2020. július 16., csütörtök

HOGY A KINYÚJTOTT KÉZ NE LEGYEN SOHA ÜRES

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.07.16.



Időnként előfordul, hogy egy mondat beleakad a lelkembe és képtelen vagyok szabadulni tőle. Ez történt most is. Sokunkat nagyon megrázott a cserdi polgármester váratlan, tragikus halála. Valami olyasmi tűnt el az életünkből, amire pedig nagyon nagy szükségünk volt. És kivételesen nem csak utólag tudtuk, mennyire fontos nekünk – általában így szokott lenni -, hanem mindvégig tudtuk. Olvastam a megemlékezések, bejegyzések sorát, sokan ismerték személyesen Bogdán Lászlót. Láttam emberi megnyilvánulásokat és olyat is, amin átsütött valami, ami nem jó. Rosszindulat, irigység, nem tudom pontosan, mert nem ismerem az okát, de valami csúf. Többen emlékeztek arra, hogy Bogdán mennyire szeretett adni. A cipőt levette a lábáról és adta volna, ha kéri valaki, a pólójából azonnal kibújt, amikor egy ismerőse megdicsérte. Engem egy ehhez hasonló pillanatfelvét érintett meg, a mesélő személyét nem ismerem – ezek a megemlékezések megosztásokkal terjedtek a neten, amíg végül lekopott róluk az eredeti mesélő neve -, de talán nem is fontos. Arról szól a történet, hogy Bogdán László rendszeresen vitt a stúdióbeszélgetésekre cigánylecsót, mézet, gyümölcsöt, zöldséget és szétosztotta a szereplők között. Egyszer valaki mondta neki, hogy biztosan van, aki ennek nagyobb hasznát veszi, ők ott, a stúdióba meghívott vendégeknek nincs feltétlenül szükségük rá. Mire Bogdán valami olyasmit válaszolt: Tudom. Erre nekem van szükségem.

És igen, ebben az egy mondatban benne van minden, az egész élet, annak minden keserve és csodás szépsége. Adni jó, adni a legtisztább és legönzőbb öröm. Amikor valakinek már semmije nincs, amit a másiknak adhatna, akkor ért le az emberi lét legaljára, az emberi méltóság és a tulajdon élete között emelt betonfalhoz. Szép mondás, hogy a pénz nem boldogít és megfelelő szögből nézve bizonyára igaz is. Önmagában persze nem boldogít, miért is boldogítana egy darab papír? De amit azzal a darab papírral meg lehet szerezni, az igenis boldogít. Boldogít az étel az asztalon, a cipő a gyerek lábán, a gyógyszer, amire szükség van, a színdarab, amit meg tudsz nézni, a helyek – akár csak a közeli város – ahová el tudsz utazni. A biztonság, annak a tudata, hogy legalább a holnapért nem kell aggódni, hogy nem üres a hűtőszekrény, hogy egyáltalán van hűtőszekrény, ezek fontos dolgok. A pénz nyújtotta boldogság nem a tengerparton és nem a kaviáros tányér mellett kezdődik, hanem a kamrában sorakozó babnál, krumplinál, a hűtőben a vajnál, felvágottnál, sajtnál, a tejes doboznál, a szelet csokinál a gyereknek.

Ha ez megvan, akkor már adni is tudsz belőle. Talán csak egy kiflit, egy tányér lecsót, de adni tudsz. És ez az, amire az embernek a legnagyobb szüksége van. Az adni tudás képessége, nem a mentális, hanem a fizikai képessége. Hogy megtehesd. Sokan adakozunk. Arctalanul, névtelenül. Nem mi visszük a rászorulóknak a pénzünkből vásárolt élelmet, gyógyszert. Nem mi adjuk a gyerek kezébe a játékot, a használt, de jó állapotú ruhát. Nem találkozunk közvetlenül, nem nézünk a szemébe. Ez így bizonyos szempontból biztonságosabb, kényelmesebb. Adhatunk úgy, hogy nem kell szembesülnünk annak a fájdalmával, akinek el kell fogadnia...


ORBÁN VIKTOR NYÍLTAN HADAT ÜZENT A JOGÁLLAMISÁGNAK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.07.15.


Amikor a közös bajt arra használja valaki, hogy a saját pecsenyéjét sütögesse, a közösség tagjainak össze kell fogniuk, és kiközösíteniük az illetőt. Ez lenne logikus lépés az EU részéről is, amikor a tagállamok vezetői azt látják, hogy Orbán Viktor a kormánya ellen folyó jogállamiságot vizsgáló eljárás lezárásához köti a gazdasági mentőcsomag megszavazását, ám nem lehetünk biztosak abban, hogy sikerül megakadályozni a magyar kormányfőt terve végrehajtásában.

A magyar kormány számára a lehető legrosszabbkor vette át az EU soros elnöki posztját Németország, hiszen több olyan forró téma is nehezíti az elvileg szövetséges országgal való együttműködést, melyekben nehéz lesz kompromisszumot elérni a felek között. Ilyen például a Magyarország ellen folyó hetes cikkely alapján indított jogállamisági eljárás, mely kezd egyre kínosabb lenni Orbán Viktor számára. A kormányfő ügyes taktikusként tisztában van azzal, hogy akár a maga javára is fordíthatja a helyzetet. Ha ugyanis úgy szűnik meg a kormánya ellen folyó eljárás, hogy érdemi kompromisszumot nem sikerül elérnie az Európai Unió vezetésének, vagyis Magyarországon továbbra is egy hibrid rezsim kénye-kedve szerint alkotnak törvényeket, üldözhetnek el egyetemeket, hozhatnak lehetetlen helyzetbe civil szervezeteket, tüntethetnek el független sajtótermékeket, akkor győztesnek érezheti magát.

Ha Orbánnak zsarolással sikerülne elkerülnie a felelősségre vonás meglehetősen hosszú és kellemetlen procedúráját, azzal felbátoríthatná európai szövetségeseit, akik alig várják, hogy lemásolhassák Orbán rendszerét a saját országukban. A magyar kormányfő olyan éket próbál verni a különböző felfogású, ám az uniós értékek tekintetében alapvetően egyetértő politikai erők közé, mely nem feltétlenül az ideológiák mentén jönne létre. Orbán ugyanis egyaránt barátkozik szélsőjobboldali és kommunista vezetőkkel Európában, ha az érdekeik közösek. Ilyen például a fékek és ellensúlyok rendszerének kritikája, így nem csoda, ha Orbán nagy csodálói közé tart
oznak a cseh kommunisták és a német neonácik is...

CSAK ÁLOM A JÁRVÁNY UTÁNI GYORS FELPATTANÁS? - AZ AUTÓGYÁRAK BETEHETNEK A MAGYAR GAZDASÁGNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.07.16.


A járműipar a közeljövőben aligha tér vissza a járvány előtti termelési szinthez – állapították meg elemzők. Ez az ágazat pedig igen erősen határozhatja meg a magyar növekedést. Járműipari fellendülés nélkül még a kormány (a jegybankénál jóval pesszimistább) tervei is veszélybe kerülhetnek.

Nem szokatlan, hogy az autókereskedések a listaárhoz képest kisebb-nagyobb kedvezményekkel árusítják az új autókat. Nemigen fordult elő azonban – írtuk meg alig több mint egy hónapja – a kedvezményeknek olyan áradata, mint amit ezekben a hetekben lehet tapasztalni. A helyzet azóta nem sokat változott. Például a Duna Autó azt jelzi, hogy 500 autónál nagyobb készletből válogathat a hozzájuk forduló vevő. A milliós engedmények is maradtak.

A járműipar a közeljövőben aligha tér vissza a járvány előtti termelési szinthez – állapította meg friss elemzésében Danube Capital. Szerintük ez a következtetés vonható le abból, hogy a nagy hazai gyárak folyamatosan jelentik be a nyári időszakban megszokott gyárleállásokat. Ezt a jellemzően egy hetes leállást minden évben meg szokták tartani, aminek az az oka, hogy ebben az időszakban a munkavállalók jelentős része egyébként is szabadságon lenne, és ilyenkor el tudják végezni a gyárak a szükséges karbantartási és fejlesztési munkálatokat.

Mindenki az augusztusi szünet elmaradásában bízott

Idén ez azért érdekes, mert korábban, amikor reménytelibb kilátásokkal rendelkezett a járműipar, még elképzelhető volt, hogy a koronavírus miatti leállás ellátta a nyári leállás szerepét. A karbantartási munkálatokat, aki tudta, elvégezte; és ha úgy alakult volna a gazdaság, akkor nem lett volna szükség az augusztusi szünetre.

Az autózás helyzetére az is utal, hogy a Magyar Ásványolaj Szövetség szerdán közzétett adatai szerint 8,6 százalékkal kevesebb motorbenzin és 9,5 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott az idei első fél évben, mint egy évvel korábban. Az év első két hónapjában még 5 százalékos növekedés volt – azután jött a koronavírus.

A kínai autópiaccal ellentétben viszont az európai autóeladások nagyon lassan élednek újra. Az európai autógyártókat tömörítő ACEA szerint idén az új autók eladásának 25 százalékos visszaesésével kell számolni. A gyárak nyári leállása is azt sejteti, hogy nincs annyi megrendelés, ami elkerülhetővé tenné a szokásos leállást. A Danube Capital szerint nagy szerepük lesz így a közeljövőben az állami és EU-s szintű támogatási programoknak a járműipar újraélesztésében. Hiszen – tették hozzá – önerőből láthatóan csak nagyon lassan fog talpra állni az ágazat...

"MAGYARORSZÁGON A PESSZIMIZMUS AZ ALAPÁLLÁS"

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Laz
2020.07.16.


Nem is olyan régen merült fel a kérdés a blogon, hogy vajon hazaköltöznétek-e és ha igen, akkor miért, ha pedig nem, akkor miért nem. Laz Ausztráliából írta meglehetősen rövid, de sommás véleményét.

„Magyarországon az emberek jó része el sem tudja képzelni, milyen egy progresszív gondolkodású, minden tekintetben szabad, és szabadelvű országban élni.

Szemellenzős, soviniszta módon nézik az országot, mert nem ismernek más alternatívát.

Általánosságban nem utaznak (az adriai, kanári-szigeteki nyaralás, ausztriai bevásárlási túra nem számít), a világ híreiről vagy fogalmuk sincs, vagy a jól-rosszul fordított magyar hírekből kapnak sok esetben eltorzított képet.

Legyen az a romákkal kapcsolatos kérdés, bevándorlási ügy, homoszexualitással kapcsolatos vélemény, vagy bármi hasonló humanitási ügy, a közvélemény hangja reakciós, tudatlan és sok esetben rasszista, egy jó adag alaptalan felsőbbrendűségi érzéssel párosulva.

Ami a politikát illeti, minden országnak olyan kormánya van, amilyet megérdemel, ahogy annak idején megmondta Széchenyi, de inkább csak a kifogásokban hiszünk.

A pesszimizmus az alapállás, a Facebookon véleményt nyilívánítók döntő többsége vagy szid valamit, vagy mások szellemi termékeit osztogatja a sajátja helyett.

Minden esetben persze tisztelet a kivételnek és a felvilágosult rétegnek.

Igaz, hogy már többet éltem idekint (Ausztrália) mint otthon, de a hazatérés gondolata meg sem fordult a fejemben. A fiaim csak hírekből ismerik a helyzetet otthon, de „naponta” köszönik, hogy kihoztuk őket.”

A KINEVETETT GYŰLÖLET

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: GRECSÓ KRISZTIÁN
2020.07.10.



(Orange Is The New Black, Netflix)

Gyakran előkerül ez, milyen szédületesen építenek föl figurákat ezek a mozifilmigénnyel készülő sorozatok, és a Netflix ebben különösen jó. Itt szinte pökhendi fölénnyel és gazdasággal dolgoznak, szédületes, hová húzott el a hanyatló nyugat filmgyártása már megint, és mint az Orange is the New Black is mutatja, nem minden a pénzről szól.

A teljes reménytelenséget és a kilátástalanságot nem lehet elképzelni. Azok a jó öreg énvédő technikák (sem) hagyják. Hosszú távon, ez belátható, nem lehet úgy élni, hogy megértjük és elfogadjuk, részesei vagyunk egy olyan rendszernek, mely különböző társadalmi rétegeket eleve kizár a játékból, és mi ezt, ha nem is aktívan, de passzív részvétlenséggel tűrjük. Ebbe nem lehet örökké belegondolni, ha csak nem radikálisan jó és áldozatos ember az illető. Aki ennél esendőbb, az még abba a hibába is belecsúszik, hogy esetenként azt mondja magának, a saját szerencséjének bizony ő maga a kovácsa, és büszkén megropogtatja egyre jobban recsegő hátát. De bizony ezzel sajnos azt is mondja – bár elvileg meg se fordul a fejében –, hogy akik meg nem kovácsoltak össze maguknak semmit, azok bizony felelősek a helyzetért, ami egyszerűen nem igaz. Aztán jön egy-két kijózanító mondat, innen-onnan, néha egészen meglepő helyről is. Nem olyan régen a haza első embere bírt valami affélét mondani, hogy ő csak azért lehet ott, ahol, mert akkor született, amikor, ami nyilván azt is jelenti, hogyha ma álmodozna a csapnivalóan gyönge focimeccsek után egy felcsúti fiú a hatalomról, vajmi kevés esélye lenne rá. Erről meg A walesi bárdok egyik gyönyörű sora jut eszembe, de mielőtt nagyon elkalandoznánk, vissza a teljes esélytelenség állapotához. Néhány éve egy kedves ismerősöm, aki teljes szívvel hisz a nemzeti együttműködésben, és hogy az egy rendszer lenne, arra kényszerült, hogy „hazataláljon”, és húsz év pályaelhagyás után visszamenjen pedagógusnak. A sok év kiesést követően elit vagy futottak még iskoláról nem is álmodhatott, de a periférián, a veszélyességi pótlék sűrű világában akadt neki hely. Azt hiszem, három hét után monda először – úgy, hogy az együttműködésnek és a rendszernek, természetesen, továbbra is elkötelezett híve volt –, hogy a magyar oktatás jelenleg úgy van kitalálva, felépítve és vérmes, következetes kegyetlenséggel működtetve, hogy a mélyszegénységben élő gyerekeknek eleve ne lehessen semennyi esélyük a kitörésre, bármit tesznek is. Bármit. Bármennyire akarják.

Miközben hallgattam őt, fogtam fel, hogy azzal, ha írok erről, vagy ha adakozom, nem mentem fel magam, nem vagyok jobb ember nála, sőt, attól, hogy neki – az én ízlésem szerint – kevesebb kételye van, mint egy érett választópolgárnak kellene hogy legyen, még sokkal többet tesz: konkrétan küzd azokért a gyerekekért. Ha mást nem, hát beszélni tanítja őket, gesztusokat tanít, érzéseket és törődést olyan ifjú embereknek, akiket – és ez sajnos nem ritka eset – még soha nem szeretett senki.

Az meg nyilván az én további fantáziátlanságomról szól, hogy el sem tudok képzelni olyan magyar próza- vagy filmnyelvet, ahol a rendszer determináltságáról könnyedén, sőt szórakoztatóan, humorral lehetne beszélni. Nem olyan a hagyomány, amit bár folyton megtagadunk, mégsem lehet elégszer megújítani. Pedig a kinevetett igazságtalanság, a karikatúrává tett gyűlölet, a rasszizmus közelről, szétszedve meglepően összetett esztétikai hatást eredményez, a magától idegen forma úgy rakja új térbe a témát, hogy teljesen más módon emeli ki a lényeget, mutatja meg az újraértelmezés lehetőségeit (vajon milyen lenne egy filmkomédiának szétírt Borbély Szilárd-könyv?). A nevetés empátiára tanít, és én ezt, bevallom, nem tudtam, amíg meg nem néztem néhány részt a Netflix által nemrégiben befejezett, a megosztóoldal klasszikusának mondható, hét évadot megélt, Orange Is The New Black című sorozatából, amit a készítők a „vígjáték/dráma” tágasnak is mondható meghatározásával láttak el. Régen erre azt mondták volna, „film”. A széria Piper Kerman regényén alapul, a rendező pedig az a Jenji Kohan, aki olyan sorozatokat rendezett, mint a Szex és New York vagy a Gilmore Girls (Szívek szállodája).

Az Orange Is The New Black nemcsak abban rendhagyó, ahogyan a rasszizmusról képes beszélni, hanem abban is, hogy a második évad közepén nézőpontot vált, és több főszereplőssé válik. Addig egy középosztálybeli, megbotlott és bajba került fehér nő karakterén keresztül ismerjük meg a női börtönök világát (Taylor Schilling játssza, nem találtam más fontos szerepét ezen kívül). Aztán egy meglepő húzással az egyik epizódból teljesen kimarad, és mire visszatér, már jóval súlytalanabb a szerepe, ami akár hiba is lehetne, ha nem lennének olyan elképesztően jól kitalálva az addig mellékszereplőnek számító latin lányok vagy az afroamerikai közösség. A gyakori flashbackek segítségével sorjáznak a drámák, az elbukások, az elrontott életek tucatjai, melyek mégsem teszik nyomasztóvá a filmet, sőt, inkább valódivá. Mindezt úgy, hogy a sorozat egy pillanatig sem akarja magát realistának mutatni, és ez a fából vaskarika helyzet valahogy mégis remekül működik...


ITT OLVASHATÓ

A TIKTOK MINDENT TUD RÓLAD, TEHÁT KÍNA IS MINDENT TUD RÓLAD, ÉS EBBŐL MÉG NAGY BAJ LEHET

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.07.16.


Kétségtelen, hogy egyre nehezebb követni a közösségi platformok fejlődését. Aki tíz éve már aktívan internetezett, jó eséllyel még mindig a Facebooknál tart, esetleg van Instagramja, de azt már nem feltétlenül értette, amikor két éve kiderült, hogy a legtöbb tinédzser a Snapchatet használja. A TikTok meg aztán már végképp magas – akinek a környezetében nincsenek tizenévesek, lehet, hogy még nem is hallott róla, pedig több felhasználója van, mint az Instagramnak és a Snapchatnek együttvéve.

A TikTokon rövid videókat lehet megosztani, így leginkább vicces, táncos, tátogós-alámondós, egymást szívatós vagy más szórakoztató tartalmakat lehet találni rajta, amiket az alkalmazás algoritmusa úgy dobál fel egymás után (végtelenítve) a személyre szabott feeden, hogy a felhasználót leginkább érdeklő videók kerüljenek előre. Ez még csak nem is egy túl eredeti ötlet: a 2010-es évek közepén nagyot futott Vine gyakorlatilag ugyanerről szólt, mégis csak a TikTok bázisának ötödét, körülbelül 200 millió felhasználót tudott elérni.

A másik nagy konkurenciát, a Musical.ly nevű szolgáltatást egyszerűen felvásárolta a TikTok anyacége, a jó kínai techvállalathoz méltóan a kommunista párthoz mélyen bekötött ByteDance, amit a világ legtöbbet érő startupjának tartanak – 2020 májusában 100 milliárd dollárra értékelték a céget. 2019 végére már a második helyen állt a legtöbbször letöltött mobilappok listáján – igaz, a top 5 másik négy helyét a Facebook alkalmazásai (sorrendben: WhatsApp, Messenger, Facebook, Instagram) szerezték meg.

Bár a TikTok homályban tartja a felhasználói bázisára vonatkozó adatokat, adatelemző cégek kutatásaiból látható a platform célcsoportja: az App Ape szerint 2020 januárjában az amerikai TikTok-felhasználók 37,2 százalékát a 10 és 19 év közöttiek, 26,3 százalékát pedig a 20 és 29 év közöttiek tették ki, ezzel a harmincnál fiatalabbak aránya 63,5 százalékos...

AZ ATOMBOMBA NEUROTIKUS ATYJA

INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2020.07.16.


Robert Oppenheimer csontsovány, betegeskedő fiúcska volt, akit a nyári táborban lánynak csúfoltak, pucérra vetkőztettek, zöldre festették a fenekét és a péniszét. Emellett a legkülönbözőbb természettudományos és bölcsészeti tárgyakban volt zseni, a doktori védésének Nobel-díjas opponense örült, hogy vége lett, mert attól tartott, hogy Oppenheimer megcáfolja őt. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945. július 16-án végignézhette, ahogy először felrobban az általa épített atombomba, és a világ mindörökre megváltozik. A tudós labilis személyiségét szemlélve azonban alig érthető, hogy hogyan merték rábízni ezt a feladatot.

Minden adott volt, hogy az 1904-ben született Julius Robert Oppenheimer bohém irodalmárrá, esetleg filozófussá váljon. A szülei ehhez minden körülményt biztosítottak: amikor az általános iskolás Robert érdeklődött Chaucer iránt, apjától kapott egy 1721-es kiadású Chaucer-kötetet. De a fiúk aktuális érdeklődésének maradéktalan kielégítésén túl semmilyen módon nem irányították fejlődését. Azt tanulhatta és olyan tempóban, amit akart.

A család tehetős volt, az apa a 19. század végén New Yorkba vándorolt német zsidó textilkereskedő volt, az anya festett és műalkotásokat, például Picassót és Van Gogh-ot gyűjtött. Robert akkor is ott tanult volna, ahol csak akar, ha átlagos képességű gyerek lett volna. De nem az volt.

Az általános iskolából kihagyott pár évet, mert túl lassú volt neki az oktatás, eközben francia irodalmat olvasott, és geológusokkal értekezett a Central Park sziklaformációiról. Az iskolában eközben ezzel a szöveggel próbált csajozni (ismeretlen sikerrel):

"Kérdezz tőlem valamit latinul, és én görögül válaszolok rá"...

ÖNTI A PÉNZT A KORMÁNY DEBRECENBE, ÉPÜL A BEZZEGVÁROS

HVG ONLINE
Szerző: HVG
2020.07.15.


A kivételes figyelem – és támogatáscunami – mögött nem nehéz meglátni a politikai motivációt. Erről is olvashat a csütörtökön megjelenő HVG hetilapban.

Nem sajnálja a pénzt Debrecentől a kormány, nagyívű fejlesztésekbe fogtak a cívisvárosban. Miközben a fővárosban a Lánchíd körül megy a huzavona, a kabinet egymagában többel támogatta a debreceni strand fejlesztését, mint amennyit a pesti hídfelújításra szánnak.

„Felmerült, de elvetettük” – mondta nem sokkal a tavalyi önkormányzati választások után Gulyás Gergely arra reagálva, hogy miután a Fidesz elveszítette Budapestet, a kormányközeli Civil Összefogás Fórum azzal az ötlettel állt elő: „Debrecen legyen a nemzeti ellenállás új fővárosa.” A miniszter később azt mondta, csak viccelt, amikor azt mondta, hogy a 2011-es alkotmányozás során felmerült a fővárosváltás lehetősége, azt azonban nagyon is komolyan gondolják a kormányban, hogy semmi közpénz nem drága, ha a debreceni fejlesztésekről van szó.

Debrecenben és környékén épül MotoGP-pálya, a város megvásárolta a másodosztályba bukott focicsapatot, 15 medencés fürdőkomplexum is készült, hogy pörögjön a turizmus.

Az eddigi fejlesztési támogatások azonban aprópénznek tűnnek a Debrecennek dedikált állami 600 milliárdhoz képest.

Több, névtelenséget kérő helyi forrásunk szerint a milliárdokkal a párthűséget jutalmazza a kormány, Debrecen ugyanis hosszú évek óta a NER erős bástyája...

A LEGFRISSEBB MAGYAR NARANCS AJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: Magyar Narancs
2020.07.16.


„Nem ugrálok”
Rudolf Péter színész, rendező, a Vígszínház igazgatója

Bár időről időre szóba került a neve egyik vagy másik színház vezetőválasztása alkalmából, most először ül igazgatói székbe – egyelőre másfél évre. A Vígben kialakult helyzetről, terveiről, a szakma megosztottságáról, a politika befolyásáról beszélgettünk vele, és persze a Színház- és Filmművészeti Egyetemről is.


VÉLEMÉNY

Várhegyi Éva: Magasabbra a Lufthansánál
Milliárdosokat segélyez milliárdokkal az Orbán-kormány

A koronavírus miatti veszélyhelyzet nyomán fellazuló uniós szabályozás mozgósította az Orbán-kormány legendás kreativitását.

Debreczeni József: Ha én zászló volnék…
Bródy János Demeter Szilárdnál

Nagy fölzúdulást keltett a Demeter Szilárd Facebook-oldalán megjelent fotó, amelyen nevezett (a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, egyben „a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztését” és „a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra társadalmiasítását” koordináló miniszteri biztos) Szörényi Levente és Bródy János társaságában látható.

Verdefény

Kedden reggel azzal örvendeztette meg az ország népét – különös tekintettel az egészségügyi ellátásban dolgozókra – a Magyar Nemzeti Bank, hogy közölte, új aprópénzeket bocsát ki a járvány elleni védekezés hőseinek tiszteletére.

A következő megállóig

Két és fél százalékkal, durván 450 ezer szavazattal (a leadott több mint 20 millióból) vereséget szenvedett Trzaskowski Rafał Kazimierz, a rokonszenves varsói polgármester a hétvégi lengyel elnökválasztás második fordulójában, így újabb ötéves mandátumot kapott Duda Andrzej Sebastian, a Jog és Igazságosság (PiS) színeiben újrainduló államfő.

Mitől félnek?

Péntek−szombati összejövetelükön az uniós tagországok állam- és kormányfői vagy megállapodnak az EU következő hétéves költségvetéséről (cirka 1100 milliárd euró) és a hozzácsapott helyreállítási csomagról (750 milliárd euró), vagy nem állapodnak meg, erről most nem bocsátkoznánk jóslatokba.

POLITIKA

„Jó káderként”
Acsády Judit szociológus a Kádár-korszak politikusnőiről

Száz éve született Benke Valéria, a Magyar Rádió egykori elnöke, művelődési miniszter és PB-tag. A centenáriumi ünneplést aligha igénylő évforduló apropóján a szocializmus korának politikusnőiről és nőpolitikájáról az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

„Vannak próbálkozások”
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Az MTA közgyűlése Freund Tamás agykutatót, eddigi alelnököt választotta akadémiai elnöknek Pléh Csaba pszichológus ellenében. Freund egy olyan Akadémiát vesz át, amelyről a kormány leválasztotta az ország legnagyobb kutatóintézet-hálózatát – erről és a kormánykritikus társadalomtudósokról is kérdeztük.

Mit csinál a Batthyány Alapítvány?
Közpénz Konrád ezüstjei

Antall József alapította, ma már Habony Árpádhoz és Tombor Andráshoz közeli emberek ülnek a kuratóriumában. Egykor Rogán Antal volt a titkára, ma már tőle kapnak kormánytámogatást. Honnan indult és mivel foglalkozik a rejtélyes Batthyány Lajos Alapítvány?

NER: virágzó építőipari cégek nagyban és kicsiben
Jókor, jó helyen

Az elmúlt öt évben a kormányközeli oligarchák (Mészáros, Szíjj, Garancsi, Tiborcz) érdekeltségeinek profitrátája kiugróan magas, 16 százalékos volt. Éppen ennyi egy gyulai vállalkozásé is – legalábbis a város volt fideszes alpolgármestere szerint, aki már egy éve beszámolt a cég NER-beli szárnyalásáról.

„Döbbenetesen alulinformáltak a német politikusok”
Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund elemzője

Nem várható, hogy az Európai Unió hatékony, a jogállamiságot védő keretrendszert fogadjon el, mert a koronavírus-járvány miatti mentőcsomag és az új költségvetés most sokkal fontosabb – a magyar kormánynak pedig vétójoga van.

KULTÚRA

Lemez
World music: jobbára

keleti szél járja át ezt a felhozatalt, alkalmunk lesz olvadozni és transzba esni, aztán bánatosan délnyugatnak fordulunk.

Lemez
Amerika hangja
Bob Dylan: Rough and Rowdy Ways

Az elmúlt szűk hat évtizedben két alkalommal sikerült igazán hatalmas vihart kavarnia Bob Dylannek, aki valójában sosem volt igazán botrányhősalkat.

Könyv
A kijelölt hely
Margaret Atwood: Az ehető nő

Az egyik barátnője által csak „abnormálisan normálisként” jellemzett Marian McAlpin hirtelen megmagyarázhatatlanul kezd viselkedni. Minden ok nélkül zokogásban tör ki, az utcán elrohan udvarlója, Peter elől, és később, már az eljegyzésük után furcsa viszonyba bonyolódik egy titokzatos irodalomszakos hallgatóval.

Matematika és irodalom
„A regény is A-halmaz”

A közhiedelem szerint a matematika és az irodalom távol áll egymástól. Valóban így lenne? Ottlik és Esterházy matematikát tanult, Borges novelláiban ott a matematika a logikai paradoxonoktól kezdve Cantor végtelenjén keresztül a halmazelméletig.

Könyv
Fele más
Láng Zsolt: Bolyai

Ice cold
Nyolc hét – Magyar fotográfusok a járvány idején

A Capa Fotográfiai Központ blogja nyolc héten keresztül olyan magyar fotográfusok Ins­ta­gram-oldalairól válogatott, akik korábban már megjelentek a központ kiállítóterében. E kiállítás a blogon publikált anyagból készült.

ÉLET + MÓD

Kutyák állami szolgálatban
Kabos kiszagolja

Keresnek, kutatnak, mentenek, őriznek, védenek. Nem érdemes ujjat húzni velük, mert alapos indok esetén támadásba lendülhetnek. Rendkívüli életet élnek, de a nap végén ugyanolyan házi kedvencek, mint civil társaik – ők a szolgálati ebek.

A csomagolóanyagok útja: hulladékfeldolgozás, újrahasznosítás
Megesz, amit megeszel

„Műanyagmentes július” jelszó alatt próbálják ki sokan, hogy milyen lenne az élet műanyag szemét nélkül. De milyen fenntartható megoldásokon dolgoznak az élelmiszer- és csomagolóanyag-gyártók? Jó-e, ha lebomlik a műanyag zacskó, és hozhat-e megváltást a betétdíjas rendszer?

„Legalább tegyen beismerő vallomást”
Jován László a Kaleta-ügyben hozott ítélet hátteréről

A Kaleta-ügy rávilágított egy ellentmondásos eljárási szabályra, amely alapján a lehetségesnél jóval enyhébb, s nagymértékben az ügyészség által meghatározott ítéletek is születhetnek. A büntetőeljárás gyorsítását, egyszerűsítését és a bűnügyi költségek csökkentését szolgáló szabályokról beszélgettünk Jován László ügyvéddel.

BLOG

„A túlvilág előszobájában”
Guillaume Nicloux filmrendező

Laza tasli az egészséges életmód élharcosainak a depressziós író és a dagadt mozimedve politikailag inkorrekt találkoztatása az iszappakolások, tengeri sós, algás kezelések útvesztőjében. Michel Houellebecq és Gérard Depardieu vállaltan alkohol- és nikotinfüggő önmagukat hozzák A terápiában.

„Ő volt Lou Reed”
Lorenzo Mattotti animációs rendező

A világhírű művész a Medvevilág Szicíliában című Dino Buzzati-meséből készített animációs filmet – részben Kecskeméten. Erről és Lou Reeddel közös dolgairól is beszélgettünk.

A 168 ÓRA JÚLIUS 15-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 ÓRA
2020.07.14.


Az elmúlt tíz évben mi, zenefogyasztók is megtapasztaltuk, hogy amikor az alkotóművész előtt bezárulnak az ajtók, és választhat az arcvesztés vagy az éhkopp nem túl kecsegtető alternatívái között, akkor azért az elvek is nyúlékonyabbá válnak. Láttunk mi már egykor rendszerkritikus rockbandát külön engedéllyel élve autóskoncertet adni önparódiára hajazó új dalokkal, amelyekben már nyomokban sem volt fellelhető az egykori markáns értékrend. De elég látványos az alternatív szférában is, ahogy a szövegekből egyre kopik a közéleti él.

Demoralizálják a popszakmát

Wahorn András nemcsak Munkácsy-díjas festőművész, hanem évtizedek óta a popzenei szcéna állandó szereplője is. Amikor néhány éve húsz magyar zenekritikus összeállította minden idők tíz legjobb magyar rocklemezének listáját, az élre a Wahorn által alapított A. E. Bizottság 1983-as Kalandra fel! című albuma került. A könnyűzenei stratégiáról és azokról a támadásokról is kérdeztük, amelyek Bródy Jánost érték, amiért közös fényképe jelent meg az állami dokumentum szerzőjével.

Ábel a könnyűzenében


A mi székely fiúnknak, a mi üzleti lelkű Ábelünknek, Demeter Szilárdnak, tervei vannak, nagyot akar dobni, maradandót akar alkotni. És ehhez pénz kell. És kap is rá 25 milliárdot. A könnyűzene társadalmasítására. Röhögsz..?

Gombafej és szögesdrót


Igazán bájos mix ez a Demeter Szilárd-féle program, az irodalmi és a könnyűzenei világ együttes állami felügyelete. Moldovával szólva olyan, mint a robbanómotor és a timsógyár.

Az Országgyűlés és a törvényhozás

Hazánkban nincs hatalommegosztás, hanem az államhatalmi ágak közül egynél, a törvényhozó hatalomnál van a teljes hatalom, és ennek alapját már az előző alkotmány lerakta. Az új hatalomnak már csak bele kellett ülni a készbe, és ha már beleült, addig tágította az uralmát, ameddig csak akarta, és természetesen ezután is megtehet majd bármit, amit nem szégyell.

Később csengetnének

A Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Közlekedési Központ a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésként bevezetné a csúsztatott iskolakezdést. Az ötletet a pedagógus-szakszervezetek támogatják, mivel úgy gondolják, hogy megfelelően átgondolt bevezetése nem okozna katasztrófát a jelenlegi oktatási rendszerben.

Hídvita

Meggyőződésem, hogy a főpolgármester akkor jár el helyesen, ha a Budapesten élők úgy gondolnak rá, mint a „főváros emberére”, aki képes a pártok közötti viták fölé emelkedve, határozottan cselekedni. Karácsony Gergelynek a főváros érdekeit számos alkalommal a kormánnyal szemben kell védelmeznie. A miniszterelnökkel folytatott vitái kiemelik a pártpolitika dágványából, és ha jól csinálja, akkor az ellenzék pozícióját is erősítik.

A növekedés bűvöletében

Megtévesztő lehet, hogy a jövő évi költségvetés többet költ egészségügyre, mint az idei, ugyanis ennek kell elfednie az olyan teljesen felesleges beszerzéseket, mint például az idén a járványra hivatkozva elköltött 300 milliárd forintot. Bár kétségtelenül javult az egészségügyi dolgozók védőeszköz-ellátása, de még mindig előfordul, hogy a települési önkormányzatoknak kell ilyesmire költeniük, holott mindez állami feladat volna.

Életveszélyes temető

A Farkasréti temető Érdi úti kriptasora életveszélyessé vált. A száz méter hosszú sírboltot az ott nyugvó személyek rokonai csak saját felelősségre látogathatják, legalábbis erre figyelmeztetik őket a temető fenntartója által kihelyezett táblák. A fal már évek óta így omladozik, de felújítási szándéknak még a nyomait sem lehet felfedezni.

Szentendrei anziksz

Az egyik vendéglő ajtajában álmos macska nyújtózik, a félhomályba húzódva egy fiatal pincérlány papír zsebkendővel törölgeti izzadt nyakát, aztán kissé félrefordulva mélyen a blúzába nyúl. Kissé távolabb, a templom melletti kis utcában, ahol szinte mindig külföldiek tömege hullámzott, most lehúzott redőnyök mögött bezárt üzletek sorakoznak. Akik nyitva vannak, azoknak sem megy a bolt. Az eladók kint beszélgetnek, amikor arrafelé indulunk, érdeklődő pillantások követnek.

Rokonlelkek és párhuzamok

A magyar miniszterelnök vélt vagy valós, átmeneti vagy tartós szövetségesei közt egyaránt akadnak szívós túlélők és percemberek, de a magyar miniszterelnökkel való partnerségük mégis csak érdekek függvénye, mégpedig változó, időnként múló érdekeké. Az embernek néha szinte az az érzése támad, hogy Weberek jönnek, Salvinik mennek, csak Orbán örök.

Nem vagyok magamutogató

Alapvetően Módos Péter zenei szerkesztő ízlése határozta meg a Magyar Televízió könnyűzenei arculatát 1968-tól 2000-ig. Szerkesztőként a táncdal- és dzsesszfesztiválok mellett többek között olyan produkciók fűződnek a nevéhez, mint a Könnyűzenét Kedvelők Klubja, a Tapsifüles, a Slágerszerviz, az Egymillió fontos hangjegy, a Pulzus vagy a Pori Jazz.

Szakítópróba

Döbbenetes, felkavaró élmény a Feketeszárú cseresznye, megrázó, ugyanakkor abszurdba fordulóan nevettető, remek produkció, isteni csapatmunkával és nagyszerű egyéni teljesítményekkel. A Miskolci Nemzeti Színház évek óta kiemelkedően jó formában van.

Zenés emberkísérlet


Augusztus elejétől a negyedik új évaddal jelentkezik a YouTube-on Hajós András műsora, a Dalfutár. Az egykori Emil.RuleZ! együttes frontembere, énekes, dalszerző, producer azt mondja: a Dalfutár elsősorban nem a zenéről szól. Inkább azt mutatja meg, mi történik, ha olyan helyzetet teremtünk, ahol az előítéletek nem működnek.

A Bastille elfoglalásának napja

A Bastille elfoglalásának napja nemcsak a francia történelem, hanem a világtörténelem egyik nagy eseménye volt és maradt. Az esemény és persze a nagy francia forradalom értékelése azonban távolról sem volt soha egységes, és természetesen ma sem az.

Extra száraz történet


„Ez egy extra száraz történet, fanyar, savanykás, nem biztos, hogy mindenkinek beveszi a gyomra” – Cserna-Szabó András így fejtegette a könyvbemutatón a cím üzenetét. Ám a szövegben többször afféle gourmand-védjegyként szerepel az extra dry, az úgymond „főhős”, az otthagyott férj, a besokallt kisember nézegeti az üveget, hogy no, most végre nem akciós tömegterméket vett, mint eddig, így próbál kibújni eddigi középszerűségéből – igaz, ezt már olyan helyzetben, amikor az egész élete összeomlott, és horrorfilmbe illő csavart vett.

Fischer és a magyarok

Ha az a kérdés, hogy ki volt a sportág valaha volt legnagyobb különce, teljesen egyértelmű, hogy a győztes a legjobbak között is tutira dobogós Bobby Fischer.

A NÉMET KORMÁNY RAGASZKODIK AZOKHOZ AZ EU-S ELJÁRÁSOKHOZ, AMIKET A MAGYAR PARLAMENT ELUTASÍTOTT

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.07.15.


...Berlinben nagyon másképpen látják

Éppen a magyar parlamenti szavazással egy időben tartott előadást a német kormány EU-s ügyekért felelős államtitkára a Friedrich Ebert Alapítvány online rendezvényén (ez a német szociáldemokrata párt alapítványa, és a jelenlegi német kormányban a külügyi tárca hozzájuk tartozik). Michael Roth államtitkár a következő fél év EU-s programjáról beszélt, abból az alkalomból, hogy a hó elején a német kormány vette át a soros elnökséget az EU-ban, azaz ők alakíthatják a Tanács napirendjét, és nekik kellene kikényszeríteniük a kompromisszumot a vitás esetekben.

Roth az előadását azzal kezdte, hogy a jogállamiság, a közös európai értékek erősítése a német elnökség legfontosabb ügye. Csak ezek képviseletében, és a jogállamiságot veszélyeztető tendenciák megfékezésével erősödhet meg az EU szerinte, márpedig a német elnökség fő célja, hogy a járvány okozta válságból erősebben jöjjön ki az unió, mint amilyen a járvány előtt volt.

Már bevezetőjében üdvözölte, hogy idén először az Európai Bizottság nem csak a tagállamok gazdasági helyzetéről ír jelentést, hanem a jogállamisági helyzetéről is. (E jelentés lehetne az alapja a pénzelvonásoknak.) ...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN EMELTE A TÉTET, HOSSZÚ ÉS GÖRÖNGYÖS EGYEZKEDÉSRE KELL KÉSZÜLNI BRÜSSZELBEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.16.



FAZ 

Az Európai Parlament elnöke azt állítja, hogy már a múlt heti uniós cúcskonferencia is elbukott volna, ha ő nem szedi elő ismét februári indítványát, hogy ti. csakis minősített többséggel lehessen anyagi büntetést elrendelni, ha valamely tagállam módszeresen megsérti az unió demokratikus játékszabályait. Mint emlékezetes, a Bizottság azt akarta, hogy a szankciók megakadályozásához és ne a jóváhagyásukhoz írjanak elő kétharmadot. Ám Charles Michel szerint ez utóbbi javaslat semmiképpen nem menne keresztül, bár az alapvető normák nem képezik vita tárgyát, és csak akkor szabad folyósítani a támogatásokat mind a 2027-ig szóló költségvetésből, mind a gazdasági újjáépítési programból, ha az adott országban nem érheti szó a ház elejét a jogállamiság miatt. 

A belga liberális politikus nem gondolja, hogy idő előtt igyekezett a magyar és a lengyel vezetés kedvében járni, bár szerinte így is nagy vita lesz a péntek-szombati csúcson. Az újság ugyanakkor hozzáteszi, hogy Orbán többé-kevésbé nyíltan vétót helyezett kilátásba, noha cseppet sem biztos, hogy a régió valóban mellé áll-e, amikor ennyi pénzről van szó. Michel akkora összeget ajánlott Prágának és Bukarestnek, hogy mindkettő felsorakozott mögéje, és ugyanilyen okokból jók az esélyek, hogy a lengyelek is beadják a derekukat. Orbán viszont változatlanul harcias. 

Vele szemben jó pár tagállam kitart a jogállamiság megkövetelése mellett, bár a takarékos négyek vezérképviselője, a holland miniszterelnök számára még ennél is fontosabb, hogy a megsegítendő kormányok kötelezzék magukat gazdasági reformok végrehajtására. Így lehet, hogy a Tanács vezetőjének elképzelése valóban hidat jelent a különféle szekértáborok között. Viszont Strasbourgban erősnek tűnik az elszántság a jogállam megvédésére. A német uniópártok és a szociáldemokraták is jelezték, hogy nem hajlandóak engedményekre. 

A zöldek és a liberálisok határozottan elzárkóznak az ET-elnök javaslatától. A Megújítjuk Európát-frakció egyik olasz tagja kifejtette, hogy a jogállamiság vörös vonalat alkot, arról nincs mit tárgyalni, mert az az európai identitás súlyponti része. Ezért csak akkor fogadják el az állam- és kormányfők döntését, ha abban érdemi biztosítékok szerepelnek a demokrácia megőrzésére. Gozi közöte továbbá, hogy Magyarország és Lengyelország nem maradhat kívül az Európai Ügyészségen, mert különben nem lát egy fityinget sem Brüsszelből. Azt is bedobta, hogy ha valahol gond van a jogállammal, akkor ne a lakosságot büntessék a szubvenciók elállításával. Ez esetben a Bizottság közvetlenül a felhasználóknak küldené az alapokat, a renitens kormányok hoppon maradnának, mondják a liberálisok.

Az osztrák Európaügyi miniszter szerint a Michel-javaslat a minimumot jelenti, de jobb volna, ha még tovább menne, mert a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy közbelépjen, ha bárhol sérül a jogállam Ezért fontos volna, hogy a szankciók elutasításához kelljen kétharmados többséget összeszedni. Ausztria a lehető legszigorúbb feltételeket támogatja a legfelső szintű kétnapos konferencián a költségvetési támogatások ügyében. Ez magában foglalja nem csupán a források korrekt hasznosítását (a visszaélések megakadályozását – a szerk. megj.), hanem például a bíróságok függetlenségét is. 

A jogállam tényleges helyzetét méri fel a tagországokban a Bizottság ősszel előterjesztendő jelentése. Karoline Edelstadler szerint azonban a felmérés nem befolyásolja a 7-es paragrafus alapján folyamatban lévő eljárást a magyar és a lengyel kormány ellen, itt két külön dologról van szó. A néppárti miniszter szerint ugyanakkor holnap és holnapután még nem lehet megállapodást remélni a pénzügyi kérdésekben. Ugyanis még túlságosan eltérőek az álláspontok. 

A lap egyik legtekintélyesebb szemleírója azon tanakodik az EU-csúcs előtt, hogy lehet-e egyszerre száz százalékosan európainak lenni, ám közben csak félig demokratának. Sylvie Kauffman, volt főszerkesztő úgy látja, hogy a lengyel elnökválasztás kimenetele az igazság újabb pillanatát hozta el az unió számára, mert el kell döntenie, hogy a jogállamtól tegye-e függővé a sokmilliárdos koronatámogatás szétosztását. Az amerikai nagykövetség kiállt a jogállam mellett mind Varsóban, mind Szófiában, ahol napok óta tüntetnek a kormányzati korrupció ellen. Brüsszel viszont nem szólalt meg, de sokáig nem halogathatja a dolgot, hiszen holnap összeülnek a tagországok vezetői. 

A kulcskérdés a szolidaritás lesz a gazdasági segély elosztása kapcsán. Mit ad isten, úgy néz ki, hogy az egyik fő haszonélvező Lengyelország lesz, miközben mind Varsót, mind Budapestet vissza kell terelni a demokratikus útra, ami elsősorban az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségét jelenti. Ám mindkét állam berzenkedik a jogállami feltétel ellen. Az Európai Bíróság egy-két ügyben már jobb belátásra tudta bírni a két kormányt, de a többi erőfeszítés hasztalannak bizonyult. Épp ezért van zavarban jó pár európai vezetés, mivel újabb manna néz ki olyanoknak, akik egyirányú utcának tekintik a szolidaritást. Utóbbiak ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy a demokráciának több változata is lehetséges. 

Ez a vita azonban szürreális, mert az nem megy, hogy valaki tökéletesen európai, ám csupán 50 százalékban demokratikus. Pontosan ezt mondta ki 10 millió lengyel, aki vasárnap a liberális kihívóra voksolt. És itt jön el az igazság újabb pillanata, mert Angela Merkelnek szüksége van Budapest és Varsó áldására, hogy átmenjen a gazdasági terv. Úgyhogy máris megkezdődött a jogállami kikötés fellazítása a kancellár részéről. A takarékos négyek viszont nem szeretnék elszalasztani a lehetőséget, mármint hogy előírják a demokratikus normák érvényesülését, és ebben speciel igazuk is van. 

Hiszen itt kulcskérdésről van szó: ha Európa hiteles akar lenni, akkor be kell tartatnia tagjaival azokat az elveket, amelyek a közösség alapját képezik. Hacsak nem akarja átengedni Donald Trump embereinek a jogállam védelmének monopóliumát.

Orbán Viktor emelte a tétet a csúcstalálkozó előtt, amikor megszavaztatta a vonatkozó határozatot a Parlamenttel, mert a 750 milliárdos mentőövet minden tagállamnak meg kell szavaznia és ez neki, de minden más résztvevőnek is vétólehetőséget kínál. Úgyhogy most igyekszik megkérni a beleegyezése árát. Ő is el akarja kerülni, hogy az eddiginél kevesebbet kapjon a költségvetésből. De feltételeket szab a jogállami eljárás és a civilek támogatása kapcsán is. Igazából nem volt szüksége az Országgyűlés közreműködésére, de egységet és erőt kívánt felmutatni, hogy az alku végén többet tudjon kicsikarni. 

Csakhogy nem egy tagállam, köztük jelentős nettó befizető kormányok ragaszkodnak a jogállami követelményhez. Ám Michel azoknak tett gesztust, akik ellenzik a kikötést. A német zöld képviselő, Daniel Freund zsarolásnak minősítette a magyar eljárást. Úgy vélte, hogy Orbán túszként használja a koronaválság előidézte helyzetet, mert meg akar akadályozni minden új eszközt a jogállam kikényszerítésére, valamint szabadulni próbál mindentől, ami nem tetszik neki: a 7-es paragrafustól, a kritikus civil szervezetektől.

„Zsarolások és más trükkök” címmel megjelent beharangozójában a lap arról ír, hogy hosszú és göröngyös egyezkedésre kell felkészülni Brüsszelben, és főleg Orbán Viktor keményített be. A Parlamentet vette igénybe, hogy ügyes húzással erősítse tárgyalási pozícióit. Sok bíráló úgy ítéli meg, hogy a politikus a manőverrel próbálja kényszerhelyzetbe hozni a partnereket. Másfelől viszont ily módon hivatkozhat arra, hogy a hazai honatyák igen szűkre szabták a mozgásterét. De alapvetően két dolgot kíván elérni: több pénzt és a jogállami mechanizmus kiiktatását. Utóbbi feltételt a lengyelek is elutasítják, de a vége gyenge kompromisszum lehet. 

Amit Michel bedobott, hogy ti. kétharmaddal kelljen megszavazni a szankciókat, az szinte kivitelezhetetlen, mert az egyhangú döntéshozatal elve miatt Orbán könnyen bosszút állhat. Azon kívül az idő is neki dolgozik. A déliek gyors megállapodást sürgetnek, hogy pénzhez jussanak. Budapesti látogatása után a portugál miniszterelnök amellett kardoskodott, hogy el kell választani egymástól a költségvetés és a bíróságok kényes kérdését. Utóbbival gondok vannak a bolgároknál, horvátoknál, szlovákoknál és szlovéneknél is – hívta fel a figyelmet a volt német szociáldemokrata igazságügyi miniszter, aki EP-képviselőként épp ezért anyagi következményeket szorgalmazott, ha valahol sérül a demokrácia. Ám sok megfigyelő szerint az Európai Parlament a végén nem lesz elég bátor, hogy meghiúsítsa az állam- és kormányfők egyezségét. 

Minél közelebb van a csúcs, annál egyértelműbben látszik, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége egyetlen tagállam számára sem jelent prioritást. Elől szerepel ugyan a kívánságlistán, de csupán a 3-4. helyen. Merkel strasbourgi beszéde alapján is arra lehet számítani, hogy formális kompromisszum várható a kérdésben.

A lengyel demokrácia szemszögéből komoly következményei lesznek, hogy Andrzej Duda csak csekély, sőt hajszálvékony különbséggel tudott győzni a választáson. És bár Rafal Trzaskowski az ellenzék erejét bizonyította, a győzedelmes, jobboldali-nacionalista PiS most arra készül, hogy kiterjessze hatalmát és tovább szigorítsa keményvonalas politikáját, ideértve külföldi laptulajdonosok kiszorítását. Ennek előjátéka az igazságszolgáltatás folyamatos bedarálása. A kampány pedig gusztustalan kulturális háborúként zajlott, amelyben az elnök bevetette az antiszemitizmust, az idegengyűlöletet, és a melegellenességet is. 

Választási megfigyelők egyre mélyebb politikai megosztottságról és arról számoltak be, hogy a közmédia egyértelműen Duda szekerét tolta. Az EBRD képviselője arra emlékeztetett, hogy egyáltalán nem volt párbeszéd, miközben a demokráciák a sokszínűség tiszteletére épülnek és nem csupán a többség jogainak érvényesülését feltételezik. Magyarországhoz hasonlóan a Jog és Igazságosság is azon dolgozhat, hogy átalakítsa a politikai rendszert és így az ellenzék ne legyen képes ismét erőre kapni. Csakhogy a lakosság fele dühös és az is marad. Ann Applebaum szerint épp ezért Kaczynskinak folytatnia kell a kulturális hadviselést, ha meg akarja törni az ellenállást. 

A Clinton-kormányzat volt varsói nagykövete, Dan Fried úgy gondolja, hogy meggyengíti a lengyelek pozícióit Európában és az USA-ban is, ha az ország még inkább jobbra fordul. Vannak ugyan jobbos lengyelek, akik szívesen összeállnának a Trump körül tömörülő elszánt nacionalistákkal, ám Varsó számára az EU az egyetlen alternatíva. Azon belül is főként Németország, az első számú gazdasági partner. Az unió továbbra is az a fejlesztési forrás, amelyre Lengyelországnak szüksége van.

FIDESZESEK, TI ILYEN ORSZÁGOT AKARTATOK?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.07.16.


Szívesen lájkolna a Facebookon, de fél, hogy baja lesz belőle. Évfolyamtárs volt az egyetemen, az utcán futottunk össze. Szégyenkezés van a hangjában és valószínűleg a tekintetében is. – Ez utóbbit csak sejtem, mert nem mer a szemembe nézni. Pedig, nem neki kellene szégyenkeznie – gondolom magamban –, de nem mondok semmit. Mit is mondhatnék egy embertársamnak, aki tisztességesen élt idáig, és most újból meg kellett tanulnia félni.

Nem először hallom ezt a mondatot, mások is mondtak már hasonlókat. Hogy lájkolna, de nem mer. Magunk sem értjük, hogyan juthattunk el addig, hogy halkan mondunk mindent, megfontoltan. Azt suttogjuk a mobilba, mint régen a fekete kagylóba: ez nem telefontéma. Újból meg kellett tanulnunk írni, és olvasni a sorok között. Pedig már majdnem elfelejtettük, ám most újra hasznunkra válik. Akik már átélték egyszer, azoknak gyorsabban megy, de keservesebb – a fiatalok, akik a félelem nélküli létbe születtek, fel sem fogják, mi történik velük.

Fideszesek, ti ilyen országot akartatok?
...

CSATÁT NYERT A SZAKSZERVEZET, KILŐTTEK A BÉREK A MAGYAR SUZUKINÁL

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.07.16.


Tavaly év elején komoly visszhangot váltott ki, amikor a Magyar Suzuki azonnali hatállyal elbocsátotta azt a férfit, akit az esztergomi gyárban megalakított szakszervezet titkárának választottak. Ahogy akkori elemzésünkben írtuk, jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a vállalat, saját szempontjából azonban lehet, hogy észszerű döntést hozott.

Az akkor elérhető adatok alapján ugyanis jól látszott, hogy a három magyarországi autógyár közül a Suzukinál a legalacsonyabbak a keresetek, és különösen nagy volt a hátránya a győri Audival szemben, miközben a két vállalat toborzási területe részben átfedi egymást. Mindezt úgy, hogy az egy főre jutó nyereség a Suzukinál volt a legmagasabb, lett volna tehát anyagi lehetőség a juttatások felzárkóztatására...

ORBÁN A POLITIKAI SZIMPÁTIÁNAK RENDELI ALÁ A VÍRUS ELLENI VÉDEKEZÉST ÉS MAGYAROK ÉLETÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerkai Népszava
2020.07.14.


Semmiféle szakmai megfontolás nem áll amögött, hogy Magyaroszágra mely országból lehet beutazni. Semmi szakmai logika nincs abban, hogy szabadon utazhatnak be Magyarországra olyan országokból, amelyekben csúcsokat dönt a fertőzés aránya, míg korlátozzák olyan helyekről a beutazást, ahol sokkal jobb a járványügyi helyzet. Norvégiának bűnhődnie kell azért, mert részt vett a civil pénzek elosztásában és bírálja Orbán fasiszta rendszerét. Ezért még egy ilyen beutazási listán is azt kell jelezni, hogy ez egy rossz ország. Veszélyes a magyarokra nézve.

Ezzel szemben Amerika és az amerikai beutazók nem veszélyesek, annak ellenére, hogy soha nem látott csúcsokat dönt a napi fertőzések száma. Soha sehol nem fertőződött meg egy nap alatt annyi ember, mint akár csak Floridában az elmúlt időszakban. De ha a jogállamiságot gyűlölő és azt támadó keresztényfasiszta Trump az elnök, akkor szabadon lehet beutazni Amerikából, akkor Amerikára akkor is “jó országként” kell asszociálniuk a magyaroknak, ha fertőzhetnek a beutazók, méghozzá nagy számban. Ha nem Trump, hanem egy jogállamot tisztelő demokrata lenne éppen az elnök, aki kritizálja Orbán illiberális fasiszta rendszerét, akkor Amerika piros jelzést kapott volna.

Nincs ebben meglepő, Orbánnak soha nem számítottak a magyarok, kizárólag ő maga és a rendszere. Mindent a politikai szimpátiának és a propagandának rendel alá. A magyarországi járványhelyzet szerencsés alakulása eddig sem Orbán és az iszonyatos asszociációkat keltő inkompetens Operatív Törzs kiváló szakmai munkájának köszönhető, hanem részben a magyarok fegyelmezettségének, részben a magyarországi oltásoknak, amelyek valamiképp ellenállóbbá teszik a magyarokat a koronavírussal szemben. A különbségek nagy része az amerikai és a kelet-európai oltóanyagok és oltások közötti különbségben lehet.

Hasonlóan megdöbbentő, hogy az orbáni fasiszta gyarmatosítás egyik csatlósállamának tekinthető Szerbiából zavartalanul mehetnek Magyarországra, miközben Szerbiában a tragikusnál is rosszabb a helyzet. De ha Orbán szövetségeséről van szó, akkor nem számít, mennyi vírust visznek be Szerbiából Magyarországra, és hány magyar ember életét veszélyeztetik. Egy ilyen szomszédos országgal normális esetben lezárják a határokat és nm megnyitják. Ennek a döntésnek is kizárólag politikai indokai vannak és propagandacélokat szolgál. Ráadásl éppen a vírus elől futhatnak Magyarországra sokan Szerbiából, akiknek tünetei még nincsenek, de már fertőzöttek...

VILÁGTÜKÖR: FELTŰNT, HOGY ORBÁN ÉS BARÁTAI UNIÓS PÉNZEKBŐL GAZDAGODNAK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYSZKY JUDIT
2020.07.16.



Egy német képviselő véleménycikkben támadta Orbán Viktort az uniós pénzek lenyúlása miatt. Az Európai Bizottság jól tudja, hogy mi történik, mégis folyósítja a támogatásokat.

Zöldpárti uniós képviselő, Daniel Freund támadta be Orbán Viktort a Frankfurter Rundschauban közzétéve írását, aminek címében azt állítja: Az uniós pénzek magánzsebbe vándorolnak Magyarországon. A felcíme is figyelemfelkeltő: Az Unió által támogatottan. Induló tételmondata pedig: Orbán és barátai szétverik a jogállamot és eközben uniós pénzekből gazdagodnak meg. Ezen változtatni kell, véget kell vetni annak, hogy a magyar kormányfő saját zsebébe vándoroljanak ezek a pénzek. Éles kontrasztként elsőként a szegénységről ad képet Freund, Iványi Gábor ételosztásáról és a rászorulókról hírt adva. Freund találkozott is Iványival, aki elmondta, egykoron egy politikai nézetet vallottak, de amióta bírálja Orbánt, kiközösítették és egyházát ellehetetlenítették. De bárki más is így jár, aki bírálni meri őt.

Több száz projekt van a korrupciós láncban

Freund szerint az Európai Bizottság nagyon jól tudja, hogy Magyarországon nem független a közszolgálati média, hogy nem független az igazságszolgáltatás, embertelenül bánnak a menekültekkel és a hajléktalanokkal, ennek ellenére Brüsszel folyósítja az uniós alapokat Budapestre. Ezek a pénzek Orbán apját, vejét és barátját gazdagítják, összességében az uniós alapok 20%-a kerül közvetve Orbán és baráti köre zsebébe, azaz 1 euróból 20 cent. S ennek hátterét régóta nyomozzák, több mint 40 ezer vizsgált projekt közül több száz érintettségét mutatták már ki ebben a korrupciós láncban ügyészek és az unió csalás elleni hivatala, az OLAF. Azonban következményüket egyelőre nem látni. A séma pedig a következő: az uniós pénzek többségével kétféle módon él vissza. A pártelit politikai hatalmát biztosítják be vele, illetve azokat gazdagítják, akik hozzájuttatták ezekhez a pénzekhez a pártelitet. Épp úgy zajlik minden, mint az Emirátusokban az olajbizniszben.


Strukturális hibából ered a visszaélés lehetősége


Az uniós képviselő abban látja a problémát, hogy nincs senki vagy semmi Orbán felett Magyarországon, aki vagy ami – értve ezen intézményeket is - az uniós pénzek felhasználását ellenőrizné. Ezért az uniós pénzek szétosztásának mechanizmusát alapjaiban kell átalakítani, mert strukturális hibából ered az uniós pénzekkel való visszaélés lehetősége. S erre vonatkozó javaslatok már ott vannak az Európai Parlament asztalán. S miután most zajlanak az állam- és kormányfők vitái a következő hétéves ciklus költségvetéséről, ezért alapvetően a német soros elnökségen múlik, hogy elfogadják-e ezeket a javaslatokat a korrupció és az urambátyám rendszer felszámolásának célzatával. Ez az utolsó lehetőségünk, írja Daniel Freund képviselő, hogy Magyarországon és máshol is, ahol ilyen előfordul, megállítsuk a lopást és bebizonyítsuk, hogy az európai értékrend nem alku tárgya...

MÉLYLÉGZÉS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.16.


Szijjártó látogatóba ment türk testvéreihez Kirgizisztánba, s mint jó vendég, vitt ajándékot is. A hóna alá vágott húsz lélegeztetőgépet, és azzal kopogtatott illőn, mint jó rokon, mert ugyanis ez a Kirgizisztán egészen közel van Afganisztánhoz, ahol Kásler megtalálta III. Béla nagypapáját, minden magyarok ősapját, az Orbánban tekergő DNS-t, tehát a téboly forrását. Hanem, hogy lélegeztetőgép. Míg régebben disznó, birka, tehén, ilyenek voltak a gazdagság forrásai és bizonyítékai, máma a lélegeztetőgép, maszk, kézfertőtlenítő a cserealap és hivalkodás tárgya.

Nekem tizenhatezer lélegeztetőm van – mondhatja Szijjártó –, neked mennyi? És mindenki porig sújtva eloldalog meglátva az ilyen nagyságot, hogy minálunk az szlopálhatja a zoxigént az állam jóvoltából, aki csak akarja. De nem szlopálja. Amikor az ormokon volt a járvány, dübörgött mintegy az érettségi idején, akkor is csupán nyolcvan honfitársunk vette igénybe ilyen gépek segítségét a bizonytalan létezéshez, viszont a kedves vezető meghatározta az öt hónapos tervet, hogy nyolcezer. Ennyit akart a gépekből, a csürhe pedig meglátva a boltban a csörgő aranyakat, megduplázta a tétet.

Tizenhatezer, hullt alá az égből az új jelszó, és úgy szórták az adófizetők pénzét eltéve a vastag fölét, mintha erre valaki megbízást adott volna nekik. De nem adott nekik ilyet senki sem. Igaz, vietnámi gyárakra, szerb futballcsapatokra, afrikai templomokra sem, mellékesen hazai kastélyokra, gyárakra, ilyesmikre sem. Ebből is kitetszik, a polgárnak (úgy is mint szavazógépezet) semmiféle kontrollja nincs, hogy a kiflije után leszedett ÁFA sarcból, meg még százféle adóból beszedett lóvéból mire költ a galeri. Többnyire nem arra, amire kellene...

TIBORCZ ISTVÁN KASTÉLYSZÁLLÓJÁBAN EGY ÉJSZAKA SEM JÖNNE KI A KÖZMUNKÁSOK HAVI BÉRÉBŐL

MFOR.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2020.07.14.


Nyitási akcióval is méregdrága Tiborcz István turai kastélyszállója, ahol egy közmunkás pár egy éjszakát tudna eltölteni a havi béréből. Egyedül viszont egy éjszaka sem jönne ki.

A 20 százalékos nyitási kedvezménnyel is Magyarország egyik legdrágább, ha nem a legdrágább szálláshelye lett Tiborcz István, a miniszterelnök vejének 19 szobás turai kastélyszállója, amely mától foglalható. Ha július 25-ről július 26-ra szeretnénk itt ketten egy éjszakát eltölteni félpanzióval, akkor ez a legegyszerűbb superior szobában is 103 ezer forintba kerülne.

"A kastély második emeletén elhelyezkedő Superior szobák igazolják, hogy a kisebb méret sem szabhat határt a komfortnak és a kényelemnek. 20 m²-es nagyságukkal a kastély rejtett kincseinek számítanak, melyekhez parkra néző kilátás társul"


- szól a szoba bemutatása.

Tehát összességében egy közmunkás pár a kettejük havi béréből (108 ezer forint) egy éjszakát el tudna tölteni egy 20 négyzetméteres kastélyszobában félpanzióval, és még maradna 5 ezer forintjuk. Viszont ha egy közmunkás egyedül szeretne itt megszállni, akkor az egyhavi béréből nem jönne ki, hiszen a recepción 68 ezer forintot kérnének, ellenben a közmunkások nettó 54 ezer forintot kapnak.

Orbán Viktor vejének van már egy ötcsillagos szállodája: a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia valamivel olcsóbb a turai kastélynál, hiszen ott már 71 ezer forintból kijönne egy éjszaka félpanzióval.

A turai kastély konkrétan a TRA Real Estates Kft. nevű céghez tartozik, amely Tiborcz István által tulajdonolt BDPST Zrt. tulajdonában van. Ebből a cégből a fiatal üzletember a 2019-es teljesítmény után 2,3 milliárd forintos osztalékot vett ki, pedig 4,8 milliárd forintos profittal zárt. Korábbi adatok szerint legalább 4,5 milliárd forintba került a felújítás, a kastélyt Tiborcz István piaci szereplőként szeretné működtetni...

ALGÁSODIK A BALATON, DE EZ MÉG NEM INVÁZIÓ

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2020.07.15.


„Amíg a tó nyílt vizében az algák mennyisége a tó egész területén alacsony volt, addig a Keszthelyi- és Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A 2020. július 13-i part menti mintavételünk során az algák mennyisége a nyílt vízinek közel háromszorosa volt” – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont Facebook-oldalán szerdán megjelent közleményben.

Az algaközösségen belül a kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. Ez utóbbi csoport tömeges elszaporodása veszélyeztetheti az emberi vízhasználatot.

A kutatók szerint a jelenség arra figyelmeztet, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás a tó nyugati területein. A hosszabb, szélcsendes periódus során a felmelegedő víz ugyanis ideális körülményeket teremthet a cianobaktériumok elszaporodásához...