2020. július 19., vasárnap

DIKTATURHA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: ILLE ISTVÁN
2020.07.17.



...Ahhoz, hogy valaki király lehessen, előbb alattvalókra van szükség, akik készek őt királynak tekinteni. És elhinni, hogy a dolgok így vannak, nem lehetnek máshogy. Az, hogy “a magyar genetikusan alattvaló” (nem “alávaló”, habár az se nagyon vitatható) a tapasztaltak szerint igaz. Az, hogy (már megint – száz év alatt vagy ötödjére) egy olyan kultúrát sikerült kialakítania ennek a nemzetnek, amelyben a talpnyalás, a hajbókolás, az “alatt levés” nem szégyen, hanem érték, mi több, elvárás, több, mint tragikus.

Vaclav Havel megmondta: “Ha ez az ember még egyszer hatalomhoz jut, Isten óvja Magyarországot, de még Európát is.”

Nyert.


SZÉTLOPOTT HAZÁDNAK LÉGY HÍVE? - HARDY MIHÁLY JEGYZETE

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: HARDY MIHÁLY
2020.07.18.


"Szép kis zsákutca: egy tízmilliós, apró ország kalandor vezetője blokkolhatja az 500 millió ember sorsáról döntő mentőcsomag életbe léptetését."

Alaposan felfegyverkezve, mondhatni teljes harci vértezetben érkezett a magyar küldöttség a mostani brüsszeli csúcsra. Orbán Viktor büszkén lobogtathatja a szégyenteljes budapesti parlamenti felhatalmazást a többi 26 állam vezetőjének: igazolást kapott arról, hogy Magyarország nem jogállam, hát kérem szépen, tessék bennünket békén hagyni ezzel a baloldali meg liberális maszlaggal! Papírom van róla, hogy a 132 bátor ember nem félt és írásba adta: menjek csak szépen oda a kasszához, vegyem fel a lóvét, oszt húzzak haza az első luxus jettel. Elvégre futja rá, azt is a lopott európai léből vetettem magamnak, mindjárt kettőt is. Mert ha nem tetszik maguknak ez a vircsaft, akkor olyat vétózok, hogy belekékülnek, világos?

És akkor állhatnak ott a pálya szélén mind a huszonhatan tanácstalanul, állam- és kormányfők, az omladozó gazdaságaikkal meg a nagy gazdagságukkal hüledezve, hogy emiatt a paprikajancsi miatt nem lesz sem közös, sem otthoni költségvetés. Mert amíg nem tisztázott, hogy mi mennyi, mekkora lesz a közös mentőcsomag, addig bizony nehéz lesz tervezni. Koronavírus járvány ide, vagy koronavírus járvány oda. Szép kis zsákutca: egy tízmilliós, apró ország kalandor vezetője blokkolhatja az 500 millió ember sorsáról döntő mentőcsomag életbe léptetését. Nincs ez így jól.

Ahogy az sincsen jól, hogy éppen most lopják el egész magyar nemzedékek korábban elérhetetlennek gondolt, majd mégis az ölünkbe pottyant álma utolsó foszlányait. Mindazt, amiről harminc éve azt hittük, a rendszer megváltoztatásával végképp eltöröljük. A szovjet tankok és katonacsizmák árnyékában itthon sokan nem is remélhették, nem is remélhettük, hogy egyszer, talán, valamikor mi is a civilizált Nyugathoz tartozunk majd. Hogy világútlevéllel szabadon utazhatunk akárhová, sőt talán munkát is vállalhatunk Németországban vagy Svédországban is, mint más boldog és normális népek polgárai. Hogy nem vihet el csak úgy, hajnalban a rendőr akárkit, mert nem tetszik a véleménye az elvtársaknak.

Hát nem így lett. Most még – papíron – a civilizált és európai országok 27-es közösségébe tartozunk, de az biztos, hogy ha most kérnénk a felvételünket az Európai Unióba, bizony nem tudnánk megugrani a lécet. Nem mennénk át a jogállamisági vizsgán, pótvizsgára küldenék Magyarországot és teljes joggal.

Nincs vagy alig van olyan politikai erő ma Magyarországon, amelynek hosszú távú víziója lenne, hogy merre és hová tartsunk a többi európai országgal együtt. Mert lássuk be: a kormányfői strómanok és családtagok zsebének kitömése euró milliárdokkal az bizony nem jelentheti a nemzet jövőjét. Ha meg igen, akkor, akkor nem véletlen, hogy majdnem félmillió honfitársunk már nem itthon keresi a boldogulást és a megélhetést. Olyan helyen élnek és dolgoznak, ahol emberhez méltó körülmények között embernek tekintik őket.

Ami még ennél is aggasztóbb, hogy a magyar fiatalok jórésze nem itthon akar megöregedni. Mert riasztják őket a magyar viszonyok, a kilátástalanság és a reménytelenség, az erkölcstelenség és az arcátlanság. És ők nem a török-tatár testvériséghez, a hagymázas hun-kipcsak-besenyő maszlagon nevelt hordához akarnak tartozni.

Mert ők a közös Európának és nem ennek a szétlopott hazának a hívei, rendületlenül.

A NYÁRI HAZALÁTOGATÁS KÉRDŐJELEI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Edit
2020.07.19.


Nyilván rengeteg külföldön élő magyar gondolkodik el azon, hogy vajon hazalátogasson-e Magyarországra ezen a nyáron vagy inkább maradjon otthon és várja ki, miként alakul a járványhelyzet.

Nincsenek ezzel másként a Németországban élő Editék sem, akik tartanak attól, hogy esetleg újra lezárják a határokat és kútba esik a tervezett hazaút. Mindenesetre addig is elmentek a Heide vidámparkba.

„Jegyeket csak online, természetesen csak előre lehet megvenni, és mivel csak limitált mennyiség léphet be a parkba, így viszonylag hamar kell foglalni a jegyet. Mi a tervezett időpont előtt két héttel vettük meg a jegyeket.

Ennek azért van hátránya, mégpedig az időjárás. Eddig természetesen, ha az ember nem vette meg előre a jegyét, akkor volt esély még reggel eldönteni, hogy elindul-e, vagy sem. Na, most nem, ha esik, ha fúj, menni kell.

Általában több boltban vannak kuponok, melyekkel csak a belépő felét kell kifizetni, most hiába néztem szét, sehol sem találtam kupont. Természetesen a héten már találtam, de mindegy is.

A jegy így fejenként 38 EUR volt. Nagyobbik születésnapja igen közel volt a kiszemelt időpontunkhoz, így mindkét lány elhívhatta magával a barátait, így 5 gyerekkel indulhattunk útnak"...

TÖBB EZER CSALÁDNAK MOST A LEGAKTUÁLISABB KÉRDÉS - VENNI, VAGY BÉRELNI OLCSÓBB LAKÁST AZ EGYETEMI VÁROSOKBAN?

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.07.18.


Jövő héten kihirdetik a felvételi ponthatárokat és megkezdődik a roham a bérelhető, vagy megvásárolható ingatlanokért. A járvány hatására Budapesten könnyebb helyzetbe kerülhetnek a bérleményt kereső egyetemisták, ugyanakkor a fertőzésveszély elkerülése érdekében csökken a kollégiumi férőhelyek száma. A fedezeti időtávok, amelyeken túl már érdemes vásárolni bérlés helyett, jelentősen növekedtek. Budapesten, 3 éves alapképzéssel számolva, már csak kivételes esetekben éri meg vásárolni. A Takarék Index elemzői szerint a legtöbb vidéki egyetemi város sem sokkal meggyőzőbb, de Pécsen vagy Miskolcon továbbra is kedvező a helyzet a vásárlásra, akár még 3 éves időtávra is.

A járványhelyzet a korábbi évek gyakorlatait is megbolygatta, az új egyetemi hallgatóknak el kell dönteni, hogy biztos megoldás-e a kollégium, ahonnan az egyik-napról a másikra ki kellett költözniük a diákoknak a járvány kezdetekor, valamint, hogy megéri-e bérelni, vagy lakást vásárolni, látva, hogy az előző félévben, mindenki a saját otthonában töltötte a tandidő legnagyobb részét. Lássuk, mi a helyzet Budapesten az egyetemekhez közeli helyeken, illetve a nagyobb egyetemvárosokban!
...

ÖRÜLHETNEK-E A BUSZSOFŐRÖK ÉS AZ UTASOK ANNAK, HOGY A MÁV ALÁ KERÜLT A VOLÁNBUSZ IS?

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2020.07.19.


Az állami tulajdonban lévő közlekedési társaságok összevonásáról már decemberben is rengeteget cikkeztek az újságok – azonban az első körben belengetett MÁV-Volán Nemzeti Közlekedési Vállalat végül (eddig) nem jött létre, július 15-től viszont hivatalosan is a MÁV Zrt. a Volánbusz tulajdonosi joggyakorlója. Várhatóan már ez a lépés is hatalmas változásokkal járhat a két cég dolgozói számára. A folyamat részeként bekövetkező buszos járatritkítás megoldás nyújthat ugyan a buszsofőri szakmát oly régóta sújtó létszámhiányra, de az utazóközönség számára jelentős problémákat is generálhat egy-egy járat eltörlése.

Létszámhiány – és ami mögötte van

Arról, hogy egyre kevesebben választják a buszsofőri szakmát, már többször is beszámoltunk: márciusban egy Volánnál dolgozó vezénylő úgy fogalmazott a Mércének, hogy országosan mintegy 300-400 sofőr hiányozhat a rendszerből, így az ott dolgozók kénytelenek akár napi 18 órás műszakokat is végigcsinálni.

Ezúttal Dobi Istvánt, a SZAKSZ- Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet elnökét kérdeztük a szektor foglalkoztatási helyzetéről. Dobi szerint hiába csábítják a fiatalokat, a munkakörülményeket megtapasztalva nem sokan maradnak a szakmában: legyen szó a csekély fizetésről, a járványügyi mulasztásokról, vagy olyan „apróságokról”, mint a kényelmetlen, nyári ruházat.

Emiatt egyre gyakoribb a nyugdíjas sofőrök újrafoglalkoztatása, ami több okból is problémás – egyrészt az idős sofőrök egészségét is veszélyezteti, ha magas óraszámban dolgoznak, másrészt az egészségügyi állapotból adódó rosszullét baleseteket is okozhat. A vezetőülésben a nyári melegben ugyanis 30-40 fok is lehet, ha nappal szemben vezet valaki, amelyre még a kötelező maszkviselés is rátesz
...

SZIGETI VESZEDELEM – ÚJ MANHATTAN ÉPÜL A HAJÓGYÁRIN ÓBUDA POLGÁRMESTERE SZERINT

168 ÓRA
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2020.07.19.


Újabb töréspont jöhet létre a főváros és a kormány között: árvízvédelmi gáttal vennék körbe a Hajógyári-szigetet, amely alsó hangon is ezer fa kivágásával járna. A háttérben egy ingatlanbefektetés sejlik fel. A III. kerület tiltakozik, a kabinet állítja: a jelenlegi állapotánál sokkal szebb, rendezettebb lesz a sziget. Közben éledezni látszik a helyi civil ellenállás is.

„Itt valami ingatlanmutyi van.”

Így jellemezte a helyzetet az egyik demonstráló, aki több száz társával tüntetett a Hajógyári-sziget kormányzati tervei ellen. Noha az elképzeléseket pontosan senki sem ismeri, abban a jelenlevők megegyeztek, hogy az árvízvédelmi gát építésével és a fakivágásokkal ismét el akarnak venni a fővárosiaktól egy nagyobb zöldterületet. Óbuda-Békásmegyer DK-s polgármestere egyenesen

egy új Manhattan felépítéséről beszélt.

Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy a kormánynak valamiféle terve van a szigettel. Május végén – nem sokkal azelőtt, hogy az UNESCO szavazott az újabb világörökségi helyszínekről – a kormány indoklás nélkül levette a listáról a világörökségi helyszínnek javasolt Hajógyári-szigetet.

Az úgynevezett Hadrianus-palota – az egykori Felső-Pannónia provincia helytartójának a sziget déli részen épült palotája – került volna védelem alá, és ezt hiúsították meg egy tollvonással. Közben pedig a Népszava arról számolt be, hogy a kabinet árvízvédelmi védművet építene a sziget köré. Ez a tervek szerint a teljes területet megvédené az áradásoktól, csakhogy ez az elképzelés pontosan beleillik egy olyan lépéssorozatba, amely egy nagybefektető beruházását készíti elő.

Természetesen a fakivágás most sem maradna el, a legóvatosabb becslések szerint legalább ezer fát kellene elpusztítani...

„GÖRCSBEN VAN A GYOMROM A GONDOLATRA, HOGY ÚJRA ITTHON KELL MARADNUNK"

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2020.07.19.


Csak a bizonytalanság biztos a szeptemberi tanévkezdést illetően, a kormány tagjai néhány nap különbséggel is mást mondanak arról, vajon ismét lesz-e digitális oktatás. A szülők és pedagógusok ritkán látott egységben borzadnak el a lehetőségtől, a távoktatás hosszú hetei mély nyomokat hagytak mindenkiben.

„Görcsben van a gyomrom a gondolatra, hogy újra itthon kell maradnunk. A karantén első hete paradicsomi volt: még sem a munkahelyemen, sem a gyerekek iskolájában nem alakult ki a tanulási rend, és emiatt sok volt a szabad­időnk. Utána viszont jöttek az összefolyó napok, amikből annyi maradt meg, hogy a kicsivel ülünk a konyhaasztalnál, nekem online megbeszélésem van, miközben a gyerek kérdezget a matekfeladatról; leszúrják, hogy elkésett az online óráról, pedig a wifi vacakolt, nem ő. A tanító nénije amúgy nagyon próbálkozott, és nem terhelte agyon, viszont a kész­ség­tantárgyakat tanító pedagógus lehetetlen feladatok elé állított minket és a gyereket is. Szinkópát próbáltunk eltapsolni, önarcképet rajzolni – és valahogy sosem volt elég jó az eredmény, amitől a fiam teljesen befeszült. 

A karanténban szinte csak a tanulás okozott vitás helyzeteket a gimis gyerekemmel is. Ő lényegében semmit sem csinált, délig aludt, a ritka online órákat is rendre végigszunyókálta, elég volt hozzá kikapcsolnia a kamerát és a mikrofont. Ha dolgozatot írt, és nem sikerült konvertálni a programot, akkor világvége volt, amúgy nem foglalkozott az iskolával, nem adott keretet a napjainak a tanulás, ami nekünk, felnőtteknek, akik próbáltunk rendszert kialakítani, nagyon idegesítő volt” – összegzi egy másodikos és egy gimnazista anyukája, hogyan élte meg a digitális oktatást a család. 

A közösségi oldalak tanulsága szerint a nekikeseredett édesanya érzéseivel egyáltalán nincs egyedül, a tanárokban és szülőkben is „megállt az ütő” a hír hallatán, miszerint, ha a vírushelyzet úgy kívánja, elképzelhető, hogy ősszel ismét digitális oktatásra kell átállnia az iskoláknak, vagy legalábbis egy részüknek...

A SZIKRA PROJEKT AZ ORBÁN-REZSIM “TRÓJAI FALOVA” A FÜGGETLEN KISEGYHÁZAK KÖZÖTT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.07.18.

Nem mindennapi eset, amikor egy magáncég sajtótájékoztatóján az EMMI két államtitkára is megjelenik, s beszédet mond, mintha saját projektjükről lenne szó. Márpedig idén márciusban ez történt, amikor Rétvári Bence és Fekete Péter államtitkárok beszéltek a Szikra Projekt sajtótájékoztatóján. Ez az összefonódás mindennél jobban kifejezi azt, hogy a Szikra Projektet szinte kormányzati projektként kezelik, amely a kormányzati kultúrpolitika része és végrehatója. Annak ellenére, hogy a Szikra Projekt egy magáncég, amely a keresztény könnyűzene támogatását tűzte ki céljául. Fekete Péter államtitkár itteni közléséből tudhatjuk, hogy az egy évvel korábban alakult Szikra Projekt 160 millió forintos állami támogatást kapott. Állami pénzből végzi a feladatát és szervezi a kormány kívánságának megfelelően a keresztény zenészeket a Szikra Projekt alá. S lesznek egy akol.

A Szikra Projekt Nonprofit Kft.-t 2019 januárjában jegyezték be, Bolyki György zenész, a Bolyki Brothers tagja, és Horváth Gergely, a Petőfi Rádió volt főszerkesztője, a Jézus és a rock and roll című könyv szerzője alapította. A 160 milliós állami támogatás ezúttal sem a rendszer ádáz ellenségeihez került. Ehhez elég emlékeztetnünk Bolyki György 2013-ban Gerendás Péternek írt kioktató levelére, amikor az elkeseredett Gerendás az országból való távozás gondolatával foglalkozott, az anyagi nehézségek és az erősödő fasizálódás miatt. Bolyki azt írta, hogy “a fasizálódás a balliberális kormányok alatt kezdődött”, Gerendásnak pedig az előző kormányok alatt kellett volna fasizálódástól tartania. Az Orbán-kormány küzd a fasizmus ellen, ezzel a nehéz örökséggel. Bolyki azt is írta Gerendás Péternek, hogy az általa elnyert rangos díjak egy része annak honorálása, hogy “komoly szerepet vállaltál egy politikai irányzat népszerűsítésében”.

Bolyki Györgytől a 160 milliós állami támogatással a zsebében nyilván távol áll a mostani politikai irányzat népszerűsítése, különös tekintettel arra, hogy a sajtótájékoztatóján az Orbán-kormány két tagja is megjelent, akik bejelentették: “Indokolt, hogy a keresztény könnyűzene kormányzati támogatást kapjon, hiszen olyan művészeti értékek születnek benne, amelyek a nem hívők számára is segítséget jelenthetnek az igazság és a boldogság keresésében.” A Szikra Projekt Nonprofit Kft. pedig elkötelezett az igazság és a boldogság keresésében. Ennek felismerésében segítséget jelenthetett, hogy van egy százmilliókkal támogatott kormányzati program, amit csaknem a Szikra Projekt Nonprofit Kft. megalapításával egyidőben jelentették be. Eszerint az állam 950 millió forinttal támogatja ugyanazt, amire a Szikra Projekt Nonprofit Kft. létrejött. A cég és a kormányzati program szinte hajszálpontos egybeesése prófétikus megérzést sejtet. Nem véletlen, hogy egy évvel később Bolyki György, a cég tulajdonos-ügyvezetője az államtitkárokkal együtt már sikerekről számolhatott be.

Itt újra utalhatunk Bolyki György Gerendás Péternek írott levelére, amelyben arra hívta fel a lehetőségek híján sínylődő zenész kollégája figyelmét, hogy “dolgozzon meg a sikerért”. Példának okáért “ne engedje, hogy álságos rajongói félrevezessék, ők ugyanis csak azért rajonganak, mert egy művész beszólt a zorbánnak”. Bolyki György nem követte el ezt a hibát, még véletlenül sem szólt be “a zorbánnak”. Meg is van a jó munka gyümölcse. A neoprotestáns kisegyházak zenészei már az Orbán-kormány kultúrpolitikai céljait erősítik, az erre adott százmilliókon lógnak, és további százmilliók elnyerése motiválja őket arra, hogy Istent dicsőítő énekeket zengjenek az Úrnak. Megfeledkezve arról, hogy az Orbán-kormány elvette az egyházi státuszukat, felszámolta a felekezeti egyenjogúságot, megszüntette az azzal járó kedvezményeket. A pénzt ebben a formában pótolja, de az nem alanyi jogon jár, azt ki kell érdemelni, ahhoz kezes báránnyá kell válni. A Szikra Projekt a keskeny út, az ajtó Orbán bárányainak akoljába...

A LÁNCHÍD KRITIKUS HIBÁI, AMELYEKET CSAK KEVESEN LÁTTAK

INDEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2020.07.19.


Több forrásból gyűjtöttük össze a felújításra váró Lánchíd súlyosabb problémáit. Megmutatjuk a látható bajokat, és olyan eldugott helyekre is benézhet, ahová eddig csak nagyon kevesen.

Szakértők segítségével, valamint hídvizsgálati jegyzőkönyv alapján néztük végig a Lánchíd gyenge pontjait, először a mindenki által láthatókat, azután az eldugottabb helyeket. Az eredmény nem túl biztató...

HARMINC KILÓ CSIRKEMELL A SZOKNYA ALATT – HOGYAN LOPNAK AZ ÉLELMISZERLÁNCOKNÁL?

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.07.19.


Egy budapesti diszkontáruházban rendszeresen előfordult, hogy zárás után üres húsos dobozokat találtak az eladandó ruhák között. Úgy lopták ugyanis a becsomagolt húsokat, hogy a dobozukat eldugták a ruhás tárolókba, a húsokat pedig berakhatták egy szatyorba, mintha a piacon vásárolták volna.
Hiába ismétlődött meg heti több alkalommal az eset, a tetteseket sosem kapták el. Ahogy jellemzően a többi tolvajt sem. „Naponta találtunk hasonló üres csomagolásokat a boltban, jégkrémtől a túró rudiig, de félévente kábé egy elkövetőt, ha elfogtak az őrök” – mondta az üzlet munkatársa.
A lopások mindennaposak a magyar élelmiszerboltokban, és a fenti példához hasonlóan egészen meglepő módszerekkel is próbálkoznak. A tettesek között előfordul éhező nyugdíjas, babakocsis kismama, aluljárós seftes, saját alkalmazott vagy akár polgármester-feleség is. Mintegy féltucat, diszkontokban és hipermarketekben dolgozó boltost kérdeztem a jelenségről, akik a vásárlók mellett a munkatársaik módszereiről is beszéltek, és arról is, hogy döntő többségében miért nem kapják el a tolvajokat soha...

VAN AZ A PÉNZ, AMITŐL KORPÁS A VÍVÓK HAJA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.07.19.


Nem véletlen, hogy a legtöbb sportág vezetője ma már Fideszes politikus; a pénz mennyiségéről a fentről érkező elvárások biztos teljesítése dönt.

„A feltétlen lojalitás, amelynek alapja a pénz, a hatalom, és a zsarolhatóság alapján rekrutálódnak az „új nemzeti burzsoázia", a tudományos és a művészeti élet, valamint az államapparátus és a közintézmények vezetői, és a politikai személyzet is. Egy ilyen kontraszelektált „elit" által vezetett ország jövője azonban kilátástalan.” – ezzel a mondattal zárta, a Hírklikk által is közölt írását Vásárhelyi Mária. A szociológus Bogdán László halála kapcsán beszélt arról: Orbán Viktornak nem az olyan emberekre van szüksége, mint a napokban elhunyt cserdi-i polgármester, hanem neki Farkas Flóriánok kellenek, a korruptak, a megvehetők, a cigányok szavazatait, ilyen-olyan módon szállítókra.

És milyen igaza van; valóban az egész politikai berendezkedésünk ezzel az attitűddel van átitatva. Szomorú példát szolgáltatott ehhez a Magyar Vívó Szövetség szombati közgyűlése is: látszólag demokratikus választáson a küldöttek – 93-51 arányban – Csampa Zsoltot választották ismét elnöküknek, a sportág kétszeres olimpiai- és világbajnokával, Szabó Bencével szemben. „Sokan becsaptak, a saját sportágamtól ez nem esett jól” – nyilatkozta Szabó a választási vereség után. Pedig ez nem először fordult vele elő. Annak idején, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki címéért szállt harcba, akkor is csalódnia kellett. Bízott benne, hogy ő nyeri el a címet, aztán mégis másként alakult. „Valami megváltozott péntektől keddig, de engem erről elfelejtettek értesíteni. Pénteken még tudtam, hogy ki fog rám szavazni; nyolcvan szavazat ígérkezett nekem, harminc a Kulcsár Krisztiánnak és ötven körül a Borkainak. A végén megfordult a dolog, valahol eltűnt ötven szavazatom, másként fogalmazva, ott ötven ember engem elárult.”...

ANTALL NEM AKART „KERESZTÉNY MAGYARORSZÁGOT”!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: DEBRECZENI JÓZSEF
2020.07.17.


A demokratikus rendszerváltozás kormánya megalakulásának 30. évfordulóján ismétlődően és lelkesen idézik Antall József szavait: „keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője”. Szeretném lehűteni a lelkesedést: Antall nemcsak hogy nem akart effélét, de a lehető legtávolabb állt tőle, mi több, politikai értékrendjével szögesen ellentétes volt az a „keresztény Magyarország”, amelyért mai méltatói hevülnek. Mert antidemokratikusnak, az országra, sőt a világra nézve is halálos veszélynek tartotta az antiliberális vallási-politikai fundamentalizmust (álljon bár mögötte fanatikus hit avagy cinikus hatalomvágy).

De hát ő maga mondta – vethetik ellene. Csakhogy a fent idézett kijelentés nem dokumentálható. Nem Antall Józseftől hallottuk. Hanem Bolberitz Pál címzetes apáttól. Ki egykor Antall tanítványa volt, ezért kérette őt a vallását életében formálisan nem gyakorló, nem templomjáró, nem áldozó, az ájtatoskodástól irtózó kormányfő a halálos ágyához, hogy szolgáltassa ki neki a szentségeket. Bolberitz a temetési szónokok egyikeként idézte, illetve interpretálta a haldoklótól őáltala hallottakat: „keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője... Azt mondotta, hogy a keresztény Magyarországnak van jövője... Mert mint történész tudta, hogy a keresztény eszmerendszerek kétezer éves elveket tartalmaznak, amelyek nemcsak igazak, hanem működőképesek is... A magyarság létezni tud, fenn tud maradni, de nézete szerint akkor, hogyha a Szent István-i szellemiség alapján keresztény elvekre és erkölcsi gyakorlatra támaszkodik. Vagyis hitre, imádságra, a tízparancsolat és a szeretet fő parancsának teljesítésére.”

Bárkiről elképzelhető, hogy a halál torkában elbizonytalanodik, a vallás segélyéhez folyamodik – Antallról is. Ám hogy a személyes segélykérésen túl politikai értékvilágát, meggyőződését, életművét is megtagadja – az ő esetében kizárt. Márpedig a Bolberitz által prezentált mondatok szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Antall egész életében képviselt.

E súlyos kijelentés komoly alátámasztást igényel. Messziről kezdem. Vallás és politika összefonódása egyidős az állammal, utóbbi birtokosai kezdettől transzcendens legitimációval igazolták uralmukat. A történelem első folyam menti civilizációi teokráciák voltak: az uralkodók nem csak istenek nevében gyakorolták despotikus hatalmukat, de maguk is annak számítottak. A keleti istenkirályságokban egybefonódott a spirituális és a világi hatalom: a sumer ensi, az egyiptomi fáraó egyszerre volt vallási és állami vezető.

A templom és a palota csak az ókor új típusú civilizációja, az antik görög-római esetében jelentett külön intézményt. A köztársasági államformában nemcsak politika és vallás vált külön, de alapvetően megváltozott az immár világi jellegű hatalom legitimációja is. A törvények által korlátozott, meghatározott időre szóló mandátumú, választott (vagy sorsolt) állami tisztségviselők felhatalmazása nem fölülről, az istenektől származott, hanem alulról: a szabad egyének alkotta társadalomtól, a népgyűléstől, a szenátustól stb.

Az antikvitás romjain fölépült középkori európai monarchiák azonban újra a vallási és a világi hatalmat összekapcsolva működtek. A királyok transzcendens legitimációval, „Isten kegyelméből” uralkodtak, amiért nem alattvalóik, hanem „Isten színe előtt” kellett felelniük. Ám a spirituális (pápai) és a világi (uralkodói) hatalom nem nőtt össze, legalábbis a nyugati (római) kereszténység körében – szemben a keleti (bizánci) ortodoxiával, ahol a világi vezető egyházfő is volt (cezaropapizmus). Igazi fundamentalista alapon az iszlám államok működtek, működnek: a világi törvényeket a valláserkölcs diktálja, így zajlik a hatalomgyakorlás is.

A nyugati politikafejlődés a polgári átalakulással aztán ismét kilépett a vallásos keretből: az európai (s az észak-amerikai) szisztéma visszatért az antikvitásban egyszer már működő demokratikus modellhez, szakítva a vallási-politikai fundamentalizmussal. Az uralkodók felülről eredeztetett hatalma fokozatosan kiüresedett (brit alkotmányos monarchia) vagy megszűnt (amerikai vagy francia köztársaság), s a kormányzati hatalom gyakorlása a parlamenteknek felelős miniszterelnök vagy a nép által közvetlenül választott elnök feladata lett. A legitimáció lentről jött, a felelősség lefelé irányult, a hatalom demokratikussá vált. Az átalakulás szerves része volt a szekularizáció: az állam és az egyház intézményes szétválasztása, ami megszüntette az egyház világi hatalmi szerepét. Ez a XIX. század végén történt a polgári házasság, anyakönyvezés stb. intézményesítésével.

Magyarországon (II. József kísérlete után) 1848-ban következett be gyökeres változás állam és egyház viszonyában (például megszűnt a papi tized); a teljes szétválasztásra pedig Wekerle Sándor első miniszterelnöksége alatt (1892–95) került sor a liberális egyházpolitikai törvényekkel.

Fentiekből nyilvánvaló, hogy a demokrácia működésének alapfeltétele politika és vallás elkülönülése: a szekularizáció. A demokrácia ab ovo világi hatalmat feltételez. Mert mi a döntő különbség a szekuláris demokrácia és a vallási-politikai fundamentalizmus világképe között? Az első szerint a politika nem más, nem több, mint a társadalomban létező különféle érdekek és értékek artikulálása, képviselete. Ezek szabályozott keretek közt zajló versenye, rangsorolása, érvényre juttatása. A demokrácia világában nincs alapvető morális különbség a verseny szereplői között. Egymást ellenfélnek tekintik, akit le kell győzni, ám akivel – épp a verseny fönntarthatósága érdekében – együtt is kell működni.

A fundamentalizmus világa merőben ellentétes ezzel. A hatalom ott vallási alapon áll, ami eleve monolitikus struktúrát feltételez. A más értékrendet képviselő politikai szereplő (ha van egyáltalán) nem ellenfél, akit le kell győzni, hanem ellenség, akit meg kell semmisíteni. Hiszen szembeszegül az isteni renddel, a Gonoszt képviseli. Neki nincs jussa a politikai részvételre, vele nincs alku, ő rosszat akar az embereknek, a nemzetnek. A politika nem legitim érdekek ütköztetése és rangsorolása, hanem végső morális küzdelem. Lelki és világnézeti harc, mely életre-halálra szól. A politikustól erkölcsi útmutatást várnak hívei, ő pedig odaadást, feltétlen hitet kér cserébe.

A politikának ez a fölfogása a nyugati demokráciákban eltűnt a polgári átalakulással, de az elmúlt évtizedekben újra megerősödött – Európában is, Magyarországon is. Teret nyert egy új antimodernista attitűd. Képviselői elutasítják a szekularizációt, a politikára újra mint az isteni igazság leképezésére tekintenek. Elvárják, hogy irányt mutasson, választ adjon saját létkérdéseikre. A politika identitást közvetít, a politikai ellenfél pedig átlényegül az egyén identitását fenyegető ellenséggé. Mindez egy ráción túli, a hit feltétlen voltára, érzelmekre és szenvedélyekre építő kizárólagosságot érvényesít. És hamar odavezet, hogy a hatalom korlátait megszabó törvényeket is negligálják, és hozzáigazítják a hitbéli kizárólagossághoz...


NAGYPAPA „BŰNE” – ÍGY VAN ÉRTELME A MÚLTFELTÁRÁSNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: TÓTH ESZTER ZSÓFIA
2020.07.14.


„Ami történt, minden várakozásomat felülmúlta” – kezdi beszámolóját Tóth Eszter Zsófia, a Clio Intézet történésze, aki egy, a Válasz Online-on közzétett személyes múltfeltáró írás nyomán levelek, megkeresések özönét kapta. A „szép, szomorú Nóra néni” történetéről és utóhatásáról van szó: a márciusi cikk az összes egykori kistarcsai internáltnak emléket kívánt állítani, és a „művelet” olyannyira sikerült, hogy a kommunista diktatúra társadalomtörténetét kutató vendégszerzőnk alig bírta feldolgozni az azóta beérkezett újabb életrajzokat, kérdéseket. Tóth Eszter Zsófia most megosztja tapasztalatait...

CSEPELI GYÖRGY: AZ LESZ A MEGLEPETÉS, HA A SZÉKEMBEN EGY ROBOT ÜL MAJD, ÉS JOBB VÁLASZOKAT AD, MINT ÉN

24.HU
Szerző: CSERI PÉTER
2020.07.19.


Nem kell félni a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésétől, mert az új világ nem megszünteti az embert, hanem betölti – állítja Csepeli György, aki szerint ugyanakkor ellen kell állnunk az MI mindent bekebelezni vágyó törekvésének. A jó hír, hogy erre megvannak a technikák, a rossz, hogy ezeket csak nagyon kevesen alkalmazzák. A szociálpszichológussal annak apropóján beszélgettünk, hogy nemrég megjelent az Ember 2.0 című könyve, amelyben a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi hatásait elemzi.

Amikor az ember több ezer évvel ezelőtt feltalálta a kereket, vajon akkor alkalmazta először az MI-t, vagyis a mesterséges intelligenciát?

Az még nem számít annak, de az emelő már igen.

Mi a különbség?

A kerékkel maga az ember oldott meg egy konkrét problémát, az ókorban viszont már használtak olyan emelőszerkezetet, amely saját maga alkalmazta a működéséhez a közlekedőedények elvét. Az már egy kezdetleges szintű mesterséges intelligenciának számít, mert képes volt az embertől függetlenül elvégezni egy racionális műveletet. Az ipar fejődése évezredek óta leírható az egyre komplexebb és intelligensebbek gépek létrehozásával.

Rengeteg konkrét példát hoz az új könyvében a mesterséges intelligencia mai alkalmazásáról és jövőbeli lehetőségeiről az élet legkülönbözőbb területeiről. Hogy miként van jelen már most az iparban, a közlekedésben, az egészségügyben, az oktatásban, a hadviselésben, általában az állami szolgáltatásokban. Van olyan alkalmazása az MI-nek, ami még önt is meglepte?

Őszinte leszek, ilyen nem volt. Főként azért nem, mert engem elsősorban nem az MI egyes konkrét alkalmazási formái érdekelnek, hanem a tendenciák. Így például az, hogy a mesterséges intelligencia különböző alkalmazásai egyre autonómabbakká válnak. Igazából akkor fogok meglepődni, ha a jövőben nem önnek adok egy interjút, hanem egy újságíró robotnak. Aki esetleg jobb kérdéseket fog feltenni, mint ön...

NEM CSODA, HOGY MENEKÜLNI AKARNAK EBBŐL A FERTŐBŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.07.18.


...Szerintem bárki egyetért abban, hogy undorító a politikusok fizetése, ha megnézzük, mennyit keres egy orvos, nővér vagy tanár. Akikre a legnagyobb szükségünk van, pont azokat nem becsüljük meg kellőképpen, ezért ezek az emberek a tanulmányaik elvégzése után egyszerűen fogják magukat, és elhagyják az országot, hogy külföldön alapítsanak családot. A kormány azon dolgozik nagy erőkkel, hogy a magyar családok minél több gyermeket vállaljanak, ezzel is biztosítva a nemzet jövőjét, de ha még azokat sem képesek az országban tartani, akik egyébként szívesen vállalnának gyereket, amennyiben a feltételek adottak lennének, akkor miről beszélünk? És nem hiszem el, hogy ezzel nincsenek tisztában a Novák Katalin-féle zsenik. Pontosan tudják ők is, hogy mi a probléma, és azt is, hogy miért külföldön születik a magyar gyermekek egy jó része.
Több ezer emberről van szó, akik szinte biztosan külföldön fognak gyermeket vállalni, ugyanis kizártnak tartom, hogy pár éven belül ténylegesen is emelkednének a fizetések. Ez egy elszalasztott lehetőség. Orvosok és egyéb szakemberek helyett vannak nekünk Mészáros Lőrinceink és Tiborcz Istvánjaink, akik nem tesznek mást, mint ártanak mindannyiunknak. A kormány rablópolitikája és átgondolatlan rombolása beláthatatlan károkat okozott már eddig is, és még többet fog okozni egészen addig, ameddig végre búcsút nem inthetünk Orbán Viktornak és bagázsának. A jövőnk a szemünk láttára foszlik szerte.

ÉS AKKOR A BALATON AZ ÁRAKBAN MÁR ELÉRTE NYUGAT-EURÓPÁT - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu

2020.07.19.


Az uniós költségvetésről és a válságkezelésről alkudoztak az EU-csúcson; a MÁV alá besorolták a Volánbuszt; drágaságra panaszkodnak azok, akik a Balatonnál nyaralnának. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

1824 milliárd euróról, azaz a magyar GDP nagyjából 14-szereséről kezdtek alkudozni az EU-csúcson - az unió következő hétéves költségvetéséről megegyezni akkor is nehéz feladat lenne, ha a kompromisszumot nem nehezítené a válság. Magyarországon gyorsan összehívták a parlament rendkívüli ülését, és megszavazták, hogy magyar részről csak akkor lehet támogatni az uniós költségvetést és a hozzá kapcsolódó, hitelből finanszírozott helyreállítási programot, ha a pénz szétosztását nem kötik a jogállamisághoz vagy a bevándorlás megítéléséhez.

De tévedés lenne azt hinni, hogy a magyar miniszterelnök fenyegetései miatt volt csak nehéz a tárgyalás. A takarékoskodásra ügyelő államok és a szegényebb, az eladósodás szabályait lazábban kezelő déli országok ellentéte régóta visszatérő téma, erre rátett egy lapáttal a koronavírus. Legalább abban már kialakult a konszenzus a csúcs előtt, hogy a válságkezelésre szánt pluszforrás fedezetét rövid távon az Európai Bizottság kötvénykibocsátása adja majd...

LEMINŐSÍTIK A KUTATÓKAT IS: ELVESZÍTIK KÖZALKALMAZOTTI STÁTUSZUKAT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.07.18.


Cserébe átlagosan 30 százalékos béremelést ígérnek nekik, ha elfogadják az új feltételeket.

Szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amellyel megszüntetnék a tudományos kutatóintézetek dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyát, foglalkoztatásukat pedig egyszerű munkaviszonnyá alakítanák át – értesült lapunk. Forrásaink szerint az akadémiai kutatóhálózatot átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) falain belül kész tényként kezelik a közalkalmazotti státusz megszüntetését. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunk érdeklődésére gyakorlatilag megerősítette, hogy a múzeumi és kulturális területen, illetve a szakképzésben dolgozókhoz hasonlóan az akadémiai dolgozók is elveszítik közalkalmazotti besorolásukat. Az ITM közölte, van szándék „a teljesítmény alapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony kialakítására”. A cél - miként az a szaktárca válaszából kiderült - a kutatói életpálya modellhez szükséges feltételek megteremtése, „korszerű és rugalmas bérezéssel”. 

Azt még nem tudni, mikortól lépne életbe a jogállásváltozás: „folyosói pletykák” szerint két időpont merült fel, az egyik november elseje (ekkortól szüntetik meg a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát is), illetve 2021. január elseje...

SZABAD SZEMMEL - KÖZELEDIK AZ ÖSSZECSAPÁS ORBÁN VIKTORRAL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.19.


Neue Kronen Zeitung 

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint szó sem lehet arról, hogy a jogállamiságot teljes egészében töröljék az európai támogatások feltételei közül, úgy, ahogyan azt Magyarország felvetette, miután Orbán Viktor már addig jutott, hogy ezt hivatalosan is bedobta. A késő esti egyeztetésen a vitatott jogállamiság volt a téma, ami mind Budapest, mind Varsó számára kulcstéma, de egyik sem kér abból, hogy az európai költségvetési támogatásokat attól tegyék függővé: eleget tesz-e az adott kormány az alapértékeknek.

Diplomaták azt közölték, hogy az esti vacsorán megfeneklettek a megbeszélések a tervezett jogállami mechanizmusról. Magyarország és Lengyelország kerek-perec kinyilvánította: abba ők semmiképpen sem mennek bele, hogy az uniós pénzek kifizetését összekössék a demokratikus elvek tiszteletben tartásával.

Egy holland forrás arra számít, hogy közeledik az összecsapás Orbán Viktorral a jogállam miatt. A Rutte-kormány ragaszkodik az eredeti indítványhoz, amely előírná a jogállam betartását a brüsszeli támogatások fejében, és nem szeretné, ha ez ügyben kudarcot vallanának a megbeszélések. Közben Kovács Zoltán azt tette közzé a Twitteren, hogy Brüsszelben közelebb jutottak a kompromisszumhoz, a magyar miniszterelnök azonban kitart amellett, hogy a magyaroknak kell eldönteniük, mire költik azt a pénzt, ami az országé. Semmiféle politikai kikötést nem lehet elfogadni, hangoztatta a szóvivő.

Jelenleg olyan javaslatot vitatnak meg a részvevők az uniós csúcson, amelynek értelmében a Bizottság javaslatára kétharmados többséggel szavaznák meg a „megfelelő és arányos” szankciókat, ha valamely tagállam megsérti a közös normákat, ami azt jelenti, hogy eltörölnék a többségi döntéshozatalt. Így Magyarország és Lengyelország a jövőben nem fedezhetné egymás hátát. A hírügynökség megszerezte az előterjesztést, amely már tegnap napirendre került, és amely tartalmazza, hogy a jogállami feltételek valódiak lesznek, és hogy a büntetés elrendeléséhez meg kell állapítani a jogsértést. 

Merthogy sok tagország ragaszkodik ahhoz, hogy az anyagi támogatásokat a demokratikus játékszabályok betartásától tegyék függővé. A fő vitatéma azonban továbbra is a 750 milliárd eurós gazdasági mentőcsomag, amelyben két nap után sem sikerült megállapodni, így egy nappal meghosszabbították a tanácskozást. Az egyeztetések tegnap 12 órán át, éjjel 11-ig tartottak. A cél az, hogy ma tető alá hozzák az egyezséget, vagyis még azelőtt, hogy holnap kinyitnak a tőzsdék. A takarékos északi államok azt szeretnék, ha a vírus miatt nagy bajban lévő déliek nem ingyen juttatásként kapnák a támogatás kétharmadát. A hangulat különben szombaton már valamivel jobb volt, mint egy nappal korábban, de előrelépést egyelőre nemigen látni.

Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja a tárgyalásokat, amelyek azért ma délután folytatódnak. Sőt, Michelnek az Európai Tanács elnökeként az egész Visegrádi Csoporttal meg kell vívnia, miután az beásta magát a jogállami feltételekkel szemben. Szóvivőjén keresztül a magyar kormányfő az este megerősítette, hogy szükség esetén vétózni fog. Diplomáciai források szerint Merkel és Macron hajlandó engedményre. A magyar vezető egyébként beterjesztette a maga javaslatát, amely hatástalanná tenni az egész tervezett mechanizmust, mert a pénzek folyósítását csakis egyhangú határozattal lehetne leállítani.

FT 

A magyar miniszterelnök az egyik fő akadály, hogy egyetértésre jussanak az európai állam- és kormányfők egyeztetésén, mert azt követeli, hogy bármiféle anyagi büntető intézkedést csakis az összes tagállam beleegyezésével lehessen kimondani. Vagyis ily módon vétójogot kapna. Álláspontját támogatja Lengyelország és Szlovénia, amely szintén elveti, hogy kétharmad is elegendő legyen a szankciókhoz. Nyugati hatalmak, köztük Franciaország azonban szigorú rendszert akarnak, amelynek értelmében visszatartanák a szubvenciók egy részét, ha valamelyik kormány megsérti az alapvető jogokat. Egy diplomata szerint a magyar és a lengyel vezetés arra utazik, hogy a végső kompromisszum eredményeként több pénzt csikarjon ki magának.

A lap vezércikkben sürgeti, hogy az EU ne tűrje tovább, amit Orbán és Babis művel, mert az alapértékeit veszélyezteti, ha a szervezet hagyja, hogy az olyanok mint a magyar és a cseh vezető tetszés szerint szolgálják ki magukat az uniós pénzekből. Hiszen amikor ők felbukkannak az unió központjában, akkor hivatalosan ugyan országuk nevében járnak el, ám közben érvényesítik a család, a barátok és az üzlettársak érdekeit. Merthogy arra utaznak, hogy megteljen a saját zsebük, illetve a környezetüké. 

Ám ezt nem szabad annyiban hagyni, az uniónak meg kell értetnie, hogy alapelvei szentek és sérthetetlenek. Nem véletlen, hogy Budapest és Varsó kimarad az Európai Ügyészségből, miután Orbán már kipaterolta a CEU-t, engedelmességre igyekszik rábírni a maradék önálló sajtót és visszaél a Covid-19-et, amikor kiiktatja az Országgyűlést. Persze nem sokáig űzhetné kisded játékait, ha a következő hosszú távú EU költségvetés tartalmazna kemény jogállami feltételeket, de a jelek éppen nem erre mutatnak.

Az Európai Tanács vezetője olyan javaslatot tett le az asztalra, amely miatt Orbánnak és a hasonszőrűeknek nem igen kell összecsinálniuk magukat. Sőt, ő és a haverok megakadályozhatják, hogy elvegyenek tőlük bármekkora uniós alapot is. Ily módon az Brüsszelnek kár alibi ötletekkel előhozakodnia, végre ütős indítványra volna a részéről szükség. Hiszen a demokrácia és a jogállam forog kockán. A magyar politikus azonban magabiztos és vétóval fenyegetőzik, miközben cinikus módon azokkal az országokkal szórakozik, amelyek nagyon megszenvedik a vírust. 

Az viszont jó, hogy az Európai Parlament nem kívánja annyiban hagyni a dolgot. Iránymutató volna, ha elvetné a költségvetést, amennyiben az felvizezi a jogállami kritériumokat. Hiszen saját jövője múlik azon, hogy mennyire szerez érvényt a közös játékszabályoknak. Nem kedvezhet olyanoknak, akik megosztanak és ideológiai keresztes hadjáratot folytatnak, hogy egy egészen másfajta unió alakuljon ki. Emellett mindent megtesznek azért, nehogy meg lehessen vizsgálni, mennyire jogszerűen költik el a nyugati adófizetők pénzét.

„A PiS célja, hogy katolikus államot hozzon létre, amelyben nem szenvedhet vereséget a választáson, ehhez Franco Spanyolországát, illetve Salazar Portugáliáját tekinti modellnek, de tisztelettel adózik az erősember Orbán Viktornak is”. Ezt Sikorski volt kül- és védelmi miniszter, a varsói Szejm korábbi elnöke mondta, aki az ellenzéki Civil Platform EP-képviselőként a jelenlegi rendszer egyik legádázabb ellenfele. A politikus szerint a vasárnap zárult igen szoros eredményt hozó, ám annál piszkosabb kampánnyal kísért elnökválasztás során a köztévé nagyjából úgy viselkedett, mint a hitleri idők hírhedt náci propaganda újságja, a Der Stürmer. 

Az ellenzék mindenesetre mindenféle szabálytalanságok miatt megóvja az eredményt, viszont a régi-új elnök lánya igyekszik temetni az árkokat, a társadalom mély megosztottságát. A 25 éves Kinga Duda, aki ügyvédként dolgozik Londonban, úgy nyilatkozott, hogy politikai meggyőződéstől vagy bőrszíntől függetlenül mindenki egyenlő, senki sem szabad gyűlölni, tiszteljük egymást. És nem lehet megengedni, hogy bárkinek félnie kelljen. Ám a felhívás a jelek szerint süket fülekre talál a Jog és Igazságosságnál, amely folytatja a nyomulást a diktatúra felé – állapítja meg a patinás brit konzervatív újság. 

Az elnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy a lengyelek tiszteletet akarnak maguknak és hagyományos értékeiknek, ugyanakkor kiábrándítja őket az unió politikája. Megjegyezte, hogy Varsó nem kíván távozni az EU-ból, de ragaszkodik a keresztény hagyományokhoz. Ugyanakkor - mutatott rá - Brüsszel és általában a Nyugat egyfajta kulturális forradalmon megy át, ami katasztrofális a latin civilizáció szempontjából.

A varsói amerikai nagykövet úgy találja, hogy túlzottak az európai bírálatok a lengyel demokrácia állapota kapcsán, miután Varsó a brüsszeli támogatások csökkentésére számíthat az igazságszolgáltatás reformja miatt. Mosbacher, aki Trump politikai kinevezettje, hozzátette, hogy az EU-nak nemigen akaródzik elismernie a rendszerváltás óta elért lengyel gazdasági fejlődést. A jelentés emlékeztet arra, hogy Brüsszel valójában nem tudja, mitévő legyen azzal, amiről sokan úgy gondolják nyugaton: lopakszik előre a tekintélyelvűség a keleti szárnyon, főleg Lengyelországban, Magyarországon és Romániában. 

Ugyanakkor az amerikai diplomata nem hagyta szó nélkül, hogy a régi-új lengyel elnök rosszabbnak nevezte még a kommunizmusnál is az LMBT-ideológiát. Egyben elárulta, hogy heteken belül véglegesítik a megállapodást, amelynek értelmében ezer amerikai katonát vezényelnek az országba.


Az Európa-barát homlokzat mögött a bolgár kormányfő tekintélyelvű rezsimet épített ki, ám sok embernek már elege van a korrupcióból. Ráadásul egy felvétel, amely a YouTube-on látott napvilágot csak még jobban kiakasztja őket. Kiderült ugyanis, hogy egy volt, igencsak kétes politikus jogtalanul kisajátította a Fekete-tenger egyik strandját. Mert rendben van, hogy a part a korrupt politikusok és vállalkozók Mekkája, felosztották egymás közt az értékes területeket, egész ágazatokat uralnak, és nekik semmit sem számít a törvény. Sok bolgár immár szemet hunyt efölött, mondván, úgy sem tud csinálni semmit. 

Ám az újabb eset látványosan megtestesíti a hatalmi visszaéléséket, úgy hogy a felháborodás nagy. Ekkora tiltakozások évek óta nem voltak az országban. Tízezrek tüntetéseken követelik Boriszov miniszterelnök távozását. Az eset azt is feltárja, hogy csaknem másfél évtized elteltével még mindig nem érvényesülnek a jogállami normák. A jogbiztonság a hatalom birtokosaitól függ, az igazságszolgáltatás nagyjából-egészében a politika ellenőrzése alatt áll, a korrupciós ügyeket csupán elvétve torolják meg. Viszont fenyegetik az újságírókat, akik beszámolnak róluk. Ám mivel a miniszterelnök a külpolitikában nem keménykedik, nem úgy, mint Orbán, Brüsszelben egyáltalán nem téma, hogy mi megy Bulgáriában.

BICEBÓCA GENERÁCIÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.19.


Pintér belügyes a nemzeti közlönyben közzé tétette az igényeket, aminek meg kell felelni, ha iskolaőr lenne az ember. Voltaképp nincsenek követelmények, nem kell szépnek lenni, okosnak pláne nem, ha tud fekfőtámaszozni az ember, meg jól futja az ezerötöt, föl is van véve. Mindenki válogatás nélkül, aki húgyos ovisként arról ábrándozott, hogy iskolaőr lesz meg katona, vadakat terelő juhász, miközben altatta el őt anyuka. Kap az ember egyenruhát, amiért a cselédlányok állva pisálnak, gyerekriasztó sprét meg gumibotot, és ő az élet császára. Többet keres, mint egy kezdő tanár, az igazgatónak nem felel semmiért, egy személyben az iskola fura ura, a Pink Floyd Fal-filmből előlépő rémalak.

Már tudjuk, mert Pintér belügyes kikötötte az igények között, hogy a kölkeknek csak a végtagjait ütheti az iskola zsandárja. Ebből kitetszik, hogy Pintér belügyes szarik a hagyományokra, miszerint csak a fejét, hogy meg ne sántuljon. Fölrémlik az emberben, midőn a fegyelmezés nyomán mankós, gipszelt kezű tanulók iramlanak az iskolába, ez lesz a bicebóca generáció, amelyet kiköp a nemzeti nevelde. S ha most azt vetik a szememre, túlzok, majd akkor gondoljanak rám, amikor ilyesmiről megjelennek az első tudósítások a lapokban. A nemzeti közlöny nem popperpétereket keres, hanem foglárokat, így teljesítve ki az iskolarendszer NER-béli küldetését. A NER az iskolában nevelni kíván csakis, idomítani úgymond.

Hazafias nevelést végez, honvédelmi nevelést, vallásos nevelést szervíroz. A tananyagot ehhöz válogatja, a tankönyveket ehhez írja, a tanórákat így alakítja. Testnevel, hittant gyöm a gyerek fejébe, lőtérre cipeli, egy kadétiskola az egész nyüves oktatási rendszer, amibe ékkövekként már belekerülnek a zsandárok is. Ahogyan a járvány alkalmat kínált arra, utcára tegyék a rendszernek terhes betegeket, a néhol előforduló iskolai erőszak meg arra, hogy az iskolából száműzzék az oktatást, és kaszárnyát csináljanak belőle. Van mire fogni a nyomorukat, hogy erre van igény, ahogyan a nemzeti konzultációval igazolják, rájuk van szükség, holott a népek jó része a háta közepére sem kívánja a maffiát. Mindenhez csak indokot kell találni...