NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.29.
The Times
Egy populista és egy liberális demokrata küzdelmét hozta az első nemzeti választás, amelyet a járvány kitörése óta tartottak Európában, éspedig a lengyeleknél. Vagyis két hét múlva az dől el, hogy az ország a zárt vagy nyitott jövő felé halad-e – írja az egy híján két évszázada működő brit konzervatív lap vezércikke. A hivatalban lévő elnök a fertőzés miatt most nem számíthat a PiS által meghirdetendő nagyvonalú társadalmi juttatásokra, pedig éppen azok hozták meg a sikert a párt számára a tavaly októberi általános választáson. Ezért Duda a kampányban kulturkampfot indított, nyilvánvalóan a populista Orbán Viktor eszköztárából merítve. Azt hajtogatta, hogy a bankárok és a városi elitek aláássák a hagyományos életmódot. Az erőpróbának van egy európai vonulata is, mert az EU vezetése arra figyelmeztette a Jog és Igazságosságot, hogy az köteles szavatolni alapértékként a megkülönböztetés-mentességet. De a kormánypárt összecsapott Brüsszellel az igazságügy reformja miatt is. Egyértelmű továbbá, hogy az állam ellenőrzi a szabad sajtót. A köztévé már sokkal inkább a hatalom szócsöve, semmint közszolgálati csatorna. Márpedig mindez azt jelenti, hogy veszélyes úton halad Lengyelország, amely pedig megélte mind a két totalitárius diktatúrát. Nehezen vívta ki a demokráciát, amely azonban fiatal és törékeny. De nem fér bele egy olyan elnök, aki a melegjogokat a kommunizmushoz hasonlítja. Úgyhogy rengeteget számít, ki kerekedik most felül, mert az államfőnek vétójoga van. A kihívó varsói polgármesternek a 2. menetben az egész ellenzék támogatására szüksége volna a győzelemhez, de a makulátlan lengyel demokrácia érdekében állna, hogy ez sikerüljön neki.
Kevés európai demokráciában élesebb a harc a populizmusba hajló jobboldali
nacionalizmus, illetve a liberalizmus között, mint éppen Lengyelországban. Nagy a tét július 12-én, mármint hogy merre tart a belpolitika, és hogy milyen szerepet tölt be az ország a nemzetközi színtéren, így főleg az EU-ban. Ha Duda lesz a befutó, az megnyitja az utat, hogy a lengyelek végképp letérjenek a liberális demokrácia és a jogállam útjáról, ami persze már 5 éve zajlik. Ha viszont Trzaskowski sikerét hozza a szétlövés, akkor az ellenzék befékezheti a PiS jó néhány tervét, és még az is lehetséges, hogy idő előtti választásokat kell kiírni. Jelenleg az állás 41,8-30,4 százalék közöttük. Ám a korábbi felmérések azt jelezték, hogy a rájátszás kimenetele megjósolhatatlan, mert annyira szorosnak ígérkezik. A liberális varsói városvezető győzelme megerősítené, hogy Közép- és Kelet-Európában négy év óta teret veszít az illiberalizmus, a jobboldali nacionalizmus és az ellenállás az EU értékeivel szemben. Ezt támasztják alá az ausztriai, romániai és szlovákiai fejlemények. Ám a régió egésze vegyes képet mutat. A Freedom House Magyarországot és Szerbiát már csak részben tartja szabadnak a politikai és polgárjogok alapján. A jobboldali populisták és a liberálisok összecsapása Lengyelországban is a társadalom alapvető megosztottságát tükrözi. Duda a közepes méretű, illetve kisvárosokban, valamint a falvakban szerepelt jól, ahol a hatalom népszerű, köszönhetően a nagyvonalú jóléti juttatásoknak és a katolikus értékeknek. Trzaskowskinak viszont a nagyvárosokban erős a bázisa. De ha nyerni akarnak a vetélytárs ellenében, akkor két hét múlva a saját táborukon túlról is támogatást kell szerezniük. A hivatalban lévő államfő túlságosan is beállt a Jog és Igazságosság mögé az elmúlt évek során, emiatt sokan voksolnak ellene. Ám ellenfele így is csak akkor számíthat diadalra, ha elnyeri a mérsékelt konzervatívok rokonszenvét, miután azoknak elegük van a kulturális sokszínűség elleni támadásokból és az összeesküvés elméletekből. De bármi is lesz az eredmény, arra kell számítani, hogy csak még élesebb lesz a versengés a két oldal között.
A lengyelek nem teljesítették Duda elnöknek azt a vágyát, hogy gyorsan újraválasszák, ezért most pótvizsgára kényszerülnek az unió lator nacionalistái. Ily módon azonban veszélybe kerülhet az ország jobboldali átalakítása. A következő körben az válik el, hogy eredményes lesz-e az öt éve zajló program, ami szembe állította az országot az unió demokratikus és multikulturális értékeivel. Tehát hogy a PiS még több hatalomhoz jut-e a gazdaságban és az igazságszolgáltatásban. Duda ehhez segédkezet nyújtott, viszont Trzaskowski megválasztása keresztülhúzhatja a kormánypárt számításait és hozzájárulhat a feszültség enyhítéséhez az európai partnerekkel. A veszély az, hogy miközben az EU a koronavírussal és annak a gazdasági következményeivel küszködik, Lengyelország végképp rátérhet a magyar útra, miután Orbán Viktor illiberális demokráciát csinált országából. Csáky Zselyke a Freedom House-tól azt mondja, ha marad az eddigi lengyel hatalmi felállás, akkor öt év múlva Varsó valószínűleg már nem tartozik a demokratikus államok közé. Amikor Duda látta, hogy apad a népszerűsége, a kormánypárt jól ismert taktikájához folyamodott: nekiment a melegeknek, a hagyományos családi értékek védelmét ígérte és Trumphoz törleszkedett. Riválisa, aki egy híres jazz zongorista fia és öt nyelven beszél, beletalált a közhangulatba, amikor meghirdette: Elég volt! Az unió példátlan pereket indított az ország ellen, kiemelve, hogy a jelenlegi hatalom lebontja a demokratikus normákat, a fékeket és ellensúlyokat. A két politikus között teljesen nyitott a verseny.
A konzervatív-liberális lap úgy véli, Dudának nincs sok mozgósítható tartaléka a választók között, ami abból derül ki, hogy a katolikus Mária Rádió alapítójának pártfogoltja, a nyugdíjasok körében igen népszerű Pietrowski csupán 0,2 százalékig jutott. A többi jelölt hívei aligha állnak be tömegesen az elnök mögé. Ami feltűnő volt ugyanakkor, hogy az első forduló után az államfő igen mézes-mázosan beszélt kihívójáról, ez ugyanis szöges ellentétben állt azzal, amilyen aljasul támadta az utóbbi időben az állami televízió Trzaskowskit. Az a minimum, hogy hazugnak nevezte. Csak kérdés, hogy az ellenzéki politikus mennyire tudja megnyerni magának a következő két hétben az inkább balliberális, a világra nyitott és melegbarát Holownia szavazóit, mert azok immár nem kérnek a PiS, illetve a Polgári Platform között 15 éve tomboló testvérharcból. Ezért nagyon is elképzelhető, hogy a szélsőjobb alkotja majd a mérleg nyelvét.
Bár Duda és fő ellenfele is ünnepeltette magát az első kör után, az államfő hiába végzett az első helyen, messze nem győzött, ezért meg kell elégednie egy keserű köztes eredménnyel. És az is biztos, hogy nagyon nehéz dolga lesz a döntő ütközetben, ahol nem sokat ér a mostani, 10 százalékos előnye. Pedig idáig a sikerek elkényeztették a hatalmon lévő Jog és Igazságosságot, a párt kényelmes többség birtokában alakíthatta át az államot. Ám a mostani választás megrendítheti a PiS rendszerét, az ellenzék még sosem jelentett ekkora veszélyt a kormány számára. Arra lehet számítani, hogy Trzaskowski mozgósítani tudja a 3., illetve 4. helyen végzett jelölt szavazóinak jó részét, így veheti az 50 százalékos akadályt. Pont ezért igyekezett elkerülni a kormánypárt az újabb megmérettetést. Hiszen továbbra is nagy szüksége van Dudára, akit a köznyelv csak a „nemzet golyóstollaként” emleget, miután aláír szinte minden törvényt. Vagyis egyengette az utat a mind inkább tekintélyelvű politika számára. Ellenfele ugyanakkor évek óta egyfolytában bírálja a jogállam leépítését. Alighanem megtorpedózná, hogy a politika ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat. Ez persze kiélezné a belső viszályokat, ugyanakkor enyhíthetné a feszültséget Brüsszellel. Az új államfő új hangsúlyokat határozhatna meg a külpolitikában is, például mérsékelhetné a hangot Németországgal szemben. Ezzel együtt messze nem biztos, hogy Trzaskowskival a Lengyelország kiszámíthatóbb lesz az európai szövetségesek számára. De az egyértelmű, hogy könnyebb időszak várna a lengyel igazságszolgáltatásra.
Az újság kudarcnak minősíti Duda szereplését, mert úgy ítéli meg, hogy a választás egyfajta népszavazás volt a PiS politikájáról. Hiszen a párt abszolút többséget élvez és ha az elnököt megerősítik tisztségében, az megerősítené a Jog és Igazságosság hatalmi monopóliumát. Ha viszont a kihívó maga mögé utasítja az államfőt, akkor a kormánypárt készülhet arra, hogy Trzaskowski visszadobja jóformán az összes törvényjavaslatot. Az igazságügy reformja kapcsán ezt már be is jelentette.
A baloldali német lap úgy látja, hogy az eredmény vereséggel ér fel a hivatalban lévő lengyel elnök számára, és hogy sok jel utal arra: a szürke eminenciás Kaczynski már túljutott pályája delelőjén. Pedig az év elején a PiS még megingathatatlannak tűnt. A párt, élén a tekintélyelvű vezetővel, élvezte a jó gazdasági helyzet minden előnyét. Emellett az ellenzék gyenge volt. Kizártnak tűnt, hogy az államfő veszítsen. Ám most mégis ez történt, és nem elsősorban a járvány miatt. A fő gond ugyanis ország erős embere, aki autoriter alapokon igyekszik átformálni az államot. Ez nem jól sült el a koronaválság idején. A gazdasági következmények folytán népszerűtlen megszorításokat kell hozni. Engedményekre lesz szükség az Európa-politikában is. Merthogy a párt helyből EU-ellenes, csakhogy szinte minden tekintetben rá van utalva Brüsszel sikerére. Arról nem beszélve, hogy a lengyelek szeretik az uniót. Trzaskowski ugyanakkor a világra nyitott irányvonalat akar. Hosszabb távon neki vannak jobb ütőkártyái.
A német külügyi államminiszter úgy nyilatkozott, hogy Európának nem szabad leírnia az olyan államokat, mint Magyarország, Oroszország és Törökország, amiért ott a nacionalisták és populisták miatt visszalépés mutatkozik a nemi kisebbségek jogaiban. Roth szerint ezeken a helyeken meg kell támogatni a civil társadalmat. A politikus jelezte, hogy az LMBT-jogok szavatolása a soron következő német uniós elnökség egyik hangsúlyos témája lesz. Ugyan nem említette név szerint Lengyelországot, de elfogadhatatlannak nevezte, hogy bizonyos tagállamokban a melegek rovására folytatnak kampányt, a hagyományos család- és szerepmodellt propagálják és előítéleteket keltenek a szexuális kisebbségekkel szemben. Kiemelte, hogy a földrészen nincs helye a melegellenességnek, a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak és a cigánygyűlöletnek.
Az UNESCO felszólította a magyar kormányt, hogy az mondja meg világosan, milyen idegenforgalmi fejlesztésekre készül a Fertő-tónál, miután a körzet a világörökség részének számít. A tervről annyit tudni, hogy 75 millió euróért szabadidőpark, több szálloda, sportpálya és több száz hajó befogadására alkalmas kikötő épülne Fertőrákosnál. Az ENSZ szakosított szervezetének figyelmét a sajtójelentések hívták fel az elképzelésre, ezért az bekerült abba a jelentésbe, amely azt foglalja össze, hogy a turisztikai munkálatok hol veszélyeztetik a világörökség részének nyilvánított területeket. Osztrák környezetvédők felkérték mind Magyarországot, mind Ausztriát, hogy állítsák le a tónál az infrastrukturális beruházásokat, az UNESCO-t pedig arra kérték, hogy jelöljön ki határidőt, ameddig mindkét kormánynak közzé kell tenni a megvalósíthatósági hatástanulmányt Fertőrákos kapcsán. Azt szorgalmazzák, hogy helyezze kilátásba a jelenlegi védett státusz megvonását a régiótól, ha a két állam nem hajlandó eleget tenni a felkérésnek.
