NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.15.
Frankfurter Rundschau
Az EU most már nem habozhat tovább, mert végképp elszalasztja a lehetőséget is, hogy Magyarországon és még néhány más államban véget vessen a nepotizmusnak, a közpénzek lenyúlásának. Ezt Daniel Freund német EP-képviselő írja, budapesti tapasztalatai alapján. A zöld politikus ellátogatott a budapesti Dankó utcába, Iványi Gáborhoz, miután a lelkész gyámolítja a romákat, a hajléktalanok és a menekülteket, vagyis pontosan azokat, akik a leginkább ki vannak téve a hivatalos elnyomatásnak. Freund üzenete az, hogy sürgősen cselekedni kell, mert Orbán Viktor és emberei lerombolják a jogállamot, miközben uniós pénzekkel tömik tele a zsebüket.
Iványi Gáborral éppen az a baja a hatalomnak, hogy szóvá teszi a korrupciót és ragaszkodik az alapvető jogok érvényesüléséhez. Ennek aztán meg is lettek a következményei, hiszen közössége kikerült az elismert egyházak közül, és búcsút inthetett az állami támogatásnak. Ám messze nincs egyedül, mert manapság kemény sors vár arra, aki kritizálja a politikust és bandáját. A közbeszédet és a sajtót a Fidesz uralja. Jelenleg az Index van soron, viszont nincs hely a nap alatt az ellenzéknek, amikor Orbán diktálja a tempót.
Sanyarú helyzetbe került a média, az igazságszolgáltatás, zaklatják a fedél nélkül élő embereket és a migránsokat. Ennek ellenére dől a lé az unióból, noha pl. a kormányfő édesapja, legidősebb lányának férje köztudottan mesés vagyonra tett szert. Ezt Hadházy Ákos pontosan dokumentálta. Alsó hangon 20 cent vándorol a haverok számlájára minden egyes euróból, amelyet az unió utal át Magyarországnak. Ám ennek jogi következményei csupán elvétve vannak.
A milliárdokat a pártelit céljaira fordítják, illetve azoknak jön jól, akik a politika jóvoltából jó időben vannak jó helyen. Tisztára olyan, mint az Arab Emirátusokban, ahol csak a szűk hatalmi elit profitál az olajjövedelmekből. (A cikk címe: A magyar emirátus – a szerk. megj.) Hogy ez ne így legyen a jövőben, annak érdekében az Európai Parlament már részletes terveket dolgozott ki. A pénteken összeülő állam- és kormányfőkre hárul a feladat, hogy ne vegyék el e javaslatok élét. Egyértelművé kell tenni, hogy nincs alku a közösség értékei ügyében.
Bloomberg
Orbán Viktor igyekszik fokozni a nyomást, hogy az unió szüntesse be a jogállami vizsgálatot. Az eszközt ehhez a gazdasági ösztönző csomag adta a politikus kezébe, amint arról a tegnap jóváhagyott parlamenti nyilatkozat tanúskodik. Vagyis Budapest emeli a tétet a pénteki EU-s csúcs előtt. Az ott megvitatandó 750 milliárdos gazdasági tervet egy-két ország ellenzi, de ahhoz hogy átmenjen, egyhangú támogatás szükséges. Krekó Péter szerint az üzenet az, hogy Orbán nem engedhet, de azért figyelnie kell, hogy mit csinálnak a többiek, akik szerint szintén nem jó a tervezet. A Political Capital igazgatója hozzátette: bármi is lesz az eredmény, a miniszterelnök úgy jön majd haza Brüsszelből, hogy hatalmas sikert aratott. De egyedül nem fog vétózni, mert annak nagy lenne a diplomáciai ára.
Keményen alkudozva megpróbálhatja elérni, hogy Magyarország ugyanannyi támogatást kapjon az uniótól, mint eddig, hiszen itt fontos bevételi forrásról van szó mind a kormány, mind a politikus szoros szövetségesei számára. Mindenesetre igyekszik kihasználni az EU szorult helyzetét, tehát hogy szűnjön meg a bírálat a demokrácia visszaszorítása miatt. A nyomás erősödik, mert Merkel és mások keményebb irányvonalat követelnek a lator tagokkal szemben.
Ám visszaüthet, hogy Orbán bevonta a törvényhozást, mert mindenki tudja, hogy ő az, aki megmondja a frankót – mutat rá Hegedűs Dániel. A berlini German Marshall Alapítvány szakértője ezt azzal magyarázza, hogy Magyarország jelen állás szerint egy rakás pénzhez jutna a koronaválság gazdasági hatásainak kiküszöbölését célzó alapból. Ám aki csak egy kicsit is ismeri a magyar viszonyokat, az tisztában van vele, hogy nem több műbalhénál, amikor mozgósítják a Fidesz uralta Országgyűlést.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A lengyel vezetés példaképe Orbán Viktor, de Varsónak nehezebb a dolga, mint Budapesté, mert a lengyel ellenzék megmutatta az elnökválasztáson, hogy erős. Még akkor is, ha Duda győzelmével jó időre irányba állították a váltókat. A PiS és az államfő olyan jogköröket akar magának, amikre a rendszerváltás óta nem akadt példa. Arra hivatkoznak, hogy történelmi igazságot kell tenni. Ennek jegyében vetik alá az igazságszolgáltatást és a közmédiát a végrehajtó hatalomnak. Merthogy – hangzik a verdikt - a kereskedelmi tévék és a magánkézben lévő újságok többségükben az államfő ellen vannak, ezért „ellensúlyt” kell képezni. Így most ismét felmerült a „visszalengyelesítés” gondolata.
Nem sokat ér, ha az ellenzék megtámadja az eredményt, mert a döntést hatalombarát tagok mondják ki a Legfelsőbb Bíróságon. Kaczynski 5 éve meghirdette, hogy Varsóból Budapest lesz, de Lengyelország változatlanul messze van a magyar állapotoktól. Az ellenzék az ősszel többséget szerzett a Szenátusban. Előzőleg a helyi választásokon is megmutatta: számolni kell vele. Akkor került a főváros élére Trzaskowski. Vagyis az ország sokszínű marad.
Bloomberg
A kelet-európai populisták rávilágítanak az unió gyengeségére, és éppen akkor, amikor olyan kulcsfontosságú kérdésben kellene határozni, mint a gazdasági újjáépítési terv. Szóval fájhat Brüsszel feje, annál is inkább, mert a magyar Parlament arra szólította fel Orbán Viktort, hogy az mindaddig ne fogadja el a Bizottság javaslatát, sem pedig a következő költségvetést, amíg az EU nem állítja le a jogállami eljárást az ország ellen. A lengyel választás pedig megmutatta, hogy Lengyelország mennyire megosztott az integrációhoz fűződő viszony kapcsán.
Budapest és Varsó már jó ideje tengelyt akasztott az európai politika fő áramlatával, összecsapott azzal minden lehetséges ügyben, a többi közt a bíróságok szuverenitása, a sajtó ellenőrzése, a légkörváltozás és a bevándorlás ügyében. A kérdés az, mit tehet válaszul az EU, miután idáig nem sikerült visszaterelnie a nyájba a két elkóborolt bárányt. A jelenleg zajló eljárások még nagyon messze vannak a végkifejlettől, hát még a szankcióktól. A pénzügyileg konzervatívabb országok mormognak, hogy a hétéves büdzsében ki kellene kötni a jogállam tiszteletben tartását. De ahogy egy brit professzor mondja, az EU nem tanul a saját hibáiból.
A magyar és a lengyel vezetés nagy dilemma elé állítja az uniót, mert az európai szövetségesek ugyan elítélik a demokratikus intézmények lebontását, ám félnek szembemenni a két ország választóinak akaratával. Nehogy más államok is kövessék a Brexit példáját. Egyelőre azonban semmi jele, hogy akár Varsó, akár bármely más keleti tag ki akarna lépni. Lengyelország azonban megerősítette helyét Magyarország oldalán, mint akik kilógnak a közösségből. Sokatmondó, hogy Nigel Farage azt üzente Dudának: jó látni egy euroszkeptikus sikerét. Orbán ugyanakkor az országgyűlési felhatalmazás birtokában keményen alkudozhat a két nap múlva esedékes csúcson, és még azt is megpróbálhatja elérni, hogy ne csökkenjen a Magyarországnak szánt támogatás.
The Times
Az autokraták nem elégednek meg azzal, hogy szobrok őrizzék emléküket, ők arra vágynak, hogy bekerüljenek a történelemkönyvekbe. Így a politikai halhatatlanságot célozza meg Erdogan, amikor vissza akarja alakítani mecsetté az isztanbuli Hagia Sophiát, de ugyanebbe az irányba mutat Putyin krími kalandja, valamint Hong Kong betagosítása is. Azt próbálják elérni az örökös uralkodók klubjának tagjaként, hogy az utódok ne tudják lerombolni a nimbuszukat, illetve életművüket. Vagyis többet szeretnének annál, hogy ne üldözhessék őket és senki se tehesse rá a kezét a vagyonukra, ha netán elvesztik hatalmukat.
Nem kétséges, hogy az orosz elnök élete fő műveként, az orosz önbizalom megnyilvánulásaként tekint a Krím-félsziget elhódítására. A területhez nem fog senki sem nyúlni, bárki is kövesse őt a Kremlben. Ezért nem jutnak semmire az orosz-ukrán tárgyalásokon. Az orosz megszállást tanítják a kínai katonai akadémiákon, mint a hibrid hadviselés mesterművét. Továbbá hogy a Nyugat tehetetlen, pedig itt megsértették a nemzetközi jogot. Azaz modell Hong Kong „pacifikálása” számára. A mozgatórugók azonosak: elég volt a megaláztatásból.
Erdogan, Putyin és Hszi egykorúak, az emberek általában ebben a korban szokták eldönteni mi a fontos számukra életük hátralévő részében. Egyikük sem rajong a szobrokért, és Putyin bizonyosan nem kívánja, hogy bebalzsamozzák, mint Lenint. De mindent megtesznek azért, hogy olyan országot hagyjanak hátra, amely örökre hálás nekik. Márpedig ez veszedelmes, mert hiú emberek, nagy hadsereggel, kezdenek hajlani meggondolatlan kockázatvállalásra.
Euractiv
Orbán katolicizmusa célirányos és csak addig terjed, amíg nem ütközik bele a kormányfő politikai érdekeibe. Hiszen a pápával az élen az egész világ feljajdult, amikor a török elnök úgy döntött, hogy ismét mecset lesz Isztanbulban a Hagia Sophiából, amely jelenleg a Világörökség része és múzeum, de 1500 évvel ezelőtt bizánci katolikus székesegyháznak épült. Igaz, 1935-ig, csaknem fél évszázadon át muzulmán szentélyként szolgált. Ám hogy most visszaalakítják, az ügyben a portál hiába kopogtatott a magyar külügyi tárcánál, az ország brüsszeli uniós képviseletén, de még annál a hivatalnál is, amelynek feladata az üldözött keresztények megsegítése a világban.
Pedig Orbántól mást sem hallani, hogy Európa csak akkor menekülhet meg, ha ismét ráébred a keresztény gyökereire. Úgy hogy a kormányfő a kereszt nevében kíván pajzsot tartani a földrész elé a globalizálódó világban. Akkora katolikus, hogy blokkolja az EU bevándorlás- politikájának megújítását és kerítést emelt a szerb határon, nehogy elsősorban muzulmánok betehessék a lábukat az ígéret földjére. Viszont alighanem Magyarország is aközé a pár állam közé tartozik, amely elutasítja az unió közös nyilatkozatát, miután az elítéli és a döntés megváltozatására szólítja fel Ankarát a Hagia Sophia kapcsán. Csak most már ezek a kormányok nem tudnak a britek mögé bújni.
ITT OLVASHATÓ
