NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH GYULA
2020.07.02.
Megszólították, hogy vegyen részt a Színház-és Filmművészeti Egyetem átalakulása után létrejövő alapítványi kuratóriumban – mondta Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója szerint nyitni kellene az intézményben, és többféle értékrendre lenne szükség. Kérdeztük arról is, miként éli meg, hogy fia lojális az egyetemhez.
Naponta bokszol?
Nem, kétnaponta püfölöm a zsákot, edzek.
Újra sikerült ringhelyzetbe hoznia magát a közéletben is, hiszen súlyos adok-kapok alakult ki a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) átalakításával kapcsolatban is. A Magyar Teátrumi Társaság (MTT), amelynek az elnöke, miért szállt bele ebbe a harcba?
Az MTT feladata, kötelessége szakmai kérdésekben állást foglalni. És ez sem most kezdődött, hanem legalább tíz- tizenöt éve. Az előző rektorokkal többször is tárgyaltam. A színművészetin a drámainstruktor képzést Balázs Péter, a szolnoki színház igazgatója kezdeményezte, hogy azok, akik hosszú évek óta szolgálnak egy-egy színházat, diplomához juthassanak. Megállapodtunk Ascher Tamással, hogy 5-8 év múlva indulna újra ilyen osztály. Ezt az ígéretet sem tartották be, mert azóta is futnak ezek az osztályok.
Az mit jelent, hogy ezt se?
M. Tóth Géza korábbi rektorral többször találkoztam, beszélgettünk, hogy miként lehetne a SZFE áldatlan infrastrukturális helyzetén javítani. A minisztérium telket ajánlott a Nemzeti és a Müpa mellett erre a célra. Ma egy irodaház épül ott, ahol már javában működhetne a korszerű egyetem.
Erre az egyetem vezetői másként emlékeznek, azt írja egyikük, hogy olyan ajánlatot kaptak, amit képtelenség lett volna elfogadni.
Komoly politikai szándék mutatkozott arra, hogy ez a helyzet megoldódjon, lett volna pénz is a beruházásra, de akkor is rövidlátó politikai, ideológiai döntés született az egyetem részéről.
A vádak helyett megfogalmazná, hogy mi a konkrét probléma a színművészeti egyetemmel?
Amit a teátrumi társaság hangoztat, azok nem vádak, hanem tények.
Én inkább számháborút látok és azt, hogy mind a két oldal mondja a magáét, és az érvek teljesen eltérőek, miközben a térfoglalás szándéka az önök részéről egyértelműnek látszik.
Egyáltalán nem erről van szó. Régóta kérjük az egyetem vezetését, hogy legyenek nyitottabbak. Legyenek készek a párbeszédre...
De ön is tartott kurzust például Máté Gábor osztályában.
Valóban tarthattam egy másfél hónapos kurzust. De én rendszerszintű kérdésekről beszélek. Például arról, ki indíthat osztályt. Évekkel ezelőtt ajánlottam Szarvas Józsefet és Nagy Marit. Nem hiszem, hogy szakmailag bármelyikükkel gond volna. Nem fogadták el. Legyen olyan osztály, amely a Katonához, az Örkényhez, a Radnótihoz kötődik, de az képtelenség, hogy a Nemzetihez vagy az Operettszínházhoz ne tartozzon soha egyetlen osztály sem. A szűkülő tendencia bizonyítéka – ezt az érintettektől tudom –, hogy még a Vígszínházhoz köthető osztály indítása is veszélybe került: komolyan felmerült, hogy már Hegedüs D. Géza sem indíthatna osztályt...
