2020. július 21., kedd

ÉS CSAK AZOKAT BÁNTALMAZD, AKIK NEM AZT GONDOLJÁK, AMIT TE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.07.21.



...nem csodálkoznék, ha a nem túl távoli jövőben a Bazilikában I. Viktort keresztény királlyá koronázná a nép akaratából az anyaszentegyház, mint az elmúlt 100 év legnagyobb vezetőjét. Természetesen a Semjén Zsolt által a csillagos éjszakában benyújtott királycsináló törvényjavaslat alapján. Mesebeli lesz, az biztos.

Újra felragyog az ég, és örvendeznek majd az angyalok, és szól a sok fanfár. Mert ez már nem is király, hanem maga a mindenható. És el is érkeztünk oda, ahova ennek az országnak a szellemileg leamortizált kisebbik hányada vágyik. Az infantilizmus csúcsára, a néphülyítés legmagasabb fokára, a sötét középkor 21. századi reinkarnációjának magaslatára. És nyugodtan lehet majd szórni az igét és a kinyilatkozásokat: „Istennek legyen hála”, „Tietek lesz a mennyek országa”, miegymás.

Mert a sok példabeszéd már meg van írva, de szívesen elmagyarázzák az irányításra és útmutatásra vágyóknak, hogy merre van az előre. És ne gondolj rosszra, mert könnyen a sorosista sátánimádók között találod magad. Ne gondolkodj sokat, mert az ártalmas lehet. Elég, ha azt teszed, meg csinálod, amit mi mondunk. És ha ennek ellenére is szar minden, akkor majd azt mondjuk, hogy „Isten útjai kifürkészhetetlenek, testvérem!” Te elégedj meg azzal, amid van, és légy nagyon alázatos, mert a gaz, hitetlen Nyugat – ahol csak a pénz meg a paráznaság dívik – beszippant majd, mint egy fekete lyuk, és akkor onnan nem lesz már visszaút.

Szóval figyelj nagyon, legyél körültekintő, szüljél sok gyereket az Úrnak, lelkendezz, mosolyogj, és csak azokat bántalmazd, akik nem azt gondolják, vagy teszik amit te. Vagyis Mi, mármint Ti, akik csak ezt és ennyit látnak, vagy akarnak látni ebből a felettünk gomolygó grafitszürke fellegből. Mert ha ezt a bábszínházat – ha valóban létezik az Úr ott fent a mennyek országában – látja, akkor nem tudom, miért nézi karba tett kézzel, amit az ő nevében művelnek idelent a Kárpát-medence szívcsakrájában. Szóval veszélyes hely lett ez az ország, szerintem A szolgálólány meséje kel életre a szemünk előtt, de legalábbis nagyon jó úton haladunk afelé.

Úgyhogy ennél találóbb igazsággal nem is tudnám zárni soraimat: „Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.” (Máté 5:3-12)


JÓZSEFVÁROSI ÁLTÜNTETÉS: FARKAS FLÓRIÁN EMBERE HALLGAT

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.07.21.


Szombaton újabb fejezetéhez érkezett a Józsefváros elleni hadviselés stratégiája. Az önkormányzati média riportere által készített és a közösségi oldalukra feltöltött helyszíni tudósításból arra lehet következtetni, hogy szolnoki romákat utaztattak valakik, hogy a 8. kerületi önkormányzat előtt tiltakozzanak a kerület vezetése ellen. Pikó András polgármestert szabadsága alatt sikerült egy gyorsinterjúra utolérnünk, hogy megválaszolja a kormánymédia által előre beharangozott demonstrációval kapcsolatos kérdéseinket.

Facebook-oldalán azt írta: „Jászkisér, Monor, Szolnok – csak néhány olyan település, ahonnan a mai, a józsefvárosi Polgármesteri Hivatal elé érkező ’tüntetők’ saját elmondásuk alapján érkeztek". Miként értesült a tüntetésről?

– Az áltüntetést megelőző héten a közösségi médiában kezdték szervezni az eseményt Fidesz-közeli személyek, majd közismert propagandaoldalak (például Vadhajtások), végül maga kormánypárti média is népszerűsíteni próbálta a demonstrációt, de ez láthatóan nem igazán érdekelte a józsefvárosiakat. Amikor látták, hogy sikertelen helyben a kezdeményezés, akkor a Fidesz már előre igyekezett elhatárolódni az eseménytől egy közleményben. Nagyon elszomorít, hogy feltehetően a Fidesz ilyen szégyenletes politikai célokra, eszközként használ kiszolgáltatott, vidéken élő embereket, akiknek láthatóan fogalmuk sem volt, hogy hol vannak és mi ellen kéne tüntetni. Álhírekkel, álbotrányok keltésével és most már, úgy látszik, áltüntetésekkel is igyekeznek ellehetetleníteni a párbeszédet a kerületben, ahelyett, hogy dolgoznának a józsefvárosiakért. Ez azonban nem fog sikerülni, mert a józsefvárosiak nem vevők a botránypolitizálásra...

ORBÁN VIKTOR ÚGY VALÓSÍTOTT MEG MINDENT, HOGY SEMMIT SEM ÉRT EL

MAGYAR HANG
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2020.07.21.


...A magyar miniszterelnök a parlament tárgyalási mandátumával érkezett Brüsszelbe. Saját értékelése szerint majdnem mindent sikerült megvalósítani, de ugyanígy állíthatjuk, hogy semmit sem ért el. A jogállamisággal kapcsolatban – bár volt egy magyar javaslat, amelyben pirossal át volt húzva az összes „jogállamiság” kifejezés – végül az szerepel első helyen, hogy „Az Unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel összhangban kell védeni”. Az EU alapszerződésének hivatkozott második pontja az emberi méltóság tiszteletben tartásáról, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeiről szól.

A továbbiakban a következők olvashatók a most elfogadott dokumentumban: „Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Mindezek fényében a költségvetés és a Next Generation EU védelmét szolgáló feltételrendszer kerül majd bevezetésre. Ezzel összefüggésben a Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el.”

A tagállamok az Európai Bizottságot kérték fel, hogy dolgozza ki ezt a mechanizmust, amely egyébként lényegében már készen van. Hogy egy tagállamot szankcionálnak-e, arra a Bizottság tesz javaslatot, a tagállamok minősített többségének támogatása szükséges az érvényességhez. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a jogállamisági feltételrendszer megjelent az uniós költségvetésben, de ennek működési mechanizmusa még visszajön a tagállamok tanácsa elé. Ugyanakkor ezzel sikerült elkerülni például a magyar vétót és valószínűleg ez is volt a cél.
A magyar kormányfő terve volt még az is, hogy a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást a mostani dokumentum elfogadása előtt le kell zárni – a dokumentumot elfogadták (Orbán Viktor is), az eljárást nem zárták le, sőt, utalás sincs rá a szövegben. Állítólag Angela Merkel megígérte, de erre így senki sem emlékszik.

„A szegényebb országok ne kapjanak kevesebb pénzt” elvárása sem teljesült, mert az újjáépítési alap kifizetései a gazdaságban esett károkon alapulnak. A civil szervezetek kizárása a támogatásokból pedig elő sem került.

Összességében tehát azt lehet elmondani, hogy az elsődleges cél, a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására hivatott pénzügyi segítségnyújtás ügyében döntés született, ezzel az európai gazdaság levegőhöz jutott. Már kérdés, hogy a magyar és a lengyel miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján erről egyetlen szó sem esett – pedig talán ezért is jöttek.

Egy fontos ügyben, a közös segítségnyújtásban most ugyanazt gondolta 27 állam vezetője. De ne legyenek illúzióink: a viták ugyanúgy fognak folytatódni, ahogyan eddig.

MUSZBEK MIHÁLY: AZ ÁLLAM ELVESZTETTE A MAGYAR LABDARÚGÁS TÍZÉVES HÁBORÚJÁT

HÍRKLIKK
Szerző: BUDAI BALÁZS
2020.07.20.



Az elmúlt tíz évben 791 milliárd forintot költött a magyar állam az NB I fejlesztésére és mégsem került feljebb magyar első osztály a legerősebb bajnokságok ranglistáján, sőt, egy helyezést visszacsúszott az NB I, és jelenleg a 33. helyen áll. Muszbek Mihály sportközgazdásszal arról beszéltünk, hogy mi történt ezzel a rengeteg pénzzel.

„Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci” szokták mondani – akkor ez mégsem igaz?

A 2010-es új kormány a sportot nemzetgazdasági ágazatként kezelte olyanná, amelybe először invesztálnia kell és utána várhatja az eredményt. Az elmúlt tíz évben az invesztálás folyamata maximálisan megtörtént, az eredmény azonban egyáltalán nem látszik. A kérdés az, hogy egy tíz esztendős periódus elégséges-e egy iparágnak ahhoz, hogy közepesnél gyengébb helyezésről közepes, vagy azt meghaladó eredményt érjen el. A válasz az, hogy nem, tíz év alatt olyan sportszakmai, sportgazdasági eredményt, amit igazol a statisztika – például FIFA válogatott vagy klubcsapati ranglista, játékjog értékemelkedés, vagy játékjog export lényeges növekedés – ennyi idő alatt nem lehet elérni...


MIT FIZET AZ, AKI A BANKI MORATÓRIUM HELYETT MÉGIS TÖRLESZTENE?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.07.21.


Különös esetről számolt be egy olvasónk. Amikor jelezte a bankjának, hogy pár havi moratórium után mégis folytatná a hitelei törlesztését, a bank visszamenőlegesen valamennyi elmaradt havi törlesztőjét egyszerre levonta. Bár a kliens – a tiltakozása után - 30 napos határidővel - visszakapja a nem szándékolt törlesztőket, de ezt megelőzendő, érdemes körültekintően eljárni. Banknak is, ügyfélnek is.

Mint az Indexnek az egyik olvasónk elmesélte, alaposan meglepődött, amikor visszalépett a haladékos ügyfelek közül a törlesztők közé. Egy lakáshiteles ügyfélrő van szó, aki a Takarékbanknál bankolt.

Eleinte élt a törlesztési moratóriummal, de aztán, ahogy rájött, hogy mégis tudja fizetni a részleteket, kitöltötte az online banki nyomtatványt, amit el is küldött e-mailben. A következő hónapban azonban a bank nem a rendes, egy havi részletet vonta le a számlájáról, hanem visszamenőleg az összes elmaradt havi részletet, amivel teljesen leürítette olvasónk egyenlegét. Hosszas telefonos ügyintézés során végül annyi derült ki, hogy „ilyen a rendszer”, és a bank megígérte, hogy 30 napon belül visszautalja a tévesen levont havi törlesztőket...

NEM LÉTEZŐ PROJEKT UTÁN FIZETETT A BKK 300 MILLIÓT TANÁCSADÁSRA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.07.21.


Elképesztően jó feltételekkel sikerült leszerződnie néhány éve a BKK-val egy ingatlan bérbeadásra létrehozott vállalkozásnak. A szerződéses feltételek alapján akkor is havi 18 millió forintot kell kapniuk 2,5 éven át, ha időközben a projekt is megszűnik, és így már tennivaló sem akad.

A BKK valaha volt talán legösszetettebb informatikai- és eszközfejlesztési projektje, és egyben az egyik legnagyobb pénznyelő botránya volt az e-jegy rendszer bevezetésének kudarca. Ennek levezényléséhez olyan céggel szerződtek tanácsokra, amelynek semmi tapasztalata nem volt hasonló nagyságrendű, nemzetközi mércével is jelentős projekt menedzselésében. A tanácsadói díj az aktuális szerződési feltételek szerint a 800 millió forintot közelíti, ami az eredetileg tervezett 13,8 milliárd forintos e-jegy projekt értékének 6 százaléka – ami kirívóan magas, főleg ha számításba vesszük, hogy a projekt sikere nem szerepelt a feltételek között.

A budapesti e-jegy rendszer egészen látványosan bukott meg: hiába költöttek el rá 8,6 milliárd forintot, semmi nem valósult meg belőle, és alig maradt a projekt után olyan eszköz, amit a jövőben bármire is fel lehetne használni...

„CSAK PÉNZSZERZÉSBŐL TARTJÁK FENN”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.07.21.


Sok helyen engedély nélküli átalakítással hoztak létre Airbnb-s lakásokat – állítja Bék Ágnes jogász, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke.

A parlament az önkormányzatokat ruházta fel azzal a joggal, hogy saját területükön megalkossák a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályait. Minek minősíti: bölcs döntésnek, vagy a kormányzati koncepció hiányának, a felelősség áthárításának?

Azt hiszem, ez volt a legészszerűbb döntés, tekintettel arra, hogy a probléma nem egyformán jelentkezik az egész országban. A helyi önkormányzatok sokkal jobban érzékelik, hogy az idegenforgalom milyen mértékben csapódik le náluk. Ha hoznának egy általános törvényt, akkor az valamennyi faluban és városban érvényes lenne. Nem jó ötlet. Hiszen még a budapesti kerületekben sem egyforma a helyzet. A belvárosi V., VI., VII. kerület – bizonyos fokig ide vehetjük a IX. kerületet, valamint egy-két budai részt – sokkal inkább érintett, mint a szélső kerületek. Több önkormányzat helyi rendeletekkel már eddig is próbálta szabályozni a szálláskiadást, feltételül szabva például, hogy ehhez a társasháznak hozzájárulását kell adnia.

Jogi, gazdasági, kulturális vagy egész egyszerűen együttélési problémáról beszélünk? 


Elsősorban együttélési problémáról. Köztudott, hogy a bulizni érkező külföldi fiatalok éjszaka hajlamosak kiabálni, hangos zenét hallgatni, szemetelni, ami a lakókat – úgymond: a normális életvitelt folytató lakástulajdonosokat – érthető módon erősen zavarja. Ráadásul a rendbontókkal szemben semmilyen intézkedést nem lehet tenni. A rendőrséget kihívják, de mire egyáltalán megszületik egy bírságolási határozat, ők már régen az országhatáron túl járnak.

Helyszíni bírság? 


Tapasztalataink szerint a rendőrök Budapesten helyszíni bírságot csak autósokkal szemben szoktak kiszabni, ami elég nagy baj egyébként. A másik gond az, hogy a szálláskiadással foglalkozó tulajdonosok csak pénzszerzésből tartják fenn ezeket a lakásokat, nekik általában nem fáj, ha a náluk megszálló vendégek zavarják a lakókat. Nem viselik szívükön a ház sorsát. Néhány helyen annyit már sikerült elérni, hogy a szálláskiadók legalább többlettakarítási költségeket vállaljanak. Hivatalosan azonban ezt nem lehet előírni számukra, csak önkéntes alapon lehet elvárni tőlük.

A KSH adatai szerint a 18–34 éves magyarok 62 százaléka még a szüleivel él, míg 2005-ben ez az arány 50 százalék volt. Gondolom, ön is egyetért azzal, hogy Budapesten – és némelyik nagyvárosban – súlyos lakhatási válság van.


Így igaz, de ennek az is az oka, hogy az Airbnb-s lakásokat nem albérlőknek adták ki. Szűkült a kivehető lakások köre. Ma már a szülők is egyre kevésbé tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy a gyerekük, amikor elért egy bizonyos kort, elmenjen albérletbe. Tényleg nagyon magasak az albérletárak. És persze a lakására
k is...

ITT OLVASHATÓ

TÍZ MEGLEPETÉS ÉS TÉVHIT TÖRÖKORSZÁGRÓL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Mercedes
2020.07.21. 


Mint a legtöbb ország esetében, így Törökország kapcsán is rengeteg a tévhit, illetve a magyar szemmel különös szokás, legyen szó a furcsa tisztaságmániáról, a szőnyegek és a nyár bizarr kapcsolatáról és a különös árképzésről. Mindezeket Mercedes gyűjtötte csokorba.

„1. A tisztaságmánia
Amikor idejöttem, akkor azt hittem, van némi fogalmam a takarításról, mivel hát természetesen otthon is szoktuk űzni eme cselekvést, szóval gondoltam, tán a világ itteni részén is felporszívózunk, felmosunk, port törlünk, meg ilyen alapvető dolgokat csinálunk.

Súlyosan tévedtem.

A takarítás Törökországban egy másik dimenzió, mondhatni társadalmi elfoglaltság, némelyeknél szinte már-már hobbiszámba menő foglalatoskodás. De nem ám úgy, hogy csak porszívózunk, aztán felmosunk. Rettenetek rettenetje... még elképzelni is rossz, hogy csak ennyiből állna a padló takarítása például. Nem.

Itt sok helyen a sima felmosó sem divat, hiszen az nem tisztít rendesen, így minden valamire való török állampolgár tudja, hogy a padló csak akkor lehet tiszta, ha azt a két kezeddel, meg egy természetesen előre kitisztított, fertőtlenített (nem ám csak kimosod, isten ments...) anyagdarabbal nyalod tisztára olyan vegyszer kombós vízzel, amitől fél Isztambul kifeküdne. A vegyszerek miatt amúgy se aggódj, majd a takarítás végén lögybölsz magadra egy kis 80%-os kolonyát, és már meg is oldódott minden.

(Kolonya: különböző illatokban kapható alkoholtartalmú kézfertőtlenítő lényegében, amivel mindenkit körbelocsolnak, aki belép vendégként egy török otthonba. A szokás kialakulásának semmi köze a járványhoz. Igen, koronavírus nélkül is sikerült egy ilyen szokást kialakítanunk.)

Ezt követően az, hogy piszkos edényt, tányért semmilyen körülmények között nem teszünk a mosogatógépbe, már nem érhet akkora meglepetésként senkit. Kisebb fajta szívrohamot okozhattam több ismerősünknek is a konyhában, amikor a használt tányérokat elkezdtem csakúgy bepakolni a gépbe.

Értsd anélkül, hogy előtte Domestosszal (fogalmam sincs, hogy miért találják néhány megfelelő mosogatószernek a Domestost), forró vízzel, tökéletesen tisztára mosogattam volna. Hiszen azt úgy kell, a gépbe csak egy plusz körre tesszük be (értsd: lényegében a semmiért).

2. Nyáron szőnyeg? A padlón?


Ezt nem tudom, hogy máshol is csinálják-e vagy csak valami adanai szokás, de errefelé az emberek meg vannak győződve róla, hogy ahogy beköszönt a június elseje, a szőnyegek büdösek lesznek.

A melegtől tetszik tudni... a klímás zárt lakásban. Nem ötven évvel ezelőtt, amikorról még mindig terjengnek ezek a mesék, hogy mi itt lapos tetejű házakban élünk, hogy nyáron kifeküdhessünk a tetőre a hőség elől... nem, nem fetrengünk a tetőn.

Mostanság az egyetlen activity, amit a szomszédok a tetőn végeznek az a papírsárkány eregetés, és ebbe is sikerült jó pár embernek belehalnia. Bele se merek gondolni, mi lenne, ha elaludnának a tetőn...

Szóval nyár elején az itteniek instant elkezdik kérdezgetni egymást, hogy „És nővérem, te már felszedted a szőnyeget? Nem? De hát büdös lesz, az ég áldjon meg! Allahallah...”.

Szóval, lényegében van egy csomó gyönyörű szőnyegünk, de használni ne akard úgy igazából az év nagy részében. Mert mindenki tudja, hogy akkor büdös lesz nálatok (nem lesz egyébként, de így is kaptam olyan kérdéseket, hogy ebben a melegben, hogy viselem el a hálószoba szőnyegünket... hiszen biztos büdös.)...

A POPZENE TÁRSADALMASÍTÁSA – WAHORN ANDRÁS: EZ EGY DIKTÁTOR TERVE ARRA, HOGY A RÁBÍZOTT KÖZÖS PÉNZÜNKBŐL DEMORALIZÁLJA A SZAKMÁT

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.07.20.


Wahorn András nemcsak Munkácsy-díjas festőművész, hanem évtizedek óta a popzenei szcéna állandó szereplője is. Amikor néhány éve húsz magyar zenekritikus összeállította minden idők tíz legjobb magyar rocklemezének listáját, az élre a Wahorn által alapított A. E. Bizottság 1983-as Kalandra fel! című albuma került. A könnyűzenei stratégiáról és azokról a támadásokról is kérdeztük, amelyek Bródy Jánost érték, amiért közös fényképe jelent meg az állami dokumentum szerzőjével.

Tegyük fel, hogy Demeter Szilárd hív, hogy szeretné veled is megbeszélni a könnyűzenei stratégiát. Mennél?

Természetesen mennék. Csak kérném, hogy fizesse ki a benzinköltségemet Mezőszemeréről, ahol élek.

Akkor rólad is megjelenhetne közös kép az állami stratégával.

Persze.

Hasonlóan ahhoz, amely miatt Bródy Jánost pont a legelszántabb tegnapi rajongói közül akarják sokan megkövezni.

Én ezt komolytalannak tartom. Egy ilyen találkozásnak a tartalma számít, nem az, hogy fényképezkedtek. Elég fontos ügyről van szó ahhoz, hogy az ember válaszoljon, ha megkérdezik. Még akkor is, ha eleve reménytelennek tartja az egész vállalkozást. Egy ilyen esetben ráadásul én is kíváncsi lennék: valójában ki ez az ember, és mit akar?

És mit gondolsz magáról a javaslatról?

Én annyit tudok róla, amennyit a Válasz online-on olvashattunk belőle. Úgy kezdődik az ismertetés, hogy „Nagy nap volt a tegnapi: kiküldték az ágazati kultúrstratégiákat a Nemzeti Kulturális Tanács tagjainak”. Bármi is a folytatás, innen már sok köszönet nem lehet benne. Mert ha megnézzük, hogy kikből áll a Nemzeti Kulturális Tanács, nem meglepő módon azt találjuk: a fontosabb intézmények Fidesz által kinevezett vezetőiből. A Fidesz tehát a saját maga által kidolgozott stratégiát elküldte a Fidesznek. Már itt sántít az egész, hiszen ha a Nemzeti Kulturális Stratégiát a nemzet közös pénzéből fizetik, akkor ne döntsenek róla magukban. Az én szememben itt meg is bukott a terv. De azért nézzük meg a részleteket. Demeter Szilárd író, filozófus és basszusgitáros táblázatba is foglalta, hogy mire költene el öt év alatt 25 milliárd forintot. Például társadalmasításra jutna 5,9 milliárd. A popzene társadalmasítására. Te érted? Én nem...

HELYENKÉNT MÉRGEZŐVÉ IS VÁLHAT A BALATON

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.07.20.



Készültséget rendelt el Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a Balatonon a határértéket meghaladó klorofill-A szintek miatt. Körbejártuk, mi ez, mitől van, és mire lehet számítani ezzel kapcsolatban a jövőben.

A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma a Balaton nyugati medencéjében a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mért. Az OVF ezért – mint arról az Infostart beszámolt – július 16-ától III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el a Balatonon.

A képen a 2020.07.11.-i Sentinel-2 MSI műhold felvételekből számolt alga biomassza (klorofill-a - mikrogram per liter) térkép látható a Balaton nyugati medencéről. A Keszthelyi és a Szigligeti medencékben a víz helyenként már eutróf (türkiz szín) volt, mert az algabiomassza megközelítette a 30 mikrogram per litert
.

Az OVF tájékoztatása (aminek amúgy saját honlapjukon nyoma sincs) szerint a szakemberek már megkezdték a lepel- és mélységi kotráshoz szükséges helyszínek és eszközök előkészítését. A munkálatok Balatongyörök térségében a lehető legrövidebb időn belül megindulnak. Mint hozzátették: a vízminőségi kotrás a strandok használatát nem befolyásolja.

Nem törődött a hatóság a fürdőzésre alkalmatlansággal

A kotrás ugyan nem – teszi már hozzá az Azénpénzem.hu –, de az algásodás igenis befolyásolhatja a strandolást. Már ha a hatóság erről tudomást vesz. A keszthelyi mérőállomáson tavaly nyár végén mért klorofillkoncentráció szakértők szerint több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre, de mégis elmaradtak az ilyen esetekre rendeletben előírt intézkedések...


A Z GENERÁCIÓ TALÁLKOZÁSA A SOKKARÚ RABLÓVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2020.07.17.


1993-ban – a Külkereskedelmi Főiskola oktatójaként – néhány hetet eltöltöttem a hulli Humberside Universityn. Egy reggel az egyetem felé ballagva utam a baptista templom mellett vezetett el, amely előtt egy táblán ott olvashattam a heti intést: „Kemény munkával felküzdheted magad a létra legtetejére, de meglehet, csak akkor döbbensz rá, a létra rossz falnak volt támasztva.” Nyilván véletlen volt, hogy aznap az előadáson éppen Maslow motivációs elmélete került terítékre. Az előadó felvázolta a XX. század történetét, ahogyan a modern világ polgárai felfelé lépkednek az egyre kifinomultabb ösztönzők – általa Maslow-lépcsőknek nevezett – „létráján”. A legalsó lépcsőről – a fiziológiai szükségletek szintjéről – először a biztonság, innen a társas kapcsolatok szükségletének lépcsőfokára léphettek, ahonnan sokan tovább emelkedhettek az elismerés szükségletének magasabban levő lépcsőfokára. Aki pedig idáig eljutott, onnan akár a létra legtetejére – az önmegvalósítás szükségletének lépcsőjére – is felléphetett. 

A modern társadalmakban a Maslow-létra a felemelkedés mércéje lett. Az egymást követő generációk mind nagyobb része lépkedhetett egyre feljebb a szükségletek hierarchiájának lépcsőin. A XX. század közepétől azután a baby-boom generáció tagjainak nagy része felérkezett az elismerés szintjére. Ezzel párhuzamosan azonban egy másik érdekes trend is kibontakozott. A XX. század elején a szabványos alkatrészekből, szabványos technológiával, szabványos munkafolyamatban egy szabványos világ született. De nemcsak környezetünk tárgyai lettek szabványosak, életmódunk, sőt az emberi viszonyaink is, a házasságtól a baráti kapcsolatokig. A XX. század közepén azután az egyetlen lehetségesből változatok egyre szélesedő sorozata bomlott ki. Amikor az embereket arról faggatták, mit tekintenek „legjobbnak”, általában többféle „legjobb” mellett tették le a voksot. (Lásd: M. Gladwell: Spagettiszósz. TED prezentáció.) A sok legjobb kávé, nadrág, autó, tévéműsor, frizura vagy lakóház közül válogatva mindenki úgy érezhette: a dolog vagy az élmény, amit kapott, éppen az ő vágyaira lett igazítva. Vagyis a választék bővülése önmagában boldoggá tette a fogyasztót...


„EZ GONDOLATRENDŐRSÉG” – HERMANN RÓBERT TÖRTÉNÉSZ, ORBÁN EGYKORI PADTÁRSA PROPAGANDÁRÓL, HUNOKRÓL ÉS TRIANONRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.07.21.


Helyzetbe került egy csoport a magyar közéletben, amely a tudományos ismeretek hiányát agresszivitással pótolja, ténykedésének eredménye pedig közvetve tekintélyes kutatóműhelyek szétverése lehet – mondja a Válasz Online-nak Hermann Róbert történész. A Magyar Történelmi Társulat elnökét, a Veritas Intézet kutatócsoport-vezetőjét a nyilas és a Rákosi-féle rendszer sajtójára emlékezteti a tempó, amellyel a minap megtámadták a Magyar Nemzetben, mégpedig az úgynevezett szabadkőműves-vitában kifejtett véleményéért. Nagyinterjú...

LENGYEL LÁSZLÓ: ORBÁN KÉPÉT LESZARTÁK A LEGYEK

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.07.21.


Lengyel László politológus-közgazdász szerint Orbán Viktor megbocsáthatatlanul unalmas, egyáltalán nem szórakoztató, nem érdekes. A Népszava hétvégi mellékletében megjelent dolgozata szerint, a kormányfő unalmas, ahogy hatalmaskodik. Ki lepődik meg, ha bármire fölhatalmazza magát?

„Unalmas, ahogy lop. Kinek újdonság még, hogy a válság közepén, három összefonódó családnak jutnak százmilliárdok? Valamennyi trükkjét ismerjük. Összes szófordulatát kívülről – igen: Soros, Brüsszel, migráns, liberális és megint elölről – tudjuk, tudjuk és tudjuk. Félni tőle – unalmas. Gyűlölni – unott dolog. Szeretni – ásításig. Hazugságon kapni – érdektelen. Külsője unalmas. Belsője unalmas. Képét leszarták a legyek.".
..

A FEKETE MAGYARNŐ - A FEHÉR KERESZTÉNY ANTILIBERÁLISOK MOST AZZAL IJESZTGETIK A HÍVEIKET, HOGY HA TRUMP VESZÍT, AKKOR ELSZABADUL A POKOL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2020.07.20.



New Jerseyben minden magyar rendezvényen megjelent egy termetes asszonyság, talpig piros-fehér-zöldben. Nem múlhatott el Magyar Nap, vagy bármilyen nagyobb magyar esemény nélküle. Ha jól emlékszem, nem is New Jerseyben lakott, hanem Pennsylvániából járt át. Hatalmas Hungary feliratú pólójában megszégyenített bennünket. Azt gondoltuk, hogy egy lelkes szimpatizánsa Magyarországnak. Volt ugyanis egy jól látható különbség közte és az átlagmagyar között. A hölgy bőrszíne fekete volt. Addig emésztett a kíváncsiság, hogy miért lett ez a fekete asszony ekkora szerelmese Magyarországnak, hogy egyszer megkérdeztem tőle. A válasza meglepett: – Azért, mert magyar vagyok – mondta.

Próbáltam leplezni a meglepetésemet, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy egy tekintélyes fekete asszonyság magyarnak mondja magát. Azért nem tudtam túljárni az eszén, mosolygott, és azt mondta: az apja magyar volt, az édesanyja afrikai amerikai. Az édesanyja bőre színét örökölte. Édesapja nevét is mondta, amit elfelejtettem azóta, de a leghétköznapibb magyar név, valamilyen István, ha jól emlékszem. A hölgy nem beszélt magyarul, mint a legtöbb második generációs amerikai magyar, de szeretett volna megtanulni. Néhány szavas szókincsét azonnal elő is adta. Majd elmondta hogy ő mennyire büszke magyar és élete legnagyobb vágya, hogy egyszer Magyarországra látogasson, és átölelje magyar testvéreit ezzel az ő nagy szeretetével. Visszafogtam magam, hogy óvjam ettől. De addig jó, amíg Amerikából lángol a haza iránti szerelme.

Ez a fekete magyar nő jutott eszembe, amikor a közösségi médiában találkoztam a magyarországi büszke magyarok véleményével az amerikai feketék antirasszista mozgalmával kapcsolatban. Nem hinném, hogy a fekete magyar hölgy azonos véleményen lenne, és osztaná azt az antiliberális álláspontot, amit a büszke magyar keresztény-nemzeti közönség vall. Nem lenne ismeretlen számára, mert az nagyjából azonos a büszke amerikai fehér keresztény közönség ezzel kapcsolatos álláspontjával. Fehér keresztény hívek templomaiban az a legkevesebb és legenyhébb elutasítása az amerikai antirasszista mozgalomnak, hogy büszkén hirdetik: “All Lives Matter”. “Minden élet számít.”

Ez válasz a George Floyd meggyilkolásával felerősödött antirasszista mozgalom elnevezésére, miszerint “Black Lives Matter”, amit tartalmilag úgy fordíthatnánk, hogy “a feketék élete (is) számít”. Az “All Lives Matter” transzparensek hamis, álságos üzenetet hordoznak, mert természetes az, hogy minden élet számít. Ez azonban a feketék életével szembeni támadások relativizálását jelenti. Nem minden élet van veszélyben, hanem a feketék élete. Ezért mondja a mozgalom jelszava, hogy a feketék élete (is) számít, nem azért, mert más életek nem számítanak. Amikor a fehér keresztények a feketékkel szemben “minden élet” fontosságára hívják fel a figyelmet, valójában a feketék élete elleni támadásokat jelentéktelenítik és relativizálják...


TESSÉK, MÁR MEGINT GYŐZÖTT! VAGYIS NEM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.07.21.


Hosszasan töprengtem, hogyan lehetne kezdeni a reggeli posztot úgy, hogy lehetőleg nem a szokásos legyen. Sajnos még nem sikerült rájönnöm, úgyhogy maradok a bevált köszöntésnél: napsugaras szép reggelt mindenkinek! Mindjárt háztáji híreimmel kezdem, mert az legalább senkit nem érdekel. Írt nekem (és mindenki másnak a környéken) az áramszolgáltató. Örömmel tudatták, hogy a jövő hónapban két alkalommal is karbantartást végeznek, tehát két napon át nem lesz áram reggeltől estig. Az elmúlt hónapban szintén két ilyen napot iktattak be az életembe. Én belátom, hogy a hálózatot karban kell tartani, cserélni, felújítani, nem tudom mit csinálni vele. De ez egy szolgáltatás. Kizárt, hogy normális dolog kéthavonta napokra lekapcsolni az áramot. Mi lenne, ha én írnék egy levelet az áramszolgáltatónak, hogy a következő egy hónapban szüneteltetem a díjfizetést? Technikai okokból, vagy akármiért. Azt nem lehet, nyilvánvalóan. Ahogy a bank is leemeli a havi banki díjat, miközben szinte minden hétvégén ütemezett karbantartásra hivatkozva használhatatlanná teszi az online felületét. Ezek szerint ezek nem szolgáltatók. A szolgáltató én vagyok, én nyújtom megbízhatóan és pontosan a fedezetet az ő működésükhöz, miközben ők azt csinálnak – mégpedig teljesen egyoldalúan -, amit csak akarnak. Igazán remek...

ITT OLVASHATÓ

ÚGY TŰNIK, A KORMÁNY AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN IS KÖZPONTOSÍTANA: ELVENNÉ AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL A SZAKRENDELŐKET

RÖNTGEN BLOG / 444.HU
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.07.21.


Legalábbis ez derül ki abból a kérdőívből, amit a szakellátásban dolgozó orvosoknak és gyógyszerészeknek küldtek, mint egyfajta konzultációt. A Belügyminisztérium (BM) 352 millió forintért kötött szerződést a nemzetközi Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócég magyar leányvállalatával, hogy reformjavaslatot készítsen az egészségügy átalakításáról. Ennek részét képezi az a kérdőív, amit szándékuk szerint 140 ezer egészségügyi dolgozónak küldenek el a hónap végéig. Furcsa azonban az, hogy a BCG szerződése augusztus 7-én lejár, így nyilvánvalóan addig kellene a 140 ezer kérdőívet, illetve azt, amennyit ebből kitöltöttek, kiértékelni.

Persze a felmérésből és annak szerkezetéből rögtön kiderül, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint sablonszövegekbe ágyazott reform-legitimálási kísérlet.

A kérdéssorban ezek a formák dominálnak „Egyetért-e azzal...”, „Szükségesnek tartja-e…” Ezek után jönnek az irányított kérdések, amelyekre általában egytől ötig skálán lehet válaszolni. A kérdésekből pedig már nem nehéz következtetni a reform egyes elemeinek irányára sem.

Miközben fölsejlenek előremutató javaslatok is, mint például ebben az esetben: 

„Szükségesnek tartja-e Ön egy olyan szakmai ellenőrzési rendszer kialakítását, amely fokozza a betegbiztonságot?”

De bőven vannak semmitmondó, töltelékkérdések is, amelyekre csak egyetlen valódi választ lehet adni, például:

„Egyetért-e azzal, hogy az ellátórendszer struktúrája átalakításra szorul?”, „Indokoltnak tartja-e a telemedicina szolgáltatások veszélyhelyzet utáni fenntartását, fejlesztését?”

Végül olyan kérdések is előfordulnak, amelyek már a rendszer teljes felforgatásának szándékát vetítik előre. Íme:

„Egyetért-e azzal, hogy az érintett szereplők által elfogadott életpálya modell bevezetése esetén az egészségügyi dolgozók vagy csak a közfinanszírozott rendszerben dolgozzanak vagy csak azon kívül, a magánellátóknál?”

Ez ugyebár azt a szándékot sugallja, hogy egy orvos (vagy más egészségügyi dolgozó) VAGY az állami rendszerben VAGY a magánellátásban dolgozhatna, egyszerre a kettőben semmiképpen. Márpedig nekünk csak egy egészségügyünk van, és ma és délelőtt ugyanaz a doktor rendel a pajzsmirigy ambulancián, aki délután az endokrin rendelést adja a Csilivili Klinikán.

Ezzel pedig vagy a szegény állami ellátást és a gazdag privát ellátást öntenék betonba, jelentősen csökkentve az egységes hozzáférés elvét, vagy egészen egyszerűen mindenkit visszaterelnének az állami szektorba, elsorvasztva a magánellátást. Mind a két lehetőség zsákutcának tűnik, így biztosan nem lehet szétválasztani a magán- és az állami ellátást
...

SZABAD SZEMMEL: MÉLY MEGOSZTOTTSÁGOT TÁRTAK FEL AZ ÖT NAPIG TARTÓ EGYEZTETÉSEK AZ EU-CSÚCSON - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.21.


Reuters 

Az Európai Tanács elnöke megerősítette és egyben történelminek minősítette, hogy sikerült megállapodni a gazdasági ösztönző csomagról a tervezettnél 3 nappal tovább tartó uniós csúcson. A hajnali negyed 6-kor rendezett brüsszeli sajtótájékoztatón Charles Michel úgy értékelte, hogy itt többről van szó, mint pénzről, mert a megállapodás a munkavállalóknak és családjaiknak segít, hogy dolgozhassanak. Az egészségük, a jólétük múlik rajta. Emmanuel Macron szintén korszakosnak nevezte az egyezséget, mert mint mondta, az EU a hosszú távú költségvetés, illetve az újjáépítési terv révén már meg tud küzdeni a vírussal. A Bizottság első embere lélegzetellálítónak minősítette, hogy tető alá tudták hozni a kompromisszumot, amely Ursula von der Leyen szerint meghatározza az unió jövőjét. A német kancellár arról beszélt, hogy a jelzés fontos az unió határain kívül, mármint hogy az eltérő hátterű államok képesek a közös cselekvésre. A lényeg, hogy a gazdaságok helyreállítására változatlanul 750 milliárd eurót szánnak, de ezen belül a korábban javasolt 500 helyett 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás, a többi kölcsön, amelyet vissza kell majd fizetniük az érintett kormányoknak. Viszont bejött a takarékos négyek szívós ellenállása, mert ők sokkal nagyobb visszatérítést kapnak, mint idáig.

A lap a jogállamiság ügyében a DPA német hírügynökség, illetve diplomáciai források alapján azt jelentette, hogy némiképp felvizezett formában ugyan, de közfelkiáltással fogadták el a javaslatot, amelyet a lett kormányfő ismertetett. Eszerint az Európai Tanács szükségesnek tartja a jogállam, illetve az uniós pénzügyi érdekek védelmét. (Az előző verzió jóval határozottabban fogalmazta meg azt a törekvést, hogy fel kívánják számolni a demokratikus kormányzás során hiányosságokat, és világosabb, pontosabb kritériumokat szabtak volna meg a bajok meghatározásánál.) Mindenesetre a végleges változat értelmében is feltételekhez kötik a támogatások folyósítását. Eszerint ha a Bizottság szükségesnek látja, akkor felvetheti a szankciókat, amelyet azután a Tanácsban kétharmaddal kell elfogadni. A kompromisszumos indítvány kidolgozásában a német, a francia és több keleti delegáció is közreműködött. Ugyanakkor a lengyel kormány úgy értékelte, hogy törölték a jogállamisági kikötést. Egyébiránt úgy hírlett, hogy Angela Merkel és Orbán Viktor megállapodott a jogállami eljárás beszüntetésében, ám ezt német részről cáfolták. A kancellár szóvivője közölte: a magyar kormány késznek mutatkozott minden lépést megtenni, hogy a Tanács dönteni tudjon a 7-es paragrafus alapján. Berlin az EU soros elnökeként megígérte, hogy a lehetőségeihez képest előreviszi ezt a folyamatot.

Az újság is úgy tudja, hogy Michel jócskán enyhített a korábbi megfogalmazáson, így Magyarország és Lengyelország extra biztosítékokat kapott, hogy ha bármelyik állam esetében a jogállami aggályok miatt beindítják a folyamatot, akkor az objektív szempontok alapján, diszkriminációmentesen történik, minden tagállamok egyformán kezelnek, elfogulatlanul, a rendelkezésre álló tények alapján. Az újság emlékeztetőül megjegyzi, hogy mind Budapestet, mind Varsót az igazságszolgáltatás függetlenségének, illetve a kisebbségi jogok megsértésével vádolják.

FT 

Mély megosztottságot tártak fel az öt napig tartó egyeztetések, mármint hogy a kormányok mennyire hajlandóak segíteni a többieknek. A törésvonalakat igen bonyolult tárgyalások árán lehetett csak áthidalni – írja az üzleti körök vezető európai orgánuma. Az egyik ilyen fő ellentét az volt, hogy miként kössék a pénzeket a jogállam érvényesüléséhez, merthogy nagy az aggodalom a lengyel bíróságok önállósága, illetve általában, a magyar demokratikus normák helyzete miatt. Csakhogy amikor keményebb szankciókról esett szó, Orbán Viktor azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az egész gazdasági csomagot. A megoldás a német, illetve a lett miniszterelnök jóvoltából végül az lett, hogy minősített többséggel lehet majd elrendelni a kifizetések felfüggesztését, ha valamely kormány megszegi a közös normákat. A Bizottságnak egyben javaslatokat kell letennie az asztalra, hogy hatékonyabban meg lehessen akadályozni a csalásokat, mind a következő költségvetés, mind a pénzügyi segítség felhasználása során.

Nem tudni, ez a formula mennyire felel meg az európai kereszténydemokraták strasbourgi frakcióvezetőjének, mindenesetre Weber még az este úgy nyilatkozott, hogy ha a megállapodás nem írja elő a jogállamiság tiszteletben tartását, akkor az Európai Parlament vétózni fog. Kifejtette, hogy ez a kérdés döntő, mert az EU nem kérheti számon a demokratikus játékszabályokat a világban, ha a maga részéről nem tartja be azokat. A CDU külpolitikai szóvivője közben arra panaszkodott, hogy jó pár tagállam igencsak önzően viselkedett a tanácskozáson. Röttgen kifejtette, hogy itt nem a pénzügyi csomag forog kockán, hanem hogy egyáltalán van-e értelme az uniónak. És amikor ilyen példátlan járvány, illetve gazdasági visszaesés üt be, akkor döntő a szolidaritás. Szavait egyaránt intézte a fukar négyekhez, akikhez csatlakozott Finnország is, illetve a kedvezményezett államokhoz is, mivel azok nem bizonyították, hogy ésszerűen használják fel a pénzeket. Hozzátette, hogy a szervezet táborokra eshet szét, északon, délen, illetve keleten a jogállamiság miatt. Hogy ne így legyen, azt a német-francia tengelynek kell meggátolnia.

FAZ 

Az EP Költségvetési Bizottságának elnöke kijelentette, hogy számára teljesen 
elfogadhatatlan a jogállam ügyében kirajzolódott megoldás, minthogy az messze elmarad attól, amit a Bizottság, illetve az Európai Parlament szorgalmazott. A CSU-s Monika Hohlmeier meglengette, hogy Strasbourg betart az egyezségnek, még akkor is, ha várhatóan brutális nyomás nehezedik majd a képviselőkre, mármint hogy adják be a derekukat. És az sem számít, ha az állam- és kormányfők netán azzal érvelnek, mennyire nehéz volt még ezt a szerződést is tető alá hozni. A tudósítás emlékeztet arra, hogy a bajor politikus a minap éles csatába keveredett a cseh kormányfővel, miután annak cégbirodalma kétes módon vett igénybe uniós támogatásokat. Akkor úgy foglalt állást: nem szabad megengedni, hogy egyes tagországokban putyini rendszer lépjen a jogállam helyébe. A német szociáldemokraták egyik képviselője arra hívta fel a figyelmet,, hogy Kelet-Európában sokan félnek, nehogy még inkább a demokrácia és a jogállam lássa a kárát, ha nem lesz hatékony ellenőrzési rendszer. Philippe Lambert, a zöld frakció társelnöke elsődleges fontosságúnak minősítette a jogállamiság számonkérését szolgáló mechanizmus megteremtését. Hasonlóképpen értékelte a helyzetet a holland liberális In’t Veld is, aki katasztrófának nevezte a csúcsot, mert az soha vissza nem térő alkalmat kínált, hogy új úton induljon el a közösség a demokrácia érdekében. Ő is azt fejtegette ugyanakkor, hogy az európai képviselőket nem kötik a tagállami kormányok utasításai.

A holland miniszterelnök úgy reagált Orbán Viktor és mások bírálatára, hogy nem azért mentek Brüsszelbe, mert később ott akarnak lenni egymás születésnapi buliján. Valamennyien a saját országuk érdekeit képviselik, profiként. A német diplomácia vezetője úgy értékelte a belvillongásokat, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenni, ha azt szeretnék, hogy az EU ismét erős legyen. A járvány mindenkit megrázott, hangsúlyozta Maas. Az Európai Tanács elnöke viszont azt emelte ki, hogy megállapodáshoz nem áldozzák fel a közös törekvéseket. Nem elvből, hanem egyszerűen mert a földrész egészen rendkívüli egészségügyi, gazdasági és társadalmi válsággal került szembe. Így az országok, az unió egysége miatt nem lehet nem megegyezni – mondta Michel.

A luxemburgi külügyminiszter úgy értékelte, hogy a csúcstalálkozón a kisstílűség vitte a prímet. Asselborn ezt megtoldotta azzal, hogy ha 1989-ben is ez a szellem járta volna, akkor nem lett volna lehetséges a német újraegyesülés. A politikus kifejezetten felháborodott a takarékos négyek hozzáállása láttán, mert szerinte azok egyáltalán nem fogták vissza magukat – amikor a saját ügyükről volt szó.

Hogy mekkora küzdelem lehetett a jogállam ügyében, az kiderül abból, hogy a lengyel kormányfő az este még kijelentette: szó sem lehet arról, hogy összekössék az alapok kifizetését, illetve a demokratikus elvek tiszteletben tartását. Luxemburgi kollégája viszont azt közölte, hogy ragaszkodnak az árukapcsoláshoz. A téma egyébként éppen tegnap került előtérbe, addig a hosszú távú költségvetés, illetve a vírus által súlyosan érintett országok ügyében ment a – meddő – birkózás. Hogy a szakadatlan egyeztetés mennyire megviselte a részvevők idegeit, arra példa, a francia elnök kifakadása, amikor már négy napja győzködték egymást a felek, ám az osztrák kancellár kivonult a teremből, hogy lebonyolítson egy hívást. Ekkor Macron az asztalra csapott, és azt mondta: Látják? Nem figyel oda a többiekre, ami nem jó. Csak a saját sajtójával törődik, semmi mással. Kurz válaszul úgy tett, mint aki meg van rémülve, illetve mint aki megsértődött. (Később megjegyezte, hogy egyeseket nagyon kikészít, ha már négy napja nem tudnak aludni – a szerk. megj.)

Washington Post 

Elemzők szerint a gazdasági újjáépítési terv a hatalom központosítását jelenti az EU-n belül, azaz Brüsszel az eddiginél sokkal nagyobb jogkörhöz jut. Az amerikai Carnegie Békekutató Alapítvány európai igazgatója úgy látja, hogy nagymértékben felértékelődik a szervezet. Rosa Balfour ezt arra vezette vissza, hogy a német kormányfő hamarosan távozik a színről és megfelelő örökséget kíván hátrahagyni. Ám kétséges, hogy utána jön-e bárki, aki képes ilyen hatékonyan közvetíteni, összefogni a szálakat. A szakember hozzáfűzte, hogy Európának ezzel együtt nagy lehetőségei vannak. És ha úgy jelenik meg, mint erős, egységes és elkötelezett szövetség, akkor a világ odafigyel rá, abból pedig sokat profitálhat.

A brüsszeli Bruegel gazdaságelemző intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU most első ízben vesz fel kölcsönt azzal a céllal, hogy a pénzt azután odaajándékozza az érintett országoknak. Ám az igazi akadályt Guntram Wolff szerint sem az anyagi vonatkozás, hanem a szuverenitás jelenti. Hiszen az unió bele kíván szólni a támogatások felhasználásába, felügyeleti jogot gyakorolna, de pont ez a bökkenő. Azaz nem az számít, hogy valamely állam 5 vagy 10 milliárddal többet ad be vagy kap vissza. A nagy kérdés éppen az, hogy a közösség részéről elkerülhetetlen a beavatkozás, hiszen a közös források sorsa a tét.

A legnagyobb német lap azt írja, hogy a csúcs után jócskán marad ok az aggodalomra, hiszen ez az öt nap nem éppen az egység és a szolidaritás megnyilvánulása volt. Látnivaló, hogy a Párizs-Berlin tandem már nem annyira mindenható. De még rosszabb, hogy az eddiginél csak kevesebb pénz jut olyan előremutató témákra, mint a kutatás, továbbá a határvédelem és a védelmi együttműködés. Azon kívül Michel annyira enyhített a jogállamisági feltételeken, hogy a mechanizmusnak a gyakorlatban nem lesz érdemi hatása. Ez jó hír az egyre inkább tekintélyelvű magyar és lengyel vezetésnek, Európa számára viszont egyáltalán nem az.

FAZ 

Szétesett az unió, megmutatkozott, milyen mély árok van két országcsoport között, és a viszály meghatározza Európa jövőjét, miközben a végtelen hosszúra nyúlt csúcs sebeket hagy hátra – állapítja meg a konzervatív újság. A találkozón Orbán Viktor mellett sorakozott fel Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia. Merkel és Macron ugyanakkor értésre adta, hogy nem akarja, ha a jogállamiság miatt megfeneklene a megállapodás. Viszont a takarékos négyek ragaszkodtak a demokratikus normák megköveteléséhez. Az idő azonban a magyar vezetőnek dolgozott. Hiszen minél jobban elnyúlik a konferencia, annál kevésbé akarják a többiek a jogállam miatt a végkimenetelt kockáztatni.

„Nicsak, ki beszél itt dezinformáció terjesztéséről!” Így reagált Kovács Zoltán arra a cikkre, amely pár napja jelent meg a tévé honlapján, és amelyet a két szerző: a Columbia Egyetem egyik professzora és Krekó Péter közösen írt, és amelyben a többi közt Magyarországot hozzák fel példaként arra, hogy demokratikusan megválasztott vezetők mind inkább kiveszik részüket az álhírek célba juttatásából. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, aki rendszeresen csörtézik külföldi sajtóorgánumokkal, ha azokban olyan írás jelenik meg, amely szerinte rossz színben tünteti fel a magyar vezetést, azzal érvel, hogy amióta nyakunkon a vírus, azóta Budapest különösen élesen hadba szállt a tévinformációkkal szemben. A válasz a többi közt felhozza, hogy a kifogásolt elemzés szerint Orbán Viktor megteremtette az egyik legközpontosítottabb médiabirodalmat az EU-n belül. Érdekes, teszi hosszá, hogy nemrégiben hasonló bizonyítványt állított ki a német Bertelsmann Alapítvány, ám a megkérdezett 10 magyar szakértő közül 9 a balliberális Political Capital munkatársa. És most az intézet vezetője, Krekó is úgy tünteti fel magát, mint aki elkötelezetlen, ám valójában nagyon is határozott politikai irányt követ és súlyos valótlanságokat állít magáról – így Kovács. Ezért amit Krekó mond, azt súlyos hiba volna névértéken venni. Az államtitkár szerint az ellenzék nem tud egyetlen olyan esetet sem említeni, amikor hamis hírek terjesztése ellen hozott törvény alapján bárkit is elhallgattattak volna. Viszont – teszi hozzá – ugyanilyen megalapozatlan kampány zajlott a kormány ellen „szakértők” részéről a felhatalmazási jogszabály alapján is. Ma már azonban tudjuk, hogy szó sem volt tekintélyelvű szándékokról, a szabályozásra azonban szükség volt a fertőzés visszaszorítására. Viszont az ilyen hamis állításokat továbbra is előszeretettel veszi át a liberális média.

PERMETES VELŐSPACAL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.21.


A katonák Karácsony Gergely munkáját végzik el. – mondta Rezsiszilárd, miközben fölemelt egy ilyen határoló madzagot, hogy vegyvédelmis cuccban, hátukon permetelő készségekkel bocsásson be embereket a veszélyes területre, miközben a képről jól kihallatszóan türemkedik ki a madarak csácsogása és a nap zúgása. Hát, én nem tudom, Karácsony főpolgármester munkaköri leírásában benne van-e a permetezés vagy a kertészkedés, de nem hiszem. Mint ahogyan Rezsiszilárdéban sem, hogy katonákat engedjen be akárhová is, mi több, ő ezeknek a katonáknak egyáltalán nem a főnöke, így voltaképp keresnivalója ott semmi sincs.

Rezsiszilárd egy rosszul faragott bábu csupán Orbán Gepetto műhelyéből, aki a velőspacaltól életre kelt, és itt rezeg nekünk. Karácsony főpolgármester pedig a megtestesült gonosz, aki nyugdíjasokat gyilkol, üzeni nekünk Rezsiszilárd, miközben a katonákat bebocsátja a nyugdíjasotthonba vírust permetezni. Holott előtte két nappal derült ki, hogy a járvány leginkább a kórházakban terjedt, de ott nem locsolkodik senki. És azt is tudjuk, azoknak ki a főnöke. Kásler munkáját akkor ki végzi el? Nem ártana valakinek azt is, ha egyáltalán van neki valami a sámánkodáson kívül, mert leginkább abban utazik, azon fáradozik mostanában szuszogva.

Belegondolva most ebbe a kettőbe, úgymint Rezsiszilárd és minden magyarok főpapja vagy varázslója, ezeknek a létét semmi sem indokolja a bábkészleten kívül, bármelyik, bárhol és bármikor behelyettesíthető vagy lecserélhető. Simicskából is minden különösebb megrázkódtatás nélkül lett Mészáros, ahogy egy kihullik vagy kilöknek egyet a kondér mellől, máris ott az újabb, a dudva, muhar és gaz úgy burjánzik a magyar ugaron, mint soha máskor, és szép lassan mindenki beáll a sorba. Egy másik képen drMáriás gazsulál Gulyás Gergellyel. Belőle is Nagy Feró lesz végül, ő is elfelejti, hogy ezekkel egy felvételen nem mutatkozunk, és végül nem eszünk egy tálból velük.

Mindenkinek lazulnak fel az elvei. Meg lehetne írni az Idealizmus alkonya című dolgozatot, amely nem csak arra mutatna rá, hogyan anyagiasodik el kies világunk, hanem arra is intene feddőn, azt ne feledjük, hogy ami az embert a majomtól megkülönbözteti végül, az az álmodozás lehetősége, a zene és a vers, meg, hogy képes látni a jövőt. Ez áldás és átok egyszerre. Én is látom, hogy egyszer megbuknak ezek, sajnálatos módon viszont azt is, nem biztos, hogy azt meg is érem. Mindenki erre jut végül, és a legtöbbjük megadja magát, dörgölőzik, fényképezkedik vagy hangosan hitet tesz. Rosszabb esetben szerepet vállal a mocsok terjesztésében...