RÁADÁS: BRÓDY JÁNOS: BRÓDY 70 - LESZ MÉG EGYSZER... - ARÉNA 2016. ÁPRILIS 9. (TELJES KONCERT)

MELODY PRODUKCIÓ
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2016.04.09.

Bródy János, Kossuth- és Liszt-díjas, a
Magyar Köztársasági Érdemérem
Középkeresztjével elismert zeneszerző-
szövegíró-előadóművész 2016 áprilisában
töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalomból
barátai és tisztelői kérésére és mindenki
örömére „Lesz még egyszer” címmel adott
nagykoncertet az Arénában. A koncertet
meghívott ifjú művészek tették teljessé.




Közreműködött:
Bródy János – ének, gitár Kirschner Péter – gitárok, dob, szintetizátor Szeifert Bálint – basszusgitár Szabó Ádám – harmonika Prommer Patrik – dob Roszik Hella – hegedű, vokál Bakos Zita – zongora, vokál Libor Laura, Szekeres András – vokál Szauer Bianka – hárfa Boros Mihály – zongora Lugosi Dániel Ali – klarinét

Dallista:
1. Személyi igazolvány (0:00 -) 2. Hová tűntek azok az évek (7:14 -) 3. Felföldiné estéje (11:45 -) 4. Filléres emlékeim (15:39 -) 5. Egy hétig tart (19:35 -) 6. Földvár felé félúton (23:20 -) 7. Édes életünk (28:54 -) 8. Ezek ugyanazok (34:35 -) 9. Újra ősz van már (39:29 -) 10. Birkaország (43:54 -) 11. Nyuggerdal (47:05 -) 12. Szél hozott, szél visz el [instrumentális - km: Szauer Bianka] (51:46 -) 13. Kertész leszek [instrumentális - km: Boros Mihály] (56:13 -) 14. Mama kérlek [instrumentális - km: Lugosi Dániel Ali] (1:00:25 -) 15. Ne várd a májust (1:05:57 -) 16. Mi tehetnék érte (1:10:18 -) 17. Te itt leszel majd mellettem (1:13:50 -) 18. Micimackó (1:19:27 -) 19. Gyere édes, jöjj és korrumpálj (1:26:40 -) 20. Kockázatok és mellékhatások (1:31:49 -) 21. Engedd, hogy szabad legyek (1:34:42 -) 22. Szabadnak születtél (1:39:31 -) 23. Ha én rózsa volnék (1:44:17 -) 24. Magyarok közt európai (1:48:52 -) 25. Lesz még egyszer (1:52:52 -) 26. Miért hagytuk, hogy így legyen (1:56:34 -) 27. Az utcán (a másik oldalon) (1:59:47 -) 28. Mindannyian mások vagyunk (2:03:31 -) 29. Élek s hogy meddig... (2:09:20 -)

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: FÜST MILÁN EZ MIND ÉN VOLTAM EGYKOR – HÁBI-SZÁDI KŰZDELMEINEK KÖNYVE

DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA
Szerző: FÜST MILÁN
2001-es kiadás

E ​könyvet itt – mely szépségben s humorban fürdetett példázatfüzérével az Ezeregyéjszaka fűszeres meséit idézi – Hábi Szádi, a bölcs, öreg mágus mondja el fiának, Tahtúrnak, hogy annak lelke és szelleme kinyíljék a világ rejtelmes, felmérhetetlen gazdagságára; s hogy gondolatainak kegyetlen igazságával és szívének gyöngéd jóságával figyelmeztesse ama tudnivalókra, melyek szükségesek azok számára, akik élni és gondolkozni akarnak a világban, ahol „szebbnek ítéltetett a tört szem, mint a ragyogó”. Vagyis hogy Füst Milán filozófiai naplója ez a két összefüggő, ebben a könyvben egyszerre megjelenő mű. A Hábi Szádi küzdelmeinek könyve Füst Milán sokszor terhes, sokszor gyötrelmes életének „gondolati eredménye”. S hogy nem csupán a gondolkozás kényszerére és örökös újrakezdésére nevel, de meg is örvendezteti az olvasót, az bizonyos, mert filozófiáját, komoly etikáját csodás-kedvességű „ezer és egy” meséjébe, történetébe rejtette. S mégis, hogy talán megrendülés fog el mindenekfelett – mert megrendítő az írás páratlan szépsége, és megrendítő mély gondolatainak önkínzó, önpuszító őszintesége. (MOLY)

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: DÉS LÁSZLÓ - NAGY UTAZÁS

YOUTUBE
Szerző: DÉS LÁSZLÓ
2018.03.15.

   00:35 - Szentiment    04:44 - A szerelemről    10:46 - Emlékem vagy    15:56 - Vigyázz rám    18:59 - Megint hétfő    25:58 - Helló édes    30:44 - Ma jól vagyok    35:59 - Legyen úgy    39:58 - For D. L.    43:56 - Repülés    50:23 - Hova tűnt a szerelem    55:07 - Nagy utazás 1:04:08 - A zene 1:08:37 - Szól a dal


ITT NÉZHETŐ MEG

NAGYSZERŰ EMBEREKET GYÁSZOLUNK

YOUTUBE
Szerző: BEER MIKLÓS
2020.07.14.

  Bálint Györgyről, dr. Eőry Ajándokról és 
  Bogdán Lászlóról szeretnék 
  megemlékezni. Mindhárman másokért 
  éltek.

  ITT NÉZHETŐ MEG

ANTIALKOHOLISTA FUTBALL LIGA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.07.17.

Beb@szott koncertlátogatót annyit láttam már aranyapám, mint égen a csillag. Vagy még annál is többet. De futballdrukkert még egyet sem. Utóbbiaknál alapkövetelmény, hogy nem isznak alkoholt. Vagy, ha mégis, legföljebb autóba ülnek, de a stadionba akkor sem mennek. A labdarúgóklubok kemény magjainál meg úgy megy a tagfelvétel – jó helyről tudom, úgyhogy biztos lehetel benne –, hogy a kormány egy embere megszondáztatja a jelöltet, és ha négy felmenőig nem színeződik el a szonda, akkor mehet a buli. Lehet csápolni a nézőtéren, huhogni az ellenfél fekete játékosaira, megtapsolni a mi négereinket.

Aranyapám, te tudtad, hogy szemben a koncertlátogatókkal, a futballdrukkerek sosem isznak? Úgy lettek szolmizálva. Bocs: szocializálva. Nem bírja a szervezetük. Brit tudósok kimutatták, hogy aki iszik, az nem szurkoló. Kormányunk is elolvasta, hogy mit írtak a brit tudósok, ezért engedélyezi a futballmeccseket. Koncertet nem lehet rendezni, mert az ivásba torkollik, aztán megnézheti magát, aki oda téved.

Nekem hihetel, aranyapám, minden koncert a berúgásról szól...

ITT OLVASHATÓ

„ÖRÖKERDŐ” NYOMÁBAN: TÖMEGES FAPUSZTULÁS FENYEGET ITTHON IS, DE VAN ELLENSZER

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.07.16.

Nemcsak az őserdők pusztulása miatt kell aggódnunk, a klímaváltozás egyik első jeleként Közép-Európából sok helyen eltűnnek a lucfenyvesek, alföldi tájainkról pedig az összefüggő erdők. Mindez nemhogy felértékelné az erdőségeket, de éppen a megújításuk gazdasági alapja rendül meg a tömeges fapusztulás miatt olcsóvá váló fától. Az egyetlen jó hírnek az Alkotmánybíróság tarvágást tiltó határozata tűnik. Ódor Péter erdőökológustól, az Ökológiai Kutatóközpont egyetemi tanárától azonban most megtanuljuk: semmi sem az, aminek látszik. Interjú.

– Látott már fenyőt „összedőlni”?

– Csak a végeredményt láttam. Egy ilyen katasztrófának nem szeretnék a közepében lenni, és másoknak sem ajánlom. Nagyon veszélyes.

– Mégis hogyan történik? Az ausztrál erdőtüzekért meg az amazóniai őserdőkért aggódunk, közben a klímaváltozás hatására a Sopron melletti hegyekben egyszer csak összedőlnek a fák?

– És Bajorországban, Csehországban, Erdélyben. Igen. A klímaváltozás hatását – hogy egyre szárazabb, melegebb az éghajlat – nem úgy érzékeljük, hogy a vízhiányos fák egyik napról a másikra kiszáradnak, hanem például a lucfenyőnek meggyengül a gyantatermelése, az ellenállóképessége, ami kedvez a szú szaporodásának és terjedésének. A bogarak lárvája először a kevéssé ellenálló lucokat támadja meg, járatokat váj belé, de olyan mennyiségben, hogy a fák állva összedőlnek...

ITT OLVASHATÓ

DEMETER SZILÁRD: AZ IS MEGOLDÁS, HA STADIONOKBAN RENDEZÜNK KONCERTEKET

HVG ONLINE / KULT

Szerző: hvg.hu

2020.07.17.

Demeter Szilárd az általa benyújtott, közel 25 milliárdos forrásigényű magyar könnyűzenei stratégiáról, regionális kreatívközpontokról és az általa elképzelt úgynevezett társadalmiasításról beszélt egy podcast adásban. Arra is kitért, hogy nem őszinték a fővárosi, elit közönségnek tartott könyvbemutatók, és megmagyarázta, hogy szerinte miért kockázatosabb egy szabadtéri koncert, mint egy focimeccs.

A Wanted közel egyórás podcastjának vendége volt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, illetve a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos. Leginkább most utóbbi minőségében szólalt meg, de - mint arra később kitérünk még - azért irodalomról is szó esett. Interjújának apropóját az adta, hogy nemrég nyilvánosságra kerültek az általa benyújtott döntéselőkészítő anyag, a Magyar Könnyűzenei Stratégia egyes részeltei, például az, hogy szerinte a hazai zeneipart 5 év alatt 24,5 milliárd forint ráfordításával lehetne megreformálni.

Még mielőtt a podcastban kitértek volna a stratégia boncolgatására, megkérdezték Demeter Szilárdot Gulyás Gergely nagy visszhangott kiváltott szavairól, miszerint a focimeccsekkel szemben zenés rendezvényekkel azért nem lehet tartani, mert az alkoholfogyasztás miatt a koncertezők kevéssé tartják meg a távolságot. Demeter viruológusokkal beszélt erről, és - mint az adásban elmondta - a szakemberek szerint azért biztonságosabb egy focimeccs, mint egy koncert, mert az előbbin ültetett nézőtér van, nincs dühöngő, mindenkiről pontosan tudni lehet, hogy hova szól a jegye, és mivel a stadionok egy része be van kamerázva, a kontaktkutatás is egyszerűbb, ha valakiről esetleg kiderül, hogy szuperhordozó.

"Én erre azt tudtam mondani, hogy jó, akkor rendezzünk koncerteket stadionokban. Az is megoldás, mert akkor nincs dühöngő, mindenki ül, kontaktkutatást meg lehet csinálni. Ebben szerintem van értelem, csak nyilván a stadionfenntartókat nehéz lesz megygőzni arról, hogy az újrafüvesítés költségeit nem az állam állja" - kommentálta a problémát a miniszteri biztos...

ITT OLVASHATÓ

TETTÜNK EGY LÉPÉST ELŐRE, DE MÉG MINDIG BÜNTETHETŐK A PROSTITÚCIÓRA KÉNYSZERÍTETT GYEREKEK

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.07.17.

- Alaptörvényellenesnek találta az Alkotmánybíróság, hogy kiskorúakat is megbüntethetnek tiltott prostitúció miatt. 

- Mire ezt kimondták, a kormány már módosította is a törvényt.

- Civilek szerint ezzel nagyot léptünk előre, de bizonyos esetekben továbbra is engedélyezett a pénzbírság, amiből akár elzárás is lehet.

- Pedig elvileg a kormány is egyetért azzal, hogy kiskorú ember csakis kényszer hatására állhat prostituáltnak.

Anna tizenhat éves volt, amikor 2017-ben ötvenezer forintra bírságolták tiltott prostitúció miatt. Ha az Utcajogász Egyesület nem szervez neki gyűjtést, képtelen lett volna kifizetni, és börtönbe kellett volna mennie.

Apja fiatalon meghalt, rokkant édesanyja egyedül nevelte egészen addig, míg el nem vesztették a lakásukat. Ekkor testvéreivel együtt gyermekotthonba vitték, itt került kapcsolatba a prostitúcióval, hasonlóan nagyon sok állami gondozásban felnövő lányhoz.

Az Utcajogász két éve az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, hogy mondják ki: szembemegy az Alaptörvénnyel és a Magyarország által is ratifikált nemzetközi egyezményekkel, hogy a prostitúcióban érintett gyerekeket bűnözőként kezelik ahelyett, hogy segítenének nekik.
Erre jutott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, amikor az AB megkeresésére tavaly azt írta, a tiltott prostitúción ért kiskorúak büntetése nem hatékony eszköz, ők „minden esetben áldozatok”, akiknek kihasználják „anyagi és érzelmi kiszolgáltatottságukat”. Korábban az ombudsman és nemzetközi szervezetek is felhívták a figyelmet, hogy gyerekek csakis áldozatai lehetnek a prostitúciónak.

Ehhez képest évtizedek óta az a gyakorlat - pontosabban mostanáig az volt -, hogy a rendőrök, amikor kiskorú prostituáltakkal találkoznak, a felnőttekhez hasonlóan ellenőrzik, betartják-e a szabályokat. Például védett zónában tartózkodnak-e, van-e orvosi igazolásuk, vagy „zaklató” módon viselkednek-e. Ha ezek közül bármi nem stimmel, szabálysértési eljárást indítanak ellenük.

A bírságolás még úgy is évente nagyjából száz kiskorút érint, hogy a prostitúcióra kényszerített gyerekek nagy része sosem kerül a hatóságok vagy a szociális munkások látókörébe. Ha mégis, akkor is nagyon nehezen tudnak segíteni rajtuk, mint az a Pest megyei Örkényben és környékén is kiderült.

Az AB most két év és hat ülés után alaptörvényellenesnek minősítette a kiskorú prostituáltak büntetését.Csakhogy amikor a döntést július 7-én nyilvánosságra hozták, már nem sok gyakorlati jelentősége volt. Egy héttel korábban ugyanis hatályba lépett az a tavasszal benyújtott törvénymódosítás, amely szerint - és itt a részletek még fontosak lesznek - „nem büntethető a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmának megszegése miatt az elkövető”, ha még nem töltötte be a 18-at.

Az AB így értelemszerűen nem is tudta megsemmisíteni az alaptörvényellenesnek ítélt paragrafust. Molnár Noémi, Anna önkéntes képviselője szerint ettől függetlenül fontos, hogy visszamenőleg is kimondták az alaptörvényellenességet. „Meglepett minket a döntés, az Alkotmánybíróság gyakorlatát látva ugyanis már tartottunk attól, hogy a törvénymódosítás miatt okafogyottként fogják kezelni a panaszunkat, ahogy arra például Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményében utalt is. Ráadásul két év egy gyerek életében nagyon hosszú, meghatározó idő. Anna azóta már nagykorú lett” - mondta...

ITT OLVASHATÓ

ÚGY JÖTT BE HÉTFŐN AZ EGYIK DOLGOZÓ, HOGY HÁROM NAPJA NEM EVETT

24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND
2020.07.16.

Egy néhány száz főt foglalkoztató, magyar tulajdonú, budapesti központú autóipari cégnél május 5-én igényelték az összes alkalmazottra az állami bértámogatást, és bár ott sem volt gyors az elbírálás – ahogyan arra több fővárosi vállalkozásnál panaszkodtak –, május végén némi telefonálgatás után megkapták a határozatot arról, hogy a kérelmüket elfogadták. Okkal gondolhatták, hogy a dolgozók június 12-ig megkapják számlájukra az államkincstártól a bértámogatást. (A juttatást közvetlenül az alkalmazottaknak utalja az állam.) A cég, ahogy szokta, kifizette 8-áig a bért, noha a forgalom durva visszaesése miatt kénytelenek voltak a felére visszavenni a dolgozók munkaidejét és ezért a bérüket is.

A bértámogatás azonban csak nem akart megérkezni – mesélte el a 24.hu-nak a cég egyik munkatársa. Morgolódtak a munkások, mert még június 23-án sem érkezett meg egy fillér sem az államtól hozzájuk, ezért a cég illetékese felhívta az államkincstárat, hogy hol késik a támogatás. Azzal nyugtatták, hogy 25-éig mindenki megkapja a juttatást.

De június 25-éig is csupán a dolgozók tizedének a számlájára érkezett meg az ígért állami segítség. Még a múlt hét elején is voltak néhányan, akik még mindig nem kapták meg a májusra vonatkozó összeget. Eközben a cég már a július elején esedékes, a júniusi munka utáni bért is kifizette az alkalmazottaknak.

Az alkalmazottak jelentős részének az alapbére minimálbér vagy ahhoz közeli, ezért nekik komoly érvágás volt a keresetük lefelezése. Az állam azt ígérte, hogy a kieső rész 70 százalékát (de legfeljebb nettó 75 ezer forintot) kipótolja, ám mivel ez hetekig nem történt meg, sokan türelmetlenné váltak, csalódtak...

ITT OLVASHATÓ

KARANTÉN ALÁ VONT LAKÁSBÓL JÁRNAK KI-BE A VENDÉGMUNKÁSOK, A LAKÓK AGGÓDNAK

24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND
2020.07.17.

Július 13-án kikerült az egyik lakás ajtajára a karanténra figyelmeztető piros cetli, de az ott lakókat ez nem zavarja, járkálnak ki-be a lakásból és a háztömbből is.

– jelezte egyik olvasónk. A négyszintes háztömb Budapesten a VII. kerületben, a Király utcában van, a karantén alá vont lakás a negyedik emeleten található. A lakók elmondása szerint volt, hogy a karantén alá vontak beszálltak a liftbe. „Máskor láttuk egyiküket, amint teliköhögi a folyosót” – panaszkodott olvasónk. A lakásban vendégmunkások szállnak meg, négyen, a többi lakás tulajdonosa úgy tudja, ukránok. Nehéz velük kommunikálni.

Amúgy is a járvány újra fellángolásáról érkeznek hírek, a tömb lakói aggódnak...

ITT OLVASHATÓ

A SVÁBHEGY MEGHÓDÍTÁSA: ORBÁN ÖT ÉVE MÉG INGATLANSPEKULÁNSOKTÓL FÉLTETTE, MA EGYRE TÖBB HELYEN BUKKANNAK FEL A NER-ELIT TAGJAI

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.07.17.

Szép lassan kiárusították a főváros egyik legfrekventáltabb budai térségét: jutott a NER-nek, egyháznak, külföldi befektetőknek. Egyre többször sivítanak fel a láncfűrészek.

„Meg kell őrizni a természetet, úgy, hogy az ingatlanspekulánsoknak se essen áldozatul” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Normafa átszabásáról szóló 2015-ös helyi népszavazáson. Bár elismerte, hogy ez nem lesz könnyű. Azóta ez többszörösen bebizonyosodott. A kabinet, az önkormányzat és a hatóságok legalább hallgatólagos támogatása nélkül azonban aligha építhetnék be Budapest egyik legértékesebb területét, a Svábhegyet. 

A legkönnyebb prédának a volt egészségügyi intézmények, javarészt szanatóriumok hatalmas, egykoron ősfás telket, időnként műemléki védettséget is élvező épületei bizonyultak. A többnyire nyomott áron gazdát cserélő ingatlanok közül több is tavaly fordult termőre. 

Tulajdonosaik nekiláttak a beépítésnek. 

Egymást érik errefelé a különös beruházások. Például olyan telken, amit a Semmelweis Egyetem évekkel ezelőtt azért adott el, mert a kerületi önkormányzat nem járult hozzá a beépíthetőség növeléséhez. Ezután aztán mégis úgy módosult a szabályozás, hogy lehetővé vált a lakóparképítés, így az új tulajdonos már jókora felárral adhatta tovább a telket egy befektetőnek, amely alig pár száz méterre a tájvédelmi körzettől húzna fel 17 ezer köbméter föld kitermelésével járó villaparkot. A közelben épített villakomplexumot Bessenyei István, a Fidesz-közeli Valton Security kisebbségi tulajdonosa és felesége Sarka Kata, ahová korábban még válása előtt Rogán Antal és felesége is beköltözött. Ez az a villa, amelyhez – mint arról tegnap beszámoltunk – a környék lakóinak tiltakozása ellenére épül közpénzből transzformátorház. A svábhegyi beruházók között felbukkan még Nyerges Zsolt, valamint a Tiborcz István társaságában gyakorta feltűnő Szécsényi Bálint, továbbá Jellinek Dániel is...

ITT OLVASHATÓ

A KORONAVÍRUS AZ EMBERI KAPCSOLATOKNAK IS ROSSZAT TETT

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2020.07.16.

A kapcsolatok is megszenvedik a karantént: a londoni University College friss kutatása szerint a párkapcsolatok 18 százaléka fordult rosszabbra az összezártság alatt, de a válaszadók 20 százalékának a vele egy háztartásban élő felnőttekkel is sikerült összevesznie. 

17 százalék arról számolt be, hogy az otthonában található gyerekekkel romlott meg a kapcsolata, 19 százalékuk pedig a háztartásán kívüli gyerekeket is megutálta. A válaszadók harmada számolt be arról, hogy a saját gyerekeivel, partnerével és szűkebb környezetével javult a kapcsolata.

A UCL hetvenezer fős felmérésében a munkahelyi viszonyokat is vizsgálták: a válaszadók többsége otthonról dolgozott a járvány alatt, munkatársaikkal pedig jobbára videóchaten tartották a kapcsolatot, a negyedük mégis rosszabbnak értékelte a viszonyukat, mint a karantén előtt. Daisy Fancourt, az egyetem pszichobiológusa szerint az is problémát okoz, ha az emberek össze vannak zárva, de az is, ha nem találkozhatnak egymással.
A kényszerű összezártság pozitívan hatott a szomszédi viszonyokra: Cheryl Lloyd, a felmérést végző Nuffield Alapítvány oktatási igazgatója szerint ez is arra mutat, hogy a járvány az emberek mégis hajlamosak összefogni egymással, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ezekben az időkben különösen nagy veszélyben vannak azok, akik mentális betegséggel küzdenek...

ITT OLVASHATÓ

FONTOS VÁLTOZÁSOK A NYUGDÍJAKNÁL: DE KI JÁR JÓL EZZEL AZ EGÉSSZEL?

PORTFOLIO
Szerző: VERES DÓRA
2020.07.17.

Magyarországon több mint százezer olyan nyugdíjas van, aki munkát vállal a nyugdíj mellett. A július 1-jén életbe lépett új társadalombiztosítási törvény jelentős változásokat hozott a nem munkaviszonyban munkát végző 65 év felettiek számára: mentesülnek az összesen 18,5 százaléknyi járuléklevonásoktól. Első hangzásra tehát a változással jól járnak a megbízási szerződéssel vagy épp vállalkozóként dolgozó idősek. Ugyanakkor a szakértők szerint a helyzet nem ennyire egyértelmű, több árnyoldala is van a lépésnek.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára januárban úgy fogalmazott, a tavalyi év végén mintegy 110 ezren vállalnak munkát nyugdíj mellett, ami 6 ezerrel több, mint 2018 végén. Vagyis a jelek szerint egyre több a nyugdíjas munkavállaló az országban. Ez nem annyira meglepő, tekintettel arra, hogy csaknem 1 millió nyugdíjas van ma Magyarországon, akiknek a nyugdíja nem éri el a medián nyugdíj (az a nyugdíjösszeg, amely alatt és fölött azonos számban részesülnek nyugdíjban, ennek értéke 2020-ban 127 ezer forint) összegét.

Kevesen járnak jól a lépéssel

Július 1-től kiterjesztették azt a szabályt a nem munkaviszonyban munkát végző nyugdíjasokra is, hogy csak a 15 százalékos szja-t vonják le a bérükből.

TEHÁT A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSSEL VAGY VÁLLALKOZÓKÉNT DOLGOZÓ NYUGDÍJASOK IS MENTESÜLNEK AZ ÖSSZESEN 18,5 SZÁZALÉKNYI JÁRULÉKLEVONÁSOKTÓL.

Ennek az érdemi hatása első sorban az, hogy az így dolgozó idősek nettó keresete jelentősen nőni fog.

„Nagyon ambivalens ez a lépés. Örülök, hogy a nyugdíjasok munkavállalását nem terhelik további közterhek, ugyanakkor a törvényváltozás is rávilágít arra a problémára, hogy a nyugdíjasok anyagi kiszolgáltatottságát úgy próbálják megoldani, hogy ösztönzik őket, menjenek vissza dolgozni"

– mondta a Portfolio-nak Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke, hozzátéve, megint a nyugdíjasok azon része jár jól, aki alapvetően is jobb anyagi helyzetben van.

"A korábban magas beosztású, nagyvárosi, jó egészségi állapotnak örvendő, értelmiségi munkát végzőknél igaz, hogy kifejezetten jól járnak, de a tömegeknek ez nem jelent megoldást. A korábban fizikai munkát végző, hátrányos településeken élők, leromlott egészségi állapotban lévők közül sokan már nincsenek olyan állapotban, hogy a nyugdíj mellett munkát vállaljanak, valamint a munkalehetőségek is jobbak a nagyobb városokban élők számára. Vidéken nehezebb munkát találni nyugdíj mellett" – tette hozzá a szakember. Kiemelte azt is, a mai nyugdíjasok közel 80 százaléka krónikus betegségben szenved.

Ezt a ’lestrapált’ nemzedéket munkába küldeni a tisztességes nyugdíj helyett nem igazán erkölcsös

– mondta...

ITT OLVASHATÓ

KAPTAK EGY 20 MILLIÁRDOS MEGBÍZÁST, MAJD HÁROM NAP MÚLVA BEJELENTETTÉK, HOGY MEGVESZI A CÉGET AZ ÁLLAM

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.07.17.

Bár információink szerint már közel két éve egyeztettek az Alföldi Nyomda állami felvásárlásáról, a tranzakciót mégis épp három nappal azt követően jelentették be, hogy a debreceni cég aláírt egy 20 milliárdos állami megbízásról szóló szerződést. A megállapodást ráadásul épp azzal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello) kötötték, amely most megveszi a nyomdát. Az állami cég és az Alföldi tehát egy időben egyeztetett a nyomda bevételének alsó hangon harmadát-negyedét adó gigaüzletről és a cég eladásáról.

Egyre nagyobb biznisz a tankönyv

A hatalmas tankönyvnyomtatási megbízás, amiről július 7-én írták alá a szerződést, nem előzmény nélküli, hiszen már az elmúlt években is ugyanaz a hat cégből álló konzorcium szállított a Kellónak, amellyel most is megállapodott. Ez egyébként azt is jelenti, hogy nem minden tankönyvre szánt adóforint az Alföldi Nyomdának megy, más cégek is részt vesznek az ügyletben.

A debreceni vállalat szerepe ebben a bizniszben azonban több okból is fontosabb, mint a partnereié. Egyrészt 8-9 milliárdos éves bevételükkel alapból messze ők a legnagyobbak a hat cég közül, másrészt az Alföldi a konzorcium vezetője is. Utóbbi ugyan normál esetben nem feltétlenül jár együtt privilégiumokkal, itt azonban igen. Az elmúlt évek bevételi számai alapján elég egyértelműnek tűnik, hogy a munka dandárját ők végzik, és úgy tudjuk, hogy a többiek között is ők osztják le a feladatokat. A vállalat meghatározó szerepét jól mutatja, hogy a mostani szerződés aláírásakor a konzorciumot alkotó összes céget az Alföldi Nyomda tulajdonosa és igazgatóságának elnöke, György Géza képviselte...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MEGZABOLÁZÁSÁRÓL IS SZÓL AZ EU-CSÚCS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.07.17.

A hét évre szóló 1000 milliárd eurós költségvetésről és a további 750 milliárdos helyreállítási csomagról tárgyalnak a csúcson. Orbán vétóval fenyeget. Nemzetközi lapszemle.

Ha most nem, akkor soha nem fogjuk érvényesíteni a jogállamiság elvét az uniós pénzek folyósítását illetően – idézi a bécsi Der Standard Vera Jourovát, az Európai Bizottság cseh alelnökét, akinek a nyilatkozata eredetileg a Handelsblatt című német üzleti napilapban volt olvasható, de aztán a nemzetközi hírügynökségek révén futótűzként terjedt a kijelentés azokban a médiumokban, amelyek előzetes esélylatolgató cikkeket közölnek arról, vajon lesz-e megállapodás a ma kezdődő brüsszeli EU-csúcson. Az uniós tagországok első számú vezetői - személyes találkozó keretében a világjárvány kitörése óta most első ízben – az EU 2021 és 2027 közötti költségvetési keretéről, valamint arról a helyreállítási csomagról próbálnak megegyezni, amely a járvány nyomán előállt gazdasági válság leküzdését célozza. Az előbbi, a hét évet átfogó keret több mint egybillió – vagyis ezer milliárd - euróról szól, az utóbbi pedig, amit a vírus tett szükségessé, mintegy ráadásképpen további 750 milliárdról.

Az Európai Tanács engedékenyebb lenne, ebben szavaz Orbán is

Jourová, aki az unió központi végrehajtó testületében, a Bizottságban az európai értékek és az átláthatóság ügyének az alelnöki szintű felelőse, idézett „most vagy soha” Handelsblatt-nyilatkozatában túlságosan magasnak nevezte azt a küszöböt, amelyet Charles Michel, a tagállami csúcsvezetői testület, az Európai Tanács elnöke – volt belga kormányfő – javasolt a jogállamisági záradékkal kapcsolatban. Michel szerint, ha az Európai Bizottság valamely tagállam esetében az uniós források visszatartását javasolná a jogállami követelmények sérülése okán, akkor a tagországok minősített többsége lenne szükséges ennek a javaslatnak az elfogadásához. Az Európai Bizottság eredetileg azt indítványozta, hogy az ilyen bizottsági javaslat elutasítása igényeljen minősített többséget. A bizottsági alelnök szerint Michel formulája papírtigrissé szelídítené a jogállamisági záradékot.

Orbán vétóval fenyeget, de fontos kérdésekben még sosem tett ilyet

A Der Standardnak az osztrák APA és a francia AFP hírügynökség beszámolója alapján készült összeállítása kitér arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a pénzügyi csomag megvétózásával fenyegetőzött arra az esetre, ha valóban a jogállamisági szempontok érvényesülésétől akarnák függővé tenni a tagországoknak szánt uniós támogatások kifizetését. Magyarország ellen – miként egyébként Lengyelország ellen is – jelenleg éppen folyamatban van az EU-alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás, amely az európai értékek – köztük a jogállamiság – veszélyeztetésének a megbüntetéséről szól. A szankció elvben a szavazati jog megvonásához is vezethet, de ahhoz az összes többi tagállam egyöntetű állásfoglalása kellene.

A Der Standard összeállításának utolsó eleme Michael Rothnak, az európai ügyekben illetékes német államminiszternek a kijelentése. Roth azt mondta az uniós kollégáival tartott legutóbbi videókonferencián, hogy a jogállamiság megerősítése prioritást jelent Németország, valamint – idézem – „egészen, egészen sok tagállam” számára. Hogy mennyit ér az egészen sok, ha az nem az összes, hamarosan elválik.

Hollandia a legfukarabb

A Politico című amerikai portál európai kiadása Orbán mellett Mark Rutte holland kormányfőről is elképzelhetőnek tartja, hogy vétózni fog – persze egészen más okból. Hollandia a legradikálisabb tagja az úgynevezett fukarok négyesfogatának, amelyhez a svédek, valamint – talán valamivel kisebb meggyőződéssel a dánok és az osztrákok is tartoznak. Ez a csoport sokallja az elkölteni tervezett pénzeket, különösen azok azon részét – a dolgok pillanatnyi állása szerint 250 milliárd eurót -, amit ráadásul nem is meglévő forrásaikból adnának össze a tagországok, hanem hitelként vennék fel a nemzetközi pénzpiacon. A hollandok azzal érvelnek, hogy ha nekik is kell majd törleszteniük azt a kölcsönt, amit legnagyobb részben az olaszok és a spanyolok kapnak majd, akkor bele kívánnak szólni abba, mire is költse ezt Róma, illetve Madrid. A Politico szerint Mark Ruttére nagy hazai nyomás nehezedik annak érdekében, hogy Hollandia minél kevesebbet álljon a közös terhekből. Orbán eközben minél több pénzt akar, de a jogállamisági eljárás alól is szabadulni szeretne. Az amerikai portál szerint egyes tagországok hajlandóak lennének engedményt tenni a magyar miniszterelnöknek a jogállamisági mechanizmust illetően – a Politico ilyen tagállamként említi Portugália mellett Németországot is, ami némiképp ellentmond Michael Roth imént idézett kijelentésének. Mások viszont – folytatja a találgatást a portál – ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen formában a jogállamisági kritérium maradjon az alku része. Ebben az esetben némi „költségvetési ajándékot” kaphatnának a magyarok – idéz a Politico egy név nélkül nyilatkozó diplomatát.

Merkel tapasztalata, Németország súlya jól jöhet

A cikk kitér arra: a csúcstalálkozón ugyan hivatalosan Charles Michel dolga, hogy egyeztesse az álláspontokat, de elképzelhető, hogy ezt a szerepkört – nem hivatalosan persze – magára vállalja Angela Merkel német kancellár, vagy legalábbis besegít tapasztalatával, személyiségével és az általa képviselt Németország gazdasági súlyával.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ITT A MÁSODIK HULLÁM? NEM, DE MÉG AZZÁ TEHETJÜK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.07.17.

Miközben a szomszédos államokban új napi fertőzési rekordok dőlnek meg, Magyarországon egy helyi góc okozott ijedelmet. Ez már a második hullám? Vagy csak az első, mert fáziskésésben vagyunk a Nyugathoz képest, és a térségünkben valójában most kezdődik a járvány? Ha elszúrjuk, bármelyik forgatókönyv valósággá válhat. A kormány részleges határzárat vezetett be, elhalasztják az augusztus 20-i tűzijátékot is. Sokan attól tartanak, hogy ez csak az első lépés az új kijárási korlátozás felé. Az új járványkezelési módszertan alapján most másféle védekezésre számíthatunk. Pontokba szedtük az új forgatókönyv lehetséges elemeit.

Ez már a második hullám?

Először ebben a kérdésben kellene tisztán látnunk a balkáni eseményeket figyelve. A második hullámnak két ismérve van: egy mennyiségi és egy minőségi. A mennyiségi kritérium világos: a fertőzöttek számának meg kell közelítenie vagy meg kell haladnia a vírus eddigi csúcspontján tapasztaltat. A minőségi kritérium esetén a vírus olyan változáson esik át, amely növeli a fertőzőképességét, az esetek súlyosságát. Vélhetően azt is második hullámként érzékelnénk, ha hirtelen megnőne a súlyos állapotú fiatalok aránya.

Kiindulópontként szögezzük le, hogy Magyarországon – és Ausztriát, Romániát és Ukrajnát leszámítva a szűkebb régiónkban – klasszikus értelemben eddig még nem volt járvány. A legmagasabb napi új esetszámot április 10-én regisztrálták, 200 fölötti értékkel, ez a fővárosi Pesti úti idősotthonhoz köthető. Az adat súlyos kitörésre utal – abban a közösségben. Ám leszámítva ezt a napot, országosan 116 az új fertőzések napi számának legnagyobb értéke, ami egy csaknem tízmilliós országban alacsonynak számít.

Az utóbbi héten ugyan előfordult némi emelkedés, de június 6. óta egyszer sem regisztráltak még húsz fertőzöttet sem. A koronavírussal kapcsolatos halálozás és az aktív esetszám csökkenő tendenciát mutat. Az összhalálozás heti esetszámában sem látszik változás, a nagyvárosok csatornahálózatából nyert minták vírustartalma is alacsony. A kormány döntéshozói járási szintre bontva látják az adatokat, és azt is, melyik fertőzés intézményi (kórházi, idősotthoni) eredetű. A tegnapi nap sokkoló híre volt, hogy a járvány kezdete óta az egészségügyi intézményekben nozokomiális (kórházi) járványhoz köthetően 1062 személynél igazoltak PCR-vizsgálattal COVID-19 fertőzést, közülük 260 fő ápolt hunyt el. Vagyis

lényegében minden második haláleset kórházi fertőzés következménye. Az adat hatására át kell értékelni a járványkezelésről eddig gondoltakat, és azt is, ennek milyen szakmai és politikai következményei lehetnek.

Lehet persze azt mondani, hogy a keveset szűrő Magyarországon nem lehet hinni az adatoknak, ezért inkább a trendekre kell figyelni. Májusban azonban egy nagy országos tesztet végeztek, és nagy járványt 10 575 reprezentatív mintán kiválasztott ember tesztelése sem jelzett. A H-UNVOVER néven végzett izgalmas kutatásban a négy orvosi egyetem összesen három aktív esetet talált, közülük is egy kórházban volt éppen. A legkisebb falutól a legnagyobbig, az írástudatlantól az egyetemi tanárig, a gettótól a Rózsadombig, a 14 évestől otthonában élő aggastyánig nézték meg hányan estek már át a fertőzésen. A májusi mintavételnél majd 11 ezer ember közül 70 ilyet találtak. Ha igaz a feltételezésük, és a reprezentatív minta ugyanúgy használható a vírusfertőzöttségnél országos következtetések levonására, mint például a pártszimpátiánál, akkor sem fertőződött meg 60 ezernél több ember március és május között. Ezért állítjuk, hogy Magyarországon nem volt első hullám, legfeljebb hullámocska.

Amikor tehát második hullámot emlegetünk a balkáni térségben, akkor érdemes felidézni, hogy a vírus szempontjából időben nagyjából ott tartunk most, ahol Franciaország és Olaszország áprilisban – az első detektált beteg után négy hónappal. (Nem a vírus tényleges megjelenésétől számolunk, mert az a Barceloniai Egyetem kutatása alapján már 2018 márciusában Európában lehetett, vélhetően egy rövid ideig a spanyol városban tartózkodó turista hozhatta be.) A két nyugat-európai országban januárban mutatták ki az első fertőzöttet, mi márciusban. Nem árt tehát az óvatosság, de valószínűleg nem egy nagy járvány jeleit, hanem csak a korlátozások feloldásának hatását észleljük a térségben, vagyis annyit, hogy a vírus újra terjedni kezdett...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET A VÖRÖS KANADÁBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Juharszirup
2020.07.17.

Magyarország a súlyosan fertőzött országok közé sorolta Kanadát. Vajon hogyan telnek egy Ontarióban élő magyar család hétköznapjai? Mit lehet és mit nem, mennyire szabálykövetők a kanadaiak és az ott élők? Kiderül a Juharszirup írásából.

„Kanadai magyar ismerőseink körében futótűzként terjedt a hír, hogy Magyarország súlyosan fertőzött országnak minősítette Kanadát, azaz vörös színűek lettünk Magyarország COVID-térképén.

A felzúdulás érhető, mert Ontarióban (és egész Kanadában) a mai napig is lényeges korlátozások mellett éljük az életünket, miközben a rokonok révén az a kép alakult ki bennünk Magyarországról, hogy ott már csak minimális korlátozásokat kell betartani, lehet menni a Balatonra vagy Horvátországba és a kocsmák, mozik és bevásárlóközpontok kinyitottak.

Az ebben a témában megjelent egyik cikk szerzője leírta, hogy aktuálisan melyik országban hány aktív COVID-esetet tartottak nyilván a cikk készítésekor.

Bár az esetszám nagyban befolyásolható azzal, hogy az adott országban mennyire könnyen hozzáférhető a tesztelés, de még így is érdekes látni, hogy a sárgának és vörösnek minősített országok hogy állnak a koronavírus-helyzet kezelésével a számok tükrében.

De hagyjuk a számokat, mert ebben a bejegyzésemben inkább arról lesz szó, hogy kanadai lakosként hogyan éltük és éljük meg a fokozatos lazítást és hol tart ma Ontario és Kanada a korlátozásokkal.

Ezek alapján ítélje meg a kedves olvasó, hogy Kanadában mennyire kezelik jól vagy rosszul a járványt...

ITT OLVASHATÓ

PÉNZT HOZOTT A JÚNIUS - ÉRDEMES VOLT KIVÁRNI A BEFEKTETŐKNEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.07.17.

A befektetési alapok vagyona a hozamoknak köszönhetően nőtt júniusban. A kötvényalapok árfolyama emelkedett, miközben az állampapírpiac felemásan teljesített. Az MNB lépése is eléggé bekavart a képbe.

A kötvényalapok árfolyama júniusban jellemzően emelkedett, nyereséget hozva a befektetőknek. Az OTP Alapkezelő legfrissebb portfoliójelentése szerint a hazai állampapírok júniusban felemásan teljesítettek. Míg a hét évnél rövidebb lejáratok hozama csökkent, addig a hosszabbaké emelkedett. A hozammozgás mértéke a görbe legelején és legvégén volt a legnagyobb – a görbe elején közel 60 bázispontos volt a hozamcsökkenés, míg a 15–20 éves államkötvényhozam 53 bázisponttal emelkedett –, ezzel a hozamgörbe jelentősen meredekebbé vált.

A rövid papírok hozamának csökkenését az tette lehetővé, hogy a márciusi-áprilisi mélypontot követően tovább erősödött a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ennek és az ÁKK devizakötvény-kibocsátásainak köszönhetően stabil tudott maradni a forint euróval szembeni árfolyama 350 körül, emelkedett a devizatartalék szintje, csökkent a nyomás a forintkötvény-kibocsátáson. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/29. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 
Szerző: ÉS
2020.07.17.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Útravaló Brüsszelbe

Amikor a kormány, azaz a miniszterelnök rendkívüli parlamenti ülést hívott össze a hét elejére, az első kérdés – reflexből – az volt, hogy mit akar ezzel, a második, hogy mire jó ez neki.

A kezdeményezést formálisan benyújtó Kocsis Máté fideszes frakcióvezető homályosan fogalmazott: „A kérelem indoka a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozati javaslat mielőbbi megtárgyalásához és elfogadásához fűződő társadalmi érdek.” Miért is kell a parlamentnek határozatot hoznia, mielőtt Orbán elutazik az uniós csúcsra? A kép nemsokára kitisztult: a miniszterelnöknek nem tetszik, hogy a pénzek kifizetését többen jogállami kritériumokhoz kötnék. Kell valami extra legitimáció, hogy azt mondhassa: de hiszen a magyar nép, illetve a fölényes többséggel demokratikusan megválasztott népképviselet sem akarja, ő nem tehet mást, mint hogy kifejezi a népakaratot...

Mitrovits Miklós: Világok harca
Lengyelország elnököt választott

Kardos Julianna: Academia Nova
– az illegitim legitim

Kovács Zoltán: A politikai cuccos

Kenesei István: Vonzalmak, választások

Marosán György: A Z generáció találkozása a sokkarú rablóval

Molnár Erzsébet: Varázsdohány

Földi Bence: Csatát nyertek a sziúk 2020-ban

Történelmi nap – ezt a címet adta az Indian Country Today amerikai őslakos portál azon cikkének, amelyben hírt adott arról, hogy le kell állítani az olajszállítást a Dakota Access Pipeline-on (Dakota Hozzáférés Olajvezeték, DAPL). De kezdjük az alapokkal: mi is ez a DAPL, és mi bajuk van vele az indiánoknak?...

Jael Hubert: Palintől Trumpig
Hogyan rombolta le az amerikai populizmus a Republikánus Pártot?

Steve Schmidt egész életében konzervatív volt, és a Republikánus Párt korifeusa. 2008-ban ő irányította a Barack Obamával szemben végül is alulmaradt John McCain elnökválasztási kampányát. John McCain biztos esélyesnek látszott a jelölő párt szemszögéből, politikai pályája három és fél évtizeden ívelt át (négy évig volt a szövetségi Képviselőház tagja, harmincegyig szenátor). A szilárd republikánus bástyát, Arizona államot képviselte. A pártja lelkesen támogatta. Nemcsak hosszú közszolgálat állt mögötte, hanem hat évig volt hadifogoly Vietnámban, és általános tisztelet övezte, amiért nem egyezett bele, hogy az észak-vietnámiak – minthogy tengernagy volt az apja – az Egyesült Államok iránti békítő gesztusként elengedjék. Azt mondta fogvatartóinak, hogy amíg fogolytársait nem engedik haza, nem élhet vissza a családi kapcsolatából fakadó előnnyel. Politikusként megkapta a „maverick”, azaz különc, feketebárány címkét, mert gyakran kiszavazott a pártjából...

Debreczeni József: Antall nem akart „keresztény Magyarországot”!

Aczél Géza: Egy öreg kibic naplójából

Tamás Ervin: A fülbevalóktól az agyi relékig

Huszár Ágnes: Gyekiczki András
(1958–2020)

Hegyi Iván: Sós, te édes

Szabó Levente: Van átjárás
Nagy Tamás építész (1951–2020)

V I S S Z H A N G 

Berend T. Iván: Válasz

Domány András: Semjén? Ugyan már!

Szilasi György: „Ne tartóztass engem”

Victor András: Megs­zent­ség­telenítés

Csuhai István, Grecsó Krisztián: Szerkesztői üzenetek

P Á R A T L A N

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

KL: ILLIBERÁLIS

-átkai: MEGKÍSÉRTÉS

-hg-: BESZORULT

Lázár György: SZOMORÚ SZEMEK

aj: DÉJÀ VU

msz: LOMOK

t. j.: NYUGGER­IDŐK
A dolgok állása

Beck Tamás: SEGÍTSÉG

pá- ti-: ÁRPÁD-HÁZI HOMOKOZÓ

Huszár Ágnes: SZERECSENY

Lévai Júlia: SAJÁT ASZTAL

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

ITT OLVASHATÓ