A VILÁGSZÍNVONALTÓL A KÖZÉPSZERIG – II. RÉSZ: A MAGYAR AGRÁRIUM TRIANONJA

168 ÓRA
Szerző: DR. GAZDAG LÁSZLÓ
2020.06.29.

Bábolna, Nádudvar, Szekszárd vagy Baja hallatán a nyolcvanas években a nyugati szakemberek megemelték a kalapjukat, mert a kapitalista tulajdonviszonyok között elképzelhetetlen volt olyan módon koncentrálni a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés területeit, mint Magyarországon, s ezzel világszínvonalú hozamokat produkálni. Dr. Gazdag László agrárközgazdász, kandidátus, egyetemi tanár előző számunkban felvázolta, milyen korszerű eszközökkel és sikeres gazdálkodási módozatokkal érkezett el a hazai mezőgazdaság a rendszerváltáshoz, amikor is elkezdődött a sokszínű, százezreknek biztos megélhetést nyújtó ágazat lebutítása. A szomorú mérleg röviden: az állati termékek exportálóiból nettó importőrök lettek, a keleti piacokat nagy csinnadrattával elhagyták, ahová így azonnal benyomulhatott a nyugati konkurencia. A jól működő gazdaságokat pedig szétprivatizálták.

Ne csak az Antall-kormányt hibáztassuk! A Horn-kormány 1994-ben leállíthatta és visszafordíthatta volna a kedvezőtlen folyamatokat, de nem tette. Szolgai módon átvették a koalíciós partner, az SZDSZ programját, folytatták a jól működő, hatékony nagyüzemi rendszer szétverését. Ugyanakkor a Bokros–Surányi-csomag része volt a világszínvonalú magyar élelmiszeripar kiárusítása, leépítése is. A nyugati vevő nem kapacitásokat szerzett olcsón, hanem piacokat, mégpedig a mi keleti piacainkat is, a hazai belső piac mellett. Afrikai törzsfőnökök kótyavetyélték el nemzeti kincseiket üveggyöngyökért. Ezzel a szűklátókörű politikával a hazai baloldal, az MSZP, a saját biztos vidéki bázisát számolta föl. És ma krokodilkönnyeket hullatnak azért, mert a vidék a Fideszé…

Külön fejezetet érdemel a kérdés jogi oldalának vizsgálata, hiszen a szövetkezet ugyanúgy kollektív magántulajdon, mint a részvénytársaság! Semmi köze az állami tulajdonhoz, tehát semmilyen állami szerv, de még a parlament sem rendelkezhet vele sehol a világon. Egyedül Magyarország a kivétel. A szétverésük éppen a magántulajdon szentségének súlyos megsértése volt! És jött a kárpótlásnak nevezett bohózat! Mit és kit kárpótoltak az egy-két hektár földre szóló, tehát semmit nem érő kárpótlási jegyekkel? A harminc évvel korábban „elvett” (valójában el se vett) egy-két hektárnyi törpebirtok, a ló a lókapával, az egy-két tehén jelentette volna a „veszteséget”, amit a politika nagylelkűen kárpótolt? Ami 1990-ig létrejött egy szövetkezetben két-három nemzedék megfeszített együttes munkájával, az értékében ezerszerese volt az egykorinak: komplett állattenyésztő telepek, korszerű technika, ültetvények, szőlészet-borászat, feldolgozó üzemek, stb. Ezt kellett volna szétosztani értékben, papíron persze, másként nem lehetett. Milliókat kellett volna adni minden téesztagnak, az lett volna a valódi kárpótlás. Ami történt ehelyett, azt nyugodtan nevezhetjük intézményesített kifosztásnak.

Sajnos a menedzsment vérszagot kapott, rájött, hogy most mindent fillérekért megszerezhet! Persze a többi 1000-1500 téesztag, a kisemberek rovására, hiszen másképpen nem lehetett. Közgazdasági szakmai szempontból katasztrofális volt ami történt, erkölcsi szempontból pedig minősíthetetlen. Hol volt a szakmai értelmiség, a szélesebb értelemben vett értelmiség eközben, hol volt a baloldal?

Hagyni kellett volna ezeket a nagyüzemeket működni tovább, megszabadítva a régi rendszer pár idejétmúlt maradványától, mint például a szabad kilépés tiltása. A termelési rendszerek kezelésébe kellett volna adni egy tollvonással az élelmiszeripart és a kereskedelmet, megteremtve ezzel a komplex termelő-feldolgozó-forgalmazó szféra vertikális integrációját, amely egyedülálló lett volna az egész világon. A nyugati agrárközgazdászok erről álmodnak már évtizedek óta. És a magyar élelmiszer-gazdaság, a vidék ma prosperálna, Nyugaton is csak csodálnák, mint az 1980-as években...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZES TELEPÜLÉSEKNEK IS FÁJHAT AZ ÖNKORMÁNYZATI MEGSZORÍTÁS

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.06.30.

A koronavírus-járvány súlyosan érintette a magyar önkormányzatokat: nemcsak a védekezéshez kapcsolódó többletkiadások, hanem a kormány újabb és újabb elvonásai is nehezítik a helyzetüket. A legnagyobb visszhangot a szolidaritási hozzájárulás közel 120 milliárdos emelése kapta, igaz, a valóságban közel sem csökkennek ennyivel a települések forrásai.

Jövőre a gazdálkodásuk még jelentősebben alakul át. A 2021-re tervezett központi költségvetésben az önkormányzatokra szánt források – települési befizetésekkel csökkentett – összege a 2020-as 704 milliárd forintról 711 milliárdra növekszik. Ez jelentéktelen eltérés, csakhogy az önkormányzatok nemcsak az államtól kapnak pénzt, hanem saját bevételeik is vannak, azok pedig csökkenni fognak – egyrészt azért, mert a kormány többet vesz el ezekből, másrészt a gazdasági visszaesés miatt.

A legjelenősebb átalakulások az alábbiak lesznek:

1. A gépjárműadó teljes összege az államot illeti meg, míg korábban 40 százaléka helyben maradt. Ez önmagában 32 milliárdos elvonás.

2. Az iparűzési adó befizetési határidejét idén a koronavírus-járvány miatt eltolták. Ez áthúzódó hatásként is jelentős finanszírozási problémát okoz, hiszen ez a forrás a települések bevételének negyedét adja.

3. A tehetősebb településeknek az eddiginél több szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük, a többletet a kormány még nem ismert elvek alapján osztja vissza...

ITT OLVASHATÓ

A FELCSÚT KÉTSZER ANNYI KÖZPÉNZT HASZNÁLT FEL, MINT AMENNYIBŐL A BAYERN MÜNCHEN EDZŐKÖZPONTJA ÉPÜLT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.29.

Mint az mindenki számára ismert, a TAO-rendszer azért jött létre, hogy a Felcsútra épített futballtemplomot és a benne működő fociakadémiát és NB I-es csapatot Orbán közpénzből finanszírozhassa. A TAO a NER egyik legnagyobb és leglátványosabb korrupciója, ami nagy szó, mert sok a rivális ügylet. A TAO lényege, hogy aki meg akarja vesztegetni a miniszterelnököt, akkor a TAO-t felajánlja a Felcsútnak, vagy lassan bármi másnak, a közös alapnak, mert onnan a szükséges mennyiségű (vagy annál is több) pénz úgyis Felcsútra kerül. Méghozzá mindenféle szabály megkerülésével.

A 444.hu alapos összeállítást készített, amiből kiderül, hogy az MLSZ elnöksége utólag hagyta jóvá azt a 3 milliárd forintot, amit legutóbb kért le Felcsút. Az összeg rendeltetése, hogy az adófizetők által amúgy is derekasan feltőkésített Felcsútnak még az önrészt se kelljen fizetnie. Ezt egy fideszes törvényjavaslat alapján teheti meg, amely arra hivatkozott, hogy vannak olyan egyesületek, amelyek az önrészt sem képesek fizetni, emiatt ne essenek el a TAO által finanszírozott beruházásoktól. Azzal, hogy ezt csekély néhány milliárdot Felcsút lenyúlta, éppen azokat rövidítették meg, akiknek semmijük sincs.

Ez is csak bizonyítja, hogy az egész TAO-rendszer a Felcsútért van, hogy kaphatnak a pénzből mások is, az a porhintés és a “lepapírozás” miatt van, mintha ez nem egy korrupciós ügylet, az állam, az adófizetők megkárosítása lenne, hanem valamiféle sporttámogatási szisztéma, amiből “részesül” a Felcsút is. Még jó, hogy nem akarja valaki kizárni a Felcsútot. A 444.hu cikke szerint a mostani pénz nélkül is már több mint 50 milliárd forint közpénz ment TAO és céges támogatások formájában Felcsútra. Ez az összeg mehetett volna az egészségügybe vagy az oktatásba is, az ország meglenne a külföldről igazolt és mesterségesen felpumpált felcsúti futballcsapat nélkül is.

Hogy ez milyen pazarlást eredményezett, az érzékelteti a lap azzal az összehasonlítással, hogy a Bayern München ennek feléből, 25 milliárd forintból épített fel egy 30 hektáros edzőközpontot. “Nyolc futballpályával, kosárlabdára, kézilabdára és aszteliteniszre alkalmas sportcsarnokkal, az akadémia épületével, benne a 75 fős személyzet irodáival és 35 apartmannal a nem müncheni növendékek számára. Meg persze van egy saját, 2 500 fős stadion is a korosztályos csapatok meccseihez. (És München egy 13 milliós tartomány 1,5 milliós fővárosa a világ 16. leggazdagabb országában.)” – írja a 444.hu...

ITT OLVASHATÓ

SCHILLING ÁRPÁD: VIDNYÁNSZKY A SZABADSÁGOT ÖLI MEG

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.06.30.

Schilling Árpádot – a július 10-i, lengyelországi bemutatójára készülőben – sikerült elérnünk telefonon, annak apropóján, hogy esszének is beillő posztban elemezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kivéreztetését. Kíváncsiak voltunk személyes véleményére , amiből kiderül: a politikai pedofília évtizedekre abuzálhatja az intézmény hallgatóit.

– 2018 májusában, a Fidesz választási győzelme után jelentette be, hogy Franciaországba emigrál családostól, s akkor úgy nyilatkozott, hogy szívesebben lenne Kanadában zöldséges, mint Magyarországon színházigazgató. Milyen távra tervez, távol Magyarországtól?

– A mostani bemutatón még februárban kezdtünk dolgozni, de sajnos a járvány miatt leálltak a munkák. Pár hete kezdtünk újra és a bemutató végeztével visszatérünk – de Franciaországba. Hogy ott meddig maradunk, arról jelenleg fogalmam sincs. Egyelőre nem tervezzük a magyarországi visszaköltözést. Szerencsére akadtak az elkövetkező évekre külföldi meghívások.

– Itt viszont a kulturális közélet kereszttüzébe került a színművészeti egyetem. Ön szerint szükség van egyáltalán egy ilyen, államilag dotált intézményre?
– Ezt a kérdést feltehetnénk minden jelentős állami oktatási intézménnyel kapcsolatban. A válaszom, hogy amennyiben szükség van arra, hogy Magyarországon működjön magas szintű színházi és filmművészeti oktatás, úgy természetesen szükség van ezek intézményére is. A színművészeti önmagában is különleges hely, amire nem is tudom, hol van még példa a világon, hogy a színház és a film oktatása egy intézményen belül zajlik. Ez rendkívüli lehetőség európai szemmel is nézve, másrészt azokhoz a tevékenységekhez, amelyek a színházzal és a filmmel együtt járnak, szükséges azok magas színvonalú oktatása is...

ITT OLVASHATÓ

ÜZENT A KORMÁNYNAK KARÁCSONY: NEM LESZ TÖMEGES FAIRTÁS A HAJÓGYÁRI-SZIGETEN

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.06.30.

A főpolgármester a Népszava cikke nyomán tette egyértelművé, megvédi a sziget zöldjét.

„A Városliget, a Római-part és ferencvárosi kiserdő után újabb fővárosi zöldterületet kell megvédenünk az átgondolatlan pusztítástól. Meg fogjuk védeni a Hajógyári-sziget zöldjét Kiss László polgármesterrel közösen. Olyan beruházáshoz, amely a kormányhivatal tervei szerint is 1000 fa kivágásával, a zöldfelület megcsonkolásával járhat, sem a főváros, sem a kerület polgármestere nem járul hozzá.” - írta Facebook-oldalán kedden délelőtt Karácsony Gergely.

A főpolgármester azután nyilatkozott így, hogy a Népszava megírta: Drasztikus beavatkozásra készült a kormány Budapest egyik legértékesebb, túlnyomó részben állami és önkormányzati tulajdonban lévő területén, a Hajógyári-szigeten. Olyan védműrendszer megépítését tervezik, amelyik az egész területet megóvná az áradásoktól - ám ehhez rengeteg fát kellene kiirtaniuk.

A lapunk birtokába kerülő hatástanulmány szerint a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené a védműrendszer megépítése.

Regrosszabb esetben 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kell kivágni...

ITT OLVASHATÓ

AMI ELSŐRE A JOGVÉDŐK NAGY GYŐZELMÉNEK TŰNT, ABBÓL A MENEDÉKJOG TELJES KIÜRESÍTÉSE LETT

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.06.30.

A 444-en vitatkozott élőben Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára és Vig Dávid, és az Amnesty International magyarországi igazgatója. A vitán téma volt a menedékkérők tranzitzónában várakoztatását jogellenes fogvatartásnak minősítő, májusi EU Bírósági ítélet is.

Mint korábban bővebben írtunk róla, a luxemburgi székhelyű EU Bíróság arra kötelezte a magyar kormányt, hogy a jogállami követelményeknek megfelelően alakítsa ki a menedékkérők tranzitzónában tartásának szabályait. Az ítéletet azonban a kormány nem fogadta el, és inkább a röszkei és tompai tranzitzónák bezárásáról döntött. Az ott tartózkodó közel 300 menedékkérőt az ország belsejében működő befogadó központokba szállították, amit persze „óriási sikernek” éltek meg a menekültügyben dolgozó civilek.

A kormány ugyanakkor azt is bejelentette: új menedékkérelmek beadása ezentúl csak Magyarország EU-n kívüli nagykövetségein lesz lehetséges.

Orbán Balázs a vitán a luxemburgi székhelyű bíróság „őrült öngóljának” nevezte az ítéletet, ami szerinte nem hagyott más lehetőséget a kormány számára, mint a szabályozás szigorítását...

ITT OLVASHATÓ

ELVESZTETTE A MUNKÁJÁT, KÉT HÓNAPOT KELLETT VÁRNIA AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉKRA

24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND
2020.06.30.

Lassan jutnak pénzhez azok, akik elveszítették az állásukat a járvány okozta válság miatt.

"Szó volt arról, hogy lesznek különféle támogatások a cégeknek, hogy meg tudják tartani a dolgozóikat, de mire eldöntötte a kormányzat, hogy milyen feltételekkel lehetne kérni és mennyi juttatást, addigra nálunk, a kis cégnél kirúgtak mindenkit"

– március végén így kezdődött Géza és munkatársai kálváriája, amely csak most ért véget. Pedig azóta hónapok teltek el.

Csupán három alkalmazottal futott az egyedi ajándéktárgyakat készítő budapesti vállalkozás, amelynek a márciusban terebélyesedő koronavírus-járvány szinte azonnal betette a kaput: a rendezvények, fesztiválok elmaradása miatt március végén úgy döntött a tulajdonos, hogy leáll a vállalkozás, a munkatársakat kénytelen volt elküldeni, 31-e volt az utolsó munkanapjuk...

ITT OLVASHATÓ

JÓ SZÁNDÉKÚNAK LÁTSZIK, MÉGIS A HAVEROKNAK KEDVEZ KÓSA SÖRPIACI AKCIÓJA

HVG
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2020.06.30.

Bár kicsit megkésettnek tartják a törvénymódosítást, de az ágazati szereplők örülnek annak a törvényhozási javaslatnak, amely reményeik szerint is valamennyire segíthet a hazai kisüzemi sörágazatnak. A nagy kérdés azonban az: valójában kinek akar segíteni az állam? Az újítóknak vagy a kormányközeli sörfőzdéknek?

Egyre kevésbé jellemző már az, hogy valamely nagy sörgyártó kizárólagosságot előírva szerződjön le egy vendéglátóhellyel – a hvg.hu által megkérdezett szakértők és vendéglátósok is úgy látják, kicsit megkésett az a törvényjavaslat, amelyet Kósa Lajos a múlt héten nyújtott be, és amely az ilyen megállapodásoknak akarja elejét venni.

A javaslatról szóló cikksorozatunk első részében arról írtunk, most és korábban hogyan igyekezett beavatkozni az állam a sörpiacra...

ITT OLVASHATÓ

A FALUBAN CSAK EGY EMBER VONATOZIK, DE CSAK AZÉRT, MERT VASUTAS

INDEX
Szerzők: FEHÉR JÁNOS és ARADI LÁSZLÓ
2020.06.30.

(A vasúti mellékvonalak ritkítása apropóján írt riportsorozatunk első részében megnéztük, milyen az élet Nagyatádon, ahol naponta csak egyszer áll meg a vonat, a második részben pedig a tíz éve bezárt Szilvásvárd–Putnok-vonalat jártuk be.)

A MÁV június elejétől a koronavírus-járványra hivatkozva több mellékvonalon átalakította a menetrendet, vonatpótló buszjáratokat indítottak, 12 vonalon pedig már csak napi egy pár szerelvény jár. A Dombóvár–Komló-vonal is erre a sorsra jutott. Az új időpontban indított vonatokon nagyítóval kell keresni az utasokat, de az is érződik, hogy az itteniek elszoktak a vasúttól a bányászat eltűnése után lerongyolódott vonalon. Sokaknak praktikusabbá vált a busz, de azért az is sokszor elhangzott, hogy egy jól kitalált menetrend visszacsábíthatná az utasokat, és ez elsősorban a távolsági járatok miatt lehetne indokolt.

Mint egy westernfilmben, nagyjából úgy érezzük magunkat, amikor a dombóvári állomásra érkezünk egy hétköznap reggel. Verőfény, vészjóslóan bágyadt csend, pár lézengő utas és kvaterkázó vasutas, na meg üres sínek. A reggeli járatok már elrobogtak, aki munkába menne, annak már későn van, fél kilenc körül még a buszok felszippantották az utasokat az állomás előtt, kilenc már holtidő.

Dombóvár jelentős vasúti csomópont, a pedáns, de éppen tök üres várótermében tablókon veszik végig az állomás történelmét az 1882-es Budapest–Pusztaszabolcs–Dombóvár-vonal megnyitásától napjainkig. A helyi vasutasok erejét jelzi az az epizód, hogy 1938 júniusában sikerült elérniük, hogy a tervektől eltérően megálljon Dombóváron a Szent Jobbot az országon körülvivő Aranyvonat. Dombóváron minden az arany körül foroghat, mert a város talán leghíresebb szülötte, az Aranycsapat hátvédje, Buzánszky Jenő is kap egy képkockát, amiről vörös tányérsapkában mosolyog ránk az 1943-ban MÁV-szolgálatba lépő futballista...
ITT OLVASHATÓ

MESSZE, MESSZE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.30.

Tegnap láttam egy videót. Nem volt különös, madártávlatból mutatott egy kikötőt, amelyben jachtok sorakoztak, ilyen milliomos-milliárdos játékszerek, kotyogott a szelíd tenger a tövükben, csillogott a nap a vízen, majd kisbusz érkezett a parthoz. Kiszállt három nő, akiket a kapitány, matróz vagy hajószakács puszival üdvözölt, mint jól ismert vendégeket, aki beszálltak abba a jachtba. Olyan békés és olyan távoli volt a kép, hogy az embernek kedve támadt valami sírós zenét keresni a jutyubon, beüzemelni azt, majd fönnakadt szemmel nézegetni a légyszaros plafont az élet értelmén merengve.

Engemet a tenger látványa, szaga, hangja leginkább melankóliára késztet, ahogyan látszik a meggörbülő horizont, és alatta érezni a végtelent. Érteni vélem Lévay-Mikes mormolását, futó szelét, annak zúgását, és nem harántcsíkos strandlabda nekem a tenger távolból hallatszó kacajokkal, hanem J. A. vad, habzó nyálú vize annak falatjaként. De ez az én nyomorom. A három nő Mészáros Lőrinc különgépén röpült oda, a Mészáros tulajdonolta vagy bérelte jachtba száll be, és útra keltek a való világtól még messzibb vidékre, Brac szigetéhez, mint a média azt nyomon követte.

Nagyjából akkor történt ez, amikor Hollik képviselő teli, fröcsögő szájjal szidott és mocskolt mindent és mindenkit, akik nem ők, s akiknek nincs joguk beszállni abba a jachtba, mert nem haverok és cimborák. Későn ugyan, és nem is nóvumként, de egybeállt a kép, hogy voltaképp ez a célja, értelme, mozgató ereje és rugója a reánk zúduló tébolynak, hogy ez a három a csillogó tengeren ringatózó jachtba szálljon, és elhajózzon nyugalmas szigetre, el a mindennapok elől, ami mi vagyunk az összes fájdalmunkkal és a mi szépségeinkkel csakis.

Ők hárman a nemzeti tőkésosztály, hovatovább az új burzsoázia vagy kékvérűek, most festegeti nekik a kedves vezető intravénásan. És azt is tudjuk, alias Borkai, milyenek ezek, hogy nem a Törökországi levelek ugrik be nekik Brac szigetén a parton ülve, hanem a Gucci meg a Dom Perignon pezsgő, palackja három millióért. Sopánkodásom nem a nincstelené és nem is magamért sírok, akárha Babits – elnézést kérve a méltatlan összevetésért –, hanem, bármily meglepő, a szomszéd Józsiért, akit pedig mindig élcelődve szoktam ábrázolni. De Józsi csakúgy, mint a három jachtra szálló alak, most más.

Szimbólumok ők mindahányan, és eszköztáramban arra valók, hogy megmutassam világunk tökéletlenségét, kiábrándító valóságát, hogy látszódjék – bár ezt sulykolják –, egyáltalán nem a lehetők legjobbika, sokkal inkább a legalja, s ha kérdés van, az csak egyetlen egy: hogyan bírjuk ki benne anélkül, hogy fölkötnénk magunkat. Honnan van az a kiismerhetetlen élni vágyás, hogy benne maradjunk, holott értelme nincsen semmi, hogy Madách-csal szólván a küzdés volna a célja, ez nem aláírható forgatókönyv, romantikusoknak való ámítás csupán...

ITT OLVASHATÓ

A KORONAVÍRUS PUSZTÍTÓ HATÁSSAL LEHET A POPULIZMUSRA VILÁGSZERTE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.06.30.



Európa jövője Lengyelországban dőlhet el – írja a Bloomberg elemzése az ottani elnökválasztáshoz kapcsolódva. Az első fordulóban nem szerzett abszolút többséget a nacionalista, populista kormánypárt által támogatott jelenlegi államfő, Andrzej Duda, igaz, több mint 12 százalékkal maradt le mögötte a liberális ellenzéki varsói polgármester, Rafal Trzaskowski. A cikk szerint Lengyelországban jóval nagyobb egy politikai fordulat esélye, mint Magyarországon. Részben kapcsolódik a témához a Financial Times cikke, amely szerint igen rosszul kezelték a koronavírust a populista vezetők, mint Donald Trump, Jair Bolsonaro vagy Boris Johnson, ezért a választók szembefordulhatnak velük.

Mi történik Lengyelországban és mi múlhat rajta?

Európa jövője Lengyelországban dőlhet el – ezzel a kissé hangzatos címmel közölt elemzést a Bloomberg hírügynökség szemleírója, Andreas Kluth, aki szerint a lengyel elnökválasztás vasárnap tartott első fordulója pozitív változást jelezhet mind az ország, mind a kontinens szempontjából.

Az Európai Uniónak sok problémája van, de ezek közt a két legalapvetőbb gond az északi és a déli, de még inkább a nyugati és a keleti tagországok közötti törésvonal – írja a szerző a Washington Post által is átvett elemzésben. Az utóbbit, a kelet-nyugatit azért tartja különösen súlyosnak, mert szemben az észak-déli törésvonal nagyrészt gazdasági jellegével, az EU olyan alapvető értékei, mint a demokrácia, a sajtószabadság és a jogállamiság mentén húzódik. Az elmúlt évtizedben Orbán Viktor magyar miniszterelnök az úgynevezett illiberalizmus nevében gúnyt űzött ezekből az értékekből. Lengyelország fél évtizeden át ugyanebbe az irányba araszolt, egyebek közt azzal, hogy megnyirbálta az igazságszolgáltatás függetlenségét. Lengyelország azonban Magyarországnál nagyobb valószínűséggel irányt válthat, és ez az irányváltás akár meg is kezdődhetett vasárnap.

Az elnökválasztás első fordulójában Andrzej Duda, a hivatalban levő államfő, aki élvezi a Jog és Igazságosság elnevezésű kormányzó párt egyértelmű támogatását, segíti annak jogalkotását, és hirdeti nacionalista, populista, Brüsszel-ellenes üzeneteit, nem tudta megszerezni az abszolút többséget riválisaival szemben – ha ugyanis megszerzi, akkor Lengyelország mondhatni a magyar úton marad –, hanem 43 százalék körül végzett, és így kénytelen lesz második fordulóban megmérkőzni legerősebb kihívójával. Így mindazok a szavazók, akik változást akarnak, valószínűleg beállnak a Rafal Trzaskowski, Varsó népszerű polgármestere mögé, aki több mint 30 százalékkal lett második helyezett. Az ellenzéki jelölt liberális, kozmopolita és Európa-párti, vagyis a jelek szerint tökéletes ellentéte Dudának és a reakciós kormánypárti mentalitásnak.

Egy ilyen változás puszta lehetősége is mutatja, mennyire különbözik Lengyelország Magyarországtól. Budapesten Orbán Viktor jobboldali pártja, a Fidesz alkotmányozó erejű parlamenti többség birtokában kormányoz, és nincs tekintettel az ellenzékre. Orbán gyakorlatilag semlegesítette a bírákat, az egyetemeket és a lapokat. Lengyelországban nem ennyire ijesztő a helyzet, a Jog és Igazságosság hatalma nem annyira monolit jellegű, mint a Fideszé. A lengyel politika szürke eminenciása Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt vezetője, de nincs akkora többsége, amivel ellenőrzése alatt tudná tartani a törvényhozást. A szenátusban ellenzéki többség van, de az alsóházban, a szejmben is törékeny jobboldali szövetséget kell Kaczynskinak egyben tartania.

Az elnökválasztási kampány során – folytatódik a Bloomberg cikke – Duda és a kormánypárt klasszikus orbáni módszereket, megosztó retorikát alkalmazott, igyekezett szembeállítani a kisebbségben levőkkel a vidéki katolikus szavazóbázist. Trzaskowskiról - az adófizetők pénzéből finanszírozott, névlegesen független köztévében - azt állította, hogy nem jó katolikus, és alig leplezett antiszemita felhanggal azzal vádolta, hogy egy nagyhatalmú külföldi lobbi szolgálatában áll. Duda kampánya további mélypontra süllyedt, amikor a melegekben, leszbikusokban és transzneműekben találta meg az újabb mumust. LMBT-ideológiáról beszélt, amely szerinte veszélyezteti a lengyelek életformáját.

Andreas Kluth az elemzésben felhívja a figyelmet arra, hogy Lengyelország a Jog és Igazságosság nevű párt uralma alatt – gyakran Orbán segítségével – színtisztán negatív szerepet játszik az EU-ban, akadályozza a migrációs politika megreformálását, a karbonsemlegesség megteremtését és általában minden progressziót. A kormánypárt Brüsszelről mint új birodalmi megszálló erőről beszél, holott Lengyelország kapja a legtöbb fejlesztési támogatást az uniótól.

A lengyel köztársasági elnök jogköre ugyan nagyrészt protokolláris jellegű, de van a kezében olyan vétójog, amit a parlament csak háromötödös többséggel írhat felül. Ha Trzaskowskit választanák meg elnöknek, akkor ő gyakorlatilag a fékek és ellensúlyok szerepét töltené be, mérsékelhetné a kormány jogalkotó tevékenységét, ami feszültséghez vezethetne a jobboldali pártszövetségen belül, és annak nyomán akár új parlamenti választások kiírása is szükségessé válhatna. A Bloomberg véleménycikke szerint a különböző erők által eltérő irányokba rángatott Európa szempontjából nagy lépés lenne, ha Lengyelország visszatérne az építő szellemiséghez és a liberális gondolkodáshoz, és ezzel megkezdődhetne Európa legfájdalmasabb szakadásának a gyógyítása.
Trump, Bolsonaro és Johnson is rosszul kezeli a vírusválságot

A Financial Times Gideon Rachman véleménycikkét közli arról, hogy a koronavírus pusztító hatással lehet a populizmusra szerte a világban. A szerző szerint Donald Trump amerikai és Jair Bolsonaro brazil elnök, illetve Boris Johnson brit miniszterelnök egyaránt alkalmatlannak mutatkozott a válság kezelésére, és ennek meg kell fizetni a politikai árát. Trump esetleges elnökválasztási veresége globális hatással járhatna a populistákra, és Rachman itt megemlíti a lengyel és a magyar kormányt is. A választók szembefordulhatnak a járvány következményei nyomán a populista vezetőkkel, bár arra nincs garancia, hogy azok csöndben fognak távozni – jósolja nem túl merészen a londoni lap kommentátora.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

HOLLIK MALACPERSELYE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.29.

Nézzük Hollik képviselő lelkét, amit tegnap tárt elénk már nem először. És bár azt hittük, ismerjük setétségét és minden titkait, megtudhattuk mellbevágóan, hogy egyáltalán nem. Próbáljuk tehát rekonstruálni az ügyet, a bűncselekményt kezünkben nagyítóval, fejünkön pörge kalapocska, bajszunk hegyes, szívünk vidám. Hiszen csácsognak a madarak, és a kukásautó is elment már. Tegnap vasárnap volt, és közelítőleg negyven fok. Ilyenkor és így az emberek pihegnek, strandra vagy misére vágynak, esetleg klopfolják a rántott husi anyagát. Illetve fölteszik egyet rottyanni a farhátat, száraz zsömlét tördögélnek a cikóriás kávéba.

Ehhöz képest Hollik képviselő feladatok súlyától rogyadozva ébredt a feltehetően selyem pizsamájában. Konstatálta, a mise meg a strand máma feledős, mert várja őtet a megterhelő szolgálat ugyanis, a munka, ami a nemzet megmentéséből áll. Érettünk él képviselő elvtárs csakis, és azt hiszem, elsőre rosszul mértem fel, a szolgálat neki nem megterhelő, hanem szívbéli öröm és gyönyörűség. Így hát, midőn selyem pizsamájában a mosdóba fáradt, elégedett, de kissé csipás ember nézett vissza rá a tükörből, amit rendbe kell szedni, fényképezés lesz, netán kamera, veszik őt, midőn a nemzet érdekében végzi a föladatát.

Az asszonyka néha morog, hogy vasárnap is csak a munka, hol a pihenés, játszódás a gyerekekkel, akik ím, most is zsivatolnak, míg Hollik képviselő nézi magát a tükörben, illetve bőségesen, elégedetten vizel. Még nem válik szét sok apró ágra a sugár, gondok tehát nincsenek. Mondom, neki is süt a nap, neki is csácsognak a madarak, és érzi, most annyira jó, hogy ezt a jóságot meg kell menteni mindenféle veszélyektől, veszedelmektől, mint a migráncsok és a baloldal, amely, illetve akik rárontanának most is, ha nem lenne zárva a fürdő ajtaja. A gyerekek csivitelnek, az asszonyka a konyhában csörömpöl, Hollik képviselő pedig beretválja magát.

Makulátlannak kell lenni máma – is –, összeszedettnek kívül belül egyaránt, s ahogyan szánkáztatja az arcán a pengét, egyúttal végig is gondolja mondandójának magvát. A vezérfonalakat összegzi mintegy, még egyszer memorizálja, begyömi a homloklebenyébe örök időkre, hogy soros, migráns, baloldal, hazugság, idegen hatalmak, bevándorláspárti, víruspárti, kamuvideó, álhír, ilyenek. Gyömi bele a homloklebenybe ezeket, borotválkozik, hinti magát arcvízzel, s közben már kúszik be a kávé illata, csilingel a villamos és kóricál a napsugár. Ekkor érzi a legjobban, van mit védenie, kivonni a kardot, és kaszabolni az üres levegőt...

ITT OLVASHATÓ