a magyar sajtó elfoglalásában – A félmúlt homálya

– Füstbe ment – Talán nincs a világon olyan hely, ahol ennyire élesek lennének a törések, és ezek a törések ennyire szemmel is láthatók, mint Libanonban

– Budapesti tétek a varsói játszmában – Miért figyelte a magyar politikai elit mindkét oldala olyan feszülten a lengyel elnökválasztást?

– Felszabadítókból háborús bűnösök – Bizonyítható, hogy kegyetlen gyilkosságokat követtek el a brit elitalakulat tagjai Afganisztánban

– Negyed évszázad után sem tiszta Meciar szennyese – 25 éve rabolták el Michal Kovac államfő fiát, az ifjabbik Michal Kovacot

– Listázzák és magyar mintára vegzálják a szerbiai civileket? – Még meg sem alakult az új szerb kormány, a pénzmosás megfékezésével megbízott igazgatóság máris akcióba lépett

– A magyar, aki a világ legjobb macaronját akarja készíteni – A budapesti Chez Dodo Macaron Manufaktúra pár év alatt fogalommá vált

– A pusztulást hozó Potsdam – Hetvenöt éve ért véget a három győztes nagyhatalom vezetőinek potsdami értekezlete

– „Mintha forró fémmel hasogatták volna a bőrüket” – Öt centiméterre is nőhet, letépi a méhek fejét, a fullánkja pedig az átlagos méhészeti védőfelszereléseken is áthatol, mi az?

– Így darálják be a Színműt – Mi vezetett idáig, és mi várható a jövőben?

– „Bizonyos szempontból elkövetők vagyunk magunk is” – Egyre inkább arra jutok, hogy mind együttműködünk a NER-rel, ha úgy tűnik is, hogy nem – mondta lapunknak Tompa Andrea író. Interjú

– Csiga, gyufa, tarhonya – Érdemes megpróbálkozni a házi tészta készítésével

– A Fekete Mamba élete – A Kobe Bryant életéről szóló vaskos kötet népszerű magyar fordításban is. Ki volt ez a példátlan akaraterejű sportoló, aki már kamaszként a világ legjobbja akart lenni?

Publicisztika:

– Ficsor Benedek: PTYMKN Zrt.
– Gulyás Balázs: Oh, my Göd! – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Dévényi István: Még száz év magány
– Szerető Szabolcs: Fiktív parlament – Álláspont
– Reichert János: Fidesz-fenyegetés a papnak
– Pápay György: Sajtó, szabadság – Több a zászló
– Híd Jenő rajzol: Kiégés
– Wekerle Szabolcs: Tóra – Újbeszél
– Gazda Albert: Cili lába
– Ficsor Benedek: Játék a buborékban – Szotyola
– Puzsér Róbert: Zöld rendszámos, népnemzeti neoliberalizmus
– Marabu: Narancsvidék

Tárca:

– Tomasovszki István: Afrikai kapcsolat
– Szenczi Tóth Károly: Kabaré

Kritika:

– Akkó eleste több volt egy ostromnál – Roger Crowley: Az Elátkozott torony
– A kövek időtlen nyugalma – Alex Honnold–David Robert: Egyedül a falon
– Hallassuk a hangunkat! – Mikael Krogerus – Roman Tschäppeler: 44 kommunikációs modell
– Erdélyi Hét – Három előadás a Gyulai Várszínházban

ITT OLVASHATÓ

RÁJÖTT, HOGY MÉGIS TANÍTANI SZERETNE, 71 EZER FORINTJÁBA KERÜLHET

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.08.06.

Egy fiatal pedagógus otthagyta a tanári pályát, majd néhány hónap után rájött, mégis gyerekekkel szeretne foglalkozni. Csakhogy azzal nem számolt, hogy egy értelmetlen adminisztrációs anomália miatt mindezt havi fizetése felének megfelelő összegért teheti meg.

"Megtapasztaltam, milyen, ha nem kell számolgatni, marad-e hó végéig pénzem, még kirándulni is marad miből és félretenni is tudok"

– meséli egy budapesti tanítónő egy multinacionális vállalatnál szerzett tapasztalatairól. A nő 2017-ben végzett az ELTE-n, majd egy XIII. kerületi iskolában kezdett el tanítani gyakornokként. 2018-ban jelentkezett a kötelező minősítési eljárásra, de a portfóliója megkezdésére már nem volt lehetősége, egyetlen egyszerű ok miatt: felmondott az intézményben.

Ezután ment a céges világba, ahol két felsőfokú nyelvvizsgája birtokában ügyfélszolgálati munkatársként alkalmazták. Megélhetése rendeződött, ám nyolc ott töltött hónap után mégis visszatért a pedagógusi pályára, amit hivatásának érez, és amivel foglalkozni szeretne nyugdíjaskoráig. Visszakerült ugyanabba az iskolába, ahol korábban dolgozott, és újra jelentkezett a minősítési eljárásra. Egészen váratlan választ kapott, mivel valószínűsíthetően sikertelenként könyvelték el a korábbi esetet, a mostani egy „megismételt minősítő vizsgának” számít.

Ennek eljárási díja pedig 71 050 forint.
Miután a fiatal pedagógus megkapta az erről szóló határozatot, levelet írt az Oktatási Hivatalnak, remélve, hogy története megosztása után méltányosságból elengedik az összeg kifizetését.

"A pálya elhagyására kizárólag anyagi nehézségek kényszerítettek, nem tudtam megélni a pedagógusi béremből, frissen végzett tanítóként, egyedül"

– írta a szövegben.

Jelenleg ott tart, hogy gondot okoz számára a 71 050 forint kifizetése, amit egyébként méltánytalannak is tart.

A tanítónő jelenleg a bértáblának megfelelően gyakornoki fizetést kap, emellett nagyon sok túlórát vállal és magántanítványai is voltak, de mindezekkel együtt sem tudta elérni a multinacionális cégnél kapott fizetésének a szintjét.

Ahogy lapunknak elmondta, gyakornokként nettó 150 ezer forintos fizetést kap kézhez minden hónapban, a sikeres minősítő eljárást követően Pedagógus I. kategóriában az összeg valamivel több mint tízezer forinttal növekedhet.

Ráadásul a gyakornoki státuszban legfeljebb heti 20 órát tarthat meg, és ehhez jönnek a túlórák, a minősítő vizsgát követően viszont már 26 órát köteles megtartani egy héten, így mint mondta, a 71 ezer forint befizetését követően anyagilag még rosszabbul is jönne ki a jövőben, hiszen akkor már nem tudná elkönyvelni a jelenlegi túlóráit akkora számban...

ITT OLVASHATÓ

KORONAVÍRUS IDE VAGY ODA, JÓVAL KEVESEBBEN HALTAK MEG IDÉN, MINT ÁLTALÁBAN

AZONNALI.HU
Szerzők: HUTTER MARIANNA, ILLÉS GERGŐ
2020.08.06. 

Nemhogy megnőtt volna a koronavírus miatt a halálozások száma Magyarországon, hanem az elmúlt öt év átlagához képest még csaknem 5 százalékkal vissza is estek a halálozási mutatók. Grafikonokon mutatjuk a részleteket!

Bár már március eleje óta jelen van a koronavírus Magyarországon, továbbra sincs nyoma annak, hogy emiatt megugrottak volna a halálozási statisztikák itthon

– derül ki a Központi Statisztika Hivatal legfrissebb, szerdán közölt adatainak összesítéséből. Az Azonnali korábban még február vége és április közepe között foglalkozott a halálozási számokkal, és már akkor is úgy tűnt, a járvány egyelőre nem érezteti hatását...

ITT OLVASHATÓ

TÖRTÉNETEK VÁGYAKOZÁSRÓL, VESZTESÉGRŐL ÉS VÁLASZTÁSRÓL – HIÁNYPÓTLÓ KÖTET A GYERMEKTELENSÉG LÉLEKTANÁRÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RUTAI LILI
2020.08.06.

Tanács Eszter kötete olyan, különböző korú és más élethelyzetben élő nőket mutat be, akiknek nem született gyerekük. Érdekes, élvezetes olvasmány, ami rávilágít arra, hogy mennyi oka lehet a gyermektelenségnek, és hogy hányféleképpen élik azt meg a nők.

Míg Amerikában és más nyugati országokban politikusok, aktivisták és hírességek vállalják azt, hogy nem akarnak gyereket, Magyarországon a 21. században is stigmatizáljuk azokat a nőket, akik nem lettek anyák. A Nők gyermek nélkül nem az első, magyar nyelven megjelent könyv a gyermektelenségről, de az első, ami magyar nők történeteit mutatja be. A jelenlegi családpolitika mellett ilyen témáról írni szinte kritikusnak, lázadónak, mi több feministának tűnik, pedig nem feltétlenül az: a nők akik megszólalnak a könyvben nem politikai aktivisták, nem a rendszer ellen nem szülnek gyereket. Ennek ellenére (valószínűleg jogosan) úgy érzik, hogy a rendszer nem fogadja be őket.

Pont ezért, és mert egyre több nő későn vállal, vagy nem vállal gyereket, mert egyre több nőt és családot érint ez a téma, a nem-szülésről (ahogy egyébként a szülésről is) érdemes olvasni...

ITT OLVASHATÓ

WINKLER RÓBERT: „MOST MÁR MI IS A CSICSKAMÉDIÁHOZ TARTOZUNK”

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2020.08.06.

„Hogy fel kellett-e mondani az indexeseknek? Nem volt hova hátrálni.” 

Winkler Róbert remek vlogja különkiadással jelentkezett. Kivételesen nem sörökről vagy járművekről, utazásról osztotta az észt, hanem arra válaszolt, hogy szerinte mi történt az ország legfontosabb lapjával, az elmúlt hetekben összeomlott Indexszel, ahol miután Bodolai László, a tulajdonos Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumának elnöke menesztette a főszerkesztőt, Dull Szabolcsot, felállt szinte a komplett szerkesztőség.

Winkler az idők kezdete óta a Totalcar újságírója, szerkesztője, műsorvezetője. Ez az Index testvérlapja, így elég jól ismeri a belső viszonyokat, és jól ismeri, és kedveli Bodolai Lászlót is, aki ügyvédként többször képviselte. Viszont itt most Winkler szerint rosszul mérte fel a helyzetet. Azt mondja, hogy Bodolai tévedése abban gyökerezik, hogy azt hitte, ha a Fidesz körül vannak befolyásos, fontos haverjai, akkor ő majd el tud intézni mindenféle dolgot.

„Bodi befolyásos haverjai a másik oldalon olyan magasságokig érnek a fideszes sztratoszférában, mint például Deutsch Tamás. Ő védte abban a nagyon abszurd perben, amikor Juhász Péter azt állította, hogy Deutsch Tomi drogos. Aztán itt van még a két szakértő, akik az Index felrobbantásában aktívan segédkeztek. Gerényi Gábor szintén egy ős Fidesz-közeli igazából nem tudjuk, hogy micsoda. És a másik Superman, Erdélyi Zsolt, a fiatal, dinamikus reklámszakember, akitől az a remek ötlet származott, hogy rúgják ki a főszerkesztőt.”

A szerkesztő arról beszél, hogy Bodolai ezekkel az emberekkel próbált sakkozni, hogy így valamit megmentsen az Indexből. Azt hitte, hogy ha beáldozzák a főszerkesztőt, akkor még pár hónapig kihúzhatják. De Winkler szerint elmérte a dolgot.

„Ha fentről leszólnak, hogy ennyi volt, akkor ennyi volt. És teljesen mindegy, hogy ki mondott mit, hogy ki adott utasítást kinek. Mindenki tudja, hogy csak egy ember létezik. Minden tőle jön. Én azoknak a táborához tartozom, akik azon is csodálkoznak, hogy eddig egyáltalán elhúzta az Index.”

...

ITT OLVASHATÓ

NYUGDÍJPRÉMIUM NEM LESZ, A KORREKCIÓ IS CSAK EGY SZÁZALÉK KÖRÜLI LEHET

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.08.06.

„Biztos vagyok abban, hogy a kormány lassan elkezdi megdolgozni a nyugdíjasokat, nem csak a rosszul elsült – rossz minőségű, gyenge tartalmú, nagyon drágán előállított, Jókor címet viselő – bulvárlappal, elő fognak állni még más propagandacélú lépéssel is” – erre számít Barát Gábor. A nyugdíjszakértő szerint, ha az ellenzék és a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek nem tartják folyamatosan napirenden – s nem demagóg módon, hanem tényszerűen – a nyugdíjasok helyzetének javítását célzó követeléseket, akkor a kormány el fog mismásolni bármilyen valós lépést. S majd hivatkozik arra, hogy januárban jön az (az amúgy törvényesen járó és nem kegyből adott) emelés, és különben is érkezik a 13. havi nyugdíj első részlete. Barát szerint, ősszel egy százalékos nyugdíjkorrekció lesz, ami statisztikailag megfelelő, de nem fedi a nyugdíjasok idei többletkiadásait. Nyugdíjprémiumra pedig senki ne számítson!

„Immár egy éve mondatja velem a sok évtizedes szakmai tapasztalatom, hogy elkerülhetetlen az idei őszi nyugdíjkorrekció, aminek a mértéke – az adatok alapján – legalább egy százalék lesz” – mondta portálunk megkeresésére az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója. Már akkor is tudni lehetett, hogy tarthatatlan az idei 2,8 százalékos nyugdíjemelés, amikor egy évvel ezelőtt azt bejelentették, pedig akkor még hol volt a koronavírus-járvány, aminek kitörésekor az idősek erejükön felül bevásároltak, illetve hol voltak – az elsősorban az alapvető élelmiszerek esetében – az egekbe szökő árak, fűzte hozzá.

A nyugdíjasok messze jelentősebb áremelkedést éreznek a saját bőrükön, mint az inflációs adat, de akár a nyugdíjas kosár alapján számolt ráta is jelez – fejtegette. „Hiába tűnik tehát reálisnak statisztikai szempontból és felel meg a törvény betűjének az egy százalék körüli korrekció, az nem elégíti ki a nyugdíjasok reális igényeit” – szögezte le a szakember. Arról már nem is szólva, hogy a nyugdíjasok bizony többet érdemelnének, számukra ugyanis a kormány elmulasztotta az egyszeri kiegészítést, amit a járvány miatt legalább a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőknek adni kellett volna...

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W.: HALOTTI BESZÉD AZ INDEX HULLÁJA FELETT

HVG360
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2020.08.06.

Ki fog lehajolni a sziszifuszi ganajtúrásért? Hogyan állhatunk bosszút? Vélemény.

Látjátok, feleim, meghalt.

A kígyók, melyek halálra marták, titokban, tükör előtt pucsítva próbálgatják a koronáját. Nagy rájuk. És nagy a kabát, a hagyaték, bárkire, aki a helyére pályázik. Nincs másik.

"Lesz majd valami más, sok kicsi és másmilyen nagyok. De még ha a szerkesztőséget egy az egyben elkapja puha mancsával a háttérhatalom, megágyaz nekik, és két hét múlva újra elindul, az sem lesz ugyanaz."
Az a gárda, amely most hősként állt fel a kormányzati nyomás előtt, nem az Index megteremtője, az alapítás és a felemelkedés személyzetéből alig lézengett ott pár arc már. Megörökölték a nagy művet, és gazdálkodtak vele. Óriások vállán álltak, mondhatnánk, de igazából mostanra lettek óriássá. Kellett ehhez az áramvonalasadás. Nem fanzin volt már, és nem szubkultúra, hanem Magyarország legnagyobb újságja.

Története azzal ívelt fel, hogy teljesen elszállt abszurdtól keresetlen megmondáson át médiahackekig teret engedett egy elég jó képességű csapat összes szeszélyének; aztán szembe kellett nézni a ténnyel, hogy naponta több mint egymillióan nyitják ki azzal az igénnyel, hogy megtudják, mi a helyzet. Az egyéni hangok elhalkultak, utasellátóként működött napról napra: gondoskodni kellett arról, hogy a közönség elégedett legyen...

ITT OLVASHATÓ

ZSIDAY VIKTOR: A PÉNZ ROSSZ, SOK VAN BELŐLE, SEMMIT NEM HOZ, ÉS NEM KELL

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.08.06.

A tőkepiacokon minden időszaknak van általában egy nagy, meghatározó vezérfonala, alaptrendje - írja Zsiday Viktor legújabb blogbejegyzésében. A befektetési szakember szerint, ha ezt a piaci percepciót - amely nem kell, hogy feltétlenül, teljes mértékben valóságos legyen - megértjük, akkor szinte minden mozgás magától értetődővé válik, mert az alapgondolatból következik, vagy minimum azzal erősen összefügg, viszont sajnos az idő nagy részében ezt a vezérfonalat csak utólag, vagy csak a trend vége felé vesszük észre.

Zsiday Viktor szerint ez a fő vezérfonal a pénz medvepiaca. A befektetési szakember arról ír, hogy a COVID-járvány kapcsán a jegybankok a korábbiaknál is agresszívabb pénznyomtatásba kezdtek, de ami még ennél is fontosabb, hogy az államok úgy tűnik elfogadták azt az alapvetést, hogy költségvetési hiányuk bármekkora lehet, azt a jegybank úgyis megfinanszírozza, tehát korlátlan méretű pénzszaporításba kezdtek, emellett még azt is megígérték (explicit vagy implicit módon) a nagy jegybankok, hogy akkor sem emelnek kamatot, ha majd valamikor megnő az infláció.

ZSIDAY SZERINT EZ CSAK EGYET JELENTHET: MENEKÜLNI KELL A PÉNZBŐL.

A befektetési szakember arról írt, hogy mivel a kormányzatok képesek és hajlandók is bármennyi pénzt gyártani, ebből következik, hogy a pénz értékét veszíti mindennel szemben. Kamata sokáig nem lesz, viszont egyre többet állítanak elő belőle, tehát egyre értéktelenebbé válik. Zsiday szerint ennek a percepciónak köszönhető, hogy a befektetők alternatívát keresnek: gyakorlatilag bármit. A szakember úgy tartja, hogy minden jobb, mint a szakmányban gyártott, és rájuk borított pénz.

Zsiday Viktor szerint a leglogikusabb eredője a fentieknek az arany vásárlása, de becsatlakozhat ide hangulattól függően bármelyik árupiaci termék is, valamint a reálkamatok esése (pl. US TIPS) is ezen a gondolatsoron mozog.

A szakember szerint a devizákon belül az a legrosszabb, ahol a leginkább képes, és hajlandó gyártani az állam saját pénzéből, ez jelenleg, és várhatóan tartósabban is az USA (dollár).

AZOKNAK AZ ORSZÁGOKNAK A PÉNZE, AHOL VAN NÉMI KÖLTSÉGVETÉSI FEGYELEM (ELSŐSORBAN EURÓPA) FELÉRTÉKELŐDHET. AHOL MÉG NÉMI KAMAT IS VAN, AZ MÉG INKÁBB...

ITT OLVASHATÓ

FELVETTÉK A GYEREKET? ÍGY SZÁMOLJ A CSALÁDI PÓTLÉKKAL! - A SZÜLŐKNEK KELL LÉPNIÜK A MAGASABB ÖSSZEGÉRT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.08.06.

Az érettségi után már nem jár a családi pótlék, és a családi adókedvezménynek is búcsút mondhatunk. De ha továbbtanul a gyerek, az eltartottak számába beleszámít, így a testvérek után magasabb családi pótlék és családi adókedvezmény jár. Ehhez viszont a szülőknek kell majd lépniük.

Érettségit követően a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. - sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Bár családi pótlék nem jár az egyetemista gyerek után, a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlékot kaphatnak. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet kérni két hónapra visszamenőlegesen. Vagyis nem automatikus, és célszerű szeptemberben igényelni...

ITT OLVASHATÓ

VAKÍTÓ FÉNY: A HIROSIMA ELLENI ATOMTÁMADÁS 75. ÉVFORDULÓJÁRA

MÉRCE
Szerző: LACZÓ FERENC
2020.08.06.

  A második világháború legvégső 
  fázisában, 1945. augusztus 6-án és 9-én 
  Hirosima és Nagaszaki városára ledobott 
  atombombák az emberiség történetében 
  új korszakot nyitottak: a 20. század 
  második felét nagyban meghatározó 
  hidegháborús vetélkedés már a nukleáris f
  fegyverkezés irracionális spiráljának 
  jegyében és a nukleáris apokalipszistől 
  való rettegés árnyékában bontakozott ki.

  Mindennek fényében ugyancsak meglepő, 

  hogy az amerikaiak által elkövetett 

  atombomba-támadás ténye ugyan 

  közismertnek mondható, de manapság 
  csak ritkán és meglehetősen felszínesen tárgyalt esemény. Számos más témával összevetve az atombomba bevetésének és következményeinek történelmi szakirodalma meglehetősen kis volumenű, emlékezete az elmúlt évtizedekben pedig éppenséggel leáldozóban volt – paradox módon épp mikor a holokausztnak, a második világháború e másik alapkatasztrófájának emlékezetkulturális szerepe jelentősen megnövekedett...

ITT OLVASHATÓ

KRÉTA ÉS GUMIBOT – STEFANIK KRISZTINA PSZICHOLÓGUS: GYERMEKI AGRESSZIÓRA AGRESSZIÓVAL FELELNI ERKÖLCSI CSŐD

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.08.06.

Gyülekeznek a frissen kiképzett iskolaőrök. Szeptembertől – ha lesz tanévkezdés – több száz iskolában, tanintézetben gumibottal, spray-vel felszerelt „rendügyi szakemberek” vigyáznak a szervezett működésre. Hogy az iskola konfliktusokkal telített hely, tudtuk. Az is közhely, hogy az iskolai erőszak eszkalálódása világjelenség. A kezelés módjai eltérők. Nem mindegy, hogy izomból indítunk, vagy szakértő, pszichológus, s nem utolsósorban pedagógus próbálja a konfliktusokat moderálni. Stefanik Krisztina autizmus-szakértővel, pszichológussal, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának docensével beszélgettünk.

Az időszámításunk előtti 5. században élt Szókratész – iróniával mondom, a liberális Szókratész – panaszaiból tudjuk, „a mai fiatalok” nem tisztelik a kort, „fenyegetik, bántják a tanáraikat”. Erőszakos események az iskolában mindig voltak. Nem lehet, hogy a mobiltelefon, a közösségi média kelt olyan benyomást, hogy az erőszak mindent behálóz?

Sajnos nem. Az erőszak terjedését valóban igazolják a kutatási adatok. Egyértelmű, követhető növekedést látunk. Csak mellékesen teszem hozzá: sokan, ha agresszióról beszélnek, ütésre, rúgásra, fizikai erőszakra gondolnak, pedig az agressziónak ezernyi változata van. A mentális bántalmazás, sőt az elhanyagolás is agresszió. Bizonyos értelemben az ismétlődő megalázás és elhanyagolás rosszabb, miközben a fizikai agresszió láthatóbb a mobiltelefonok, online közlési formák miatt. Azok a gyerekek, akik különleges bánásmódot igényelnének (mozgáskorlátozottak, autizmussal élők), egyre nagyobb arányban vannak kitéve iskolai bántalmazásnak. De a speciális problémákban nem érintett fiatalok fele is átélt már iskolai bántalmazást. Ez riasztó arány.

A felnőttek az iskolában nem agresszívek? Ők csupán az erőszakhullám elszenvedői?

Ez az, amibe kevésbé látunk bele. Egy lehetséges konfliktustípus, hogy a szülő bemegy az iskolába, hogy megfenyítse a gyermekét bántalmazó másik gyereket, nem ritkán a pedagógust. Az esetekről megbízható adataink nincsenek, tudományos terminológiával „anekdotikus adataink” vannak. Tudjuk, az emberek szeretik a leegyszerűsítő megoldásokat. Az iskolai agresszió komplex jelenség. Naiv elképzelés, hogy bejön a jóságos rendőr, megfegyelmezi a rosszalkodókat, jutalmazza a jókat. Mivel az agresszív viselkedésnek bonyolult háttere van, már késő akkor közbelépni, amikor a vihar tombol. Azelőtt kell tenni ellene, mielőtt elkezdődik...

ITT OLVASHATÓ

AKKOR IS BEVEZETIK, HA MÉG NEM ÁLL RÁ KÉSZEN SENKI

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG

Szerző: LÁZÁR GERGŐ

2020.08.06.

Már akkor kérdéses volt, hogy kik fognak iskolaőrnek jelentkezni, amikor meghirdette ezt a programot a kormány. Pláne azt követően merültek fel aggályok, hogy kiderült: egy sima 1 hónapos képzéssel olyan álláshoz juthatnak a szerencsések, ami jobban fizet, mint egy kezdő tanári állás, vagy más összehasonlításban, egy iskolaőr fizetése megközelíti az iskolapszichológusok fizetését. Nyilvánvaló volt, hogy sok százan fognak jelentkezni erre a feladatra, hiszen könnyen szerzett pénz lehetőségével kecsegtetett, ami manapság nem annyira jellemző idehaza. Bár mindössze 497 pozíció betöltésére van lehetőség, mégis 1409-en jelentkeztek országszerte az új iskolaőri pozícióra. Igen ám, de sokuk már az első vizsgálatok alkalmával lemorzsolódott, ami egyáltalán nem meglepő. Sokszor kaptunk már ezért a véleményünkért, de én továbbra is fenntartom, hogy ilyen feladatokra általánosságban pont azok az emberek jelentkeznek, akiknek a legkevésbé kellene.

Egy ilyen pozíció ugyanis nem arról szól, hogy ki az erősebb, ki tud mindent jobban, vagy ki testesíti meg a törvényt, hanem arról, hogy meg kell akadályozni egy esetleg verekedésig fajuló vitát, vagy egy potenciálisan erőszakossá fajuló cselekményt. Én továbbra is úgy vélem, hogy az iskolaőrség létrehozása nem fog megoldani semmilyen problémát, hiszen azzal maximum bizonyos keretek között szabályozni lehet a problémát, ám a gyökerét felszámolni nem. De semmit nem számít az én véleményem, hiszen a kormányzat eldöntötte, hogy lesznek iskolaőrök és kész. Még olyan helyeken is, ahol egyébként az iskola vezetése nem tartott erre igényt. Hogy aztán itt félreértésről van-e szó, vagy valami egészen másról, az remélhetőleg szeptember elsejéig ki fog derülni...

ITT OLVASHATÓ

NEM AKÁRKIVEL FOGOTT ÚJ VÁLLALKOZÁSBA MÉSZÁROS LŐRINC

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.08.06.

Újabb társasággal gyarapodott júliusban Mészáros Lőrinc céghálója - vettük észre a cégkivonatokban.

Nyáron, a karanténból való kiszabadulás idején is zajlott az élet a volt felcsúti polgármester vállalkozásainál. Egy újabb céget alapított, amivel ráadásul egy eddig még nem igazán ismert területen kívánja megvetni a lábát Mészáros Lőrinc.

A cégkivonatok tanúsága szerint július 6-án alapította meg a Talentis Protect Zrt.-t, melyet a cégbíróság csak hetekkel később, július 21-én jegyzett be. Az 5 millió forintos jegyzett tőkével létrehozott cég fő tevékenysége - a cégnévvel egybecsengően - biztonsági rendszer szolgáltatás lett, ám emellé még jó néhány tevékenységet felvettek. Ez alapján komolyan szeretnének a biztonsági szolgáltatók piacára belépni, hiszen szükség esetén 

- foglalkoznának még:
- személybiztonsági tevékenységgel,
- építményüzemeltetéssel,
- nyomozással,
- egyéb épület-, ipari takarítással,
- általános takarítással,
- de akár üzletviteli és egyéb vezetési tanácsokat is adnának...

ITT OLVASHATÓ

A VILÁG BÚS TENGERE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2020.07.21.

...Egyetemek a célkeresztben

Az abszolutista köztársaságban, ha ugyan amiben élünk, még köztársaság, az egyeduralkodó hol felemel, hol elenged a kegyencei közül egyet vagy egy másikat, közben ügyes főnökként versenyezteti őket. Láttuk ezt az eljárását megvalósulni Lázár és Rogán miniszterek nemrégi rivalizálásakor. Most meg, úgy tűnik, újabb párviadal van kialakulóban, még ha kisebb is a tét.

A vírusjárvány, amit persze „behurcoltak” (mindig figyeljünk a szavak keltette asszociációkra!), készületlenül érte a politikai szférát, ezért a kezdetben előtérbe állított EMMI-miniszter kudarca után gyorsan keresni kellett egy tetterős szereplőt. A kézenfekvő és mindenre alkalmas Palkovics ITM-miniszter hatékonynak hatékony, de járványügyekben hozzáértőnek nem mondható, még ha legendásan gyorsan képes is bármit megtanulni. Adva volt viszont a járvány első eseteit jelentő Semmelweis Egyetem (SE) rektora, Merkely Béla, aki ugyan kardiológus, de legalább ért a medicínához, és kiváló menedzser. Ekkor indult el a háromszereplős játék a két miniszter és a rektor között úgy, hogy a játékmester közben Kásler kezét nem engedte el, hiszen az az ő kudarca is lett volna.

Merkelyt már sokan magasabb poszton akarták látni, de nyilvánosan visszautasította, hogy miniszter szeretne lenni,7 noha az egészségügy általános kudarca hosszú ideje nyilvánvaló, viszont a szakadék szélén egyensúlyozó forráshiányos EMMI-t józan ésszel nem, csak határtalan ambícióval lehetne elvállalni. (Nem véletlen, hogy Palkovics mintegy „magával vitte” új minisztériumába az egyetlen szakterületet, a felsőoktatást, amely még okot adott némi reményre.) Ám Merkely tervei más irányt mutatnak.

Július 28-án, kedd este egy közleményt adott ki az MTI, miszerint „sem az orvos- és egészségtudományi egyetemek vezetőinek, sem a fenntartató minisztériumnak nem szándéka egy közös orvosegyetem létrehozása”, és visszautasítanak minden erre utaló álhírt.8 A dologban az az érdekes, hogy az „álhírt” éppen az egyik érintett, a szegedi egyetem július 22-én közzétett ama állásfoglalása szülte, amely „kinyilvánítja, hogy oktatási, kutatási, társadalmi és nemzeti céljainak eléréséhez alapfeltételnek tekinti a jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését”, s amely állásfoglalást a rektor és a kancellár mellett az összes dékán aláírt.9 Mivel a haraszt zörgött, meg kellett találni, milyen irányokból fújt a szél. A híresztelésnek elsőként az egyik szegedi hírportál nézett utána és kiderítette, hogy Merkely terve szerint egy „nemzeti orvostudományi egyetemet” kellene létrehozni a létező három vidéki orvoskart, pontosabban a teljes orvos- és egészségügyi képzésüket az SE-hez csatolva.10 Ezt ugyan a szegedi rektor tagadta, de úgy hírlik, hasonló nyilatkozatot fogadott el a Debreceni Egyetem is, csak éppen nem tette közzé. A szegedi rektor az újságíró kérdésére cáfolta, hogy „az egyetem szervezeti rendje megváltozna”, de arról nem szólt, hogy akkor mi oka volt az állásfoglalás publikálásának.

A mostani közleménypárharc arra mindenesetre rávilágít, hogy nálunk a radikális változtatások előkészítése nem egyezetetésekkel és tárgyalásokkal történik, hanem olyan rapid döntésekkel (lásd Színház- és Filmművészeti Egyetem), amelyek meghozatala után kell fűhöz-fához szaladgálni, hátha, mint az erdei történetben a medve, a végén csak levesznek minket a listájukról. Országunkban ma újraéledhet a kremlinológia egy időre elfeledett tudománya, amely különböző jelekből következtetett arra, mi várható, illetve tulajdonképpen mi történt. Ez esetben például lehet, hogy nemcsak az egyetemek vezetői, de a helyi országgyűlési képviselők is bevetették magukat, hogy a központosításnak elejét vegyék, és a Palkovics–Merkely viadal egyik fordulója zárult csak le. A végeredmény kihirdetésére pedig még várjunk türelmesen.

Mindeközben mintegy a „fű alatt” megszületett hazánk második katolikus egyeteme, mégpedig a szegedi Gál Ferenc Főiskolának „alkalmazott tudományok egyetemévé” való átkeresztelésével.11 Az elmúlt években a kormány jóvoltából egyre több állami főiskolát vagy kart, illetve képzést ajándékba kapott egykori teológiai főiskola ugyan büszkélkedhet néhány duális képzéssel, de az ATE-vel szemben támasztott másik feltételnek, a legalább 45 százaléknyi főállású fokozatos oktató alkalmazásának aligha felel meg. Vegyük észre, ugyanaz a folyamat zajlott le itt is, amit utoljára a kecskeméti (állami) pedagógiai karnak a Károli Református Egyetemhez csatolásakor láthattunk: nemhogy azok kezdeményezésére, de az oktatók-hallgatók vagy a helyi közösségek véleményének megkérdezése nélkül döntenek a fejük fölött. Ha nem vigyázunk, előbb-utóbb a Szegedi Tudományegyetem egyik-másik kara is azon kapja magát egy szeptember 1-i tanévnyitón, hogy már a Gál Ferenc Egyetem része lett. Igaz, akkor legalább ugyanúgy felújítják az épületeiket, ahogy az most Pesten történik a Magyar Rádió egykori székházának vagy a józsefvárosi palotáknak a katolikus, illetve református egyetemnek adományozása előtt...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

MILLIÁRDOS VESZTESÉGBE TETTE A BKK-T A „KUDARCBA FULLADT E-JEGYRENDSZER”

HVG 
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.08.06.

Az e-jegyrendszer miatti veszteség és az alulfinanszírozottság miatt 4,7 milliárd forint volt a BKK vesztesége 2019-ben. A BKV szintén veszteséges volt, ott 3,8 milliárd volt a veszteség. És ez még jó év volt, 2020-ban alaposan keresztbe tesz a járvány és a kormány.

4,7 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2019-es évet a budapesti közösségi közlekedés szervezője és központi cége, a BKK – derül ki a társaság beszámolójából. A veszteség összege példátlanul magas, de egyáltalán az se nagyon fordult még elő, hogy a közlekedési vállalat egyáltalán veszteséges lett volna. Az indoklás szerint „a veszteség alapvetően két tényező következménye: egyrészt a kudarcba fulladt e-jegyrendszer veszteségéből 6,1 milliárd forint 2019-ben került elszámolásra, másrészt a fővárosi közgyűlés a BKK számára csak 10,4 milliárd forint kompenzációt hagyott jóvá”.

Már 10 milliárd forint röpült ki az ablakon

A „kudarcba fulladt e-jegyrendszer” alatt nem a most használatban lévő mobiljegyet értik, hanem a német Scheidt & Bachmann által fejlesztett (egy időben Rigo néven futott) rendszert. Ezt hosszú évek alatt sem sikerült beüzemelni, a BKK végül 2018 novemberében bontott szerződést a kivitelezővel. Tarlós István exfőpolgármester azt állította, ő nem tudott semmiről, a botrány mindenesetre Dabóczi Kálmán BKK-vezérnek az állásába került...

ITT OLVASHATÓ

JANISCH ATTILA AZ SZFE KURATÓRIUMÁRÓL: “AZ EGYETEM ELVESZETT, FELSZÁMOLTÁK, MEGSZŰNT”

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: CZENKLI DORKA
2020.08.06.

A rendező szerint morális kötelessége a hallgatóit nem magukra hagyni, minden igyekezetével arra törekedni, hogy a képzésük lehetőleg akadálymentesen, az eredetileg meghatározott oktatási metodika mentén jusson el a befejezésig. Amennyiben ők másként nem döntenek...

Magyar Narancs: Mit gondol a megválasztott kuratóriumról?

Janisch Attila: Nem minősítem ezt a kuratóriumot, mert már a minősítés is egyfajta elfogadás. A módszer, ahogy ezeket az embereket kinevezték, ahogy a hatalmi akarat ezt az átalakulást végrehajtotta és végrehajtatta, olyan mértékben antidemokratikus, intoleráns, cinikus, szakmaiatlan, hogy az egésszel kapcsolatban egyetlen jelzőt használnék összefoglalóan: minősíthetetlen. Minősíthetetlen az eljárás, a folyamat és annak minden velejárója és következménye. A hatalom és valószínűsíthetően azok, akik ennek az egésznek a lebonyolítása során a hatalom súgói voltak – élükön a kuratórium a vezetőjével (Vidnyánszky Attilával – C. D.) – látványosan és aligha kétséges, hogy szándékolt gesztussal vettek semmibe minden javaslatot, amelyet a tárgyalásokba és vitákba csak a látszat szintjén, de lényegében egyáltalán nem bevont egyetemi vezetőség tett. Ez a leggátlástalanabb cinizmus, öntetszelgő hatalomfitogtatás, az SZFE teljesítményének, múltjának, hagyományainak, mostani és jövőbéli tanárainak, hallgatóinak az arcul köpése. Innentől kezdve pedig nincs értelme a részletekről beszélgetni. Ahogy azt az SZFE Hallgatói Önkormányzata nyilvános közleményében határozottan kijelentette: “ez a kuratórium elfogadhatatlan”...

ITT OLVASHATÓ

NAGY NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A ROBBANÁS SÚJTOTTA BEJRÚTÉRT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.08.06.

  A Washington Post arról a nemzetközi 
  összefogásra felszólító akcióról számol 
  be, amelynek hatására a Bejrútban a 
  legutóbbi hírek szerint 135 életet 
  követelő robbanás következményeinek 
  felszámolásában segédkeznek a 
  legkülönfélébb országok, például a 
  németek, az oroszok, a brazilok, még 
  Magyarország is. Nemzetközi 
  lapszemlénkben olvashatnak arról, 
  miért közelednek egyes európai 
  populista politikusok a szíriai 
  diktátorhoz, a nyelvtörvény miatti 
  magyar-ukrán tárgyalásokról és a 
  kutyák értelmi képességeiről is.

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerdán jelentette be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök az oktatási törvényt tárgyaló, közös munkabizottsági ülések végeztével Kijevbe utazik – írja az orosz nyelvű Ukraina portál. A tárcavezető jelezte, nem néznek könnyű tárgyalások elé, de várhatóan közös memorandumot írnak alá a megegyezés hivatalossá tétele érdekében. Elismerte, hogy eredetileg július végére tervezték a hivatalos látogatást, de valójában nincs semmilyen kötöttség, bármilyen előzetes időponthoz rugalmasan állnak a tárgyaló felek. Tisztában van azzal, hogy mindkét résztvevőnek kényes kérdések kerülnek majd napirendre, ezért szükség lesz a diplomáciai érzékre. Az ügy háttere a 2017-ben elfogadott oktatási törvény, amely alaposan lerövidíti a nemzetiségi nyelvoktatás lehetőségét az iskolásoknak, és amely bevezetésének átmeneti időszaka 2020 végéig tart. A magyar kormány szerint ez az ukrán törvény a kisebbségi önrendelkezés jogait sérti.

A Moika78, egy szintén orosz nyelvű portál magyar kutatók kutyákon végzett neurofizológiai kísérleteinek eredményéről számol be. Négylábú társaink beszédbefogadása, beszédértése az agyban az emberi beszédfelfogás mechanizmusához hasonlóan és szinte ugyanazon az agyterületen történik. Az eredetileg a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a kutya meg tudja különböztetni az intonációt és a szavakat, amelyek az agy más és más területeit aktiválják. Ezenkívül nem feltétlenül csak az ennivalóval kapcsolatos kommunikációra nyitottak, ők is ki vannak éhezve a pozitív érzelmekre és a rájuk irányuló figyelemre. (Itt található egy részletes magyar nyelvű összefoglaló a tanulmányról.)

A londoni székhelyű Middle East Eye portál Szíria közelmúltbeli megítélését és új kapcsolatrendszerének alakulását (főleg a görögökkel) elemzi. 2011-ben, amikor kitört a polgárháború Szíriában, az Európai Unió csaknem minden tagállama megszakította kapcsolatait a közel-keleti országgal. Tíz évvel később gyakorlatilag már senki nem áll Szíria, pontosabban Bassár el-Aszad elnök mellett. Azonban ez a konszenzus gyengülni látszik. Miközben Franciaország és Németország továbbra sem hajlandó elismerni Aszadot legitim vezetőként, sőt, folyamatosan megújítja a szírek elleni szankciókat, egyre több populista kormányfő Dél- és Kelet-Európában ellenzi az Aszaddal szembeni keményvonalas politikát. A csehek tartanak ebben legelőrébb, Magyarország fokozatosan normalizálja kapcsolatait a rezsimmel, és egyre több jelét adja ennek Ausztria és Lengyelország is. Legutóbb pedig Görögország és Ciprus vette fel a kapcsolatot Damaszkusszal. Azt látták ugyanis, hogy Törökországnak jelentősen meggyengültek a pozíciói a közel-keleti országban. Másrészt az is magyarázza ezt a kapcsolatfelvételt, amit Magyarország esetében is látni, hogy a menekülőket könnyebben visszaküldhessék hazájukba.

A Washington Post arról a nemzetközi összefogásra felszólító akcióról számol be, amelynek hatására a Bejrútban a legutóbbi hírek szerint 135 életet követelő robbanás következményeinek felszámolásában segédkeznek a legkülönfélébb országok. A robbanásnak több mint ötezer sérültje van. Oroszország már elküldte első szállítmányait repülőn, a németek szerdán megérkeztek specialistákkal, mentőkutyákkal és 15 tonna felszereléssel, hisz nagyjából 72 óra az az idő, amíg reménykedni lehet a romok alá szorult emberek életének megmentésében. Az ENSZ felhívására sokan megmozdultak; egyébként az ENSZ-békefenntartók közül is 22-en megsebesültek. Arra is felhívta az ENSZ a figyelmet, hogy Libanon azon országok között van, amelyek a legtöbb palesztin és szíriai menekültet fogadták be az elmúlt években. A britek 6,6 millió dollárral szálltak be, Bolsonaro brazil elnök is jelezte segítő szándékát, mert Brazíliában él a legkiterjedtebb libanoni diaszpóra. Az egymillió eurós magyar segítségről is beszámol a Washington Post, megjegyezve, hogy a „Hungary helps” program alapvetően keresztények segítését célozza meg.

ITT OLVASHATÓ

AZ ÚJSÁGOK IS JÓL JÁRNAK AZ ELŐFIZETÉSES RENDSZERREL, DE TI, OLVASÓK, MÉG NÁLUNK IS SOKKAL JOBBAN

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.08.06.

Joggal érezheti magát zavarban az az internetes újságolvasó, aki világ életében ingyen olvasta a híreket, most meg hirtelen boldog-boldogtalan azzal revolverezi, hogy ha nem nyitja ki azonnal a pénztárcáját, nem lesz szabad sajtó, csak kormánypropaganda. Pedig – azzal együtt, hogy ez sajnos száz százalékig igaz – a lényeg nem is igazán ez az előfizetésben. Hanem az, hogy az olvasó jobban jár vele. Mármint abban az értelemben, hogy jobb, izgalmasabb, minőségibb tartalmat kap, sőt emellett 

konkrétan boldogabb is lesz annál, mintha az eddig is kedvelt lapjait ingyen olvasná.

Az előfizetéses rendszerre való áttérés pedig igazából annyira független Orbántól és a NER-től, hogy a leggazdagabb és legdemokratikusabb nyugati és keleti országokban is ez az online újságírás közeljövője. Azokon a helyeken is, ahol szabad a sajtópiac és hemzsegnek a hirdetők.

Ebben a cikkben azt mesélem el, hogy miért. Főleg azokra az olvasókra gondolva, akik még nem szenvedélyes hívei annak, hogy pénzt fizessenek valamiért, amit eddig ingyen kaptak. Mert a dolog egyáltalán nem magától értetődő.

Netes óriáscégek + oligarchák = kevesebb szabad sajtó

Az alaphelyzet az, hogy a világon mindenütt megrogyott az ellenőrzött, hiteles hírekben, alaposan feltárt tényekben és helyszíni riportokban utazó, minőségi sajtó. Gazdasági és politikai berendezkedéstől, az országok anyagi helyzetétől függetlenül. És ami igen fontos, a jelenségnek valójában semmi köze a koronavírus miatti bezuhanáshoz sem, már a járvány előtt is ugyanez volt a helyzet. A vírus okozta válság csak felgyorsította a folyamatokat, és láthatóbbá tette az egészet...

ITT OLVASHATÓ

3-AS METRÓ: ÚJ TENDERRE KÉSZÜL A FŐVÁROS

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.08.06.

Elképzelhető, hogy nem is egy, hanem több tendert hirdetnek a különböző részfeladatokra.

A főváros gőzerővel készül egy új közbeszerzési eljárás kiírására a hármas metró Lehel tér – Nagyvárad tér közötti alagútszakaszának felújításával kapcsolatban – értesült a Népszava. Lapunk információi szerint erre azért lehet szükség, mert nem közeledtek az álláspontok a BKV és a kivitelező Swietelsky Vasúttechnika Kft. között, márpedig utóbbi csak 18 milliárdos felárral végezné el a munkákat. Az is elképzelhető, hogy nem is egy, hanem több tendert hirdetnek a különböző részfeladatokra, míg a projekt koordinációját a későbbiekben a BKV maga végzi. Döntés még nem született. 

Nem pörögtek fel a tárgyalások az M3-as metróvonal alagútfelújítását végző Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a projektfelelős BKV között a szerződés július 24-i felfüggesztése után sem. A kivitelező cég egy jottányit sem hajlandó engedni a 18 milliárd forintos felárból, a városvezetés pedig nem enged az általa zsarolásnak minősített követelésnek. A cég által felsorolt extra tételeket külsős szakértőkkel is átszámoltatták, akik egybehangzóan állítják, hogy a többletköltségből legfeljebb 8 milliárd forint támasztható alá. Tüttő Kata városüzemeltetését felelős főpolgármester-helyettes nem is érti, hogy miképpen gondolhatja azt bárki is, hogy „érdemi alátámasztás nélkül, bemondásra, közpénzből, kifizet a főváros 18 milliárd forint többletkövetelést egy 47,8 milliárdos szerződésre”.

A BKV Igazgatósága múlt heti ülésén szintén arra jutott, hogy az indokolatlan tételeket nem szabad kifizetni még akkor sem, ha ez veszélyezteti a projekt folytatását, elvégre felelősséggel tartoznak a közpénzek felhasználásáért. Egyetértettek a menedzsmenttel abban is, hogy kezdjék meg a B-terv megvalósítását, vagyis készítsenek elő egy új közbeszerzési eljárást az alagút középső szakaszának felújítására...

ITT OLVASHATÓ

NEM CSAK AZ IDÉN LESZ DRÁGA A GYÜMÖLCS: A 2980 FORINTOS MÁLNA MÉG CSAK A KEZDET

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.08.06.

Egy év alatt 141 százalékkal drágult az alma és az őszibarack. Ráadásul borítékolható a termelés költségeinek a növekedése, és ez még erősebben tükröződik majd az árakban is, különben nem lesz aki megtermelje azt, ami az asztalra kerül. Ennek nyomán az árak minden bizonnyal tartósan magasak leszek.

Egy év alatt 141 százalékkal drágult az alma és az őszibarack

Elszállt a gyümölcsök ára, ez már a KSH legutóbbi inflációs jelentéséből is kiderült, a részletes terméklistán mindössze négy gyümölcs árát figyelik meg, de mind jelentősen drágult: az alma 89 százalékkal, a citrom 45, a narancs 43, a banán pedig 12 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Az Agárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszere jóval több gyümölcsöt monitoroz, és ez a számsor még durvább. A július végi (a járvány miatt szűkített) adatok szerint a statisztikában szereplő két budapesti piacon a málna volt a legdrágább, kilónként 2980 forint, azt követte a köszméte (1380, 1780 forint), és a kajszi (980, 998 forint)...

ITT OLVASHATÓ